Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-03-19 / 27. szám

Még jőni kell, még jön! fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty K AH ADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 27. szám PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan; híven az ezer évet múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László la­­punk első számában megjelent be­köszöntő cfkkéből való.) ÁRA: 10 CENT fattaMeut 'iktutytvUeuM, KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA Torontó, 1958 március 19., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto| TELEFON : LE. 6-0333 Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 AZ UJ FRONT Még a második világháborúból ismeretes az az orosz taktika, hogy ha valamelyik fronton megtorpan a támadás, nem visznek oda újabb erőket, hanem áthelyezik a súlypontot valamelyik má­sik frontra, hogy ott próbálkozzanak. Ez a harcmodor, amely egyébként az ősi magyarok, a tatárok és a többi pusztai hódító nép történelméből is jól ismert, ma is jellemző az ázsiai hó­dítószándékú államokra, s széles körben alkalmazást nyert a hi­degháború során is. A folytonos frontváltoztatás felmorzsolja az ellenfél idegzetét, örök védekezésre szorítja, lehetetlenné teszi, hogy erőit összegyűjtse, s hogy akár átmenetileg is békében él­hessen. Háborúban, amikor egyetlen konkrét cél van, éspedig az el­lenség haderejének megsemmisítése, a frontváltoztató harcmodor helyes és eredményes. Jellemtelen módja ugyan a hadviselésnek, de nem jellemtelenebb, mint a szisztematikus gyilkolás bármelyik más fajtája, — mint a háború önmaga. De békében, különösen pedig a békepropaganda útján sikerekre törekvő kommunista ol­dal részéről a frontváltoztatás nem egyszerű taktika, hanem azonos magával a kommunista filozófiával: megtestesítése annak az esz­mének, hogy a puszta hódítás, a céltalan leigázás egymagában elég. A bolsevista politikus boldog, ha más emberek életét gene­rációkra tönkretette, ha a rosszhírü vörös zászlót, a rabszolgaság szimbólumát jelentő vörös csillagot kitűzhette valahová, ha a tér­képen újabb területeket mázolhat be a kiontott vér szinével. To­vábbi programot a kommunizmus sohasem ad, mert hiszen nin­csen meghódított nép, amelynek a sorsa ne romlana lényegesen a vörös hódítás után. Éppen ezért a kommunizmus számára nem­csak háborúban, hanem az úgynevezett békében is mindegy, hogy melyik fronton támad, s a frontváltoztató politika hidegháborúban is alkalmas eszköz. Most, amikor az államfői értekezlettel kapcsolatos propaganda­levelek hatása szétfoszlott, s a szovjet rájött, hogy Németország egyesítése, Középeurópa felszabadítása és a vétójog megszünteté­se nélkül az értekezlet nem jöhet létre, a szovjet nyomban meg­nyitotta új frontját, éspedig a Délkeletázsiai Védelmi Egyezményt a SEATO ellen intézett támadással. A nyolc SEATO- hatalom kenferenciája most nyilik meg Ma­nilában, a Fülöp-szigetek legrégibb városában. A résztvevők ar­ról fognak tárgyalni, hogy a NATO-hoz hasonló módon amerikai rakéta-támaszpontokat építsenek ki saját területükön, közös pa­rancsnokság alá helyezzék haderejüket és a készültség fokozására gazdasági, illetve pénzügyi téren is egyesítsék erejüket. A SEATO hatalmak közül Pakisztán, Thaiföld, s a velük katonai szövetség­ben álló Japán arra alkalmasak, hogy a már jelenleg is tökéletesen működő középtávolságú rakétakilövő bázisokat helyezzék el raj­tuk, a távoli Ausztrália és Ujzéland pedig biztos távolságból ké­pesek lesznek nagytávolságú rakétabázisok létesítésére. Az ilyen nagytávolságú rakétabázisok, párosulva a Csendes Óceán és az Atlanti Óceán bármely pontjáról működő amerikai atomhajtásos, rakétákat szállító tengeralattjárókkal, olyan borzalmas hidrogén­­bomba-támadást képesek háború esetén a kommunista világ min­den egyes pontjára zúdítani, amelyre a szovjet még akkor sem képes válaszolni, ha rendelkeznék kellő számú nagytávolságú rakétával. Mert az ausztráliai sivatagban, Ujguineában vagy Uj­zéland lakatlan déli szigetein elhelyezett rakétabázisokat felku­tatni gyakorlatilag nem lehet, s megtorlásként nincs hova lőni az útján, esetleg létező orosz rakétákat. Számítani lehet arra, hogy ezt a nyugati fegyveres fölényt visszatükröző SEATO-szervezetet minden érdekelt ország támo­gatni fogja. S ha a támaszpontok megépültek, akkor az ügy ka­tonai része a nyugat részéről le is lesz zárva; mert az amerikai ra­kéták egyetlen célja az, hogy élesre szerelten álljanak a kellő támaszpontokon, s ezzel elrettentsék a szovjet imperializmus őrültjeit. A kommunista propaganda azonban a maga részéről már előre támadást indított ezen az új fronton. A keletázsiai országok­hoz intézett jegyzékekkel és levelekkel, amelyeknek hangja és fogalmazása csaknem azonos a nemrég a NATO-országokhoz in­tézett fenyegetésekkel, azzal vádolja Amerikát, hogy ágyutöltelé­­ket kívánnak csinálni az ázsiai népekből és gyarmatosítani akar­ják Ázsiát az amerikai pénzügyi és gazdasági segítség-akciókkal. A fenyegetés további része úgy szól, hogy ha pedig a SEATO- országokban a rakétatámaszpontok felépülnek, akkor azok az or­szágok a kommunista megtorlás atombombáit fogják elszen­vedni. Az új kommunista politikai frontnak ez a része gyorsan ösz­­sze fog omlani, mint ahogy a hasonló jellegű, sokkal jobban elő­készített propaganda-akció nem vezetett sikerre a NATO orszá­gokkal szemben sem. A front egy másik szakaszán azonban, ahol a bolsevisták a nekik sokkal jobban fekvő bomlasztás útján dol­goznak, már sokkal nagyobb a veszély. A kasmiri kérdés felele­venítéséről van szó. Kasmír ügyében, mint ahogy arra valamennyien jól emlék­szünk, India, illetve Nehru arra a meglepő álláspontra helyezke­dett, hogy Kasmir Indiához tartozik, mert azt indiai csapatok tart­ják megszállva, s hogy az UNO-nak azt a határozatát, hogy Kas­mírt ki kell üríteni, s annak sorsáról népszavazás útján kell dön­teni, India nem tartja érvényesnek magára nézve. Pakisztánnak mondotta annak idején Nehru — egyáltalán semmi keresni­valója nincs Kasmírban, s ha a kasmiri nép netán Pakisztánra sza­vazna, India akkor sem adja át az országot. Nehrunak ez a na- I gyonis zsarnoki izü kijelentése röviddel a magyar szabadságharc kitörése előtt hangzott el, s csaknem bizonyos, hogy a kétszínű indiai államfő főként azért nem állt ki kellő eréllyel Magyaror­szág mellett 1956 őszén, mert attól félt, hogy ha a népek önren- i delkezési jogára hivatkozik a fegyveres megszállással szemben, j akkor Pakisztán a kasmiri hindu magatartást fogja az UNO-ban a szemére vetni. Kasmir kérdése azonban nincs befejezve még. Indiának úgy az Egyesült Államok szeretne szívességet tenni, mint a szovjet, mert a négyszáz millió hindu magatartása képes a mérleg nyelvét egyik, vagy másik oldalra billenteni. Pakisztán azonban a bagdadi paktumon és a SEATO-n keresztül egyér­telműig nyugatbarát, s ezért a szovjet állandó politikai támadá­sokban részesítette, gyarmatosító törekvésekkel és hasonlókkal vádolta, s minden olyan kérdésben, amelyben India és Pakisztán, mint szomszédok ellentétben állnak — így elsősorban a kasmiri ügyben — egyértelműig Pakisztán ellenségeként nyilatkozott. Most azonban, hogy az új politikai front Délkeletázsiában nyílt meg, a szovjet megkezdte intrikáit Pakisztánon is. A Kreml külön követével való megbeszélés után Noon pakisztáni miniszter­­elnök azt a meglepő kijelentést tette,.hogy ha Frank Graham, az Egyesült Nemzetek speciális kiküldötte ez év áprilisában nem fog sikert elérni Indiával szemben a kasmiri kérdés békés rendezése körül, akkor Pakisztán fel fog mondani minden szerződést és azoknak fog kezetnyujtani, akiket csak azért tekintünk ellensé­günknek, mert jelenlegi barátainknak ellenségei." A célzás félre­érthetetlenül azt jelenti, hogy Pakisztán a nasseri politikából jól­ismert zsarolási manőverbe kezd, s azt kívánja, hogy a Nyugat ejtse el India barátságát, — vagy számítson arra, hogy Pakisztán szovjetbaráttá lesz. A nyugat dilemmája ebben az ügyben nagyon nehéz. Sem India, sem Pakisztán barátságáról nem lehet lemondani, s a terü­letben, népességben és természeti kincsekben szegény, de festői szépségű Kasmir miatt nem szabad egyiket se a vörösök álnok barátságába kergetni. A Kreml felismerte ezt a helyzetet, s most váltakozva, hol India, hol Pakisztán politikusait izgatja azzal, hogy az UNO-ban segítséget Ígér nekik. A szerencse csak az, hogy a szovjet sem engedheti meg magának, hogy akár Indiát, akár Pakisztánt magára haragítsa. Hogy a front átkerült a délkeletázsiai színtérre, arra mutat az is, hogy a kommunistabarát — vagy legalábbis nem kellő­­képpen kommunistaellenes — Sukarno-kormány-csapatokat tett partra a felkelők kezében lévő szumatrai szigetcsoportokon. A kormánycsapatok egyelőre még saját — amerikai tipusú __ fegy­vereikkel harcolnak. Ha azonban a felkelők ellentámadásba mennek át, úgy Sukarno kétségen kívül szovjet fegyvereket fog kérni és kapni, s akkor az indonéziai polgárháború könnyen a szovjet új támadását vezetheti be egy újabb "kisháború" kitörése Anglia nagyhatalmi helyzete Malcolm Muggeridge, angol újságíró arról ír egyik kroki­jában, hogy Anglia csak azért, hogy a nagyhatalmi látszatot megtartsa, olyan áldozatokat vállal, melyekkel gazdasági és politikai romlás-1 ba viszi saját magát. A nagy-! hatalmi látszat ugyanis, meg­dőlt már és csak Amerika az, aki Angliát védi, de ezért a védelemért Angliának igen nagy áldozatokat kell hozni. Ha ehelyett a kormány elis­merné, hogy Nagybritannia elvesztette nagyhatalmi po­zícióját és a védelemre köl­tött milliókat a szükséges technikai szemé]yzet nevelé­sére fordítaná, valamint az 1 atombombák helyett az atom.1 erőt békés energia fejleszté­sére használná, akkor az an­gol nép sokkal magasabb ní­vón élhetne. HÍREINK a NAGYVILÁGBÓL PÁRIZS. A francia posta 1958-ban emlékbélyeg-sorozatot ad ki, Diderot, Foucault, Lautrec, Courbet, Joachim de Bellay és több más híres művész és tudós emlékére. BAYONNE. Az* Egyesült Államoknak nincs romboló-hajója. A Wisconsin "nyugalomba-vonulásával", (a 45.000 tonnás csata­hajót kivonták a szolgálatból) az utolsó romboló "távozott" az amerikai haditengerészetből. NEW YORK. A New York állam mezőgazdasági kísérleti in­tézetében kutatásokat folytatnak az alkohol okozta részegség le­küzdésére. Megállapították, hogy egyetlen evőkanál méz elegen­dő egy részeg ember kijózanítására ! MÜNCHEN. Többszáz ember szemeláttára követett el ön­­gyilkosságot egy Alois Stück nevű, munkanélküli asztalossegéd. Felmászott a müncheni Peters-Kirche tornyára és még mielőtt megakadályozhatták volna, 45 méter magasságból ledobta ma­gát. Azonnal szörnyethalt. ' HAVANA. Batista kubai elnök 7.700 főnyi "nemzeti rend­őrséget állított fel, a felkelők által kiprovokált sztrájkok letö­résére. A rendőrségen kívül mozgósította a katonaságot és a haditengerészetet is. A magunk részéről csak annyit szeretnénk ehhez hoz­zátenni, hogy a nagyhatalmi pozíció nem mindig anyagi és a valóban birtokolt és gya­korolt hatalom kérdése, ig'en sok erkölcsi és tradicionális elem vegyül bele. Ha Anglia el is vesztette nagyhatalmi pozícióját anyagi, katonai és hatalmi téren, ez még köte­lességeket ró az angol nem­zetre. Ez a kötelesség a múlt egyenes következménye. Anglia köteles minden erköl­csi erejével azon nemzetek mellé állni, akik nemzetközi jog alapján megkísérlik jo-! gaik érvényesítését, akiknek szabadságát az erőszak el­vette. TORONTO. New Torontóból a mentőket hívták egy fuldokló csecsemő sürgős kórházba szállításához. Erie Robinson, a mentő­autó soffőrje, — rendőri segédlet mellett — több mint százmér­­földes sebességgel robogott át a városon, mégsem tudta meg­menteni szegény kisbabát. Mire a kórház elé ért a kisbaba meq­­halt. EZ TÖRTÉNT MÉG KITCHENER. A Waterloo-North választókerületben a Liberá­lis, Konzervatív és a CCF pártok között olyan megegyezés jött létre, hogy az elkövetkezendő választások előtt nem reklámozzák magukat plakatirozással. Waterloo-North az egyetlen hely Kana­dában, ahol nincsenek választási plakátok.-----• —•-----­­­TEHERAN. A huszadik század legnagyobb szerelmi-román­ca , ha csak a sah időközben meg nem gondolja magát, való­színűleg válással végződik. Az iráni sah ugyanis "ultimátumot" küldött Németországban tartózkodó feleségének Soraya császár­nőnek : egyezzen bele, hogy még egy asszonyt vegyen feleségül, — vagy elválik tőle. Az ultimátum oka, hogy a császárnőnek a hétéves házassága alatt nem lett gyermeke.---------• —•---------­VANCOUVER. Starr munkaügyi miniszter megállapítása sze­rint a kanadai munkanélküliség túl van a krízisen és bár a tavasz még messze van, napról-napra fogy a munkanélküliek száma. Kari Marx halálának TORONTO. Elaludt a volán mellett és egy fának rohant Archie Mclnnes Scarboro I Road-i lakos. Az összeütközés következtében a hátracsuszott motor teljesen szétlapította a. szerencsétlen embert, úgy, ’ hogy a rendőrök darabokban szedték ki a kocsi romjai kö-, zül. BERLIN. A berlini Filharmonikus Zenekar, Herbert Karajan vezetése alatt két hangversenyt ad a brüsszeli világkiállításon. A hangversenyeken Beethoven, Schubert, Weber, Brahms és Hindemith müvek szerepelnek. 75. évfordulóján a józan em­ber kissé elgondolkozik. A marxizmus fejlődésének állo­másait még élénken láthat, luk, ez a fejlődés azonban nem a pozitív, ellenkezőleg, nemleges irányban haladt, s csúcspontját a magyar sza­badságharcosok egyenlőtlen küzdelmében érte el, mikor a marxiszmus jelszavaival ti­porták sárba az emberi sza­badságjogok. méltóság min­den parányi kis megnyilvánu­lását. A militarista, impe­rialista hatalom, amely magát a marxizmus zászlóvivőjének nevezi és a szocializmus álar­ca mögé bújik, letörte az eV mi emberi jogok fellángolását a zsarnokság, a tankok véres lánctalpaival. Marx magát a szabadság előharcosának tekintette, olyan társadalmi rend«zert ígért, melyben nincsenek osz­tályok, nincsen különbség az ember és ember között és ugyanezekkel a jelszavakkal romhadöntötték az emberi szabadságot, s szinte elkép­zelhetetlen mély szolgaságba kényszerítettek milliókat és a pártosztály, mely az osztály­nélküliségből kisariadzott. sokkal merevebben őrködik határai felett, mint a világ­­történelemben eddig bármely hatalomra jutott réteg. HANNOVER. Prof. Bentz, német tudós véleménye sze­rint az a megállapítás, melv a föld nyersolaj tartalmát 31 milliárd tonnára becsüli, té­ves. Ez a mennyiség csak kis töredéke a föld kőolaj tartal­mának. LONDON. Egy londoni ma­gángyűjteményben eddig is­meretlen Dürer festményt fe­dezlek fel. A kép címe : „A pusztába megtérő Szent Já­nos” és 15x20 centimébe1* nagyságú. A festmény egyik vázlata a hamburgi múzeum­ban van, arról azonban, hogy kész kép is vaife a vázlatról, eddig senki sem tudott. ** * RUHRGEBIET. Ingeborg Rossol, 23 éves német fiatal­­asszony, egy kis német fa­lucskában Sevelenben, (Ruhr gebiet) négyes leány-ikrek nek adott életet. 22 év óta első eset a négyes-iker születés Németországban. Úgy a fiatal mama, mint a négy „hajadon" makk egész­ségesek. HOLLYWOOD. Goya életéről készít filmet az egyik film­gyár. A film külső felvételei Rómában és Spanyolországban lesznek. j ■-----• —•-----­TORONTO. A Canadian Ethnie Press Federation 75 nemzeti­ségi újságot tart nyilván Kanadában, melyek 300.000 példány­számban jelennek meg összesen. A nemzetiségi újságok fel­adata : az újbevándorlók és a kanadaiak közötti megértés és együttműködés megteremtése és ápolása. Az egyesület tisztelet­beli elnöke. Fulton bevándorlásügyi miniszter. KASSEL. Fél esztendővel ezelőtt operáltatta szétvert orrát Rudi Weber, német középsúlyú boxoló-bajnok. A múlt héten újra mérkőzött és mindjárt az első mérkőzésen tönkresilányítot­­ták az 1000 DM. költséggel készült mü-orrot. BIRMINGHAM. Egy 80 esztendős nyugdíjas cikket írt a Sunday PictoriaT-ba és megírta, hogy 63 évvel ezelőtt, 1895 szeptember 1 lén, az egyik birminghami üzlet kirakatából ő lop­ta el az angol Labdarúgó Kupát, melynek titkát egész a mai na­pig nem tudták felfedezni. TORONTO. 45.000 dollár kártérítést kapott a Canadian Air Linestől Mrs. Daisy Ellen Kennedy, kinek férje 1956 december 9-én, British' Columbiában repülő-katasztrófa áldozata lett qOOOOQeoOOCOOfv-.-tf-__________._______n-npc J MAROKKO. A Mária An- AZ ANGOL MUNKÁSPÁRT ^oinette életéről készült film kénviselői követelték az angol előadását betiltották a ma- parlamentben, hogy a kor­­rokkói hatóságok. Indok : A mánv tiltsa meg az amerikai népnek felesleges tudni, hogy repülőgépeknek atombombák fejeztek le egy királynőt! kai való repülését.

Next

/
Thumbnails
Contents