Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-03-26 / 29. szám

VIII. 29. szám, 1958 március 26. szerda KANADAI MAGYARSÁG FORINT ÁTUTALÁSSAL I K K A csomagküldéssel forduljon Dr. Pőzel István kanadai közjegyző, volt budapesti ügyvéd irodájához. Jogi és kereskedelmi természetű ügyekben útmutatás. Fordí­tások és tolmácsi szolgálat minden nyelven. 467 SPADINA AVE. TORONTO TORONTO, ONT. KANADA TEL.: WA. 2-8827 SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon: EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai érák raktáron. 5 évi jótállással. Minden javítást a precíziós Watch-Master gépem­mel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap! Izsák J. Elemér ügyvéd és közjegyző Iroda 100 Adelaide St. W. Suit 606 TORONTO, ONT. Telefon : EMpire 4-1920 VAVVWWATJVJVVWAV/ LESLIE CLEANERS Kútit i* j*»H g«r*lKlíval a EWART AVE. RO. 74115 Torontó tarOletón a ruháért átmegyünk ét haxa it átállítjuk Tulajdonol: IEIESZY GYÖRGY 'AWVWVWVWWWVWVWV jjuscoe PrtWucts Limited lOkOfjlO ' ’ XJ . CAN»D«' ROXODIUM Az egyetlen uj készítmény, amelyik millió és millió szenvedő ember kínzó fájdalmát enyhíti. Reumatikus fájdalmak, arthritis és izomfájdalmak, kéz- és lábfájások, sérülések legkiválóbb gyógy­szere. Fagyásnál, hátfájdalmaknál, ,,hexenschuss esetén, ischiasnál nélkülözhetetlen. Kar-, kéz-, váll-, könyök- és ujjzsibbadások, sérülésektől szár­mazó daganatok, izomláz, fáradtság esetén már egyszeri használat után óriási megkönnyebbülést érez, ha a fájdalmas testrészt ROXODIUM-mal be­dörzsöli. Megszünteti a bőrviszketegséget, lábizza­­dást. A ROXODIUM nem éget, nem marja a bőrt és minden fájdalmat gyógyít. MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN (Drug Store) KAPHATÓ. ÁRA ÜVEGENKÉNT CSAK $1.65 LUSCOE PRODUCTS LTD. K. M. 559 BATHURST STREET, TORONTO 4. ONTARIO. MAGYAR RÁDIÓADÁSOK All Nations Film Company magyar rádió műsora minden , vasárnap 2.30—3 óráig a CHWO állomás 1250-es hul­lámhosszán. A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap 1.10-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Hor­váth József. A torontói CKFH rádió ál­lomás az 1340-es hullámhosz­­szon minden szombaton d. u. 4 órától 5-ig sugároz műsort. Bemondó : Bálint Kálmán. Minden szombaton délután 3 órakor az 1400-as hullám­hosszon jelentkezik a „Hun­garian Rhapsody” magyar óra, kultur és zenei műsorá­val a Woodstock-i CKOX rádióállomáson. Halgassa ! Szeresse ! V\ estinghouse rádiók, jég­szekrények, mosógépek és televíziós készülékek ké­nyelmes reszletftzetésre iRVAI ELECTRIC Co. Ltd 60 W. Main St. Welland. Autóját azonnal javltja Earl Mabee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— B Ha használt autóját el J" akarja adni, vagy alkatrészt! akar vásárolni, hívja fel aj NIAGARA AUTO PARTSJ MR. KISS-t 1224 Ferry St. Niagara Falls, Ont. fel.: EL. 8-3653 EL. 4-192l| HA KÖNYVELÉSI, ADÓBEVALLÁSI gondjai vannak, hívja ENDRÉNYI KÁROLY Kanadában végzett könyvelőt. Telefon : HU. 1-7675 OR. 6279 Tanulj Kanada vezető szak­iskolájában Légy fodrász ! Ha Amerika legnagyobb fodrászati iskolájában tanulsz, melyből a kiváló szakemberek ezrei kerültek ki, nagy lehetőségeid kínálkoznak, szép, megbecsült, jólfizetett foglalkozásod lesz. Ingyen katalógus. Nappali és esti tanfolyamok. Érdeklődés írásban vagy személyesen : MARVEL HAIRDRESSING SCHOOL 358 Bloor St., W., Toronto. Ontario területén íiókok Hamiltonban és Ottawában. NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL »RTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN 26. FOLYTATÁS Valami ilyenforma jelenet folyhat most fenn. Izgatottan járt fel s alá a szobában, hozzá se nyúlt a reggelihez. Hosszú, végtelenül hosszú időnek tetszett neki, pedig alig múlt egy negyedóra, midőn belépett Kopereczky. Halotti sápadtság borította el Maiinka arcát, nem mert rá­nézni. — No, maga ugyan szép gyerek, — támadt rá a főispán de­rülten. — Nem tudtam, hogy olyan kitűnő kísértet. Maiinka föllélekzett, tudta már, hogy a főveszedelem el­múlt. — Igen sajnálom, — dadogta, — de gondolhattam volna-e ilyesmire? ' — Tudja, ilyenkor idegesek és képzelődök az asszonyok. S ön veszedelmesen hasonlít, úgytetszik, valami rokonához vagy is­merőséhez. Gondolja el már most, hogy mikor ő a legnagyobb egyedüllétben tudja magát fent az emeleten, akkor egyszerre csak megjelenik előtte az illetőnek a képe a tükörben. Én nem va­gyok babonás, de azért még az én fogam is vacogni kezdene. — De reményiem, felvilágosította a méltóságos asszonyt. — Föl most már. De tegnap kellett volna. Se önről nem szól­tam neki, se a kőművesekről, az utóbbiakról azért nem, mert meg akartam lepni a címerrel. Nem tudta tehát, hogy idegen ember van a háznál, se hogy a csiga dolgozik odakünn. — Említette a nevemet is méltóságod? — Természetesen a nevét is. Sőt még le is írtam nagyjában a kinézését. Kíváncsi, úgy-e, hogy mit mondtam? — Sokkal inkább vagyok kíváncsi, hogy a méltóságos báró­né mit mondott? — Hát semmit, — felelte Kopereczky. — Mi az ördögöt mondhatott volna? És ez volt az a semmi, ami sokkal többet ért a valaminél. Ma­iinka megértette ebből, hogy az asszony számot tart rá. Elpirult örömében s boldogan indult el egy félóra múlva Bubenyikkal Trencsénbe. A zsidó szerencséjükre otthon volt s szó nélkül meg­adta a tízezer forint kölcsönt a gyöngyökre, bár kifogásolta őket a szemtelen, hogy nem elég feketék és nem elég nagyok, pedig voltak olyanok, mint egy kisebb fajta szőlőszem a vágújhelyi pré­post fekete szőlőtőkéin; a "Nagy Szamár"-nál megebédeltek, ahol Bubenyik kiadta Maiinkának a Noszty Pál részére járó ösz­­szeget, aztán egyik jobbra, másik balra ment, a négyes vígan re­pült Bontóvár felé, Bubenyik pedig visszakocogott lóháton Kra­­pecre. Szép őszi napok jártak ebben az időben, a természet fölvet­te azt az édes-bús fiziognómiáját, amellyel legjobban meg tud­­varázsolni; a szederjesi ispán, Klincsók úr, személyesen járt je­lenteni, hogy az "Isten útja" erdőben vadkecskék (mouflonok) mutatkoznak, egy egész csapat. Kopereczky búsan ingatta a nagy fejét. — Hagyjon engem. Ne szóljon hozzám. Én elveszett ember vagyok. Nekem most beszédet kell tanulni. Amilyen öröm volt neki a főispáni méltóság tudata eleinte, most olyan idegessé tette a terminus közelsége. Mert mégis fur­csa az, hogy mikor az ember zsebében hétezer forint készpénz van, akkor az neki álljon, mint valami diák, beszédet betanulni, ahelyett, hogy bemenne Trencsénbe egy kis parázs ferblire. Ez valami természetellenes. De hát már benne van, meg kell lenni. Még hozzá szerencsét­lenség is érte. Egy a faluban csatangoló veszett kutya megharapta a kost, ami teljesen kihozta sodrából a bárót. Már azon tanácsko­zott a feleségével, hogy nem volna-e jó elhalasztani az installációt? — De milyen címen? — Közbejött családi események miatt. — Ugyan eredj, még nagyobb bolondnak tartanának. Volt futkározás a szegény "Jóska'’ miatt (így hívták a kost). Bubenyik kihozta Trencsénből a megyei fizikust, aki dühbe jött, hogy őt az állathoz hívják, persze segíteni nem tudott, de azt még­is meghagyta, hogy a kost agyon kell ütni és elásni, amit meg­hallottak a prileszi cigányok és eljöttek a báróhoz rimánkodni, ad­ja oda neki a kost ezer szögért, a bőrét majd visszaadják. — Nem, a kost nem adom oda, — ellenkezett a báró. — De há úgyis elásátjá á méltóságos úr, kezsit-lábát csóko­lom. — De nem ásatom el, nem hiszek a doktornak. — Bizstosán megves, kérem álásan. Bibást legyek, há meg nem vés. — Akkor legalább látok veszett kost is, — mondá a báró szó moruan. — Hát lenne sebb, kenyergem, há vesett csigányokat látná a méltóságos úr? Végre is akkép egyezett meg a cigányokkal, hogy a Jóskát átadja nekik megfigyelés végett, hét nap múlva jelentést tartoz­nak tenni, van-e valami baja ; ugyanazt teszik hét hét múlva, majd végül hét hónap múlva, ha akkor se mutatkozik Jóskán semmi ve­szedelmes jel, húsz forintért visszaveszi, ha ellenben csakugyan megveszne a hetes állomások valamelyikén, akkor Klincsók uram­nál jelentsék Szederjesen, aki megnézi a kost, konstatálja a veszett­séget s megengedi, hogy Isten hírével megehessék. A báró ezért nem követel semmit, az ezer szöget se, csak arra tart igényt, hogy ha aztán ettől a hústól rajkók vagy az öreg cigányok közül meg­veszne valamelyik, azt ő lőhesse le, mert lőtt már medvét, szarvast, vadkecskét, zergét, csak még cigányt nem. Ezt a fennforgó szomorú körülmények közt ilyen bölcsen el­igazítván, szinte újból kedvet kapott a föispánsághoz (hisz az is csak ilyenekből áll) és a legközlebbi csütörtökön, bár még egy napig várhatott volna (csakhogy az akkor péntek lenne), érzéke­nyen elbúcsúzván Vilmától, kis fiától megindult Bontóvárra Bube­nyikkal, aki új vadászruhát kapott, ezüst tölgyfalevelekkel a gal­léron. Illetőleg előbb csak Pestre mentek, ahol még sok csip-csup elintézni való akadt. Ott kellett átvenni a magyar díszruhát, ösz­­szevásárolni egyet-mást, beszélni egy-két emberrel a kaszinóban, betekinteni a szabadelvű körbe s bemutatkozni még egy-két mi­niszternek, stb. Az "Angol királynődbe érve, az első dolga volt Kopereczky­­nek a kulcs után tudakozódni. (Folytatjuk) IRÓGÉPJAVITÁST KARBANTARTÁST, magyar betűre való átszere­lést szakemberrel végeztessen. Telefon : LE. 3-6574 NIAGARA PUBLIC SERVICE P. O. Box 292 Telefon : EL. 4-6573 NIAGARA FALLS, ONT. Magyar könyvek, újságok. Gyógyszer- és ajándék­­csomagok küldése HOGYAN ELŐZHETI MEG AZ INFLUENZÁT? Az Ön orvossága a fokhagyma ! Évszázadok óta, millió és millió em­ber használta a fokhagymát egészség ügyi szempontból. A fokhagyma te*mé­­szetes fertőtlenítő gyógyszer, mely meg­tisztítja a vért a benne keringő ártalmas anyagoktól. Igen sok ember dicsérte ér­elmeszesedés és reuma ellenes hatásé’ enyhülést ad mindkét betegség eseté­ben. Adams Garlic Pearles a tiszta illóo.ajat tartalmazza úgy ahogyan azt a fokhagy­mából kivonták. Ha fáradtnak, gyengének érzi magát. — ha reumától szenved, vegyen egy do­boz Adams Garlic Paarles-t (e;tsd: Adams garlik pörlsz) a legközelebbi drogériában. Adams Fokhagymagyöngy-rM megóvják a meghűléstől és távnltartják az influenzát. Teljesen szagtalan, Íztelen. Vegyen egy dobozzal és meglátja, meny­nyit segít. Finom házilag készített OTTHONI LEVES pár perc alatt elkészül Minden Lipton leves csomagban négy sze­mélyre való bőséges, felséges Ízű levesadag van. A Lipton-leves igazi, házüeves, s mégis készen van szinte egy szempillantás alatt. Öntsük a csomag tartalmát forró vízbe (zöld­borsólevesnél hasznájunk hideg vizet). Egy pár pillanat alatt kész egy teli tál nagyszerű illatú leves. Az ize tiszta gyönyörűség, tápér­téke óriási. Most rögtön próbálja ki a Lipton-félé levest. Ötféle Ízben készül: van csirkeleves tésztával, marhahúsleves tésztával, paradicsom főzelék­kel, hagyma- és zöldborsóleves. Mindegyi­ket könnyen, gyorsan lehet elkészíteni . . . mindegyikben megvan a friss, nagyszerű házi­leves zamata. Ha otthon készítené el, órákat kellene eltölteni vele! Amellett az ára is igen olcsó . A fűszeresnél kérjen Lipton-féle levest x»oooooMo<x»ooo»oooooooöoooo»300Qooao»öf50»aoooc}ooöoooooaoooa SZALAY JEROMOS: IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL Palacky és munkatársainak a hátsógondolata az volt, hogy a birodalomban megalapítsa a csehek vezetőszerepét. Tervük megvalósítása átalakította volna Ausztria—Magyar­­országot szláv állammá ... Csehországhoz csatolta volna Magyarország egyötödét (Szlovákiát), megcsonkítva a meg­maradt részt, szóval Magyarország másodrangú tartomány szerepére süllyedt volna le. Az a mértéktelen törekvés, hogy maguknak új határokat szabdaljanak ki a szomszéd kárára, olyan viselkedést sugallt a prágai nacionalistáknak, amelyet lehetetlen akár az erkölcs, akár a józanész nevében igazolni. Hivatalos történetírójukat, Emest Denis-t láthatóan inger­ük a csehek 1848-as viselkedése, szövetségük a bécsi ud­varral és oktalan szakításuk a német liberálisokkal és a magyarokkal.” (77.) „A magyarok bizalmatlanok voltak a csehekkel szem­ben s mindent összevéve, ezt nem kell nekik túlságosan szemükre hányni” — mondja Denis. — Nem volt rendkívüli meggondolatlanság részükről, hogy feltétel nélkül adták át magukat 1848 október 4-ike után a bécsi kormánynak és olyan bizonyos volt, hogy a németek és a magyarok, hogy megnyerjék a csehek támogatását, nem adtak volna szé­­lesebbkörű engedményeket, de főképpen tartósabbakat és valóságosakat ? A csehekben hiányzott az ügyesség és az óvatosság, mikor a magyarok kérését kíméletlenül vissza­utasították. . . (Természetesen azért, mert az egész Európá­ból érkező hírek a reakció előretörését jelezték Franciaor­szágban, Poroszországban, Badenben, stb.). (78.) Ez a meggondolatlan okosság kiegészítve egy jócsomó ravaszsággal jellemezte azoknak az állásfoglalását, akik olyan bőségesen ontották a szép frázisokat Ausztriával kap­csolatban. „önök mindig arról beszélnek, hogy Ausztriát j fenn kell tartani, de talán inkább magunkra kellene gon-1 dőlnünk, mint Ausztriára”, hányta Palacky szemére Sturi (a szlovákok egyik vezére). „Kétség kívül, vágott vissza Tö­rnek, de pontosan azért őrködünk olyan szorgosan a biroda­lom fenntartásán, mert benne látjuk magunk számára a 'egjobb biztosítékot”. (79.) Az őszinteség hiánya, a megbízhatóság és a hamis szá­mítások jellemzik ezt a lázas légkört. Az a körülmény, hogy' ezek a vezérek addig akarták Ausztriát támogatni, míg. szükségük volt rá, azután pedig el akarták intézni, felmen-j tette a bécsi udvart minden kötelezettségétől, de mennyi szerencsétlenséget zúdított Középeurópára és az egész em­beriségre ez a hideg számítás ? És ezeknek a „hősi mozgal­maknak” keserű következményei éppen akkor jelentkeztek, mikor már a világ meg volt győződve, hogy a történelem igazolta népüknek „felszabadítását”, ami .magával vonta nemzedékek munkájának teljes félreértését, megszámlálha­tatlan egyén megnyomorítását, hontalanságba kergetését, a legkíméletlenebb felfordulását, mit a történelem ismer. S hogy mindent kimondjunk, ennek a kétszínű viselkedésnek az eredménye, mely háromnegyed század alatt ugyan elérte céljait, alig egy negyedszázad alatt az első megpróbáltatásra összeomlott. Pedig a világosanlátó figyelmeztetések nem hiányoztak a szláv kongresszus számára. Bakunin, az orosz anarchista írta : „Azt tanácsoltam a kongresszusnak, hogy küldjön egy megbízottat Magyarországra Kossuthhoz. de most aztán nem Jelasich részéről, hanem valamennyi szláv nevében és ajánl­ják fel Magyarországnak, hogy oldják meg békésen a szláv­­magyar ellentétet... lépjenek be akár a nyugati szláv unióba, akár a nyugati köztársasági unióba, éppen olyan egyenlőségi alapon, mint az összes szlávok. Ti a függetlensé­get követelitek ? ... Oroszországban csak gépies engedel­messég van. Feltámadásra törekedtek. .. ? Szabadságra...? .. .ott csak halál, sötétség és rabszolgák munkája van. Ha ti beléptek Miklós császár Oroszországába, leszálltok minden nemzeti élet és minden szabadság sírjába.” (80.) Az országuk politikáját szolgáló propagandisták gyakran szemére hányták a magyaroknak, hogy nem akarták orszá­gukat feláldozni idegen elgondolásoknak, érdekeknek. De mikor történt meg, hogy egy ország egy ujjnyit is feláldo­zott volna területéből, ha csak nem kényszerítette őt rája háborúvesztés. Azok a részei Magyarországnak, melyeket az elszakadásra törekvők akartak Magyarországból kihasí­tani, nem hódított tartományok voltak, hanem a magyar ki­rálysághoz tartoztak megalapítása óta. Azonkívül mindegyik résznek a lakossága kevert volt nemzetiségi szempontból. (81.) A magyarok ellen lázított nemzetiségek lázas tevé­kenysége, állandó fenyegetéseik, meggyőzték a magyarsá­got, hogy védekeznie kell és meg kell erősíteni nemzetiségét. A francia nemzetfogalom elkápráztatta, II. József példája németesítési eljárása megmutatták neki, hogy milyen esz közöket lehet felhasználni, amelyek azonban mint a tapasz­talat mutatja, nem vezetnek célra. Túlzások mindkét részről. A többségükben befogadot­takból álló kisebbségek szertelenségeire a magyarok is túl­zásokkal válaszéba1-. Te elmondhatjuk, hogy „évtizedek alatt semmi se történt, amit hibának lehetne nevezni a ma­gyar nemzetiségi és nemzetközi politika szempontjából, vagy az emberies bánásmód ellen.” Ki róhat ja fel a magyaroknak, hogy II. József kísérletei után kisebbíteni akarták a mindig lehetséges németesítés megújulásának eshetőségeit azzal, hogy nyelvüknek megad­ják az őt megillető helyet ? De éppen ezen a téren a bécsi politika irányítói szövetségesekre a kisebbségekben találtak, akiket a magyarok ellen izgattak a latin védelmének ürü­gye alatt. Bécsben azt gondolták, hogy miután a magyaro­kat megtörték, a kisebbségek, akik kevésbé harcias szelle­műek voltak és nem rendelkeztek történelmi jogokkal, értel­miségi elemeikben már elnémetesedtek, mint érett gyü­mölcs hullanak a német érdekkörbe. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents