Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)

1958-07-02 / 57. szám

2 KANADAI MAGYARSÁG \ VIII. 57. szám, 1958 július 2„ szerda f @4huutUnt 998 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton Baerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára: 10 cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 VÜMibélytg nélkül érkezeti levelekre nem véleezolunk I Mhfvée nélkül beküldött kézireteket, képeket, nem érzünk meg é> nem küldünk Wetze még külön folhívit, vegy portóköltség mellékeié» eietén sem. A közlésre el' halmainak téléit kéziretok esetében is fenntartjuk megunknek e jogét, hogy ezokbe belejevitsunk, lerövidítsük, vegy megtoldjuk, he erre szükség mutetkozik. Csak ritkén gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelés. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. POKOLY LÁSZLÓ: Bajok—problémák Kérdés: Ujkanadás vagyok és elegendő képességet érzek ma­gamban ahhoz, hogy önállósítsam magam. De bosszant, hogy a régebben érkezettek rémmesékkel igyekeznek megijeszteni és azzal vádolnak, hogy egy év alatt akarom elérni azt, amit ők tíz év alatt sem tudtak megvalósítani. Vájjon jóakarat, vagy irigység van a jótanácsok mögött? Felelet: Mi tagadás, mind a kettő lehetséges. Kétségtelen, hogy csak néhány esztendővel ezelőtt is az volt a jelszó, hogy ha nem akarja nehezen megtakarított pénzét gyorsan és biztosan el­veszíteni, akkor mindaddig ne kezdjen senki önálló vállalkozáshoz, míg másnál a szakmában legalább 2—3 esztendeig nem dolgozott és míg az angol nyelvet — ha nem is tökéletesen — de elég jól meg nem tanulta. Ezért legtöbben megfelelő bölcsességgel inkább házat vásároltak, igyekeztek — ha kisebb fizetéssel is — de inkább állandó és biztos munkát vállalni. Akik ehelyett önálló vállalko­zásba kezdtek, elég jelentős számban (65—70%) elvéreztek a "biztos bomba vállalkozásban" a barátok kölcsönpénzét is elúsz­tatták. Akik hát ezekre a megtörtént esetekre hivatkozva adják a jótanácsokat, azok tapasztalat alapján beszélnek és a magam ré­széről „hiszek a jóakaratukban. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy akik 20—30 éve jöttek ki leginkább falusi földműves emberek voltak, akiknek az első világháború alatt és után — éppen a nehéz gazdasági viszonyok miatti— nem sok alkalmuk volt vállalkozási tapasztalatokat és bá­torságot szerezni. A második hullám DiPisei nagyrészt katonákból és tisztviselőkből adódtak, de sok olyan is volt közöttük, akik a há­ború alatti gazdasági konjunktúra alatt lettek kereskedők, vagy vál­lalkozók, amikor a sikerhez nem volt szükséges sok egyéni ügyes­ség, vagy rátermettség, mert minden jól futott és alig volt verseny. Ha ezek közül itten többen vállalkoztak és tökrementek éppen a fentiek miatt nem csodálható. Kudarc után egyesek arra gondoltak, hogy "A zsidó is megverte a fiát, mikor először nyert és újra kezdtek. Nagyrészük már jól boldogul- Sokan megtanulták, hogy itt vállalkozást kezdeni nem feltétlenül "Fenékig tejfel". A legújabban érkezett "harmadik hullámosokkal" más a helyzet. Nem a háborús konjunktúra ragyogó üzleteiből mene­kültek ki (megvetés a kivételnek), hanem sok- küzdelemmel megharcolt Maszek kísérletezések vannak a hátuk mögött. A megkeresett pénzt nem költik el könnyen, hanem alapos meg­fontolással él ke állítják a "nickelt és a dájmot" (5 és 10 cente­seket) és hála Istennek, amint tapasztaljuk sokan igen szépen boldogulnak is. /­Ne felejtsünk el azonban valamit. Kanadában gyártani igen könnyű dolog, de ugyanazt eladni, vagy bármit is eladni átko­zottul nehéz. Az utolsó másfél esztendő alatt Toronto 10.000 magyarral, __ magyarévá sárlóval — szaporodott. Az új vállalkozások jelen­tős része pedig magyarokból erősíti magát. Ettől függetlenül változatlanul fennáll, mint csalhatatlan jó tanács, hogy: először lehetőleg angolszász cégnél tanuljuk át, vagy tanuljuk ki a szakmát és ismerjük meg alaposan az angol nyelvet. Lehetőleg csak akkor kezdjünk önálló vállalkozásba, ha saját tőkével rendelkezünk. Ilyen előkészület után aki mer, az nyer". Kérdés: Férjem minden cent kiadást jegyez és már olyan szőrszálhasogató, hogy kibírhatatlan- Helyes ez a túlzott pontos­ság? f Felelet: A garasoskodás tényleg már sok esetben megron­gálta a családi összhangot, de azért a kiadások feljegyzése mégis kívánatos, mert csak így lehet megtalálni, hogy hol is van hát az a láthatatlan csatorna, ahol észrevétlenül elúszik a pénz. (Rend­szerint a centes kiadások mutatják ki hónap végén az elkalkulált dollárokat.) _______________________ BONN. A nyugatnémet kormány késznek mutatko­zik arra, — mint azt egy kor­mánynyilatkozatban ki jelen, tették — hogy De Gaullenak, a francia gazdasági helyzet helyreállitására irányuló tö­rekvéseiben segítőkezet — nyújtson és pénzügyileg is éppen olyan módon támo­gassa, mint elődeit. Nyugat- Németország még további se­gítségre is hajlandó, ameny­­nyiben a pénz jövedelmező felhasználását biztosítva lát­ja. VEZETŐ NÉLKÜL INDULT EL A VONAT — 40 HALOTT A mexicoi Orizabában álló villamos személyvonat a fé­kek meglazulása következté. ben vezető nélkül megindult és a lejtőn óriási sebességbe lendülve robogott utasaival a biztos pusztulásba. Maltrata állomásán a nagy sebesség következtében kisiklott és maga alá temette az utaso­kat, akik közül 40-en meghal­tak; több mint 80 súlyosan sebesülj utast a kórházba szállítottak. ORVOSSZEMMEL ELMEBETEGSÉGEK IV. Az érzelmek zavarai, öröm, aggodalom, meglepődés, ijedtség, harag, féltékenység, irigység, undor, szemérem, bánkódás, nemi szenvedélyek stb., mindezek végső értelem­ben jókedvet, esetleg gyönyört, vagy ellen­kezőleg, kedvtelenséget okoznak bensőnk­ben. Az érzékeléseknek mindig van érzelmi színezetük, amely vagy kellemes, vagy kel­lemetlen. Az érzelmi színezet lehet tar­tós vagy gyorsan tovatűnő s a legkülön­bözőbb testi tünetek kisérhetik. Az em­ber elpirul szégyenérzetében, elsápad fé­lelmében; kinyujtózkodunk és megfeszít­jük izmainkat, ha örülünk; szívdobogást ka­punk, könnyeink csurognak, ha félünk vagy ha szomorkodunk. Gyakran tapasztalható az is, hogy izgalom, vagy ijedtség következté­ben hasmenés áll be. Ha az érzelmi színezet, akár kellemes, akár kellemetlen, sokáig tart, vidám vagy szomorú kedélyhangulatról be­szélünk. A hangulat nagymértékben befo­lyásolja akaratunkat és cselekedeteinket és minél erősebben teszi ezt, annál kevésbé ké­pesek gátolni cselekedeteinket az ellenkező tényezők. Végül is legtöbb cselekvésünk töb. bé.kevésbé érzelmi színezetűvé válik és bi­zonyos szenvedélyességtől fűtött. Csak ke­vés ember képes arra, hogy tiszta, józan, észszerű megfontolás alapján cselekedjék. Ezek az emberek mindig előnyben vannak olyanokkal szemben, akik érzelmüktől hagy­ják magukat vezetni. Az utóbbiak vigaszta­lására azonban meg kell jegyeznünk, hogy a hűvös, csupaész emberek azáltal, hogy nem veszik tekintetbe embertársaik érzelmi be­állítottságát, gyakran szintén csalódnak az életben. Az érzelmi élet kóros zavarai abból kelet­kezhetnek, hogy vagy egyes érzelmek vál­toznak el kórosan, vagy pedig a kedélyhan­gulat a rnaga egészében megváltozik. Ez történhet az illető számára kellemes és kel­lemetlen irányban. Az utóbbi esetben le. hangoltságról beszélünk, amely persze csak akkor tekinthető kórosnak, ha megfelelő ok nélkül keletkezett, túlságosan sokáig tart és csak nagyon nehezen, vagy egyáltalában nem befolyásolható. Itt is a legkülönbözőbb átmenetek vannak az egészségestől a kóros­ig. Az egyszerű levertségtől a teljes kétség­­beesésig hosszú az út. Kórosan lehangolt egyénekben még a különben kedvderítő be­hatások is szomorúságot válthatnak ki. Mindent feketének és vigasztalannak lát­nak. A beteg csak halkan beszél, magába roskad, siralmas arckifejezést ölt és foly­vást szerencsétlen sorsáról panaszkodik. Nem akar enni, álandóan félelem tölti el és az az érzése, hogy beteg. Természetesen minden egészséges ember is tudja, mit je­lent a félelem. Egészséges kedély esetén is előfordul, hogy például bizonyos szervi be­tegségek (szívbajok stb.) szorongásos, ret. tegéses álapotokat okoznak. De az elmebe­tegek nem tudják okát adni levertségük­nek, félelmüknek, szorongásuknak. Ha szo­rongásos érzéseik s szomorú kedélyhangu­latuk fokozódik, akkor mindig közel van az öngyilkosság veszélye. Minden olyan elme­betegre, akit ilyen levertség lep meg, gondo­san kell vigyáznunk, mert a beteg mindig szükségét érezvén annak, hogy a kínzó, a lelki feszültségtől megszabaduljon, valami olyat tehet, ami önmagára, vagy környeze­tére veszélyessé válhat. Zavart szenvedhet a kellemes színezetű érzelmi állapot is. Nemcsak kóros szorporú­­ság van, hanem kóros vidámság is. A kó­ros vidámságot meg lehet ismerni arról, hogy az illető szünet nélkül, állandóan jó­kedvű. Anélkül, hogy a dolgok felett akár a legcsekélyebb bírálatot is gyakorolná, mindég mindent rózsás színben lát. Minden, amit tesz, szép, kimagasló esemény; hely­zete olyan ragyogó, hogy mások irigyke­dését kelti fel. Ha ez a vidám hangulat bi­zonyos határok között marad, az ilyen egyé­nek kellemes, szórakoztató, jókedélyű paj­tásoknak látszanak; kifejezettebb esetek­ben azonban a betegek ebben az állapotban mindenféle esztelenségre hajlanak. Jelleg­zetes erre a derűs kedélyhangulatra, hogy az illetők képtelenek végigkövetni egy hosz­­szabb gondolatsort, egyik gondolatot a má­sik után elejtik, kapkodnak. Nagyfokú in­gerlékenység is jellemzi az ebbe a típusba tartozó beteget. Nagyon óvatosan kell vele bánni, mert a legcsekélyebb izgalom düh­rohamot válthat ki belőle, amely meggon­dolatlan, súlyos cselekedetekre indíthatja. Bizonyos érzések szorosan összefüggnek anyagi létünkkel. Ilyenek az éhség, szomjú­ság, fáradtság érzése, a fájdalomérzés és a nemi érzések. Mindezeket együttesen köz­érzésnek nevezzük. Csorbítatlan egészség esetén csupán jelzik a szervezet szükségle­teit. Azonban lehet fezekben is zavar. Pél­dául dühöngő őrültek nem ismerik a fáradt­ságot. Más betegek viszont mindig fárad­tak, anélkül, hogy megerőltetnék magukat. Egyeseket semmiképpen sem lehet evésre kényszeríteni, míg másokat kórosan foko­zott éhség és szomjúságérzet gyötör. A fáj­dalomérzésben is lehet zavar. Vannak elme­betegek, akik súlyos sebeket okozhatnak önmaguknak anélkül, hogy akár egyetlen arcvonásuk megrezdülne. Az érzések és a gondolkodás kóros voltán alapulnak az akarat és a cselekvés zavarai. Minden tudatos cselekedet úgy jön létre, hogy képzeletben valamilyen célt tűzünk ki magunk elé. E cél eléréséért visszük végbe a cselekedetet. A cél elképzelésével mindég bizonyos érzések járnak együtt, s ezek nagymértékben befolyásolják a cselekedet kivitelének módját. A tudatos cselekvést te­hát mindig az elképzelt cél és az ehhez fű­ződő érzések szabják meg. Az ember szüle­tése pillanatában már olyan erős ösztönzé­sekkel bír, hogy ezek a magával hozott ösz­tönzések már mint csecsemőt és gyermeket az értelem közreműködése nélkül is cselek­vésre kényszerítik. Ilyen velünk született, az egészséges emberben mindig hatékony ösztönzéseket ösztönöknek nevezzük. Ezek­nek egyike például az önfenntartási ösztön. De még ebben a mélyen gyökerező ösztön­ben is lehetnek zavarok. Gondoljunk pl. az öngyilkosságra való hajlamra. Minden rossz lcedélyü beteg gyanús, hogy öngyilkossági gondolatokat forgat a fejében. Ha pedig ezt nem is tagadja, sőt hangosan kifejezésre juttatja, akkor tüstént orvoshoz kell vin­ni. Vannak természetesen olyan betegek is, különösen hisztériás egyének, akik csak fe­nyegetőznek öngyilkossággal, anélkül, hogy komolyan gondolnának rá. Minthogy azon­ban a laikus nem tudja megítélni, hogy ki hisztériás, ki nem, ilyenkor mindenesetre a legnagyobb óvatosság szükséges. Az ön­fenntartási ösztönhöz tartozik a táplálék­felvétel ösztöne is. Ez is lehet kórosan fo­kozott, de sokkal gyakrabban csökkent. A betegek ilyenkor semmit sem esznek, an­nak ellenére, hogy szemmel láthatóan fogy. nak. (Folytatjuk.) Budapesti rádiójelentéseink ALUMÍNIUM turacsóna­­kok készülnek Magyarorszá­gon. Még csak egy darab, a mintadarab van kész belőle. — Boldogok lesznek a pes­tiek, hogy mindenkinek lehet aluminium csónakja, mely­nek farába motort is szerel­het. Rendkívüli a dologgal kapcsolatban csak az, hogy a csónakot „mindenki tarthat­ja, ahol akarja”, mert nem rothad és „festés nélkül is használható”. — Szegény pestiek ezentúl aluminium csónakkal haj ókázhatnak tengernyi gondjaikban. • VIZ szintén* úszó üveget ál­lítanak elő a Szovjetunióban. Az üveg úgy készül, hogy a nyersanyaghoz gyártás köz­ben vegytiszta szenet kever­nek. A szén elgázosodik az „üveglávában” és finom pó­rusokat hagy a dermedő üvegtömbben. — Amerikai szakértők szerint az újfajta üvegből készült szemüvegen keresztül jobban lehet majd látni a bolsevizmus szélhá­mosságait. Miután súlya csak egytizenötöde az eddig készített üvegféleségeknek, bárki számára lehetővé válik a „könnyű szemüveg hor­dás”, Ezt az új üveget, hogy forgalomba hozták, a Szov­jetunió legőszintébb béke­szándékának tekinthetjük ? • LESÚJTÓ véleménnyel rfyi­­latkozik a szovjet kritika a „Háború és béke” című ame­rikai filmről, mely Tolsztoj regényéből készült és a ma­gyar származású King Vidor rendezte. A szovjet kritiku­sok szerint szovjet írókra és művészekre vár az a feladat, hogy teljes hitelességgel megfilmesítsék a „Háború és béke”-t. Illetékesek megállapítása szerint az a film, mely nem nyeri meg a szovjet tetszé­sét, Amerikában biztosan si­kert arat. ZUGLÓBAN, a főváros XIV. kerületében annyira megrongálódtak az épületek az elmúlt esztendők során a Szovjetunióról mintázott „élenjáró” gondosság követ­keztében, hogy a Fővárosi Tanács 18 és fél millió forin­tot kénytelen költeni ebben az esztendőben, csak a leg­szükségesebb javítások el­végeztetésére. Budapest többi kerületei­ben is hasonló beruházásokra lenne szükség. • A MÉRLEGGEL való csa­lás olyan mértékben elszapo­rodott Budapest-szerte a KÖZÉRT boltokban, hogy hatósági beavatkozásra van szükség a csalások megszün­tetése érdekében. Ezentúl a körzeti ellenőrt is felelőssé teszik, ha az alkalmazottak eltakarják a mérleget — melynek nyilvánvaló célja a csalás. Amerikai posta társadalombiztosítás enyhíti a gazdasági válságot AMERIKÁBAN A jelenlegi gazdasági lanyhulás különbözik minden előző válságtól, aminek főoka az, hogy a kifizetésre kerülő társadalom­­biztosítási nyugdíjak alátámasztják a közönség vásárló erejét. A munkaügyi minisztérium szerint, a folyó évben folyósítandó szo­ciális nyugdíjak és hasonló illetmények, 23 milliárd dollárra rúg­nak. Ebben az összegben a szövetségi, állami és városi munkanél­küli segélyek, az aggkorúak és túlélők nyugdíjai, a hadviseltek és rokkantak járulékai, visszavonult kormányalkalmazottak és vasu­tasok illetményei is bennfoglaltatnak. Havonta 300.000 dollárral többet fizetnek ki ilyen címen az idén, mint tavaly. Korábbi gazdasági válságok idején, ilyesmiről szó sem lehe­tett. Ezért bizonyos, hogy a mostani lanyhulásból nem fejlődhetik ki általános válság. Az amerikai jóléti intézmények munkája olyan nagy területekre terjed ki, hogy hasonlóan nehéz időkben az ál­talános gazdaságot is alátámasztja és az üzleti forgalom színvo­nalát állandósítja. A két év előtti adatokhoz -képest, hét billió dollárral többet fizetünk ki az idén jóléti alapokból. Ez a majdnem csillagászati szám, sokat lendít a közönség vásárló erején. A visszavonult, egyedülálló munkás átlagos havi nyugdíja ma 75 dollár. Az átlagos munkanélküli segély heti 30 dollár. A munkásság ugyan azt vitatja, hogy ezek az összegek nem elégsé­gesek ahhoz, hogy az Amerikában megszokott magas életszínvona­lat fenntartsák, de elismerik, hogy hozzásegítenek ahhoz és a leg­egyszerűbb lakás, élelmiszer és ruházat költségeinek nagy részét fedezik- Azoknak az ügyét, akiknek nincs más jövedelmük, a kü­lönböző szövetségi, állami és helyi jótékonysági alapok karolják fel. Két és fél millió ilyen személy él az Egyesült Államokban, akik átlagban 61 dollárt vesznek fel közalapokból. A közjóléti intézmények, amelyeknek a mai szellemben való átszervezése az 1936-i évben kezdődött meg, F. D. Roosevelt el­nöksége alatt, ma minden hónapban 2 billió dollárt juttatnak el Amerika lakóihoz, ami a kereskedelmi és ipari forgalom kielégítő fenntartását biztosítja. . Common Council ««OöOOOöOOOOOOOOOOOOOGCOOOOOOft MAGYAR ANEKDOTAKINCS A MAGYAR HITE Az öreg Kulcsár István sehogy sem akarta'elhinni, hogy Pes­ten nagy német színházat építenek- Nem is ment arra a tájra, hogy megmaradhasson tagadásában. Mondták neki aztán, hogy már eme­letnyi magasan állnak a színház falai. Azt felelte rá: — Majd abba hagyják-Később azzal a hírrel szomorították el: — Má'r kész is s a jövő héten megnyítják-Erre azt válaszolta :-— Addig összedől.-----------------o—--------------­BERZSENYI DÁNIEL LOVAI Midőn egyszer Berzsenyi Dániel atyját ment látogatni Hetyére, útja Keszthelyen vitte keresetül; itt tehát megpihenteté lovait s maga is gróf Festetich Györgyhöz ment s ott is volt ebéden. El nem ereszté a gróf, ki, minthogy látta, hogy a nagy költő mily rossz lovakon jár, egyre célozgatott előtte, hogy miért nem jár jobb lovakon? Berzsenyi azt felelte: — Ezek legalább nem ragadnak el s azután nemsokára zabot nyomtatnak, akkor majd jobban megerősödnek. Festetich adott volna drága lovaiból, de nem mert erről szól­ni, tudta, hogy Berzsenyi úgy sem fogadná el. Este volt már az idő, midőn Festetichtől elindult, mert hálás­ra ott nem maradt volna semmiért. Azonban előre ki volt csinálva, hogy a két rossz lovat jókkal kicserélik, s ez sikerült is, mert a kocsist leitatták. A hasonló szőrű lovakat befogták, s a kocsis és Berzsenyi felültek a kocsira. Egy darabig mentek, midőn Berzsenyi így szólt a kocsishoz: — Milyen jól mennek most ezek a lovak. Bizonyosan sok zabot kaptak. Csek másnap vette észre a kocsis, hogy ezek nem az ő régi lovai. Megmondá urának is, ki meg azt hitte, hogy bizonyosan a kocsis, mivel részeg volt, kicserélte a lovakat. Visszajövet, midőn ismét betért Festetichhez, tudta meg a dolgot; még neheztelt, hogy régi, kedves lovait elcserélték- De Festetich azt mondta : — Visszaadatom a régi lovakat szívesen, csak tessék a ko­csissal megnézetni az istállóban, hogy ott vannek-e? Természetes, hogy ekkor már nem voltak ott a lovak, s így a kocsis nem talált reájuk. így nagynehezen mégis megbocsátott Festetichnek. j Némelyek azt is mondják, hogy Berzsenyi fehér lovakon ment Festetichhez s minthogy a grófnak istállójában ilyen szőrű lova nem volt, hogy a kicserélést észre ne vegyék, két lovat meg­festetett fehérre. Azonban az utón megáztak s az eső a festéket lemosta s így csak midőn a kocsiról leszálltak, vették észre, hogy a fehér lóból barna lett. „BRUNSWICK” CONNORS MÉG EGY ELSŐRENDŰ GYÁRTMÁNYA A CHICKEN HADDIES (FÜSTÖLT HAL) „AZ EGÉSZ VILÁGON ISMERIK" KANADA LEGOLCSÓBB ÉLELMISZEREI. MÉG MINDIG DOBOZONKÉNT CSAK 27 CENT.

Next

/
Thumbnails
Contents