Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-12-28 / 106. szám

KANADAI MAGYARSÁG VII. 106. szám, 1957 dec. 28. A NATO-KONFERENCIA! A NATO-konferencia résztvevői több józanságról tettek tanú­ságot, mint amit a mostani zavaros helyzetben várni lehetett. El­lentétben azokkal, akik azt jósolták, hogy a 16 ország vezetői mel­lék-kérdések tárgyalásába fognak bocsátkozni, s hogy az Északat­lanti Egyezmény tagjai között fennálló eléggé laza kapcsolat még tovább fog lazulni, az eredmény azt mutatta, hogy megvan a törek­vés a legteljesebb együttműködésre, éspedig nemcsak támadás esetén, hanem békében is. Ez az egység nem az USA kizárólagos vezetése alatt jön létre — ez nem is volna jó — hanem közös meg­egyezés eredménye. Eisnhower elnök megnyitó beszédében ismertette az USA főbb propozicióit: 1. Atomfegyverek és rakéta-fegyverek felhalmozása egyes európai bázisokon. 2. A gazdaságilag elmaradt országok sokkal fokozottabb fel­segitése. ............. 3. Bármelyik NATO tagot érő támadás esetén azonnali közbe­lépés úgy az USA, mint az összes többi NATO-tagok részéről. 4. A tudományos kutatások eredményének kölcsönös kicse­rélése. A propozició első pontja felől nagyarányú vita fejlődött ki. Elsősorban a skandináv országok, amelyek légvonalban a legköze­lebb fekszenek a szovjethez, s amelyeknek területén kerülnének elhelyezésre elsősorban a középtávolsági rakétafegyverek, fogad­ták kétkedéssel az amerikai tervet. A dán külügyminiszter kifej­tette, hogy országa nem bizonyos abban, hogy a középtávolságú hatósugarú rakéták nem jelentenek-e inkább kihívást, mint elret­tentést. Véleményéhez számos más NATO ország is csatlakozott. Ezek az országok meg akarják várni, amíg az amerikai haditechnika addig a fokig fejlődik, hogy a középtávolságú, vagy későbben ki­fejlesztendő nagyhatótávolságú rakéták megsemmisitő hatása fel­tétlenül biztosítva van. Miután azonban sem Angliának, sem Török­országnak ilyen aggályai nincsenek, ezért az átlagban 1500 mér­­földes hatótávolságú rakéták elhelyezésére bőven van mód és hely, nem is beszélve arról, hogy már régen meglévő és működő európai USA-légibázisok a rakétáktól függetlenül is kellő megtorló erővel rendelkeznek. A többi pontban nincs nézeteltérés Eisenhower javaslatai tekin­tetében. Annál komolyabban folyik azonban a vita a szovjettel szemben követendő általános magatartásról. Adenauer német kan­cellár, MacMillan angol miniszterelnök, valamint a norvég, dán és belga miniszterelnökök egymásután annak a nézetüknek adtak kife­jezést, hogy a Bulganin-féle propoziciókat alaposan át kell tanul­mányozni. Fejtegetéseik szerint a levelek tartalmának legnagyobb része nem mond semmi újat, de van bennük néhány olyan, álta­lánosságban kifejezett ajánlat, amelyről érdemes volna beszélni; ezért — mondották a felszólalók — diplomáciai utón fel kellene hívni a szovjetet, hogy ajánlatait részletezze és magyarázza meg. Adenauer, s nyomában MacMillan a következőkben sűrítették le azt, amit a szovjet levelekben ajánlatnak lehet tekinteni: 1. Egy atomfegyverektől mentes zóna létesítése Európában, beleértve Nyugat- és Keletnémetországot, Lengyelországot és Cseh­országot ; 2. A szovjet csapatok visszavonása Keletnémetországból és Keleteurópából, ha ennek ellenében a szövetségesek visszavonják csapataikat a NATO-bázisokról. "Ezekről az ajánlatokról — mondotta MacMillan — már érde­mes leülni tárgyalni, mert a tárgyalások folytatása megerősítené a gyengéket, s megerősítené azt a meggyőződést, hogy mindent megtettünk, amit tisztességes emberektől várni lehet." Diefenbaker kanadai miniszterelnök is azokhoz csatlakozott, akik nem akarnak elzárkózni a szovjettel való közvetlen tárgyalá­soktól, sőt bizonyos szempontból tovább ment: azt javasolta, hegy a Bulganin-levelek tanulmányozásától függetlenül, a NATO-tagck sűrítsék kereskedelmi és kulturális kapcsolataikat a kelettel. Dulles amerikai külügyminiszter azt fejtette ki, hogy mint eddig is, úgy ezentúl is az amerikai atombombák, s azok célbavivési lehetőségei — akár rakétákkal, akár repülőgépekkel — nem pc dig az egyezmények azok, amelyek a szovjetet megakadályozzak a támadásban. Ezért az USA felajánlja, hogy az összes NATO ta­gokat azonnal felszereli középtávolságú rakétákkal, amelyeknek atombombával felszerelt töltetei az USA ellenőrzése alatt marad­nak, s háború esetén azonnal rendelkezésre állanak. Hogy ez az Ígéret megnyugtató-e az európai tagok számára, az kétséges, lehet, hogy egy jövő háborúban csak percek állnak rendelkezésre, s mire az amerikai engedély megjönne, talán már minden késő volna. Ennek ellenére úgy látszik, hogy a NATO tagok legnagyobb ré­sze örömmel fogadja a középtávolságú rakétákat, addig is, amíg minden egyes állam sajátmaga ki nem fejleszt megfelelő támadó és védelmi fegyvert. Dulles beszédének második része arról értesítette a NATO ta­gokat, hogy az USA máris 650 millió dollár újabb hozzájárulással 2 billió dolárra emelte fel az Export—Import bank tőkéjét, úgy hogy a bank sokkal fokozottabb mérvben lesz képes a gazdaságilag el­maradt országokat pénzzel ellátni. Az Egyesült Államok egyúttal 500 tudományos ösztöndíjat alapítanak Európában, s intézkedéseket tesznek a parlamentben aziránt, hogy az atommal kapcsolatos tit­kos adatokat a NATO tagoknak ki lehessen adni. r r **§ r EGYETLEN MAGYAR Az értekezlet záróülése Az Északatlanti Egyezmény tagjai a kövtkező zárókommüni­két adták ki az értekezlet eredményéről: "A határozatok egész sorát hozták meg. Ezek a határozatok nagyobb erőt és nagyobb biztonságot fognak biztosítani nemcsak a mi országainknak, hanem az egész világnak is." A szűkszavú jelentés értelme az, hogy a hatalmak csak a tenni­valók lényegéről állapodtak meg, míg a részletek kidolgozása még hátra van. Az elvi megállapodások azonban éppen annyira fon­tosak, mint a részletek. Nevezetesen megegyezés jött létre abban a tekintetben, hogy feltétlenül szükséges Európában nukleáris fegy­vereket és muníciót felhalmozni és készenlétben tartani, s hogy a NATO főparancsnokságnak középtávolságú rakétafegyverek kell, hogy rendelkezésére álljanak. Ezekre nézve a hivatalos jelentés ezeket mondja : "Ezeknek a fegyvereknek és rakétáknak az elhelyezése az egyes érdekelt államokban mindenkor a NATO védelmi tervei alap­ján, s a kérdéses állammal való megegyezés szerint fog megtörtén­ni. Felhívtuk a NATO katonai parancsnokságait, hogy a leggyorsab­ban terjesszék a NATO tanács elé terveiket ezeknek a fegyvereknek a közös védelem érdekében való felállítására vonatkozólag. A ta­nács megszakítatlan üléssorozatban fogja a felmerülő kérdéseket letárgyalni." A határozat azt jelenti, hogy az érdekelt európai országok, kü­lönösen a skandináv államok és Nyugatnémetország a fenyegető helyzetre való tekintettel már nem törődnek azzal az amugyis kér­déses veszéllyel, hogy háború esetén az ott elhelyezett rakéta­támaszpontok szovjet támadásnak lehetnek kitéve. Nyugatnémet­ország leszámítolta azt a politikai nehézséget is, amelyet az ott tárolandó rakéták okozhatnak, hogy tudniillik Nyugat- és Keiet­­németország egyesítése a szovjet békés beleegyezésével gyakorla­tilag lehetetlenné válik mindaddig, amíg Némtországban amerikai rakétafegyverek vannak elhelyezve. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a nyugatnémet kormány jól tudja, hogy akár vannak amerikai rakéták Németországban, akár nem, az ország békés egyesítése megállapodás alapján amugysem jöhet létre. A közös tudományos és technikai kutatás tekintetében a kom­müniké ezeket mondja : "Országaink tudományos és technikai felkészültségének teljes kifejlesztése a leglényegesebb követelménye annak, hogy az At­lanti Nemzetközösség kultúráját, gazdasági életét, politikai és katonai erejét megerősítsük. Ebből a célból a résztvevő 15 ország kormánya újra átvizsgálja azt a segítséget, amelyet eddig a tudomá­nyos és technikai oktatásnak, valamint a tudományos kutatásnak rendelkezésére bocsátott. Erre vonatkozó nemzeti erőfeszítésünket olymódon fogjuk fokozni, hogy tudományos intézményeinket, tu­dományos eredményeinket, egymás rendelkezésére bocsájtjuk és a feladatok végrehajtásán közösen fogunk dolgozni." A NATO hatalmak azt is elhatározták, hogy az általános lesze­relés kérdésében több utón közeledni próbálnak egy végleges meg­oldásához. A hatalmak támogatják az újabb leszerelési tárgyalások folyamatbatételét, lehetőleg az UNO-n keresztül, meg fognak vizs­gálni minden ajánlatot bárhonnan is érkezzék, s akár az egész prob­lémára, akár annak csak egy részletére vonatkozik is; hajlandók az oroszokkal a külügyminiszteri vonalon tárgyalásokba bocsát­kozni, ha az oroszok újra résztvesznek az UNO leszerelési bizott­ságában. Ebből a célból mindenekelőtt a négy nyugati vezető ha­talom, az Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország és Ka­nada fognak érintkezésbe lépni Gromyko szovjet külügyminiszter­rel aziránt, hogy a leszerelési bizottság tárgyalását újra megkezd­jék. Ezzel egyidejűleg, Adenauer információt fog kérni a szovjettől, valamint a lengyel kormánytól egy atom- és rakétafegyverektől mentes középeurópai zóna felállítására vonatkozólag. A torontói egyetem uj elnöke A torontói egyetem dr. Claude Bissei, 41 éves pro­fesszort választotta meg el­nökéül a lemondott dr. Sid­ney Smith helyébe, aki a Die­fenbaker kormányban a kül­ügyminiszteri tárcát tölti be. Dr. Bissel, jelenleg az ottawai, egyetem elnöke, 1958 július elsején foglalja el új állását.1 Szakmája a történelem és az 1 angol irodalom. Kiváló képes- ! ségeinél fogva végig össztön­­díjjal végezte tanulmányait. 1950-ben doktorált, egy év múlva lektori állást kapott a Cornell egyetemen, majd ka­tonai szolgálatot teljesített Európában. 1946-ban, 29 éves korában az University Col­lege dékánja lett. Dr. Bissell most az északamerikai konti­nens egyik legfontosabb tu­dományos és adminisztratív állásába került. A JANE-féle nemzetközi repiilőkatalógus Londonban megjelent. Ez a jegyzék, amely a világ legel-1 ső szakértőinek közreműkö­désével évről-évi’e beszámol a repülőtechnika legújabb fej­lődéséről, most első ízben is­meri el, hogy a távolból irá-! nyitott lövedékek tért kezde­nek nyerni az ember által irányított repülőgépekkel szemben. Az Egyesült Álla­mok — mondja a jelentés — nem szüntette ugyan be a ha­direpülőgépek gyártását, -— azonban a távolból irányított lövedékek költségeire tekin­tettel lényegesen csökken­tette a konvencionális hadi­repülőgépek gyártását. A je­lentés külön 12 oldalon foglal­kozik a kísérleti rakétalöve­dékekkel s megállapítja, hogy a szovjet nem közölt semmi­féle részletes adatot saját lö­vedékeiről. A sputnikról azt mondja a jelentés, hogy ezek önmagukban nem jelentenek katonai fenyegetést, de bizo­nyítják azt, hogy az oroszok­nak van olyan rakétájuk, amely nagysúlyú tárgyakat képes az űrbe kilőni. Mind­emellett az egész rakéta-re­pülés még csak kísérleti stá­diumban van. Elfogtak egy revolveres betörőt Egy Benjamin Bennach nevű 21 éves rabló december 16-án belépett egy előkelő belvárosi ékszerüzletbe, — amelynek tulajdonosát Jo­seph Bloomot előbb leütötte, majd mikor segítségért kia­bált, lelőtte. A rabló menekü­lését egy fiatal ügyvéd fi­gyelte meg, aki üldözőbe vet­te Bennachot, majd egy ren­dőr segítségével elfogta és ártalmatlanná tette. Ugyan­ez a rabló támadott meg két J nappal ezelőtt egy idős asz- I szonyt a Queen Streeten, aki­től 200 dollárt és ékszereket vett el. BAZAR KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT KAPOTT egy Joseph Young nevű Illi­­onosi fiatalember. Az aján­dék egy rövid ügyvédi levél volt, melyben értesítették, hogy 73 éves nagynénje, akit soha nem látott, sőt a létezé­séről sem tudott, másfélmil­lió dolláros hagyatékot ha­gyott hátra, melynek általá­nos örököse lett. BÚTOR ÁRUHÁZ TORONTÓBAN Magyar tulajdonosok: GÁBOR LAJOS ÉS PÁLL ISTVÁN Győződjön meg még ma, hogy ELŐLEG NÉLKÜL R BLOOB FURNITURE & APPL CO. 471 BLOOR ST. W. TEL.: WA. 2-6661 • A legjobbat a legelőnyösebb feltételek­kel adja és 2 évi hitelt nyújt. • Munkája elvesztése esetén részletét fel­függesztjük. Reggel 9-től este 9-ig várja Önt hatalmas raktáraival. BLOOR FURNITURE & APPL CO. Ingyen házhozszállítás. Lakáskereső szolgálat. Szokássá vált, hogy a vi­lág vezető államférfiai cik­kekben teszik közzé a nem­zetközi helyzetire vonatkozó véleményüket. Az ilyen cik­kek politikai programmot ad­nak. Céljuk az, hogy a világ­fontosságú mondanivalóikat olyan formában adják a világ tudtára, hogy azt az érde­keltek valóban pontról-pont­­ra elolvassák, megtárgyalják és megjegyezzék. Dulles amerikai külügyminiszter Párizsba utazása előtt ilyen politikai programmcikket írt a Life című amerikai hetilap­ba. Mivel az USA külpoliti­káját szabja meg, fontosabb részeit az alábbiakban idéz­zük : Izgalmas korszakban élünk. Minden egyes ember szerepet tölt be a világ legnagyobb drámájában, amely béke ide­jén valaha is lejátszódott. Azt mondom, hogy minden ember, mert a mi országunk­ban minden ember segít ab­ban, hogy Amerika nemzet­közi helyzetét meghatározza s azért mondom, hogy „béke idején”, mert ha következe­tesen a békéért dolgozunk, akkor az eredmény nem há­ború lesz, hanem béke. S azért nevezem „a legnagyobb drámának”, mert az emberi szabadságot még soha eny­­nyire nem tették próbára. A komunizmus különféle eszkö­zöket használ. Néha nyílt háború, néha bábkormányok tani egyes országoknak. A kérdés tehát nem az, hogy megvannak-e az esz­közeink arra, hogy a kommu­nista despotizmust anyagi téren túlszárnyaljuk. Nyil­vánvaló, hogy erre sokszoro­san is megvan a módunk. A kérdés az : kiküszöbölhet­jük-e a veszélyt úgy, hogy amellett saját szabadságun­kat is megtartsuk ? Dulles a cikk második fe­jezetében felsorolja, mit ért el a szovjet az utóbbi évek során. 1950 óta területi hódí­tásaik nem szaporodtak. Sa­ját rendszerükben súlyos za­varok álltak elő. A keletné­met, a lengyel felkelés, s a magyar szabadságharc bebi­zonyította, hogy a csatlósor­szágokban a kommunizmust csak erőszakkal lehet fenn­tartani. A szovjetben egyre nő az elégedetlen tudósok és politikusok száma. Sztálin, Beria, Malenkov, Molotov, Kaganovics, Shepilov, Zsukov és a szovjet ismert vezető embereinek egész sora halt meg, illetve búkott meg és vált ellenséggé. A két leg­utóbbi ötéves tervet, mint megvalósíthatatlant abba­hagyták. Kommunista Kíná­ban állandóan nő a zavar. A harmadik fejezetben Dulles leleplezi a szovjet je­lenlegi politikai céljait : ** * Dulles cikkének további részleteit helyszűke miatt a következő számunkban is­mertetjük. ROYAL GENERAL AGENCY Owned by: ROGENCY ENTERPRISES CANADA LIMITED Az egyetlen magyar pénzátutaló részvénytársaság, melynek működését a Fede­­rális Kormány, az összes kanadai tartományokban, hivatalos okiratban (Charter) engedélyezte. 273 Spadina Avenue (Regency Building) Toronto 2B, Canada. Tel.: EM. 4-9334 > MONTREAL BRANCH: 3955 ST. LAURENT BLVD. Amerikaiak és vidékiek írjanak. Magyarul levelezünk. KÉRJE HAVONTA MEGJELENŐ HIVATALOS ÁRJEGYZÉKÜNKET TEL.: AV. 8-6971 Dulles cikke katonai megsegítése, néha lázadás szervezése, gazda­sági és katonai „segélyek” útján való penetráció, néha hamis Ígéretek : ezek azok a fegyverek, amelyektől duz­zad a kommunizmus arze­nálja. Természetes, hogy mindezek az eszközök eltör­pülnek akkor, ha a szabad népek is a totalitárius eszkö­zeit használják. Náluk a munka és az ipar államosítva van, a munkabérek és az ,árak állami ellenőrzés alatt állnak, a munkások hosszú munkaórákat töltenek el kényszerből s a legtöbb eset­ben csupán a puszta megél­hetésre telik, náluk az egész termelés a támadás céljait szolgálja, s az oktatás a ma­terializmus szolgálatában áll. Ha a szovjet államháztartá­sát nézzük, kiderül, hogy a termelésnek több mint fele a katonai kiadás, tőkebefekte­tésre és fogyasztási javak e!őállítá|sára pedig a kisebb fél jut. Ezzel szemben az USA-ban a teljes termelés kétharmada fogyasztási ja­­j vak előállításával foglalkozik, s csak egyharmad esik más célokra, s ebben az egyhar­­madban benne van a tőkebe­fektetés s minden katonai kiadás is. Ez az oka annak, hogy a szovjet, amelynek i össztermelése csak mintegy egyharmada az Egyesült Ál­lamok termelésének, hogyan képes mi li tár is segélyt nyuj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents