Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-02-05 / 15. szám

VIII. 15. szám, 1958 február 5., szerda KANADAI MAGYARSÁG FORINT ÁTUTALÁSSAL IKKA csomagküldéssel forduljon Dr. Pőzel István kanadai közjegyző, volt budapesti ügyvéd irodájához. Jogi és kereskedelmi természetű ügyekben útmutatás. Fordí­tások és tolmácsi szolgálat minden nyelven. 467 SPADINA AVE. TORONTO TORONTO, ONT. KANADA TEL.: WA. 2-8827 .WWWUWWWVWWWWWj LESLIE CLEANERS tisztít és javít garanciával 2 EWART AVE. RO. 7-8115 Torontó területén a ruháért elmegyünk és haza is szállítjuk Tulajdonos : LELESZY GYÖRGY ’a'A'.W.V/.W.V.'.V.W* MAGYAR RÁDIÓADÁSOK All Nations Film Company magyar rádió műsora minden vasárnap 2.30—3 óráig a CHWO állomás 1250-es hul­lámhosszán. A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap 1.10-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Hor­váth József. A torontói CKFH rádió ál­lomás az 1340-es hullámhosz­­szon minden szombaton d. u. 4 órától 5-ig sugároz műsort. Bemondó : Bálint Kálmán. Minden szombaton délután 3 órakor az 1400-as hullám­hosszon jelentkezik a „Hun­garian Rhapsody” magyar óra, kultur és zenei műsorá­val a Woodstock-i CKOX rádióállomáson. Halgassa ! Szeresse ! I. osztályú FÉRFI ÉS NŐI MÉRTÉKUTÁNI SZABÓSÁG A megnagyobbított divatsza­lont továbbra is a müncheni szabászakadémiát végzett GAUDER PÁL vezeti. Elsőrendő angol szövetek, olcsó árak. 274 SPADINA AVE., TORONTO TEL.: EM. 8-3796 Értesítjük Torontó magyarsá­gát, hogy Európából megér­keztek a legfinomabb angol szövetek s azok vevőink ren­delkezésére állnak. Autóját azonnal javitja Earl Mabee White Owl Service Station — Delhi. Ont. Telefon 331.-HA KÖNYVELÉSI, ADÓBEVALLÁSI gondjai vannak, hívja ENDRÉNYI KÁROLY Kanadában végzett könyvelőt. Telefon : HU. 1-7675 OR. 6279 Figyelje könyvosztályunk hirdetéseit. LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert...............................$0.80 Béla deák: Hulló Vércseppek ...................................$1.50 Csaba István: Az elsűlyesztett háború ................... $1.50 Csighy Sándor : Viharok Sodrában ....................... $1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól......................$2.00 Fürv Lajos: Árva Magyar János ...........................$1.80 D. Holló: Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata...$2.80 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ............................$1.50 Kincses Szakácsköny : (270 oldal) ................................$2.50 Mikszáth Kálmán : Lohinai Fű ........................................$0.80 Móricz Zsigmond: Mese a zöld füvön............................$0.80 Móricz Zsigmond : Pacsirtaszó ........................................$0.80 Orbán Frigyes: Görbe Tükör.................................... $1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu............................... $0.30 ” ” ” Vászoly ....................................$1.80 M. Saint Clair: Ella néni meséi................................ $1.00 Szalay Jeromos: Márton Áron erdélyi püspök----- $1.00 Ugyanaz angolul .................................................... $2.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ............................$0.80 Székely M. Imre : Szent István legendája........ - $0.25 Szilvássy László: Mesék a bryanszki erdőből ....... $3.00 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal ............................$1.00 Magyar (Piatnik) kártya.........................................................-8° Römmi kártya .... $2.50 Römmi kártya finom plastikból ........................................$3.20 Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk. Tanulj Kanada vezető szak­iskolájában Légy fodrász ! Ha Amerika legnagyobb fodrászati iskolájában tanulsz, melyből a kiváló szakemberek ezrei kerültek ki, nagy lehetőségeid kínálkoznak, szép, megbecsült, jólfizetett foglalkozásod lesz. Ingyen katalógus. Nappali és esti tanfolyamok. Érdeklődés írásban vagy személyesen : MARVEL HAIRDRESSING SCHOOL 358 Bloor St., W., Toronto. Ontario területén iiókok Hamilton ban és Ottawában. VWVWVUWWVwWWiAWVVV $2.59 HETENKÉNT elég ahhoz, Hogy elegánsan járjon, ha felkeresi a TORONTO FAMILY CJDTHIERS üzletét, mely elintézi összes ruházati problémáit. • Kosztümök, • Féffiruhák, • Kabátok, 0 Sportzakók, • Női ruhák, • kabátok, VÁSÁROLJON HITELRE TORONTO FAMILY CLOTHIERS 514 GUEEN STREET WEST Toronto, Ont. Telefon: EM. 3-2415 A IKSZTY FIÚ ESETI títh unni IRTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN Westinghouse rádiók, jég­szekrények, mosógépek és televíziós készülékek ké­nyelmes reszletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland. |VBBU5JHWaV25i5S2yyW^ 11a használt autóját el w akarja adni, vagy alkatrészt! akar vásárolni, hívja fel aj NIAGARA AUTO PARTSJ MR. KISS-t 1224 Ferry St. Niagara Falls, Ont. Tel,: EL. 8-3653 EL. 4-1921 j NIAGARA PUBLIC SERVICE P. O. Box 292 Telefon : EL. 4-6573 NIAGARA FALLS, ONT. Magyar könyvek, újságok. Gyógyszer- és ajándék­­csomagok küldése 13. FOLYTATÁS — Szeretem ezt a Klincsókot. Nagyon derék ember és főleg szófogadó, — dicsérte Malinkénak útközben, — igaz, hogy na­gyon rosszul megy a gazdaság alatta, de szeretem. Átkozottul ke­veset hajt a Szedres. Ha nem volna a Kicka, már régen kivicsorítot­­tam volna a fogamat. — A Kicka tehát a jobbik birtok? Az is csak olyan, hanem van ott egy gazember kasznárom, egy bizonyos Fekete György, makacs kálvinista ember, akit el akarok csapni, mert nem akar rám hallgatni s akármit rendelek, mindig az ellenkezőjét teszi. Sejtem már (mert nem vagyok én olyan nagy szamár), hogy éppen azért megy jól a gazdaság. Mindegy, mégis elcsapom, mert szeretem a jövedelmet, de még jobban szeretem az engedelmességet. Hát nincs igazam, Maiinka? — És mennyi már most a két birtokból az évi jövedelem, ha szabad ilyesmiről kérdezősködni? — Ráfizetek. — Ráfizet? — kérdezte csodálkozva Maiinka. — Minek gaz­dálkodik akkor méltóságod? — Minek? — förmedt fel a báró némileg megbotránkozva az együgyű kérdésen. — Hát akkor miből éljek? — Úgy értettem, hogy ha talán bérbeadná méltóságod a bir­tokot. — Ugyan hagyjon békét! Kinek adjam? Zsidónak? Az kizsa­rolja a földet. Kereszténynek? Az nem zsarolja ki, de a bért sem fizeti meg. — Bárcsak nekem lett volna ilyen két pusztám ! — sóhajtott Maiinka. — Ne kívánjon olyat, barátom! Örüljön, hogy nincs semmije. A vagyontalanoké az ország, higyje meg nekem. Ne kísértse az Is­tent, Malinka ! Hiszen most minden a többségeken fordul meg. Többségről beszél a minis-zterelnök és a minisztererelnököt támogató képviselő. Mind a kettő a többségből meríti létét. Többségről be­szél a király is, mert a többség szavazza meg neki a rekrutát, a hadiköltséget és a civillistát. A többség az úr s abban egy olyan szám Kopacska, mint Esterházy. Egyik se több egynél. De Kopacs­­kának az az előnye van, hogy semmije sincs s ha egyszer össze talál beszélni mindazokkal, akiknek nincs semmijök kisül, hogy ők a többség. Félek, hogy észreveszik egy napon és akkor ők az urak, övék az ország. És maga mégis elég könnyelmű, hogy két pusztát akarna I Hát meg van maga bolondulva? Maiinka, Maiinka, ne le­gyen háládatlan a gondviselés jótéteményeivel szemben ! Maiinka sehogyse tudott tisztába jönni a principálisával, pá­dig megfigyelő lévén, váltig igyekezett annak veséjébe hatolni. Hol nagyon okos embernek látszott, hol félbolondnak. Valószínűleg e kettőből volt összetéve. De az se volt bizonyos. Mikor már egyes vonásokból megkonstruálta az emberét, akkor egy új fölbukkanó vonás halomra döntötte az egész képet. Ily beszélgetések közt észre se vették, mikor egy völgykatlan­ban előtűnt a hitvány Krapec falu, fehér szalmafödeles házikóival s fent a dombon hatalmas fenyőfák között a Kopereczky ódon kastély, Mária Terézia korabeli manzárd fedelével, zöld zsalus ablakaival és kiülő tornyával. — Itthon vagyunk, barátom. Amott a rezidenciám ! A vakok közt csakugyan király a félszemű; soha még épület npm hatott annvira Malinkéra, mint ez a vén fészek, nedin unván­csak nem volt rajta semmi szépség; az egyik oldalhoz egy dísztelen fészert ragasztottak, a fedelét pedig az új zsindely csúfította el, mellyel itt-ott befoldozták a korhadt részeket. Mégis valami fönség­­gel látszott uralkodni az ütött-kopott kunyhók fölött. Csakhamar behajtott a kocsis az udvarra. Az uraságot senki sem fogadta, csak a kos szaladt elibe, hasonlóan a kutyához. Az ud­varon egy tenyeres-talpas szolgáló szép példány pontyot kapart, amely ínycsiklandozó látvány jól esett Kopereczkynek; étvágyát a hegyi levegő megnövelte. — No, Ancsura, hogy van az asszony? — A méltóságos asszony ma kelt fel először a gyerekágyból. — Hát a kis báró mit csinál? Ancsura félregörbítette a száját, mely majdnem a füléig ért, aztán vállat vont: — Nézeget a kék szemecskéivel egyet-mást. — Mit beszélsz? — szólt közbe a báró mohón és vidáman. — és mit nézeget, te Ancsura? — Hát például engem is, ha bent vagyok. — Ugyan eredj, te golyhó! Van is kit nézni! Hogy téged né­zeget, hahaha! Hallja ezt, Maiinka? Már a leányokra nézeget a kis kéthetes Kopereczky. Rohant fel a lépcsőkön az emeletre s meg sem állt, csak az asszony szobájában, aki még gyönge volt, a díványon feküdt s Rozália, a komornája, regényt olvasott fel neki. A szoba túlsó szög­letében bölcső ringott s a kis Kopereczky aludt benne. — Pszt, ne kopogjon olyan nagyon, — riadt fel Vilma. — Al­szik a gyerek. Olvasson, Rozália, csak olvasson! — És te hogy vagy édesem? — Köszönöm ... és te? Rendbejöttéi a főispánsággal? — Teljesen. Húszadikán lesz a beiktatás. — Szent Isten, olyan hamar? — A miniszterelnök kívánta, hogy siessek. — De hiszen ez lehetetlen, -— szólt a menyecske elképedve. — A lakást nem lehet addig berendezni. — Egy darabig a vendéglőben lakom, ha a megyeházán nem lehet. — És én? — Te itt maradsz, míg ott rendet csinálok. Aztán eljövök érted. — Atyám hogy van? — Atyád jó ember, Vilma, ö derekasan viseli magát. Most ott van Bontóváron. — Hálával tartozol neki, Izrael, nagy hálával. De csak olvas­son kérem, Rozália, mert a kicsike felébred, ha nem hallja, hozzá van szokva a folytonos zümmögéshez. — Mit? — pattant fel a báró harsogó kacajjal. — így csaljá­tok a szegény kis Kopereczkyt? A bölcső-dal günyögö hangjait re­gényolvasásra akviralod el szegénytől? . .. Igazán Noszty-vér vagy, Vilma ! Ezen aztán Vilma is elmosolyodott és kikergette urát a szo­bából. Eredj, fölébreszted ! Úgy tudsz nevetni, mint egy medve ! — Hallottál te valaha medvét nevetni? Ne prézsmitálj annyit, eredj már. Majd utánad küldöm a fiadat, ha fölébred. (Folytatjuk) KEDVENC' ITALÁHOZ SZÜLŐHAZÁJÁBÓL LEGKÖZELEBB ÁLL A COLA ORANGE REAM SODA GINGER ALE jj INGYEN AZ ÜZLETBE I SZÁLLÍTVA i II piknikekre, társasvacsorákra j| és minden más ünnepi § alkalomra. 1 WAlnüt 1-2151 I MINDEN HÉTKÖZNAP a I HÍVJA FEL TORONTÓBAN j este 7 óráig | PRIVÁT HÁZHOZ NEM SZÁLLÍTUNK A Kanadai Magyarság a te lapod! Olvasd, terjeszd és szerezz újabb barátokat! A TORONTOI EGYETEM új agyvelőt kapott. Ez az agy sokkal gyorsabban működik, mint az előző és a neve In­ternational Business Machine Type 650. Az új elektromos agy felszerelése április 30-ra lesz készen. A g.ép olvas, ír, összead, kivon, és elhatározá­sokat is készít 2,300-at má­­sodpercenkint. A készülék emlékezőtehetséggel is meg van áldva és a kiszámított adatokat tárolja és azokat későbbi feladatok folyamán felhasználja. A mágneses szalagok segítségével a gép 15.000 számjegyet tud felje­gyezni és leírni másodper­­cenkint, 78.000 összeadást és kivonást végez percenkint. Dr. H. Watson igazgató sze­rint üzembentartása is sokkal olcsóbb, mint az előző gép­ágyé volt. * * * PLESNER JÓZSEF és DÁ­VID (apa és fiú), akik más név alatt milliókat szereztek Kanadában, majd titokzatos módon eltűntek ,és visszatér­tek, — tartózkodási engedé­lyért folyamodtak a beván­dorlási hatóságokhoz. Az ot­tawai kormány azonban az engedélyt nem adta meg és az apát és fiát deportálják. A fiú kanadai lányt vett el feleségül, a bevándorlási ha­tóságok mégsem engedik meg ittartózkodását. V. Még egyszer hozzáfogunk pakolni, hogy erre yégleg pontot tegyünk Felette mozgalmasan telnek a napok. Mindegyike hoz vala­mely új élményt, új izgalmat. Gondolkodásra, elmélyülésre nincs egyetlen percünk sem, hiába vagyunk időmillomosok, hiába lettünk — "szabadúszók". — Az események nemcsak egymást, hanem minket magunkat is űznek, kergetnek. A belövések mind közelebb és közelebb robbanak. Szegény kicsi kutyám a Bagoly olyan védel­­rnetkeresően bújik hozzánk az egyes bombabecsapódásoknál, mintha közeli végét érezné. Az ősz — hiába vagyunk már novemberben — olyan enyhe, hogy még mindig nyitott ablakoknál alhatunk. Az éj csendjében, sötétjében még kísértetiesebben verik vissza a falak az ágyúzások éles csattanásait, mint nappal, állandóan emlékeztetve bennünket a gólyalábakon felénk közeledő végzetünkre. Valami dolgom akadt a városban s a Károlyi utcában találkoz­tam egy régi diákköri barátnőmmel. — Van-e szándékotokban elmenni? — kérdi az első kölcsönös üdvözlések után. — Bizony én nem is tudom, mit mondhatnék erre neked. Ne­künk erősen elhatározott szándékunkban állott elmenni, de mivel kocsijainkat a hatóságok foglalták le, ugyanakkor az utakat elállták a németek, ez fehetélenfié vált. Délután eljött hozzánk barátnőm az urával s szinte agressziv modorban követelik, hogy vigyük el őket Salvácra. — Édesem ! — már délelőtt mondtam neked, hogy ez kizárt dolog akkor, amikor nem rendelkezünk a kocsijainkkal. — Ha Istent ismertek — fakad sírásra — vigyetek el ben­nünket. Egyik gyerekünkről sem tudunk semmit. Ők Dunántúlon vannak s csakis így remélhetjük, hogy hozzájuk eljuthatunk, ha ti elvisztek. — Mégis hogyan gondolod ezt Ernám? — Nem lehetne korán reggel kiszökni a városból? Meginogtam. Sorsunk közös fájdalmában — hiszen mi is a gyerekünkért vérzünk elsősorban — újra bizonytalanokká válunk. — Jó — mondom némi gondolkodás után — kíséreljük meg a lehetetlent. Aki mer, az nyer. Megbeszéljük, hogy férje Péter másnap reggel odajön a sof­­főrünk pincéjéhez, ahol értékeink és élelmiszereink le vannak raktározva. Éhen tehát nem halunk negyedmagunkkal sem. Való­ban jó gondolat. — Az autót kora hajnalban felpakoljuk s még pirkadás előtt kiszökünk a városból. Barátnőm férje már kora hajnalban ott vár a pincénél más­nap. Mi is csak pár napja költöztünk haza, mert előbb ottlaktunk értékeink őrzése miatt az ottani óvóhelyen. El is kezdem most már a pakolást, bár itthonról éppenséggel nem sok dolgot számítok vin­ni. Nem is ürítem ki az itthoni szekrényeket, nehogy az itthonmara­­dottakat megkínozzák miatta az oroszok. Soffőrünkkel is megbe­széltük már akkor, amikor értékeinket náluk lepakoltuk, hogy fele­ségével együtt őket is magunkkal visszük. Mikor a mellettük levő óvóhelyről hazaindulóban voltunk, be­mentünk.$zarkáékat is értesíteni az útra való felkészülésre. Nagyon csodálkoztunk, mikor a férfit az ágybanfekve találtuk. Nagyokat nyögött, sóhajtozott, hogy ő meg sem tud mozdulni s ne is gon­doljunk az útnakindulásra. Kissé szeget ütött fejünkbe ez a hirtelen­­jött rosszullét — tegnap még kutyabaja sem volt, amikor a másnapi útnakindulás elhatározásáról értesítettük. Akaratlanul is eszembe­villant, hogy amikor értékeinket az ö rábeszélésére náluk elhe­lyeztük, semmiképpen sem volt hajlandó aláírni az ingóságok lel­­társzerü átvételét. Feleségével együtt kereken megtagadták már akkor arravaló hivatkozással, hogy ha az oroszok esetleg kirabol­nák, azért ők nem felelhetnek. Még mi magyaráztuk nekik jóindu­lattal, hogy háborúokozta kárőkérr senkit nem lehet' felelősségre vonni. így Szarka Mihály végre nagynehezen aláírta, felesége azon­ban, akinek valami ingatlanja is van, hallani sem akart róla. Napi­rendre is tértünk felette jóhiszeműen . .. Hrfi. Gyanús,'nagyon gya­nús ez a betegség. " *' ' • ' ! Míg otthon mindezeket pakolás közben végiggondolom) nyílik az ajtó s bejön rajta a sógorom hat rendőrrel; meg néhány pénz­ügyőrrel. — Mit csinál a nemzetes asszony? — kérdik a rendőrök. Csak nem gondolnak talán menekülés’reakkor, amikor már minden út el van zárva? — A németek mindent elszednek a menekülőktől; jár­műveket, csomagjaikat s egyszál ruhában lerakják őket az út sze­lére. Dunántúlon az amerikai gépek egészen mélyreereszkedve bombáztatják négerekkel a nyomorult menekülőket. A jutási kato­naiskolát már kivitték Németországba, mert Dunántúlon is meleg a helyzet. Tiszta őrület már ilyenkor a menekülésre gondolni. Jól gondolják meg, mit tesznek. A jutási katonaiskolát kivitték Németországba. — Engem csak ez az egy mondat üt meg. Ide van a fiunk beosztva. A rendőrök, fináncok mind egyszerre beszélnek, de mind egyöntetűen s mindnyájuk beszédjének az a refrainje, hogy: őrült­ség most már útnakindulni. Kint zuhog a novemberi eső, mintha dé­zsából öntenék. — A jutási katonaiskolát kivitték Németországba — zug állandóan a fülembe. — Abbahagyom a pakolást s gondol­kozni kezdek. Sógorom minden ékesszólását előveszi, hogy lebe­széljen a menekülésről. Istenem mitévő legyek? (Folytatjuk) EMESE: ELMEGY A FIUNK...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents