Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)
1957-10-05 / 78. szám
VII. 78. szám, 1957 október 5. 10 KANADAI MAGYARSÁG SZÉKELY MOLNÁR IMRE: Székely Molnár Imre hogy ismert [Ritkán látott [művészi estiben gyönyör|*ködtünk> szombaton este a (Central Technical School Auditóriumában. Plakátok, 'hirdették, újságok, rádiók harsonázták, magyar művészek látogatnak el Torontóba, hogy egy feledhetetlen este keretében állítsanak színpompás díszletet, a mi emigrációs életünk nagy drámájához. Kellett nagyon ez az este, hogy meg,érezzük: az isteni igazság aranyfonala felcsillan még a mi fekete gyászruhánkon, hogy ne essünk kétségbe e földi zarándoklat sivár pusztájában és ne veszítsük el reményünket a gondviselésben. Olyan magyar művészek érkeztek ide, akik joggal büszkeségei a magyarságnak, akiknek egyetlen bűnük — velünk együtt i— csak a „születési hiba” és a nyelvi nehézség, mert máskülönben hírűkkel-nevükkel tele lenne ez a forrongva-vajudó nagy világ. Az összehasonlítás kézenfekvő, aki látja az új filmeket,. -— vagy ott ül szobájában a televízió mellett, — büszke örömmel vallhatja, hogy ezek a mieink, mindeniknéR különbek— Az est sikerének minden kelléke adva volt. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte az a színe-java magyar közönség, aki szívesen áldozza fel obulusait a nemzeti művészet és az idealizmus oltárán. És eljöttek a mi művészeink, akik a fogantatás pillanatában már vérükben hozták magukkal azt a sok százados erőt, kultúrát és tehetséget. ami fölébe helyezi őket a világ összes művészeinek. A műsor első számaként FELLEGI Teri libbent a színpadra, Ez a nagy énekesnő, aki már végigjárta a világ sok színpadát s mindenütt dicsőséget és hírnevet szerzett a magyarságnak, most láthatóan a megindultságig elfogult volt. Valami nagy meghatódottság remegtette ezt a törékeny testet, amint mélyen a földig hajolva, palástolni igyekezett csörgő könnyeit. Ami a franciáknál LUCIEN Boyer, aki ebben a műfajban szinte egyedül , képviseli a francia lelkiséget, az minekünk FELLEGI Teri, aki a magyar karakternek, egy elnyomott nép szenvedélyének és vigadva is síró magyar szív bánatának és örömének könynyesszívű kifejezője. Vele repül, benne él a dal: az a dinamikus temperamentum, robbanó erő, ami a magyar szomorúság útjait besugárzó aranyos jókedv és napfény .,. Megérdemelten óriási sikere volt. Úgy ünnepelték, ahogyan csak ünnepelni lehet. FELLEGI Terit a taps szárnyai emelték mindig feljebb és feljebb s Balassa Emil „Egy krajczár” című költeményének elszavalása blyan művészi teljesítmény volt, amihez hasonló élmény csak ritkán fordul elő az ember életében. Petőfi „Szeptember végén” és Vörösmarthy „Vén cigány” című költeményének — Huszka Jenő és Budai Dénes zenéjének — melodramatikus előadása, a lelke gyökeréig rázta meg ezt a művészetet értő és értékelő közönséget. És a könnyű sanzonok, mókáskedvű, elandalitó és múltba visszaringató éneke, a magyar nyelv savas-borsos vágy- és érzékcsiklandó futamai, falrengető, harsogó jókedvet teremtettek. Visszavarázsolták a régi Budapest gondtalan éjszakáit, szívünk miivészest margójára ’ köré fonódott a csapongó jókedvünk, lumpos, mámoros megrészegítő fiatalsága. Nótáiban mindenki találkozhatott a régi életével: magával, a tegnappal... A művészest nagy meglepetése SZABÓ Sándor volt. Kiteljesedett művészete úgy robbant felénk a színpadról, mint a nagy nemzeti ünnepek titáni játéka, mikor az ember szinte megszédülve, bódultán zuhan és emelkedik a szavak káprázatában az elérhetetlen csillagos égbolt magasságáig, ahonnan nagyon ^áj visszatévedni a földre. A magyar szó és a lélek vakmerő PAGANINI hegedűse SZABÓ. Démoni erejű és lázító, aki kezének gesztusaival, arcának, szemének néma játékával ki tudja fejezni a töprengő ember gondolatvilágát. A sejtésekből, törvényekből és tárgyakból elénk vetíti az eltitkolt érzések viharzó háborgását. Minden kis szótag külön él a szavaiban, lenyűgöző szépségekben hömpölyögteti a mondatokat, SZABÓ SÁNDOROS zamat áradt, izesedett róluk, s úgy játszott érzéseink húrján, ahogy egyedül állóan, csak PAGANINI tudott mindent adni és mindent kifejezni a hegedűjével... CYRANO monológjával olyan részegítően dobálta a szavak sohasem hallott, sokszínű zuhatagát, mintha csak RŐSTAND lelke bene élne tovább; kisértő társként szegődött hozzá a megejtő szépségek költői országutján. Az erkélyjelenetben pedig szinte tobzódtak az önkínzó mondatok, mintha csak saját önsebünket tépte volna fel. A senkinek soha el nem mondott titkokról beszélt, amiket naponta egyre mélyebbre ásunk magunkba, hogy kibírjuk ezt a gyönyört és boldogságot... KÖRMENDI Ferenc, a nagy magyar író egy emigránsról szóló kis jelenetét is előadta. Milyen egyszerű művészi eszj közökkel ríhatott meg mindnyájunkat. A fojtott szavak komorságával felemelte valamennyiünk életéről a koporsó fedelét. Hogy megdermedt bele a lélek és a siratok balzsamával élesztgette a Nirvánába zuhant sziveinket. Művésznek is és a hallgatóságnak is felejthetetlen * ünnepe volt s az is marad ez a 1 nagyszerű kettős találkozás, 'ami sok gyötrelemért, meg' nem-értésért, közönyért és ! megaláztatásért adott elégtételt. Mert ásító és konok szívek során lépegetünk mindnyájan itt az emigrációban és a jegek árja fagyasztja meg, jobbat és szebbet váró és örökké reménykedő, lázas testünket. SZÖRÉNYI Éva a maga törékeny szőkeségével, az igaz szerelem hymnuszát zengte el HELTAI Jenő a „Néma Lei vente” című világhírű darabjának nagy jelenetében. Mint egy szép pastellkép, égetve világított a színpadon és örök emléket állított a mindenkori anyának, KAFKA Margit „Peti fiam” című csupaszív költeményében. Külön meg kell emlékeznünk, a mi szeretett, kedves SIMAY Edénk-ről, aki az örök művész-bohémek fáradhatatlanságával járt-kelt hosszú hetek óta és kilincselt (sajnos olyan ajtókon is, amik nem nyíltak ki előtte és nem adtak segítséget, de erről majd máskor és külön cikkben számolunk be.) Az ő fáradhatatlan munkája eredményezte ezt az impozáns és eddig még soha nem látott nagy sikert, ami egy ilyen művészi esttel tette gazdagabbá életünket. De SIMAY Ede nem csak a előkészítést vállalta, hanem mint konferanszié, ötletes, BENCZÚR GYULA AZ EMIGRÁCIÓBAN Benczúr Gyula Nyíregyházán született egy kis Piac-téri sárga házban. Apja patikus volt, ezért laktak a város szivében. A kis ötéves „csodagyerek” az 1849-es szabadságharc napjaiban ennek a kis háznak muskátlis ab- Jakán át szemlélte a világot. A főtéren kozák lovak táncoltak, szénásszekerek hordták a tanyák takarmányát és friss kenyérszag terjengett a városban. A pékek a muszkáknak sütöttek. Több rajza maradt meg a kis művésznek a szabadságharc mozgalmas napjaiból. Valamennyi lovas kozákokat ábrázol, ez ragadta meg legjobban a gyermek képzeletét. A házak tele voltak katonákkal, az istállók pedig lovakkal. A fehérnépet rejteni kellett pincékben és padlásokon. Benczuréknál is lakott egy magasrangú kozáktiszt, aki magával vitte egy ilyen lovaskatona szénrajzát Oroszországba. Fényes ezüst rubelt dobott érte az asztalra. Ez volt a művész első honoráriuma, melyet élete végéig őrizgetett. A Benczur-ház falán ma is márványtábla hirdeti a világhírű művész dicsőségét. Ablaka alatt újra orosz katonák járnak s 1956. évben megint lobot vetett alatta a szabadságharc húnyó parazsa. A novemberi napokban páncéloá szovjet gépkocsik érkeztek Nagykálló felől s az egyik nekihajtott’a Benczúr szülőháza előtti villanyoszlopnak. A kocsik egymásra torlódtak s a nép utcakövekkel dobálta meg a páncélosok ablakait. Ezt a zűrzavart egy fiatal gyermek arra használta fel, hogy felugrott az egyik páncélosra és kiragadta a szovjet katona kezéből a géppisztolyt. Zsákmányával gyorsan elmenekült a házak között. A megrémült szovjet katonák ijedtükben tüzet nyitottak s 16 halott maradt a csatatéren. Nagy fiával szemben nem volt hálás a szülőváros közönsége. Még csak egy utcát sem nevezett el róla. A függetlenségi politika Kossuth-térftek keresztelte a szülőház előtti hatalmas piac-teret. Dehát Benczúr akkor még élt s értéke nem volt véglegesen kijelölve a festészet történetében. Később ki merte volna a Kossuth nevet Benczúrra cserélni ? Nem valósították meg Zala György monumentális szobor terveit sem.. De a második háború előtti évtizedben rendszeresen hozzáfogtunk a Benczúr emlékek gyűjtéséhez. Minden eladásra kerülő képet megvásároltunk. Többnyire közadakozásból, hogy az új festmény valóban a polgárság vagyona legyen. Kérésemre gyakran ismeretlen szegény emberek küldték el féltve őrzött pengőiket. Már a háborús bombák robbanásai között, 1942-ben a Széchenyi-út kertjeiben szobrot állíttattunk Benczúr Gyulának. Választásunk Fekete Géza erőteljes fiatal művész pályamunkájára esett, persze a háborús lehetőségek között egyszerűen magyar mészkőbe faragva. E szobor leleplezése körül váratlan bonyodalmak tornyosultak. Szinnyei-Merse akkori kultuszminiszter művészi kifogásokat támasztott a szoborral szemben, pedig az ő legfőbb ellenőrzése alatt működő Művészeti Tanács választotta ki egész sorozat pályamunka közül. Furcsa művészettörténeti fintor volt, hogy a Benczur-Szinnyey-Merse festőóriások elsőbbsége éppen e kis igénytelen szobor lehulló leplére rajzolt torz politikai vonásokat. A törpe fiuk néha nem bírják hordozni apjuk óriási szellemének súlyát. A szobor azonban ma is áll s a kommunisták kénytelenek kalaplevéve járni a magyar történelmi dicsőség, a selyem és bársony s a nyíregyházi ablakokban virító mályva világhírű festője előtt. A Nyírség színei virulnak palettáján. Ez a világhír nemcsak afféle művészettörténeti jelző. Számtalanszor találkoztam vele utazásaimban, sőt az emigráció gondjai között is. A firenzei Uffici-képtárnak, mely a világ egyik legjelentősebb képgyűjteménye, az volt a szokása, hogy az emberiség szellemi kincsének minősített festőket felszólította, hogy önarcképeiket helyezzék el a muzeum gyűjteményében. Én erről akkor meg mit isem tudtam, mikor először jártam Olaszországban. Beléptem a .terembe, hol a mennyezetig felsorolva több száz festő önarcképe tekintett rám. Köztük Benczúr Gyula, a mi egykori patikusunk világhírű fia. Nagy utat tett meg a Piac-téri alacsony házból a firenzei muzeum márványpalotájáig. Széleskarimájú kalapjával áll a festőállvány dött, feleségét festi embermagasságú mályvák között. Zsebében talán ott van az ezüst rubel, az ötéves gyermek első honoráriuma. Bajorországi utazók sokan felkeresték Herrencliiemsee-ben a bolond Lajos király csodálatos kastélyát. Az óraterem négy bejárata felett freskók mutatják a négy évszakot. Már müncheni éveiben annyira kitűnt, hogy őt bízták meg e freskók festésével. Ragyogó iszínei, a felhőkárpitot emelő kis angyalok, a nyár pompás virágai az én szülővárosom dicsőségét mosolyogják a világ vándoraira. Az emigráció első esztendejében az osztrákok drákói rendszabályokkal szorították rá a menekülteket a munkára. Élelmiszerjegyet csak a munkahivatal igazolása mellett adtak. Nem volt ez baj, hiszen e szokatlan napszámos munka elterelte figyelmünket életünk kilátástalan nyomorúságáról. Leányom egy kertészeti üzemben dolgozott, ahol tavasszal virág- és zöldségpalánták millióit csomagolta százankint ócska újságpapírba. Lányom a gépies munka közben a nyomtatványokat nézte és szeme megakadt egy ponyva regényfüzetén, mely a múlt század utolsó évtizedeiben egész Európában divatos volt. Ezt a füzetet 1874-ben Stuttgartban adta ki A. Kroner kiadóvállalata. A „Gondtalan órák” sorozatban a „Kegyencnő” címen „udvari” történetet közöl E. M. Vacanoi tollából. Címlapján olvasható: Illusztrálta Benczúr Gyula. De nem kell ezt mondani: a huszadik évét alig betöltött fiatal művész oroszlánkörmei ott vannak ebben a kis ponyvafüzetben. Ha nem volna aláírva a neve, akkor is megismerném. Az egyik rajzon a magas erkélyen ülő birodalmi grófnő előtt gróf Lathur visszatartja a vágtató lovat rövid hódolatra. Ahogy a ló megtorpan a tisztelgő egyenruhás tiszt alatt, azt a gyerekkori kozáklovat látom a nyíregyházi Piac-téren. S az erkély mögött álló sudár jegenyékben ráismerek az Eletó díszeire, melyekről az első varjakat lőttem diákkoromban. Ez a ponyvaregény emigrációs életem egyik legszebb emléke. Napjainkban a kizsákmányoló kapitalizmus művészének minősítik Benczúr Gyulát, pedig ritkán volt több pénz a zsebében, mint az az ezüst rubel, amit olyan hetykén dobott oda a kozáktiszt szülőházának asztalára. A kommunizmusnak csak lidércemléke marad fenn, amikor „Vajk keresztelése” még örökre hirdetni fogja a magyar nemzeti dicsőséget. Nyiregyházy Pál. PUSZTULÓ ÁLLATFAJTÁK Természettudósok meghúzták a lélekharangot néhány állatfajta felett. A beregi erdőségekben él hazánk egyik ritka ésí Veszedelmes mérgeskígyója: a keresztes vipera. Ez a kígyó 40—50 cm. hosszú, 3—4 cm. vastag,, hátán zegzugos fekete rajzolat van. Mérge szerencsétlen esetben az embert is megöli, ősi erdők elhagyott helyein, kőrakások alatt, vagy levágott korhadt fatuskókban él családostul. Helyéhez ragaszkodik, sokszor három generáció is él egy helyen. Eleven fiakat szül, ellentétben a többi kigyófajjal, amely tojásokat tojik. Keresztes viperát ma már nagyon kevés helyen találni Európában s a beregi erdőben is jóformán kipusztították. A kommunizmus a mérges kígyót is elpusztítja, mi lehet a sorsa az ártatlan embereknek ? ÍAAAAAAÁAAAAAAAAÍ.A. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címváltozásuk esetén az előző címüket is közöljék kiadódva tálunkkal. szívesen sznliráIlink 1 miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii|H||||iM|i||||||||l||||||||||H|l||||||||l|||||||||l||||||||„„„||,limn,n,|,mi,in„„|,mu, mm,,|Mn sziporkázó szellemességével, i A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek olsokször kényszerített tapsra | vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy minket. hirdetést lapunkban. Naacyobb hirdetéseknél árajánlattal Az ő művészete a mienk s nincs az az igazi művészi megmozdulás, amit ne ő kezdeményezne ■ és fényes tehetsége i mindég újra és újra állja a tűzpróbákat s nekünk ajándékozza gazdag művészi életének összegyűjtött kincseit. Ezen az estén mintha felöl-1 dódott volna rólunk a régi j átok, ,s úgy tűnt, mintha Isten kegyelmi idejét jóra, művelődésre s önmagunk hasznára is tudnánk kamatoztatni... így kellene csinálni mindég, mert az élet nem ostoba játék és az idő türelme sem végtelen... MEGJELENT ELLA NÉNI MESÉI CIMü GYÖNYÖRŰ MESÉSKÖNYV Irta: M. Saint Clair Kapható kiadóhivatalunkban Ára: 1 dollár Rendelésnél 10 cent postaköltséget kérünk mellékelni. A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülállé magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele. POSTÁN A LEGKÖNNYEBB ! a legértelmesebb takarékbetéti hely ! Tökéletes takarékbetéttel járé kiszolgálást kaphat azzal a TÖBBLETTEL, hogy be* tétjét postán is beküldheti, így a legkönnyebb . . . magasabb kamat . . . beváltott csekkjeit kívánságára elküldjük önnek. Látogassa meg a fiókunk igazgatóját, vagy küldje be az alábbi szelvényt.. Győ* zödjék meg maga is, miért fordul olyan sok ''értelmes takarékoskodó" a Canada Permanent-hez ! •jC Canada Permanent M ortgage C orporation Halifax, Hamilton, Regina, Saint John, Brantford, Edmonton, Montreal, Woodstock, Vancouver, Toronto, Winnipeg, Victoria. Tegye postára e szelvényt bővebb tájékoztatás céljából Canada Permanent Mortgage Corporation, 320 Bay Street, Toronto 1., Ontario Kérem, küldjék el a takarékbetétekről szóló részletes tájékoztatásukat. Név : ...........................................................................—...................—....................................................... Cim : ...............................................—...................................................................................................... SÜTÉSHEZ HASZNÁLJUK A LEGNÉPSZERŰBB KANADAI SÜTŐPORT ! Négy kanadaiból három, a sütéshez Magic Powdert használ. E sütőpor használata négy generáció óta családi hagyománnyá vált. Használjon Magic sütőport minden régi receptjéhez, az alábbihoz is. Keverjük össze és szitáljuk át kétszer lábasba 2Ví> csésze sütőlisztet, 2 teakanál Magic Sütőport, I/2 teakanál sütőszódát, I/2 teakanál sót és Va teakanál őrölt szerecsendiót (mace). Keverjünk hozzá kétharmad csésze laza barna cukrot, i/£ csésze zabpehelyt (rolled oats) és 1 csésze összetört diót. Vegyítsünk össze 1 jól felvert tojást, 1 csésze buttermilket, 2 teakanál őrölt narancshéjat, 1 teakanál vaníliát és 5 évőkanál olvasztott növényi zsiradékot (shortening) A száraz keverék közepébe mélyedést csinálunk és abba beleöntjük a folyadékot, enyhén összekeverjük. Borítsuk ki kenyérsütő sütőformába (belső, felső mérete: 4i/2”x8i/2”), amelyet előzőleg zsírozott papírral vagy staniollal kibéleltünk. Lassú tűzön, 325 fokos sütőben mintegy 1 órán át sütjük, *Méréshez használjunk mindig kanadai szokvány mérőcsészét és kanalat. Általában minden csészényi liszthez 2 teakanálnyi Magic sütőport használunk. • • • • ÉDESANYÁK hasz- 2 B T • náljatok Pudert CSAK a Z.B.T. Csecsemő Puder szünteti meg a pelenka-okozta bőr gyulladását, CSAK a Z.B.T. Csecsemő Puder tartja szárazon a kicsi bőrét, CSAK a Z.B.T. Csecsemő Puder tartalmaz enyhítő ollva-olajat. 1700 KÓRHÁZ HASZNÁLJA BIZALOMMAL Budapesti borbély kéri a magyarság pártfogását. Modern hajvágás. Minden igényt kielégít. JOE MAY'S BARBER-SHOP 292 DUNDAS ST. W„ TORONTO. Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut TÓBIÁSTÓL 482 Queen St., W., Toronto Telefon : EM. 8-1255 A Standard Brands Ltd. egy újabb finom terméke ( 1999
