Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)
1958-01-30 / 13. szám
I Még jőni kell, még jőnl fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. KANADAI PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer évet múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László lapunk első számában megjelent beköszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT VIII. évfoyam, 13. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 (foftadfá# “ibctoywUeuM KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT HÁROMSZOR MEGJELENŐ KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA Torontó, 1958 jan. 30., csütörtök. Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 A VENEZUELAI FORRADALOM Marcos Perez Jimenez tíz év óta Venezuela diktátora. Ez év eleje óta az ország területén egyre növekvő nyugtalanság yolt észlelhető. A fiatal diktátor ellen két csoportban szervezkedtek a felkelők; az egyik a hadsereg tisztikarának túlnyomó többségéből állott. akik a népszerűtlen Perez Jimenez helyett Larrazabal admirálist akarták az ország élére helyezni, a másik teljesen meg akarta szüntetni a katonaság hatalmi fölényét a köztársaságban, s amerikai minta szerinti demokratikus kormányzást akart bevezetni. Perez Jimenez a diktátorok régen bevált módszerei szerint erős politikai rendőrséget szervezett, amelynek Caracas-i központja, s a mellette fekvő politikai börtön egész Délamerika területén ugyanolyan hírhedt volt, mint Magyarországon az Andrássy-út 60. A katonai és polgári elégedetlenek az év január elején megtalálták egymással a kapcsolatot. Január 18-án kitört a régen esedékes forradalom. A tömeg megostromolta a politikai rendőrség épületeit, s egyhetes véres harcok után a forradalom győzött. Többszáz halott maradt az utcai csatatereken, de a politikai rendőrség épületét elfoglalták, s ezután Perez Jimenez elhagyta az országot, s Dominicába menekült. Vele együtt elhagyta Venezuelát Juan Peron is, Ar- OOOC«OQOO« A washingtoni parlament gentina volt diktátora, aki másfél évvel ezelőtt bekövetkezett bukása óta Venezuelában élt. Peron Columbiába menekült. Venezuela kormányzását ezidőszerint egy öttagú junta ( kormány) vette át, Larrazabal admirális vezetése alatt. A politikai pártok vezetői egyelőre megelégedtek ezzel a változással, azonban követelik az országos választások kiírását, s máris bejelentették, hogy Venezuelát nem lehet katonai diktatúrával tovább kormányozni. A venezuelai köztársaság, amelynek területén egyébként körülbelül 20.000 magyar emigráns lakik, rendezetlen politikai viszonyai ellenére egyike a kontinens leggazdagabb országainak. Olajkincsei csaknem kimeríthetetlenek; négy amerikai világvállalat sokezer szakembere termeli ki a földnek ezt a kincsét, s az ország valutája értékben azonos az amerikai dollárral. A most lefolyt forradalom során is mindenütt respektálták a külföldi kézben levő olajkutakat, s az általános sztrájk sem terjedt ki az amerikai vállalatok alkalmazottaira. Venezuela más ásványi kincsekben és vizierőben is mérhetetlenül gazdag. A most lefolyt rövid forradalom minden bizonnyal elő fogja segíteni az ország fejlődését és jövendő jólétét. ultimátumszerű felszólítást intézett Eisenhtíwer elnökhöz. A republikánus és a demokrata párt tagjaiból alakult katonai albizottság arra hívta fel az elnököt, hogy vagy minden további habozás nélkül hajtsa végre a? ország közvéleménye által kívánt nagyarányú katonai programot, vagy mondjon le elnöki tisztségéről. Az albizottság 17 pontban foglalta össze a parlament követeléseit, amelyeknek szövege azt mutatja, hogy Amerika népe végre felébredt, s a hisztériás félelem helyett erőteljes kezdeményezést kíván. A főbb pontok a következők: Fokozni kell a tengeralattjárókról kilőhető távolsági rakéták rendszerét. Át kell szervezni a Stratégiai Légihaderő Parancsnokságát. Fokozni kell az Atlas, Thor és Jupiter típusú középtávolságú rakéták gyártását és ki kell fejleszteni a Titan típusú kontinensek közötti új rakétát. Fejleszteni kell az ember által vezetett rakéták építéséi. Ki kell kísérletezni a legújabbfajta, 1 millió font lökőerejű lökhajtásos motort. Decentralizálni kell a bombázó támaszpontokat. Ki kell fejleszteni a rakétaelháritó rakétákat. A tengeralattjáró elhárítási programot fokozni kell. A polgári lakosság számára atombiztos óvóhelyeket kell létesíteni. A hadianyagbevásárlás rendszerét egyszerűsíteni kell. Az USA és szövetségesei között közvetlen tudományos adatközlési rendszert kell kiépíteni. Újjá kell szervezni a kutatási és hadianyagfejlesztési eljárásmódokat. A 17 pontos program másodlagos célja az, hogy a kisebb lankadással küzdő amerikai gazdasági életnek fellendülést hozzon. Az egész amerikai produkció mértéke és iránya meg fog változni, s nem kétséges, hogy fellendülés fog bekövetkezni nemcsak Amerikában, hanem Kanadában és a szabad világ minden más pontján is. Olvasóinkhoz! KEDVES OLVASÓ ! 3 I Amikor a múlt év novemberében áttértünk a heti- háromszori megjelenésre, előfizetési árainkat egész évre 3 10, fél évre 6 dollárban állapítottuk meg. Egy hónappal c később már értesítést kaptunk a gyártól, hogy a papír árát- ismét emelni fogják, ami azóta be is következett. Az angolnyelvü lapok ennek megfelelően, márólholnapra 100%-al felemelték lapjaik árát. Mi nem akartunk ehhez a drasztikus eszközhöz nyúlni, ezért közel három hónapot vártunk, hogy valamilyen megoldást találjunk. Miután az a papír, amiért korábban 170 dollárt fizettünk tonnájáért, most kétszáz dollárba kerül, ami érthetővé teszi, hogy képtelenség HETI HÁROMSZOR, 20—22 oldal újságot évi 10 dolláros előfizetési díj mellett kiadni, hisz ez még a bélyeg költségeinket sem fedezi. Ezért csak két választás volt számunkra : vagy felemeljük előfizetési árainkat évi 15 dollárra, vagy pedig a KEDDI KIADÁSUNKAT BESZÜNTETJÜK. — Az utóbbit választottuk. Tudjuk, hogy azon hűséges olvasóink, akik indulásunktól kezdve figyelték kemény harcunkat — még az emigrációs sajtó történetében is, egyedülálló — küzdelmünket, gondolkozás nélkül megfizetnék az évi 15 dolláros előfizetési díjat is, mert ezek tudják, hogy lapunk nem egy öncélú vállalkozás, hanem a LEGTISZTÁBB, A LEGNEMESEBB NEMZETSZOLGÁLAT. Ennek igazolására talán elég annyi, hogy főszerkesztőnk, lapunk megteremtője, ma is jóformán éjjel-nappal dolgozik, hogy lapunkat még jobbá, hatalmassabbá, erősebbé fejlessze, hogy ezzel még jobb, színesebb újságot adjon olvasóink kezébe, s ugyanakkor még több magyarnak adjon szerkesztőségünkben, nyomdánkban kenyeret. Azonban e hűséges barátok mellett százával, ezrével vannak olyan olvasók is, akik még nem tudtak bekapcsolódni a kanadai életbe, nincs munkájuk, s bár rajonganak lapunkért, képtelenek a magasabb előfizetési ( díjat megfizetni. Ezek miatt határoztunk úgy, hogy NEM < EMELJÜK AZ ELŐFIZETÉSI ÁRAINKAT, tehát továbbra is s megmaradunk az ÉVI $10.00, fél évre $6.00 előfizetési 5 áraink mellett, ellenben a keddi számunkat átmenetileg ^ megszüntetjük, illetve összevonjuk. Ezután tehát ismét 1 SZERDÁN és SZOMBATON jelenünk meg, rendszeresen 8- * 8 oldalon, esetenként (amikor az indokolt) 10 vagy 12 ol- ' dalon. |J is Lapunk még így sem drágább, mint más magyar lap c ( ha van egyáltalán magyar újság az emigrációban, a Kató- s likusok Vasárnap-ján kívül, amelyiket a lapunkhoz lehet t hasonlítani). Tehát a hetenként kétszer, összesen 16 olda- r Ion megjelenő Kanadai Magyarság semmivel sem kerül £ többe, mint egy tucat, hetenként egyszer megjelenő, kisformátumu újság, amelyeknek az előfizetési ára már hosszú s idő óta 10 sőt 12 dollár. Mi hisszük, tudjuk, hogy olvasóink ^ megértik, méltányolják elhatározásunkat és továbbra is ki- a tartanak mellettünk és segítenek bennünket ebben a nehéz t munkánkban, amit nem magunkért, "dollárokért" folyta- k tunk (ahogy azt kenyéririgy ellenségeink állítják), hanem t< a rabságba döntött SZÜLŐHAZÁNK felszabadításáért. n ii A KANADAI MAGYARSÁG k szerkesztősége a A behavazott Niagara, a világ egyik legszebb festői környezete »OOOMOOOODOOOO&-------------------- X Minden eddigit meghaladó erejű A nemzetközi geofizikai év Kanada másfél billió dollár értékű búzát bocsát az Egyesült Nemzetek Szövetségének keretében működő UNRWA-szervezetnek. Ez a szervezet a volt Palesztina területén élő 930.000 arab menekült ellátására alakult, s költségeit az UNO tagok fedezik, kivéve természetesen a szovjetet és csatlósait, amelyek a közelkeleti ügyekbe kizárólag uszítás formájában hajlandók beavatkozni. Kanada évi 500.000 dollár fizetésére kötelezte magát. Dr. Smith külügyminiszter most bejelentette, hogy Kanada másfél billió dollár értékű búzát bocsát a segélyszervezet rendelkezésére. Az intézkedés egyik célja az, hogy a segélyakcióban résztvevő többi országot ösztönözze arra, hogy a küldött tételeket emelje. A nyugati hatalmak ugyanis valamennyien erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy a gazai földnyelven és Jeruzsálem környékén élő közel egymillió arab menekültről gondoskodjék, eltekintve attól, hogy ennek a tömegnek a jelenléte állandó fenyegetést jelent a közelkeleti egyensúly ellen. Dr. Smith bejelentése hatalmas lelkesedést váltott ki az ottawai parlamentben. Kormánypárt és ellenzék egyaránt úgy tekinti az ajánlatot, mint Kanada egyik legbölcsebb és legértékesebb nemzetközi akcióját. az idén júliusban befejeződik. Közismert tény, hogy míg politikai téren a legélesebb harc folyik kelet és nvusrat között, addig a geofizikai év tudósai a legnagyobb egyetértésiben cserélik ki tapasztalataikat’ s dolgoznak közös erővel közös célokért. Mindössze a sputnik ügye volt az, amely ezt a harmóniát megzavarta azzal, hogy a szovjet tudósok kizárólag tudományos célból létrehozott alkotásából olcsó propagandaesz-1 közt csinált. De hozzátehetjük, hogy erről nem a tudóseb tehetnek, hanem az a ke-, gyetlen kommunista rendszer, amely a tanult koponyák tudományát alárendeli a tanulatlan diktátorok akaratának. i Lyndon Johnson amerikai szenátor most azzal az érdé-! kés javaslattal állt elő, hogy i geofizikai évet terjesszék ki: :ovább, illetve, hogy nemzet-! tözi tudós bizottságokat térítsenek, sí ezek működje-j iek együtt, minden politikai j lánytól .és vezetéstől függet- , énül. Ezzel kapcsolatban azt: az ötletet is felveti, hogy az 1 államfők „csúcsértekezlete' helyett inkább a nemzetközi világ tudósai tartsanak most és később is rendszeresen ismétlődőleg „csúcsértekezleteket”. A javaslat nagy tetszéssel találkozott nyugaton. De a szovjet világban nem képzelhető el, hogy politikai cél nélkül maradhasson bármilyen emberi teljesítmény. Kruscsevéknak és a hozzá ha.- , sonló szűklátókörű diktáto | roknak a fejében csak egy j ideál lebeg : a hódítás. A tuiomány és a művészet sfz ö számukra csak eszköz. A szovjet tudós addig működlet szabadon, amíg teljesítnényét a terror-rendszer renlelkezésére boosájtja. S ha lóhnson javaslatát az egész nlág elfogadná, abból csak a :ommunistáknak volna hasE- ia, mert a vörös terror alatt lolgozók csak a többi kollérájuk eredményeinek ellopásra törekednének, s a kutaások eredményét nem a túrok világa, hanem a politiai rendőrök világa aknázná í i- 1 A KANADAI MAGYARSÁG A TE LAPOD! OLVASD ! ÉS SZEREZZ ÚJABB BARÁTOKAT ' Atomhajtásu kereskedelmi flottát épít Amerika. Az Atomenergia Bizottság bejelentése szerint az ajmerikai General Dynamics nevű társaság megbízást kapott arra, egy gázhűtéses tipusú atomreaktort építsen az amerikai kereskedelmi flotta egységeinek egységes fölszerelése céljából. Ha az új hajómotor beválik, egy-ket évtized múlva atomenergia fogja hajtani Amerika valamennyi új kereskedelmi hajóját. Ezzel a kereskedelmi flotta-kapacitás és hatotavolsag hihetetlen mértékben fog fokozódni. földrengés sújtotta Mongólh hegyvidékeit múlt év december 4-én. A katasztrófáról ak koriban csak a tudományos intézetek adtak jelentést, s mostanáig tartott, amíg a szovjet is engedélyezte a részletek közlését. Mint tudvalevő, a természeti csapások jelentése vagy elhallgatása politikai kérdés a szovjetben, és más diktatórikus rendszei'ben is. A mongoüai katasztrófáról azonban lassanként annyi híranyag szivárgott- ki, hogy a Kreml sem tarthatta többé titokban, mi is történt valójában. ' Tizenegyes ei'ejű földrengés, tehát az 1906-os San Franciscoi világkatasztrófa eiejét is messze meghaladó földrengés pusztított Mongój lia és. a Kalmük köztársaság területein. 250 kilométer hosszú, 30 méter széles í’epedés támadt a földben, heteken át lebegték a terület felett a sűrű porfelhők, egész hegycsúcsok zuhantak a mélybe, sokszáz méteres sziklafalak dűltek le, s egész sereg folyó született és változtatta meg medrét. Sokezer I halottja és mérhetetlen anyagi vesztesége van Mongóliának. I E?v héttel I felemelik a középiskolák oktatási idejét Kanada egész területén. A jelenlegi rendszer szerint a középiskolások három héttel i’övidebb ideig tanulnak minden évben, mint az elemisták. Az^ új intézkedés behozatala után m,eg mindig csaknem három havi nyári szünidőt fognak élvezni a középiskolások, ami egyáltalán nem válik az általános oktatási' nívó előnyére. A Közoktatási Miniszter, midőn ezt az új intézkedést bejelentette, arról is beszámolt, hogy a megkívánt tananyagot lényegesen felemelik, s a vizsgák nívóját megszigorítják. Egyúttal gondoskodás történik arról, hogy a középiskola utolsó két évét végző tanulók között minél több új ösztöndíj nyerjen kiosztást. Minket, magyarokat különösen érdekel ez. az intézkedési, 'mert a magyar tanulók úgyszólván minden középiskolában kimagasló teljesítményt mutatnak, viszont szülőik igen gyaki’an nincsenek abban a helyzetnen, hogy az egyetemi továbbtanulás költségeit fedezték.
