Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)
1958-01-16 / 7. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan: híven az ezer évet múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László la* punk első számában meg|eieni o* köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 7. szám. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT HÁROMSZOR MEGJELENŐ KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA Torontó, 1958 jan. 16., csütörtök. Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ EISENHOWER LEVELE BULGANINHOZ! Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toront* PHONE LE. 6-0333 Emberek c világűrben Az úgynevezett Bulganin-leveiekre kétféle választ adhatott volna a Nyugat. Az egyik az lett volna, hogy a kommunistákkal semmiféle formában, semmiféle tárgyalást nem lehet folytatni, s hogy mindaddig, amig a szovjet tettekkel be nem bizonyítja, hogy imperialista törekvéseiről lemondott, s hogy szerződéseit betartja, addig semmiféle konferenciától sem lehet eredményt remélni. A másik válasz az lehetett volna, ha tárgyalásokra egyáltalán sor kerülhet, annak jellegét és tárgysorozatát egyedül a Nyugat határozhatja meg, nem pedig á szovjet. Az elnök határozottan hajlott arra, hogy Bulganinék szemtelen és kihivó leveleire ilyen erélyes választ adjon. A világ közvéleménye azonban nincs tájékozva a valódi hatalmi viszonyokról, hanem jobban hisz a propagandának, mint a diplomaták; tekintettel arra, hogy a Nyugatnak valóban jelentékenyen fokozni kell katonai és tudományos felkészültségét- az amerikai belső propaganda is inkább aláhúzza, mint kicsinyíti az úgynevezett szovjet tudományos kereteket, mert hiszen erre a lelki ösztökélésre szükségé van az amerikai közéletnek. A szovjettől való félelem, amely végeredményben többet használt a szabad világ ügyének, mint a kommunistáknak, olyan lelki helyzetet teremtett, amelyben a nyugati államfők — legalább e pillanatban — nem helyezkedhetnek a megvető elutasítás álláspontjára, hanem meg kell próbálniuk alapvető kérdésekben tárgyalásokba bocsájtkozni. Hozzátehetjük azt is, hogy nagyon valószínű, hogy a szovjet úgynevezett „ajánlatai" nagyrészt abból a félelemből fakadnak, hogy a nyugat ma is fennálló nyomasztó technikai és katonai fölényét megfelelő védelmi eszközök kifejlesztésével odáig fokozza, hogy többé semmilyen tárgyalásra nem fog módot adni a kommunistáknak. Ennek a tudatában világos a nyugati diplomaták előtt az, hogy a szovjettel békés utón legalább VALAMIT el lehet talán érni ma, s talán inkább ma, mint később. Macmillan brit miniszterelnök úgy fogalmazta meg a Bulganinleveiekre adott válaszát, hogy "bár a tárgyalásoktól eredményt várni nem lehet, de a zöld asztalnál való tárgyalás nem okozhat különösebb bajt." Eisenhower — akin a dolog természete szerint sokkal nagyobb teher nyugszik — sokkal pontosabban körülírta a nyugat álláspontját. "Igazat adok Mr. Bulganinnak — írta Eisenhower válaszában — abban a kérdésben, hogy az államfők személyes találkozása elvileg helyes, — de az olyan találkozás, ha rosszul van előkészítve, vagy ha propaganda célra használják ki, csupán csalódást, pesszimizmust és fokozott bizalmatlanságot kelthet. Eisenhower a Bulganin-féle nyolc pontra a következő ellenajánlattal válaszolt: 1. Az Egyesült Nemzetek Szövetségét meg kell erősíteni oly módon, hogy a nagyhatalmak kössenek egymással megállapo-TOO HANDY CANDLE SNUFFER MIT TARTALMAZ AZ ELNÖK VÁLASZA? dást, amely szerint a Biztonsági Tanácsnak a béke megőrzését célzó határozatait vétó-joggal nem akadályozzák meg. A Tanács működésének kezdete óta a szovjet 80 esetben gyakorolta vétójogát, az Egyesült Államok egyszer sem, Franciaország négyszer, Anglia kétszer, Nemzeti Kína pedig egyszer. Olyan példák, mint Magyarország esete, mikor a szovjet abból a célból gyakorolt vétójogot, hogy az UNO plénumának egyhangú határozatát megakadályozza, illetve végrehajtását lehetetlenné tegye, szükségessé teszik, hogy valamennyi hatalom egyezménnyel korlátozza vétójogának gyakorlását. 2. A Szovjet állítsa vissza a világ bizalmát adott szavában. Ezt csak olymódon érheti el, ha beváltja azt az Ígéretét, hogy Nyugat- és Keletnémetországot szabad választások útján egyesíti, s beváltja azt a Ycitában aláírt megállapodást, hogy a csatlóscrszágokban szabad választásokat enged. 3. A lefegyverzés kérdésében az USA hajlandó a nukleáris fegyverek gyártását beszüntetni, s a meglévő készleteket hajlandó békés célokra rendelkezésre bocsátani. Ehhez Eisenhower a következő megjegyzést fűzte: "Miután a mi készleteink min-, den kétséget kizárólag sokszorosan meghaladják az önök hasonló anyagkészleteit, örömmel fogom fogadni az önök ajánlatát arra nézve, hogy az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó telepek részére milyen arányban adjunk atomenergia felhasználására szolgáló anyagot." ( Ez a kijelentés eloszlatja azoknak az aggályait, akik attól félnek, hegy az atomenergia terén Amerika nincs hatalmas fölényben a kommunistákkal szemben.) Ugyancsak a lefegyverzés kérdésében azt hangsúlyozza Eisenhower válasza, hogy a teljes ellenőrzés minden ilyen megállapodásnak a leglényegesebb kelléke, s hozzátette, hogy az USA technikai szakértőket szeretne megbízni az ellenőrzés részleteinek kidolgozásával, de nem ragaszkodik ahhoz, hogy a részleteknek döntő fontosságot tulajdonítsanak az általános jellegű megállapodásnál. 4. A nukleáris bombák gyártását az ellenőrzés bevezetése után nem két-három évre, hanem örökre szüntessék meg. 5. Eisenhower ezután azt ajánlotta, hogy kössenek megállapodást a földön kívüli ür ellenőrzésére és felhasználására nézve. "1948"-ban a szovjet elutasította azt az ajánlatunkat — mondotta az elnök — hogy valamennyien mondjunk le atombombák gyártásáról. A világűrben működő fegyverek korszaka most következett be, s ezek a fegyverek még komolyabb veszélyt jelentenek az emberiségre, sőt az egész földre nézve, mint az atomfegyverek. Ezért a világűr ellenőrzésének kérdésében már most, előre meg kellene állapodnunk, mielőtt az atombomba-fegyverkezési verseny helyébe a világürbeli fegy-OOOOOSOOOOOOOQOC-MOOOOOC verkezési verseny lép. 6. A Bulganin-levélnek arra az ajánlatára, hogy a szovjet és az USA kössenek újabb egyezményeket a Közelkelet ügyében, valamint a NATO- illetve a varsói paktum kölcsönös felszámolása ügyében, s hogy kölcsönösen tegyenek barátsági nyilatkozatokat, Eisenhower válasza elutasító volt. Az indokolás, amely minden részletében meggondolt és helytálló, a következőket mondja : A Közelkelet! államok ügyeibe való be nem avatkozás az Egyesült Nemzetek Alapokmányából következik. Erről külön megáliapcdni nem kell, elég betartani az alapokmány rendelkezéseit. A NATO és a varsói országok közötti megnemtámadási szerződés felesleges, mert ezt az Alapokmány már biztosítja. A nukleáris fegyverek felhasználásának eltiltására való külön megegyezés felesleges. Az Alapokmány szerint senkinek sincs joga semmiféle fegyvert használni egyetlen ország függetlenségének megszüntetésére. Az, hogy az UNO tagjai egymással barátságos viszonyban legyenek és együttműködjenek, ugyancsak az Alapokmány biztosítja. Amire szükség van, az nem egy újabb kijelentés vagy nyilatkozat, hanem a jóviszony helyreállítására vonatkozó KONKRÉT CSELEKEDETEK. 1957. novemberében a Szovjet Kommunista Párt kongresszusán azonban a megjelentek azt jelentették ki, hogy "a kommunizmus diadalrajuttatását az egész világon minden eszközzel támogatni fogják, beleértve az erőszak eszközét is." Ezt megtetézték az Egyesült Államok elleni rágalmazó állítások egész tömegével. Ezek a kijelentések mutatják, ki a felelős a hidegháború fenntartásáért. Éppen ezért az Egyesült Államok nem hajlandó kereskedelmi összeköttetéseket sem fenntartani a szovjettel, ha a kérdéses árucikk a hadviselés szempontjából fontos. Elutasította az elnök azt a szovjet javaslatot is, hogy Nyugat- és Keletnémetországot, valamint Lengyelországot és Csehszlovákiát mentesítsék minden atomfegyver elhelyezésétől. ,'A modern fegyverek nem ismernek földrajzi elszigeteltséget. A nukleáris fegyverek veszélye kizárólag úgy szüntethető meg, ha azoknak a gyártása teljesén abbamarad. Eisenhower programja után meg kell szűnni azoknak a gyáva és rosszul informált kísérleteknek, hogy "tárgyaljunk minden áron." Az USA erős, sokkal erősebb mint a kommunisták. Mellette áll és mellette kell állnia minden demokratikus országnak és minden semleges országnak is. Sem sputnik, sem fenyegetések, sem tartalmatlan, üres ajánlatok nem bonthatják meg a nyugati frontot. Csak a kommunizmus teljes bukásával képzelhető el az igazi béke ■ ' * Lr A szabadság tényét semmiféle kommunista mesterKedés sem tudja kioltani. EGY MAMMINGENBÖL Erzhausenbe tartó személyvonatot, az egyik erdős szakaszon vaddisznó csorda támadta meg. A támadás a vonat győzelmével végződött, amennyiben kettőt elgázolt a támadók közül, mire a többi elmenekült. j PÁRIZSBAN, a Hotel j Drouotban, a francia fővá- i ros világhírű árverési csar! nokában három Chaggall! képet árvereztek el, összesen J 12.5 millió frank értékben. A 1 kiváló művész „Város felett” című vászna 6.5 millió frankért cserélt gazdát. Csak ezekkel a szavakkal lehet illetni a Kreml politikusainak két legújabb kísérletét. Az egyik kísérlet Kanada felé van intézve. Bulganin újabb levelet intézett ezúttal Diefenbaker miniszterelnökhöz. Megismétli benne azt a megalázó vállveregetést, amely ellen oly felháborodottan tiltakoztunk egyik korábbi cikkünkben. „Mi Moszkvában — mondja a levél — örömmel láttuk, hogy önnek az az intenciója, hogy nemzetközi tárgyalások útján oldódjanak meg a problémák. Nagy örömmel vennők a kanadai kormány és a kanadai nép iniciativáját oly irányban, hogy egyes nemzetközi kérdéseket, elsősorban a leszerelés kérdését nemzetközi találkozón tárgyaljuk meg. Kanada bi'zonynyal egyetért a szovjettel abban, hogy valahányszor olyan körülmények adódnak, amelyekben a világon uralkodó feszültségeket enyhíteni lehetne, mesterségesen vádakat emelnek a szovjet ellen a NATO-ban ,és más helyeken, s ezeknek a célja az, hogy az A szemtelenség magas iskolája adófizető polgártól újabb áldozatot kérjenek a fegyverkezés meggyorsítására. Kanada türelmetlenné vált azért, mert látja, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó államfői értekezlet megtartására. Végül kijelenti a levél, hogy Kanada számos vezető férfia azon az állásponton áll, hogy a szovjettel tárgyalni kell, akár akarja az USA, akár nem. Ezeken a kijelentéseken, amelyeknek nyilvánvaló célja az, hogy Kanadát mesterségesen amerika-ellenes magatartásra kényszerítsék, tulajdonképpen nevetni kellene. Sajnos azonban valóban elhangzott felelős kanadai részéről, elsősorban dr. Smith külügyminiszter részéről néhány olyan nyilatkozat, amelyet a kommunisták fel tudnak használni arra, hogy Kanadát „harmadik utas” hatalomnak tüntessék fel a keletnyugati küzdelemben. A legújabb Bulganin-levél intő példa a Diefenbaker kormánynak arra, hogy a bolsevistákkal SEMMI MÓDON, még a legidealisztikusabb elképzelések alapján sem szabad szóbaállni. Egyedül az amerikai politikai irány az, amelyet követnünk kell. Bulganinék azonban nemcsak Kanadát próbálják belekényszeríteni egy politikailag lehetetlen helyzetbe. Szemtelenségükben odáig mennek, hogy XII. Piusz pápához írnak levelet s a Vatikán támogatását kérték abból a célból, hogy a NATO hatalmak fogadjanak el egy legújabb szovjet ajánlatot, amely nemcsak aljas, hanem j szokatlanul buta is. Gromyko szovjet külügyminiszter utasítására egy olasz kommunista vezérekből álló csoport, amelynek élén egy elcsapott katolikus pap Andrea Gazzero áll, azt a javaslatot tette az olasz kormánynak, hogy demilitarizálják Olaszországot, 1— tehát léptessék ki a NATO-bol s hogy ennek ellenében a szovjet is demilitarizálná Albániát. Elég a térképre néznünk, hogy lássuk, hogy Albánia milyen jelentéktelen tagja a szovjetblokknak, úgy földrajzilag, mint lakosság szempontjából, de még inkább politikai és katonai erő szempontjából. Albánia teljesen értéktelen a kommunista világnak, eltekintve attól, hogy mint Ju goszlávia szomszédja, minden pillanatban elszakadhat Moszkvától. A Gromyko-féle ajánlat azért semmi másra nem jellemző, mint arra a sületlen önteltségre, amelyről a Kruscsev-kormány nap mint nap tanulságot ad. De még ez az ostobaság is eltörpül amellett az arcátlanság mellett, hogy ennek a tervnek a támogatását a Pápától meri kérni az a szovjet, amelynek egyetlen hite van : az istentagadás. A szovjet még azt is ajánlotta a Vatikánnak, hogy vegyék fel vele a diplomáciai kapcsolatot. XII. Pius pápa rövid válaszában csodálkozását fejezte ki, hogy a kommunisták ilyen propoziciót tettek. A kommunizmus és a kereszténység egymással homlokegyenest ellenkező világnézetek, — írta válaszában — tehát kapcsolatok felvételéről nem lehet szó. címen a moszkvai rádió fiktív beszélgetést közölt egy elképzelt űrhajóban utazó ember és az űrhajót kilövő bázis között. A képzeletbeli utazásról szóló rádió-mesében, amihez haron'ó a különböző amerikai rádióáfomásokban naponta elhangzik, az is szerepeit, hogy a mese hőse 300 kilométer magasságból küldi jelentéseit. A sputnik óta megijedt amerikai kelönség egy része a rádiómesét valóságnak vette, s már olyan újsághírek is megjelentek, hogy a szovjet megoldotta volna az ember ür-rakétán való szállításának problémáját. A moszkvai hivatalos jelentés, s a rádió is megcáfolta, hogy bármilyen hasonló kísérlet történt volna. Az igazság természetesen az, hogy csupán idő kérdése, hogy egy űrhajó emberi utast szállíthasson magával, s hogy ezt a teljesítményt Amerika, vagy a Szovjet, esetleg Anglia, vagy valamelyik más nemzet fogja-e elérni, nyílt kérdés. “Chiken” néven ismerik a kamaszok azt a borzalmas játékot, amelyben mindenki a saját életét teszi kockára azért, hogy úgynevezett bátorságát megmutassa a többinek. „Chiken” — magyarul „Gyáva kukac” — az a jelző, amit a játékokban résztvevők rásütnek arra, aki nem hajlandó az életét kockáztatni. A játék egyik módja az, hogy a kamaszok autóval egymásfelé száguldanak, s az utolsó pillanatban fordítják el a kormányt, — ha sikerül. Aki már korábban elfordul, — a „chiken” és azt kinevetik. Egy másik ilyen szörnyű játék, amelynek nemrég esett áldozatul egy ontarioi fiú, abban áll, hogy a vasúti sin két oldalán egy szembejövő vonattal szemben szaladnak a résztvevők, s csak a legutolsó pillanatban ugranak el, — ha még nem késő, Olyan is van, hogy éles kést dobnak egymás felé, s csak az utolsó töredék-másodpercben szabad elhajolni. A FRANCIA RÁDTó, a „Szabadság- szerelmese” címmel, Petőfi-hangjátókot sugárzott Párizsból. A műsort Georges Grovy, a Renaudotdíjat nyert, ismert francia író állította össze, zenéjét Gergely János szerezte. A műsor keretében Petőfi verseket is szavaltak, Roger Richard műfordításában. • RITA HAYWORTH, Ali Khán elvált felesége, visszatért Hollywoodba és ismét filmezik. Első filmie egy revűfilm, melyben Kim Novakkal és Frank Sinatrával játszik együtt.
