Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)
1958-02-05 / 15. szám
KANADAI MAGYARSÁG 5 VIII. 15. szám, 1958 február 5., szerda A SZOVJET KULTÚRA Annyi szó esik manapság az "élenjáró" szovjet kultúráról, hogy lassacskán belekábulnak az újságolvasók. Példának állítják elénk a világlapok "orosz szakértői" a bolsevista paradicsomot, mint ahol minden szebb, minden jobb, minden fejlettebb, mint nálunk, ahol az emberek sokkal okosabbak, mint mi vagyunk, ahol az iskolában többet tanulnak a gyerekek, mint itt, ahol az orvosok különbek, mint a mi orvosaink, a mérnökök, mint a mi mérnökeink és a tudósok, — hát arról azután ne is beszéljünk! Hol vannak a mi tudósaink a már nem is "élen", hanem egyenesen sztratoszférában járó "nagy szovjet tudósoktól". Elolvasgatom az újságcikkeket, néha mosolygok, néha mérgelődöm az emberi butaság és hiszékenység csodálatos megnyilatkozásain. Senki személyesen meg nem győződött a valóságról, kizárólag a szovjet nyilvános, vagy ami még rosszabb suttogó propagandája az alapja az alaptalan híreknek, mégis átveszik és tele torokkal üvöltik világgá az egyébként komolynak mondható nagy világlapok is, hogy: így a szovjetben meg úgy a szovjetben. Hát, hogy is állunk azzal a fenenagy szovjet kultúrával? Kezdjük talán az elején. Ama kevesek közé tartozom, akinek volt szerencséje személyesen is látogatást tenni a Szovjetunióban, ha nem is az utolsó három-négy évben, viszont elég sokáig. Minek utána jó szokásom, hogy minden érdekel, ami körülöttem történik, mindenféle, de főleg kulturális vonatkozásban, ott sem tagadtam meg magam és, ha ugyan csak a derű szemüvegén keresztül is, de jól megnéztem "magamnak", ami megnézhető volt. Előre is megnyugtatok mindenkit, hogy sokat nem láttam. Főleg azért nem, mert nem volt mit látni. Az a környék, amelyet össze-vissza mászkáltam, körülbelül akkora lehetett, mint fél Ontario, néhány kisebb-nagyobb várossal és a jó ég tudja hány faluval. A sokat hangoztatott "kultúrának" leghalványabb nyoma nélkül. Mert azt a szót, hogy "kultúra", lépten-nyomon a képembe vágták derék ruszki ismerőseim. — Magyarszki nye kultúra I Germanszki nye kultúra I — mondogatták, méghozzá annyiszor, hogy a végén kíváncsi lettem; mi a nyavalya bajuk lehet a magyarszki meg a germanszki kultúrával. Elővettem hát a Marcchichina-Buda-i sztarosztát, akit a környék legokosabb emberének tartottak, miután a "fejtágító tanfolyamot" is elvégezte Kievben, hogy magyarázná meg nekem; miért vagyunk mi magyarok, meg németek olyan kultúrálatlanok. A harmincötéves, de ápolatlan szakála miatt hatvannak látszó derék szovjet honpolgár, miután kellőkép kivakarództa magát az élenjáró szovjet tetők csipése következtében, imigyen magyarázta a kultúr-különbségeket: — Hát Panye, tudod, mi tudjuk, hogy ti olyan ostobán éltek, hogy a klozetofcat beépítitek a lakástokba és az egyik ajtótok a konyhába vezet, a másik a szobátokba, a harmadik meg a klozetbe. Látod Pan, ez lehet civilizáció, de nem kultúra I Mi tud- 11 ■ 1111111111111 ■ 1111111111111111111111111 (11II11 ■ 11111111111 11111111111111111H111111111111111 juk, mi a kultúra, mi nem építjük össze az illemhelyet a lakással. Jó messzire tesszük, mert annak a lakásban semmi helye! Kénytelen voltam igazat adni neki. Nem mondom, nehezen tudtam megszokni, különösen télvíz idején, hogy ötven-hatvan méterre kellett "kuItúrálódni" járnom, dehát mit lehet csinálni. Csak nem háboroghattam, hadd lássa az öreg fiú, hogy van valami kis érzékem és hajlandóságom a kultúrálódáshoz. Mivel pedig az istálója össze volt építve a házzal, helyesebben úgy volt a beosztás, hogy az udvarról először az istálóba lépett az ember és onnan a konyhába, megreszkíroztam a kérdést: vajha, milyen kulturális szempontok vezették, mikor így építették a lakot? — Okos dolog ez Pan, hidd el, — mondotta. — Télen itt nagy hidegek vannak, az istáló pedig meleg, így nem jön be közvetlenül a hideg levegő. — Viszont büdös van ! — próbáltam ellenkezni. — Hol? — így ő. — Tévedés! Az állati trágya szaga nem kellemetlen, mivel hogy az állatok növényevők. Még ennyit sem tudsz, Pan? Nagyon szégyeltem magam ! Erről fogalmam sem volt. Különben is szokás dolga az egész. Aki csecsemő kora óta szagolgatja, végül már meg se tud lenni nélküle. Nem vagyok kötekedő természetű, de azért nagyon furta az oldalam a kultúrálatlanság vádja, hát odacsiptem az öreg fiúnak. — Hát azt mondd meg nekem, ha már olyan nagyon kultúráltak vagytok, hogy lehetséges, hogy egy ekkora faluban, mint a tietek, alig van egypár ember, aki irni-olvasni tud? — Mi köze ennek a kultúrához? — kérdezte vissza felháborodva. — Ki akar itt írni, meg olvasni? Ha valami rendelkezés van, azt kihirdetjük a népnek, más meg úgysem érdekli őket. A földeket szakszerűen művelik, a kolhoz állatállományát szakszerűen kezelik és ezzel a maguk dolgát becsületesen elvégzik az állam érdekében. Orvosra nincs szükségünk, mert a betegeket magunk kezeljük és ápoljuk, szülésznőre nincs szükségünk, mert a falu minden asszonya az, templomra nincs szükségünk, mert amit a pápa mond az csak maszlag. Együttesen dolgozunk és egymást neveljük, köztünk azután felnőnek a gyerekek is és amit mi tudunk, megtanulják ők is, csiszolják,, tökéletesítik, továbbfejlesztik. Ez a kultúra Pan! Ez! Nem pedig az, hogy ezüstből csináljátok a kanalat, amivel esztek, selyemzsebkendőbe fújjátok az orrotokat és a konyhaasztaltól két méterre van a fürdőszobátok. Magambaroskadtam . Igaza van I A szovjetben mindenki orvos, minden harmadik ember mérnök, — a villanyszerelő is "inzsenyőr", a falusi kovács is inzsenyőr, a bádogos is inzsenyőr meg a mozdonyvezető is inzsenyőr. — mindenki tanító és mert nem szorulnak oktatásra : mindenki tudós is. Az, hogy a kétszázmillióból száznyolcvan nem tud se írni, se olvasni, ne zavarjon senkit. Annak azután végképp semmi köze a kultúrához ! A magyar külügyminisztérium szóvivője szemérmetlenül hazudik A "Magyar Hírek" című nyomdatermék fejlécén az áll : "Ára Magyarországon 2 Forint, külföldön 10 dollárcent" azonban nem született még olyan ember, aki ezért a nyomdatermékért akár egy "yen"-t is adott volna, mert ez a propagandanyomtatványt ingyen küldik mindenkinek, akinek csak lehet. "A földkerekség magyarjainak lapja" büszkélkedik a felírás a lap élén, ami persze szintén hazugság, mert e kéthetenként megjelenő förmedvény a muszkavezetőké, Moszkva mindenkori fullartárjaié és a hencegő felírást nyilván a földkerekség magyarjainak megkérdezése nélkül biggyesztették a fejlécre. De ezek csak apróságok, az igazi nagy hazugságok a lap cikkeiben vannak elhelyezve. A lap december 15-i száma a magyar külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatát közli. A nemzetközi sajtószokásokka! ellentétben nem nevezi meg ezt a szóvivőt, akinek úgy látszik jó oka van, hogy a névtelenség homályában húzódjék meg. Ez a névtelen és az igazmondástól független "szóvivő" először is a Jiliomtipró Greguss Zoltánt akarta fehérre mosdatni. Ez a brutális és részeges ember tudvalevőleg Izraelben egy 12 éves leánykával erőszakoskodott, mire letartóztatták. A kommunisták szerint azonban úgy látszik teljesen rendben levő és természetes dolog az, ha egy 50 körüli részeges színész beteges szenvedélyből gyermekeket támad meg, mert a Kádár-bábkormány "az ártatlanul meghurcolt művész" szabadonbocsájtását kérte s amikor az izraeli kormány erre nem volt hajlandó, akkor megtorlásként kiutasította a budapesti izraeli követség három tisztviselőjét. Sokan vannak itt Torontóban olyanok, akik Greguss Zoltánt személyesen jól ismerték. Köztudomású, hogy a nem tehetségtelen Greguss, részeges, garázda, verekedő ember, aki gyakran fordult meg az "apák boltjában" és nem egyszer szállt ki tántorogva kocsijából a Bajcsi Zsilinszky-út 19. számú ház előtt, ahol lakott. Arra is van szem és fültanú, hogy Greguss egyizben illuminált állapotban egy "hölgy" társaságában a Vadász-utcai rendőrőrszobába nyitott be és azt követelte az ügyeletes rendőrőrmestertől, hogy nyisson ki számára egy cellát a fogdában, mert ő éppen itt akar a hölggyel szórakozni. A rendőrök már jól ismerték "Zoltán bácsit" és az Ital iránti különös előszeretetét és hazakísérték közeli lakására. Nagyon valószínű tehát, hogy Greguss elkövette azt az undorító bűnt, amiért Izraelben becsukták, hiába mosdat a külügyminisztérium szóvivője szerecsent és hiába jelentette ki Greguss felesége, hogy "képtelennek tartja férjét annak elkövetésére, amivel vádc1- ják". A szóvivő azonban nemcsak a Magyarország és Izrael diplomáciai viszonyát domináló Greguss-ügyről beszélt, hanem a Kanadába menekült magyarok "siralmas" helyzetéről is. "Már az év elején sem tudtak munkát biztosítani. Azóta számuk növedett a munkalehetőségek pedig tovább csökkenek. Jelenleg mintegy 12—15 ezer munkanélküli magyar rója elkeseredetten a kanadai országutakat" siránkozik a szóvivő, noha ő maga is jól tudja, hogy amit mond szemenszedett hazugság. Az adatokat pontosan ellenőrizni akartuk és ezért a legilletékesebb személyhez, Mr. G. R. Benoit-hez az Állampolgársági és Bevándorlásügyi hivatal vezetőjéhez fordultunk Ottawába, akitől a következő felvilágosítást kaptuk : "A forradalom letiprása óta Kanada körülbelül 36.500 magyar menekültet fogadott be. Ezek közül hozzávetőlegesen 6.764 volt munkanélküli 1958. január 10-én és 7.786 kapott segélyt az Állampolgársági és Bevándorlásügyi Minisztériumtól. A munkanélküliek szakképzettségére vonatkozólag pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre." Tisztában vagyunk azzal, hogy nem minden új magyar bevándorló helyzete rózsás, de a munkanélküliek egyrésze, akik az előírt munkaheteket ledolgozták munkanélküli segélyt kap, azok pedig, akiknek nincs meg a kellő számú bélyegjük és önhibájukon kívül vannak munkanélkül, a Bevándorlási Hivataltól a létfenntartásukhoz szükséges támogatásban részesülnek. Nem valószínű, hogy Kádárék szóvivője megszámolta volna az országúton bandukoló magyar munkanélkülieket, de biztos, hogy arcizma sem rezdül meg, amikor ilyen hazugságot kimond, mert egy kommunista diplomatának nem kell nyelveket tudnia, de hazudnia tudni állásának elengedhetetlen előfeltétele. De ez még nem minden. A szóvivő "orcáján" elég vastag a bőr, telik még további hazugságra is. Azt fecsegte, hogy: "A kanadai kormány a lakosság erélyes követelésére ingyenesen szállítja vissza Ausztriába azokat, akik hazatérési igazolvánnyal rendelkeznek. A rendelet végrehajtását azonban a fasiszta Szálasi Ferenc "nemzetvezető" testvérhugára és szárnysegédére bízták". Ahány szó, annyi aljas hazugság. Szálasinak egyáltalában nincs testvérhuga, tehát nyilván nem is lehet Kanadában és nem állhat a kanadai kormány szolgálatában. Holmi szárnysegédről is kotyog a szóvivő úr. Amennyire a 13—14 év előtti eseményekre és újságcikkekre még emlékezünk, Szálasi szárnysegéde Gömbös Ernő volt, Gömbös Gyula volt miniszterelnök fia. Gömbös Ernő ezidőszerint tudomásunk szerint Olaszországban él és a torontoi magyarság nem ismer olyan személyt, aki annakidején Szálasi szárnysegéde lett volna. A hazugot könnyebb utolérni, mint a sánta ebet — mondja a közmondás. Még az ötletes hazugot is. Hát még az olyan otromba, tudatlan és pimasz hazugot, mint ez a külügyminisztériumi szóvivő, aki nyilván mint "kiemelt káder" került a kaptafa mellől az íróasztalhoz, mert nyilván ahhoz sem értett. Egy kicsit kevesebb, több lett volna, de ez a szerencsétlen túlságosan elvetette a súlykot és nyilván derűs perceket szerzett a jelenlevő külföldi újságíróknak, akik munkájuk során láttak már valódi diplomatákat is. A forradalom előtt újságíró körökből terjedt el Pesten a következő vicc. Hogyan ragozzuk a "hazudni" igét? Én füllentek, te teljesíted a tervet, ő építi a szocializmust, mi önéletrajzot írunk, ti önkritikát gyakoroltok és a külügyminisztérium szóvivői nyilatkoznak. Csak nyilatkozzanak. Szóvivő nyilatkozik, a "karaván halad". Reméljük már nem sokáig fognak nyilatkozni. FELHÍVÁS ! Felhívjuk Hegedűs Sándort, hogy saját érdekében^ azonnal jelentkezzen kiadóhivatalunkban. ERRŐL - ARRÓL CÁRACAS. A „disszidált’ venezuelai diktátor, Perez' Jiminez, valószínűleg készült’ a száműzetésre -és már előre' gondoskodott róla, hogy ne’ legyenek különösebb anyagi’ gondjai. Állítólag 227 millió’ dollárt helyezett el különböző’ külföldi bankokban úgy, hogy nagyobb nyomorgás-^ ról egyelőre nincs szó. • MÜNCHEN. Uj színház^ nyílik Münchenben március-< ban, Paul Verhoeven, az is-, mert, kitűnő német színészi vezetése alatt, A „Das Ensemble” nevű új színház első< műsordarabja, Seribe : Egy4 pohár víz című darabja lesz.< Theo Lingen, Lil Dagover és< az igazgató Paul Verhoeven-< nel a főszerepekben. ** KANSAS CITY. Arthur < Eisenhower, az amerikai elnök legidősebb öccse, hosszas < betegeskedés után a napok-< ban elhunyt. HEIDELBERG. Az Olaszországban állomásozó amerikai csapatok új főhadiszállása a jövőben a németországi' Heidelbergben lesz. * SAARBRÜCKEN. A fran-1 cia és német vasúti hatóságok megegyezése folytán hat’ újabb vasútállomáson rendeznek be vámvizsgáló híva-’ tatokat, a két ország közötti' utasforgalom gyorsabb lebonyolítása végett. TORONTO. A Humber fo-' jó jegén akart keresztülmen-' ni Perone Altomare, 12 ,éves,' egy esztendővel ezelőtt Kana-’ dába emigrált olasz iskolás-' fiúcska. A gyenge jég besza-' kadt a gyermek alatt. Szerencséjére egy teherautó ve-’ zetője, Harold Matthews ész-’ revette és azonnal segítségére sietett. Kimentette a kis fiút és egy odaérkező rendőre segítségével haza is vitte szti-< lei lakására. ** DÜSSELDORF. A düssel-< dorfí Német Zsidók Tanácsá-< nak kiadott jelentése szerint^ eddig 30.000 zsidó tért visz-' sza Nyugat-Németországba' és Nyugat-Berlinbe. * * * VARSÓ. A lengyel belügyminisztérium jelentése szerint, a lengyelek által meg-' szállva tartott német területeken (Korridor) a legutóbbi népszámlálás adatai szerint még mindig 1,100.000 német él. MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Csütörtöktől, 1958. február 6-tól szerdáig, február 12-ig bezárólag RÖKK MARIKA öröksikerü, ragyogó zenés szinesfilmje CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ ( Die Csárdásfürstin) k Kálmán Imre világhírű operettje — Magyaros hangulat, tánc, muzsika —( Pazar kiállítás, látványos revűjelenetek. r Főszereplők: RÖKK MARIKA, JOHANNES HEESTERS, HUBERT MARISCHKA' WALTER MUELLER stb. Második film: FIGARO HÁZASSÁGA (Die Hochzeit des Figaro) f Kedvesen derűs, romantikus történet Mozart leheletkönnyü örökszép dallamaival h Főszereplők : ERNA BERGER, MARGARETHE KLOSE és elsőrangú együttes^ VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta 6-tól folyt. Szombaton délután 1.30-5-kor, este 9-kor MELODY THEATRE MONTREAL ^SHERBROOKE, \V. (SL Lawrence sarok.) BE. 0050' Péntektől, 1958. február 6-tól csütörtökig, február 13-ig bezárólag Rendkívüli filmélmény: MORGENGRAUEN Egy orosz hadifogságból hazatért repülőtiszt érdekfeszítő sorstörténete Főszereplők: HANS STUEWE, ELISABETH MUELLER, ALEXANDER KERST, RENATE MANNHARDT, OLIVER GRIM, JOHN VAN DREELEN, CARSTA LOECK,^ JOSEF SIEBER, stb. Második film : VON PAPPENHEIM, Vidám félreértések és szerelmi bonyodalmak — Látványos revűjelenetek és kitűnő dallamok — Jókedv — Humor — Lendület ’Főszereplők: VICTOR DE KOWA, HANNELORE SCHROTH, GRETHE WEISER," GEORG THOMALLA és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta este 6-tól, szombat-vasárnap délután 2-től folyt. V.V.V.V.V.V/.VVAV.V.V.V.V.V.V/.W.'AV.V.V.V.'i DER FÜRST YORK THEATRE HAMI LTON ,164 YORK ST. TEL.: JA. 2-0921’ 1958. február 10, 11 és 12-én, hétfőn, kedden és szerdán RÖKK MARIKA kitűnő zenés szinesfilmje DIE FRAU MEINER TRAEUME í Gyönyörű tájak — Pazar revü- és táncjelenetek — Remek humor és mu^ zsika — Látványos élmény, élvezetes mulatság Főszereplők: RÖKK MARIKA, WOLFGANG LUKSCHY, GRETHE WEISER, WALTER MUELLER és sokan mások Az elragadó zenés vígjáték : ICH HAB’ MEIN HERZ IN HEIDELBERG VERLOREN A festőién szép, patinás egyetemi város örök romantikája, elragadó hangulata, a híres diákélet mindenkor vidám, nótás kedve, friss humora, fiatalos lendülete, jólesően derűs, szórakoztató filmélmény Főszreplők: ÉVA PROBST, ADRIAN HOVEN, PAUL HÖRBIGER és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR — Naponta este 6.05-tő! folyt. kW.VAW/.W////AV/«V.V.V.VA*/Aii\VV.V/AVVá ’ RIO THEATRE 1660 BROADWAY E. VANCOUVER, B. C. 1958. február 13, 14 és 15-én, csütörtökön, pénteken és szombaton A TORONTOI ALL NATIONS FILM COMPANY NÉMET FILMMÜSORA KERETÉBEN Egy kitűnő uj zenés vígjáték : FRITZ UND FRIEDERIKE Sziporkázó humor — Ragyogó friss ötletek — Remek muzsika ► A kettős címszerepben: LISELOTTE PULVER, mint sportifju, katona és bájos^ fiatal hölgy További főszereplők: ALBERT LIEVEN, ERIKA VON THELLMANN, MARGARETHE HAAGEN és OTTO GEBUEHR ALLES Második film : FÜR PAPA .Mulatságos bonyodalmak egy szerelmi kalandokba keveredő, élnivágyó öz-4 vegyember körül — Apa és leánya vidám viszálya, mely végül az első unoka < győzelmével végződik Főszereplők: HANNERL MATZ, CURD JUERGENS, PEER SCHMIDT, OLGA CSEHOVA, stb. Folytatólagos esti előadások FORINTÁTUTALÁS ÜGYBEN KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT fi világ összes gyógyszerei megrendelhetők RECEPTRE ÉS RECEPT NÉLKÜL IS A KÖZISMERT DEÄ ÉLELMISZER ES GYÜMÖLCS-CSOMAGOK TOVÁBBRA IS KÜLDHETŐK IKK A KÜLDEMÉNYEK BEFIZETŐHELYE VÁMMENTES GYERMEKJÁTÉKCSOMAGOK HASZNÁLT MJHACSOMAGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN 100 FORINTOS BANKJEGYEK KAPHATÓK Minden küldeményért garanciát vállalunk! Ne kísérletezzék! Küldjön Ön is ott, ahol mindenki; az északamerikai kontinens legnagyobb pénz, csomag- és gyógyszerküldő nemzetközi Intézeténél: INTERNATIONAL RiEttl SERVICE 387 S P A D IN A A V E. TORONTO, ONTARIO, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 ÉS WA. 2-1458 Vidékiek írjanak! Magyarul levelezünk! Kérje legújabb árjegyzékünket!
