Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-11 / 5. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 VIII. 5. szám, 1958 január 11. CIRCULUS VITIOSUS (Visszatérő következtetés) EGYETLEN MAGYAR névvel illeti a filozófia azt a gondolkozásbeli eltévelyedést, mikor valaki egy következtetés során a logikus tétel elérése helyett ugyan­arra a kiinduló pontra kerül vissza. A közhasználatban, különösen pedig a politikai szófűzésben azt a hibát nevezzük circulus vitiosus­­nak — magyarul önmagába visszatérő következtetésnek — amikor valaki akárhogy is igyekszik valamit elérni, mindig ugyanabba az eredeti nehézségbe ütközik. A politikában az ilyen circulus vitiosu­­sok mindig abból a hibából fakadnak, hogy az illetékesek nem is­merik, vagy nem akárják felismerni a tényeket. Amikor Európában a nácizmus volt az a politikai irány, amely az emberek szabadságát fenyegette, s világuralomra törekedett, a nyugati politikusok egyszerűen nem hitték el, hogy világháború fe­nyeget. Nem voltak hajlandók a hitleri célkitűzéseket már a har­mincas évek végén, a háború kitörése előtt megbélyegezni, s elle­nük intézkedéseket tenni. A fasiszta elveket elítélték, de azokat az országokat, amelyek politikai diktatúra hatása alatt ezeket az elve­ket követték, továbbra is úgy kezelték, mintha normális, demokra­tikus, szabad államok lettek volna. így történt, hogy amíg Anglia már ezer sebből vérzett, Franciaország pedig megszállás alatt ál­lott, Amerika — kerülő úton — még egyre ontotta a hadianyagot szövetségesei ellenségének. De még súlyosabb hibát követett el Anglia, illetve akkori miniszterelnöke, Chamberlain, az úgynevezett müncheni politikával, amikor ideiglenes békét kötött az akkori "hi­degháborúban" anélkül, hogy a németeket megadásra kényszerí­tette volna. Chamberlain és Daledier akkor azt a téveszmét követte, hogy ha Hitlernek enged Ausztria, Memel és a Szudétavidék ügyében, akkor ezzel kifogta a szelet a fasizmus vitorlájából, s ezért azért az egyszerű Ígéretért cserébe, hogy "további követelést már nem támaszt" hatalmas gazdasági segítségben részesítették a világ­háborúra készülődő Németországot. Pontosan ezzel a gazdasági segítséggel adták azután meg azt a hiányzó hadianyagot, amellyel Hitler képes lett a világháború megindítására. Ezt a "müncheni jellegű" megbékélési politikát ma is sokan képviselik a szovjettel szemben. Az igazi szakértők, elsősorban Nagybritanniában, a legsúlyosabb szavakkal ostorozzák ezeket az "esernyős diplomatákat" (az esernyő Chamberlain politikai jelképe volt) akik hajlandók volnának tárgyalni a szovjet vezetőivel olyan elvek alapján, amelyeket a Kremlben dolgoznak ki, s egyességet kívánnak kötni velük, elfelejtvén, hogy az egyesség betartására a kommunisták sem elvileg, sem gyakorlatban soha nem gondolnak. Ezek közé a súlyosan tévedő politikusok közé tartozik Kanada jelen­legi külügyminisztere is, aki január 3-án a windsori repülőtéren egyebek közt azt a kijelentést tette, hogy Kanada a kelet és nyugat között közvetítő szerepet vállalhatna, mert "Kanadában mindkét fél megbízik." Meg vagyunk győződve arról, hogy dr. Smith külügyminiszter rövidesen komoly revízió alá fogja venni ezt a hibás álláspontot, s nem fogja úgy érezni, hogy Kanada esetleg büszkén veregetheti a mellét azért, mert Kanadában még a szovjet is megbízik. A Szov­jet nem bízik Kanadában. Kanada a szovjetnek csak két dologra jó: hogy diplomáciai, kémtechnikai és — Isten ne adja — szárazföldi hadszíntér legyen az USA elleni harcban, — s hogy addig is lét­­fontosságú nyersanyagokat szállítson a kommunistáknak. Dr. Smith is el fogja hinni idővel azt, amit a világtörténelemben és a politikai szakkönyvekben annakidején tanult, hogy az ellenség részéről jövő dicséret soha nem jelent jót. Jelen cikkünk célja azonban nem az, hogy a kanadai külügy­minisztérium téves politikai felfogása ellen szólaljunk fel. Ezt meg­teszik helyettünk az illetékesek az ottawai parlamentben, az ellen­zéki újságok hasábjain, főként pedig a NATO-határozatok végre­hajtásával foglalkozó bizottságokban. Amíg azonban a világpolitikai téren nemzetközi egyezmények és bizottságok fogják Kanada kül­politikáját a helyes útra terelni (más szavakkal: nem kell attól félni, hogy hazánk külön, romantikus utakon fog járni) addig GAZ­DASÁGI TÉREN könnyen lehet, hogy Kanada folytatni fogja azt a politikát, hogy nyersanyagokat szállít a szovjetnek, a csatlósorszá goknak és Vöröskínának. S éppen ez az, ahol a circulus vitiosus be kell, hogy álljon. A január 3-án Washingtonból keltezett jelentés szerint ugyan­is a szovjet teljes erővel megindította a hidegháborút gazdasági téren is olymódon, hogy összesen nem kevesebb, mint 1.9 billió dollár értékű gazdasági segítséget Ígért az összes kulcspozicióban lévő semleges országnak, — többet, mint amennyit az Egyesült Ál­lamok ugyanezeknek az országoknak ad. Az érdekelt országok: India, Indonézia, Jugoszlávia, Egyiptom, Szíria és Afganisztán. Korábbi cikkeinkben már rámutattunk arra, hogy a szovjet ilyesfajta Ígéretei soha nem terjednek túl az Ígéreteken. A szovjet gazdasági téren éppúgy nem tartja be Ígéreteit, mint politikai téren. A most felsorolt országok közül egyik sem kapott egyebet, mint ha­dieszközöket, s ezek is nagyrészt elavultak, vagy csak lokális had­viselésre használhatók. A gazdasági Ígéretek tehát valójában egy­szerű propaganda-hazugságok, amelyektől nem kell félni. Egy része a gazdasági szovjet-segítségnek azonban mégis be­futhat, legalábbis az első hónapok alatt. További fontossága van annak is, hogy a szovjet gazdasági segítség csalétkével csalogatott országok egyáltalán egy pillanatig is elhihetik-e, hogy a kommunis­ták képesek a nyersanyagokat szállítani? Mindennek előfeltétele az volna, hogy a szovjet valóban képes lenne (ha akarná) a sem­leges országokat anyagi segítségben részesíteni. Hogyan lehet erre képes a szovjet? Amikor magában a Szov­jetunióban, de még inkább a csatlósországokban és Vöröskínábsn oly sokszorosan alacsonyabb az életnivó. mint a nyugaton? Amikor a nemrég kiérkezett magyaroktól tudjuk, s a naponta érkező leve­lek mutatják, hogy a Vasfüggöny mögött nyomor és éhezés ural­kodik? Mikor tudjuk, hogy a szovjet munkás másfélszerannyi mun­kaidő mellett csak egynyolcadannyit produkál, mint a megfelelő pozícióban dolgozó amerikai? * A válasz egyszerű. Mi, Kanada és Amerika népe, nemkülönben az európai NATO-országok népei termelik és adják el a kommunis­táknak azokat a nyersanyagokat, amelyek nélkül a szovjet gazda­sági offenzivája soha nem indulhatna meg. Kanadai búza, kanadai vaj, kanadai ásványi termékek, — angol szerszámgépek, amerikai olajtermékek és a nyugati világ számtalan más nyersanyaga és gyártmánya ömlik a kommunisták felé. S most a szovjet gazdasági segítséget — dollárokat — kínál azoknak a semleges országoknak, amelyeket a legteljesebb pusz­tulásból és nyomorból a nyugati népek munkája emelt ki. A foly­tatás az, hogy a nyugati segítséget még fokozni fogják a semleges államokba, s mivel a fokozott kiadások mellett a piacokat a világ minden táján szaporítani kell, a nyugati gazdasági politikusok igyekezni fognak minden módon árukat eladni, — akár ismét a Vasfüggöny mögött is. Ezzel ismét a kommunisták jutnak több nyersanyaghoz. Ezt a szörnyű circulus vitiosust csak egy módon lehet meg­szüntetni : teljesen és végleg fel kell számolni minden Vasfüggöny mögé irányuló anyagszállítást. Nemcsak politikai okokból, hanem azért is, mert minél többet szállítunk a Vasfüggöny mögé, annál tovább rontjuk a saját gazdasági helyzetünket. A kommunista or­szágokat könnyen ki lehet gazdaságilag éheztetni. És érdemes is. Annál gyorsabban fog bekövetkezni a politikai összeomlás, minél jobban fokozódik a nyersanyaghiány. S annál közelebb hozzuk a semleges országokat a nyugathoz, minél többet adhatunk nekik mi, s minél kevesebbet a szovjet. Mindehhez csak egyet kell megérteni és végre elhinni: NEM a békés együttélés korában, hanem HÁBORÚBAN, — egyelőre hi­degháborúban, de mégis háborúban élünk, amelyben az ellenség MINDEN ESZKÖZT bevet. A nyugat nem képes a tömeggyilkosság, a kémkedés, az emberüldözés, a terror eszközeit alkalmazni, —• erre csak a mongol hordák diktatúrája képes. De gazdasági téren erősebbek vagyunk. Legalább EZEN A TÉREN legyünk a kommunis­tákkal szemben olyan kíméletlenek, mint amit a világ kultúrájának megdöntésére szövetkezett kommunizmus megérdemel. DOOOöDODOO&SöOOööOOOOOOOOöaMOaap BUDAPESTI EMLÉK AZ ELHUNYT GIGLIRŐL Sebestyén Géza volt a Városi Színház igaz­gatója. amikor egy nemzetközi impresszárió íelajánlota a nemrégen elhunyt Ben j amino Gigli vendégszereplési szerződését. Estén­­kint háromezer dollár volt a gázsija. A hely­árakat természetesen ennek megfelelően kel­lett megállapítani. 1929 tavaszán látogatott el Budapestre s csodálatos orgánumával ámulatba ejtette a közönséget. Bámulatos lé­legzési technikája volt, s páratlan könnyed­séggel énekelte a magas C-t is. 1930. augusztus 30-án a Lazzaro Monceni­­go nevű hajón, a Földközi-tengeren beszél­getést folytatott budapesti vendégjátékáról. Közönséges vonása az énekeseknek — kezdte — ha dicsérik äjzt a helyet, ahol sikerük volt. BÚTOR ÁRUHÁZ TORONTÓBAN Magyar tulajdonosok: GÁBOR LAJOS ÉS PÁLL ISTVÁN Győződjön meg még ma, hogy ELŐLEG NÉLKÜL A BLOOR FURNITURE & APPL CO. 471 BLOOR ST. W. TEL.: WA. 2-6661 • A legjobbat a legelőnyösebb feltételek­kel adja és 2 évi hitelt nyújt. • Munkája elvesztése esetén részletét fel­függesztjük. Reggel 9-től este 9-ig várja Önt hatalmas raktáraival. BLOOR FURNITURE & APPL. CO. Ingyen házhozszállítás. Lakáskereső szolgálat. Ezért banális tulajdonképpen dicséretem Bu­dapestről, ahol mindhárom felléptemet nagy siker kisérte. Igen ám, de a magyar közönség hasonló az olaszhoz. Rajongó, igazságos, kö­nyörtelen. Tengernyi benne a lelkesedés a szépért. De ha csalódik a művészben: kímé­letlen tud lenni! Utalok most Amelita Galli- Curci esetére. Sokan nem hitték, hogy a mű­vésznő volt a. hibás. Ahol lehetett, én meg­magyaráztam. i osry Budapest csak akkoi büntet, ha a művész megérdemli. Persze fáj­dalmas érzés, otthagyni a sikereket, a tap­sot, idejekorán bevonni a lobogót a siker árbocáról. Úgy <h’zem, bennem — ha erre sor kerül — meg is lesz az erő, mielőtt ve­lem is megismétlődhetne Galli-Curci sorsa. Szép emlékei ezek a békebeli Budapest világhírű művészi életének. Ma csak selej­tes orosz énekesek felléptével kell megelé­gednie. Uj magyar állampolgársági törvény Az új államporgársági törvény 1956. október 1-én lépett ha­tályba. Korábban a nő államporgársága férje állampolgárságához igazodott, az új törvény megszünteti ezt a „maradi" állapotot, hi­szen egyenjogúak vagyunk és a nőknek ugyanúgy jogukban áll sze­net bányászni, zsákot hordani és maltert talicskázni, mint a férfiak, nak. Az új törvény szerint magyar állampolgárságot három címen lehet szerezni: 1. Magyar állampolgártól való származás, 2. Honosítás és 3. Visszahonosítás által. Magyar állampolgár az a gyermek, aki bárhol születik is (akár Magyarországon kívül), ha az egyik szülője magyar állampolgár. Házasságkötéssel sem nő nem szerezheti meg és nem veszítheti el magyar állampolgárságát. Mindazok, akik magyar útlevéllel, személyi igazolvánnyal vagy ennek megfelelő okmánnyal rendelkeznek, magyar állam­polgárnak tekintendők. Magyar állampolgárnak kell tekinteni azt is, aki 1957. okt. 1-e után Magyarországon született. Ezt elsősorban a hontalan szülők gyermekeire vonatkozik. Megdől azonban a vélelem, ha bebizonyí­tást nyer, hogy a szülő külföldi állampolgársággal rendelkezik. Az állampolgárság megszerzésének következő módja a ho­nosítás. Ezt megkönnyíti, ha a honosítandó magyar állampolgárral érvényes házasságot kötött, vagy ha gyermeke szerzett magyar állampolgárságot, vagy ha magyar állampolgár kívánja örökbe­fogadni, még abban az esetben is, ha a honosítandó nem él Ma­gyarország területén. A honosított vagy visszahonosított személyeknek esküt kell tenniük. (Ez újítás, a kommunisták eddig nem ismerték az esküt, hanem „fogadalmat" tettek. Csak Istenhívő ember esküdhet.) Az állampolgáságot el lehet veszíteni elbocsájtással és meg­fosztással. Egyoldalú magatartás nem bontja fel az állampolgár­­sági viszonyt. Állampolgárság csak az államhatalom kifejezett intézkedésével veszíthető el. Az 1956 októberi forradalom után külföldre menekült magyarok tehát nem veszítették el magyar á'­FIGYELEM FIGYELEM < KÜLDJÖN ÖN IS OTT, AHOL AZ ÖT KONTINENS MAGYARSÁGA KÜLD. (I ROYAL GENERAL AGENCY ... Mely hosszú évek óta szolgálja a magyarságot. j| ü« B. FORINT ÁTUTALÁS ÉS KEDVEZMÉNYES R» CL FORINT ÁTUTALÁSOK Forint és minden egyéb bankjegy állandóan raktáron a legolcsóbb napi áron. IKKA szabad választás, építőanyagok, vámmentes csomagok befizető helye. KÖZISMERT ÉS KÖZKEDVELT RELIEF ÉLELMISZER ÉS DÉLIGYÜMÖLCS CSOMAGOK CSAKIS ITT RENDELHETŐK MEG. lampolgárságukat automatikusan, csak az esetben, ha a Kádár báb­kormány erről külön névre szóló határozatot hozott. Az elbocsájtást kérőnek igazolnia kell a már megszerzett kül­földi állampolgárságot, vagy a megszerzés valószínűségét. Állam­­polgárságtól az fosztható meg, aki súlyosan vétett az állampolgá-i hűség (értsd: a Kádár vagy bármely más lakáj által képviselt moszkvai érdekek) ellen, vagy akit súlyos bűncselekmény miatt magyar vagy külföldi bíróság jogerősen elitéit. Az eddigi jog­­gyakorlat szerint a „magyar" bíróság előtt súlyos bűncselekmény­nek számít a T. Sz. Cs.-ből való kilépés, néhány fa kivágása, egy hízott disznó leszúrása, egy megjegyzés a villamoson, egy vicc Rákosiról, esetleg a norma nem teljesítése és ezenkívül meg mind­az, amit a párt éppen aznap súlyos bűncselekménynek tart. A kommunista joggyakorlat persze kissé labilis, mert egyszer haza­árulásnak tekintette Rajk tevékenységét, majd később bűnnek Rajk kivégzését. Szóval a kommunista B. T. K.-t megtanulni nem lehet. Az állampolgárság fennállását vagy elvesztését a Belügy­minisztérium tanúsítja. Az új törvény szerint a magyar állampolgárságot könnyű megszerezni és nehéz elveszíteni. Kádáréknak minél több állam­polgárra van szükségük, minél több ágyútöltelékre és ingyen, vagy olcsó munkaerőre. Olcsó húsnak azonban híg a leve. Ad­janak a magyar állampolgároknak több polgári szabadságot, ma­gasabb életszínvonalat, vonuljanak ki az oroszok, tartsanak sza­bad választásokat és egy demokratikus többpártrendszert, amely kiküszöböli a moszkovita ügynökök garázdálkodását, igen nagy vonzóerőt fog gyakorolni mind a Magyarországon, mind kül­földön élő magyarokra. GYÓGYSZEREK óhazai receptre is. Telefonon vagy levélben meg­rendelt gyógyszereket azonnal továbbítjuk és utólag számlázzuk. A világ legújabb gyógyszerei megrendelhetők. Tájékoztató árak néhány RELIEF csomagról: Relief No. 1 $10.40 Relief No. 61 $6.20 2 Ibs. kávé 7 |bs. vörösbélű narancs 2 Ibs. kakó 10 drb. citrom 1 Ibs. tea 2 Ibs. csokoládé 3 Ibs. rizs SZLOVÁKIAIAK FIGYELMÉBE: Relief No. 63 $19.20 20 Ibs. vörösbélű narancs 20 drb. citrom 3 Ibs. datolya 2 Ibs. füge TUZEX VÁMMENTES CSOMAGOK MEGRENDELHETŐK MYOMDÄVÄLLÄLÄTUNK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, röpiratok. könwek és újságok sth. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállal ja. 996 Dovercourt Koad Telefon : LE. 6-0331 ROYAL GENERAL AGENCY OWNED BY: ROGENCY ENTERPRISES CANADA LIMITED Az egyetlen magyar pénzátutaló részvénytársaság, melynek működését a Fede­­rális Kormány, az összes kanadai tartományokban, hivatalos okiratban (Charter) engedélyezte. 273 SPADINA AVENUE (ROGENCY BUILDING) TORONTO 2 B, CANADA TEL:. EM. 4-9334, EM. 4-9335, EM. 4-9336 MONTREALIAK FIGYELMÉBE: MEGNYÍLT A ROYAL GENERAL AGENCY FIÓKJA 3955 ST. LAURENT BLVD. MONTREAL. TEL.: AV. 8-6971 CÍM ALATT Irodavezető: DR. BARNA ZOLTÁN v. magyar ügyvéd készségesen áll a montreali magyarság rendelkezésére. KÉRJE HAVONTA MEGJELENŐ HIVATALOS ÁRJEGYZÉKÜNKET Amerikaiak és vidékiek Írjanak! Magyarul levelezünk!

Next

/
Thumbnails
Contents