Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)
1957-02-02 / 9. szám
Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor. mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. (tyuuidoztt ‘ikiotyvUeuM C a n a d a’ s largest Hungarian semi weekly Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommimista lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal Szerkeszti : Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto KENESE1 F. LÁSZLÓ 996 Dovercourt Rd., Toronto VII. évfolyam 9. szám. Ára : 10 Cent Toronto, 1957 február 2., szombat VILÁGPOLITIKA AZ UNO LEGSÚLYOSABB YÁLSÁGA A kashmiri ügy sokkal súlyosabb válságba hozta az Egyesült Nemzeteket, mint bármely eddig felmerült kérdés ; mert ezúttal India volt az, amely hidegen és arcátlanul kijelentette, hogy az UNO határozataival nem törődik, s ez a kijelentése annál meglepőbb, mert a mostani határozatot a Biztonsági Tanács hozta India ellen, amelynek jogában és módjában áll büntető szankciókat is alkalmazni. Kashmir, amely 4.5 millió, nagyrészt mohamedán lakosságával India és Pakisztán között fekszik, 1947-ben UNO-mandátum alá került. Hosszas helyi harcok és politikai küzdelmek után az UNO úgy határozott, hogy Kashmir lakossága népszavazás útján fog dönteni arról, hogy a 400 milliós Indiához, vagy a 83 milliós Pakisztánhoz kíván-e csatlakozni, mihelyt a kashmiri maharadzsa, aki 1947-ben ott abszolutisztikus hatalmat gyakorolt, uralkodói jogait megszünteti. A maharadzsa eredetileg az angol király alattvalója volt, kashmiri belügyekben azonban parlamentnélküli k.ányúrként uralkodott. A hindu és pakisztáni köztársaság megszületésekor a kashmiri maharadzsa. névleg önálló maradt további tíz évre azzal, hogy parlament útján kell kormányoznia, s uralkodói jogait az UNO fogja ellenőrizni. A tíz év most lejárt. A maharadzsa valóban már régen lemondott jogairól, s most kellett volna bekövetkeznie a népszavazásnak UNO ellenőrzés alatt. Nehru azonban a szavazás megvárása helyett arra adott parancsot a hindu katonaságnak, hogy Kashmirt fegyveresen szállja meg. Az elmúlt héten Pakisztán, amely a mohamedán lakosságú Kashmirt a magáénak tartja, az UNO Biztonsági Tanácsa elé vitte az ügyet, amely 10:0 arányban felhívta Indiát, hogy tartózkodjék minden kashmiri katonai akciótól, s addig ne tegyen intézkedést, amíg a népszavazás meg nem történt. A 11 tagú Biztonsági Tanácsban a Szovjet tartózkodott a szavazástól — holott gyakorolhatta volna vétójogát — s így az Indiát megbélyegző határozat egyhangúlag ment keresztül. Nehru röviden kijelentette, hogy őt nem érdekli a Biztonsági Tanács határozata, — a kormánylapok súlyosan támadják Amerikát, Nagybritanniát és Franciaországot, mert érvényt akarnak szerezni az UNO határozatának, s ugyancsak súlyosan támadja a Szovjetet, mert nem akadályozta meg, hogy a határozat keresztülmenjen. India ezen magatartása talán halálos csapást mért az Egyesült Nemzetekre ; mert az, hogy a szovjet ,és a szovjetblokk egyedül arra használja fel az UNO-t, hogy saját érdekeinek szerezzen érvényt, s hogy a szabadság érvényesülését meggátolja, közismert tény, amelyen senki sem csodálkozik. A nyugati népek tudomásul vették, hogy a kommunisták az UNO keretén belül a világhódító ellenség szerepét játsszák, s a kommunistákat csak azért nem zárták még ki az UNO-ból —amit pedig a magyar szabadságharc alkalmával feltétlenül meg kellett volna tenniük — mert úgy érezték, hogy ez a harmadik világháború kitörésére vezetett volna. Az, hogy kis népek — mint Egyiptom és Izrael — (másrészről pedig a magyar bábkormány is) egyszerűen mellőzik az UNO határozatait, szintén azért van, mert olyan helyzetbe tudják hozni az UNO tagjait, amelyben már nem a konkrét kérdés elrendezéséről, hanem a világháború kitöréséről vagy megakadályozásáról van szó. Egyiptom a szuezi kérdésben egyszerűen Moszkva szavait ismételte el, s miután a nyugati hatalmak azt hitték (teljesen tévesen), hogy a szovjet hajlandó volna Egyiptom kedvéért háborút indítani, engedtek Egyiptom szemtelen és jogosulatlan kívánságainak. Most, miután Nagybritannia és Franciaország kivonulása után az UNO Izraelt akarja kényszeríteni a Gaza-sáv és az akabai öböl kiürítésére, Izrael az, amely megtagadja az UNO határozat végrehajtását addig, amíg Egyiptom békés magatartására és a szuezi csatorna békés használatára gax-anciákat nem kap. Ebben a kérdésben anyagilag igaza van Izraelnek, de ez nem jogosítja fel arra, hogy az UNO határozatot egyszerűen mellőzze. Ennek ellenére megkockáztatja az ellenszegülést azért, mert az UNO közgyűlésnek nincsen joga, illetve módja a határozata végrehajtására, Egyiptom pedig erre képtelen volna, legfeljebb szovjet segítséggel ; a szovjet segítség pedig soha nem következik be, mert ez megint az Eisenhowerdoktrinával találná magát szemben. Mindezek a kérdések azért nem nyerhetnek megoldást, mert az UNO közgyűlésének nincsen katonai ereje. Elég baj, hogy így van. de így van. Azonban a kashmiii ügyben teljesen más a helyzet. Ott az az India a bűnös, amely magát a világ “erkölcsi támaszpontjának” és a “népek közötti békés ügyintézés élharcosának” játssza ki. Az az India, amely például a magyar szabadságharc ügyében hónapokon át azéil nem nyilatkozott, mert “a mindenek felett való béke” érdekében nem akart zavart okozni, s végül is “erkölcsi alapon” Ítélte el a szovjet beavatkozását azért, mert minden erőszakot elitéi. India azzal a jelszóval sorakoztatta fel maga mögött a bandungi konferencia népeit, hogy ‘ a kolonializmus ellen küzd, s minden katonai megszállást és minden ei'őszakos beavatkozást elitéi.” S most, amint egyszer olyan kérdésről van szó, amelyben maga van érdekelve, nemcsak a Bandungban éi'kölcsi védőszárnya alá vett színes népeket árulja el, hanem azt az UNO-t is, amelyben az igazság és béke védelmezőjeként lépett fel, s a mérleg nyelvének szerepét akarta betölteni. A Biztonsági Tanácsnak, — ha akarja — módjában volna és kötelessége is volna Indiával szemben nyomban fegyveres szankciókat alkalmazni. Ha a Biztonsági Tanács úgy működnék, mint ahogy azt az alapokmány megkívánja, ma már atomfegyverekkel ellátott x*epüíőgépek ciikálnának New Delhi felett addig, amíg ki nem vonják a hindu csapatokat Kashmirból, s amíg a népszavazás el nem dönti ennek az oi’szágnak a sorsát. Nem vitás, hogy ez nem fog megtöidénni. Mert a világháború Kashmir miatt éppenúgv kitörhet — nem India és Pakisztán között, hanem a szovjet és a Nyugat között — mint ahogy minden pillanatban kitöi’het Magyarőrszág miatt, Szuez miatt, vagy bámielyik más forrongó kéi’dés miatt. Az UNO nem képes a háború kitörését megakadályozni. Az. hogy a háború nem tört ki a korábbi válságok miatt sem, csak azért van, mert a szovjet erőtlen és fél a háborútól, — a Nyugat pedig nem látja be, hogy erőszak nélkül nem lehet a bolsevizmus ellen harcolni. Amíg a két fél közül egyik — nyilvánvalóan a Nyugat — olyan ellenállhatatlan fölényi-e nem tesz szert, hogy a másik félnek fenntai’tás nélkül parancsokat adhasson, addig minden kis, vagy nagy nemzetközi ügy nyomán az egész világon úrrá lesz a félelem. Az pedig, hogy az UNO fennállása ellenéi’e bárki — Kelet, Nyugat, vagy semleges, kis-, közép-, vagy nagyhatalom — tetszése szerint erőszakkal uralkodhat más népek felett, azt bizonyítja, hogy az UNO jelenlegi szervezetében nem alkalmas szerepének betöltésére. Szeretnők, ha jóslatunk nem válna be, de ma azt kell hinnünk, hogy az UNO fel fog oszlani, mert olyan feladatot vállalt, amelyet megoldani ma még semmiféle testület sem képe3. Ajmíg a kashmiri ügy, illetve India erkölcstelen magatartása az UNO egész létét alapjaiban rendíti meg, (Folyt, a 2. oldalon.) ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS OMTARIÓBAH Minden modern állam tervezi, hogy lakosságát általános egészségbiztosítással lássa el, azonban egyelőre csak Nagybritannia, Ausztrália és Délafrika területén van joga minden 'akosnak ingyen orvosi és kórházi kezelésre. Kanadában már égen vitatkoznak erről az intézkedésről, amelynek legnagyobb ellenzői az ormosok és a magánbiztosító intézetek. Most Onarió tartomány jó példával jár elő, s legalább részben megvalósítja a szociális állami gondoskodás ezen talán legfontosabb feladatát. Frost, Ontario miniszterelnöke most terjesztette be az ontariói parlament elé az általános kórházi költségbiztosításról szóló törvényjavaslatot, amely minden ontariói lakosnak kórházi ápolást, kórházi vizsgálatot és korlátolt teljedelemben bejáió-beteg kezelést biztosít éspedig időbeli korlátozás nélkül. Az orvosi honoi'áriumok, ápolónői, illetve ápolói díjak, gyószerkülönlegességek és hasonlók nem foglaltatnak benn az ingyen juttatásokban. A juttatások nagyban-egészben hasonlóak ahhoz, amit a Blue Cross nyújt ma is tagjainak. A biztosítási díjak fejenkint 2 dollárt, illetve családonkint 4 dollárt fognak havonta kitenni, s azok akiknek magánintézeteknél már hasonló biztosításuk áll fenn (mint például a Blue Ci'oss) választhatnak, hogy melyiket tartják fenn. A biztosítás bárkinek rendelkezésére fog állani, de senkii-e sem lesz kötelező. Egyúttal tárgyalások folynak arról, hogy minden autó itán kötelező legyen nagyösszegű szavatossági biztosítást :ötni. Ha a két javaslat tölténnyé válik, úgy Ontario szociális xelyzete ugrásszei’űen javulni fog. EGY OSTOBA TRÉFA Az amei’ikai Des Moines repülőterén egy 22 éves fiatalember, Roy Soderquist, akinek minden vágya az volt, hogy nlóta legyen, de a soi’ozáson visszautasították, revolverrel íényszerített. egy oktatót ájrra, hogy adja át kétszemélyes anuló-gépét. Ezután Sodei-quist felszállt, összevissza keringett a levegőben, hajmeresztő foi'dulatokat és bukórepüléselet végzett, súlyosan veszélyeztetve Des Moines remegő lakosságát, s a végén kényszerleszállással ért földet, A gép összeört, de a válalkozó szellemű, de annál lelkiismeiTtlenebb iatalember — sajnos csak jelentéktelen séilíléseket szenvedett. A felháborodott Des Moines-i lakosság valószínűleg gondoskodni fog arról, hogy ne felejtse el egyhamar ezt az in- és közveszélyes tréfát. A CANADIAN HUNGARIAN RELIEF FUND JELENTI A KANADAI MAGYARSÁGNAK Bécs. — November óta a magyar menekültek ezi'ei özönöttek Ausztriába. Sokan közülük már uj életet kezdtek a világ különböző részein. Mások a Vöröskereszt Egyesületeinek és az xsztrák kormánynak'menekült-táboraiban várnak a hazatérésre. De némelyek már nincsenek életben. Ilyen menekült mit a három éves Szabó Margit. Ugyanazon a napon, amikor Ausztria köztiszteletben álló dnökét, Körner Theodort temették el nagy. fénnyel és pompával a bécsi központi temetőben, helyezték örök xxyugalomra x polió áldozatává lett kis Margit földi maradványait is, rendkívül egyszei'ű szertartás mellett, szüleinek, bátyjának és két vöröskeresztes kiküldöttnek jelenlétében. Szabó Beidalan, egy Budapest melletti község kis üzletének helyettes vezetője, november 18-án lépte át családjával együtt az osztrák-magyar határt. Wiener-Neustadtban találtak menedéket, melynek menekült tábora Bécstől mintegy 30 mérföldnyire Keletre fekszik s mely tábor a Kanadai Vöröskereszt vezetése alatt áll. Éppen akkor, amikor Szabó már elintézte családjának kanadai kivándorlását, a gyenge kis Margit megbénult. A Vöröskereszt i’ögtön kórházba vitte a gyermeket, ahol néhány nap múlva meghalt. A temetés napján, a kis leány mélyen-lesujtott szülei és bátyja beutaztak Bécsbe. A temetési szertartást két lelkész végezte, mindketten magyar menekültek. Becs felett sűrű eső zuhogott, mikor a kis leány koporsóját a keskeny sírba tették, ahová 18. századbeli fekete-ezüst ruhába és háromszögletű kalapba öltözött négy koporsóvivő szállította, Mikor a kis koporsót leei’esztették a sírgödörbe, Szabó Bertalan és felesége arcát eltorzította a fájdalom. A lelkészek rövid imát mondtak és elhagyták a temetőt. A Szabó család rövidesen elutazik Ausztriából Kanadába. A Vöröskeieszt megígérte, hogy a kis Margit sírját gondoztatni fogja. Ugyancsak a Vöröskereszt viselte a temetési költséget is. r mmm»>!♦>,'mtmsz-imiymr EGY NÉGYÉVES KISFIÚ ELTŰNT a torontói szigeten. A gyerek a csatornák jegén szánkózott, valószínűleg kimerészkedett az öböl nyílt x*észébe és valahogy a jég alá keililhetett. NÉGY ANGOL TANULÓ-UJSÁGIRÓT akik közül az egyik a világhírű néhai angol pénzügyminiszter, óir Stafford Cripps unokája, kémkedés címén letartóztatott a magyar bábkormány. A budapesti brit követ hivatalosan tiltakozott a letartóztatás ellen és jegyzékben hívta fel a Kádár-kormányt, hogy adjon módot a velük való érintkezésre és arra, hogy szabadon, magukválasztott védő útj án védekezzenek. Az üggyel kapcsolatban Bevan a brit szocialisták balszárnyának vezére nyilatkozott a londoni parlamentben, s a magyar bábkormány eljárását a “legolcsóbb ponyvaregények legostobább fejezeteivel” hasonlította össze. A négy fiatal újságíró valóban nem tett egyebet, mint, hogy a szabadsághax-c legforróbb napjaiban helyszíni tudósításokat közölt. TITO NEM MEGY WASHINGTONBA A jugoszláv diktátor ez év márciusára tervezett washingtoni utazása valószínűleg elmarad. Titot Eisenhower személyesen hívta meg, s az ameiikai külügyminisztérium ettől a látogatástól azt várta, hogy Jugoszlávia teljesen elfoi’dul a kommunista országoktól. A szenátusban a meghívás nagy ellenzésre talált, mert az Amerikában élő jugos7lávok, s velük együtt sokmillió más olyan menekült, aki Tito kormányát akkor is kommunistának és diktatúrának tartja, ha méganynyira ellentétben is áll Moszkvával, hevesen tiltakozott a meghívás ellen. Tito azt közölte diplomáciai úton a washingtoni kormánnyal, hogy csak akkor hajlandó jönni, ha egész útján a baráti államfőnek kijáró külsőségekkel fogadják és ha a kormány nem enged semmiféle jugoszlávellenes sajtó- vagy egyéb nyilatkozatot. Miután az USA kormányának esze ágában sincs a sajtószabadságát csoi'bítania, a jugoszláv diktátor nem megy Amerikába. Az amerikai-jugoszláv jóviszony azonban továbbra is fennmarad, sőt javulni fog. Ennek jeléül a kormány most leszállítja Jugoszláviának azt a 250 léglökéses hadirepülőt, amelyet a magyar szabadságharc kitörésekor zárolt. KOMMUNISTÁK A KOM1NFORM ELLEN A csatlósállamokban, illetve Oroszországban kitöi*t felkelések hatásaként a szovjet kormány ismét fel akarja éleszteni a Kominformot. Mint ismeretes, a kommunizmus nemzetközi terjesztését kezdetben a “Kommunista Internacionale” című nemzetközi lázító- és kémszervezet hajtotta végre. Ezt a II. világháború alatt Amerika kérésére feloszlatták, s helyét az úgynevezett “Kominform” vette át. 1953-ban ez is megszűnt, s a közös kommunista vezetésről a “Tartós béke” című, ugyancsak nemzetközi rombolást és kémkedést előkészítő mozgalom vette át. 1956-ban ezt is megszüntették. Most azonban Kruscsev bejelentette, hogy uj szervet létesít a “kommunista ideológia egységének” ápolására, s az uj szerv központja Prágában lesz. Csatlakozásra hívta fel a világ minden kommunista szervezetét. Itt azonban az a meglepetés érte, hogy Vöröskína, Lengyelország és az olasz kommunista párt határozott elutasító választ adott. Ezek már nem kérnek Moszkva vezetéséből. Ezzel kapcsolatos az a hír, hogy a Pravda hatalmas cikkben panaszkodott a kommunista “ideológiai és politikai munka” hanyatlásáról, úgy a városi, mint a mezőgazdasági lakosság körében. A Pravda követeli, hogy a kormány erélyes intézkedésekkel fékezze meg a kommunista ifjúság egyike jobban elharapózó kritikáját a rendszer ellen. — A magyar példa megmutatta, hogy az ifjúság kritikáját csak tankokkal lehet megfékezni, — vagy egyáltalán nem. A legközelebbi időben talán majd az orosz városokban dördülnek el a szovjet tankok ágyúi. FORRADALMI FELFEDEZÉSEK AZ ATOM VILÁGBAN Két alig 30 éves kínai tudós, mindketten az amerikai Princeton egyetem tanárai, elméleti számításokkal rájöttek arra, hogy az atomok világának egyik legfontosabb törvénye, az úgynevezett “pai’itás törvénye” a valóságban nem áll fenn. A most megdőlt törvény, amely 30 év óta az atomkutató tudomány egyik alaptételeként szerepelt, lényegében azt mondja ki, hogy azok az atomrészecskék, amelyek azonos körülmények között egyidőben jöttek létre, teljesen egyformák. Most egy Amerikában végzett kísérlettel gyakorlatban is bebizonyították, hogy ez a tétel téves. Az atomrészecskék nem egyformán, hanem egymástól eltéi’ően viselkednek. További következtetésben az azt is jelenti, hogy a saját végtelen nagy világrendszerünkön kívül még egy, vagy több más, szintén végtelen világrendszer is létezhet, amelyben teljesen más tei’mészeti törvények uralkodnak, sőt talán még az idő is ellenkező ii'ányban halad. Az uj felfedezés csak egyike azoknak a bámulatos uj eredményeknek, amelyek miatt az atomfizika, illetve az egész világmindenségről megalkotott képünk ma zavarosabb, mint Einstein előtt volt. Csak egyetlen dolog biztos : az hogy minden teljesen bizonytalan. Eddig azonban már Sokrates is eljutott.
