Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-30 / 13. szám

Vili. 13. szám, 1958 január 30., csütörtök 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI ORVOSSZEMMEL (fauulUi* 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 VéUubílyeg nélkül érkezeit levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzőnk meg ét nem küldünk viasza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerzi felelit. CANADIAN HUNGARIANS HAZAI MOZAIK A DOHÁNYZÁS MEGHONOSODÁSA A TISZÁNTÚL A dohány köztudomás szerint amerikai eredetű növény. Hogy mikor, honnan és hogyan vitték be magyar földre, arról nincs meg­­bizható adatunk. A természettudós Borbás Vince szerint 1568-ban került Tiszántúlra. A történetíró Takáts Sándor viszont tagadja ezt, mert — mint írja — a dohánynak Törökországból és Németország, ból kellett hozzánk eljutnia, de ebben az időben e két országban a dohányt még nem ismerték. Mégis tény az, hogy a debreceni városi tanács 1574-ben rendeletet adott ki a lakodalmas és vendéges há­zakban való dohányzás ellen. A dohány persze ebben az időben még idegenből került Deb­recenbe, termesztéséről csak az 1860-as évekből van adatunk. Ek­kor ugyanis elrendelték a dohányzási és dohánytermelési tilalmat, hogy a városban a tűzkárokat megelőzzék. A nagyvásáros Debrecennel Szabolcs, Szatmár és Bereg me­gyék mindig élénk kereskedelmi forgalmat tartottak fenn, tehát a dohány behozatalát természetesnek kell tartanunk. Később a hajdú és kuruc védelmi harcok idején már debreceni közvetítés nélkül is hozzájutottak. Szabolcs megye 1669-ben hozza meg az első dohányzási tilal­mat. Akit tetten érnek, egy forint pénzbírsággal büntetik. De a gya­kori tüzesetek miatt később már meg nem váltható 12 botütéssel. 1740 táján a nemesekre is kiterjesztik a dohányzási tilalmat. Az egyházak is tiltották a dohányzást. A beregi református egy­házmegye például 1678-ban eklézsiakövetésre, vagyis nyilvános bocsánatkérésre kötelezte pipázó papjait. Fennmaradt ránk Szent­­péteri István tiszalöki református prédikátornak 1713-ban elmon­dott dohányzás elleni prédikációja : "A dohány az ördög tojása. A pipaszár az ördög lábaszára. A pipa pedig ennek a lábafeje. A do­hányzók többnyire dohányzással töltik a szent napokat. Ha az em­ber dohányt kér egy dohányostól, hamisan is megesküszik, hogy nincs neki. A nála feljebb valók szeme láttára, azok szívének nem kis szomorúságára, szemérem nélkül dohányzik. Ha pipája meg­gyújtásához való parázsért a konyhába megy, szemét a ház asszo­nyára is ráveti. így a pipázó ember az egész tízparancsolattal ellen­kezésbe kerül." Mi volt hát az oka annak, hogy a világi és egyházi tilalmak ellenére is elterjedt a dohányzás? Szentpéteri prédikációjában az emberek okoskodásai ellen is felemeli szavát. Például : Jó a kato­náknál a strázsaság idején, mert elűzi az álmot. Másoknál is jó, mert barátkozóvá teszi az embert. A tanulásban is használ. Aki do­hányzik, nem náthás. Minden betegségek ellen való fű. A börtön­ben a büdösséget enyhíti. A jelen századbeli okoskodások között is akadnak ilyen furcsaságok: Hogy jobban emésszen az ember. A szomjat is elűzi. A füstje jó a szúnyogok ellen. Hogy különbnek lássanak valakit. Hogy milyen fajta dohányt termeltek a Tiszántúlon azt nem tudjuk. Mindenesetre fel vette az a versenyt a külföldi dohányokkal. Az Andrássy grófok például az 1740-es években állandóan tisza­­dobi jobbágyaiktól szerezték be dohányszükségletüket. Az 1760-as években a nádudvari termelők azon vitatkoztak a megye vezetőivel, hogy az ő virginiai dohányuk jobb és értékesebb a megye más részein termelt közönséges dohányoknál. Az 1820-as években vi­szont a debreceni református püspök Nyírbogátról szerezte be pipa­dohányát. Köztük már ott volt az Elbái Antiscorbutikum, a Kanaster, a Brazíliai szagos és a Szagos Muskotály. Később egyre több és több lett a Tiszántúl dohányfajtája. így lettek híressé a Szamosháti do­hány, a Beregi muskotály és a Szabolcsi dohány. A dohányzást illendőségi szabályokhoz is kötötték. Előbb nemre való tekintet nélkül lehetett dohányozni. Később már csak a férfiak­nak volt szabad. Aki férfi létére nem élt ezzel a szabadsággal, azt asszonyszájunak mondták. Aki meg az asszonyok közül túl tette magát a tilalmon, azt "jó pipának" tartották. CUKORBAJ II. Megelőzés. A cukorbajt voltaképpen csak akkor lehetne teljesen kiirtani, ha a cukor­betegeknek nem lennének utódaik. Minthogy természetesen erre nem lehet számítani, az volna a legfontosabb, hogy a betegséget minél korábban felismerjék, mert a szak­szerű kezelés a betegség kezdetén a cukor­­vizelést hosszú időre elkerülheti s ezzel kí­­mélőleg hat a hasnyálmirigynek még meg­lévő inzulintermelésére, amely szabályozóan hat az anyagcserére. A korai felismeréssel kapcsolatban kell megemlítenünk azt is, hogy a vizelet cukorpróba eredménytelen volta a reggeli vizeletben félreértésekre ad­hat alkalmat. Éjszaka a táplálékfelvétel szü­netel és ennek következtében a vizeletből az éj folyamán eltűnhet a cukor, amiért is ta­nácsosabb azt a vizeletet megvizsgálni, ame­lyet a beteg két órával a hús- és szénhidrát­­tartalmú ebéd elfogyasztása után ürít. Akinek valamilyen oknál fogva az a gya­núja, hogy kezdődő cukorbajban szenved, az vigye naponta orvoshoz vizeletét. A vi­zeletvizsgálat után az orvos legtöbbször meg tudja mondani, hogy milyen fokú az anyag­cserezavar. Ha a vizeletben cukrot találtak és a cukor mennyisége az előírt étrend be­tartása után sem csökken, illetőleg nem tű­nik el, akkor ajánlatos minél előbb ismét fel­keresni a szakorvost, mert különben a baj rosszabbodása várható. A gyógyítás célja mindenekelőtt annak megakadályozása, hogy kóma következzék be. Ezért a rendszeres diéta mellett ügyelnie kell az orvosnak arra is, hogy a táplálékban a szénhidrátok mennyiségét ne szorítsa meg túlságosan, mert különben a vér telítődik acetonnal, vagy más savanyú bomlástermé­kekkel, amelyeknek elsősorban van szerepük a kóma keletkezésében. Fontos tehát a szük­séges egyensúlyi állapot megtalálása. A na­ponta végzett vizeletvizsgálatok segítségé­vel az orvos végül is rá fog jönni arra, hogy milyen étrend mellett választódik ki a leg­kevesebb cukor, vagy miképpen lesz a beteg teljesen cukortalanítható, anélkül, hogy acetonanyagok lépnének fel a vizeletében. Ezek a viszonyok minden cukorbetegnél kü­lönbözőek, sőt még ugyanannál a betegnél is változnak az idő folyamán. Meghűlések, túlerőltetések, emésztési zavarok és más ártalmak kedvezőtlen hatásúak a cukor­bajra. Cukorbeteg embernek tehát még jobban kell vigyáznia magára, mint másnak. Kevéssel a háború után két amerikai tu­dósnak sikerült olyan kivonatot előállítania a hasnyálmirigyből, amely tisztán tartalmaz­za a cukoranyagcserére hatásos váladékot, azok nélkül az emésztő nedvek nélkül, ame­lyeket különben szintén a hasnyálmirigy vá­laszt ki, s amelynek jelenléte tönkretenné az értékes anyagot. A szert inzulinnak nevez­ték el. Állatokon és embereken végzett szá­mos kísérlet egyaránt azt mutatta, hogy az inzulin a hasnyálmirigyben termelődve a vérbe kerül és feltétlenül szükséges a nor­mális szénhidrátanyagcsere fenntartásához. Ha inzulint fecskendezünk a cukorbetegbe, vércukra leszáll, vizeletcukra csökken és el is tűnik. Mégegyszer hansúlyozzuk : a cu­korbaj lényege, hogy a szervezet nem képes visszatartani, megkötni a szénhidrátokat. Ennek nem gyógyszere az inzulin, hanem DRÁBIK MIHÁLY és fele­sége Kiss Ida hivatásos tán­cospár az együttes vezetői. Drábik a saját kompozícióját tanította be az együttesnek, amelyet az öt legnépszerűbb magyar táncokból állítottak össze. Tudásához és tehetsé­géhez még hatalmas fárad­hatatlan lelkesediés is páro­sult és csak így volt lehetsé­ges ily rövid idő alatt renge­teg nehézséget áthidalva egy ilyen színvonalas műsorszám­mal a televisio közönsége elé lépni együttesével. Remélhe­tőleg még sok alkalmunk lesz ennek a fiatal táncosházas­­pámak a tehetségében gyö­nyörködni. csupán pótolja a hiányzó szabályozóanya­got. Az anyagcserezavar tehát továbbra is fennáll, de az injekció hatásának időtarta­mára kiegyenlítődik. A diabetikus kómánál az inzulin életmentő hatású, feltéve, hogy a helyzetet idejekorán felismerik és a gyógyszert megfelelő meny­­nyiségben adagolják. Az inzulinkezelés tehát nem teszi feles­legessé az előírt étrend szigorú megtartá­sát, sőt ellenkezőleg : tekintettel a felhal­mozódott savanyú mérgező anyagcsereter­mékekre, diabetikus kóma veszélye esetén, akármennyire is furcsának tűnik fel a dolog, cukorinjekciókat kell adni a betegnek. Aíz inzulininjekciókra javul a betegnek szénhidrátokat kötő képessége s ezáltal ét­rendje kibővül: többet ehetik és változato­sabban. A szövetek magas vércukortartalom következtében történt károsodása is csök­ken ezáltal, s a bőséges étkezés által lehet­ségessé válik a beteg ellenállóerejének növe­lése is (ezért használják a hízókurára). Az inzulin adagolásánál igen nagy óvatosság szükséges, ha szívbetegség, vagy koszorú­érgörcsre való hajlam, illetve koszorúérelzá­ródás van jelen. Ugyanez a helyteet nagy­fokú, előrehaladott érelmeszesedésnél is. Étrend : Nem volna sok értelme, ha ezen a helyen cukorbetegétrendeket imánk le, mert a diéta minden egyes esetben a beteg állapotához, a vegyvizsgálati lelethez és az esetleges inzulinadag nagyságához igazodik. Óva intünk mindenkit attól, hogy orvosi vizsgálat nélkül csak a maga belátására bíz­va tartson diétát. Többet árhat ezzel, mint használhat. Amennyire árt ugyanis a túlsá­gosan szénhidrátdús étkezés, ugyanannyira káros a cukoranyagoknak túlzott korlátozása (kómaveszély!). Ezen a helyen tehát inkább csak általánosságban foglalkozunk a táplál­kozási szabályokkal. A szénhidrát a fehérjén, zsíron, ásványi sókon és vitaminokon kívül igen fontos alko­tórésze tápanyagainknak. A cukor csaknem tisztán széndirát, de ugyancsak főrésze a szénhidrát a lisztnek, darának, rizsnek, gyümölcsnek (a vizen kívül), burgonyának stb. és természetesen mindazon ételeknek, amelyek ezekből az alkatrészekből állanak (kenyér, tészta). A cukorbeteg étrendje ezért főleg zsírból és húsételekből áll, to­vábbá salátából, uborkából és zöldfőzelékek­ből, amelyek közül némelyik (paraj, sóska) korlátlanul fogyasztható. Ha tehát nincs más baja, a cukorbeteg ehetik húst, tojást, saj­tot, vajat, szalonnát, zsírt stb. Nem ehetik viszont cukorban dús ételeket, így mézet, tésztákat, édességeket; ugyanígy tilos édes gyümálcsöknek és édes boroknak a fogyasz­tása. A cukor helyett más édesítőszereket használhatunk, melyek közül a legismertebb a szaharin. Ezekből csak nagyon keveset szabad az ételbe tenni, mert nagyobb meny­­nyiségben keserű mellékízt adnak. Főzésre csak kristályos szaharint használjunk. Ez az eljárás beválik például a kávé édeskésé­re, de nehéz a háziasszony dolgo olyankor, ha a cukor adja az étel, pl. a tészta egyik alapanyagát. Ilyenkor különleges ételtech­nikai fogásokkal sikerül csak a tészta elké­szítése, esetleg olyan liszttel, amely kevés szénhidrátot tartalmaz (a közönséges búza­liszt szénhidráttartalma kb. 70 Százalék !) (Folytatjuk) ooooooooooooooooo«}050ooooöDMO{»aoooon& A TORONTOI MAGYAR SZÍNHÁZ remek szereposz­tásban nagy sikerrel mutatta be Torontóban a Mágnás Miska című operettet. A ha­talmas érdeklődésre való te­kintettel, amire mi sem jel­lemzőbb, mint hogy az elő­adásra szóló bérletjegyek már mind elkeltek, a Gül Baba és Mágnás Miska elő­adásait rövidesen megismét­lik. * * * GÁBOR ZSA ZSA az új­ságírókkal folytatott beszél­getése során arra a kérdésre, hogy vajon hányán kérték már meg a kezét, a következő választ adta; „Nem tudom pontosan megmondani, mert a századiknál már belefárad­tam a számolásba.” ** * IDŐSEBB Latabár Árpádné, a Latabár testvérek édes­anyja, hosszas betegség után 77 éves korában Budapesten elhunyt. A farkasréti temető­ben helyezték örök nyuga­lomra. ORBÁN FRIGYES Amerikai posta AZ AMERIKAI KÖZOKTATÁS ( Legutóbb írtunk a szovjet közoktatásról, most röviden ismertetjük az amerikai közoktatást) Sokat hallunk mostanában a kommunista iskolák előnyeiről. A szovjet állítólag több tudóst, mérnököt és technikust képez ki évenkint, mint az Egyesült Államok. A szabad világ biztonsága szempontjából, ez a tény hátrányosnak és nyugtalanítónak látszik, de ez még nem jelenti azt, hogy az amerikai rendszer az oroszoké mögött marad. Az Egyesült Államokban, úgy mint O'roszországban sokféle nép lakik, a legkülönbözőbb faji és kulturális hagyatékkal. A nép tömege itt is ott is,Igen nagy területeken oszlik el. A közoktatásnak tehát mindkét országban hasonló problémákkal kellene megbirkóz­nia. A Szovjetben ezzel szemben a központi kormány kizárólagos hatalommal irányítja as iskolarendszer megszervezését, állapítja meg a tananyagot és a tanítás módszereit. Az Egyesült Államokban a közoktatás ügye kevésbé kötött, mert a nyilvános tanintézeteken kívül, rengeteg magántulajdonban levő, független iskola és főis­kola virágzik. Itt a kormánynak sokkal kisebb szerepe van a közok­tatás terén. A kutatásoat előmozdítja és bizonyos speciális téren, mint a mezőgazdasági kiképzés körül, bőkezűen támogatja az isko­lákat is. De a közoktatást elsősorban a helyi hatóságok feladatának tekinti, az államénak, a városénak, a községének. Az amerikai isko­lák ezért minden tekintetben a helyi szükségletekhez alkalmaz­kodnak. De még lényegesebb a különbség az alapvető filozófiában. A kommunista nevelés diktatórikus; felülről diktálják a módszere­ket, a központi kormány szolgálatára. A helyi szükségletek, az egyéni tekintetek — sem a tanulóé, sem a tanítóé — nem számí­tanak. Az orosz iskolákban a fegyelem végtelenül szigorú. A tanuló-MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Szerdáig, 1958. január 29-ikéig bezárólag a kitűnő zenés vigjátékfilm Az elragadó zenés szinesfilm: FRITZ UND FRIEDERIKE ► Egy fiúként nevelt, férfias modorú és sportszerű fiatal leány vidám élményei ^és kalandjai — Mulatságos bonyodalmak Fritz vagy Friederike személye körül, .míg végül is a szerelem dönti el a kérdést — Ragyogó humor — Remek mu­zsika —— Látványos élmény — Kitűnő ünnepi szórakozás Főszereplők: LISELOTTE PULVER a kettős címszerepben, f továbbá ALBERT LIEVEN, MARGARETHE HAAGEN, ERIKA VON THELLMANN,^ OTTO GEDUEHR és sokan mások Az elragadóan szép zenés szinesfilm: DAS TANZENDE HERZ . Biedermier romantika — Szerelem, derű, humor — Nagyszerű balettjelenetek — Kedves dallamok i ► Főszereplők: GERTRUD KUCKELMANN, HERTHA STAAL, GUNNAR MÖLLER,< PAUL HÖRBIGER és mások Csütörtöktől, január 30-ikától szerdáig, február 5-ikéig bazárólag A nagyszerű zenés vigjátékfilm: SCHLAGERPARADE Vidám szerelmi bonyodalmak — Lendület — Humor — Derű — Remek 4 * slágerdalok és vérpezsdítő dallamok — A történet keretében közreműködő^ elsőrangú sztárparádé élén: ► MAURICE CHEVALIER, MARGOT HIELSCHER, JOHANNES HEESTERS, LYS ASSIA. ► GECZY BARNABAS és világhírű zenekara — RUDI SCHURICKE és sokan mások1 >Főszereplők: GERMAINE DAMAR, WALTER GILLER, KARL SCHOENBOECK,< NADJA TILLER, BULLY BUHLAN és sokan mások A kitűnő osztrák zenés vígjáték : VERGISS DIE LIEBE NICHT ► Rendkívül szórakoztató és tanulságos filmélmény házaspárok és családok szá-^ mára. Sziporkázó szellemesség. Remek humor. Gyönyörű dallamok. kFőszereplők : LUISE ULLRICH, WILL QUADFLIEG, ANNI ROSAR, PAUL DAHLKE' és sokan mások. VÁLTOZATOS KISÉRÖMUSOR. Naponta 6-tól folyt. Szombaton délután 1.30-5-kor, este 9-kor MELODY THEATRE MONTREAL ►SHERBROOKE, W. (St. Lawrence saruk.) Csütörtökig, január 31-ig bezárólag DAS LETZTE REZEPT Emberi szenvedélyek, melyek ölik a testet és lelket, rombadöntenek mindent Életet, sikert, boldogságot: rövid, gyilkosán mámoros percek kedvéért —-^ Izgalmas küzdelem egy tehetséges táncosnő megmentése érdekében — Drámai fejlemények, meglepő fordulatok Főszereplők: HEIDEMARIE HATHEYER, O. W. FISCHER, SYBILLE WERDEN, stb.4 Kísérőfilm : LIEBESERWACHEN Főszereplők: INGRID ANDREE, WINNIE MARKUS, WILLY EICHBERGER, stb.< Péntektől, január 31-től csxtörtökig, február 6-ig bezárólag A nagyszerű zenés szinesfilm : VERLORENE MELODIEN kerül bemutatásra. A főszerepekben : Evelyne Künnecke és Robert Lindner. Remek felvételek — Kitűnő muzsika — Élmény és szórakozás. A kitűnő zenésvigjáték: HOLLANDMAEDEL Hangulatos holland tájak, festői népünnepség, pazar virágos felvonulás, vi­dám fapapucstáncok — Derűs szerelmi történet pompás humorral, mulatságos bonyodalmakkal, elragadó dalokkal és dallamokkal Főszereplők: SONJA ZIEMANN, HANS MOSER, GRETHE WEISER, GUNNAR^ MOELLER, PAUL HENCKELS, RUDOLF PLATTE és mások VÁLTOZATOS KISÉRÖMUSOR — Naponta este 6-tól, szombat-vasárnap délután 2-től folyt. /AVVAV-WLVAVWiVWViV^ , BE. 0050, YORK THEATRE .164 YORK ST. HAMILTON TEL.: JA. 2-0921, 1958. február 3, 4 és 5-ikén, hétfőn, kedden és szerdán Die Hochzeit Des Figaro .Vidám szerelmi cselszövések és bonyodalmak — Mozart örökszép, gyönyörű^ kdallamai — Kiváló énekesgárda, közte ERNA BERGER, MARGARETHE KLOSEÍ és más elsőrangú művészek Fiakermilli Bécsi kedély, hangulat, muzsika — Ének tánc, romantika, humor ► Főszereplők: GRETL SCHÖRG, PAUL HÖRBIGER, KARL SCHÖNBÖCK és másokj VÁLTOZATOS KISÉRÖMUSOR — Naponta este 6.05-től folyt. nak az utasításokat "vitatkozás nélkül" követnie kell. A kitétel : "vitatkozás nélkül" sokszor előfordul a közikönyvekben és ez nem­csak a tanulóra, hanem a tanítóra is vonatkozik. Senkinek sincs joga a Marx-Lenin elmélet sérthetetlenségét vitatnia. Éppen ezért nincs választási lehetőség abban, hogy a diákok mit tanuljanak. A kor­mány állapítja meg a tantárgyakat és ez mindenkire nézve kötelező. A kormány állapítja meg, hogy ki mit tanuljon. Az amerikai közoktatás élesen szemben áll ezzel a rendszer­rel. Az iskolában úgy mint az életben, az egyéniségen van a hang­súly. Az amerikai iskola célja, az egyéniséget kifejleszteni és ezért szabad választást engednek minden diáknak, hogy életpályát vá­lasszon magának, saját hajlamainak és érdekeinek megfelelően. A.kommunista iskola elsősorban ipari kiképzésre törekszik és műszaki és tudományos képzettséget kíván nyújtani, nem általános műveltséget, mint történelmi, irodalmi vagy művészeti ismereteket. Az amerikai nevelés a kétféle szellem ellensúlyozására törekszik. Az amerikai felfogás szerint, a közoktatás célja, hogy egyéniségek­nek teljes és boldog életet biztosítson, az orosz szerint, hogy mű­szakilag képzett hadsereget állítson az állam szolgálatába. A fegye­lem az amerikai iskolában háttérbe szorul. A tanárok szándékosan elősegítik az elméletek és rendszerek legszabadabb bírálatát, mert szerintük csak a szabad eszmecsere révén juthat az igazság diadalra. A Szovjet iskolája kiképzést nyújt a diáknak abból a célból, hogy az állam politikai céljait előmozdítsa. Az amerikai nevelés az egyének életének feljavításával kívánja a társadalom jólétét szol­gálni; nem lehet kétséges, hogy az utóbbit választjuk, ha szaba­don tudunk választani. Common Council Minden, ami érdekes ERDÉLYI BARNA ren­dezésében oly nagy sikert aratott Magyar Nótaesten szereplő Drábik Mihály tánc­művész hatalmas feltűnést | keltett nemcsak magyar, de1 kanadai körökben is. Erdélyi Barna közreműködésére, most meghívták őt és táncegyütte­sét a torontói televisio Count­ry Hoedown programjára,1 amely január 31-én este 9 óra 30 perckor kerül bemuta­tásra. A műsort a 6, 11, 13-as ' állomásokon lehet figyelni. I

Next

/
Thumbnails
Contents