Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-08-27 / 73. szám

KANADAI MAGYARSÁG 7 VIII. 73. szám, 1958 augusztus 27., szerda A Bang-Jensen eset Az ENSZ főtitkára Povl Bang.Jensen dán diplomatát állásától felmentette, s ezzel az egy éve húzódó "fegyelmi ügy" új állomá­sához érkezett. Mint ismeretes Bang-Jensen volt az ENSZ közgyűlés által a magyar ügy kivizsgálására kiküldött Külön Bizottságnak, a tanuk kihallgatását intéző titkára. A közvélemény eddig csak annyit tu­dott az ENSZ-ben lezajló ügyről, hogy Bang-Jensen megtagadta a magyar forradalommal kapcsolatban kihallgatott tanuk névsorának kiadását s ezért végülis állását vesztette. Egy ötgyermekes család­apáról lévén szó, ez önmagában is olyan áldozatos és bátor kiál­lást jelent, amely megérdemli a közfigyelmet és különleges meg­becsülést. BangJensen eddig az ENSZ hivatalos eljárása keretében küz­dött a magyar tanuk jogaiért, biztonságáért és saját személyi be­csületének, egzisztenciájának megvédéséért. Most, hogy az ENSZ főtitkára átadta felmondó levelét, kénytelen volt a nyilvánosság­hoz fordulni, s ügyét ezzel a közvélemény védelme alá helyezte. 68 oldalas dokumentált iratában a nyilvánosság számára elmondja a maga oldalát az ügyben, de nagy önmérséklettel, adatainak egy részét még most is visszatartja, melyekről azt gondolja, hogy nyil­vánosságra hozásuk az ENSZ tekintélyének, s így a közügynek ko­moly ártalmára lenne. Bang-Jensen írása az általa gyakorolt kritika és önmérséklet következtében eszközölt kihagyások ellenére is tele van eddig is­meretlen drámai adatokkal, amelyekről a nyilvánosságnak eddig sejtelme sem volt, s melyek betekintést engednek az ENSZ hivatali gépezetének működésébe. Kiderül, hogy a Bang-Jenseneknek mi­lyen következetes, bátor, mondhatni hősies magatartására és ál­dozatára volt szükség ahhoz, hogy a magyar ügy az ENSZ.en ke­resztül, megfelelő formában a világ közvéleményének asztalára kerüljön, s hogy intrikák, hamisítások és kulisza mögötti gonosz já­tékok ellenére ott maradjon Arra is fény derül, hogy milyen erő­feszítésbe került, hogy azoknak, akik adataikkal, személyes vallo­másaikkal hozzájárultak az igazság felderítéséhez, személyes biz­tonsága, szabadsága és hozzátartozóik érdeke megóvassék. Bang-Jensen elöljáróban így fogalmaza meg magatartásának alapját: "Az ENSZ egyik tisztviselőjének részéről Ígéretet adtunk a tanuknak. A tanuk részéről nem volt kétség affelől, hogy ez a tisztviselő jogosult volt ennek az Ígéretnek megtételére. Hogy va­lóban fel volt-e hatalmazva, vagy sem, az jogilag közömbös. Az adott körülmények között minden jogász — úgy gondolom — megegyezik abban, hogy az ENSZ és jómagam jogilag és erköl­csileg kötve vagyunk ehhez az Ígérethez, amely az érdekelt tanuk beleegyzése nélkül nem módosítható". Az Emberi Jogok Nemzetközi Ligájának a Bang-Jensen ügy­ben az ENSZ főtitkárához intézett levele a következő végkövet­keztetésre jutott: "Valahányszor az erkölcsi felelősségérzet össze­ütközik az engedelmességgel, vagy a feljebbvalók rendelkezései­nek teljesítésével, ott ahol az emberi élet, vagy szabadság ügye forog kockán, a magasabb erkölcsi kötelezettség javára kell, hogy a döntés történjen . . . Bang-Jensen esetében, feltéve, hogy nem volt hatalma a titkosság biztosítására, de miután jóhiszeműen el­járva úgy érezte, hogy a Külön Bizottság szabályai és eljárása nem elegendők a személyek életének és szabadságának biztosí­tására, s a névtelen tanuk listájáriak közzététele veszélybe so­dorna személyeket Magyarországon, a magasabb erkölcs azt köve­teli, hogy Bang-Jensen cselekedeteit támogatni kell, mégha a ki­jelölt kötelezettségének túllépését is jelentené". Az alábbiakban vázlatosan ismertetjük BangJensen védő- Lratának főbb pontjait és különlegesen érdekes egynémely adatát: Bang-Jensen a leghatározottabban állítja és bizonyítja, hogy az ENSZ főtitkára beleegyezett abba, hogy a kihallgatott tanuk­nak megígérje azt, hogy nevük csupán a Bizottság tagjaival kö­zölhető és a titkárság közül csupán ő (BangJensen) fogja tudni nevüket. Most, hogy BangJensen.t elmozdították az ENSZ-ből, ezt a tényt a Főtitkár, illetve helyettese tagadásba vette, anélkül, hogy ezt addig, míg a magyar ügyben — egy éven át — tevékenyke­dett, még csak kérdésessé is tették volna. Bang-Jensen részletesen elmondja azt is, hogy hogyan biztosította a kihallgatott tanukat a főtitkárral egyetértve, nevüknek titokban tartásáról. Megemlíti, hogy olyan tanuk is voltak, akik kifejezetten még azt is kikötötték, hogy nevük magával a Főtitkárral sem közölhető. így BangJensen a legnagyobb jóhiszeműséggel Ígérte a legteljesebb titoktartást. Bang-Jensen iratából az is kiderül, hogy közte és a főtitkár, illetve annak helyettese és más tisztviselők között más lényeges pontokon is összeütközés támadt, s nem csupán a tanuk névjegy­zékének kiadása volt a vita tárgya. BangJensen még a bizottság által eszközölt kihallgatások idején, ismételten szabotázzsal vá­dolt egyes eljáró közegeket. A tényeket, melyekre vádját alapozta még annakidején szóban és Írásban hozta az illetékesek — így a főtitkár — tudomására, s csak ritkán kapott orvoslást, sőt nem egyszer, vele szemben alkalmaztak ellenrendszabályokat, fenye­getést, ahelyett, hogy változtattak volna az eljáráson. Vádjait né­hány példával támasztja alá. Elmondja például, hogy Genfben a Bizottság helyiségeit éjjel-nappal egy jugoszláv kommunistával őriztették, hogy fordítóként egy szovjet állampolgárt alkalmaztak, aki az orosz titkos rendőrségnek dolgozott. BangJensen azt is le­írja részletesen, hogy New Yorkban és Genfben, hogy nyitották fel asztalának fiókját, hogy kutatták át azokat, hogy hogyan vitték el az iratokat onnan. Bang-Jensen néhány példát sorol fel arravonatkozólag is, hogy a Bizottság jelentésében a bizottsági tagok által elfogadott szöveget hogyan változtatták meg a tagok tudta nélkül. Például kihagyták azt a részt, hogy az oroszok megakadályozták novem­ber 4-ike után új koalíciós kormány alakítására vonatkozó tárgya­lásokat. A szöveg megváltoztatásával a jelentésbe azt írták be, hogy a deportáltak többsége katona volt. Az eredeti szövegezés­ben például többszáz nő deportálásáról volt szó, s a kiadott jelen­tésben már csak néhány nő szerepelt. Bécsben 65 tanú jelentkezett kihallgatásra, közülük csupán 8-nak kihallgatását rendelték el ön­kényesen. Bang-Jensen azt is elmondja, hogy midőn ezekről és más szabálytalanságokról a Bizottság egyik főtisztviselőjével bi­zalmasan beszélt, az kénytelen volt letörve bevallani, hogy milyen nyomás alatt cselekszik. A jelentés itt megszakad, mert Bang­Jensen 83—97-ig terjedő pontokban foglalt szabálytalanságok felsorolását biztonsági okokból egyelőre mellőzendőnek tartja. Iratának következő részében Bang-Jensen részletesen kimu­tatja, hogy a vele szemben alkalmazott eljárás során, hogyan sér­tették meg az eljárási szabályokat, s hogy fosztották meg a véde­kezés minden lehetőségétől. Mint ismeretes Bang.Jensen-t annak­idején az ENSZ őrségével távolíttatták el, úgy hogy még saját író­asztalát sem volt alkalma kiüríteni. Nerrüis beszélve arról, hogy a védelméhez szükséges hivatalos iratokba, amelyek ügyének bi­zonyító anyagát képezik, nincs betekintése. Bang-Jensen ügye a jelek szerint sem jogilag, sem politikailag, de legkevésbé erkölcsileg nincs lezárva. Most, hogy védőirata nyil­vánosság elé került, számítani lehet arra, hogy az ügy tovább fog­ja foglalkoztatni a nyilvánosságot, s Bang-Jensen végülis meg fogja kapni a jogi elégtétel mellett az erkölcsi elégtételt is. Tudomásunk szerint az ENSZ főtitkárát levelek százaival ke­resték fel már eddig is a Bang-Jensen ügyben és számos társa­dalmi és politikai akció van folyamatban érdekében. (SZMT) KANADAI VONATKOZÁSÚ HÍREK A KANADAI ZONGORA­IPAR AMERIKAI PIACA Heintzmann and Co. a 108 éves kanadai zongora gyár az Egyesült Államokban keres piacot magának. Baker Ed­ward, a társaság egyik elnö­ke úgy nyilatkozott, hogy a kanadai stagnálás miatt kénytelen egész termelését az amerikai felvevő közön­ségnek felajánlani. A zongo­rák árára nézve a gyár elnö­ke nem nyilatkozott, de a zongorák ára nem sokat fog különbözni a kanadai árak­tól, amelyek minőség szerint 750 és 5000 dollár között mozognak. • A KANADAI MUNKAINÉLKÜLISÉG HELYZETE A torontoi National Emp­loyment Service legutolsó je­lentése szerint csak Torontó­ban augusztus első hetében 32.157 regisztrált munkanél­küli volt, akik munkanélküli­ségi segély-igényt jelentet­tek be. Az előző héthez vi­szonyítva! ez a szám valami emelkedést jelent. Ez azon­ban a megszokott évi számo­kat nem lépi túl. • ÉRZÉKENY RIASZTÓ BERENDEZÉS A Port Credit-i városhá­zán szóba került a Dominion Metalware Industries Ltd. cég riasztóberendezése, mely annyira érzékeny, hogy mű­ködésbe lép akkor is, ha vo­nat halad el az épület mel­lett. A riasztókészülék rend­szerint éjjel lép működésbe és olyan hangos, hogy a kör­nyékbeli házak lakóit is fel­ébreszti. A csengők mindad­dig szólnak, amíg a cég vala­melyik alkalmazottja azt le nem állítja. KICSALTA MEGTAKARÍTOTT PÉNZÉT A 78 éves orilliai Archibald Stanton feljelentést tett is­meretlen tettes ellen, aki mint a nyugdíjintézet tiszt­viselője mutatkozott be ná­la és rábeszélte, hogy vegye ki 3000 dollár megtakarított pénzét a bankból és adja át neki, hogy felesége számára is el tudja intézni a nyugdí­jat. Stanton szótfogadott a sokat beszélő csalónak, ki­vette a pénzt a orilliai bank­ból, átadta az ismeretlen em­bernek és csak órák múlva jött arra a gondolatra, hogy csaló áldozata lett. A felje­lentés alapján a rendőrség keresi a szélhámost. HAT HÓNAP ÓTA FEKÜDT A BOKROK KÖZÖTT Két bayviewi fiú kutyájá­val ment kirándulni az er­dőbe. A kutya egy oszlóban lévő női hullához vezette a bokrok közé a fiukat, akik jelentést tettek a rendőrség­nek. A rendőrorvos megálla­pítása szerint a hulla egy fél évig fekhetett a szabadban. A személyazonosságot nem sikerült megálapítani. • ELFOGTÁK A MEGSZÖKÖTT FOGLYOKAT A guelphi fegyház farmjá­ról szöktek meg napokkal ez­előtt William Preston, John Coul, Paul Violette és Ter­rence Jowett, mindannyian 18 éves fiuk, akik nem soká élvezték az amúgy sem meg­érdemelt szabadságot. A rendőrség mind a négy fiút elfogta és miután a szökésért külön-külön fél évet kaptak, visszaszállította őket a fegy­­házba. ÁLLAMI TÁMOGATÁS AZ ARANYBÁNYÁKNAK Az ottawai parlament rendkívüli segélyt szavazott meg a kanadai aranybányák­nak, mert az a veszély fenye­gette az aranybánya ipart, hogy többezer munkást kénytelenek lesznek elbo­­csájtani. Ezzel egy időre biz­tosítva van a bányászok folyamatos munkája. • ZÁRLATOT RENDELTEK EL AZ ÁLLATKERT ELLEN A simcoei körzet egész­ségügyi hatósága zárlatot rendelt el a barri-i állatkert­re, mert Marc Craig helybeli lakos ujját egy fekete med­ve leharapta. A vizsgálat megállapította, hogy a más­fél éves kisfiú túlközel ment a medveketrec rácsához. A zárlatot óvintézkedés címén kellett elrendelni. • i TÍZ ÉVET KAPOTT A REVOLVERES BETÖRŐ William C'arke, 31 éves to­rontoi betörő felett ítélke­zett a bíróság. Clarke két héttel ezelőtt egy Queen Street-i dohányboltot látoga­tott meg és a tulajdonost pisztollyal arra kényszerítet­te, hogy adja oda néki mind a 350 dollár készpénzt. A bí­ró 10 évi fegyházra ítélte Clarkét. MWWyVAWAVwwvw HATEZER ÉVES BARLANG Az ujzélandi Auckland mellett két barlangra buk­kantak a geológusok. A bar­lang korát 5—6 ezer eszten­dőben állapították meg. Egy azóta kihalt óriásmadár csontjait találták meg a bar­langban; a madárfészek he­lyett használta a barlango­kat. WELLINGTON ERŐD a híre» Wellington hercegről ne* veitek el. 1812-ben épült az erőd maga. Most katonai muzeum. IROQUOIS egész u{ település misfél mér­földre északra az előző várostól. Az öreg Iroquois lakosságát át* telepítik ebbe a városba. CRYSLER'S FARM az 1813-ban itt lezajlott csatának színhelye. A kanadai és brit ka­tonák visszaverték az amerikaiak támadását. INGLESIDE Ide telepítik Farran's Ponit, Dickinson's Landing, Wales és Aultsville községek lakosságát. MORRISBURG ennek a városnak egy részét át­helyezték, hogy helyet csinálja­nak az erőtelepeknek. IROQUOIS GÁT 2,450 láb hosszú, 67 láb ma­gas, mintegy 25 mérföldre van ár ellenében a Long Sault gát­tól. Itt fogják szabályozni az Ontario tó lefolyását. LONG SAULT GÁT 2,250 láb hosszú, az erőtelep fő­tárolója, a felesleges vizet elve­zeti. A mi Ontarionk A Szt. Lőrinc tengeri ut LONG SAULT ebben a városban egyesítették Miile Roches és Moulinette köz­ségek lakosságát. EISENHOWER ZÁR A Long Sault csatorna felső vé­génél. ERŐTELEP ( Powerhouses) 3,300 láb hosszú, 162 láb magas. Ez szabályozza a kanadai terület és a Barnhart sziget közötti csa­torna vízmagasságát. CORNWALL 1784-ben jelentek meg az első telepesei, majd III. György fia, a Cornwall-i herceg tiszteletére nevezték el Cornwall-nak. LONG SAULT CSATORNA a tengeri ut része az Egyesült Ál­lamokban, az u. n. Nemzetközi Zuhatagok részén. Maga a csa­torna 10 mérföld hosszú. GRASS RIVER ZÁR a Long Sault csatorna alsó végé­nél. BREWERY LIMITED

Next

/
Thumbnails
Contents