Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-09-04 / 69. szám

I VII. 69. sz. 1957 Szeptember 4. KANADAI MAGYARSÁG DANUBIA SERVICE COMPANY IKKA és IBUSZ (Magyar Állami Utazási Iroda) hivatalos képviselete Kanadában, CEDOK (Csehszlovák Utazási Iroda) képviselete MEGBÍZHATÓ, GYORS KISZOLGÁLÁS ! DANUBIA SERVICE COMPANY 296 QUEEN ST., W. TORONTO, ONTARIO Telefon : EM. 4-8537 MAGYAR RÁDIÓADÁSOK A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap 1.15-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Hor­váth József. A torontói CKFH rádió ál­lomás az 1400-as hullámhosz­­szon minden szombaton d. u. 4 órától 5-ig sugároz műsort. Bemondó : Bálint Kálmán. A torontói All Nations Film Service adásában „MAGYAR LÁNG” címen minden szer­dán este 10 órától 10 óra 30 percig az Oakville-i CHWO rádióállomás 1250-es hullám­hosszán. A LÁTHATATLAN EMBER Irta : GÁRDONYI GÉZA HA KÖNYVELÉSI, ADÓBEVALLÁSI gondjai vannak, hívja ENDRÉNYI KÁROLY Kanadában végzett könyvelőt. Telefon : HU. 1-7673 OR. 6279 AZ UJ HATÁSOS SZÁRAZ ÉLESZTŐ JÉGSZEKRÉNY NÉLKÜL GS ELÁLL Akik a Fleischmann-féle Active Dry Yeastet, száraz élesztőt használják, mind azt állítják, hogy ez a legfino­mabb élesztő. Hetekig eláll a szekrényben, hatása azonos a friss élesztővel és a legfinomabb kenyeret, pogácsát és tésztát adja. HASZNÁLATI UTASÍTÁS : Minden csomag élesztőhöz vegyünk kevés langyos vizet, amelyben feloldunk egy kávéskanálnyi cukrot. Hintsük meg száraz élesztővel. Hagyjuk 10 PERCIG állni, utána jól felkeverjük. IRóGÉPJ A VITÁST KARBANTARTÁST, magyar betűre való átszere­lést szakemberrel végeztessen. Telefon : LE. 3-6574 Ha valamit el akar adni, vagy venni akar, ha kiadó lakása van, vagy lakást keres MINDEN ESETBEN ADJON FEL EGY HIRDETÉST a “Kanadai Magyarságában. Előfizetőink hirdetéseiket telefonon is feladhatják. VWVW<WWWWVÄAVWVW LÄPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK : Béla deák: Hulló Vércseppek ..................................$1.50 Csaba István: Az elsülyesztett háború .................. $1.50 Csighy Sándor : Viharok Sodrában ...................... $1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól.....................$2.00 Füry Lajos: Árva Magyar János ..........................$1.80 Kenesei F. László : Járhatatlan utakon .............. $2.50 Mesekönyvek. Jancsi és Juliska (színes képekkel) $0,90 Piroska és a farkas ...................... $0.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör.................................. $1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu........................ .. $0.30 Vászoly ..................................$1.80 Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság története .. $250 Szalay Jeromos: Márton Áron erdélyi püspök .... $1.00 Dr. Sulyok Dezső : A magyar tragédia.................. $5.Q0 Székely M. Imre : Szent István legendája.............. $0.25 Szilvássy László: Mesék a bryanszki erdőből ....... $2.50 Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk. Dutz Waring EURÓPAI SPORTHÍREKRŐL hiánytalanul beszámolnak a GLOBE and MAIL sporthirlapírói ÍC. Harry Dutz, aki azelőtt több német sporthirlapnak volt fő­iszerkesztője, a szombati számunkban számol be az európai I fontos sporteseményekről. Ed Waring pedig figyelemmel] k kíséri a kanadai labdarúgást és minden kedden az angliai' sportnak szentel külön hasábot. .Az európai sportesemények HIÁNYTALANUL megtalálhatók a' THE GLOBE km MAIL-BEN KANADA NEMZETI ÚJSÁGJA Hogy otthonába kézbesítsék, egyszerűen hívja fel EM. 8-7851-ET ! AZ v ELSŐ MAGYAR SZÖVETKEZET HÍREI Amint arról már hírt ad­tunk, az ideiglenes vezetőség most egy alkalmas épületcso­portot talált a 9 Brunswick Ave. alatt, a College Street mellett. Most mfcr csak a magyarsá­gon múlik, hogy ezt a főépü­letet a hozzátartozó két má­sik épülettel együtt megsze­rezze. I A vezetőség módot talált arra, hogy ezt az épületcso­portot a magyarsága megte­kinthesse és akkor részvényt, üzletrészt jegyezzen. I A székházat a magyarság eddig szép számmal látogatta meg és ezen alkalmakkor rész­vényt, üzletrészt is jegyzett. Honfitársak! Talán soha vissza nem térő alkalmat mu­lasztunk el, ha most a kínál­kozó lehetőséget meg nem ra­gadjuk. A szövetkezet, mely egész Kanadára terjeszti ki majd üzleti tevékenységét, a magyarságé lesz és a magya­rokért küzd. Ezért támogatá­sa kötelesség! i A szövetkezet központjának szánt épületcsoport ismét megtekinthető lesz a jövő hé­ten, augusztus 27., 28. és 29-én este 8—10-ig. Kérjük kedves magyar testvéreinket, hogy ezt a fontos hírt adják tovább is­merőseiknek, hogy minél töb­ben jelenhessenek meg a jövő héten kedden, szerdán és csü­törtökön este a székház meg­tekintésére. Kérjük egyben, hogy üzlet­rész jegyzéseiket szeptember 10-ig beküldeni szíveskedje­nek, hogy az ideiglenes veze­tőség összeszámolhassa az eddigi jegyzéseket. A legki­sebb jegyzés 100, azaz egy­száz dollár. Az Ideiglenes Vezetőség WALTER DEVEIKAST a passaici rendőrség letartóz­tatta. Deveikas beismerte, hogy kivette barátja 2.800 dollárját a bankból, de nem akarta a pénzt bolondságokra költeni. „Nagymennyiségű sört vettem — mondotta — és addig akartam sört inni, míg belehalok.” — Mintha enélkül nem tehetné meg. sedett rajtunk; — helyt álltunk a Kelet ellen és a Nyugat, — mely előbb megcsonkított — most újból cserbenhagyott bennünket, pedig a magyar vér hullásából gyümölcs mindig a Nyugatnak termett. Ünnepeljük meg a magyar gyász hónapját méltósággal, megemlékezve a hősihalottak, az elhurcoltak és a bebörtön­­zöttek megszámlálhatatlan áldozatairól! Lássa meg a világ a mi fájdalmas ünnepléseinkből azt, hogy a magyar nem­csak meghalni tud eszményeiért, hanem élni is akar tovább a Kárpátok koszoruzta Dunamedencében szabadon, rendelte­tése betöltésére! Ne nyughasson a Nyugat lelkiismerete a magyarok habárain, amíg tartozását be nem váltja velünk szemben. Dr. Szilassy Béla A Magyar Felszabadító Bizottság elnöke. O’KEEFE’S BREWING COMPANY LTD. Az O'Keefe Serfőző Részvénytársaság ez év januárjában kezdte meg az "Ope­ration Knigthood" elnevezésű tervének végrehajtását. E terv alapján hatvan, külön­böző nemzetiségű személyt támogatnak Kanadába való bevándorlásukban. A terv alapján az O'Keefe kifizeti a tizenegy nemzetiségi bizottság által kiválasztott be­vándorló útiköltségét. A bizottságban résztvesz Kanada tizenegy legnagyobb nép­csoportja : a horvátok, a dunavölgyi svábok, a németek, a magyarok, az olaszok, a lettek, litvánok, lengyelek, szerbek, szlovákok és az ukránok. Aprilis 7-én érkezett Torontóba a kis nyolcéves Vesna Jurisich, s édesapja védő karjában talált menedéket a jugoszláv elszakítottságából. Ez idő óta még a követ­kezők érkeztek: J. Nitz és felesége, két gyermekükkel, dunavölgyi svábok Ausztriá­ból, Dani asszony két gyermekével, valamint Wilhelm Weiler, Németorsz'ágból, Kiss Mártonné és gyermeke, Buenos Airesból. Még tizenegy személy várja, hogy beléphessen Kanadába. Ezek : Mijo Pintur, horvát, B. Juricsekné és leánya, horvátok, Puljarné és gyermeke, lettek, mindannyian Jugoszláviából. Ona Spurgaitis asszony és négy gyermeke, litvánok, Németországból, valamint Mario Centi, olasz, Olaszországból. Tíz újabb személy ügyét már a bevándorlási hatóságok vizsgálják, hogy az uta­zásukat elő lehessen készíteni. Ezek között négy német, négy olasz és két horvát van. Harold Foster, az O'Keefe eladási osztályának igazgatója kijelentette, hogy az "O'Keefe terv végrehajtása" december 31-én fog lezárulni. "Remélem, — mondotta az igazgató, hogy azok a népi csoportok, akik a tervben résztvesznek és még nem jelentették be jelöltjeiket, a legközelebbi jövőben megteszik ezt. Az átutazás elő­készítéséhez időre is van szükségünk. És most, hogy az "O'Keefe terv" végső stá­diumához közeledünk, nem volna szabad időt veszítenünk." JEMEN AZZAL VÁDCLJA Angliát, hogy újfajta bombát alkalmazott a jemeni hadse­reg egységei ellen a Jemen-Aden terület határán. A bombától a katonák v.ért hánytak és meghaltak A brit hadügyminisztérium azonnal megcáfolta ezt a hírt, bár beismerte, hogy a határon áttört jemeni erőket az angol légierők bombázták. elvész a borom is. Most eszelkedek rá. Semmi se látszott bizonyo­sabbnak, mint az, hogy nem érem meg a reggelt, s mégis átlobbant rajtam az öröm érzete. ' Fogammal téptem ki a dugót s ittam. Ittam mohón, végtelen iváSsal; és ittam és ittam . . . A savanyú, méregerős bor, vagy inkább ecet, áldott csillapító ital volt most nekem. Éreztem, hogy átjárja minden eremet, inamat. Az ember a szájával iszik, de én akkor egész testemmel ittam. Minden porcikám, testemnek minden molekulája itta, szívta a 'bort. Csontomba, velőmbe belement, beleszívódott, eloszlott bennem, mint spongyában a víz-Aztán elaludtam. . Meddig tartott az alvásom? nem tudom. Lehet, hogy egy napig, lehet hogy kettőig. Az arcomat záporeső verte. Dörgött és villám­­lőtt. Villámlott és dörgött. Én hanyatt feküdtem, s a kezemmel védtem az arcomat. Ekközben láttam, hogy a világosság nappali, éreztem hogy az eső átveri a köntösömet. Félóra múlva elállt a zápor s a nap kisütött. A lábamat víz mosta csendesen. Ijedten vettem észre, hogy a patak megáradt, s annak a vize terjedez. A víz pedig nőttön-nőtt De sárga iszapos víz helyett bibor­­szinü piszkos víz hömpölygőit a mederben. A csatatérről folyó víz volt az. Ahogy fölültem, láttam, mint bukdácsolnak a hullámokban a halottak, mint lejtenek a süvegek és fapajzsck, nyergek, fasisakok, nyilak, dárdák, szénacsomók. A víz egyre nőtt. Már a derekam alá is befolyt s emelgetett. No a szerencsétlenség sokféle módot küld, hogy meghaljak. A halottak egyre úsznak előttem. Egyik hányát, másik háttal az égnek, a harmadik oldalt. Némelyiknek csak a köntöse látszik ki. De mennek tízével, húszával, utaznak a habos veres vízben. S bukdácsolnak, integetnek, mintha azt mondanák: Oh, de jó vízben utazni a másvilágra I jer velünk, Zéta ! Olykor egyik megáll és forog. Az újonnan érkezők hozzá­­ütődnek és vele forognak- Aztán egy nagy társaság jön egyszerre, eltolja a forgókat s új halottak kerengenék. De amilyen gyorsan összeállt a társaság, épp olyan gyorsan szét is oszlik. Egyik a má­sik után oldalog el. Utoljára csak egy Vnarad, é’gy félig levágott nyakú római, kinek feje a vállára van billenve. Az magában kereng néhány percig, aztán az is tovább úszik. Már a mellemet is ellepte a víz. Változatosságképpen egy nagy rossz híd lebeg felém. A híd rövid s a karfája kérges fából való. Arra gondoltam, hogy az a híd elvihetne engem a táborba. Amint hozzám ért, belekapaszkodtam görcsösen. Testem pehelyként lebegett a hüs hullámokban, s mentem ä híddal, a halottakkal, mentem hosszan, folytonosan, ringatózva ma­gam se tudom, hova. Mikor arra a helyre értünk, ahol a tábort gondoltam, láttam, hogy a térség üres- Sehol egy sátor, sehol egy szekér. Csak a szana­szét feketélő tűzhelyek mutatták, hogy ott volt Attila tábora. A parton egy farkas ivott a vízből. Sokat ehetett, mert jóizüt ivott. Mentem a vízzel tovább. Végre estefelé embereket láttam a parton. Férfiak, asszonyok, gyermekek álltak a víz szélén. Csályákkal és gajmós botokkal huz­­gálták ki a halottakat s úszó fasisakokat, dárdákat, fegyvereket, fa­talpú sarukat. Engem is kihúztak, s bámulva álltak körül. — Könyörüljetek, — mondottam, — vigyetek házba, adjatok ennem! (Folytatjuk.) A MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG FELHÍVÁSA A SZABAD MAGYARSÁGHOZ Magyarok! Az Úristen különös kegyelme megkímélt attól, hogy a szülőhazánkban uralkodó terror rettegése, a rabsors megalázó gyötrelmei és az esztelen gyilkolás tobzódása elér­hessen bennünket. Emlékezzünk meg hálás szívvel ,és alázat­tal a nemzet szabadságáért elesett hősök áldozatairól, a már­tírokról, akiket a bosszúálló önkény börtönbe vetett és akiket Oroszországba elhurcolhatott. Magyar voltunk kötelez arra, hogy a némaságra kárhoz­tatott nemzet helyett kiáltószóval mi forduljunk a szabad világ népeihez, kormányaihoz és az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez: ne nézzék tovább ölhetett kézzel a magyar­ságnak tervszerű irtását a Kárpátok medencéjében! Egyesült erővel és egységes akarattal teljesítsük nemzetünk iránti kötelességünket. Hős népünk otthon mindent kockára vetett szabadsága kivívásáért — a szabad földön élő magyaroknak szent kötelessége és egyetlen élethivatása az, hogy a világ lelkiisméretét ébren tartsa! Szeptember 10-én fogja az Egyesült Nemzetek közgyű­lése a külön bizottság jelentését tárgyalás alá venni. Ez a jelentés világos képét adja az orosz erőszak jogosulatlanságá­nak. A közgyűlést megelőző időben kell a szabadföldi magyar­ságnak megmutatni elszántságát arra, hogy méltó akar lenni a magyar nemzet hősi küldetéséhez és meg tudja moz­gatni a világ lelkiismeretét. Szent István napjától számítva 20 napunk van. Ezt kell felhasználni és a sürgönyök és fel­iratok tízezreit elküldeni, továbbá felvonulások, tüntetések és újságcikkek hívják fel a közfigyelmet a magyarság szent ügyére és követeljék Magyarország feltétel nélküli felszaba­dítását ! Döntő ütközet előtt állunk és ha résen nem leszünk, az eben séges erők újra eltemetik mártír nemzetünk, élet­érdekeit ! Október hava a magvar hősi önfeláldozás ünnepi hó­napja. Száz év előtt az önkény parancsa tizenhárom vértanú halálával avatta hatodikét, a magyar gyász ünnepnapjává. A múlt évben pedig 23-án a nemzet összetörte béklyóit, fel­kelt a reákényszerített hazugság-uralom ellen, megállj-t kiáltott a kiuzsorázó önkénynek és emberséges életet vivott ki magának, saját kezébe véve sorsának intézését. A felsora­kozott túlerővel szemben küzdő nemzetünk harcával elbu­kott, mert a világ érdeklődését jobban lekötötte a reálértékek biztosítása, mint a szabadságért küzdő nemzet minden vér­áldozata. Ezeresztendős nemzeti küldetésünk újra betelje-51. FOLYTATÁS Ő aztán hozzám is jött, s Ígérte, hogy estére, mikor visszatér a táborba, értesíti Csáthot. De nem tért vissza. Ott hált a sebesültek között. Másnap Attila belovagolta a csatateret. Eljött- hozzánk is, és itt-ott vigasztaló szót mondott- De a gazdám nem volt a kíséretében. Meghalt-e? vagy részegen feküdt? nem tudtam. Már akkor lázban is voltam. Egyszer-fölültem és vért hány­tam. Arra a mellettem fekvő sebesült, egy Esztár nevű zoltán rám kiáltott: — Tyüh az apád sarkantyúját, te Csornában vagy! Akkor már magam is tudtam. A torkom, hónaljam meg volt dagadva. A csatából megmenekülterp. A pestisbe bele estem. Másnap este összeszedték a sebesülteket, s elhordták a tá­borba. Láttam, hogy engem elhagynak, s éreztem, hogy a láz nö­vekvő erővel gyullad belém. A halál a lábamnál fogva húzott már, s én még mindig kapaszkodtam az élet gondolatába. — Emberek! — könyörögtem a mellettem elmenőknek, — vigyetek engem is. Nem is feleltek-Azután egyenkint szólongattam őket: — Tardos, könyörülj rajtam! Sukoró, ne hagyj itt vesznem! Czobor', mozduljon meg a szíved! Czobor meg is állt, s a vállát vonogatta : — Mit használ neked, ha bevisziek is. Csorna van benned az ebattát! — Legalább emberek között halok meg, és nem hollók között. Ráztav a fejét; pökött és tovább ment. En magam maradtam. Egy lófej volt a párnám, holttestek a társaságom; szálldosó hollók az eléneklőim. A mezőn kigyulladtak a nyergekből és fapajzsokból rakott máglyák, s megzendült a táltosok gyászéneke. Tompa dobpergés és búgó kürtök szava kisérte az éneket, s a hunok hite szerint a lán­gokból fölszálltak a lelkek, s magukkal vitték szolgáik gyanánt azokat, akiket a csatában levágtak. Hány máglya volt ott? és hány embert égettek el? nem tu­dom. Bizonyára csak kevesen részesültek ebben a megbecsülésben. Valamennyi holt hunt elégetni, — erdő kellett volna. Aztán az égetés is elmúlt- Nem maradt más hang. csak a távoli tábor morajlása, s a kerengő hollók károgása. És én feküdtem sebben és lázban tovább. Időnkint elkábultam, időnkint egy-egy percre visszatért az eszméletem. Mikor leszállt az est, s előtündököltek az égen a nyári csilla­gok, a halál érzete végtelen gyásszal borult reám. Már az elhagyottság se bántott, már abba is belenyugodtam, hogy az életem kialszik. Csak éjjel ne halnék meg, csak még egyszer látnám a reggelt, a piros hajnalt, a fölkelő napot! Ez volt minden vágyam. És hogy még egyszer ihatnék-, ebben a földi életben. Már régen éreztem, hogy valami különös nyomás érdekli oly­kor a derekamat. Éjjel a csatatéren is kellemetlenkedett, de akkor annyira elfoglalt a lábam sebe, hogy nem gondoltam vele. Most gépiesen odanyulok, azt vélve, hogy valami nagy ütésből támadt daganat van a derekam táján. Hát lám, mire tapintok: a tömlőre! a borostömlőre, amit a gazdám adott a csata előtt! Akkor a nagy zavarban a nyereg helyett az övemre akasz­tottam, mert arra gondoltam, hogy a ló kidőlhet alattam, s akkor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents