Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)
1958-08-30 / 74. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty K AN AD AI PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László lapunk első számában megjelent beköszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 74. szám KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1958 aug. 30., szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 Kanada szerepe a világpolitika sakktábláján... Az Egyesült Nemzetek Szövetségében most folyó hosszadalmas és kétséges eredményű tárgyalások minden nehézség ellenére azt mutatják, hogy lassan, de biztosan kialakulóban van egy külön, leges UNO.tekintély. Igaz, hogy a nagyhatalmak közvetlen viszo. nyában ez a tekintély nem sokat ér, de az is igaz, hogy azokban az esetekben, amikor a nyugat.keleti világfelfogás közötti ellentét kérdését valamilyen konkrét ügyben — jelen esetben a közelkeleti ügyben — el lehet mellőzni, az UNO megfelelő fórumnak látszik a tárgyalásokra, szerencsés esetben egyesség kötésére is. A kis or. szágok sorsa általában a nagyhatalmakkal kapcsolatos helyzetüktől függ; a nagyhatalmak (ezek ma csupán az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjet) a saját politikájukat követik; azonban a KÖZÉP. HATALMAK, tehát azok az országok, amelyek túlnagyok ahhoz, hogy nekik dirigálni lehessen, de túlkicsinyek ahhoz, hogy az ér. dekelt nagyhatalommal ellentétes politikát folytassanak, mindenek, fellett érdekelve vannak abban, hogy az UNO tekintélye megerő. södjék. Ezek közül az úgynevezett középhatalmak kö»ül Kanada messze kiemelkedik, mert stratégiai helyzeténél, természeti kin. cseinél és tiszta demokratikus szelleménél fogva nincs a világon egy ország sem, amelynek a pozíciója végeredményben fontosabb volna a távoli jövőre nézve. KANADA KÖZÉPHATALMI HELYZETÉNÉL FOGVA minden erővei az UNO-t kell, hogy támogassa. Ha az UNO felbomlana, — ami bármikor bekövetkezhet — Kanada tényleges önállósága megszűnnék, aminthogy megszűnnének önállóak lenni a többi hasonló erejű középhatalmak is, mint például Franciaország, India, Olasz, ország stb. Ezért természetes, hogy Kanada minden más országnál jobban igyekszik a nemzetközi kérdésekben olyan propoziciókat tenni, melyek az UNO sajátos tekintélyét öregbítik, s az UNO főtit. kárságának egyre fontosabb feladatokat adnak. Az ilyen propozi. ciók iskolapéldája volt az 1956-os Pearson.javaslat a szuezi nem. zetközi rendőrség felállítására, s a most folyó UNO.közgyűlésen beterjesztett úgynevezett norvég.kanadai javaslat, amelynek sző. vegét Mr. Engen norvég külügyi államtitkár és dr. Smith kanadai külügyminiszter közösen fogalmazták meg és terjesztették elő. aoooooo&soootsooc A NORVÉG.KANADAI JAVASLAT SZERINT a közgyűlés meg. bízza a főtitkárt, hogy "tegye meg a szerinte fontos intézkedéseket (abból a célból, hogy Libanon és Jordán kérdésében az Alapokmány elvei és céljai megvalósuljanak, különös tekintettel azokra a tényállásokra, hogy e két ország elien az Egyesült Arab Köztár. saság részéről indirekt agresszió van folyamatban. Megbízza to. vábbá a közgyűlés a főtitkárt, hogy tegyen javaslatot egy felállí. tandó állandó UNO.hadséreg tekintetében". HA A JAVASLAT KERESZTÜLMENNE, amihez kétharmad több. ség szükséges, akkor az USA és Nagybritannia emelt fővel rendelhetné el csapatainak fokozatos kivonását, mert ezzel el volna ismerve, hogy a két nagyhatalom az UNO által felállítandó had. sereg előőrseként szerepelt és ténykedett; Egyúttal a főtitkár olyan hatalmat kapna a kezébe, amely adott esetben meghaladná bármelyik nagyhatalom kormányelnökének a hatáskörét is. Más kérdés, hogy a kanadai.norvég javaslat keresztül fog.e menni? Majdnem bizonyos, hogy nem. A Nasser.felé hajló arab országok nem fogják elfogadni, mert akadályozza az arab biro. dalom álmának megvalósulását. A szovjet blokk ellene fog szavazni, mert nem bélyegzi meg az angolszász nagyhatalmakat. In. dia és a köréje csoportosuló afrikai.ázsiai blokk szintén a javas, lat ellen fog szavazni, mert ezek az országok bizalmatlanul fogad, nak minden olyan pacifikálási eljárást, amelyben fehér emberek határoznak színeseket érdeklő kérdésekben. Még a nyugati kon. tinens országaiban is sok helyen az a vélemény, hogy a katonai beavatkozás még akkor is helytelen, ha valamely érdekelt kormány kérésére történik. Ezekben az országokban arra hajlik a köz. vélemény, hogy a közgyűlésnek egyenesen fel kell hívnia az USA.t és Nagybritanniát a csapatok visszavonására, akár kéri ezt Libanon és Jordán, akár nem. EGYIK KORÁBBI CIKKÜNKBEN MÁR RÁMUTATTUNK arra, hogy amennyire helyes, indokolt, sőt kötelező volt az angolszász partraszállás a hat héttei ezelőtti forró pillanatokban, annyira ve. szedelmes precedenst teremthet esetleg a jövőre nézve. A vélemények megoszolhatnak, s a nyílt vita csak üdvös eredményeket hozhat. AZ ELLEN AZONBAN TILTAKOZNUNK KELL, hogy a kanadaisajtó egy része, s annak nyomán néhány nemzetiségi lap is ilyes. fajta címeket adjon a kanadai-norvég javaslat tárgyalásáról adott riportoknak: "Kanada kitessékeli az amerikai és angol csapatokat a Közelkeletröl" Emögött a fogalmazás mögött, s a hasonló jellegű kijelentések és cikkek mögött az a fejvesztett őrültség húzódik meg, amely főcéljául tekinti az Amerikai Egyesült Államokkal szembeni gyűlöletet, csak azért, mert Kanada — mint a világ csak. nem minden szabad országa — csaknem kizárólag Amerikának köszönheti, hogy egyáltalán létezik. Ugylátszik, hogy ezek a körök elfelejtik, hogy Kanada csak azért nincs máris megszállva a szovjet csapatok által, mert hazánkat az USA hadsereg, az USA atombom. bák, az USA rakéták, az USA védelmi rendszer védi: elfelejtik, hogy míg az amerikai ifjúság béke idején is egy.két évet tölt katonai szolgálatban, s a legkisebb háború esetén ezrével áldoz, za vérét a világ szabadságáért, s amíg az amerikai adófizető jö. védelmének igen tekintélyes részét arra áldozza, hogy más országokat védjen, s más országokat támogasson a világbéke érdé. kében, -— addig Kanadában nincs kötelező katonáskodás, s a ka. nadai honvédelem amerikai segítség nélkül még órákig sem volna képes népének szabadságát biztosítani egy orosz támadás esetén. Amerika nem kíván köszönetét ezért a világtörténelemben példa nélkül álló, az egész világra szóló segítségért, mert az ilyesmit megköszönni vagy visszafizetni nem lehet: de azt joggal elvár, hatja minden amerikai minden egyes kanadaitól és minden angol s a kanadai testvérnemzet minden tagjától, hogy ne kívánja meg. bélyegezni támadóként azokat a katonákat, akik a világ békéje, -— Kanada békéje — érdekében teljesítik missziójukat. Azok az új. ságírók és más személyek, akik imperialista agressziónak nevezik a libanoni és jordáni békementő beavatkozást, a kommunista hódítás eszközéül szegődnek, s elsősorban nem az amerikai népet gyengítik, hanem Kanada pozicióját teszik erkölcsileg és katonai, lag tarthatatlanná., ■—>■ ? Mooo&K-»oooooe-Mc«oo<:cosoaooooooocx; sooöoc-moooöoc-k. VÖRÖS TAMARAS NEMZETI KÍNA ELLEN! Miután a kommunista gyújtogató politika az Egyesült Nemzetek előtt teljes csődbe ment s maguk az arab államok is olyan javaslatot tettek a Középkelet békéje érdekében, amely a kom. munisták szerepének nem hagy tág teret, máris érezhetővé vált a kommunista aggresszió a világ egy másik részén. Vöröskína támadást intézett a nemzeti Kína egy kis szigete ellen, amely alig néhány mérföldre esik a kínai szárazföldtől. Quenoy szigetét több, mint két órán át bombázták a MÍG—17.es típusú orosz lökhajtásos gépekkel felszerelt vörösök, majd több órán át az ellentétes partokról pergőtűz alatt tartották a kis nemzeti szigetet. A tüzet a nemzeti kínai, ütegek viszonozták s a vörösöknek nem sikerült a szigetet elfoglalni, bár arra kisebb hajóegységekkel többször is kísérletet tettek az éj folyamán. Quemoy szigete a Formosa és a kínai szárazföld közötti tengerszorosban fekszik, néhány mérföldre csupán a szárazföldtől. Összterülete 146 négyzetmérföld és jelentősége csupán annyi, hogy a szigetről könnyen ellenőrizhetők a kínai szárazföld partjai, sőt a szigeti ütegek a partokat, valamint az azokhoz közeledő hajókat is könnyen elérhetik. Az alattomos vörös támadás, amely úgy látszik, ugyancsak a kommunisták békevédelmi harcának egyik fázisa, felháborodást keltett amerikai körökben. Dulles külügyi államtitkár értesítette a vörös kínaiakat, hogy bármilyen további aggressziós kísérlet a békét veszélyezteti a világ ezen részében, ami annyit jelent, hogy támadás esetén Amerika eleget fog tenni.a nemzeti Kínával szemben vállalt megsegítés! kötelezettségének és megvédi a nemzeti Kína területi sérthetetlenségét a vörös támadások ellen. A figyelmeztetésre a kínai vörösök még nem reagáltak- A vörös aggresszió szóba került a kanadai parlamentben is. Kanada a vörös támadással szemben még nem foglalt állást, ez azonban nem lehet kétséges, bár az ellenzék, így Pearson volt külügyminiszter is, ellenezné az intervenciót a vörösök további fegyveres támadása esetén. coooooGOOooQeoBocHKfflQOOoeooocxawooooooooeooBooQoowcoowecweeooK Libanon örül, mégis robbanak a bombák Be'rutból jelentették, hogy az UNO közgyűlésének egyhangú határozata nagy örömet váltott ki az egész országban. Általános volt a megelégedettség afelett, hogy végre béke fog beállni az arab világban. A libanoni felkelők részéről ugyancsak megnyilvánult a nagy arab öröm, ennek azonban furcsa módon adtak kifejezést. Az ország több részében, így a fővárosban is, számos kisebb bomba robbant fel, ezek azonban lényeges kárt nem okoztak''Megtörtént" a csoda", mondják a libanoni kormány köreiben. Az UNO-határozata véget vet a több, mint háromhónapos viszálynak Libanon és az Egyesült Arab Köztársaság között. Chehab új elnök szeptember 24-én veszi át hivatalát, addig minden biztonsági intézkedés érvényben marad, mivel a felkelők nem tették le a fegyvert csupán valami hallgatólagosan elfogadott fegyverszünet uralkodik az országban. Maguk a felkelők állítják, hogy az elvétve robbanó bombákat ellenőrizhetetlen elemek robbantják s ezt semmiesetre sem lehet a felkelők rovására írni. Éhségsztrájk Ciprusban Ciprus szigetén az angol hatóságok elrendelték mintegy 2.000 ember őrizetbevételét, köztük 700 görög is van. Ezeket az angol katonai parancsnokság terrorista cselekmények elkövetésével vagy előkészítésével vádolja. A 700 fogva tartott görög internált éhség. sztrjákba kezdett, mert fogvatartásukat alaptalannak és törvényellenesnek tartják. A görögök beadvánnyal fordultak Sir Hugh Foot angol kormányzóhoz, amelyben bejelentik éhségsztrájkjukat s azt írják, hogy a sztrájkot mindaddig folytatják, amíg szabadon nem bocsájtják őket. A görög szabadságharcos szövetség, az EOKA-szervezet röplapokat osztogatott a szigeten, amelyben azt állítja, hogy a sziget 450-000 görög lakója nem fogadja el az angol-török kompromisszumot a sziget felosztásáról s mindaddig nem nyugszik, amíg Ciprust nem csatolják Görögországhoz. Halálos kisugárzást jelent a mesterséges bolygó Cape Canaveral. — Az Explorer IV. nevű amerikai mesterséges bolygóról a tudósok igen érdekes rádiójelentéseket fognak. A világűr távolabb eső szféráiban ugyanis az Explorer műszereinek megállapítása szerint olyan rádióaktiv sugárzás van, amely az emberi szervezetre halálos. A tudomány szempontjából ez igen rossz hír, mert újabb problémák elé állítja azokat, akik emberi lénynek a világűrbe való kilövésével foglalkoznak. Ennek előfeltétele lenne természetesen az, hogy előbb a rádióaktiv sugárzás káros hatását kellene a világűrbe küldendő rakétában kiküszöbölni. A jelentést Georg Ludwig, az iowai egyetem fizika-tanára tette, aki közreműködött az Explorer IV. műszereinek készítésében- Mr. Ludwig az Explorer IV. mesterséges bolygóval nagyon meg van elégedve, műszerei még mindig kifogástalanul működnek, adásait nagyon jól lehet a Földön fogni. A bolygó változatlanul 110 perc alatt teszi meg az utat a Föld körül, pályája természetesen nem egyenletes. Legkisebb távolsága a Földtől 178 mérföld, a legnagyobb magasság, amit pályafutáséin elér, 1.368 mérföld a sztratoszférában. Az Explorer IV. bolygót július 27-én lőtték ki a Cape Canaveral-! bázisról, a számítások szerint körülbelül 5 évig fog a Föld körül keringeni. Összsúlya 37,1 font, tehát kereken 15 kilogramm. Mr- Ludwig már azt is megállapította, hogy 1.200 mérföldön túl a szervezetre veszélyes rádióaktiv kisugárzás veszélybe hozza a hengeralakú rakétába elhelyezett műszerek működését, úgy hogy idővei ezek elromlásával kell számítani. Az Explorer IV-ről kapott megállapítások eddig a legfontosabb adatok, amelyeket valaha is mesterséges bolygóról, illetve a világűrből kaptunk. Rálőttek a francia konzulra A beiruti francia helyettes konzult autójában súlyosan megsebesítette egy erdőből kilőtt géppisztolygolyó. A konzul vidéki útjáról hazafelé tartott és Beirut előtt egy erdőn áthaladva érte a támadás. A konzult két utitársa a kórházba szállította, ahol vérátömlesztést és műtétet hajtottak rajta végre. Állapota kritikus. A golyót a támadó nyilván nem a francia konzulnak szánta, mondották a felkelők körében és mélységesen sajnálják, hogy az ártatlan konzul lett az eltévedt golyó áldozata. MEGÉRKEZETT AZ ELSŐ AMERIKAI FEGYVERSZÁLLÍTMÁNY IRAKBA Bagdadból jelentik: Az első katonai segítség-, ami a forradalom óta USA-bóI Irakba lett irányítva, megérkezett Basrába. Karim Kassem miniszterelnök, az USA iraki követének kijelentette, hogy Irak szívesen lát katonai segítséget minden barátjától. Gallman amerikai követ közölte Kassemmel, hogy egy második haj órakomány is útban van Basra felé, amely napokon belül meg fog érkezni. Kassem iraki miniszterelnök utalást tett arra, hogy Iraknak csak javára szolgálna, ha katonai megsegítést tudna biztosítani magának a nyugati hatalmaktól, ugyanúgy, mint a régi rezsimnek is volt ilyen szerződése Angdiával és Törökországgal. „Meg vagyok győződve arról, hogy amint az amerikai csapatok elhagyják Libanont és Jordániát, az összes függő kérdéseket mindkét fél megelégedettségére lehet majd megoldani” — mondotta végül Kassem iraki miniszterelnök. • A JORDÁNIÁI KIRÁLY NEM VETT ÉSZRE ENYHÜLÉST Az Associated Press ammani jelentéséből kitűnőleg Hussein jox*dániai király egy sajtókonferencián úgy nyilatkozott, hogy az UNO határozatában elfogadott kölcsönös be nem avatkozási elv gyakorlati következményeiről még időelőtti lenne ténymegállapításokat tenni, ő a maga részéről még nem vette észre, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria felől jövő ellenséges rádiópropagandát beszüntették volna. A király elvárja — mondotta —, hogy Nasserék is betartsák mindazt, amit az UNO előtt vállaltak. • AZ ARAB MENEKÜLTEK ÜGYE — A BÉKÉHEZ VEZETŐ KULCS Egyesült Nemzetek. — Dr. Izzat Tanous, a newyorki Palesztinái menekültek intézőirodájának igazgatója, ma felszólalt az UNO-ban és sürgette a palesztinai arab menekültek ügyének valamilyen módon való rendezését. „A középkeleti nyugtalanság egyik legfőbb oka az, hogy Palesztinából sokszázezer arabot üldöztek el otthonaikból, ezeknek vissza kell térni hazájukba és az ottartózkodás jogát vissza kell nekik adni” — mondotta Izzat Tanous. Olyan rendezés, amely ezt a legégetőbb kérdést nem oldja meg, nem lesz tartós és csak súlyosbítja a Közelkelet problémáit.
