Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)
1958-08-16 / 70. szám
KANADAI MAGYARSÁG 3 VIII. 70. szám, 1958 augusztus 16., szombat MELYIK OLDALON IS ÁLL TITO ? HAZAI HÍREK NEM HORDHATNAK KALAPOT A NŐK Kevés olyan politikai figura van a világon, akinek sze. mélyével többet foglalkozna a világsajtó, mint a jugoszláv dik. tátorral. Sokan, köztük magunk is, kétségbe vonjuk, hogy Tito fontosabb szerephez juthatott volna a ma történetében, ha Sztálin még 1948-ban nem jelenti be Tito "árulását". Amerika és általában a nyugati világ a kommunista világ felbomlását, vagy legalább is annak kezdetét remélték Tito eretnekségétől. Mi e lap hasábjain már nem egyszer mutattunk rá, hívtuk fel a világ figyelmét ezen felfogás helytelenségére, s számtalan cikkünkben bizonyítottuk be, hogy Tito soha egy pillanatra sem lett hűtlen a kommunista ideológiához, csupán a Kreml parancsnokságát nem hajlandó elfogadni. Erre egyébként leg. jobb bizonyíték Tito beszédei, illetve a jugoszláv sajtó cikkei. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a "Borba" egyik cikkét, amely hitet tesz a Tito "igaza" és a "tiszta kommunista hit. vallás" mellett. "A napokban múlt tíz éve annak, hogy szocialista hazánkat a Szovjetunió súlyos nyomásnak vetette alá. Ez a nyomás egészen 1953-ig, Sztálin haláláig tartott, de nem érte el célját: Jugoszlávia független szocialista országépítésének megakadályozását. Az óriási méretű propaganda-hadjárat és a sok másfajta jól szervezett intézkedés célbavette a kelet-európai országok mozgalmainak felszámolását is. Sajnos, alaposan megéreztük, mit jelent hazánknak ez a néhány éves nyomás és a történteket legszívesebben meg sem említenők, ha éppen a közelmúlt hetekben nem kezdenek vezetni ellenünk újra egy, az említetthez hasonló propaganda-hadjáratot. A szocialista tábor egyes országainak vezetői ugyanis fölidézik a káros emlékű Tájékoztató Iroda határozatának szellemét, szövegét és a szocialista Jugoszlávia ellen harcolva szembe helyezkednek minden törekvéssel, amely a szocialista országok közötti viszonyt és a népek közötti együttműködést másként képzeli el, mint ők. Ebben a hadjáratban Jugoszlávia "kritikusai" nemcsak a rosszemlékű határozat szellemét idézik, hanem felújítják azokat a módszereket is, amelyeket a Határozat annak idején ajánlott. Nem zavarja őket az a tény, hogy eljárásuk szöges ellentétben áll az általuk ünnepélyesen kinyilvánított, hivatalosan kimondott és aláírt állam- és pártközi nyilatkozatokkal. Öt évvel Sztálin halála után ismét védekeznünk kell a keleteurópai országok egyes politikai köreinek olyan gyakorlata ellen, amely sutba vágja a szocialista országok közötti egyenrangú viszonyok elvét és semmibe veszi a nemzetközi viszonyokban évszázadok óta bevált érintkezési módszereket. Bármennyire is nehezünkre esik ez a harc, ellenállunk az újabb nyomásnak éppen úgy, mint 1948—1953 között, mert tudjuk, hogy ezzel a haladó szocialista erők győzelmét szorgalmazzuk a szocializmust építő országok egymás közötti viszonyának és együttműködésének rendezésében. Sokan azt hihetik, hogy a kelet-európai országok egyes vezetőinek nem tetszenek a Jugoszláv Kommunista Szövetség programjában megfogalmazott tételek és ezért 'emelik bíráló szavukat a jugoszláv kommunisták "világnézeti letérése" ellen. A valóság azonban egészen más, amint ezt Tito elnök is megállapította az Isztriái Labinban tartott nagy bányászgyűlésen. Nem elméleti fogalmazás okozza az új hajszát. A Párt programja csak ürügy. A valódi ok az, hogy a Jugoszláv Kommunista Szövetség nem írta alá a tizenkét kommunista párt 1957 novemberében hozott nyilatkozatát és Jugoszlávia nem akart belépni az ú. n. szocialista táborba. Nem most szegezik először mellünknek a követelést, hogy lépjünk be egy táborba. Voltak ilyen követelések régebben is, más oldalról is. Jugoszlávia azonban nem akar senki csatlósa lenni, a maga tengelye körül akar forogni és ezzel nagyobb szolgálatot tesz a világbékéhek és a szocializmusnak, mintha akármelyik tömbhöz csatlakozna. Ezért is került az ósdi felfogású politikusok támadásának középpontjába. Vannak emberek, akik sehogy sem akarnak kibékülni a dolgok Ilyen állásával és dühükben a Tájékoztató Iroda ócska és rozsdás fegyverét is népeink mellének szegezik, hogy térdre kényszerítsék őket. Ebben a hajszában ellenfeleink minden eszközt megragadnak : átalakítják, meghamisítják a jugoszláv államférfiak nyilatkozatait — Pártunk programját és más okmányaink szövegét — és a hamisítványokat sajtójukban és rádiójukban széltében.hosszában a ju. goszláv vezetők álláspontjaként hirdetve abban a szilárd meg győződésben élnek, hogy lapjaik olvasói és rádióik hallgatói az eredeti jugoszláv szövegekhez úgysem jutnak hozzá. Azt mondják például, hogy Tito dicséri az amerikai imperializmust. Kell-e beszédesebb bizonyíték rosszindulatukról, politikai elvakultságukról? íAz egész világ tudja — és ők a legjobban —, hogy Tito politikája mindenkor, mindenütt, minden kétséget .kizáróan nyilt, világos, meg nem alkuvó szocialista politika, amelynek célja a szocalista Jugoszlávia építése és a világbéke óvása. Még egy rágalommal találkozunk lépten.nyomon a kelet-európai sajtóban. Azt mondják, Jugoszlávia támadja a Szovjetuniót és Tito is ezt tette a ljubljanai Pártkongresszuson. így akarják a Szovjetunió és a kelet-európai országok népeinél befeketíteni a Jugoszláv Kommunista Szövetség vezetőit, hogy azután — ilyen légből kapott hír alapján — a legdurvább rágalmakkal illethessék Jugoszláviát. A történelem azonban számtalanszor bebizonyította, hogy a hamisítók a végén mindig megbuknak, ármánykodásaikkal az emberek tudatában mély nyomot nem hagynak. A világ közvéleménye tudja, hogy a jugoszlávok nem hánytorgatták fel az őket ért súlyos sérelmeket, a feledés fátylát borították mindarra, ami történt és új utakat kerestek a szocialista országok közötti kapcsolatok szabályozására. Nem vagyunk bűngyüjtők, mert nem hátra, hanem előre nézünk. De mit ér ez, ha a kelet-európai országok népei úgyszólván semmit sem tudnak Jugoszlávia igazi álláspontjáról, szocialista társadalomépítésének különféle problémáiról. Politikai vezetők nem engedik meg a jugoszláv válasz közzétételét. A jugoszláv nép azonban nemcsa.k a jugoszláv álláspontot ismeri, hanem azt is, amely ezt "bírálja", — válogatás nélkül elolvashat mindent, amit külföldön Jugoszláviáról írnak, meghallgathat mindent, amit rólunk mondanak. Miért nem közlik a Szovjetunióban ésa kelet-európai országokban megjelenő újságok eredetiben a jugoszláv vezetők beszédeit, a jugoszláv kormány válasziratait? Miért nem írnak a jugoszláv népek szocializmust építő erőfeszítéseiről? Attól félnek talán, hogy népeik megtudják Jugoszláviáról az igazságot, "Hazánk nem kívánta ezt a harcot — mondotta Tito elvtárs — elég a gondunk enélkül is. De ha már ránk kényszerítették, harcolni fogunk és semmi sem riaszt vissza bennünket attól, hogy küzdjünk azért, amit helyesnek és igazságosnak tartunk. A hamis vádak azok fejére hullanak vissza, akik emelték ellenünk, mert a végén úgyis csak az igazság győz". Ezeket a szavakat az újabbkori jugoszláv történelem nem egyszer igazolta. Emlékszünk, ugyanezt mondotta Tito elvtárs akkor is, amikor Sztálin a leghevesebben támadott bennünket. A világpolitikai helyzet alakulása igazolta ezeket a szavakat, mert az igazság verhetetlen, mert az igazság a végén mindig győz. Az utóbbi napokban újabb lökést kapott a jugoszlávellenes hadjárat. A bolgár és a csehszlovák pártkongresszuson mondották, hogy a jugoszlávok elárulták a szocializmust, revízió alá vették a marxizmust-leninizmust stb. Nagy Imre és társai kivégzése kapcsán Budapesten közzétették, hogy Nagy Imréék szószoros összeköttetésben álltak a budapesti jugoszláv nagykövetséggel és ennek épületéből irányították az ellenforradalmi akcióikat. A magyar igazságügyminisztérium azonban semmi adatot sem közölt arról, hogy hol és mikor tárgyalták Nagy Imre és társai bünperét, hol szerezték be a Jugoszláviát "terhelő" vádpontokat? A jugoszláv kormány jegyzéke a tények egész sorát állítja sorompóba a hazug vádakkal szembe és halomra dönti a magyar igazságügyminisztérium közleményében elmondott vádakat. Enélkül is azonban minden objektív szemlélő megállapíthatja az olyan vádak értékét, amelyeket titkos bírósági tárgyaláson tákolnak össze, csak azért, hogy újabb bűnöket olvashassanak a jugoszlávok fejére. A kelet-európai országokban mindenki tragikus sorsra jutott, ha bármilyen formában kételkedett az ilyen politika helyességében. Ezúttal Nagy Imre bünperét akarják felhasználni Jugoszlávia kompromittálására, nemzetközi tekintélyének csorbítására. Többek között emiatt is tiltakozik a jugoszláv kormány a Nagy Imre és társai ügyében megkötött egyezmény durva megsértése miatt". MOOOCOOCÍXMOCOOOOOÖOC-SOOOOCXKOOMOOOOOÖOOOOOOOOOOOOCXMCOOOOOOOOM Amerikai posta LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÉS AZ ÚTLEVÉL Évek óta folyik a vita arról, hogy a kormány korlátozhatja-e amerikai polgárok külföldre való utazását és ha igen, milyen okok alapján? Az idén június 16-án a Legfelsőbb Bíróság végre határozatot hozott ebben a kérdésben. Kimondotta, hogy a State Department nem tagadhatja meg az útlevél kiadását a folyamodó "meggyőződése vagy összeköttetései" miatt. A Bíróság ezzel megdöntötte a State Department álláspontját, mely szerint kommunistáknak, vagy kétes hűségű más polgároknak, nem állít ki útlevelet. A határozatot csak minimális szótöbbséggel fogadták el: öt szavazattal, négy ellenében. Két aktuális eset elbírálása alkalmából merült fel a kérdés a Supreme Court-ban. Dr. Walter Bricht és Rockwell Kent, az is mert művész, külföldre kívántak utazni, de a State Department vonakodott útlevéllel ellátni a folyamodókat, mert ezek vonakodtak felelni arra a kérdésre, hogy milyen kommunista szervezetekhez tartoznak. , William A. Douglas, mint a Bíróság tagja, fogalmazta meg a többség véleményét, mely szerint a fennálló törvények értelmében, a State Department csak két esetben tagadhatja meg az útlevél kiszolgáltatását: ha a kérelmező: 1. nem amerikai polgár, 2. ha olyan magatartást tanúsít, amely az Egyesült Államok törvényeibe ütközik. Douglas szerint egyik eset sem állott fenn. . A Bíróság felhaszhálta az alkalmat, hogy az amerikai szabadságjogok mellett is lándzsád törjön. "Az utazáshoz való jog a szabadsághoz tartozik, amelytől a polgárt bírói ítélet nélkül megfosztani nem szabad. Az utazáshoz vagy költözködéshez való jog az amerikai közjog sarkalatos tétele, amely történelmünk kezdetére vezethető vissza". A State Department maga elismerte azt, hogy az alkotmány megadja polgárainak azt a jogot, hogy tetszésük szerint utazgathassanak, de azt vitatta, hogy ez a jog észszerű korlátozásoknak van alávetve. A Bíróság azonban nem foglalkozott ezzel a részlettel, hanem úgy döntött, hogy a külügyminiszternek a fenti két okon kívül, soha sincs joga megtagadnia az útlevél kiadását. Még akkor sem, ha a folyamodó rokonszenvezik a kommunistákkal, vagy vonakodik kommunistaellenes nyilatkozatot tenni. • A Bíróság hangsúlyozta, hogy a folyamodókat nem ítélték el semmiféle bűntett elkövetéséért, sőt ilyesmivel nem is vádolták meg őket. Csak azért korlátozták őket mozgási szabadságukban, mert nem voltak hajlandók magukat vizsgálatnak alávetni, amely meggyőződéseik és összeköttetéseik kikutatására irányult. Az ítélet ellenére is, a kérdés nincs örökre eldöntve. Úgy, ahogy a Bíróság tagjainak a véleménye megoszlott, polgáraink véleménye is megoszlik ebben a kérdésben. Minthogy a Bíróság a fennálló törvényekre hivatkozott, a kormány új törvényjavaslatot terjesztett be, amely felhatalmazná a külügyminisztert az útlevél megtagadására. A kongresszus többségén múlik, hogy a javaslatból törvény lesz-e? Common Council Fehér-“kártyá$ok”, figyelem! ÉRVÉNYBE LÉPETT A SZABADSÁGHARCOSOK ITT.TARTÓZKODÁSI TÖRVÉNYE Az Egyesült Államok 180 éves fennállása óta most történt meg először, hogy kivételesen valamely ország menekültjeit olyan nagy számban engedjék be állandó itt-tartózkodásra, mint tették az 1956 október—novemberi események hajótöröttéivel. Számos áthidalhatatlannak látszó belpolitikai ellentét és a \ technikai akadályoknak egész serege késleltette mindeddig a szabadságharcosok és "újamerikás" menekültek jogi helyzetének végleges rendezését. Örömmel jelenthetjük, hogy ez is megtörtént és Eisenhower elnök már alá is írta az erre vonatkozó képviselőházi és szenátusi javaslatok mindkét ház által megszavazott szövegét. A KANADAI MAGYARSÁG A TE LAPOd"" OLVASD! ÉS SZEREZZ ÚJABB BARÁTOKAT I A kanadai menekültek valószínűtlen levélhamisítványait olvashatjuk a kommunista magyar lapokban. Montreal nagy város — írja egy fiatal házaspár: Imre és Éva. Iszonyú nyüzsgés van benne. Itt az emberek állandóan rohannak, valóságos versenyfutás van a pénzért. Mert itt a pénz minden, itt nincs se barát, se ismerős, csak a pénz jelent biztonságot. Társadalmi élet nulla. Mindenki idegen. Nekünk olyan félelmetes. Itt mindenki kalapot hord. Mikor először kisétáltunk s elmentünk moziba is, minden fej utánunk fordult. Imre alig tudta palástolni örömét. „Te — súgta Éva fülébe, egészen megfeledkezve arról, hogy itt — úgy sem értik a magyar szót — micsoda sikerünk van.” Éva visszasúgta: „Neked van sikered, csacsi, a nők sokkal szebbek nálam. A LEVÉLSZEKRÉNYEKET ÁTHELYEZIK Budapest területén 1951- ben 800 levélszekrény volt. Azóta a posta újabb 350 levélgyűjtő szekrényt szerelt fel anélkül, hogy felülvizsgálta volna a régebbiek elhelyezését. A belterületen sok helyütt 20—30 méteres körzetben 3—4 levélszekrény is van — ilyen például a Nagykörút ég' a Rákóczi út sarka — míg a külső kerületekben és az új lakótelepeken csak szórványosan találhatunk egyet-egyet. Az is hiba volt, hogy a szekrényeket olyan helyekre szerelték fel, ahol a levélgyűjtő postások gépkocsijukkal nem állhatnak meg és így a munkaidő jó részét gyaloglással kell eltölteni, holott a postaszekrények célszerű elhelyezésével ezt az időt meg lehetne rövidíteni. A postának az a célja, hogy a szekrényeket minél többször, lehetőleg naponta Szó sincs róla — tiltakozott a férfi — hiszen mindről csurog a festék. A te arcod meg, mint a rózsa.” De rég nem rózsa már az én kis, mandulaszemű arcom. Fehér lett és nyúzott. Imre száján csak megszokásból csúszott ki a hasonlat. Este, amikor montreali ismerősünknek elmodták ezt, az asszony két kalapot ajándékozott Évának. „Tegye fel kedvesem, mert itt botrányos, ha valaki kalap nélkül jár.” Nagyon megalázó volt — zárja le Éva levelét — hetekig nem tudtam rászánni magam, hogy kimenjek a városba. A kommunista magyar újságok azt hiszik, hogy nem kerülnek el Kanadába. Tárgyilagos olvasó nem hiheti el egyetlen egy szavát. ahol az állami levéltár van s a levéltárat Kazinczy Ferencről nevezik el. • NÖVEKVŐ TALAJVÍZ BUDAPEST ALATT A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben tárgyalta Budapest távlati fejlesztési tervét. A fejlesztési terveket legalább 10—15 éves távlatban kell kidől gozni, mert kivitelezésük a hozzávetőleges számítások szerint 1.5—2 milliárd forint beruházást igényel. Az eddigi vizsgálatok alapján mielőbb meg kell szüntetni a Hámán Kató úti szabad kiömlőt, valamint a Csepel Vasmű szennyvizének fertőző hatását. A szivattyútelepek és az átemelőtelepek korszerűsítése is halaszthatatlan feladat. A tervezésnél a szakemberek szem előtt tartják, hogy jelenleg egész Budapest alatt növekszik a talajviz mennyisége. háromszor-négyszer is kiürítsék, így a levélforgalmat meggyorsítsák. A posta vezérigazgatóságának utasítására 62 feleslegesnek bizonyult gyűjtőszekrényt leszereltek. Ezeket az új lakótelepeken és a város külső részein helyezik majd el. (Népszava) • KAZINCZY FERENCRŐL NEVEZIK EL A SÁTORALJAÚJHELYI LEVÉLTÁRAT A sátoraljaújhelyi állami levéltárban értékes levéltári anyagokat- őriznek. A többi között 1558-ig visszamenőleg megtalálhatók a volt Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei, valamint sok anyag'a községek 18-19. századi életéről. A sátoraljaújhelyi levéltárban Kazinszy Ferenc is dolgozott. Munkásságával kapcsolatban számos emléket őriznek, így íróasztalát is. Az idén restaurálják a volt megyeház épületét, .........................................imii'miiiniiiiimiimiiimiiiiimiimiiiiiiimiiiMmiimmiimiiiimmiiiiimiiniiiiiiiiiiMiiimmiiiiiiiiimimimiiiiiiiiiiiiiiiimiiimi* „AZ UTOLSÓ MOHIKÁN” A moszkvai rádióban felolvasták a kommunista párt hivatalos lapjának, a „Pravdának” egyik legutóbbi vezércikkét, amelyben a szovjet kormány hivatalos szószólója Hussein jordáni királyt „utolsó mohikánnak” nevezi és azt ajánlja neki, hogy hagyja el minél előbb örökre Jordániát. „Hussein király, az imperialisták utolsó ügynöke az arab világban” — mondja a Pravda vezércikke — „jobban tenné, ha lemondana ingó trónjáról és nem kapaszkodna az amerikai imperialistákba”. Azt már nem mondja ki nyíltan a Pravda, hogy legjobban tenné, ha lemondása után behívná a kommunista ügynököket és átadná a hatalmat a moszkvai imperialistáknak. A RENDŐRKUTYA SZÁZEGYEDIK ESETE A római rendőrség Főz ne- i Dobermann detektiv-ku-ája a napokban derítette ki 101. bűnügyet, amidőn sziatjával megtalált a parkin egy rendkívül értékes yürűt. Már eddig is nagy asznát vették Foz-nak kümböző gyilkossági Ips rábai bűnügyekben. HÁROM USA-BANDITÁT KERES A RENDŐRSÉG A torontoi rendőrség kereazt a három banditát, akik ry new yorki rendszámú ácsival menekültek el, miutn pisztolyos rablást követik el a Brown's Food Servi* cégnél, ahonnan 1500 dől-Második egyetemét kapja Toronto Toronto város megkapja második egyetemét, ennek neve York University College lesz. Az első előadások az uj torontoi egyetemen 1959 -őszén kezdődnek meg. Ezt az elhatározást 18 hónapi munka után W. A. Curtis, egy előkészítő bizottság elnöke jelentette be, azzal, hogy az új főiskola megalakulását a jövő tavasszal jelentik be az Ontario törvényhozó testületének. Az új egyetem helyét még nem döntötték el. Ugyancsak nem lehet még azt sem tudni, milyen katedrákat állítanak fel rajta. Az egyetem mindenesetre óriási könnyebbülést fog jelenteni a már évek óta túlzsúfolt Torontoi Egyetemnek és elsősorban a York-körzeti főiskolai hallgatókat fogják az új intézetbe utalni. A tanítási programm tekintetében sem alakultak ki teljesen a nézetek. Ezt természetesen nagy mértékben a rendelkezésre álló tanerők száma és minősége fogja megatározni. MEGTALÁLTÁK AZ ELVESZETT REPÜLŐ CSALÁDOT E. L. Gregg, kaliforniai repülőtiszt, felesége és leánya az elmúlt napokban Kaliforniából repülőgéppel a kanadai Yukonba indultak, közben azonban géphiba miatt kényszerleszállást kellett végezniük a B. C.—Yukon határ közelében, a sűrű erdő egy kisebb tisztásán. A keresésükre indult kanadai légierő gépei öt napi távoliét után megtalálták az elveszett repülő családot, a jelentés szerint gépük mellett állva jó kedélyállapotban voltak. A légierő helikopterrel fogja az amerikaiakat kimenteni, élelmet és meleg ruhát már dobtak le nekik. SACCO FUEL OIL 1798 AVENUE RD. TORONTO * 1331 GREEN AVE MONTREAL • AUTOMATIKUS FÜTŐOLAJSZÁLLITÁS • MINDENFAJTA OLAJFÜTÉS BERENDEZÉS • 24 ÓRÁS SERVICE SZOLGÁLAT Bővebb felvilágosításért hívja magyar képviselőnket : SZMETTÁN KÁROLYT TELEFON: LAKÁS: RU. 1-5316. — HIVATAL: RU. 3-6137. IKKA? GYÓGYSZEREK? OLCSÓN, GYORSAN, BIZTOSAN, GARANCIÁVAL. Forduljon a kontinens legnagyobb hatóságilag engedélyezett Intézetéhez. Kérje a legújabb hivatalos árjegyzéket. Magyarul levelezünk. EM. 4-9336.
