Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)
1957-01-30 / 8. szám
KANADAI MAGYARSÁG 3 VII. 8. sz. 1957 január 30. \ MAGYftR ZENEKARI HANGVERSENY MONTREALBAN A magyar egyházak és egyesületek nagybizottsága Montreálban a Plateau Hallban február 15-én este 8 óra 30 perckor magyar ünnepi zenekari hangversenyt rendez. A szinfonikus zenekart Roman Ryterband svájci karmester vezényli, közreműködik D'Albert Ferenc magyar hegedűművész. A műsoron Bartók, Kodály, Figedy, Liszt, D’Albert, Sarasaié .és Berlioz művei szerepelnek. Belépti díj nincs, de meghívó felmutatása szükséges. A meghívó beszerezhető Gyallay-Pap Domokostól (4970 Cote des Neiges, Apt. 15, telefon : WI. 4069). Önkéntes adományok a Magyar Segítő Alap javára szolgálnak. Az ünnepi est védnökségét Louis St. Laurent miniszterelnök vállalta. NYUGTALANOK A MENEKÜLTEK AUSZTRIÁBAN Bécsből jelentik, hogy André Francois Poncet, a francia Vröskereszt jelenleg ott tarttózkodó elnöke megdöbbenve emlékezett meg arról az ijesztő nyugtalanságról, mely az osztrák táborokban várakozó magyar menekültek között lett úrrá. Sürgeti a bevándorlás engedélyezésére kötelezettséget vállalt kormányokat, hogy a menekülteket mielőbb szállítsák uj hazájukba s addig is gondoskodjanak emberies ellátásuki’ól. Az osztrák hatóságok a budapesti szabadságharc kitörése óta 169.086 magyar menekültet vettek nyilvántartásba, akik közül eddig 102.621 személyt szállítottak el Ausztria területéről. Ennek nagyrésze azonban csak európai államok ideiglenes vendégszeretetét élvezi s végcéljuk a tengerentúli kivándorlás. KÖLTŐ-BETYÁR ÉNEKE Búsuló magyarnak kicsúfoltak terhes örökét én vállalom. Ha tetszik, ha nem, a fészkét féltő madárral együtt dalolom dalom. Fejjel megyek így a falnak . . mégis, konkolyhintők hada nem zavar, mert aki itt valamire vinné, nem mondhatja el, amit akar. öntudattól, igazságtól félők rámfogják, hogy elvakult vagyok. Emberség jegyében fojtogatnak. . de én nem félek s fütyköst ragadok. A világnak annyi más égtáján nem bűnös, ki kertjét szereti. Csak ebben a szomorú hazában üvöltnek a sakálok ezrei. Elhullhatok. .. S hogy mit értem ezzel ? — ne kérdezze, aki jót akar. Betyárnak csak az fáj, ha daláért a pandúr is, ki rátüzel — magyar ! Budapest, 1955 február. Iváni Zoltán. VÁMMENTES SEGÉLY-CSOMAGOK MAGYARORSZÁGAR SEGÍTSE HOZZÁTARTOZÓIT. Cégünk által küldött csomagok 1957 június 30-ig vámmentesek. Használja ki ezt a rendkívüli alkalmat. Egy személy részére több csomag is küldhető. Küldeményeinket dániai raktárunkban állítják össze a legkiválóbb minőségű árúkból. DEA-1000 $18.80 10 lb füstölt szalonna 10 lb disznó zsír 10 lb rizs vagy liszt 10 lb cukor $25.00 lb disznó zsír lb szalonna lb kávé lb tea lb rizs lb kakaó lb csokoládé $ 9.00 DEA-2 20 DEA-6 6 lb. mosószappan 2 lb. toilet szappan (8 db.) 1 darab borotva szappan 1 tubus borotva krém 40 darab Gillette penge 1 doboz mosópor DEA-100 $20.30 10 lb liszt disznó zsír rizs füstölt szalonna kávé kakaó tea szalámi cukor 10 10 2 1 1 1 9 lb lb lb lb lb lb lb 3 lb DEA-50 $10.40 2 lb káv.é 2 lb kakaó 1 lb tea 2 lb csokoládé 2 lb rizs 1 lb cukor DEA-2000 40 lb liszt DEA-80 40 lb. rizs DEA-55 20 lb. 20 lb. DEA-400 10 10 $12.10 $14.00 $15.80 rizs disznó zsír $15.50 lb. liszt lb. zsír 10 lb. cukor 9 lb. rizs 1 lb. kávé 14 lb. bors DEA-70 $26.00 30 lb. füstölt szalonna DEA-75 $13.00 • 40 lb. cukor DEA-600 $26.00 20 lb füstölt szalonna 20 lb disznó zsír DEA-SPECIAL $26.50 lb lb lb lb lb szalámi kakaó csokoládé tea kávé lb liszt lb rizs lb füstölt szalonna lb 6 ősz. sonka lb disznó zsír lb cukor $24.75 4 1 1 1 1 9 5 3 3 6 5 DEA-10 8 lb. liszt 6 lb. disznó zsír 8 lb. rizs 2 lb. füstölt szalonna 2 lb. kávé 1 lb. kakaó 1 lb. csokoládé 1 lb. tea 2 lb. szalámi 4 lb. cukor 1 lb. 1 ozs tej konzerv 1 lb. 1 ozs vaj konzei’v 2 lb. 3 ozs gulyás konzerv 4 doboz szardínia DEA-5 $ 8.90 1lb. kávé 1lb. kakaó 1 lb. tea 1 lb. csokoládé 2 lb. rizs 2 lb. zsír (vagy margarin) 2 lb.cukor $10.50 lb. zsír $ 6.70 lb. liszt • $14.50 Tiszta gyapjú, hosszú ujjú férfi, vagy női szvetter, minden színben és nagyságban. DEA-16 $44.90 31/2 yard férfi sport szövet 100%-os angol gyapjú, béléssel és hozzávalóval. DEA-17 $ 7.10 20 lb. cukor GYAPJÚ TAKARÓ $15.50 140x180 cm. (3 lb.) GYAPJÚ TAKARÓ $ 9.25 140x105 cm. (2 lb. 10 ozs.) DEA-15 20. DEA-18 20 DEA-20 $13.80 $17.90 10 lb. 20 lb. 5 lb. 5 lb. DEA-150 $27.00 10 lb. füstölt sonka 10 lb. liszt 10 lb. rizs 5 lb.disznó zsír 3 lb. cukor 1 lb. kávé 1 lb. tea DEA-66 20 lb. liszt 20 lb. rizs % lb. bors DEA-24 zsír liszt szalonna cukor (4 lb. burs $11.60 doboz Nescaffé ca. 6 ozs. lb. tea tejpor kakaó csokoládé kávé rizs cukor margarin csomag tyúk-leves doboz szardínia DEA-14 $49.50 3'/2 yard legfinomabb 100 %-os angol gyapjú szövet minden színben, béléssel hozzávalóval együtt. DEA-90 $19.00 40 lb. disznó zsír „ DEA-180 $15.00 20 lb. liszt 20 lb. disznó zsír DEA-30 $10.50 DEA-22 1 1 1 lb. 1 lb. 1 lb. l*lb. 2 lb. lb. lb. lb. 4 ozs sonka konzerv lb. 3 ozs sertéshús konz. lb. 3 ozs gulyás konzerv lb. 1 ozs vaj konzerv doboz szardínia 2 2 2 1 3 DEA-3 $22.60 lb. lb. lb. lb. lb. lb. lb. lb. 2 lb. 20 lb. i/4 lb. 2 1. 1 2 O O 9 cukor kávé kakaó tea csokoládé rizs zsír szalonna szalámi liszt bors Fenti árainkban a postai és kezelési költség is benne van. Csomagjainkat a címzett, megrendelésének beérkezésétől számított kb. 2 héten belül kapja kézhez. Az átvételt a címzett által aláírt nyugtával igazoljuk. Kérje részletes árjegyzékünket. KÍVÁNSÁGÁRA BÁRMILYEN MÁS ÖSSZEÁLLÍTÁSÚ CSOMAG KÜLDÉSÉT IS VÁLLALJUK. MINDEN GYÓGYSZER MEGRENDELHETŐ ! Forduljon bizalommal Kanada egyik legrégibb, közismert cégéhez : INTERNATIONAL AGENCY SERVICE 442 SPADINA A VE. TORONTO, ONT., CANADA WA. 2-1014 AMERIKAI HÍREK ÄZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS AZ AMERIKAI NÉP Az Egyesült Államok területe majdnem akkora, mint ■gesz Európa. Az Atlanti óceántól Nyugatra, több mint 3000 mérföld (4.800 kilométer) a szélessége a Csendes óceánig. Északtól Délre mért hosszúsága ennek körülbelül csak a fele: 1600 mérföld (2.560 kilométer). Északi szomszédja Kanada ; Délkeleten a Mexikói öböl és Délnyugaton a Mexikói Köztársaság határolják. A hatalmas területet, amely a fenti határokat betölti, az Amerikai Egyesült Államok szárazföldjének nevezik, mert az Egyesült Államoknak még más, kívülálló területei is vannak. E kívülálló területek között a legfontosabbak : Alaszka, az északamerikai kontinens északnyugati sarkán elterülő hatalmas félsziget ; a Hawaii Szigetek a Csendes Óceánban ; Puetro Rico és Virgin Island Nyugat Indiában. Az Egyesült Államok szárazföldje 48 államra oszlik Az ország fővárosa Washington, District of Columbia-ban fekszik, amely kerület egy államhoz sem tartozik. Az egyes államok területe és lakóinak száma nagyban különbözik egymástól. A legnagyobb állam Texas, egész Franciaországnál is nagyobb ; a legkisebb állam Rhode Island, körülbelül annyi területet foglal csak el, mint Luxemburg. Az uj bevándorló meg fog lepődni a nagy távolságokon és ellentéteken, amit itt talál. New Yorktól San Franciscoig, vagy Los Angelesig olyan hosszú az út, mint Londontól Bagdadig és a Mexikói öböltől a kanadai határig akkora a távolság, mint Athen és Helsinki között. Ha az országot .keresztülutazzuk, a legváltozatosabb tájakat láthatjuk ; termékeny gazdaságokat, végtelennek látszó síkságokat, erdőket, égbenyúló hegycsúcsokat, sivatagot, erdős dombvidéket, megszámlálhatatlan folyót, tavat, nagyvárosokat és kisvárosok százait. Földrajz. Az Egyesült Államokban több, Északról Délre nyúló hegylánc vonul végig. A legfontosabbak a Rocky Hegyek, körülbelül 2000 mérföldnyire az Atlanti és 1000 mérföldnyire a Csendes óceántól. A Rocky Hegyeket “Continental Divide”nek (vízválasztó hegységnek) nevezik, mert attól Keletre eső folyók vize mind az Atlanti óceánba, vagy a Mexikói öbölbe ömlik, a Nyugatra esőké pedig kivétel nélkül a Csendes Óceánba. A Rockies és a Csendes óceán között hegyes a vidék, és a csúcsok úgy magasságban, mint szépségben, a leghíresebb európai havasokkal is versenyeznek. Északamerika legmagasabb hegye Alaszkában a Mt. McKinley (20.300 láb vagy 6.119 méter). A szárazföldi Egyesült Államokban a legmagasabb hegycsúcs Mt. Whitney, Kalifornia államban (14.501 láb azaz 4.431 méter) és így majdnem olyan magas mint a Mont Blanc, amely a svájci havasok között is a legkimagaslóbb. A mi Kolo xádó államunkban 51 hegycsúcs található, amelyek meghaladják a 14.000 lábat. Az Egyesült Államok keleti részén jóval alacsonyabb hegylánc húzódik végig az Atlanti óceánnal párhuzamosan, de attól egy sík vidékkel elválasztva. Ez a lánc az Appalachian Hegylánc, amely magába foglalja déli szakaszán az Alleghany Hegyeket, a Blue Ridge-t és a Great Smoky hegyeket, New York államban pedig az Adirondack-ot, Vermontban és New Hampshire-ben a Green és White Mountains-t. Az Appalachian és Rocky Hegyláncok között több mint egymillió négyzet mérföldre (2,560.000 négyzet kilométerre) kiterjedő termékeny sikság van, a Mississippi és mellékfolyói völgyében. A Mississippi az Egyesült Államok legnagyobb folyója, amely a Dunánál egyharmaddal hosszabb. E folyam a kanadai határ szomszédságában, Minnesota államban ered és onnan délre 2.400 mérföldnyire (3.840 kilométerre), New Orleans város közelében a Mexikói öbölbe önti vizét. A Mississippi és számos mellékfolyója, amelyek közt a legfontosabbak az Ohio folyó és a Missouri (ez utóbbi még a Mississippinél is hoszszabb), 20 állam földjét öntözi. Ez a központi síkság nemcsak az amerikai földművelés központja, de az ország több hatalmas iparvárosát is magába foglalja, így Chikágót, Detroitot, Cievelandot, St. Louist, Milwaukee-t és Minneapolist. Az Appalachian Hegylánctól Keletre az Atlanti óceánig elterülő lapályos földszalagot “Atlantic Seaboard”-nak nevezik. Az európai gyarmatosok ezt a területet népesítették be először és ez lett az amerikai forradalom szintere is, amelynek folyamán az eredeti 13 gyarmat Angliától való függetlenségét vívta ki. Az Atlantic Seaboard ma is az ország legsűrűbben lakott vidéke és sok hatalmas gyárvállalat székhelye. A legrégibb és legjobban ismert amerikai városok legtöbbje itt fekszik, mint például Boston, New York, Philadelphia, Baltimore, Washington. Más jól ismert amerikai nagy városok : Seattle, Portland, 8an Francisco és Los Angeles, a Csendes Óceán partján fekszenek, többnyire a pompás és majdnem tropikus növényzettől környezve. Innen Nyugatra és az Egyesült Államok délnyugati részén is, nagykiterjedésű sivatagok és puszták terjednek ei, bár újabban óriási területeket mesterséges gátak révén, öntözés útján termékennyé varázsoltak. KIK öRZm AZ AMERIKAI ELNÖKÖT ? 4804 FENYEGETŐ LEVÉL ŐRÜLTEKTŐL ÉS IDEGBETEGEKTŐL. Az amerikai Reader’s Digest folyóiratban tanulságos cikk jelent meg arról, hogyan őrzi a Secret Service (Titkos Szolgálat) az elnököt. A Secret Service-et eredetileg az amerikai polgárháború után alapították a nagyon elburjánzott bankóhamisítás üldözésére. Az elnök védelmét csak 1901-ben bízták erre a testületre, miután 36 év alatt kilenc elnök közül hármat meggyilkoltak. 1901 óta további kilenc elnöke volt az USA-nak, de egyik sem esett merénylet áldozatául. A Secret Service tagjait 24—30 éves, egyetemet végzett, katonaviselt fiatalok közül válogatják ki. Egyéb követelmények : jó, de nem feltűnő külső (túlmagas alak, túl markáns arc nem megfelelő), gyors felfogóképesség, nagy testierő, jó modor és emberismeret. Nem tudni, hogy a Secret Service 300 tagja közül hány teljesít szolgálatot, de ezek előbb a Secret Service ötvenhét külső állomáshelyének egyikére kerülnek hároméves szolgálatra, majd különleges “elnökőrzési tanfolyamot” végeznek. Ebben az iskolában alaposan tanulmányozzák az Amerikában ás külföldön elkövetett merényletek technikáját, az őrzőszerr.élyzet hibáit. Az elnök őrzésére kijelölt detektív heteket tölt ideggyógyintézetekben, hogy megismerkedjék az őrültek és idegbetegek magatartásával. Kiképzik dzsiu-dzsicu birkózásban, megtanítják, hogyan kell revolveres, szúrószerszámos és egyéb merénylőkkel elbánni. Mielőtt az elnök kísérői közé kerül, tucatnyi próbán tanulja meg, hogyan kell az autó sárhányóján állva a tömeget figyelni, a tömegből akármilyen irányból előbukkanó merénylőt lefegyverezni, ártalmatlanná tenni, szükség esetén lelőni. A MERÉNYLETEK MEGELŐZÉSE A Secret Service azonban a jól képzett detektíveknél is fontosabbnak tartja a merényletek megelőzését. Hatalmas kartotékja van a paranoiás és más idegbetegekről. Az elnöknek írott fenyegető leveleket gondosan analizálják, osztályozzák és összehasonlítják a már meglevő anyaggal. Rendszerint már így is rájönnek a névtelen író kilétére. Ha uj “paciens”től származik a fenyegető levél, akkor széleskörű nyomozás indul felkutatására. Eisenhower elnök három és fél év alatt 4804 fenyegető levelet kapott. A legtöbb levélíró úgynevezett “elnökkomplexum”-ban szenved, nem az elnöki tisztet betöltő személyre, hanem a mindenkori elnökre haragszik. Az Eisenhowernek küldött 4804 fenyegető levél 90 százalékát olyan emberek írták, akik már Rooseveltnek és Trumannak is állandóan küldözgettek szidalmazó vagy fenyegető leveleket, A Secret Service körülbelül 2000 veszélyes idegbeteget figyel és figyeltet állandóan. Ha Orleansba utazik, akkor az ottani és környékbeli “listán szereplő” személyeket még szigorúbban figyelik, esetleg őrizetbe is veszik az elnök otttartózkodásának idejére. SVÁJCBAN ÍGY VIGYÁZTAK A svájciak túlzottnak tartották azokat az amerikai óvintézkedéseket, amelyeket 1955 nyarán, a genfi konferencia idején foganatosítottak. A Secret Service választotta ki az elnök lakhelyét, alkalmazta a személyzetet, megvizsgálta a falakat, a vízvezetékcsöveket, ellenőrizte a telefonok szerelését, még a házból kikerült szemetet is megvizsgálta. Ugyanilyen gonddal vizsgálták meg előzetesen és őrizték később az USA genfi főkonzulátusát, ahol a konferencia ideje alatt az elnök irodája működött. Ha az elnök golfozni megy, golfruhás férfiak ődöngenek a pálya körül — természetesen a titkos szolgálat detektívjei. Ha színházba megy az elnök, a Secret Sex-vice ellenőrzi a színészeket, a kellékeket, a kulisszák mögött is több detektív helyezkedik el. AKIKNEK SIKERÜLT. .. Magában a Fehér Házban is gondosan őrzik az elnököt. Ha dolgozószobájából az egyik irodába megy át — titkosrendőr követi. Ilyen gondos ellenőrzés ellenére két ízben is megtörtént, hogy az elnökre — idegenek törtek rá. Hoover elnöksége idején egy este egy férfi lépett be az ebédlőbe és lelkesen megrázta az elnök kezét : “Eljöttem Washingtonba üzleti ügyben és nem akartam elmulasztani, hogy személyesen üdvözöljem az Elnök urat” — mondotta. Sohasem tudták pontosan kideríteni, hogyan jutott át ez a lelkes polgár a titkosrendőrök gyűrűjén. Roosevelt elnöksége alatt pedig egy fiatal házaspárnak sikerült meghívó nélkül bejutnia a fehérházi Szilveszter estére és az élnökkel együtt végignézni a vetítést a házi moziban. A Secret Service elnökőrzési tevékenységét sokan túlzottnak tartják. A szolgálat vezetősége ezeknek statisztikával válaszol : 1901 óta egy amerikai elnök sem esett merénylet áldozatául, ezzel szemben az elmúlt 55 évben más országokban 9 királyt, királynét, trónörököst, 11 elnököt és számos közéleti személyiséget (Gandhi, Folke Bernadotte gróf, stb.) gyilkoltak meg. Nem egy sikeres merénylet járt súlyos politikai következményekkel, például Ferenc Ferdinánd meggyilkolása az első világháború előestéjén ... ■MoooBccoowooge-aooooqowooweooogOQOc ««o&MocoMocwaMoooQooe' mellett vagy ellen fognak vallani. A gyanúsított maga vallhat vagy megtagadhatja a vallomást, tetszése szerint. A kihallgatás háromféle eredménnyel végződhetik. Ha csak kihágásról van szó, a kihallgatás egyszersmind bírói tárgyalás is. A magisztrátus felmenti és szabadlábra helyezi vagy pedig bűnösnek mondja ki a vádlottat, amely esetben Ítéletet is mond. Ha a vád tárgya vétség, a magisztrátus fogva tartja a vádlottat, amíg ő maga vagy más bíró nem tarthatja meg a tárgyalást. Ha a letartóztatás bűntett elkövetésének a gyanúja miatt történt, a magisztrátus a “Grand Jury”-hez teszi át az ügyet. A Grand Jury eljárásának szabályai bonyolultak s bár a gyanúsított egyedül is megjelenhetik ott, mindenképpen szükséges, hogy előzőleg ügyvéd tanácsát kérje ki. j A Grand Jury úgy dönthet, hogy nincs elegendő bizonyítók arra, hogy az eljárást tovább folytassák, vagy pedig vád alá helyezi a gyanúsítottat. Ez utóbbi esetben egy későbbi időpontban tartandó főtárgyalást tűz ki a bűnügy elbírálására. ___ Common Council. TÁMOGASD A “MAGYARSÁGOT !” a szabad világ legbátrabb hangú, pártokon felülálló magyar lapját ! MI TÖRTÉNIK Ä BÍRÓSÁG ELŐTT? Azt az embert, akit letartóztattak Amerikában, a bíróság elé állítják, mihelyt lehetséges. Lehet, hogy a letartóztatás után azonnal a bíró elé viszik, de ha az illetékes bíróság akkor nem tart ülést, a rendőrségen tartják fogva addig, amíg a bíróság összeül. Igen ajánlatos, hogy a letartóztatott ember ügyvéd kíséretében jelenjék meg ez alkalommal. Ha a gyanúsított nem amerikai polgár, ajánlatos, hogy olyan szervezettel is tanácskozzék. amely bevándorlási ügyekkel foglalkozik. Ha ügyvéd nincs jelen, a bíró értésére adja a gyanúsítottnak, hogy joga van ügyvédet fogadni és időt enged arra, hogy az ügyvéd megjelenhessen. Mi történik, ha a gyanúsítottnak nincs módjában ügy-j védet fogadni ? Ha bűntettel vagy vétséggel gyanúsítják, a i letartóztatott egyén kérheti, hogy a bíró nevezzen ki ügyvédet, aki a védelmet ellássa. Bizonyos esetekben a törvény kötelezi is erre a bírót; sok helyen pedig az ingyenes jogvédő iroda vagy az ügyvédi kamara nevez ki valakit a vagyontalan gyanúsított védelmére. Ha a letartóztatott egyén készen áll a védelemre, a ma- i gisztrátus megkezdi a kihallgatást, A tanuk vagy a védelem
