Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-08-28 / 67. szám

KANADAI MAGYARSÁG 2 VII. 67. sz. 1957 augusztus 28. (fauuliM "%muptvUa*u 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 egyes szám ára 10 Cent. Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk 1 Amerikában : egész évre $£50 fél évre $5.00 Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portó­költség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak ta­lált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. MAGYAR ANEKDOTAKINCS ÁRPÁD ÉS A GÓT KÖVET Természete volt a régi magyaroknak, hogy nem kedvelték a szószaporítást. Árpád előtt egyszer a gótok követe hiábavaló hosszú, cifra beszédben mondta el, mi járatban van. A fejedelem nem szólt rá semmit. — És mi a válaszod rá, uram? — kérdezte végre a követ. — Mond meg otthon — felelt Árpád, — hogy míg te beszél­tél, én addig a szót rágtam és hallgattam.-----------o----------­SZENT LÁSZLÓ NEMESEI Zala vármegyében, Nagykanizsa környékén, még ma is van­nak Szent László nemeseinek nevezett családok. Ez elnevezés eredetéről így szól a hagyomány: Mikor Szent László királyunk Dalmáciába ment, húgát meglátó­­gatni, Nagykanizsánál úgy elaludt a kocsiban, hogy még a kerekek zörgése sem háborgatta. És ekkor az történt, hogy az egyik ten­gelyszög kiesett. Az udvarbeliek észre sem vették; de nem is lett volna kéznél vas vagy fa, amit helyébe tegyenek. A kerék már­­már kidőlt, mikor odaugrott egy Balázs nevű jobbágy és szög he­lyett az ujját dugta a tengelybe. így szaladt a kocsi mellett jó da­rabon, míg a király fel nem ébredt. Szent László szíve megindult az egyszerű ember hűségén; azt mondta neki, hogy kívánjon vala­mi jutalmat. Balázs magának nem akart semmit, csak azt kérte, hogy a király emelje nemesi rangra az ő falujabeli összes jobbágyokat. Szent László teljesítette ezt a kérését s ma is még mindig ezerötszáz ekkor nemessé lett család él a Dunántúlon. Azt mondják, hogy Deák Ferenc is e nemzetségek egyikéből származott.--------—o-----------­A KÉTÉRTELMŰ VÁLASZ Mikor Bánk bán és társai 1213-ban összeesküdtek Gertrudis királyné ellen, János esztergomi érsekhez fordultak tanácsért: megöljék-e a királynét vagy sem? Az érsek Írásban felelt, és pedig így: "A királynét meggyil­kolni nem kell félnetek jó lesz ha mind bejegyeznek én nem el­lenzem". Ez a válasz kétértelmű, aszerint, amint az ember vesszőket rak bele. Tiltakozik a bűntett ellen, ha így van : "A királynét meg­gyilkolni nem kell, félnetek jó lesz, ha mind beléegyeznek, én nem, ellenzem". De emigy meg épp az ellenkezőjét mondja : "A királynét meg­gyilkolni nem kell félnetek, jó lesz, ha mind beléegyeznek, én nem ellenzem". ! Az összeesküvők így olvasták az érsek válaszát és Bánk bán megölte a királynét.-o-KATONÁS VÁLASZ Amikor II. Szulejmán körülfogta Szigetvárt, Zrínyi Miklós volt a vár rettenhetetlen védelmezője. A basák azt a tanácsot adták, hogy ha Írna Zrínyinek, az minden feltevés szerint feladná a várat. A szultán erre azt irta Zrínyinek : "Küldd el a kardodat, ha élni akarsz!" Zrínyi ennyit felelt: "Magad jöjj a kardért, ha halni akarsz!" HA VADÁSZNI MEGYÜNK, ISMERJÜK MEG A VADÁSZTÖRVÉNYT A legtöbb tartományban most hozták nyilvánosságra az idei vadászidény meg­indulását a vadkacsa, vadlud, grouse, deer és más vad vadászatára. A rendelkezések elolvasása sok bosszúságtól óvhatja meg a vadászokat, így például a legtöbb tartományban golyós vagy sörétes fegyverek viselése enge­délyhez van kötve. Ezenkívül deer, jávorszarvas és más nagyvad vadászatához külön engedélyre is van szükség. Továbbmenöleg egyes városok a területükön való vadászatot még külön enge­délyhez kötik. A szabályok és rendelkezések pontos ismerete a vadász kötelessége és felelőssége. A törvény nem tudása nem mentesít. Kihágások, súlyosságukhoz képest a vadász puskájába, felszerelésébe, motorcsónakjába, autójába, — sőt ezenkívül fájó bírságba is kerülhetnek. Mielőtt tehát vadászni mennénk, szerezzük meg tartományunk vadászati és ha­lászati minisztériumában a tartományi vadászati rendelkezések egy példányát. Győ­ződjünk meg térképünk segítségével arról, vájjon az a terület, ahol vadászni ké­szülünk szabad vadászterület-e. Az erdőbe érve pedig figyeljünk arra, nincs-e a vadászatot tiltó, vagy magán­­terület határát jelző felírás a közelben. Ha egy farmer földjén, vagy tulajdonán aka­runk vadászni, keressük fel őt előbb és kérjük ki engedélyét. Tíz esetből kilencben nem tagadja meg azt, ha látja, hogy azt előbb illően ki­kérjük. Ha viszont elmulasztjuk az udvariasság e szabályának betartását, magán­­területre való illetéktelen behatolás vádjának, vagy más kellemetlenségnek tehetjük ki magunkat. SZÉKELY MOLNÁR IMRE : EMLÉKKÖNYVEMBŐL ANDORÁS ÉS A FŐNYEREMÉNY Andorást min­denki úgy könyvelte el, mint a „Né­meth dinasz­tia” tulajdo­nát. Senki sem tudta a ko­rát, beosztá­sát, szolgálati rangját, mert hol mint pincér volt, hol meg a gazda figyelő szeme, aki híven őrködött a vagyontár­gyakon éppen úgy, mint a lus­tálkodó személyzeten. Öreg mindenes volt, akinek a tekintélye nemzedékről­­nemzedékre, apáról fiúra öröklődött a Németh család­ban. Korra nézve jóval túl le­hetett a nyolcvanon, de nem látszott többnek hatvan éves­nél. Az öreg pincér az Angol Ki­rálynő legkisebb termében, a „Bundában” tevékenykedett. Ott dolgozott a söntésnél, fel­szolgálta a zónákat az aszta­loknál ülőknek s neki kellett fizetni is. Oh a fizetés, csak ezt ne találták volna ki, de sok színésznek, művésznek, új­ságírónak és más egyéb bo­hém szegénylegénynek köny­­nyebb lett volna1 az élete. Andoráson kívül csak egy elfonnyadt tündér trónolt még a kasszában, aki únottan jegyezgette valami füzetfélé­be a nagy és kis fröccsöket, zónákat, a hébe-hóba előfor­duló nagy- és kis menüket, amiket Andorás diktálg’atott be ilyenformán: — Zónagulyás, kadar kis­­fröccs balhárom ... ez volt rendszerint az én asztalom. Mindenki meg volt győ­ződve arról, hogy Andorás jobban szereti a bohémeket, mint a gazdája ,és annak volt igazán jó dolga, akit ő szi­vébe fogadott. Az ő megér­zése valaki felől egyenlő volt a közvéleménnyel és befolyá­solta a főpincért is, mert a hi­telüzleteket azs^ő1 pártfogásá­val sikerrel lehetett elintézni az egyébként mogorva és ért­hetően zárkózott emberekkel. A „Bunda”! Mennyi fiatal­kori emlékem, álmom szövő­dött és semmisült meg falai között. Óh hogy szerettem elüldögélni a kemény fapado­kon s bevallom itt ért fiatal­korom egyik legnagyobb elis­merése is, amikor Ady Bandi reggelije mellé egy szép na­pon odatették az enyémet is. Ettől a naptól kezdve úgy hív­tak Debrecenben, hogy a sző­ke Ady Bandi és megsüvegel­­tek a helyi potentátok. Úgy éreztem akkor, hogy ezért .érdemes szenvedni, kop­lalni, nélkülözni: szívébe fo­gadott Debrecen s ez a tudat adott több lelkesedést, hitet minden munkámhoz. Andorás szeretető, bizalma pedig kárpótolt a földi sze­génységért. Soha nem panasz­kodtam, hogy nincs elég pén­zem, ő belátott a zsebeimbe és sokszor úgy rémlett, kopott léntárcám belsejét úgy is­meri, mint a sajátját. Óh de sokszor hozott kis adag helyett nagy adagot, kis röccs, vagy hosszúlépés he­­’yett nagy fröccsöt... és ha még erre sem tellett, meg­­morogta ezt a gaz világot és kifizette a számlámat. No azért ne aggódjon senki, az Angol Királynő nem ment tönkre, Andorás ilyeténi ga­­'alléroskodása miatt, mert nint később kiderült, a jólel­kű Németh Nándor, a tulaj­ionos, mindenről tudott és az ő tudtával, beleegyezésével, őt utasítására vált jótevő űnkosunkká Andorás. De szép idők voltak ezek!... Az újságíró sorsa azonban az, hogy ne sokáig üldögéljen egy helyen, hanem cserélgesse az állását és mindig oda szer­ződjön, ahol nagyobb árat fi­zetnek a tehetségéért, A vi­déki élet után ráér megülle­­pedni az ember Pesten, ha ugyan egyáltalán eljut odáig. Budapest! Ez a színész és az újságíró Mekkája, a vég­állomás!. .. Milyen nagy sze­rencséjének kellett lenni an­nak, aki el tudott helyezkedni valamelyik pesti lapnál. A te­hetség egymagában koránt-, sem volt elegendő ajánló le­vél ! Sok minden más is kellett az érvényésüléshez, legfőképp a szerencse... Hosszú-hosszú évek után így kerültem vissza Debre­cenbe. Hol étkezik és hol száll meg ilyenkor egy fiatal ripor­ter? Odamegy, §hova a régi emlékek és a múlt köti. Ne­kem a multat is és az emlé­keket is az Angol Királynő je­lentette. Ott ültem újra a „Bundá­ban” és hallgattam, mit be­szélnek az asztalok, a padok, mert vallom: lelke van a tár­gyaknak is és el lehet disku­­rálni velük. • Mikor már jól kibeszélget­tük magunkat a régi szép időkről, egyszer csak keresni kezdtem Andorást. Mert már csak ő hiányzott a régi életem­ből. Érdeklődni nem mertem felőle, mert hátha meghalt időközben és akit nagyon sze­rettünk, arról jobb hinni va­lami bizonytalant, mint tudni azt a bizonyos, lesujtót. Az ember mindég fél, retteg a va­lóságtól. Lassan kezdett benépesedni a „Bunda”. Uj arcok, új em­berek forgolódtak az asztalok körül. Közel a söntéshez a nagyablakhoz, egy jóltáplált jovális arcú öregember telepe­dett le. Villásbajussza he­gyesre pödörve, fekete haja hosszan hátrafésülve feküdt a fején. Vadonatúj magyar­szabású ruhája a vagyonos debreceni pógár benyomását keltette. Szembeötlő figurá­ján jólesően pihent meg a szem. Ahogy jobban figyel­­gettük egymást, egyszer csak reámmosolyodott, majd isme­rős, rekedtes hangján meg­szólalt:-— Na, mit nízel úgy rám, mint bornyú az új kapura . . . gyere íziben az asztalomhoz — és morgott hozzá. Alig ocsúdtam fel meglepe­tésemből, máris beszélni kez­dett. — Na híres, látom, hogy csodálkozol. Pedig tudnod ké­ne, hiszen mindenki tudja itt, hogy tavaly megütöttem a fő­nyereményt. .. Restelkedve vallottam be, hogy nem hallottam szeren­cséjéről. — Pedig már a munkanél­küli verebek is az én esetemet csiripelik — szellemeskedett — és úgy kérik a (segélyeket tőlem, mintha én lennék a vá­mosi népjóléti hivatal. S amint látod, meg is fiatalodtam köz­ben — gúnyoskodott kis&é fanyarul önmaga felett. Vizsgáltam és valóban nem ; ’smertem rá. Szelíden legyin­­. tett: — Semmiség az egész! Fes­­ék dolga. Jó borbélyhoz já­rok. Aztán tudod — folytatta ; — ide ülök minden délután, . bbe a nagy auzlágba, innen, ; lint páholyból nízegetem a . 'ányokat. Ilyenkor mennek . 'skolába, ide a Dócziba. : Valóban kis matrózruhá: , eányok igyekeztek a járdán i lőttünk. Fakadó érteimül-­­lyiladozásában oda bazsajóg­ák az ablakra, ami mögött , itt ült megfiatalodott gaval­­’ éi'ságában az öreg Andorás. Szeme ellegelgetett, de ebben a vágyban már nem volt semmi életet adó tűz. Ando­­rásból már régen kiszökött a rossz. Sokáig elbeszélgettünk mindenféléről, mikor egyszer csak kihúzta noteszét a zse­béből. Felémfordult és így szólt: — Te szerepelsz az én lis­támon. — Tudom András — vála­szoltam szomorúan — elég sokkal tartozom neked — pi­ronkodtam is, — de most mindjárt megkezdhetjük a törlesztést. Andorás legyintett. ■— Áh, dehogy is tartozol nekem. Németh Nándor uta­sítása volt. Bevallóéi, ezt hallva . . . bennem egy oltár omlott ösz­­sze. Hát Németh Nándor volt mindennek a mozgatója. És olyan tapintatosan csinálta, hogy senki sem vette észre. — Hát akkor milyen listá­ról beszélsz? — kérdeztem Andorást... — Nekem van egy külön névsorom, az ,én régi kedves embereimről, akiket én na­gyon szerettem és akik meg is becsültek engem. Azok ré­szire, ha csak megtudom a cí­müket, minden évben eljutta­tok húsz pengő forintokat. A nevemnapjára küldöm, hogy emlékezzenek rám és igyanak az egészségemre . . . Azzal benyúlt a zsébébe és kivett a pénztárcájából egy vadonatúj húsz pengőst és át­nyújtotta nekem. — Na, fogadd el csak szé­pen, egész nyugodtan, az ilyen bohém költő, újságírónak mint te vagy mindig jól jön húsz pengő. ; — Köszönöm Andorás — szóltam minden álszemérem nélkül, hiszen aki megüti a főnyereményt, az igazán ad­hat minden jó barátnak húsz pengőt. S azon sem csodálkoztam, hogy pont Andorás lett a me­cénásom. Elgondolkoztam ott, mel­lette, míg sűrűn kortyoltuk a jó nagykőrösi kadart, aminek olyan volt a színe, mint a csöppentett véré. Ilyen bor­közi állapotban ugrott a nyel­vem hegyére az a kis köte­kedő piros ördög, aki már rég­óta itt fészkel a mellemben. — Te Andorás .. . olyan rit­kán jövök én már Debrecenbe ás a lakásomat is olyan sűrűn változtatom, hogy nőm is tu­dom a biztos címemet oda­adni . . . aztán időközben te meg is halhatsz.. . nem lenne célirányosabb, ha most mind­járt és mindenkorra ideadnád ezt az évi húsz pengőket. . . mondjuk kettő esztendőre . . . De ahogy kimondtam már meg is bántam s azzal akar­tam tompítani az erején, hogy így folytattam: — Aztán nézd... én is meghalhatok időközben, hi­szen tudod, esendő az emberi élet. — Hát ez mán így igaz — hagyta rám, majd huncutul felnevetett a szeme — tudod mit, hát legyen úgy ahogy mondtad... de inkább te hali meg elébb — és azzal még két ropogós húszpengőst gyömö­szölt a zsebembe. Andorás emléke örökké él szivemben. Vigyázok azóta na­gyon az írásaimra és mindég elkérdezem: ugyan, ha élne ándorás és elolvasná, megju­talmazna-e egy zónapörköltte’ és adna-e egy nagyfröccsöt ir ráadásnak a nagykőrösi ka­darkából ?! Abból, amine1- olyan a színe, mint a rubinié. Mondván: — Kassza, kis pörkölt, nagy fröccs, bal három ... ! MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Csütörtöktől, 1957 augusztus 29-től, szerdáig, szeptember 4-ikéig bezárólag GYÖNYÖRŰ NÉMET FILMBEMUTATÓ Először Kanadában : DIE FOERSTERBUBEN A legújabb színes filmgyártás egyik legszebb remekműve > Karinthia csodásán vadregényes hegyvidéke — Remek színek és tájfelvételek á l— Festői népviseletek — Tarka tömegjelenetek — Hagyományos régi szoká-. sok és táncok — Kedélyes dalok, kedves dallamok — Szerelem — Derű — Hangulat — Humor —— Bűn — Szenvedély — Érdekfeszítő történet telve cse­lekményekkel és meglepő fordulatokkal ►Főszereplők: PAUL HOERBIGER, ÉVA PROBST, ERICH AUER, HERTA STAAL,< OSKAR SIMA, KURT HEINTEL, FRANZISKA KINZ és még sokan mások Második film ugyanazon műsorban : (kizárólag csütörtökön, pénteken, kedden és szerdán) MAEDCHEN MIT ZUKUNFT Angol feliratokkal Szerelem — Muzsika — Tánc — Jókedv — Lendület — Kitűnő humor > Főszereplők : HERTA STAAL, PETER PASETTI, GRETHE WEISER, HANS RICHTER, és mások KISÉRŐMÜSORBAN A LEGUABB NÉMET HÍRADÓ: "BLICK IN DIE WELT" Szombaton és ünnepnapokon nincsenek duplafilm-előadások Naponta 6-tól folyt. ► Szombaton, T .30—4—6.30 és 9-kor — Hétfőn, szeptember 2-án, (Labour Day ) i ► 4.30—7 és 9.30-kor. Éjféli előadás vasárnap-hétfő közötti éjszaka 12.05-kor^ MELODY THEATRE MONTREAL [SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050' Péntektől, 1957 augusztus 30-tól csütörtökig, szeptember S-ikéig bezárólag Két kitűnő német film egy műsorban Először Montrealban : DIE DIEBIN VON BAGAD Angol feliratokkal r Az arab világ buja varázsa, zenéje, táncai, derűje, hangulata — Keleti roman-i * ti ka és csalafinta humor — Titokzatos szerelmi kalandok — Vidám rablóhis-, tóriák — Remek szórakozás ► Főszereplők: SONJA ZIEMANN, RUDOLF PRACK, FITA BENKHOFF, THEO1 LINGEN, PAUL KEMP DIE HEXE Angol feliratokkal ► Az osztrák—magyar monarchia utolsó éveiben játszódó, rendkívül érdekfeszítő^ >film egy előkelő és fiatal társaságbeli asszony különös látomásai és ötudatlan^ ► jóslatai, melyek röviddel azután valóra váltak és alapjaiban rendítették meg< í a világot t Főszereplők : ANITA BJOERK, KARLHEINZ BOEHM, ATTILA HOERBIGER és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta 6-tól, szombat-vasárnap 2-től folyt. YORK THEATRE HAMILTON ►164 YORK ST. TEL.: JA. 2-0921< REMEK HÉTVÉGI NÉMET MŰSOR >1957 augusztus 29-ikén, 30-ikán és 31-ikén, csütörtökön, pénteken, szombaton^ RÖKK MARIKA ragyogó alakítása a nagy színes filmoperettben DIE CSAHDASFUERSTIN ( Csárdáskirálynő ) Angol feliratokkal ^Kálmán Imre világhírű művéből készült pazar filmalkotás — Káprázatos szinek — Látványos revü- és táncjelenetek — Elragadó tájak — Gyönyörű kiállítás . Szerelem — Derű — Humor — Lendület — Örökszép dallamok — Magyaros' hangulat További főszereplők: JOHANNES HEESTERS, WALTER MUELLER, HUBERT MARISCHKA és sokan mások GEFANGENE DER LIEBE Angol feliratokkal ► Egy orosz munkatáborból tíz évi távoliét után hazatért asszony érdekfesztíő ► története — Az igaz szerelem és mély, meghitt szeretet diadala házassági% válságok és a mai élet kemény megpróbáltatásai felett ^Főszereplők: ANNEMARIE DUERINGER, CURD JUERGENS, BRIGITTE HOERNEY< és mások ^VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR. Naponta 6.15-től. Szombaton du. 4.30-tól folyt.( KITŰNŐ UJ NÉMET MŰSOR ^57 szeptember 2-ikán, 3-ikán és 4-ikén, hétfőn, kedden és szerdán Két elsőrangú film : RITTMEISTER WRONSKY Angol feliratokkal >A harmincas évek lengyel—német kémügyének alapján készült rendkívül ér-^ dekfeszítő történet — Megtévedt asszonyok, mint vak eszközök egy elegáns, könnyelmű világfi kezében — A lengyel kémszervezet mesterügynökének tündöklése és bukása ► Címszereplő: WILLY BIRGEL — További főszereplők: IRENE VON MEYEN-< DORFF, ILSE STEPPAT, ANTJE WEISSGERBER, OLGA CSEHOVA, RUDOLFi FORSTER, PAUL HARTMANN WIENER MAEDELIN Angol feliratokkal ► Elragadóan bájos zenés színes film — A két bécsi keringőkirály: Johann < ► Strauss és a fiatal Carl Michael Ziehrer körül játszódó, derűsen romantikus, ► érdekes történet — Biedermeier hangulat — Bécsi kedély és humor — An­dalító keringők, vérpezsdítő indulók — Fényes bálok — Látványos felvonulá­sok és tömegjelenetek Főszereplők: WILLY FORST, JUDITH HOLZMEISTER, HANS MOSER, DORA KOMAR és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR — Naponta este 6.15-től folyt. POLIO VACO (SALK-FÉLE ) kapható. 1 üveg 10 kcm 5 személynek kétszeri oltásra ] elég. Ára: $10.80. Leszállítás légipostával $2.00 Figyelem ! Csak egy fajta Polio — Salk VACCINE lé­­! tezik. Szakszerűen, hőszigetelt csomagban szállítjuk. INTERNATIONAL PHARMACY 537 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. Telefon: WA. 3-1882 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents