Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)
1958-02-01 / 14. szám
KANADAI MAGYARSÁG 1 5 Vili. 14. szám, 1958 február 1., szombat MIT OLVASSON AGYEREK? I Azt hiszem, ebben az atombombás, csúcsértekezletes és gondokkal terhelt világban,1 valamennyien gondolunk arra néha, hogy milyen jó lenne visszaröppeni a boldog gyerekkorba. Gyakran gon-! dolok én is arra, hogy milyen jó lenne, ha valami csoda a fejem búbjára visszaváró-' zsolná azokat a hullámos fürtöket, amelyekkel annyi gondot okoztam valaha a borbélyomnak és belepattanhat- j nék abba a rövid nadrágba, amelytől — a lányokra való tekintettel — úgy irtózott boldog kamaszkorom. Akkor biztosan könnyebben megérteném a gyerekkornak azo-' kát az évjáratait, amelyekre ma, az életem delén, fiatal lélekkel, de mégis ezernyi tapasztalattal megkoszoruzottan, olyan sok aggodalommal, tudok tekinteni. A gyerek gondja, alaptermészete a világon úgyszólván mindenütt egyforma. A romlatlanság és gondatlanság édes levegó'jét egyformán szívja be minden kisgyerek Amerikától—Japánig, Makó-1 tói—Jeruzsálemig. Fehér és színes kisgyermekek száján egyformán csordul a tej és az első' szavak varázsigéit mindegyik csak egy kis szemérmes, huncutsággal cukrozott, csodálkozó szempillantással tudja kimondani. Ahogy nő-, nek az évek, úgy szűkülnek a valamikor végtelen boldog gyermekbirodalom határai. A tudatlan létezés természetes örömét a nevelés korlátokkal tűzdeli körül. A tanulás sok hasznos és haszontalan dol-j gokkal megtömi a gondtalan kis fejeket. Aztán jön a fogalmak világa és megjelenik a rossz, amelyről azt tanítja az édesanyánk, hogy nem1 szabad. Aztán a sok „nemszabadból” lassan kibontakozik az ellenség, az önkény, az erőszak sok-sok undorító fekete lepkéje, amelyek úgy körülröpködik, elkeserítik az életünket. Alapjában véve tehát minden gyermek egyforma és csak a nevelés, a környezet, a kor levegője az, amely különbözővé tesz bennünket, amikorra érni kezd az életünk. A szomszédom tizenkétesztendős kisfia, kefefrizurás kemény kisgyerek, néhány héttel ezelőtt — amikor még nagyon korán vénültek sötétre az esték — egyik nap vacsora után azt mondta az apjának : „Daddy, légy szives adjál ötven centet, mert ma este moziba megyek a barátommal.” Az apja éppen viskit kevert nekünk, az öregeknek és amikor a jégszekrény ajtajától, két pohárral a kezében visszafordult, láttam, hogy a szemében nincs semmi csodálkozás. Az ablakon keresztül kitekintett az utcára és miközben elémtette az egyik poharat, csak úgy mellékesen azt mondta : „a fenét mégy moziba. Korom sötét van és zuhog odakint a hó.” A gyerek kirohant a konyhából, bevágta maga után az ajtót és a szobájában olyan éktelen, elkeseredett sírásba kezdett, mintha öszedült volna körülötte a világ. Az apja csak legyintett és nyugodtan megitta a viskit. Persze felesleges és reménytelen dolog arra emlékezni, mit kaptam volna én szegény apámtól, ha első gimnazista koromban egy hideg téli estén, 8 óra után egyedül moziba akartam volna menni. Még gondolni se jó rá, milyen veszedelmeket hozott egy magyar kisgyerekre a dühösen becsapott ajtó és jajveszékelés egy elmaradt mozi miatt. A megszólalásra mindig kész szomszédasszonyokról, a rideg szemmel figyelő moziügyeletes tanárokról meg jobb nem is beszélni. A mozigond, a sok ostoba film, a holywoodi szellemi iparosok pihent agyának sok tömegízlést rontó képbeizzadt tákolmányai, itt is csak másodlagosak. Az amerikai szülő legnagyobb gondját, az amerikai gyerek legnagyobb veszedelmét a „comic book” jelenti. Nem Walt Disney bájos állat történeteire, nem is a sport képes könyvekre gondolok, hanem azokra a bűnügyi képes történetekre, amelyek — éppen napjainkban >— az amerikai szülők és nevelők támadásainak a középpontjában állanak. Tíz esztendővel ezelőtt az Egyesült Államokban, ha vonta hatvanmillió példány jelent meg és fogyott el ezekből a piszkos kis füzetekből, öt évvel ezelőtt nyolcvan millióra emelkedett ez a szám és jelenleg körülbelül százmillió példányiban kerül havonta az amerikai ifjúság kezébe. Egy newyorki orvos, aki a „comic” kérdéssel tudományosan foglalkozik, kimutatást készített arról a romboló hatásról, amelyet ez a szennyirodalom gyakorol az ifjúságra. Tanulmányában rámutat arra, hogy azok a felelőtlenek, akiknek csak az üzlet számít, milyen szemkitörlő fogásokkal élnek. Gyakran a legvéresebb bűnügyi történet címlapjára is rányomtatják, hogy a könyvet a bűnözés elleni harc szolgálatában adják ki. A tanulmány írója szerint ezeket a könyveket veszik a gyerekek a legszívesebben, mert rájöttek, hogy ezeknek a tartalma a legizgalmasabb. A szemforgató üzletemberek egyik ilyen romboló tartalmú „comic” fedelére a következőket írták : „Reméljük, hogy a következő oldalakból az amerikai ifjúság megtanulja, hogy a valóságban mi is a bűnözés. A bolondok útjának végén könny és halál van.” Ez a történet 98 képből áll. Kilencvenhét képen és kisérőszövegben a bűnöző a hős, a győztes, az irígylésreméltó, és csupán egyetlen, az utolsó kép emlékeztet arra, hogy a hőssé magasztosított gazember végül is elvesztette a játszmát. A „Superman”ról szóló ostobaságok, a „jungle” rémtörténetek, már az ártatlanabbak közül valók. De még ezek is gyakran, nagyon ügyesen elbújtatott aljas indítékok hordozói. A „hős” színes emberekkel, vagy keleti jellegzetességet viselő és szemét népnek, alja embernek feltüntetett „ellenségekkel” küzd. Ebben a küzdelemben aztán nincs szabály, nincs lovagiasság és becsület. A „comic” ideálnak mindent szabad, hiszen akiket legyőz, azok még a bunkót sem érik meg, amivel agyonveri őket. Miközben a szabad országok kormányai és a keresztény társadalom millió dollárokat költ, hogy az emberek közül kiirtsa a gonoszságot és enyhítse az oktalan és értelmetlen . fajgyűlöletet, .leszerelje egyesek ostoba hitét a „magasabb származásban”, az „előkelőbb” fajban és megértesse, hogy Krisztus az egész világ és nem csak egyes Egy lépés a szabadság felé A SZOVJETUNIÓBÓL az utolsó napokban néhány igen jó hír szivárgott ki. Az egyik az, hogy a szovjetifjak Elvis Presley imádatba estek, a másik pedig az, hogy a fiatalkori bűnözés különös gondot okoz a szovjet vezetőknek. De mindez nem elég a kommunista párt erélyesen ostorozza a fiatalságot, mert holdvilagos setakra meresz kednek, szerelmeskednek és különösen kikelt a disznók alkohol fogyasztása ellen. Lukeria Petrovna termetes parasztasszony a voronyezsi megyében disznait vodkával itatta és ezt a párt nem szereti. Ez túl rossz, helytelen eljárás komoly kommunisták részéről. A NYUGATI VILÁGBAN mindig feltámad a remény valahányszor a Szovjet levéláradatban, vagy egyéb fenyegetéssel megrohanja, — egyszer csak vége lesz, egyszer csak kitör a forradalom és az orosz nép lerázza a gyűlölt igát és visszajönnek a normális viszonyok, mikor nem kell az embernek befogni a száját, tehát nyugodtan élhet. Ezt várja minden diktatúra alatt senyvedő nemzet. A FORRADALOM azonban, ha fel is üti fejét, nem járhat sikerrel, mert a jól megszervezett spiclirendszerben megakad, elpusztul, kegyetlen és véres bosszú áldozata lesz. A fenti hírek mégis bizonyos reményt keltenek az utca emberében. Mert ilyen még nem történt a Szovjetunióban. Hogy a fiatalság szabadon rock and rollozik, kapitalisztikus szokásokat vesz fel, fiatalok meg holdfényes estéken csókolózni járnak, disznókat vodkával itatnak, ez már más. Itt valami nincsen rendjén . .. ACTON LORD több mint egy évszázaddal ezelőtt mondotta, hogy a hatalom destruál, minél abszolútabb a hatalom, annál korruptabb lesz a rendszer. Úgy látszik a bolsevisták is ismerik a bölcs angol főrend mondását és látták, hogy az amerikai hatalom növekedésével nőttek a kapitalista társadalom kinövései is, a fel nem világosított tömegek széles körében. Ők is utánozták az irigyelt, jómódú Nyugatot. De TÚL MESSZIRE MENTEK. A dolog visszafelé sült el. Idők múltával látjuk, meddig jutott a Szovjetunió. De még más is történik. Az egyik skandináv újságíró arról számol be, hogy a szovjet nők is megelégelték a zsákdivatot, a kommunisták zsák divatját. Divatforradalom tört ki, ami talán még az ifjúság táncőrületénél is jobb jel. Mert azt mondják: "Az asszony kívánsága az istenek kívánsága". A szovjetasszony, aki a világ legrosszabbul öltözött teremtése volt eddig, lázad ... mi jön még? A szürkearcú, egyenruhákba bujtatott szovjetnő, aki még a szappant sem ismeri talán,, nemhogy az ajakruzst, ékszert és a divatot, — most kapitalisztikus hajlamokat árul el és olyannak akar látszani, mint a többi nő. A belső forradalom erjesztő csírái már dolgoznak. SZOVJETOROSZORSZÁGBAN csak nemrégen javasolták az orvosok, hogy a kisbabákat ne pólyázzák 15 hónapos korukig, mint évszázadok óta. Az egyik amerikai lélekbúvár ebben látja az okát, hogy az orosz nép tör és szenved, minden belső és külső ellenállás jele nélkül, hiszen hosszú hónapokig volt szorosan pólyázva, megszokta gyerekkorában a bilincset, a szabadságkorlátozást. Ezért tűrt 40 évig szótlanul. De, ha ez valóban így van, akkor csak kalimpáljanak a fiatalok, táncoljanak, mert ez is egy lépés a szabadság felé. Vörös Kína problémái A túlnyomóan mezőgazdasági ország gazdaságai elnéptelenedtek. A tudomány iránti vágy, szomj olyan nagy lett, hogy nem volt elegendő iskola a hatalmas országban, mely be tudta volna fogadni a tömérdek tanulni vágyó ifjút. A kapkodó kommunista propaganda túlfűtött lelkesedéssel akarta a lakosságot úgyszólván egy generáció alatt jólnevelt, művelt állampolgárokká változtatni. Csábítottak mindenkit, ingyen tanítással hitegettek, csalogattak s ez lett a következménye, hogy senki sem akar a földeken dolgozni. Most a ravasz kommunista vezetők két legyet akarnak ütni egy csapással és több mint 3 millió tanulót egyszerűen visszadeportálnak a gazdaságokba, vissza a faluba. De nem ideiglenesen, hogy a helyzeten javítsanak és az arra "érdemesek" esetleg később visszatérhessenek az iskola padjai közé . . . A vörös kormány úgy iparkodott segíteni a helyzeten, hogy elsősorban parasztfiúkat búzdított az iskolába járásra. De ezek is korán megtanulták, hogy az iskola kényelmesebb és az utána következő munka kifizetődőbb még a kommunista rendszerben is. A földturás kemény, hálátlan feladat még az olyan lelkes kommunistának is, aki a rög mellől került fel az iskola kemény padjába. A kínai évezredek óta utálja a kézimunkát, bár a 650,000.000 lakos közül 550,000.000 paraszt, földműves. Az új rendszerben pedig hamar megtanulták, hogy a tanulás felszabadít a piszkos, kézimunka alól, ezért most a balulsikerült propagandahadjárat vesztesei : kényszermunkások lesznek legalábbis addig, amíg a kínai nép is le nem rázza nyakáról a bolsevisták gyűlölt uralmát. kivételezettek megváltására jött el — a másik oldalon millió dolláros üzleteket csinálnak a bűnözés feldícsérésével és valószínűleg tudatosan népet-nép, fajt-faj, embert-ember ellen uszítanak. A „comic”-ot a legtöbb szülő mégis beengedi a házba, engedi, hogy a gyerekei olvassák. Amikor mi gyermekkorunkban Nick Carter-t, Tarzan történeteket, vagy tanulás közben a könyv alá bujtatott detektiv-regényt olvastunk, sűrűn pislogtunk az ajtó felé, hogy szüléink rajta ne kapjanak bennünket, mert a tízfilléres izgalomnak rendszerint sokkal drágább volt a folytatása. A nagy kérdés persze az. hogy jobb emberek lettünk-e? Ha a bűnözési statisztikáknak hinni lehet és ha hitelesek azok a számok, amelyek a húszesztendőn aluli bűnözőkre vonatkoznak, akkor nyugodtan mondhatom: igen. Az Egyesült Államokban az elmúlt 15 év alatt több mint harminc százalékkal emelkedett a bűnözések száma és nagyon nehéz lenne nevetségesnek minősíteni azoknak az aggodalmát, akik a bűnözés ilyen ijesztő arányú növekedését a havonta megjelenő százmillió rémtörténettel hozzák összefüggésbe. De hát mit olvasson a gyerek -— kérdezik az aggódó szülők és sokan közülük bizalmasan elárulják, hogy saját maguk is rászoktak ebben a „bolond” világban a „comic strip” élvezetére. Könnyű válaszolni erre a kérdésre. Vegyenek a gyerekek szellemi érettségének megfelelő magyar könyvet. Azok meg, akik valamilyen okból már belenyugodtak, hogy a gyerekeik elfelejtik a magyarságot és eltűrik, hogy kérdéseikre a szülői háznál is idegen nyelven válaszoljanak, különösen kön.vnyű helyzetben vannak, hiszen angol, francia könyvekhez aztán igazán könnyű hozzájutni. Úgy vélem, érdemes törődni azzal, hogy mit olvas a gyerek. Mert a jövő a gyermekben él tovább és aki a jövővel nem törődik, rendszerint arra sincs elég ereje, hogy a jelen nehézségeivel megbirkózzon. Pedig a jelen múlttá lesz a következő másodpercben, a kimondott szó elrepül és csak akkor érte meg a fáradtságot, ha a jövőt szolgálta, mert a jövő az élet. MAGYAR TAMÁS SÜTÉSHEZ HASZNÁLJUK A LEGNÉPSZERŰBB KANADAI SÜTŐPORT ! Négy kanadaiból három, a sütéshez Magic Powdert használ. E sütőpor használata négy generáció óta családi hagyománnyá vált. Használjon Magic sütőport minden régi receptjéhez, az alábbihoz is. MUSTÁROS UBORKÁS GOMBÓC* összekeverünk IV2 csésze sütőlisztet 3 teakanál Magic sütőporral és egyharmad teakanál sóval. Belevágunk 2 evőkanál lehűtött növényi zsiradékot. A száraz keverék közepébe mélyedést csinálunk és finomra belevágunk egyharmad csésze mustárba eltett uborkát (mutared pickle), hozzáadjuk levét és lA csésze tejet. Villával gondosan összekeverjük. Szükség esetén több tejet keverünk hozzá, hogy gombócot beleszaggatunk akár forró vízbe, akár a forró húslébe, vagy szószba. Utána gondosan befedjük és 15 percig főzni hagyjuk (anélkül, hogy a fedőt egyszer is leemelnők.) *Méréshez használjunk mindig kanadai szokvány mérőcsészét és kanalat. Általában minden csészényi liszthez 2 teakanálnyi Magic sütőport használunk. folyékonyabbá tegyük. 6 A Standard Brands Ltd. egy újabb finom terméke 1997 “EUROPE” * I BOOK, MAGAZINE AND GIFT SHOP értesíti Kanada magyarságát, hogy 269 Spadina Ave. alatt ÜZLETÉT MEGNYITOTTA Magyar könyvek, újságok, képeslapok, hanglemezek, ajándéktárgyak. Angol-magyar nyelvtanfolyam hanglemezen. A népszerű olcsó könyvtár legújabb kötetei. Magyar képző- és iparművészeti tárgyak állandóan raktáron. Szeretettel várjuk a magyar honfitársak szíves érdeklődését. I BOOK, MAGAZINE AND GIFT SHOP 269 SPADINA AVE., TORONTO, TELEFON: EM. 3-4863 “EUROPE” MEG FOG TANULNI ANGOLUL Dr. Magyar László nyelvésztanár GRAMOFON-lemezes NYELVKÖNYVÉBŐL. Befektetése sokszorosan visszatérni. Tegye el címünket: ELEK ZOLTÁN 740 KENNEDY RD. TORONTO 13., ONT. TELEFON: PL. 5-1831 ÜMumujiniiíi........................’"""""""""" """" ...... A KANADAI MAGYARSÁG A TE LAPOD! OLVASD! ÉS SZEREZZ ÚJABB BARÁTOKAT! Furcsaságok... Minden idők legdrágább könyve. Dali spanyol festő elkészült a közeljövőben megjelenő "Don Quijote az atomkorszakban" című kötet illusztrációjával. Ez a könyv mindössze 197 példányban kerül kiadásra. A pergamentre nyomott legdrágább példány tízmillió francia frankba kerül, három példány készül egymillió frankos árban, míg 25 példányt 300.000 frankért és 50 példányt 150.000 frankért adnak el a gazdag ircdalombarátoknak. A "szegényebb" könyvgyüjtőknek is jut még 118 példány, egyenként 95.000 frankért. A modern balett szótára. Tizenhat író és kritikus munkája eredményeként 660 cikkből álló mű jelenik meg Svájcban : "A modern balatt szótára" cím alatt. A Fernand Házán kiadásában napvilágot látó balett-szakkönyv Isadora Duncantol napjainkig tárgyalja a klasszikus, presszionista és "szabad" tánc, valamint az új-klasszikus balett történetét. A "szótár"-t gazdag illusztrációkkal látják el. Olvasóinkhoz! A Szenci-féle Angol-magyar nyelvtan ideiglenesen kifogyot könyvosztályunkon. Az újabb rendelés Európából csak néhány hét múlva érkezik meg. Megrendelőink szives türelmét kérjük, a nyelvtanokat, megérkeztük után, azonnal szállítjuk. FORINTÁTUTALÁS ÜGYBEN KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT A világ összes gyógyszerei megrendelhetők RECEPTRE ÉS RECEPT NÉLKÜL IS A KÖZISMERT DEA ÉLELMISZER ES GYÜMÖLCS-CSOMAGOK TOVÁBBRA IS KÜLDHETŐK IKK A KÜLDEMÉNYEK BEFIZETŐHELYE VÁMMENTES GYERMEKJÁTÉKCSOMAGOK HASZNÁLT RUHACSOMAGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN 100 FORINTOS BANKJEGYEK KAPHATÓK Minden küldeményért garanciát vállalunk! Ne kísérletezzék! Küldjön Ön is ott, ahol mindenki; az északamerikai kontinens legnagyobb pénz, csomag- és gyógyszerküldő nemzetközi Intézeténél: INTERNATIONAL AGENCY SEMIS! 387 SPADINA AVE. TORONTO, ONTARIO, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 ÉS WA. 2-1458 Vidékiek írjanak ! Magyarul levelezünk I Kérje legújabb árjegyzékünket!
