Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-11 / 5. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 VIII. 5. szám, 1958 január 11. POKOLY LÁSZLÓ Bajok-prohlémák Kérdés: Alsóbbrendűségi érzésből folyó gátlásaim vannak. Lehetséges volna legyőzni azokat? Felelet: Igen. Legelőször ki kell hámozni a gátlás okát és ere­detét, mely rendszerint a gyermekkorba nyúlik vissza. Meg kel! ismernie önmagát és tudomásul kell vennie, hogy Isten nem örül annak, ha gátlásokban szenvednek szeretett gyermekei. Krisztust azért is küldte, hogy Önt megszabadítsa eme szenvedésétől. A lé­nyeg, hogy Ön ezt higyje és bízzon Jézusban és a Bibliában. Ol­vassa el, amit Pál apostol írt a Filippibeliekhez a 4:13 versében. "Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít", vagy amit a Rómabeliekhez Írott a 8:31 versben: "Ha Isten velem, ki­csoda ellenem?" Támaszkodjon nyugodtan ezekre az isteni kije­lentésekre és megszabadul a gátlásaitól, emellett visszaszerzi igazi önbizalmát is. Kérdés: Most 27 éves érettségizett fiatalember vagyok, aki Kanadába érkezésem, azaz március óta rokonomnál farmon dol­gozva kerestem annyit, hogy jelenleg munkanélküli segélyből éiek és 30 disznómat hizlalom, melyekből tavaszra pénzt remélek. — Itt a vidéken lehetőséget látok állattenyésztésben, valamint roko­nom kertészeti üzemébe családi részvény formájában való betár« sulás útján. Szerény lakhelyet is tudnék magamnak összejavítgatni, de bármennyire kecsegtetőnek látszik is a jövő, nagyon egyedül érzem magam és mind többet foglalkozom az élettárs választás gondolatával. Kérem írja meg mi a véleménye vájjon segítené, vagy hátráltatná a nősülés bátorítónak látszó jövőm építését? Felelet: Elmondása szerint jövője Ígéretekkel határozottan tel­jes és meg tudom érteni, hogy gondolatát az élettárs keresése mind jobban foglalkoztatja. De szeretném figyelmét felhívni arra, hogy ha csak azért akar megnősülni, hogy jövőépítésében segítő munkatársa legyen, akkor eltávolodna a házasság alapgondolatától, mely a szerető lelkek találkozása, egy testté válása és az egymásért, való szüntelen áldozathoza^al, amely légkörben kell, hogy megvaló­suljon Isten alkotó tevékenységének reánk ruházott felséges foly­tatása az utódokról való gondoskodásban. Ha nem a gazdasági elő­nyök szerzése végett, hanem főként az előbb említett célért kíván­na megnősülni, akkor igenis olyan élettársat kell keresnie, aki sze­reti és értékeli Önt. Megbízik Önben a fent említett életkörülmé­nyeit Önnel együtt vállalni, Önnel tűrni, szenvedni boldog és bol­dogtalan állapotban, egészségben, vagy betegségben egyaránt. Anyagi előnyök biztosításáért házasságot kötni sok veszéllyel jár és az ilyen frigyen ritkán van Isten áldása. A magyar mondás afféle­képpen szól, hogy a gazdasági helyzet változik, a "nemszeretem" asszony meg ottmarad és kész a baj. Ami! jó tudni KANADAI MUNKANÉLKÜLISÉG Manapság sok szó esik a munkanélküliségről. Némelyek ad­dig mennek, hogy a mai helyzetet összehasonlítják a gazdasági vál­ság idejével. Érdemes tehát egy pillantást vetnünk a vonatkozó számadatokra. A legutóbbi rendelkezésre álló adatok a Statisztikai Hivatal ok­tóberi és a National Employment Service (Országos Munkahivatal) november 7-i adatai. A Statisztikai Hivatal becslése a munkanélkü­liek és munkát keresők számát 208.000-re teszi, ami a munkásság 3.5%-ának felel meg. A National Employment Service adata, amely a nála munkára bejelentettek számát adja, 327.388-at tesz ki, ami a munkásság nem egészen 5.5%-a. Bármely számadatot vesszük is alapul, messze elmarad a gaz­dasági válság idejének adatai mögött. Világosan rámutat erre a Statisztikai Hivatal vonatkozó tanulmánya az 1931—1945 évekre nézve (a 23-as számú jelentés). Az alábbi adatok június hónapra vonatkoznak, amelyet átlagosnak tekintenek. A kanadai nagybácsi narancsligetei Nyírgyulaj egyik falusi házában Paulik Ica így beszéli el nyu­gati kalandját: — A karácsonyi éjféli mise a mi kalandunk első dátuma. Laci, aki most már a férjem, hazajött Pestről, hogy együtt ünnepel­jünk. Panaszkodott, hogy mindegyik barátja elment és csak ő ma­radt idehaza. Aztán, hogy mi is elmehetnénk, hisz jócskán vannak rokonok Amerikában. Ő pedig lakatos és jó dolgunk lehet nekünk is. Határoztunk. A Szülők tudta nélkül, titokban felvett pénzzel és két aktatáskával hajnali félháromkor felültünk Pócson a vonatra. A határon már másnap átjutottunk. Aztán elkezdődött az a nyolc és fél hónap, amiről még beszélni is rossz. Egy istállóban fáztuk át az első éjszakát, ahonnan másnap vontatón szállítottak bennünket a vasútállomásra. Mi a felsőausztriai Solbad-Hall gyűjtő táborig ju­tottunk el. Örültünk, hogy egészen a svájci határhoz kerültünk. Gondoltuk, annál hamarabb jutunk tovább. A lágerben hét és fél ezer embert zsúfoltak össze. Azután feketébb színeket kevert Paulik Ica elbeszélésébe a visszaemlékezés palettájáról : —A mi szobánkban 25-en voltunk, férfiak és nők. Igaz, volt külön női szoba, de oda jobb volt fel nem menni. Pénzt februárig nem kaptunk. A láger kosztját pedig legszívesebben nem ette meg senki. Ha kimentünk a városba, bizony csak nyeltünk egyet, amikor megláttuk a kirakatokat. Nagyon drága Ausztriában az élelem. Kö­zel egy hónapig nem kaptunk szappant: fehérneműnk mindössze a hazulról hozott pár darab zsebkendőnkből állt. Ha került egy-két schilling, azt a postára vittük és írtunk amerikai rokonainknak. Kér­tük őket, küldjenek "garancia levelet". Sokáig nem jött válasz. És amikor érkezett egy levél, az egyik rokon a jókívánságai mellé egy dollárt mellékelt. Ezt beváltottuk és újból írtunk a többi rokonnak. Végre két hónap múltán a fiatalok elszánták magukat a há­zasságkötésre : — Március 2-án — tolmács segítségével — megesküdtünk. Én lyukas cipővel és a hazulról elvitt sötétkék nadrágomban álltam az anyakönyvezető előtt. Röviddel az esküvőnk után ért az első, leg­nagyobb csalódás. Az egyik nagybátyám, aki azt írta haza Kanadá­ból, hogy narancsligete, autója és repülőgépe van, a második leve­lünkre ezt válaszolta : "Most kezditek az életet. Kérem a Szüzanyát, segítsen benneteket és boldoguljatok. Sajnos garanciát nem vállal­hatok." Mindössze ennyi volt a narancsligetes nagy rokon jótéte­ménye. Tehát nem maradt más hátra : dolgozni kellett: — A férjem munkát vállalt egy építkezésen. Magyar orvosok­kal és egyetemi tanárokkal együtt keverték a maltert, do'goztak naponta 10 órát, fele annyi fizetésért, mint az osztrákok. És még ennek is lefoglalták a harmadát. Nagysokára aztán megszánt az egyik rokon és közölte, hogy elvállal bennünket. És mi lett ennek is a vége: továbbra is lágerlakók maradtunk. Én is munkát vállal­tam egy bulgár kertésznél. Június 14-én átszállítottak bennünket a Bécs melletti lágerbe, Traiskirchenbe. Már akkor elhatároztuk, hogy ha lehet, minél hamarabb hazamegyünk. De nem lehetett. Aki szólni mert, azt büntetőlágerbe vitték. Csendőrök vigyáztak ránk és állandóan kürtölték a láger-központból a Magyarország elleni propagandát. Szeptember 18-án veszélyes dologra váhalkcz­­tunk. Megszöktünk. Jelentkeztünk a bécsi magyar követségen és még aznap, Hegyeshalmon át, újra hazatértünk. * * * Ilyen nyilatkozatot kell tenni minden hazatérőnek a sajtó és rádió részére. Szidni kell a kanadai narancsligetes nagybácsit, autójával és repülőgépjével együtt. Kő van kebelükben szív helyetc. De a nyilatkozat után megjelenik majd Nyírgyulajon az ÁVA né­hány pribékje és börtönbe hurcolja a nyugati eszmékkel megfer­tőzött disszidenseket. Aki ellentétbe került a kommunizmussal: munkatáborok szeges drótkerítése mögé kerül. HAZAI HÍREK Év Munkanélküliek Az összmunkásságho: száma százalékarány 1931 ......................48 1.000 11.59 1932 ......................741.000 17.60 1933 ......................826.000 19.32 1934 ......................631.003 14.55 1935 ......................625 000 14.20 1936 ......................571.000 12.79 1937 ......................441.000 9.08 1938 ......................522.000 11.38 1939 ........ ......................529.000 11.38 EZER ÉVES TEMETŐ GÁVÁN A gávai vásártéren silógödör ásás közben emberi csontokra találtak. A muzeulógusok megállapították, hogy ezer esztendős teme­tőt takar a vásártér homokja. A sirok mind a 10—11. századfordulójáról valók, tehát az állammá alakulás és a pogányság-keresz­ténység küzdelmeinek idejéből. A régészek ásója 33 sírt tárt fel. Vala­mennyinek iránya nyugat-keleti volt, a sír­­baszálló magyarok arca mindig a, felkelő nap felé nézett. A temető közepén egy férfi csontvázat találtak. Ezt még pogány szokás szerint temették el: mellette volt a lova, an­nak szerszámai és a férfi fegyverei — íj, te­gez, benne négy nyilcsúcs. A csontváz jobb­­le (izében pedig egy vaskés volt. Derekánál övének díszes bronzveretei, halántékánál egy-egy bronzkarika a varkocsba font haj összefogására. E férfi tekintélyes ember, talán az ide temetkező kis község feje lehe­tett. Több női sírt is feltártak. A magyar höl­gyek már akkor is szerették az ékszereket és a sírba is magukkal vitték azokat. A női csontvázakkal különböző fülbevalók, karpe­recé k, gombok — bronzból és ezüstből valók — kerültek napvilágra. Az egyik nőnek szé­les lemezből készült karperecé volt, mellét aranyozott ezüst pitykék díszítették. Ruhá­ját különböző nagyságú ezüst gombok fog­ták össze, többek között egy diónagyságú csörgőgomb. Egyik fülében hosszú, fürtös függő volt. Másik nőnek a nyakát finom müvü ezüstlánc övezte. A láncon szívalakú érem függött. Nemcsak felnőttek voltak a temetőben, hanem gyerekek is. A déli részen tíz gyer­meksírt találtak egymás közelében. Csecse­mőkortól 6—8 éves korig temettek ide gye­rekeket. Mellettük is találtak gyöngyöket és fülbevalókat. Az egyik gyermek mellől pedig egy kis csupor is előkerült. A gyermek ked­venc kis csupra lehetett. A feltárás során előkerült néhány pénzda­rab. Az egyik pénz felirata : „BELLA DUX” volt. Ebből megtudjuk, hogy ezt I. (Vak) Béla verette, amikor még csak trónörökös volt. Tehát a temetőt — a pénz bizonysága szerint — 1050-ig használták. * * * Figyelemreméltó, hogy 1933 júniusában (nem februárban vagy márciusban) Kanada munkásságának majdnem egyöttöde munkanélkül volt. A munkásság összlétszáma akkor valamivel haladta túl a négy milliót. Ma 6 millió. Ahhoz tehát, hogy a hely­zet "ugyanolyan rossz legyen, mint a gazdasági válság idején" 1,200.000 munkanélkülinek kellene lennie éspedig a nyár elején. Ezt a szónokok figyelmébe ajánljuk.-1— — — —----------------------------------r~ -rri-i-i-n-ri-rj-rr rrri-<-r<-ri fcr- r r r f r j KANADAI NOTESZ A "BETTER BUSINESS BUREAU"-K A KÖZÖNSÉG SZOLGÁLATÁBAN Akár szeretjük, akár nem, vannak olyanok Kanada lakossága körében, éspedig úgy kanadai állampolgárok, mint mások, akik az üzleti életben nagyon is "ügyeskednek". Bár a közelmúltban nem jutott ilyen eset tudomásunkra, ezen gyakorlat áldozatai gyakran újbevándorlók — emigránsok. Kanadában ma nyolc Better Business Bureau működik, ame­lyek feladata, többek között, hogy az ilyen túlzott üzleti ügyeske­dés ellen fellépjen. Szolgálatukat igen sok kanadai veszi igénybe. Az új bevándorlók közül azonban valószínűleg nem sokan tudnak e hivatalok működéséről és nem tudják a legközelebbi címét, leg­följebb azután, amidőn maguk is üzleti kihasználás áldozatai let­tek. Ezért azt ajánljuk, hogy minden emigránsokkal foglalkozó szervezet gondoskodjék valami módon arról, hogy az újbevándcr­­lók e hivatalok működésével tisztában legyenek. Tapasztalatunk szerint az egyes Bureau-k igen szívesen állnak épp az újonnan érkezettek rendelkezésére. Az egyik ilyen hivatal vezetője nemrég az alábbiakban tá­jékoztatott: "Bár szervezeteink felállításának eredeti célja a kö­zönség védelme volt az üzleti életben, igen gyakran sok más vonatkozásban is segíti az újbevándorlókat. Nagyrészük ugyan­“A tizenkét iábnyi Davis” Egy a Peace River városára letekintő magaslaton van egy ame­rikai sírja, akinek neve H. F. Davis volt, és aki "A Tizenkét Lábnyi Davis" becenéven tett szert nemzetközi hírnévre. Igazi úttörő volt, aki részt vett az u. n. Caribou (B. C.) aranylázban, de aki elkésve, márcsak azután érkezett, hogy az összes föld le volt foglalva. Rá­jött azonban, hogy két földigénylő, névszerint Little Diller és Ton­tine földje nagyobb kiterjedésű volt, mint a megengedett 100 láb. Lemérve megállapította, hogy pontosan 12 lábbal haladták túl. Azonnal bejelentette e területre való igényét és a kettő közötti 12 lábnyi földből 15.000 dollár értékű aranyat bányászott ki egymaga. Később ide-oda vándorolt a Peace River vidékén és ő vezette be a prémkereskedelmet a Dunvergan-i, Fort Vermilin-i és kis Slave tó mentén levő kereskedelmi állomásokra. 1900-ban halt meg és ott temették el, ahol sírja ma is van. Ez a felírása: "H. F. Davis, született 1820-ban Vermontban, meghalt 1893-ban a Slave-tó part­ján. Úttörő, cserkész, bányász és prémkereskedő. Mindenki barátja volt, aki senki elől sem zárta be kunyhója ajtaját". AZ KINEK KELL »ANASZTÁZIA” CIMÜ FILM? A magyar sajtó gúnyos közleményekben ismerteti azokat az erőfeszítéseket, melye­ket az „Anasztázia” című amerikai film reklámozása és népszerűsítése érdekében tesznek. Az „Anasztázia ügy” régi, elcsépelt szovjetellenes história — írják. M.ég a hu­szas évek közepén találták ki s ma azért fúj­ják fel újra, hogy szovjetellenes hangulatot teremtsenek vele. A film körül csapott ha­talmas lárma ellenére az amerikai nézőkö­zönség,és a sajtó meglehetősen tartóizkodóan fogadta a filmet — tájékoztatják hamisan a szovjet közvéleményt. Jó példa erre — írják — a „Saturday Revue” című folyóiratban megjelent cikk is. Eszerint a filmben na­gyon kevés az eleven élet. A „Time” című amerikai folyóirat véleménye szerint a né­zőket csak Ingrid Bergman vonzza,, mivel a híres színésznő hét éve nem játszott ame­rikai filmben. A film meséje arról szól, hogy Bugyin, a kalandor fehér emigráns, a volt orosz tábor­nok elhatározta, hogy megszerzi azt a nagy pénzösszeget, amelyet II. Miklós cár egy an­gol bankban helyezett letétbe. Céljának el­érésére felkutat egy magányos asszonyt, akit azután a cári család egy életbenmaradt tagjának ad ki, akiről azonban a film vé­gén kiderül, hogy Anasztázia nagyher­­cegnö. A szovjetellenes amerikai filmről termé­szetesen hamis képet festenek. A film Amerikában népszerű volt, Torontóban is telt házak előtt játszották. * * * TANÜZEM LETT A DEBRECENI ARANY BIKA A kommunista vendéglátó ipar szakmai utánpótlásának biztosítására a debreceni Arany Bikát, valamint a fővárosban az As­toria és a Szabadság szállót tanüzemnek je­lölték ki. A vasfüggöny mögötti népi demo­kráciákkal megállapodást kötöttek a szak­mai fiatalok kicserélésére. A karácsonyi borszükségletet kizárólag exportból fedezték, 20.000 hektoliter bort kapott külföldről a vendéglátóipar A magyar szőlők teljesen kipusztultak, évek óta már csak műbőrt isznak. Január elejétől kezdve a bort súly szerint veszik át. A debreceni Arany Bikát biztosan nemes történelmi hagyományai folytán nevezték ki tanüzemnek. Itt történt meg, hogy Kos­suth Ferenc pohárköszöntője után, minisz­ter korában, a „Jaj de huncut a német” nó­tát játszotta el Rácz Károly cigányprímás. De nem görbült meg senkinek a hajaszála sem. Most ilyen merénylet Kádár János el­len, egyenlő volna a halállal. * * * MILYEN LESZ A BALATON A kommunizmus örökké terveket készít, me­lyekből soha semmit sem valósít meg. Most a Balatonnak, a magyar tengernek három éves tervprogramját hirdetik. Egyrészt olyan központot akarnak létrehozni, amely a folyamatos üdülésen kívül a nagy tömegeket szállító hétvégi forgalom ellátására is alkal­mas; másrészt ki szeretnék építeni a zár­tabb, exkluzívabb fürdőhelyeket is, mint amilyen például Balatonfüred, a külföldről érkező idegenek és a gyógyulást-pihenést ke­­kereső hazai üdülők számára. Ki akarják fej­leszteni a Balaton környék leggazdagabb tá­jait; ezek közé tartozik Tihany, ahol a félszi­get egyrészét nemzeti parkká építik ki. Tihany dombjai vulkáni eredetűek, egy­kori gejzírek nyomai is fellelhetők rajtuk. Érdekes, hogy a félszigetnek csak rovarfé­lékben több mint 900 bogárfajtája és 800 nál több lepkefajtája van. Híresek a római, Árpád-kori és törökvilágbeli emlékei. Apát­ságának 1055-ben kiadott alapítólevele az el­ső olyan nyelvemlékünk, melynek latin szö­vege ötvennyolc magyar szót tartalmaz. Ke­vesen tudják, hogy a félszigetet két ízben szigetté alakították át. Először a rómaiak vágták át csatornával a félsziget nyakát, ké­sőbb, a török hódoltság korában, Tihany so­kat szenvedett lakói, akik az ilymódon min­den oldalról vízzel körülvett földterületen hatásosabban tudtak védekezni a betörő oz­mán bandák ellen. A régi átvágás maradvá­nya is megvan. Nemzeti parkká fejlesz­tésével megőriznék növény- és állatvilágát, pótolnák az évek során igazi kommunista vadsággal kiirtott fákat. Főleg vissza akar­ják állítani Tihany egykori hírességét: a ta­nulatlan veres mérnökök által rossz helyre épített házak miatt megszűnt visszhangot. FORINTÁTUTALÁS ÜGYBEN KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT A világ összes gyógyszerei megrendelhetők RECEPTRE ÉS RECEPT NÉLKÜL IS A KÖZISMERT DEA ÉLELMISZER ES GYÜMÖLCS-CSOMAGOK TOVÁBBRA IS KÜLDHETŐK IKKA KÜLDEMÉNYEK BEFIZETŐHELYE VÁMMENTES GYERMEKJÁTÉKCSOMAGOK HASZNÁLT RUHACSOMAGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN 100 FORINTOS BANKJEGYEK KAPHATÓK Minden küldeményért garanciát vállalunk! Ne kísérletezzék! Küldjön Ön is ott, ahol mindenki; az északamerikai kontinens leg­nagyobb pénz, csomag- és gyógyszerküldő nemzetközi Intézeténél: INTERNATIONAL AGENCY SERVICE 387 SPADINA A V E. TORONTO, ONTARIO, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 ÉS WA. 2-1458 Vidékiek írjanak! Magyarul levelezünk! Kérje legújabb árjegyzékünket! is nem ismeri a magánkezdeményezés azon fajtáját, amely Kana­dában dívik. Néhányan közülük gyanakvók, mások félénkek, míg vannak olyanok, aki mindenkiben és mindenféle üzleti szervben vakon megbíznak. "Azok" — folytatta — "akik" gyanakvóak és félénkek ta­lán még a szerencsések közé tartoznak. Ezek rendesen hozzánk fordulnak mielőtt befektetésbe vagy üzleti vállalkozásba kezde­nek és mi segítünk rajtuk. A jóhiszemüek és azok számába, akik azt hiszik, hogy minden üzletkötés becsületesen folyik a Better Business Bureau-k igénybevétele igazán áldásos lehet. "Sajnálatunkra van egy 'vékony réteg' az üzletemberek között, akik ezen szerencsétlen jóhiszemű embereket prédájuknak tekin­tik. Ismételten megtörtént, hogy sokan közülük, rendesen olyanok, akiknek nyelvi nehézségei is vannak, be lettek csapva és kétségbe­esetten jöttek hozzánk. Nem tudunk persze minden esetben segí­teni rajtuk, de örömmel mondhatom, hogy jórészük nem jön hoz­zánk hiába". "De akár tudunk ezeken segíteni, akár nem, rendesen nagyon (el vannak keseredve. Hitük és bizalmuk Kanadában és üzleti éle­dtünkben rendesen erősen meginog. Kötelességünknek tartjuk, hogy visszaállítsuk bizalmukat "életformánk" iránt és e téren elég szép sikerről számolhatunk be. Éppen ma segítettünk egy holland be­­jvándorlónak, aki csupán öt hónappal ezelőtt érkezett Kanadába 1500 dollárnyi megtakarított pénzének elhelyezésében." Az alábbi városokban vannak Better Business Bureau-k: Hali­fax, Quebec City, Montreal, Toronto, Winnipeg, Ottawa, Calgary és Vancouver.

Next

/
Thumbnails
Contents