Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-12-28 / 106. szám

VII. 106. szám, 1957 dec. 28. KANADAI MAGYARSÁG KANADAI ^tXH/XíUoK 'rbuHtyevUelMA 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész é vre $10.00, fél évre $.6.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $12.00, fél évre $7.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Tuesday, Thursday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. POKOLY LÁSZLÓ : ßajok—problémák ORVOSSZEMMEL Kérdés: Megtaláltam végre azt a leányt, akit szeretnék fele­ségül venni, de mert édesapám nem gondoskodik eléggé a csalá­dunkról, nekem kell róluk gondoskodnom. Viszont, ha megnősül­nék jelenlegi adottságaim mellett képtelenség volna segítenem a családunkat. Nem találok kivezető utat. Kötelességem e nekem a családunk eltartása és áldozzam fel inkább emiatt a házasságomat? Felelet: Sok függ attól, hogy édesapja egészséges, épkézláb, munkaképes ember-e, vagy nem. Ha igen, akkor az ő kötelessége a családról való gondoskodás. Önnek pedig meg van a joga ahhoz, hogy a saját családját megalapítsa. Családjuk helyzetének apró részleteit Ön ismeri. Ezért mindent alaposan kell megfontolnia. Há­zasságával nem kell nagyon sietni, de ha megnősül, az nem jelenti azt, hogy némi segítséget tovább már nem szabad nyújtania saját családjának. Sőt sok gyönyörű példáját láttam annak, hogy a fia­talok gyönyörűen összedolgozva havonként rendszeresen segítették a rászoruló szülőket. Ha pedig a menyasszonya ez ellen már eleve tiltakozna, akkor várjon csak még azzal a házassággal és tanulmá­nyozza egy kicsit alaposabban menyasszonya lelkivilágát. Kérdés: Gyakran bajban vagyunk, mert két jóismerős család gyerekestől együtt, hetenként kétszer, háromszor megszállnak minket. Mi szeretjük őket, de dolgos, fáradt emberek vagyunk és lassan az idegünkre megy az egyoldalú vendégeskedés, mi ma­gunk nem vagyunk látogató természetű emberek. Hogy lehetne se­gíteni a helyzeten? Felelet: Mozduljanak ki maguk is néha hazulról és látogassák meg a szóbanlevő barátokat. Mondják el nekik a jövőheti program­jukat és beszéljenek meg egy határozott időt, amikor Önöknél me­gint összejönnek. Erre az alkalomra hívjanak meg olyan másokat is, akikkel a "szorgalmas látogatók" bizonyára barátkoznának. A lá­togatások meg fognak oszlani és Önökre kevesebb jut. Ha fáradtak és csendre vágynak, akkor ne csináljanak belőle titkot. Ha jóbará­tok az ismerősök akkor meg fogják érteni és ők is tapintatosabbak lesznek. Kérdés: Évekkel ezelőtt nagyon megsértettem édesanyámat, ami szakadást okozott kettőnk között. Tettemet nem szándékosan követtem el, hiszen mindig nagyon szerettem őt és őszintén ra­gaszkodtam hozzá. Szegény meghalt és már nem lesz alkalmam bocsánatot kérni tőle. Hónapok óta bánt, mardos, szomorít ez a bűntudat, melytől képtelen vagyok szabadulni. Mit tehetek? Felelet: Azon a helyen, ahol jelenleg édesanyja lelke van, másként gondolkoznak, éreznek és ítélnek. Ha Ön, mint írja, ala­posan megbánta tettét és még most is gyötrődik amiatt, hogy édes­anyja életében nem kért bocsánatot tőle, akkor hiszem, hogy édes­anyja már régen megbocsátott Önnek. Az anyákban mély megér­zések megértést teremnek gyermekeik iránt még akkor is, mikor azok hálátlanul és gonoszul cselekszenek, mert bizonyosan tudják és érzik gyermekeik szeretetét és ragaszkodását. Ne szomorkodjék, ne gyötrődjék és ne marja önmagát. Isten és édesanyja megbocsátottak Önnek. Kérdés: Munkavezető vagyok egy üzemben és sok esetben munkásfelvételeknél döntő szavam van. Mint református ember több esetben katolikusokat hátrányban részesítettem protestánsok­kal szemben és mindanyiszor úgy éreztem, hogy helytelenül cse­lekszem. Hogy látja Ön? Felelet: Nagyon jól érezte azt, hogy helytelenül cselekedett, mert a protestáns, tehát református elvekkel is határozott ellentét­ben áll, hogy hátrányos megkülönböztetéseket csináljon bárkivei szemben, akár a vallása, akár a faja miatt. Kérdés: Feleségem néha veszekszik velem, mert nem hagyom magam, hogy befogjon törülgetni. Fogadtam vele, hogy bizonyára Dr. Pokoly sem törülget. Tessék megmondani, hogy ki nyerte meg a fogadást? Felelet: Sajnálom, hogy kellemetlen hírt kell írnom, de fele­sége a nyertes. Ha nem is túlságosan gyakran, hiszen két nagy lányom van, de néha igenis törülgetek, mégpedig elég szívesen, mert kellemesen tudunk ilyenkor, mosogatás-törülgetés között fele­ségemmel eldiskurálgatni. önnek is melegen ajánlom. BÉNULÁS, RESZKETÉS A betegség főleg idősebb korban lép fel, legtöbbször hatvan életév után, egyformán gyakori férfiaknál és nőknél. Idegbetegség, melynek oka valószínűleg az agyállomány korai öregedése, de alapot szolgálhat rá a korán fellépő érelmeszesedés, vagy idült gyulladásos állapot, valamint a vérbaj is. Gyakran kedélyi megrázkódtatások, sérülé­sek, balesetek, esetleg erősebb meghűlések váltják ki az első tüneteket. A baj kezdete néha teljesen észrevehetet­len. Először csak reumás és zsábaszerű fáj­dalmak jelentkeznek, a beteg lábai gyakran „elalszanak”, tagjaiban hidegséget és zsib­badást érez. Hangulata „öregesen” megvál­tozik. ingerlékennyé, szeszélyessé és dühki­törésekre hajlamossá válik. Feltűnő ilyen emberben az érdeklődési zavar, amely már sokszor fiatal kora óta fennáll. Előfordul pél­dául, hogy arca egyik fele hirtelen elsápad, mialatt a másik fele erősen kipirosodik. Gya­koriak az izzadság! rohamok is. Miután az említett tünetek már egy idő óta fennállnak, egyszerre valamilyen felindulás vagy túl­­erőltetés kapcsán remegés lép fel a karban vagy kézben. Néha akár évekig is ez az uralkodó tünet, mászor viszont gyorsan fo­kozódik a reszketés és csakhamar kiterjed a fej-, arc- és törzsizomzatra is. A betegek ál­landóan, szakadatlanul reszketnek és csak néhány percre sikerül néha a reszketést aka- I ratlagosan befolyásolni és megállítani. A ! legkisebb izgalomra azonban a reszketés i újra kitör, majd fokozódik és heves rázkó­­j dások rezegtetik az egész testet. A remegés j csak alváskor szünetel. A kézujjak mozgása ; a pónzszámlálásra emlékeztet. Jellegzetes ismertető jele a betegségnek az izommerevség. A végtagok sajátságos hely­zetekben rögzítődhetnek. A kezek például tartósan író helyzetben vannak, az arc me­rev, álcaszerű, a fej kissé elcsavarodik és oldalt hajlik. Járáskor a törzs előrehajlik s az embernek az az érzése, hogy a beteg, aki kis, csoszogó léptekkel jár és alig jut előre, minden pillanatban orra bukhat. Ámde ha egyszer belejött a járásba, mindig gyorsab­ban jár és képtelen fékezni lépteit. Ilyenkor mások segítsége nélkül meg sem tud állni. Ha ágyban fekszik, vagy széken ül, telje­sen tehetetlenné válik. Nyugtalan, sírásra hajlamos és folyton mozogni szeretne. Anél­kül, hogy láza lenne, állandóan forróságról panaszkodik. Érdekes az izommerevség eloszlása. A me­revség ugyanis nem egyenletesen oszlik el az összes izmokban, hanem legerősebben a törzshöz közelálló végtagrészeknek főleg hajtóizmait támadja meg. Ezáltal válik a be­teg tartása olyan jellegzetessé. A mozdulat­szegénység ráterjed a mimikái és a beszédiz­mokra is. A beteg arca, mint említettük, tel­jesen kifejezéstelen, lárvaszerűen merev. Egy idő múlva beszéde is lassú és érthetet­len lesz. Lassan és csak fáradtságosán tud rágni és nyelni. Súlyosabb szellemi zavarral a betegség nem jár, igaz ugyan, hogy a be­tegek mind részvétlenebbek lesznek a kör­nyezet eseményeivel szemben és mind keve­sebb dolog tud hatni rájuk. Étvágyuk és al­vásuk azonban kielégítő. A betegség lefolyása évtizedekre terjed­het. Rendszerint közbejött fertőző betegség vet véget a szenvedéseknek. I Gyógyítás : Igyekeznünk kell a folytonos j reszketés által legyöngített szervezetet jó táplálással megerősíteni. A kínzó feszülésér­zés ellen jót tesznek a meleg fürdők. A fürdő után 1—2 órai nyugalomra van szükség. A villanyárammal való kezelést inkább mellőz­zük. A táplálék legyen könnyen emészthető. Gondoskodnunk kell a székürülés rendezésé­ről. Nyáron kellemes hatásúak a fény- és lég­fürdők. Megkísérelhetjük gyógytorna alkal­mazását is. Sajnos egyik eljárás sem szo­kott nagyon eredményes lenni. A levertség és izzadás ellen jót tesz, ha a beteg testét ecetes vízzel vagy hígított alkoholllal ledör­zsöljük. Belső szerek közül inkább csak nyugtátokat szokott az orvos adni az eny­hébb szerek közül brómot és valerinát, to­vábbá az erélyes hatású scopolamint, amely az izommerevség ellen is jó hatású. Több­nyire még a legmodernebb kezeléssel sem si­kerül gátat szabni a betegség előrehaladásá­nak s legjobb esetben is csak a beteg pana­szait enyhíthetjük némileg. :OOOOQd,OC,i koookxkk-mocjoooc-socíoocooook: fionáolatok ti! Báláról, a magyar színház felépítéséről és a magyar összefogásról NE FELEDJE EL, hogy lapunk hetenként háromszor jelenik meg : KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON. OLVASSA EL MINDEN SZÁMUNKAT ! A Gül Baba, Huszka Jenő klasszikus nagy­operettjének péntek esti premierjére való visszaemlékezés még most is könnyeket csal a szemembe és ez indít el bennem gondolat- és érzéshullámokat. Hiába akarnék kritikát írni róla, ez nem lenne mentes az elfogultságtól akkor, amikor az érzés, a gondolatok túlsűrítésében könnyek tolulnak a szemeimbe, mert ez az ítélet és gondolati logikus sorrend rovására esik. Éppen azért csak arra szorítkozom, hogy kifejezést adjak annak az általános hangu­latnak, mely a Gül Baba szereplőinek külön­­külön és együttes összjátékának tökéletes művészi hatása adta. Ez a hatás annyira magasba ragadott ott minden egyes ma­gyart rajtunk kívül is erről a szürke po­rondról, életünk további folytatásáért küzdő arénánkból, hogy nemcsak nem tudhatok, de nem is akarok személy szerint külön fog­lalkozni a művészek együttesen is kiváló tel­jesítményeivel. Hiszen Tóvizy Irén magyar énekművésznő és férjének küzdelmes áldo­zatkész rendezésébe fug'ákként illeszkednek a szereplők lelkesedésében a művészét tető­fokát adó teljesítményeik, valamint az ope­rett zenekari aláfestése rutinos karnagyunk, Rucz Bélának vezetésével. Annyira emelkedett volt a nézőtér hangu­lata, hogy pl. „régi kanadás magyarok” aj­kairól ilyen megjegyzések hangzottak el : — Mi még ilyet nem is láttunk, amióta Kanadában vagyunk. — Pedig annak már több mint harminc éve — tódítja a másik. — — Hát a magyarok azelőtt soha nem ren­deztek itt szinielőadást ? — kapcsolódom bele a beszélgetésbe, — Nem tudom, de mi nem hallottunk róla, hiszen itt nincsen magyar színház................ Hát ez az. — Ez a csekéység keseríti meg egy kissé a szájunk ízét nekünk „új-kanadá­­soknak”. Tízezer magyar él ezidőszerint Torontóban — ez nem statisztika, csak ahogy imitt-amott hallja az ember — ugyan­akkor ennél sokkal kevesebben vannak pél­dául az ukránok és nekik már van színját­szásra alkalmas kulturházuk. Mégis nekünk kell emiatt a minden tiszteletünket megér­demlő ukránoktól a nagyobb számban lévő magyaroknak a magyar színjátszáshoz a termet bérelni. Miért nem tudhatjuk ezt mi is megvaló­sítani ? Igaz, rengetegen vagyunk munkanélkül ezidő szerint, de még akkor is, —még így is — egyelőre kapjuk az emigrációs segélyt, mely fedezi a lakbért meg az élelmet s ha emellett akad egy-két takarítás még ha két­hetenként egy nap, akkor is néhány centtel hozzájárulva, magyar összefogással meg­épülhetne itt, a világ másik sarkában a ma­gyar kultúra egyik temploma. Ha már val­lási, világnézeti, jellembeli képességeinket nem vagyunk képese^ egybehangolni, lega­lább a szép szeretetében kössünk békét egy­mással és forrjunk egybe. A nagyvilág, a „művelt nyugat” eszmé­nyien dicső szabadságharcunk egeket csap­kodó fáklyája lángjainak üres harsonázása mellett semmi segítséget nem adott a mi felszabadításunkhoz, amellett ma is műve­letlen, turáni, ázsiai hordának tartanak, fémjeleznek. Igazuk van. — Ázsiából jöttünk és ezt eszünk ágában sincs letagadni még a sok­fajta beszivárgás és vérkeveredés dacára sem. Az ázsiai tundrák friss levegőjével pe­dig nemcsak a Magasabbrendű Ember sza­­badságszeretetét hoztuk magáinkkal, hanem azt a számos tehetséget is úgy művészi, tu­dományos, mint praktikus élet terén, mely sokféle tehetség egy kicsiny nép számará­nyához viszonyítva, egyetlen nyugati nem­zetné! sem mutatható ki. Nemcsak nem szé­gyenük ázsiai származásunkat, de erre egye­nesen büszkék vagyunk, különösen figyelem­­bevéve azt is, hogy Ázsiában ring minden kultúra bölcsője. Ezen nemes eredetünket, kultúrához való igényünket pedig még ele­­settségünkben, eltiportságunkban sem ta­gadjuk meg. Tízezer magyar él ezidőszerint Torontó­ban. Ha ez a tízezer magyar nem több, csak heti egyetlen villamos tickettel — ami mind­össze 12 cent — járulna hozzá a magyar kulturközpont épületének megteremtéséhez, az egyetlen hónap alatt 5000 dollárt tenne ki és ezt számításba véve esetleg néhány hó­nappal beszorozva, nem nagy fantázia kell ahhoz, hogy a magyar tehetség, lelkesség és élelmesség mit tudna teremteni e néhány hónap ötezer dollárjainak szorzatából. Ugyanakkor egy ilyen kulturközpontnak ki kellene terjeszteni védőszárnyait azokra a többi, szintén igazán neves magyar szinmű­­vészekre is, akiknek ma Kanadában mosoga­tás, ügynökölés és egyéb ehhez hasonló mun-1 ka szűrkiti, porosítja el istenáldotta tehetsé- J gét. Minden magyar kötelessége a magyar színház felépítésére áldozni. EMESE. MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Szerdától, 1958 január 1-től szombatig, január 11-ikéig bezárólag KITŰNŐ ÚJÉVI MŰSOR KERETÉBEN A zenés szinesfiimsláger torontoi bemutatója UNS GEFAELLT DIE WELT , Lendületes, jókedvtől és elragadó dallamoktól pezsgő történet a szerelem őst szerencse körül — Gyönyörű kiállítás, remek revü- és táncjelenetek — Szipor-, kázó humor — Pazar színekben pompázó, látványos élmény — Elsőrangú ün-' népi szórakozás ^ , Főszereplők: TOPSY KUEPPERS, ÉRNI MANGOLD, PEER SCHMIDT, KURT* > HEINTEL, INGE MEYSEL, SUSI NICOLETTI, RUDOLF VOGEL és sokan mások* WENN DIE ABENDGLOCKEN LAEUTEN* > Érdekfeszítő, regényes szerelmi történet — Hangulatos tájak és dallamok * > Főszereplők: MARIA HOLST, WILLY BIRGEL, HANS HOLT, PAUL HOERBIGER* és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta 6-tól folyt. Szombaton d. u. 1.30 és 5-kor, továbbá este 9-kor Szerdán, újév napján, d. u. 4.30 és este 9 órakor Szombat este és ünnepeken zárt előadások meSdTtheííí MONTREAL ^SHERBROOKE, W, ("SÍ T ámenre sarok,) BE. 0050, Szerdától, 1958. január 1-től csütörtökig, január 9-ig bezárólag KITŰNŐ ÚJÉVI MŰSOR KERETÉBEN A ragyogó zenés szinesfilm bemutatója: HOHEIT LASSEN BITTEN , Ötletesen vidám, szellemes humortól sziporkázó, mulatságos fordulatokban^ gazdag történet — Regényes, merész tettekre kész szerelem, kacagtató bo-. nyodalmak — Remek muzsika — Pazar kiállítás — Gyönyörű színek___ Látványos jelenetek — Pompás ünnepi szórakozás Főszereplők: HANS SOEHNKER, RIEDL LOOR, ANNE MARIE BLANC, > ÉVA PROBST, GUNNAR MOELLER, WILFRIED SEYFERTH és sokan mások] DU BIST DIE ROSE ......... W0ERTHERSEE > A Wörthi tó vidékének szépsége és kedélyes hangulata — Lendület __ Hu-, mór — Vérpezsdítő dallamok — Remek mulatság Főszereplők: HANS MOSER, MARTE HARELL, CURD JUERGENS GRETHE WEISER, WALTRAUT HAAS és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta este 6-tól folyt. Újév napján, továbbá szombat-vasárnap d. u. 2-től folyt. YORK THEATRE HAMILTON 164 YORK ST. TEL.: JA. 2-0921* >1957. december 31-ikén, 1958. január 1-, 2-án (hétfőn, kedden és szerdán)* KITŰNŐ ÚJÉVI MŰSOR KERETÉBEN DIE SUENBERIN A világhírűvé vált filmszenzáció: Különleges témájú, érdekfeszítő szerelmi történet — Lebilincselő élmény Főszereplők: HILDGARD KNEF, GUSTAV FROEHLICH A hangulatos zenés szinesfilm ’M BRUNNEN VOR DEM TORE4 ^Érdekfeszítő szerelmi regény telve drámai és derűs fordulatokkal __ Kedves* tájak és dallamok — Ragyogó színek — Festői tömegjelenetek és felvonulás« egy hagyományos népünnepség keretében — Humor — Jókedv __ Élmény, és szórakozás ► Főszereplők: SONJA ZIEMANN, PAUL KLINGER, WILLY FRITSCH, HANS STUEVE, HANS RICHTER, KURT REIMANN, LUDVIG SCHMITZ és’mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta este 6.05-től folytatólagosan. RIO WiEmE 1660 BROADWAY E. VANCOUVER, B. C. 195B. január 1 -tői 4-ikéik, szerdától szombatig bezárólag A TORONTOI ALL NATIONS FILM ÚJÉVI NÉMET MŰSORA KERETÉBEN: A gyönyörű szinesfilm: BBB MMEBCHEN VOM PFARRHOF , Hangulatos hegyvidéki és erdei tájak, látványosan tarka tömegjelenetek. , Vadul száguldó pompás lipicai lovak. Derűs romantika. Kedves dallamok. Élmény. Élvezet. Szórakozás. Főszereplők: ATTILA HOERBIGER, WALTRAUT HAAS, ERICH AUER, FRANZISKA KINZ és sokan mások. A kitűnő zenés vígjáték : ICH HAB' MEIN HERZ EM HEIDELBERG VERLOREN A régi, szép egyetemi város örök romantikája és a mindenkor vidám diákélet., kedélye, lendületes dallamai •— Remek szórakozás Főszereplők: ÉVA PROBST, ADRIAN HOVEN, PAUL HOERBIGER és mások Folytatólagos esti előadások ÉDESANYÁK hasz- I n T Bébi m náljatok L. D. I ■ Púdert , CSAK a Z.B.T. Csecsemő Puder szünteti meg a pelenka-okozta bőr gyul­ladását, CSAK a Z.B.T. Csecsemő Puder tartja szárazon a kicsi bőrét, CSAK a Z.B.T. Csecsemő Puder tartalmaz enyhí­tő oliva-olajat. 1700 KÓRHÁZ HASZNÁLJA BIZALOMMAL Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy tápunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, röpiratok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. 996 Dovercourt Road Telefon : LE. 6-0331

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents