Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)
1958-08-16 / 70. szám
VIII. 70. szám, 1958 augusztus 16., szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Bserkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem örzünk meg és nem küldünk sbtzt még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Kommentár nélkül: POLITIKAMENTES HÍREK MAGYARORSZÁGRÓL NEGYEDMILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ ZSÁKMÁNY EGY 21 TAGÚ ÁRUHÁZI TOLVAJBANDA LAKÁSÁN Áruházak, üzletek foszto gatására szervezkedett nagystílű tolvajbanda ügyében tűzött ki tárgyalást a közr ponti kerületi bíróság dr. Mikis László tanácsa. Az ügyészség vádirata szerint Tar Bálintné, született Balogh Mária 40 éves asszony még 1953-ban bűnszövetséget létesített, amelynek ő lett a vezére, alvezére pedig Németh Józsefné, született Purgai Júlia 37 éves asszony. A banda tagjai részben rovottmultú áruházi tolvajok sorából kerültek ki, részben pedig vidéki és budapesti orgazdáik voltak. A társaság — mint a vádiratból kiderül — úgy alakult meg, hogy Tar Bálintné húgával, Soucsek Ferencnével még 1953. évben a Corvin Áruházban megjelent a maradékosztályon és amig Soucsekné szóval tartotta az eladót, nővére egy tropikálruhára való anyagot ellopott. A lopást észrevette Németh Józsefné és sógornője. Némethné odament Tarnéhoz és közölte vele, hogy tettenérte. A megijedt asszony hallgatási díj fejében át akarta adni az addig előtte ismeretlen Némethnének a szövetet, aki azonban nem fogadta el, hanem azt válaszolta: — Mi is azért vagyunk itt. Az asszonyok összebarátkoztak és most már együtt jártak lopni, majd a banda egyre bővült. A múlt év december végéig rendszeresen fosztogatták a Rákóczi úti és körúti üzleteket. Eleinte ha" vonta hat-nyolcszor, később heti négy-ötször, végül naponta nyolc-tízszer járták az üzleteket és loptak mindent, amit lehetett. Hogy milyen nagymérvű volt tevékenységük, mutatja az is, hogy a házkutatás során 231.000 forint értékű lopott árut foglaltak le, de mint a vádirat megállapítja, - ezt az összeget többszörösen felülmúlja az, amivel a népgazda" ságot megkárosították. A lopott árut részben budapesti, részben vidéki orgazdák útján értékesítették. Előfordult, hogy a bűnszövetség valamelyik tagja „lebukott”, így maga Tarné is, de egymást sohasem árulták el és amint kiszabadultak, folytatták a lopást. A nagyszabású bűnügyi tárgyalás több napig tartott.----------------0---------------MEGSZŰNIK AZ ÁRAMÜTÉS A TROLIBUSZON Fotocellás berendezés balesetek elhárítására Esős időben gyakori eset, hogy a trolibusz fel- és leszállásnál megrázza az utasokat. A Munkavédelmi Tudományos Intézet ennek megakadályozására olyan készüléket gyártott, amely zárlat esetén azonnal kikapcsolja a trolibuszkocsit a hálózatból. Hasonló kis szerkezettel sikerült megoldani az áramütés veszélyét különböző háztartási gépeknél is. Az intézet ezenkívül készített egy univerzális fotocellás berendezést, amelynek az iparban van nagy jelentősége. Abban az esetben, ha a dolgozó veszélyes helyen nyúl a gépbe, kezével elzárja a fotocella sugarait s a gép azonnal megáll. , Megjelent a Magvar Láng augusztusi száma A már híressé vált megszokott ízléses köntösben és rendkívül választékos tartalommal megjelent a Magyar Láng augusztusi száma. Címlapján az angol királyi család kedvelt és népszerű tagjának: Margaret hercegnőnek fényképét találjuk. Jóformán csak néhány nap múlt el azóta, hogy a hercegnőt Kanada vendégeként üdvözölhettük s akit Torontóban is tízezrek ünnepeltek. A her. cegnő, mint az irodalom és művészetek nagy pártfogója meg. látogatta a stratfordi ünnepi játékokat is. A Magyar Láng augusztusi számának szerzői közül kiemelked. nek : Kenesei F. László, Székely Molnár Imre, Csiqhy Sándor, Nyiregyházy Pál, Havas Ottó, Emese, Angyalfi Gábor, Füry Lajos, Iváni Zoltán, Tóth.Kurucz Mária, Sári Gál Imre. Elbeszélések és versek következnek egymásután művészi összhangban. Az olvasók leveleinek százai feküsznek a Magyar Láng szer. kesztöségének asztalán. Küldőik mind hálásak azért az irodalmi élvezetért, melyet a gondosan kiválogatott cikkek okoznak az ol. vasóknak. Az utolsó számok nagyobb teret nyújtanak a modern szerzőknek, friss írásaikban megjelenik az új magyar irodalom. Természetesen a magyar klasszikusokat sem szorítják háttérbe. Jókai Mór 'Sárga rózsa" című regénye képviseli a múlt feledhetet. fen alkotásait. A Magyar Láng augusztusi száma kapható és megrendelhető a szerkesztőségtől (996 Dovercourt Road, Toronto, Ont.), minden nagyobb könyvkereskedésben és újságárusítóhelyen. Ára példanyonkint 25 cent. Évi előfizetési díja 3 dollár. ELMEGY A FIUNK... 32. FOLYTATÁS Január közepén járunk ekkor. Hírek jönnek, mennek arról, hogy összeírják a németnevüeket. Senki sem tudja miért. Mindenki csak találgat s valami névtelen terhes félelem üli meg a lel kémét. A fáma olyan lehetetlen dolgokat vesz a szárnyára, hogy a németnevüeket kiszállítják Oroszországba kényszermunkára, de úgy vagyunk vele, — hisszük is meg nem is. Még rémhírnek is túlságosan fantasztikus, viszont az oro. szók bejövetele óta történt szörnyűségeket ,kegyetlenségeket figyelembevéve mindenre elkészülhetünk. Mindenesetre a hír valódiságára utal az emberséges orosz kapitány velünk szembeni magatartása, amikor részünkre munkaigazolványokat állított ki s a nevem bemondásánál olyan furcsa nyomatékkai s nagyon élesen rámnézve kérdezte: — Sind sie Deutsch geboren? — S amikor a sietős nyugtalanságból eredő hirtelenjött válaszom — o nein und mein Mann und die ganze Famillie sind auch wohlgebort Ungarn - után hozzátette: — so ist es recht, — most még élesebben rajzolódik ki emlékezetemben az öreg kapitány fürkésző arca. Minderre visszaemlékezve a németnevüek összeírása mindenesetre nagyon nyugtalanító. Lóri sógoromhoz mentek legelőször a család összeírása végett s amikor az én leánykori nevemet kérdezték tőle, annak német hangzású Wälder helyett Erdőst diktált be. Mikor megkérdeztem tőle, ho^” erre miért volt szükség, kurtán csak ennyit válaszolt: — Ne törődj vele. Telnek, múlnak a napok állandó szomorúságban, félelemben valami ismeretlen rémtől. Ma délelőtt Lóri bejön hozzánk s félrehívja az uramat. — Te Karcsi. Neked el kell menned Debrecenbe, az ezidőszerint ott székelő magyar kormányhoz s elintézed az én meg Mária névmagyarosítását úgy, hogy azt már hozzad is onnan magaddal, mert ki vagyunk téve annak, hogy elhurcolnak az oroszok. — Arról szó sem lehet — ütöm fel a fejemet rémült határozottsággal — hogy én Károlyt ezekben a napokban Debrecenbe engedjem akkor, amikor naponta jönnek hírek az oroszok garázdálkodásairól. Miként rabolják ki az utasokat a vonatokon, utakon, azután beledobják a Tiszába, vagy egyszerűen elviszik őket fogolynak, ki — Oroszországba, Szibériába. — Hogy kívánhatsz ilyet az édes testvéredtől? — Ezért ne is haragudj meg rám. — Pedig ennek meg kell lenni, — mondja Lóri tompa határozottsággal. — Idehallgass rám anyu — szól közbe Károly. — Ha a testvéredről lenne szó, tudom te is elmennél érte, miatta gondolkodás nélkül a halálba is, én pedig ugyanolyan gondolkodás nélkül követnélek téged". Tudod azt is, Lóri mennyire nem alkalmas egy ilyen utazásra s nekem a testvéremért meg kell kísérelnem még a lehetetlent is. — Belátom, hogy ennek meg kell lenni, de akkor én is veled megyek. Ha elpusztulunk, akkor pusztuljunk együtt. — Meglátod megsegít az Isten. Ne félj semmitől. — Jól van, ez már a ti dolgitok, hogy együtt mentek.e, vagy Karcsi egyedül, de a holnap déli vonattal késedelem nélkül utazni kell — mondja Lóri sógorom. Mindenesetre . körülnézünk, nem utazik-e még más is Debrecenbe, mert az embernek mégiscsak biztonságosabb, ha többen vagyunk. Magányos embereket az oroszok hamarább rabolnak ki, tesznek el láb alól s még az sincs, aki hírt vigyen róluk a hozzátartozóknak. Rengeteg ilyen eltűnésről hallunk mostanában .. . Ut Debrecenbe a névmagyarosításért Szerencsére akadt két vidéki kereskedő, akiket a sógorom hajtott fel utitársnak s akik szintén hasonló célból utaztak Debrecenbe. Megbeszéljük velük az időt indulásra s összeszedelőzködünk. Január utolsó napjait pergetjük. Kegyetlen hideg. Szegény Károlyomnak csak az a rossz bőrkabátja van meg, amit az egész ostrom idején hordott minden viszontagságon keresztül s amely még az oroszoknak sem kellett. Akin ugyanis jó bőrkabátot láttak a "felszabadító testvérek", azt lehúzták róla. A finom prémmel bélelt bőrkabátját a Szarka Mihály pincéjéből "zabrálták" el egyéb ruháinkkal, télikabátjainkkal együtt. Különben, ha jobb kabátja volna, akkor is meg kellene gondolni, mert ilyen útra nem igen ajánlatos jó ruhát felvenni. Rajtam a Mária sinadrágja, Eliz sógornőm ócska prémes bekecse, alatta meg a Mamikától kapott meleg ruha. (Nekem egyetlen meleg, vagy jó holmim se maradt a "zabrálók" jóvoltából.) Mondhatom betyárosan nézünk ki mindketten . . . Sógoromék becsomagoltak, feltarisznyáltak sonkával, szalonnával, kenyérrel, meg néhány liter pálinkával, félliteres üvegekbe elosztva, az orosz akadályok elhárítására. Későbben látjuk majd, milyen jó elgondolás volt ez. Közbe megérkezik a két vidéki kereskedő is az induláshoz. Hozzánk hasonlóan kiöltözve, feltarisznyálva, csak ők pálinka helyett bort hoztak. Utunk a templom előtt visz el. Mind a négyen betérünk. Teremtőnk segítségét kérni. Mind a négyen térdreborolunk a templom fagyos kőkockáin s kérjük az Urat, ne hagyjon el a több, mint kockázatos vállalkozásunkban. Hiába indulunk el kora ebéd után, mire a bánkuti állomásra érkezik vonatunk, már koromsötét este van. Mindenütt oroszok. Oroszok a pályán, a vonatokon és az állomás épületében. Bátorságot veszek magamnak s az egyik szlávul beszélő kereskedő utitárssal bemegyek az állomásfőnökségre. Megkérdezzük, hogy mikor megy a vonat Debrecenbe? — Nincs vonat Debrecen — hadonászik az orrunk előtt az allomásfőnök helvét elfoglaló orosz tiszt. Legjobban látom válasz helyett kezébenyomni egy félliteres pálinkát, majd gvatra francia tudásommal szólok hozzá. (Németül nem igen merek beszélni.) Nem tudom, a félliter pálinka hatására-e, vagy a francia igék imponáltak neki, melyből esetleg azt következtethette, hogy külföldi vagyok, de mintha kicserélték volna a "davajt". Magatartása felélénkült s tőle kitelhető udvariassággal felkel és kijön a pályára megmutatni a szerelvényt, amelyen utaznunk kell. — Davaj, davaj, nincs vonat Debrecen. Mit tehetünk? — Lekászolódunk s bemegyünk a váróterembe mind a négyen. Hátha akad még egy másik szerelvény, amelyikkel az éjjel elutazhatunk. Mialatt fázósan, álmosan bóbiskolunk a sötét váróteremben, fütyül a vonat. Az a vonat, amelyről a "davajok" lekergettek, mert nem megyen és nagy zuhogással kirobog az állomás épületéből. Elindult nélkülünk Debrecenbe. oooooooo»&sooooo»ooooo«x»oocooooooooc»oooooooo SÖRSZTRÁJK A torontoi sörfőzdék lerakati társaságának alkalmazottai sztrájkba léptek, mert eddigi 1.90— 2.00 dolláros órabérükkel nincsenek megelégedve. A sztrájk csupán azt a 43 torontoi vállalatot érinti, amely a lerakaton lévő üveges sörnek az árusításával foglalkozik. Sörivókban és sörkiskereskedelmi elosztóüzletekben sör továbbra is kapható ÁTDÖFTE A BIKA A tillsonburgi kórházban belehalt sebeibe Gerald Morris 59 éves farmmunkás, aki Charles Scott Mount elgini farmján volt 10 év óta alkalmazva. Morrist a bikaistállóban találták a földön eszméletlen állapotban. Hátát a felbőszült bika átdöfte. Vérvesztesége akkora volt, hogy nem tudtak már rajta segíteni. ............................................................................................................................................. HOGYAN LÁTJA FEYER GYÖRGY KANADÁT? Az északamerikai nők voltak az elsők a világon, akik a férjek gyámsága alól felszabadultak. Azonban sohasem szabadultak fel annyira, hogy az északamerikai férjeknek önvédelemből kellett volna hozzálátniok a mosógép, a szárítógép, az automatikus szemétláda és a duplagarázs megszerkesztéséhez és kiépítéséhez. Ennek a férjnek a felesége azonban annyira emancipálta magát, hogy nyugodtan megy Bridge Clubjába anélkül, hogy férjét az edénymosogató gép kezelésére kellett volna betanítania. *Feyer György 1848-ban hagyta el Magyarországot és Kanadát választotta u.j hazájának, a világ legnagyobb országát. E rajzsorozatokban szeretetteljes gúnnyal szemléli fogadott hazájának vidám életét a Molson’s Serfözők Ltd. részére, akik ujkanadások voltak 1786-ban. poKOLY László: Bäjok~problémák Kérdés: Tulajdonképpen mi a legfőbb oka annak, hogy mf magyarok nem vagyunk képesek egységbe összefogni? Felelet: A feleletről könyvet lehetne írni, mert annyira bonyolult. Nagyon röviden válaszolva a fő okok leginkább az iskolázottság különbözőségében, a vallásfelekezeti versengésben, szűklátókörű politikai pártszemléletben, származási előítéletekben keresendők. Jézus tanításában található megdönthetetlen életbölcsesség ismeretének általános hiánya, gyakorlati alkalmazásuk lekicsinyelt mellőzése még a fenti okoknál is kártékonyabb tényezők. Kérdés: Nagyon szegény körülmények között élünk és nem vagyok abban a helyzetben, hogy a barátaimtól kapott alkalmi ajándékokat hasonlóval viszonozzam, minek következtében többször kellemetlen helyzetbe kerülök. Hogy tudnék megoldást ta. látni? Felelet: Ne szégyelje magát, ha kisebb értékű ajándékkal tud csak viszonozni. Mondja meg őszintén, hogy anyagi viszonyai nem engednek meg többet. Sokszor ajándéktárgyak helyett bizonyos szolgálat nagyobb örömet okoz. Hallottam egy kislányról, aki édesanyja születésnapjára egy csinos dobozba egy cédulát tett, ezzel a szöveggel: "Édes anyukám nem tudok Neked venni semmit, de Ígéretet teszek, hogy ajándék helyett kétszer kigyomlálom a virágágyakat és kétszer felsurolom a padlókat". Az édesanya boldogabb volt, mint ha egy virágvázát kapott volna. Egy irodista lány kedves barátnőjének nem tudott karácsonyi ajándékot venni és ezt a Christmass cardon őszintén megírta neki és felajánlotta, hogy két weekenden elvállalja a gyerekek őrizetét, hogy barátnője és a férje nyugodtan mehessenek kirándulni, vagy szórakozni. Azt hiszem ez is kedvesebb ajándék volt, mint egy üveg parfőm, vagy egy könyv. Őszinteség és leleményesség sok megoldást adhat. MAGYAR ANEKDOTAKINCS JÓZSA GYURI FRANCIA SZAKÁCSA Józsa Gyuri egyszer sok barátját meghívta lakomára; volt vagy húsz tál étel, de mind tehénhúsból való. — Mi lelt pajtás, hogy így traktálsz’ minket hússal, míg máskor rendesen kását tálaltatsz elénk? — kérdezte egyik barátja. — Hja barátom — válaszolt Józsa Gyuri tettetett rezignációval — nem is pazarolnám én így a drága húst, hanem ökreim rettenetesen hullanak, a húsukat tehát nem tudom okosabbra használni, minthogy megvendégellek benneteket. Ilyféle dolgok miatt, de meg azért is, hogy nála sohasem lehetett jó ebédhez jutni, később Józsa Gyuri kötéllel sem birt vendéget fogni. Ő pedig magyar ember létére, vendég nélkül nem élhetett. Mit tegyen? E kérdésre egyik jóbarátja azt tanácsolta neki, hogy fogadjon a házához jóravaló szakácsot. Történt, hogy Józsa Gyuri egynéhányszáz ökröt akart eladni Münchenben, s útközben Bécsben megállapodott. így egy harmadrendű fogadóban vacsoráivá, szóba ered egy borotváltképű emberrel, aki lassankint bevallja, hogy a francia követnek a szakácsa. — Mily szerencse! — kiált fel Józsa Gyuri örömmel. — S mennyi fizetést kap egy évre? — ötezer frankot! — Tudja mit — szól Józsa Gyuri rövid fontolgatás után — hagyja maga ott a francia követet, s én adok magának évenkint hatezer forintot, s ezenkívül szabad lopást. Foglalóul itt van ötszáz forint. A szakács nem gondolkozott sokáig, hanem rállt az alkura, s követ-gazdájától megszökve, rövid idő múlva elutazott Tiszafüredre, Józsa Gyurihoz. A francia követ később panaszt emelt Ferenc császár előtt, hogy szakácsát valami magyar nemes ellopta tőle, és elégtételt kért. Őfelsége erre persze azt felelte, hogy ha a szakács Józsa Gyurinál intra dominium (birtokon belül) van, nagyon bajos lesz előkeríteni, mindazáltal fortéllyal tán ki lehet a dolgot egyenlíteni. Ennek kivitelével Reviczky kancellárt bízta meg, kinek egyébként is dolga lévén a Tisza mentében, befordult Józsa Gyurihoz ebédre. Az ebéd keménymagos levesből, túrós csuszából és pörkölthúsból állott. — Hát ilyen ebédet főz az uramöcsém híres szakácsa? — kérdi a kancellár csodálkozva. — Biz ezt csak a régi jó gazdaasszonyom főzte. — Hát a szakácsa? — Képzelje csak, urambátyám! A gazfickónak évi hatezer forintot fizetek, s mégis mindig olyan ebédet főzött, hogy három óra múlva már megéheztem utána, holott én azt szeretem, hogy amit reggel eszem, este is megfeküdje a gyomrom. Azért, hogy a fizetés kárba ne vesszen, míg az esztendeje letelik, ráparancsoltam, hogy a kukoricaföldet őrizze. Ez a kukoricacsősszé lett híres francia szakács Soyer, kinek neve a krimi hadjáratból is ismeretes'.---------------------LOVAK HARISNYÁBAN Józsa Gyuri meg gróf Keglevich Miklós szerette egymást mindenféleképpen bosszantani. Vaskosnál vaskosabb tréfákat követtek el egymás rovására, de egyikük sem árulta el soha, hogy haragszik, csak igyekezett a kölcsönt kamatostul visszafizetni. Egy Ízben megyegyűlésre mentek Egerbe mind a ketten. Józsa Gyurinak pompás négy fekete, a grófnak négy pej lova volt. Ebéd alatt a gróf valamit odasug a lovásznak, mire az mosolyogva siet le az istállóba. Félóra múlva elkezdi a gróf: — Tudják-e, urak, mi újság? — Nos? — Gyuri barátunk harisnyában járatja a lovait! — Lehetetlen ! •— De, ha mondom, úgy van! Józsa Gyuri kapta magát, s lesietett az istállóba, s amit ott látni kellett, arra csakugyan megvakarta,a füle tövét. Pompás négy lovának meg volt nyúzva a lába térdig. K 1
