Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)
1957-10-19 / 82. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VII. évfoyam, 82. szám. KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 Szerkeszti : LENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENTS C a n a d a’ s largest Anti-Communist Hungarian semi-weekly ÁRA : 10 CENT Torontó, 1957 okt. 19., szombat. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 FELEJTHETETLEN NAPOK (Ottawai tudósítónk jelentése a parlament megnyitásáról.) Kanada történetében először történt, hogy a parlament ülésszakát az uralkodó személyesen nyitotta meg. II. Erzsébet királynő érkezését a tradicionális pompa éppúgy jellemezte, mint a modern technikai eszközök, amelyek a repülőgépek százaival, televíziós fel vevők légiójával, s főleg a tízezer számban felsorakozó autók és egyéb járművek beláthatatlan soraival adtak keretet ennek a gyönyörű eseménynek. Mintha a természet is csatlakozni akart volna a pompához. Ottawa dombjain, a folyó partjain, s a kertekben mindenütt teljes pompájában bontakozott ki az ősz arany szépsége, amikor a királynő és Fülöp herceg október 14-én délután óriási tömeg sorfalai között nyitott lovaskocsijukban végighajtattak a főváros utcáin, s fel a parlament elé. Félmillió ember lepte el az utcákat, százezrek érkeztek Ottawa környékére, de a parlamentben az újságírókon kívül csak mintegy hétszáz ember lehetett jelen. A királynő, virágmintákkal átszőtt ezüstruhájában, mellén széles kék szalaggal, fején a 400 ezer dollárra becsült gyémántos diadémmal, fiatal szépségének teljében szállt ki a négy fekete ló által húzott királyi batárból. Egy pillanatra megállt a küszöbön, majd határozott léptekkel végigvonult a néma ünnepélyességben álló szenátorok és egyéb vendégek sorfalai között, fellépett a trónra és csengő hangon megszólalt "Kérem, foglaljanak helyet." Ezután kezébe vette a Diefenbaker miniszterelnök által elkészített: trónbeszédet, melyet 37 percen át olvasott fel csengő, nyugodt, I behizelgően kedves hangon, először angol, majd francia nyelven, j Fülöp herceg mellette ült a trónon. A látvány felejthetetlenül ünnepélyes, lenyűgözően szép volt. Nemcsak a pompás élményékhez hozzászokott diplomaták, nemcsak a messzeföldről idesereglett vendégek, hanem a szakértő szemmel bíráló újságírók, televízió fotográfusok sem láttak soha ilyesmit. Bennünket nem annyira a pompa és a tökéletes rendezésben lefolyt ceremónia fogott meg, mint inkább az a nyugodt, harmonikus légkör, amely egyformán áradt a királynő és férje egyéniségéből és a kanadai nép lelkes és\ mégis komoly izgalmából. A királynőt csak rövid perceken át láttuk közelről, — de ez a pár perc felejthetetlen marad minékünk, ahogy felejthetetlen marad mindenkinek, aki 1957 október 14-én Ottawában az arany, vörös, halványkék színek között ünnepelhette II. Erzsébetet és Kanadát. A trónbeszéd tartalma nemzetközi biztonság és a leszerelés terén meglévó szerepét megerősítik. 8. A parlament mindkét házában meggyorsítják és egyszerűsítik az eljárást. Az egyes pontokra kitérve, a következőket jegyezhetjük meg : A vizierőművek kifejlesztése és az Atlanti-tartoijnányok olcsóbb villanyárammal való ellátása azt a célt szolgálja, hogy az Ontarióhoz képest életnívóban kissé elmaradt keleti tartományok lakossága ugyanazt a nívót érhesse el, mint Torontó, Windsor, London vagy Montreal népe. A magasabb munkabéreket csak az ipari termelés fokozásával lehet elérni, ennek pedig előfeltétele, hogy a nagyvállalatok létesítése gazdaságilag indokolt lehessen. Kell tehát, hogy olcsó elektromos áram tegye érdemessé az új ipartelepek létesítését, ezzel munkaalkalmakat biztosítva a helybelieknek. Az újonnan bevándorolt magyarok számára hatalmas jelentőségű ez az uj program, mert elsősorban az ujonnanjötteknek lesz tág terük nemcsak az elhelyezkedésre, hanem a magas munkabérek megkeresésére is. — Az pedig, hogy a Columbia-folyón mégis fel fog épülni az elektromos vizierőmű, a Kanada és az USA közötti jóviszonyt és gazdasági kapcsolatokat fogja még szorosabbra fűzni. A Columbia-folyó a Sziklás-hegységben eredve, dél felé az USA-ba folyik, s bár áramfejlesztő-telep építésére kiválóan alkalmas, eddig nem volt kihasználva, mert az amerikaiak nem akarták engedni, hogy ezt a nagyfontosságu vizierőforrást Kanadából szabályozzák. Az adóztatásban bevezetendő változásokról csak annyit mond a trónbeszéd, hogy ilyen változások lesznek, de hogy milyen mértékben, s az adózók mely csoportjaira fog vonatkozni, azt még csak találgatni lehet. Mikor a Konzervatív Párt a választások előtt programot adott, nagymérvű adóleszállítást Ígért. Hogy ezt az intézkedést, amely most már hivatalosan is bejelentést nyert, milyen mértékben valósítják meg, az még kérdéses, de annyi bizonyos, hogy a kedvezmények elsősorban a kiskeresők javát szolgálják. Mindannyiunkat közelről érint az aggkori biztosítás felemelése. A valószínű az, hogy a havi járadék összegét minden kategóriában minimum 55 dollárra emelik fel, s ami még ennél is fontosabb, a várakozási időt — azt az időt, amelyet az igényjogosultnak Kanadában kell töltenie mielőtt megnyílik a joga az aggkori járadékra — leszállítják az eddigi 20 évről 10-re. Ez az intézkedés úgyszólván kizárólag azoknak a bevándorlóknak a javára szolgál, akik 45 éves koruk után érkeztek Kanadába. A II. Erzsébet által a parlament ünnepélyes megnyitásán elmondott trónbeszéd a tradícióknak megfelelően a kormány legközelebbi programját vázolta nagy vonalakban. A program főbb pontjai a következők : 1. Vizierőmű épül a South Saskatchewan folyón, valamint az USA felé délre folyó Columbia folyó egyes szakaszain. 2. Újabb villanyfejlesztő telepek létesítésével olcsóbb elektromos áramot biztosítanak az Atlanti Óceán partjain elterülő tartományokban. 3. A mélytengeri halászat programját kibővítik, s a kanadai halászati termékek nemzetközi elhelyezésére piacot teremtenek. 4. Bizonyos előnyös változások fognak bekövetkezni a jövedelemadó kivetésében. 5. Az aggkori biztosítást, a vakok járadékát és a háborús kárviseltek járadékát felemelik. 6. A farmereknek előlegeket folyósítanak a betakarított de még eladatlan termésre. 7. A kanadai NATO-kontingenst fenntartják, s Kanadának a A farmereknek adandó előlegek rendszeréről sok vita folyt a parlamentben közel két évtizede. Az előző kormány nem volt j hajlandó bevezetni ezt az intézkedést, amely az USA-ban már a J harmincas évek óta fennáll és a hatása a nemzet gazdasági életére j erősen kétséges. Hogy most mégis bejelentették a trónbeszédben, az annak a jele, hogy a kormánynak már sikerült nemzetközi tárgyaiások és kereskedelmi szerződések utján biztosítani a kanadai mezőgazdasági termékek elhelyezését, mert csak ennek a tudatában Ígérhetett előlegeket a farmereknek. Nagyon megnyugtató az a kijelentés, hogy Kanada fokozott I mértékben résztvesz úgy a NATO-véderőben, mint a leszerelési j programban. A két kérdés látszólag ellentétes, a valóságban összefügg. A NATO-hadseregben való résztvétel azt jelenti, hogy Kanada nemzetközi súlya, tekintélye és ereje egyre fokozódik, — az pedig, hogy a leszerelési tárgyalásoknál Kanada fokozottabban részt veszazt mutatja, hogy a nagyhatalmak Kanadát mindenképen magukkal egyenragunak tartják. Ha meggondoljuk, hogy Kanada lakosság száma szempontjából a kis nemzetek közé tartozik, annál feltűnőbb ez a kiemelkedő feladat, amely külpolitikánkra vár. A királyi előjog A Sputnik A kormán}' szeptember végén bejelentette, hogy a királynő jövetelével kapcsolatban általános amnesztiát hiri detett, amely az ország területén lévő fegyházakban vagy más büntetőintézetekben őrzött minden személy büntetésének egy-tizenketted részére terjed ki. Ez volt a harmadik alkalom az utolsó 20 év folyamán, hogy általános amnesztiát hirdettek. Az első kettő közül az egyik az elhunyt VI. György király kanadai látogatása alkalmával történt 1939-ben, a másik pedig négy évvel ezelőtt, II. Erzsébet királynő koronázásakor. Az általános amnesztia, vagyis királyi kegyelem gyakorlásának joga a királyság intézményének hagyományos velejárója. Az Angol Királyság történelmének elején, a kegyelem jogát az uralkodó sokszor a kényszer hatása alatt gyakorolta. — főleg trónrajutása alkalmával, amidőn elődje politikai és más foglyait azért bocsáj tóttá szabadon, hogy ezzel erősítse saját helyzetét. , E királyi előjog fennmaradt a mai napig, de gyakorlása ma majdnem minden esetben az érdekelt kormány ezirányú javaslata alapján történik. a szovjet által fellőtt szatellita, ma már lekerült az újságok címlapjairól. Tudományos jelentőség nélkül kering a világűrben. Időről-időre még érkeznek egyre gyengülő rádiójelzések az űrgömbről, • de az érdeklődés inkább a kilövő-rakéta maradványára összpontosul, amely a tulajdonképpeni gömböt néhány percnyi távolságban követi keringésében. Ez a rakéta-darab a saját tengelye körül forog s időnkint felvillan a hajnali és alkonyati napién,', ben. Senki sem tudja, hogy ezek a testek mennyi ideig fognak odafönt keringeni. A tudományos világ figyelme ma már kizárólag az amejrikai ürgömbre irányul. Novemberben fogják fellőni az első, kisméretű tudományos gömböket, jövő márciusban pedig a minden szükséges eszközzel ellátott, nagyobbméretű amerikai űr-tanulmányozó műszert. A kilövő rakéták már készen állanak s vitacsak arról folyik, hogy az első gömbök milyen műszereket vigyenek magukkal. Eisenhower elnök elrendelte, hogy a program végrehajtását meggyorsítsák. Mához egy évre már talán többszáz ilyen mesterséges holdaeska fog a föld körül keringeni. PEARSON VOLT KÜLÜGYMINISZTER KAPTA A NOBEL BÉKE-DIJAT A NOBEL-díj békebizottság — amely a norvég parlament külön bizottságából alakul minden évben — az 1957. évi békedíjat Lester B. Pearson volt kanadai külügyminiszternek szavazta meg. A békedíjat 1956-ra senkinek sem ítélték oda, aminthogy nem találtak rá méltó személyt 1955-ben sem. 1954-ben az UNO menekültügyi szerve kapta meg a kitüntetést és a vele járó mintegy 40.000 dol'áros pénzjutalmat. A Békedíjat az alapszabályok értelmében az kapja, aki a bizottság véleménye szerint az elmúlt évben a legtöbbet tette a nemzetközi béke fenntartása érdekében. A többi jelölt, akit ez évben szintén jelöltek békedíjra: Hammarskjöld UNO főtitkár, Mrs. Roosevelt, Nehru, az UNO nemzetközi segélyezési bizottsága (C.A.R.E.) és Mao-Ce- Tung. Ezeket a norvég békebizottság elvetette s az egész díjat Pearson kapta meg egyedül. Pearson már a koreai háború idején kitüntette magát az UNO közgyűlésén tett praktikus javaslataival, amelyek mindenkor a béke fenntartására s a nagyhatalmak közötti presztízs-kérdések elsimítására irányultak. Még nagyobb mértékben felfigyelt rá a diplomáciai világ 1954-ben, amikor a londoni nagyhatalmi értekezleten közvetítő javaslatokat nyújtott be a német szuverénitás ügyében. Pearson öntötte formába azt a szöveget, amellyel aztán az UNO el tudta ismerni Nyugatnémetországot, mint egyenrangú hatalmat anélkül, hogy akár Németország volt ellenségeit sértené, akár, hogy Németországgal szemben megbélyegző szavakat alkalmazott volna. A németek éppen ezért, igen sokra becsülik Pearson diplomáciai képességeit s ez a szempont bizonyára közrejátszott a békedíj odaítélésénél. Pearsonnak elsőrendű szerepe volt az UNO 1955. évi közgyűlésén, amikor egyszerre 16 új országot vettek fel új tag gyanánt. Az a szerep azonban, amellyel ezt a nagyszerű kitüntetést kiérdemelte, valójában 1956 őszén várt Pearsonra. Amikor a szovjet által előidézett szuezi válság az angol-francia beavatkozással végétért, s mikor a szovjet Vöröskína százezres „önkéntes” csapatok küldésével fenyegetőzött, a kapkodó diplomaták közül egyedül Pearson találta meg azt a formulát, amellyel a nemzetközi békét is biztosítani lehet és a nagyhatalmak közelkeleti egyensúlyát is fenn lehet tartani. Az úgynevezett Nemzetközi Rendőrség (UNEF) felállítása és megszervezése Pearson nevéhez fűződik, s annak főereje ma is kanadai katonákból áll. Kisebb-nagyobb nehézségek után ez a kb. 10.000 főnyi összlétszámú nemzetközi rendőrség nagyszerű eszköznek bizonyult az Egyiptom és Izrael közötti helyi ellentétek elsimítására, főleg pedig a Szuez körül már-már kirobbant világháború kitörésének megakadályozására. Magyarország, illetve a magyar Szabadságharc tragédiája az, hogy a szuezi ügy éppen egyidőben játszódott le a tavaly októberi eseményekkel s hogy Pearsonnak ezért nem volt módja arra, hogy a Nemzetközi Rendőrség hatáskörét kiterjessze Magyarországra is. Hogy ez volt a terve, azt tudjuk, aminthogy azt is tudjuk, hogy a terv még nincs elejtve. A Pearsonnak adott Nobel-Békedíj azt is jelenti, hogy ő legesélyesebb jelölt arra az esetre, ha Hammarskjöld lemondana, vagy megbízása megszűnnék. Tüntető jellegű csapatösszevonásokat eszközölt Szíria a török határon, nyilvánvaóan azokra a fenyegetésekre való tekintettel, melyeket Kruscsev a napokban Törökország címére intézett. Egyiptom, hogy Szilával, (tehát a szovjettel) szemben érzett úgynevezett barátságát hangsúlyozza, színén küldött csapategységeket Szíriába, amelyeknek egy része a török határon helyezkedett el. Mozgósított Jordán és Irak is. de ma nég senki 'sem tudja, hogy ezen a fronton ki ki vel áll szemben. Egyedül Izrael az, amelynek biztonságát fenyegetné a minden oldalon felvonuló arab katonaság, de a határon álló UNEF haderő és az egész nemzetközi helyzet csaknem kizárttá teszi azt, hogy valamelyik arab állam Izraelt meg akarná támadni. A minden oldalon hallható kardesörtetés valószínűleg tüntetés a Szovjet címére. Lehet, azért tüntetnek, hogy jó pontokat szerezzenek a kommunistáknál, lehet azért, hogy a nyugati hatalmak előtt hangsúlyozzák azt, hogy készen állanak a harcra. Sokkal valószínűbb azonban, hogy az egyiptomi csapatok sziriai megjelenése, valamint a többi arab államban megfigyelhető mozgósítás csak arra való, hogy mindegyik arab ország megakadályozza nem nagyon megbízható szomszédját abban, hogy akár a kommunista, akár a kommunistaellenes oldalon belesodródjék valamilyen nyílt háborúba. A királynő vacsoravendégei számszerűit 115-en, az ottawai Rideau-Hallban jelentek meg október 14-én este. Az ünnepélyes vacsora az udvari etikett pontos betartásával indult, de később a vendégek ugyanolyan közvetlenül, ugyanolyan könynyedén beszélgettek egymással s a királynővel is, mintha egy rendes mindennapi banketten jelentek volna meg. Érdekes feljegyezni a menüt is, — inkább azért, mert ezt a királyi étrendet csaknem minden középosztálybeli kanadai háziasszony felszolgálhatja vendégeinek, ha kellő munkát szán iá. Csirkeleves, rizs- és rák .előétel után vadkacsasült következett, majd spárgafőzelék és árticsóka töltve. Édességül fagylaltokat és süteményeket szolgáltak fel. Kiszámították, hogy egy tapasztalt kanadai hölgy fejenként 10—12 dollárért ugyanilyen vacsorát készíthet, még az italokat is beleértve, amelyeket a vendégek nagyszerű választékban, de igen kis mennyiségben fogyasztottak. Vacsora közben katonazenekar játszott halk hangon, majd francia-kanadai népdalok következtek. A vacsora után a királynő egyenkint üdvözölt minden vendéget, sorrendben először a Nobel-díjas Leslie Pearsont. A beszélgetés családi ügyekről, gyermekekről, iskoláztatásról folyt, Fülöp herceg pedig a miniszterekkel és a többi férfi-vendéggel folytatott élénk, jókedvű diskurzust, bőven fűszerezve vadász- és halászkalandokkal és hasonló elbeszélésekkel. Fülöp egyébként nagy vadász. Október 14-én is azzal kezdte a napot, hogy egy Québeci mocsárban naokeltekor vadkacsára vadászott s csak aztán tért vissza az ünnepélyes fogadásra. Lassankint elejtik azt a tervet, hogy Kanada behozatalát 15 százalék erejéig Nagybritanniából eszközöljék. Az ötlet felmerült a szeptemberi Mont Tremblant-i tárgyalásokon, de kivitelre nem kerülhet sor. A statisztika mutatja, hogy csak friss főzelék és gyümölcsben több mint 322 millió dollár értékű árut hoztunk be az USA-ból, automobil és autóalkatrészekben pedig majdnem 400 millió értékű árúcikkeket. De mindez eltörpül a gép- és szerszámbehozatal mellett, amelynek összege 1956-ban csaknem 600 millió dollár volt Amerika felől. Mindezt Lényegesen megváltoztatni nem lehet anélkül, I hogy Kanada gazdasági 'egyensúlyát fel ne borítanók.
