Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-11-02 / 86. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

Vörösmarty

PRICE 10 CENTS

"A mi utunk, a magyartág útja, ma it változatlan: hívón az ezer ávos múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követéi, hirdetői"

(A fenti idézet Kenetei F. László la* punk első számában megjelent be* köszöntő cikkéből való.)

ÁRA : 10 CENT

Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa.

VII. évfolyam, 86. szám.

KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA

Torontó, 1957 nov. 30., szombat

Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Oovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333

Szerkeszti :

KENESEI F. LÁSZLÓ

Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333

KR1SCSEV

őrület, de van benne rendszer;

így jellemzi Madách az Ember Tragédiájának falanszter jelenetében az eszelőssé vált tudós működését. A szovjet politikai irány ennél rosszabb, őrület, amelyben még rendszer sincs. Nemcsak rendszer nincs, hanem még a valószínűség törvényei sem érvényesek, holott ezekre a legnagyobb rendszertelenségben is lehet számítani. Gyakran azt hinné az ember, hogy olyan típusú diktátorok, mint Kruscsev és elődjei (s valószínűleg az utódjai) bizonyos célokat követnek konokul s azokat gátlás nélkül valósítják meg. Máskor úgy látszik, bogy a szovjet egymást váltogató diktátorai egyszerűen a személyes hatalmukat akarják megerősíteni és mindenáron megtartani, akár előnyt, akár hátrányt jelent ez a politikai célok szempontjából. Néha az az érzése az embernek, hogy Kruscsev s a hozzá hasonló műveletlen, de hatalommal bíró terroristák egyszerűen csak ostobák, akik az adott helyzetekben improvizálnak s azután vagy sikerül valami, vagy nem.

Azt hisszük, az igazság az, hogy a szovjet sajátos helyzeténél fogva s talán még in,kább az Oroszországban oly hosszú évszázadok óta fennálló folytonos diktatúránál fogva, a Kremlben mindig az az ember kerül a legfőbb hatalomra, aki a tülekedők közül a legjobban érdemli meg a kényszerzubbonyt. Az őrülteket nem csak az jellemzi, hogy tetteikből hiányzik a logika, a felelősségérzet, hogy nem az ok és okozat láncolata szerint, hanem egyedül a pillanatnyi hangulat szerint cselekszenek, — hanem az is, hogy az őrültek összefüggéstelen cselekedeteik alátámasztására mindenkor valamilyen tekintélyre hivatkoznak. Ez a tekintély néha egy félremagyarázott vallási szabály, néha egy elferdített tudományos elmélet, néha valamilyen álpróféta, néha egy úgynevezett világmegváltó eszme. A cári rendszer orosz diktátorai a Biblia szavait magyarázták félre, — a bolsevizmus őrült vezetői pedig a Marx—Lenin-féle elavult könyvek szavaiban próbálnak szellemi hátteret találni öszszefüggéstelen handabandázásaiknak.

A véreskezű orosz őrültek sorozatában — Rettenetes Ivántól Kruscsevig — talán a most uralkodó Nikita a legbolondabb s ha a hazánkban elkövetett rémtetteit nézzük, egyike a legvérengzőbbeknek is. A legújabb orosz közelkeleti politika azt bizonyítja, hogy Kruscsev őrületében a rendszernek nyoma sincs.

Miután a hosszú hetek óta mondvacsinált török-sziriai háború rémét festette a falra, — miután pontosan megjósolta, hogy a török támadás Sziria ellen október 28-án fog megindulni, s hogy már másnapra a földdel teszi egyenlővé egész Törökországot, — miután tüntető hadseregfelvonulást hajtott végre Törökország északi határán, — s miután a Zsukov főparancsnoksága alatt állott szovjet hadsereg legsúlyosabb beavatkozását Ígérte

A Pravda hosszabb cikke! közölt

a következő cimmel: "A Kommunista párt és a nép meg rendíthetetlen egysége." A vezércikk pontosan ugyanazzal a szófűzéssel volt írva, s ugyanazzal a betűtípussal, ugyanazon a helyen volt szedve, mint ahol néhány hónapja egy másik cikk jelent meg: "A megrendíthetetlen egység" cím alatt. Annakidején Malenkov, Molotov

és Kaganovics bukását harangozta be a vezércikk___természetesen

annak a hangsúlyozása mellett, hogy a párt soraiban végrehajtott tisztogatás egyedüli célja a "még szorosabb egység". Most Zsukov és barátainak erőszakos eltávolítása az az esemény, amely miatt ismét a "tökéletes egység" hangoztatására van szükség.

A vezércikk történelmi összefoglalás alakjában beszél azokról a példákról, amikor "a kommunista pártnak volt köszönhető a katonai téren aratott győzelem", majd így folytatja: "Pártunk ereje az eszmék egységében és a tagok szervezettségében rejlik. A kommunista párt egész történelme alatt állandóan és határozottan az egységért küzdött és harcolt a különféle áramlatok és a különféle pártellenes csoportok ellen. A szovjet nép meg van győződve arról, hogy a párt leninista egysége a legfontosabb dolog a munkások jóléte érdekében." A Pravda a továbbiakban azt hangsúlyozza, hogy a második világháború alatt a kommunista párt volt az, amely a hadseregnek lelket adott s az orosz népet a támadók elleni hazafias ellenállásra búzdította.

Teljesen azonos szövegezésű vezércikkek jelentek meg a csatlósországok lapjaiban is. Magára Zsukovra és társaira nem tettek közvetlen célzásokat, úgy hogy a sajtókommentárok első pillanatban nem is tudták, mi a tulajdonképeni vád a nagyhatalmú marsall ellen.

Az első konkrét vádat — nyilván moszkvai parancsra — a londoni kommunista orgánum, a Daily Worker hangoztatta el. Eszerint Zsukov legfőbb bűne, s a kommunista pártvonaltól való eltérésének legfőbb jele az volt, hogy megakadályozta a kommunista párt működését a hadsereg tagjai között. Zsukov meg akarta szüntetni a hadseregben a kommunista politikai biztosok működését, mert az volt a véleménye, hogy a komiszárok aláássák a tisztek tekintélyét és kémkedési és besúgói rendszert építenek ki a hadseregben a fegyelem rovására.

A második konkrét politikai vád egy egyiptomi lap tudósításában röppent fel. Eszerint Zsukov arra szólította fel Kruscsevet s rajta keresztül a szovjet kormányt, hogy a közelkeleti kardesörtetési akciókat szüntesse be, s óvakodjék attól, hogy a szovjet haderőt pártérdekek miatt világháborúba sodorja; Zsukov most kinevezett utódja, Malinovszki állítólag közelebbáll a Kruscsev-féle nagyszájú fenyegető politikához.------------------------------------o------------------------------------Uj polgármestert kapott Montreál

Sarto Fournier szenátor lett Montreál uj polgármestere. A korábbi polgármester, Drapeau, aki egymásután háromszor foglalta el ezt a széket, mintegy 4.000 szavazattal maradt le. A választóknak csak 48%-a járult az urnához. Az uj polgármester megválasztása a Civic Action League nevű párt bukását jelenti. Ez a párt, amely nem politikai hatalmat, hanem Montreál erkölcseinek megtisztítását tűzte ki céljául, az ellenfelek szerint valójában maga is korrupt volt és emellett kellő tehetség nélkül vitte Montreál ügyeit. Az ellenlábas szervezet, amely a Greater Montreal Rally név alatt tömörült, most a polgármesteri széken kívül az összes fontosabb városi tanácsi pozíciókat is megkapta. A megbukott C. A. L. szerint a választási győzelem előkészítésében a montreáli alvilágnak is része volt. A Montreálon. illetve a montreáli városi politikai küzdelmen kívül álló közönség nem sokat ért az egymással szemben álló szervezetek valódi céljaiból, amit bizonyít az a kicsi létszám is, amellyel a szavazásban résztvettek. Mindent egybevetve alig 150 ezer ember szavazott a másfélmilliós Montreál sorsáról.--------------------o-------------------Ontario kormányzója

Louis O. Breithaupt ontariói kormányzó, (aki az uralkodó személyes képviselője a torontói parlamentben) ez évben befejezi ötéves működését. Utódja a kormány közlése szerint J. Kei Mer MacKay, a legfelsőbb bíróság bírája lesz. MacKay 69 éves 1922 óta működik mint bíró.----------------o---------------A ghanai köztársaság

azelőtt Aranypart, amely ez évben nyert önállóságot azzal, hogy Nagybritannia megszüntette gyarmati jellegét, s amelynek teljes kormánya és szervezete kizárólag néger bennszülöttekből áll, a Brit Nemzetközösség tagja maradt. Dr. Nkrumah, az uj ország miniszterelnöke és valóságos politikai feje azonban megszüntette a sajtószabadságot, elmozdította a parlamenti ellenzék vezetőit és úgy látszik, a legjobb úton van bizonyosfajta rendőri uralom bevezetésére. Ez természetesen szöges ellentétben áll a Nemzetközösség többi tagja által elfogadott szabadságeszmékkel s inkább a délamerikai diktatúra-köztársaságok rendszerére emlékeztet. Nkrumah tetézte a zavart azzal a kijelentésével, hogy "nem törődik a világ közvéleményével, s még kevésbbé azzal, mit szólnak az angolok." !

Törökország ellen, — most, október 29-én délután megjelent a moszkvai török követségen. A törökök a saját nemzeti ünnepüket ünnepelték Moszkvában, s a világszerte fennálló török diplomáciai missziókban. Kruscsev váratlanul eleget tett a török követ formális meghívásának, s vidám poharazgatás közben nyilatkozott arról, hogy miért mozdította el Zsukovot, azután kijelentette, hogy a szovjet a lehető legjobb barátságban áll Törökországgal, hogy a szovjet tudja, hogy Törökországnak a legbékésebb szándékai vannak, s hogy végül ő is azért tette a mostani látogatást, hogy a szovjet-török barátságot hangsúlyozza.

Ugyanekkor az UNO közgyűlésén Gromyko szovjet kiküldött is hirtelen megváltoztatta korábbi éles támadó magatartását, nem vádolta többé Törökországot háborús készülődéssel, visszavonta a szovjet azon kijelentéseit, hogy szir-török konfliktus esetén beavatkoznék, s csupán vizsgálóbizottság kiküldését javasolta. Ez sem fog azonban megtörténni, mert a legújabb kruscsevi irányváltozás folytán az egész úgynevezett töröksziriai ügy be is fejeződött.

A nyugati diplomaták — s általában mindenki, aki nem kénytelen a magatartását Moszkva folytonosan változó parancsaihoz szabni — csak fejcsóválással vehetik tudomásul az elmeháborodott Kruscsev legújabb kedélyváltozását. Reméljük, hogy a szovjet úgynevezett külpolitikáját ezekután valóban kutyakomédiának fogiák kezelni, — olyan hozzá nem értő emberek handabandázásának, akiknek egy szavát sem, sőt annak az ellenkezőjét sem szabad elhinni. Annál nagyobb körültekintéssel, annál nagyobb eréllyel kell azonban védekezni Kruscsev és a többi őrült bolsevista fővezér véres beavatkozásai ellen bárhol, ahol erre sor kerül. Ha a magyar szabadságharc idején felismerték volna a nyugati diplomaták, hogy Kruscsev nem egy meghatározott külpolitikai elvet követ, hanem improvizál, handabandázik, — akkor nyugodtan beavatkozhattak volna a magyar hősök küzdelmébe, s nem féltek volna attól, hogy ez világháború kitörésére vezethet.

Az őrült Kruscsev sajnos még mindig az élén áll egy óriási hatalommal rendelkező kétszázmilliós tömegnek. Zsukov elmozdítása óta talán — pillanatnyilag — a hadsereg felett is hatalommal rendelkezik. Idő kérdése csupán, mikor fogják odahaza elmozdítani. Talán egy épelméjű ember kerül a helyébe, — bár sajnos valószínű, hogy a Kreml következő ura megint egy elmebeteg lesz.

A propaganda-sputnik nyomán az oroszok azzal dicsekszenek, hogy nemsokára kilövik első hold-rakétájukat, s-ebben talán már egy ember is elhelyezhető lesz. Azt hisszük, a legpraktikusabb jelölt Kruscsev volna, ő pontosan a holdba való, hiszen — amint az “őrült” jelző angol fordítása mondja — ő a legvalódibb LUNATIC.

Bombamerénylet az izraeli kormány ellen

kai háttere, bár lehet, hogy a gyengeelméjű merénylőt a közelkeleti zavarban érdekelt valamelyik ország ügynökei befolyásolták.

Amerika egyik leggonoszabb bűnözője

Albert Anastasia, akit a sajtó az amerikai gangsztervilág legfőbb hóhéraként ismerd, New Yorkban borotválkozás közben géppisztolygolvó-sorozatot kapott és meghalt. Valamelyik régebbi gangszter-partnere ölte meg. Anastasia papíron római katolikus volt, azonban az egyház megtiltotta, hogy katolikus rítus szerint legyen eltemetve. Minden papi segédlet nélkül, a temető falán kívül temették el Anastasiát, akinek gonosz lelkén legalább ötven ember halála szárad.

Mégegyszer a munkanélküliségről

A téli munkanélküliség Kanadában bizonyos foglalkozási ágakban megszokott jelenség. Az építőipar egy része, a gyárak egy bizonyos csoportja, a mezőgazdasági termelés némelyik ága a hideg idő megérkezésekor leáll, a munkások nagy részét elbocsájtják. Annak ellenére, hogy Kanada 1956-ban eddig soha el nem ért gazdasági fellendülést mutatott, s 1957-ben sem csökkent a termelés üteme (bár nem fokozódott a tavalyi mértékben), mégis várható, hogy a munkanélküliség ezen a télen is komoly mérvben jelentkezni fog. 1956-ban a munkanélküliek száma elhanyagolhatóan kicsiny volt, alig érte el a munkaképes lakosság 1.7%-át. Idén azonban máris 4.8%-ra emelkedett ez a szám. A szakszervezet jelentései szerint ezen a télen 450.000 munkanélkülire lehet számítani.

Azok a kanadai születésű, vagy igen régen bevándorolt munkanélküliek, akiknek itt élő népes családjuk van, rendesen nem szenvednek súlyosan a néhány hónapos téli munkaszünet következtében. Valami tartaléktőkéje, saját háza, biztosítása majdnem mindenkinek van, aki legalább tíz-húsz éve itt él, s rendesen a családnak elég sok tagja dolgozik, s a fiatalabb generáció rendszerint már kezdetben eleget keres ahhoz, hogy az életnívót a család ne legyen kénytelen leszállítani.

Teljesen más azonban a helyzet a nemrégen bevándorolt tízezreknél, akik közül bennünket természetesen az újonnan érkezett magyarok sorsa érdekel. Igaz, hogy a szabadságharc óta érkezett honfitársaink legnagyobb része elhelyezkedett és nyugodt bizalommal tekinthet az itt töltendő első tél el.é. De még mindig sokezer olyan magyar van, akinek kisebb volt a szerencséje, s akit a téli munkanélküliség borzasztó megélhetési problémák elé állít.

Mi tudjuk, mert saját személyünkön éltük át valamennyien, hogy az első év, s az első tél nehézségei után minden egyes bevándorló pályája lassan, de biztosan felfelé kezd ívelni. Mi is mindannyian a legrosszabbul fizetett munkával kezdtük. Mi sem akartuk elhinni régi kanadai magyar barátainknak, hogy a mi helyzetünk nemsokára javulni fog. De hála Istennek, ezen a korszakon túl vagyunk és velünk együtt mindannyian, akik 8—10 éve élnek ezen a földön. De éppen, mert saját személyünkben tapasztaltuk ki a kezdet keserűségét, tudjuk, hogy a szép szavak legfeljebb reménységet keltenek, de a munkanélküli magyarokon AZONNAL SEGÍTENI KELL.

Mint a múltban, úgy most is igyekszünk lapunkon keresztül segíteni, ahol lehet. Mindenekelőtt ismét felhívjuk Kanada egész magyarságát, hogy nyomban közöljön velünk minden munkaalkalmat, — akár állandó, akár ideiglenes munkára is vonatkozik. Minden magyar, akinek bármilyen munkaerőre van szüksége, érezze kötelességének, hogy elsősorban magyarokat alkalmazzon. Mi minden munkaalkalmat feljegyzünk, s minden munkát kereső magyart, aki hozzánk fordul, értesítünk azokról a címekről, amelyeket így kapunk. Talán felesleges megemlítenünk, hogy ezt a szolgálatot mint a múltban, úgy a jövőben is díjmentesen végezzük. Máris sok száz azoknak a száma, akit ilyen módon keresethez tudtunk juttatni. Az egész csak jószándék kérdése.--------------------o-------------------A leszerelés ügyében

a szovjet azt a meglepő javaslatot tette az UNO közgyűlésén, hogy az öthatalmi leszerelési albizottságot— USA, Anglia, Franciaország, Kanada, Szovjet — szüntessék meg, s helyette a leszerelési kérdést mindenkor az UNO közgyűlésének plénuma tárgyalja meg. A javaslat azért volt meglepő, mert a tavalyi közgyűlésen éppen a szovjet volt az, amely a szervezeténél fogva tehetetlen közgyűlés és a vétójog miatt tehetetlen Biztonsági Tanács helyett öthatalmi albizottság kiküldését javasolta. Mikor a leszerelési konferencia Londonban hathónapi tárgyalás után kizárólag a szovjet álláspontja miatt megbukott, India és más semleges országok azt javasolták, hogy az albizottság tagjait egészítsék ki néhány fővel. Ezt a tervet a szovjet utasította el legelső sorban. Most Kruscsevék megint azt találták ki, hogy a leszereléssel a közgyűlés foglalkozzék. A cél csupán az, hogy ha már a leszerelés érdemi eredményre nem vezethet, legalább ismét módja legyen a szovjet küldöttnek arra, hogy oktalanul vádaskodjék.

A török választások eredménye

Adnan Menderes, a török Demokrata Párt vezére, aki négy éve van kormányon, hatalmas többséget kapott a törökországi országos választásokon, szemben az ismét ellenzékbe szoruló Inönü-féle Népi Köztársasági Párttal. Mindkét párt nyugatbarát és élesen antikommunista.

A választás lezajlása után a török közvélemény teljesen lecsillapodott. A sziriai úgynevezett probléma valójában nem létezik, s valószínű, hogy az egész kérdés el fog laposodni, vagy csupán az UNO előtti vitákra fog szorítkozni.

A szovjet még mindig mindent megtesz, hogy "ügyet" csináljon a török-sziriai határon. Kruscsev ismét beszédet mondott, melyben azt állítja, hogy november 1-re van kitűzve a török támadás ' időpontja. Helyi megfigyelők a készülődésnek nyomát sem találják I Törökországban.

A jeruzsálemi parlament október 29-i ülésén a karzatról kisméretű bombát dobtak a miniszteri székek közé. Ben Gurion miniszterelnök, Golda Meir külülgyminisztemő könnyebben megsebesült, míg Moshe Shapiro népjóléti miniszter súlyosabb, de nem .életveszélyes sérüléseket szenvedett. A merénylő egy 26 éves iráni születésű fiú, Moshe Douek volt, aki tettét azzal indokolta, hogy nem volt megelégedve a kormány szociális gondoskodási programmjával. A nyomozás adatai szerint Doueket elmebetegség miatt éveken át kezelték. Az eddigi jelek arra mutatnak, hogy a merényletnek nincs külpoliti-