Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-11 / 5. szám

VIII. 5. szám, 1958 január 11. 7 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész é vre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Fölhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Tuesday, Th ursday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. Érdekes apróságok Stockholm. Verner Nymann, eskylstunai svéd polgár, húsz esz­tendővel ezelőtt összeveszett egy udvariatlan helybeli villamos­kalauzzal és azóta nem ült fel többé az eskylstunai villamosra. Min­denhova gyalog jár. Kiszámította, hogy a húsz esztendő alatt kb. 60.000 kilométert gyalogolt, ami annyit jelent, hogy kétszer körül­sétálhatta volna a földet, az elhasznált energiával. Miután a gyalog­járással 5.400 svéd koronát takarított meg eddig, úgy döntött a most 70 éves öreg úr, hogy továbbra is gyalog jár, annak leszöge­­zése mellett, hogy — se a neveletlen kalauzra, se a villamos társa­ságra nem haragszik többé! London. A londoni állatkert szabadságon lévő igazgatója a következő levelet kapta az egyik állat-ápolótól. "Az új csimpánz sehogysem akar megszokni. Szemmel láthatólag az egyedüllét kí­nozza, társra lenne szüksége. Jó volna, ha az igazgató úr mielőbb hazajönne."-----9 — 9-----­New York. Az amerikai Georgia államban a bíróság halálra ítélte John Zorina rablógyilkost. Az ítéletet villamosszékben kellett volna végrehajtani, a kivégzés pillanatában azonban elromlott a villamosberendezés és nem működött a gép. Az előhívott szerelő nem tudta megjavítani, mire Zorina maga állt neki és félóra alatt szakszerűen rendbehozta a készüléket, majd beleült és az ítéletet végre is hajtották rajta. A gépjavításért 7 dollár munkabért számított, amit a börtön igazgatóság szabályszerűen elküldött a kivégzett Zorina feleségé­nek. A szovjet közoktatás A monori járás főszolgabirája leiratot küldött Üllő-községnek, melyre harminc napon belül nem kapott választ. A leiratot meg­ismételte és mivel ez egyben "dorgatórium" is volt, a következő szavakkal kezdte: "Rendkívül csodálom, hogy ... stb. stb." Az üllői községi írnok annak rendje és módja szerint iktatta a leiratot, még pedig a következő módon: Ik. 996—1940. Leirat, a monori főszolgabíró csodálkozás tár­gyában. SÜTÉSHEZ HASZNÁLJUK A LEGNÉPSZERŰBB KANADAI SÜTŐPORT ! Négy kanadaiból három, a sütéshez Magic Powdert használ. E sütőpor használata négy generáció óta családi hagyománnyá vált. Használjon Magic sütő­port minden régi receptjéhez, az alábbihoz is. FÖLDI MOGYORÓS TEKERCS* Vannak, akik azt mondják, hogy az orosz tudományos élet még mindig elmaradott, az interkontinentális rakéták és a műholdak sikere, rabszolga német tudósok, irtózatos anyagi erőfeszítés, jólműködő kémhálózat és szerencsés véletlenek eredménye. Sokáig divatban volt nyugaton a szovjet törekvé­sek és eredmények lebecsülése. Lélekbúvá­roknak való feladat ennek a struccpolitiká­nak okait kutatni. Hiszen nyilvánvaló, hogy sokkal helyesebb, ha szembenézünk a való helyzettel és magatartásunkat, felkészülé­sünket nem a remények, hanem a tények szabályozzák. Emlékezzünk csak arra, hogy mit is mond­tak három évtizeden keresztül a szovjet költségvetés közoktatásügyi kiadásairól. Ámítás, csalás, hihetetlen, lehetetlen, hogy egy elmaradott ország ennyit költhessen az új nemzedék nevelésére. Ma már minden okunk meg van arra, hogy elhigyjük : nem volt tréfa a sok milliárdos szovjet közok­tatásügyi költségvetés. Amikor a bolsevisták megszerezték a ha­talmat, Oroszország lakosságának kéthar­mada nem tudott írni-olvasni. 1930-ig, még az elemi iskolai oktatás sem volt kötelező. Akkor hozták azt a törvényt, amely előírta, hogy nyolc éves kortól tizenkét évesig min­denki köteles iskolába járni. Az érettségiig az orosz ifjúság tíz esz­tendő alatt jut el. Nyugati szakértők által megállapított tény, hogy a középiskola befe­jezése után az orosz ifjúság tűrhető képzett­séget szerez. Különösen vonatkozik ez három tantárgyra : a matematikára, kémiára és fizikára. Ismételjük, hogy nem mi mondjuk ezt, hanem az USA „Office of Education” 14. számú bulletinja. A múlt esztendőben 1 millió 200 ezer orosz diák érettségizett. Ezek közül a legjobbak, 460 ezer, 4—6 esztendős egyetemi tanul­mányokra jelentkezett. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen pá­lyát választottak a tavalyi érettségizettek : Művészet, tanár, tanító ...... 42.4 % Mérnök, egyéb műszaki ....... 29.7 % Orvos .................................. 12.5 % Agronomus ............................ 6.8 % Közgazdász ............................. 4.9 % Jogász .................................... 2.1 % Az orosz tanítók háromnegyed része, az orvosok kétharmad része nő. Feltűnő, hogy többen készülnek tanárnak és orvosnak, mint mérnöknek. Az oktatás minden fokon teljesen ingye­nes. Ennek az ingyenes tanulásnak termé­szetesen megvannak az árnyoldalai is. Az egyetemet végzett fiatalság ugyanis nem választhat szabadon munkahelyet, hanem el kell fogadnia a számára kijelölt munkát. Óriási előnye ez a terrorral irányított köz­oktatásnak .és gazdasági életnek. A szakem­bereket parancsszóra lehet a kormány ter­veihez alkalmazni. 1960-ra, 10 millió lesz a Szovjetben az úgynevezett „végzett” emberek száma. Min­den hosszadalmas magyarázat nélkül is vi-■j.p^-p.pOOOOOOOOOOP-S^^SP-POOOOOOOOClO-POQOOOP^e-SOOOOOO^»-lágos, hogy a szakemberek számának növe­kedése elősegíti a mezőgazdaság és az ipar tevékenységét. Vajon Kmscsev nagyhangú kijelentései az 1960-ra várt életnívó emelés­sel kapcsolatban nem erre alapszanak-e ? A tanult emberek számának a növeke­dése, kettős következménnyel jár. Nemcsak előnyök, hanem hátrányok is származnak belőle. A kiművelt embert nehéz a politikai jelszavak ostobaságával megszédíteni. Emlé­kezzünk csak az orosz egyetemi ifjúság ta­valyelőtti nyugtalankodására. Ennek a ma­gyar események nyomán keletkezett nyugta­lanságnak a méreteire jellemző, hogy nem sikerült letagadni. Kruscsev kénytelen volt azzal fenyegetni az egyetemistákat, hogy kemény munkára a bányákba és üzemekbe küldi őket, hiszen a dolgozók között százez­rével vannak, akik örömmel vállalnák a tanu­lók kiváltságos helyzetét. Kétségtelen, hogy a művelt emberek Oroszországban is utálják a bolsevizmus ka­szárnya szellemét és politikai módszereit. Most érkezett Oroszországból a hír, hogy a közoktatás javítására újabb kísérletet! tesznek. Országszerte konviktusokat szer- j veznek és azt tervezik, hogy a következő öt éven belül egymillió tehetséges ifjút szer­veznek be ezekbe az intézetekbe. Az ifjakat a szülőktől már kora gyermekségükben el­szakítják, különleges gonddal foglalkoznak velük nemcsak a szakoktatás területén, ha­nem a politikai befolyásolás tekintetében is. Az új kísérlet valamiféle „kitűnőek iskolája” kialakítására irányul. A végzett növendékek valamennyien vezető állásokba kerülnének. Erre nem csupán átlagon felüli képesítésük, de politikai megbízhatóságuk is alkalmassá tenné őket. Nemcsak a növendékek, hanem a velük foglalkozó tanárok is a legjobb te­­hetségüek közül kerülnének ki. JNézetünk szerint ez a hír valóban derű­látásra ad okot számunkra. Talán helyes az a következtetésünk, hogy az új intézetekre azért van a szovjetben nagy szükség, mert még mindig erősen érvényesül a szülők „nem kívánatos” befolyása. Úgy látszik, hogy a szovjet szakemberek javarésze poli­tikailag nem felel meg a rendszernek. Tanul­mányaik ideje alatt a szülői házban éppen ellenkezőjét láthatták annak, amire — kü­lönösen a munkásság szabadságával és jólé­tével kapcsolatban — az iskolákban taní­tották őket. A „kitűnőek iskolájának” a növendékeit a valóság meglátásától akarják elszakítani, hogy a bolsevizmust minden fenntartás nélkül szolgálhassák. Nem hisszük, hogy a kiművelt embert ilyen trükkökkel tartósan félre lehessen ve­zetni és amilyen komoly veszélynek tartjuk a szabad világ szempontjából az egyre ja­vuló szovjet közoktatást, éppen olyan, vagy még nagyobb veszélyt látunk a tanult embe­rek számának a növekedésében a szovjetj szempontjából is. A tanult ember el fogja söpörni a szovjet rabszolgaságot. (M. T.) KIS HÍREK A BUDAPESTI József ban, Kápolnai Jánossal Hoff- Attila Színház felújította j mann szerepében. A m. kir. Miivészhirek Keverjünk össze 3 csésze lisztet 51/2 teakanál Magic sütőporral és % teakanál sóval. Vágjunk bele lteaka­­nálnyi lehűtött növényi zsi­radékot, Vs csésze tejet, egy 1/2 teakanál vaníliával. A száraz keverék közepébe mélyedést csinálunk s abba beleöntjük a folyadékot, majd villával gondosan ösz­­szekeverjük, majd kisodor­juk. 1 evőkanál olvasztott vajat vagy margarint össze­keverünk V4 cs. földi mo­gyoró vajjal (peanut but­ter) és I/2 csésze la?a barna A Standard Brands Ltd. egy 1995 cukorral. A keveréket a tésztára hintjük és rulád módjára összetekerjük, zsí­rozott (41/2x81/2 inch mé­retű) tepsire helyezzük. Meleg, 400 fokos sütőben mintegy 45 percig sütjük. Adag egy cipónyi. *Méréshez használjunk min­dig kanadai szokvány mé­rőcsészét és kanalat. Általá­ban minden csé­szényi liszthez 2 teakanálnyi Magic sütőport használunk. újabb finom terméke HANGVERSENY MONTREALBAN A budapesti Esti Hírlap hátborzongató művész hírt közöl kanadai tudósítójától. Szi­geti József, a világhírű, magyar származású hegedűművész legutóbbi hangversenyét — jelenti a kitűnő tudósító — elmosta az eső. A koncertet a kanadai Montreálban hirdet­ték, s színhelye az ottani francia egyetem hangversenyterme lett volna. A kezdet előt­ti időpontban hatalmas tornádó száguldott végig a városon. Szigeti már ott volt a mű­vészszobában, de zongorakisérője nem tud­ta elérni a hangversenytermet. Hosszabb ideig várakozott a közönség, majd a mű­vész lépett ki a pódiumra, és az agyon­ázott embereknek megmagyarázta: legna­gyobb sajnálatára nem tarthatja meg az elő­adást. Másnap, a vihar elültével, megtartot­ták a nagysikerű koncertet. Tulajdonképpen büszkék vagyunk e hírre, hiszen a hatalmas tornádó alatt is megtelt a hangverseny terem, s másnap is zsúfolt ház előtt lehetett megtartani a koncertet. Gratu­­lálunk a művészetkedvelő montreáli magya roknak.---------------------------o--------------------------­HÚSZ ESZTENDEJE HALT MEG JÓZSEF ATTILA Hatvány Lajos, a kommunista rendszer hűséges kiszolgálója, aki már 1919-ben emig­rációba vonult, az Esti Hírlap hasábjain leír. ;a utolsó találkozását József Attilával. Dur­­■a s.-’avakal rajzolja a költő lelkiállapotát, mintha már nem is tekintenék a kommuniz­mus ünnepelt előfutárjának. — Abból a meghatóan lelkes kölyökből — írja Hatvány utolsó találkozásuk rajzát —, aki József Attila volt, a tapasztalatok és az élet egy dúlt idegü férfit növeltek ki, akinek hajdani kedves, ötletes társalgása idővel va­lami egyhangú és nehezen követhető szaka­datlan, de nem mindig egymásba kapcsolódó elmélkedésekbe estek széjjel. Ezért nem volt könnyű ebben az időben vállalnom az általa számomra kijelölt apa-szerepet, s fiúi ra­gaszkodásának megnyilvánulásait. Mi még* akkor nem sejtettük, hogy magaviseletében az őrület előjelei mutatkoznak. Végül nem titkolhattuk egymás előtt, hogy Attila keze­lésre szorul; így került a Sieszta szanatóri­umba, ahol utoljára kerestem fel őt. — Oh, jaj, mi lett a pályakezdő derűs kis poétából! — folytatja a kommunista Hat-] vany. Egy össze-vissza kalimpáló, végleg megbomlott agyvelő maradt. Hol a remény-1 télén szerelmének nevét dadogta, hozzáfűz­vén a megjegyzést, hogy mi nem sejtjük, mi­lyen végzet leselkedik rája, — meg hogy mennyire irigyel bennünket, amiért szaba­don járhatunk-kelhetünk. Mindezt s ki tudja még mit, susogva, hörögve mondotta. Mon­danivalóinak, szinte grafikus és hierogli­fikus képe volt az a firkált levél, amelyet át­adott nekem azzal a megjegyzéssel, hogy épp el akarta küldeni. Mire jöttünk, a levél fölös­legessé vált. Mégis elraktam megőrzésre és fájdalom, hogy a háború alatt nyoma ve­szett, mert már külsejénél fogva is József Attila fölbillent lelki egyensúlyának meg­hökkentő okmánya volt. A kommunizmus nem ismer tekintélyeket. Csak addig dicsőit valakit, amíg érdemeit ki használhatja. Aztán bolondnak nyilvánítja, mint József Attilával teszi Hatvány Lajos szolgalelke. Sardou és Najac világhírű vígjátékát a „Váljunk el”-t, mely a régi Nemzeti Színház egyik legnagyobb sikerű ze­nés vígjátéka volt, 164 elő­adást ért meg, telt házakkal. Ráday Imre, Komlós Juci és Soós Lajos játszanak az új szereposztásban. ** * A BUDAPESTI Operaház­ban ismét felújították Offen­bach „Hoffman meséi” című dalművét. Hetvenöt évvel ezelőtt 1882 novemberében került először magyar nyel­ven előadásra, a Népszinház-Operaház 1900 április 4-én játszott először, a hármas női főszerepet Bianchi Blanka énekelte először, később Sán­dor Erzsinek volt híres sze­repe. Most a népi demokrácia is „felfedezte” és ismét mű­sorra tűzte. * * * MADÁCH IMRE drámai költeményét, „Az ember tra­gédiáját” a gráci Városi Szín­ház a téli évadban színre akarja hozni. Mint a bécsi újságok írják, Madách re­mekművének próbáit már meg is kezdték. LAEUTEN« - MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Szombatig, január 11-ig meghosszabbítva: UNS GEFAELLT DIE WELT ► Lendületes, jókedvtől és elragadó dallamoktól pezsgő történet a szerelem és< ► “erencse körül — Gyönyörű kiállítás, remek revü- és táncjelenetek — Szipor­► kázó humor — Pazar színekben pompázó, látványos élmény — Elsőrangú ün­népi szórakozás Főszereplők: TOPSY KUEPPERS, ÉRNI MANGOLD, PEER SCHMIDT, KURT* ^HEINTEL, INGE MEYSEL, SUSI NICOLETTI, RUDOLF VOGEL és sokan mások* WENN DIE ABENDGLOCKEN Érdekfeszítő, regényes szerelmi történet — Hangulatos tájak és dallamok ► Főszereplők: MARIA HOLST, WILLY BIRGEL, HANS HOLT, PAUL HOERBIGER i és mások Hétfőtől, januar 13-ikától kezdődően a nagy színes filmszenzáció: KAISERMANOEVER A cs. és kir. Monarchia utolsó gondtalan éveinek társasági fénye, katonai pom­pája, kedélyes polgári élete, derűs hangulata — A régi jó Bécs romantikája, ► szórakizásai, örökszép dallamai — Látványos jelenetek — Remek kaszárnya-^ humor — Élmény és szórakozás Főszereplők: WINNIE MARKUS, RUDOLF PRACK, HANS MOSER, WALTER MÜLLER és sokan mások MEIN HERZ DAFfeT DU NICHT FRAGEN Két asszony küzdelme a gyermekért — A mai idők egyik legszebb emberi' sorstörténete Főszereplők: HEIDEMARIE HATHEYER, WILLY BIRGEL és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta 6-tól folyt. Szombaton d. u. 1.30 és 5-kcr, továbbá este 9-kor Wmlmm . MONTREAL kSHERBROOKE, \V. (St. Lawrence sarok.) BE, 0050« Péntektől, 1958. január 10-től csütörtökig, január 16-ig bezárólag A kitűnő uj zenés vígjáték bemutatója : DER TREUE HUSAR ► Egy vidám törzsasztal tagjainak mulatságos kalandjai és ezekkel kapcsolatos^ ► házassági bonyodalmai — Móka — Humor — Jókedv — Hangulat — Ének< •— Tánc — Muzsika ^Főszereplők : PAUL HOERBIGER, LŐNI HEUSER, PEER SCHMIDT és sokan mások« Második film : TAUSEND ROTE ROSEN BLUEHN< 'Egy asszony és anya vergődése a szerelem és szenvedély, az üres nagyvilági ► élet és meleg családi otthon között — Érdekfeszítő, romantikus történet __^ Hangulatos tájak és dallamok Főszereplők : WINNIE MARKUS, RUDOLF PRACK, O. W. FISCHER és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta este 6-tól folyt. Szombat-vasárnap délután 2-tól folyt. r «WWArtrtrtWArtJWUWUWUWWWeWW'.WAWÄVWW ^ YORK THEATRE HAMILTON r164 YORK ST. TEL.: JA. 2-0921, Január 13-14-15-ikén (Hétfőn, kedden és szerdán) A ragyogó uj zenés szinesfilm : UNS GEFAELLT DIE WELT ► Látványos és vidám szórakozás — Szerelem — Humor — Lendület __ Kitűnő« ► revü-, tánc- és tömegjelenetek — Mulatságos bonyodalmak — Remek dallamok. k Főszereplők: TOPSY KUEPPERS, ERNIE MANGOLD, PEER SCHMIDT, SUSI NI­COLETTI, RUDOLF VOGEL, KURT HölNTEL és sokan mások ZWEI MENSCHEN ► Vadregényes alpesi tájak keretében játszódó, művészien szép film — Két^ fiatal ember különös, lebilincselően érdekes szerelmi és sorstörténete /főszereplők: EDITH MILL, HELMUTH SCHNEIDER VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR Az előadások naponta 6.05-től folytatólagosak. RIO THEATRE Ha szereted Hazád s Magyarságod : Olvassad a “Kanadai Magyarság”-ot ! 1660 BROADWAY E. VANCOUVER, B. C. 1958. január 16-17-18-ikán, csütörtökön, pénteken és szombaton bemutatja a Torontói All Nations Film kitűnő új német műsorát: AN DER SCHÖNEN BLAUEM DONAU ^Vidám kalandokkal és bonyodalmakkal telt kedvesen, derűs« ^románc, mely egy mai király és hercegnő között szövődik, aklk^ ismeretlenül szeretnek egymásba — Szellemes humortól szi­porkázó modern szerelmi regény — Bécs és a Kék Duna kedé­llyé, örök hangulata, elragadó dallamai — Kellemes élményt és szórakozás Főszereplők: NICOLE BESNARD, HARDY KRUEGER, PAUL HOERBIGER és sokan mások KNALL UND FALL ALS HOCHSTAPLER Cet vidám akasztófavirág kacagtató kalandjai —— Mulatságos zür-zavarok bonyodalmak sorozata, melyek akaratlanul is boldogsággal végződnek — a Főszereplők: WALTRAUT HAAS, CURD JUERGENS, HANS RICHTER, RUDOLF CARL és mások Folytatólagos esti előadások )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents