Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-08-16 / 70. szám

VIII. 70. szám, 1958 augusztus 16., szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG Forint kifizetés! MEGBÍZHATÓAN ! GYORSAN ! Budapesten kézbesítve, 2.000 FT — $68.00 Vidéki megbízást is garanciával vállalunk. Forint bankjegy kapható, 100 forintos bankjegy: $2.70 Hivatalos megrendelőhely : OCEAN RELIEF AGENCY 808 PALMERSTON AVE., TORONTO, CANADA TELEFON: LE. 4-1347. Kérje kedvező és . legolcsóbb gyógyszer Ikka és Relief csomag árjegyzékeinket. Gyógyszerküldés óhazai receptre is ! Tulajdonos: LADÁNYI ZOLTÁN. Vásároljon írógépet Magyar—angol betűkkel heti $1.00 részletre (Vidékre is szállítunk) Magyar könyvek, hanglemezek, lemezjátszók, rádiók kölcsönkönyvtár, stb. “EUROPA” KÖNYV ÉS HANGLEMEZ BOLT 269 SPADINA AVE., TORONTO, TELEFON: EM. 3-4863 14 és 18 karátos európai karika-, gyémánt- és brilliáns­­gyűriik, világmárkás órák részletre is. TIME JEWELLERS ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzletében. 776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet ! I MEG FOG TANULNI ANGOLUL Dr. Magyar László nyelvésztanár = I GRAMOFON-lemezes = NYELVKÖNYVÉBŐL j Befektetése sokszorosan visszatérni. \ z Tegye el címünket: :: \ { ELEK ZOLTÁN jj 740 KENNEDY RD. TORONTO 13., ONT. TELEFON: PL. 5-1831 l iiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini I PIPERE CIKKEK • KOZMETIKAI CIKKEK | („IRENE“ női fodrász-szalon ( ü a magyar hölgyek kedvelt üzlete ! |f HIDEG DAUER, MANIKÜR, PEDIKÜR, SPECIÁLIS I HAJVÁGÁS, HAJÁPOLÁS — REKLÁM ÁRAK ! | 1 40 kényelmesférőhely! 1 I 326 SPADINA AVENUE, TORONTO §§ EM. 3-6553 Fekete Zoltánná = s A volt Figaró (13-as állami) fodrászat dolgozója E PtlIUlllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllli A torontói Magyar Egyesült Bizottság megalakulása Nagy Toronto területén élő magyarságnak eddig nem volt egy olyan társadalmi szerve, amely a különféle szervezeteket és az azokon kívül álló magyarságot egy táborba tömörítette volna. Most minden remény meg­van arra, hogy a magyarság ezen régi óhaja, kívánsága teljesülni fog. A torontoi ma­gyar egyházak és egyesüle­tek kiküldöttei több alkalom­mal megbeszélést tartottak egy helyi bizottság megala­kítása céljából, mely hivatva lesz Nagy Toronto magyar­ságának egységét megvaló­sítani. A tárgyalások előre­haladott állapotba jutottak és a leendő Bizottság ügyvi­teli szabályzatának megszer­kesztése befejeződött. Fi­gyelemreméltó értéke lesz a Bizottságnak, hogy mag’ában foglalja nem csak az egyházi és társadalmi szervezeteket, hanem azokat a személyeket is, akik nem tartoznak sem­milyen alakulathoz. Ez a le­hetőség alkalmat nyújt min­den magyarnak a Nemzet és az itt élő magyarság érdekei­nek önzetlen, áldozatos szol­gálatára. Hisszük, hogy a Bizottság működésében minden élet­képes működő magyar szer­vezet és személy részt fog venni elősegítve ezáltal a Bizottság eredményesebb működését. A Bizottság működése nem irányul a KMSZ ellen, azonban attól függetlenül fog dolgozni. A Bizottság megalakulá­sát előkészítő munkáról rö­videsen bővebb beszámolót adunk. ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL IRTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN 67. FOLYTATÁS — Apró a szem az idén, kisasszonykám. Az Isten megadta bőven, hanem az idő nem jól daj­kálta meg. Az apó eltűnt a kunyhó ajtaján ezek után, de a megnyiló ajtón át kiosont a kunyhóból a dogg, mister Bligi. A kiállott fogság után megrázta ma­gát, miközben csak úgy pattogott a bőre s ha­­muszin szőréből egész porfelhő támadt. — Ah, a Bligi! Hopsza Bligi. Gyere ide kutyus­­kám, — örvendezett Rozália, piros száját össze­­csucsorítván fütyülésre, bár az neki sehogy se sikerült. Mister Bligi mégis odajött s megismervén őt tavalyról, a farkát csóválta. Róza lehajolt hoz­zá, megveregette a bordáit kis kezével, ami an­nak nyilván jól esett, mert egyre jobban meg­nyúlt és alákuporodott, nagy okos szemeivel hálásan pislogva rá. — Hát megismertél, mister? Szép tőled, aranyo­som. Nos, hol az úrnőd? Nem lehet nagyon mesz­­sze. Vezess hozzá I Bligi, mintha értené, megindult a barázdán, amelyen Mari ment volt délután s mindenütt szag­lászva, szimatolva, kivezette a vendég kisasszonyt az útra. Meg-megállt koronkint és hátranézett. — Jól van jól, csak eredj előre. Ne félj no. Megyek utánad, mert te bizonyosan tudod, hol van. Ment, ment az eb egész biztonsággal s Róza utána mindenütt, noha már csodálkozni kezdett, hogy hova mehetett Mari ilyen messzire s nem minden szepegés nélkül gondolta, hogy tán köny. nyelmüség volt tőle is így elkalandozni ismeretlen helyen, de már könnyebbnek látszott a cél eléré­se a kutyával, mint a visszatérés a kutya nélkül, tehát ment ő is s egyszer csak ott találta magát a-vigadó sokaság között, a Findura szőlő­jében. Bligi csodálatos tájékozottsággal vagy ösztön­nel rögtön keresztülfurta magát a lányok csoport­ján, réseket nyitott magának a kikeményített, különböző színű s szerves összefüggésbe hozott, szoknyák között s egyszer csak mit csinált örven­dező pajkosságában, felugrott az első két lábával a semmit nem gyanító Tóth Marira s kioltott veres nyelvével megnyalta a kezét. — Bligi, te cudar! — kiáltott fel élénken. —• Hogy jössz te ide? Jaj, hogy rámijesztettél! De még ennél is nagyobb volt meglepetése és ijedelme, amint egyszerre valaki, se szó, se be­széd, átfogja a nyakát és egy csókot cuppantott az arcára jobbról-balról. — Szent Isten, Róza I Te vagy az? Tóth Mari pici, kedves fejecskéje még el volt bódulva a mulatság emlékeitől, minden érzéke iz­galmas és zavaros állapotban volt, csillogó két szeme egy képet látott, egy alakot, azt, akit várt, — és íme, megjelenik helyette Velkovics Róza. Halotti sápadtság borítá el vékony arcocskáját s úgy reszketett, mint a nyárfalevél. —■ Istenem, mi lelt? Oly fehér vagy, mint a kréta I — kiáltá ijedten Rozália. — Semmi, ó semmi, — mondá bágyadtan és mosolygott. — Mi történt veled édesem ! S mit jelent rajtad ez az utálatos ruha? Mari mintegy ösztönszerűleg védekezésül oda­tapasztotta remegő kis tenyerét barátnéja szá­jára. — Egy szót se erről, még egy szót se, Rózácska, míg apródonkint mindent megmagyarázok, mert látod ez, szörnyű titok. Iliin min ii ii mi mii mii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Sajátságos jelenet volt. Róza érezte, hogy rossz­kor jött. Mari pedig éppen nem tudta elpalástolni ijedelmét. A viszontlátás öröme helyett bizonyos hűvös áram suhant el. Egy darabig némán néztek szembe, Mari olyanféle mozdulatot tett, mintha el akarna bújni előle, majd látható lehangoltság­­gal kérdé: — Hogy jössz te ide? — A kutya vezetett. Mari mintegy ösztönszerűleg rúgot egyet Blin­gin a piciny lábacskájával, mely szinte a bokáig kilátszott a Klárira szabott szoknyából. Erre vetette fel a fejét haragosn, kevélyen Ro­zália (s ismert rá a közeledő Noszty). — Ugylátszik alkalmatlan vagyok. — Ó, dehogy, — ellenkezett Mari, de csak úgy a híréért. — Megvallva az igazat, helyzetem egy kicsit kényes e pillanatban, mert mindjárt kezdő­dik a négyes és a táncosom jönni talál. — Mit? A táncosod? — csodálkozott Róza, kerekre nyitott szemekkel. — Hát mi van itt? — Ez a pápai iparosok szüreti mulatsága. — És te itt táncolsz? — Itt, — szólt bátortalanul. — Ebben a ruhában? — Ebben. — Ezekkel az emberekkel? — Ezekkel, — felelte szilárdan, de némileg idegesen — és azért nagy szívességet tennél ne­kem Rózácska, ha most magamra hagynál szívem, mert mondom, hogy mindjárt jön a táncosom. — Hát megeszem én a táncosodat? — fakadt ki Róza méltatlankodva. — Mari, Mari, félek, hogy te most nem jársz igaz utón. — Persze nem járok, — hadarta szakgatottan, — hiszen látod, hogy álruhában vagyok . . . szo­baleány szerepben . . . ruhát cseréltünk Klárival. Ha te most a barátnét játszod itt, könnyen észre­veszik turpisságomat, kivált a táncosom és nagy kellemetlenségbe kerülhetek. Eredj kérlek, keresd meg valahol Klárit, az majd megmagyarázza a többit, a négyes után hozzátok megyek és indu­lunk haza. — Nagyon szíves vagy, — mondá csípősen Róza. A szobaleányt nem volt nehéz megtalálni. Kirítt úrias öltözékében a hátul bámészkodó sokaság­ból, mint mászkál a zabtáblában. Mintegy tíz öl­­nyire a tánchelytől egy kordé volt észrevehető, melyen egy fölpántlikázott szamár egv hordó sört hozott ki egy óra előtt. A szamarat kifogták legel­ni, a kordét pedig felfordították pajkos suhancok; azon állt Klári többedmagával; onnan pompásan lehetett látni mindent. De bármily szembetűnő volt is Klára a párizsi kalapban, mégis ő ismerte fel előbb Velkovics kisasszonyt s megrémülve, hogy minden fel van fedezve, hogy talán itt van az egész család s rög­tön most "letelik az esztendő", leugrott a kordé­ról, hozzá szaladt kezet csókolni. — Miféle komédia ez, Klára? — förmedt rá. •— Mit csináltok ti itten? Mire a szobaleány töredelmesen bevallotta, hogy kénytelen volt Mari kisasszonynak engedni. Ő csak szegény cseléd, aki két malomkő közé ke­rült. Eleget akarta lebeszélni, — úgymond, a kis­asszonyt, de az sokkal önfejűbb, mintsem rá hall­gasson. Mindenáron a fejébe vette, hogy erre a mulatságra, ahol nincsenek ismerősei, ruhát vált vele s beáll a sorba a leányok közé, hogy vájjon viszik-e táncba a legények saját magáért. (Folvtatiuk) IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL már több mint egy százada, hogy a magyar—horvát viszony elmérgesedett. Azzal a légkörrel szemben, melyet a 19. szá­zad alatt a két néptől idegen érdekek, a horvátoktól kergetett ábrándok, a megvaló­sításukhoz alkalmazott módszerek kialakí­tottak, a magyar politikusok hiába éltek volna több tapintattal, mint amennyit rá­fordítottak a horvát kérdés kezelésére, az eredmény nem különbözött volna jelentősen attól, ami bekövetkezett 1918—-19-ben. Azok az erők, melyek a helyzet elmérgesítésében közreműködtek, túlságosan hatalmasak vol­tak. Ezekkel egy ország, mely még maga is jogaiért harcol, megbirkózni nem tudott. A bécsi kormányzat összbirodalmi és némete. sítési céljai érdekében felfokozta a horvátok között az indulat-hazafiságot, a magyar nemzeti ébredés ellen mindig készenlétben tartotta a horvátokat a faltörő kos szere­pére, akik vállalkoztak is erre, így a két nép egymással szemben ok nélkül állandóan ugrásra készen állott. „A horvát—magyar kiegyezés korában egyedülálló engedményei­vel és felvilágosult szellemével se tud vál­toztatni az eleve elrontott magyar—horvát viszonyon. A horvát—magyar ügy korabeli i’endezése közjogi egyezmény helyett föde­rativ kapcsolatot igényelt, s mint Kossuth, még 1852-ben felajánlotta, teljes politikai különállást. Ezzel talán sikerült volna a ma­gyarországi nemzetiségi politikát kivonni Zágráb negatív forradalmának hatása alól. Az 1868 :XXX. te. azért nem jelenthetett megoldást horvát viszonylatban, ugyanak­kor azonban a .szerződésben statuált legszéle­sebb körű területi önkormányzattal döntően befolyásolja a nemzetiségi törvény végki­fejlődését, miután kihirdetése pontosan egy héttel előzte meg a nemzetiségi törvény ál­talános vitáját” (137.) — mondja a nemze­tiségi kérdés összefoglalója 1946-ban, ami­kor szükségszerűen befolyásolták az író tol­lát az események. Nagyon jól megfogalmazott állítások és még se fedik a valóságot. Amit a horvát kér­désről mondtunk és mondani fogunk, meg­győzhet mindenkit arról, hogy a federativ megoldás is komoly veszélyt jelentett volna Magyarországra. Az osztrák célok, a horvát ambíciók nem tűrtek önálló Magyarorszá got. Ha Horvátország Magyarországgal fe. derális viszonyba lép és a két ország egymás között egyenlő fél lesz, egységben alkotják a Habsburg birodalom másik felét, akkor megvan az igazságos megoldás. Dé az előz­mények után volt-e arra biztosíték, hogy Horvátország nem szédült volna meg a ma­gának tulajdonított szláv hivatástól. A trializmus, a horvát, magyar, osztrák államszövetség nem kellett Ausztriának sem, mert ennek terveiben mindig az egy­séges, német jellegű osztrák birodalom esz­méje húzódott meg. Nem kellett Magyaror­szágnak sem, mert ezzel a délszláv és oszt­rák összefogás élén a nagynémet álmokról nehezen lemondó uralkodóház csalhatatlanul elintézte volna a magyar önállóságot. A szerzőnek kár volt Kossuthra hivatkozni, mikor ott van a tőlünk is idézett két felirati részlet és az 1848-as minisztertanácsi hatá­rozat. Kossuth egyike volt a nemzetiségi kérdés elmérgesítőinek. 1852-ben olyasmit Ígért, ami nem tőle függött. Nem fogadhatjuk el azt se, hogy a hor­vátok széleskörű önkormányzata biztatta fel a nemzetiségeket, hogy ők is hasonlót követeljenek. Az ő követeléseik és agitáció­­juk már jóval előbb megkezdődött, legfel­jebb agitációjuk kifejezéskészletét gazdagí­totta a horvát—magyar kiegyezés. Ami igaz a magyar—horvát viszonyban, nem számítva a mindkét részről elkövetett túlzásokat és kevésbé korrekt eszközöket, az az, hogy mindkét népnek igaza volt. A fiák most panaszkodhatnak az apáktól elköve­tett hibákon. Hogy ezek elkerülhetők legye­nek a jövőben, bármily formában jelent­kezzenek is, sok megértés, a hibák elisme­rése és valódi igazságérzet szükséges. (Folytatjuk.) MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesz­tő és tudományos szakköny­vek szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. Schulz. 463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 Kérje nagyválasztékú könyv­­jegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható SpOOOOOCOGOOCOQGOQOGOeQC? TANULJON H AUTÓT VEZETNI 8 gyorsan és jól az }3 ALPÁR SOFFŐRISKOLÁBAN 0 Kiváló instruktorok minden időben n 272 SPADINA AVENUE X jjTELEFON : RO. 9-1931 — LE. 6-4629 X igcooccoooogososeoosososí ÍRÓGÉP.) A VITÁST KARBANTARTÁST, magyar betűre való átszere­lést szakemberrel végeztessen. Telefon : LE. 3-6574 A „KANADAI MAGYARSÁG" HIRDETÉSEIT MINDEN MAGYAR OLVASSAI „Evangélikus Református” Magyar Egyesült Egyház Hungarian United Church és A Független Magyar Református Egyház 423 Queen St. W., Toronto. Lelkész: dr. Pokoly László Nyári istentiszteletek 10 óra 30 perckor kezdődnek-. Ifjúsági összejövetel min­den csütöi'tökön este 7 és 10 óra között van. A JARVIS STREETI BAPTISTA SZEMINÁRIUMBAN 337 Jarvis St. (Gerrald sarok) Minden vasárnap délután 3—4-ig magyar nyelvű isten­tiszteletet tartunk. Mindenkit szeretetel várunk. Jarvisi Baptista Egyház.----------------------------------------­J Igazi óhazai hentesárut, J minden időben friss húst, J fűszer és csemege árút KRASZNAI KÁROLY \ magyar üzletében \ vásároljon. ; 628 COLLEGE ST., J Tel.: LE. 5-6242 J TORONTO # MAGYAR RÁDIÓADÁS A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap 1.10-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Hor­váth József. A KARIBII Minden huszonötcen­tes hátoldalán ott van a mása a kecses karibunak A szarvasfélék csa­ládjának ez a tagja Kanada északi részén tenyészik, Labrador­tól, Alaszkáig. Ahol a közönséges szarvas elpusztulna, ő megelégszik a gyér növény­zettel. A kanadai eszkimók háziállata. Mindenre használják. A bőre ruhájuk, sátruk, húsa táplálékuk, melyből a hosszú téli hónapokra is félretesznek. Minden télen a csordák dél felé vándorol­nak és kora tavasszal visszatérnek északra. Ez a tömegvándorlás teszi könnyű prédá­jává az eszkimó vadásznak. Minthogy a karibu ennyi hasznot hajtott az eszkimóknak és az első letelepülőknek, szerepet kapott Kanada történelmében is. A karibú tette lehetővé, hogy a messze Észak járható és lakható az ember szá­­! mára és hogy az eszkimók, Kanada legér­dekesebb népe fennmaradt a szűkös északi területeken. (The J louse of Seagram Distillers since 1857 A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek olvassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést la­punkban: 1 hasáb 1 inch $1.50. Ha két vagy több egymásután! számban adja fel csak 1.30. Nagyobb és állandó hirdetéseknél ár­engedményt adunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents