Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-01-30 / 8. szám

Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. @4M4«Ua*t 'fkuH$<VUeiH4. C a n a d a’ s largest Hungarian semi weekly Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovcrcourt Rd., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto VII. évfolyam, 8. szám. Ára : 10 Cent Toronto, 1957 január 30., szerda. AZ EGYIPTOM-IZRAELI PROBLÉMA A szuezi kérdés mellékhajtása, a Gaza-félsziget, illetve az akabai öböl kérdése ismét igen nehéz helyzetbe hozta az Egyesült Nemzeteket. Az izraeli támadás Egyiptom ellen tud­valevőleg azért indult meg októberben, mert Egyiptom és a többi arab állam hatalmas csapategységeket vontak össze a határon, nyíltan kijelentették, hogy Izrael megsemmisítésére törekszenek, Egyiptom az oroszok segítségét is kilátásba he­lyezte, s végül Egyiptom már nyolc éve szerződés- és jogelle­nesen megakadályozta az izraeli közlekedést a szuezi csator­nán át azzal, hogy Egyiptom és Izrael között hadiállapot áll fenn. Az egyiptomi állandó betörések középpontja a Sinai-ftl­­sziget, illetve annak egy alig néhány kilométer hosszú északi nyúlványa, a Gaza-földsáv volt. Ez a földsáv a történelem fo­lyamán soha nem tartozott Egyiptomhoz, ellenben az angolok erről a földsávról tartották sakkban az akkor még brit man­dátum alá tartozó Palesztinát, amelyet tíz évvel ezelőtt az ön­álló izraeli álammá alakítottak át. Az 1956. októberi izraeli támadás legfőbb hadicélja — az egyiptomi hadsereg mégsem misitésén felül — éppen a Gaza-földsáv elfoglalása volt. £ másik cél az volt, hogy a Vörös-tenger mentén fekvő Akaba öböl partját elfoglalják, mert erről a pontról az egyiptomiak állandó tűz alá vették az izraeli hajókat, amelyek dél felől kö’ zeledtek. Az UNO közgyűlése — miután Nagybritannia és Francia­­ország már visszavonta csapatait, — most arra hívta fel Iz­raelt, hogy vonuljon vissza minden egyiptomi területről, Ga­zát és Akabát is beleértve. Ezt azonban Izrael csak azzal s feltétellel hajlandó megtenni, ha az UNO — illetve a nyugati nagyhatalmak garantálják, hogy Gazában nem lesznek egyip­tomi csapatok, s az akabai öböl mentén nem lesznek egyipto­mi ágyúk. Az UNO határozat nem enged helyt ilyen felté­teleknek, — másrészről igaz is, hogy nem Izrael, hanem Egyiptom az, amely nyolc éve következetesen megtagadja an­nak az UNO határozatnak a végrehajtását, mely szerin< Egyiptom köteles az izraeli hajókat fenntartás nélkül áten gedni a szuezi csatornán. Erkölcsileg, illetve politikailag te­hát Izraelnek van igaza. Izrael nem is kíván egyebet, mini hogy az UNO nemzetközi csapatok maradjanak Gazában, illet ve az Akaba-öbölben. De Egyiptom ebbe nem akar beleegyez ni, mert Nasser felfuvalkodott álláspontja az, hogy az UNC csapatoknak ő parancsol. Úgy látszik, hogy ezt a kérdést nen lehet békésen elintézni, annál kevésbbé, mert az egyiptom' lapok máris orosz önkéntesekkel fenyegetőznek. Olyan hírek is vannak, hogy a kairói parlamentben a bolsevista elemek nyomást gyakorolnak Nasserre, hogy ezúttal valóban vegye is igénybe a vörös támogatást. Az eddigi tapasztalatok alap ján azonban nem valószínű, hogy a szovjet Nasser kedvéért megkockáztatná az Amerikával való háborút. A probléma súlya Hammerskjöld UNO főtitkárra nehezedik : neki kell el­határoznia, hogy az UNO-csapatok felhasználhatók-e a Gaza­­földsávon a béke fenntartására, vagy sem. SZAUD KIRÁLY WASHINGTONBAN Szaurli-Arábia királya, Saud, aki a földkerekség úgyszól­ván egyetlen hivatalosan is parlament nélkül kormányzó ural­kodója, s a világ egyetlen olyan országának feje(és tulajdo­nosa), amelyben a rabszolgatartás ma is hivatalos intézmény, teljes pompával Washingtonban tesz látogatást. Szaud biro­dalmához tartoznak a közelkeleti olajmezők majdnem 90 szá­zalékban. Évi 300 millió dollár bányászási dijat fizet az ARAMCO (arab-amerikai olajtársaság) Szaud királynak, s ezen pénz nélkül Szaudi-Arábia, valamint az összes többi arab állam a legteljesebb nyomorba sülyedne. Szaud király nem szereti az angolokat, de a legjobb barátságban van az ame­rikaiakkal, s a szuezi kérdésben az ö közbenjárásának volt kö­szönhető, hogy a többi arab állam nem avatkozott be, s ezzel nem nyitotta meg az utat egy szovjet beavatkozás előtt. Szaud király egyúttal a feje annak az arab szövetségnek, amely Nassert el akarja távolítani, a vörös befolyást ki akarja zárni, s a nyugati hatalmaktól vár pénzt és minden egyéb segítsé­get. Washingtoni látogatása igen fontos abban a pillanatban, mikor a szovjet banditák és Chou-En-Lai éppen Nehrunál tar­tózkodnak New-Delhiben. VÖRÖS KÉMEK LETARTÓZTATÁSA WASHINGTONBAN Az amerikai kormány közölte, hogy Jack Soble, Myra Soble és Jacob Albam amerikai állampolgárokat a szovjet ja­vára elkövetett kémkedés vádjával letartóztatta. Az ügy szá­lai a washingtoni szovjet követséghez vezetnek, amelynek 1944-ben kiutasított titkára, Zubilin, a szovjet titkos rend­őrség főnökhelyettese volt. A kémkedési ügy nagymértékben rontja az USA és a szovjet közti viszonyt, s annak ilyen hang­súlyozott formában való feltárása arra vall, hogy Washington­ban komolyan beszélnek. MAGYAR MENEKÜLTEKRŐL TÁRGYALT A KANADAI PARLAMENT Ottawából jelentik, hogy a kanadai parlament tárgyalta Pickersgill miniszter jelentését a szabadságharc menekültjei­ről. A miniszter jelentése szerint 28.000 magyar menekült lesz Kanadában, mire a nyár beköszönt. Ezzel mintegy hatod részét veszi át Kanada a Magyarországból kimenekült 170.000 szabadságharcosnak. Tízezer menekült már megérkezett s ez a szám február végére 15.000-re fog emelkedni. Márciusban 2—3.000 menekült érkezése várható. További 10.000 beszer­vezése most van folyamatban Európában, akik tavasszal, illet­ve nyár elején érkeznek majd Kanadába. Davie Fulton képviselő sürgette a kormányt, hogy a leg­nagyobb eréllyel fogjon hozzá a szállításhoz, mert a magyar menekültek az osztrák táborokban kétségbeejtően nehéz hely­zetben vannak. A parlament a miniszter javaslatára az 1956— 57. költségvetési évre pótlólag kilencmillió dollárt szavazott meg a magyar menekültek szállítási költségeire. Fulton képviselő ezután központi táborok felállítását sür­geti a kormánytól. Pickei’sgill miniszter nézete szerint azon­ban sokkal helyesebb a menekülteket egyénileg elhelyezni Ka­­íada lakossága között, mert így hamarább tanulják meg a lyelvet s gyorsabban olvadnak bele uj hazájuk népességébe. A miniszter szerint a magyar menekültek jór,észe “fiatal, nunkabíró és munkaszerető intelligens ember”, akik gyoi'san nagukra találnak úgy az angol, mint a francia nyelvterület 'en. Sajnálkozással hallottuk Pickersgill miniszter azon ki­mentését, hogy a magyar menekülteknek nem nyújthatnak ilyan kedvezményeket, melyek megkülönböztetik őket más íemzetiségű bevándorlókkal szemben. A magyar szabadság­­harc menekültjei nem jobb gazdasági feltételeket keresni öttek Kanadába, mint az a bevándorlókat általában jellemzi, hanem a szovjet zsarnokság börtönei és vesztőhelyei elől me­nekültek. Senkise irigyelheti tőlük a jobb bánásmódot. A MAGYAR NEMZETI FORRADALOM VILÁGTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE A Berlinben megjelenő Der Monat c. tekintélyes német folyóirat januári számában Richard Löwenthal hírneves pub­­icista “Nincs visszaút” című cikkében a magyar és lengyel események világtörténelmi jelentőségét méltatja. “A törté­nelem fordulópontján állunk, — írja cikke kezdetén. — Len­gyelország és Magyarország népei oly csapásokat mértek a izovjetbirodalom hatalmára és ideológiájára, amelyekből az a .'égi alapon nem képes felépülni. Ez a totalitárius korszak vé­cének a kezdete — legalábbis Európa számára. Magyarorszá­gon elsőízben döntötte meg a modern totalitárius rezsimet iáját népe háború nélkül. Lengyelországban a népnek éppúgy sikerült az a példátlan teljesítmény, hogy az uralkodó kizáró­­lagosságot élvező pártra alulról jövő nyomással uj vezetést kényszerítsenek és ezáltal jellegét alapvetően megváltoztas­sák. Ezek az eredmények már mint tisztán nemzeti események :s korszakalkotóak. Ezek csak a sztálinizmus nemzetközi szét­­bomlási válsága révén váltak lehetségessé és ezek jelölik azt a pontot, amelybe ezek a szovjet imperializmusnak és nemzet­közi pártapparátusnak döntő válságába belekapcsolódnak.” “Emellett nem játszik szerepet, hogy vájjon a tömeges szovjet katonai erő bevetésének sikerül-e még egyszer Ma­gyarországon külsőleg helyreállítani egy “kommunista” re­zsimet... és hogy vájjon az oroszok megkiséi-lik-e hasonló eszközökkel megtörni Lengyelország uj függetlenségét. Mert ezektől eltekintve két dolog biztos máris : Először a varsói paktum katonai szövetségi rendszere halálos sebet kapott; miután a magyar hadsereg átállt a felkelők oldalára és a len­gyel hadsereg késznek mutatkozott egy szovjet beavatkozás elleni ellenállási*a, a Kreml nem számíthat tovább eddigi csat­lós hadseregei lojalitására... Másodszor : Kruscsevnek ú. n. neo-leninista kísérlete. .. mindössze kétévi időtartam után teljes csőddel végződött. Az “áruló” Titonak rehabilitálása és Sztálin bűneinek leleplezése a szovjet vezetés tekintélyét a kommunista világ-mozgalomban és főleg' a csatlósok'pártjai­ban súlyosan megrendítette, nemzetközi küzdelmet idézett fel a “sztálinisták” és “antisztalinisták” között, megkönnyítette a lengyel és magyar változásokat és még Jugoszláviát sem nyei'te vissza a Szovjetblokkba.” HÍREINK a nagyvilágból INDIA IS SEMMIBE VESZI A NYUGATI HADSEREGEK CSEMPÉSZETEN ÉRT MAGYAR MENEKÜLT Két férfit tartóztatott le az Egyesült Államok buffalói vámőrsége, mert gépkocsijukon 200 font nikkelt csempésztek át a határoK 4.000 dollár értékben. A letartóztatottak egyike Fülöp Antal 30 éves magyar származású fiatalember, aki né­hány héttel ezelőtt érkezett Magyarországról. Fülöp már öt évvel ezelőtt vándorolt ki Kanadába, de most hazatért, hogy részt vegyen a magyar szabadságharcban. Társa Baum Leó volt, ki már hosszabb idő óta torontói lakos. A kát férfi gép­kocsiját Buffalo külvárosában tartóztatták fel s a vád : nik­kel engedély nélküli behozatala az Egyesült Államokba. Ilyen bűnöző magyarok a menekültek ezreinek becsületét és tisztes­ségét rontják le. AZ UNC-T Eddig egyedül Nagybritannia és Francia­­! ország vetették alá magukat önként az UNO . közgyűlés fontos politikai kérdésben hozott I határozatának. Mint tudvalevő, sem a Szov­jet, sem a magyar bábkormány, — sem Egyiptom, sem Izrael, — nem teljesítették az UNO többsége által hozott parancsokat. Magyarország és Szuez kérdésében egyaránt az a politikai meggondolás befolyásolta az európai, illetve amerikai tagokat, hogy nem szabad a “szines népeket” megharagítani, mert akkor esetleg szovjet befolyás alá ke­rülhetnek. Mindezekben a vitákban India, il­letve annak miniszterelnöke Nehru volt az, akit a lojalitás, a békevágy szimbólumának tartottak az összes szines népek, de számos j fehér nép is. India volt az, amely minden be­jfolyását latba vetette Nasser mellett és Nagybritannia ellen akkor, mikor az egyip­tomi diktátor a közelkelet bolsevizmusának veszélyét akarta a világra zúdítani. Most egyszerre kiderült, hogy Nehru is csak addig támaszkodik az UNO tekintélyére, amíg az az ő saját céljait támogatja. Az In­dia és Pakisztán közötti kashmiri kérdésben az UNO biztonsági tanácsa 10:0 arányban hozott határozatával figyelmeztette Indiát, hogy Kashmir önálló, s azt az indiai köztár­sasághoz csatolni nem szabad, mert Kash­mir népe függetlenséget kíván. A közgyűlésen azonban Nehru helyettese Menon több mint 7 órán át tartó beszédében támadta Pakisz­tánt (amely a hindu félszigetnek önálló, mo­hamedán köztái'sasága), azzal vádolta, hogy Kashmirt India akarata ellenére “megszállva tartja” s végül kijelentette, hogy a New- Delhi-i parlament törvényt hozott, mely Kashmirt Indiához csatolja, s hogy India en­nek érvényt fog szerezni az UNO határozatá­val szemben is, s minden ellenkező UNO in­tézkedést érvénytelennek tekint. Ez a bejelentés talán súlyosabb veszélyt jelent, mint akár a szuezi, akár az egyiptom­­izraeli probléma. Pakisztán a bagdadi pak­tumhoz tartozik, s ha India és Pakisztán kö­zött Kashmir miatt konfliktus törne ki, logi­kus, hogy India a szovjettől kérne segítséget. !Ez a végét jelentené India alig bimbózó füg­­, getlenségének s teljes biztonsággal magával hozná a világháborút.------------------------o------------------•----­PAKISZTÁNBAN ELÉGETIK NEHRU ARCKÉPEST Karachiban, Pakisztán fővárosában, mint­egy 80.000 felbőszült mohamedán diák viha­ros tüntetést rendezett India ellen a Kashmir­­ra vonatkozó területi igények miatt. A rend­őrség nem tudott megbirkózni a forradalmi tömeggel, nehéz fegyverzetű katonaságot kel­lett kirendelni. Szervezett csoportok a fővá­ros utcáin Nehru indiai miniszterelnök arc­képét égették el, más csoportok táblákat hord­tak körül a városban, melyen népszavazást követelnek Kashmir részére. A diákok kórus­ban ütemesen kiáltják : “Nehru — gyilkos!” Az indiai főmegbízott hivatalát fenyegető tömeg vette körül, a rendőrség alig tudja a rombolást megakadályozni. Az indiai diplo­maták lakását nehéz-fegyverzetű rendőrcsa­patok védik. Hyderabad városában a tünte­tőket könnygáz bombákkal kellett szétosz­latni. A karachi Reggeli Újság szerint, ha az Egyesült Nemzetek Indiának adnak igazat a kashmiri kérdésben, ez egyet jelent a háború kitörésével. Kashmir korábban a Himalaya állama volt, de most úgy India, mint Pakisz­tán igényt tartanak rá. E két állam csapatai megszállták területét, melyet az UNO fegy­verszüneti vonala oszt ketté. A Biztonsági Tanács rövidesen határoz abban a kérdésben, hogy Kashmir 4,500.000 lakosa népszavazás útján dönthet-e saját jövője felett. MODERNIZÁLÁSA Duncan Sandys, Nagybritannia honvédel­mi minisztere közölte, hogy a brit hadsereg létszámát erőteljesen csökkentik, ezzel szem­ben jelentékenyen fokozzák a modern atom­fegyverek és a modern légihaderő, továbbá a távolból irányított lövegek számát. Macmillan miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy Nagybritannia védelmét elsősorban ra­kétái egy verekkel fogják biztosítani. Eisenhower a maga részéről már korábban hasonló lényeges átszervezési folyamatról számolt be a szenátusban. Hogy a két állam­férfi valóban hatásos védelmi terveket hajt végre, arra jellemző, hogy a szovjet hi­vatalos fenyegető leveleket intézett Török­ország, Irán, Irak, Japán, Pakisztán cí­mére azzal, hogy tudomása van arról, hegy ezekben az országokban amerikai kato­nai támaszpontok készülnek, s hogy háború esetén a “szovjet atomfegyverek” ezeket az országokat is sújtani fogják. Az ilyen fenye­getés csak arra jó, hogy az érdekelteket még erősebb fegyverkezésre késztesse. Az a szov­jet hadsereg, amely csak 5000 tank felhasz­nálásával volt képes ideig-óráig leverni a puszta kézzel harcoló magyar szabadsághő­sök forradalmát, nem hogy Amerikával, ha­nem Nagybritanniával sem volna képes fel­venni a harcot, ha atomfegyverekre kerül a sor. Pedig, amint Eisenhower elnök legutóbb kijelentette, a stratégiai és taktikai atom­fegyverek ma már az amerikai hadsereg úgy­szólván minden egyes egységének szervezet­szerű felszereléséhez tartoznak. ISMÉT SZÖKNEK A SZOVJET KATONÁK Bécsből keltezett jelentések szerint a ma­gyarországi menekültek legnagyobb része most nem Ausztria, hanem Jugoszlávia felé hagyja el az országot. Ennek oka az, hogy a nyugati határon megerősítették a határzárat, továbbá az, hogy a magyar bábkormány és Jugoszlávia között ismét . kiélesedett a vi­szony, s most a jugoszlávok korlátlanul át­engedik a magyar menekülőket. A magyarok­kal együtt legutóbb zárt egységben 500 szov­jet katona hagyta el Magyarországot, s ar­ról számoltak be, hogy az egész magyaror­szági garnizonban egyre szaporodnak a de­zertálások. ANGOL DIÁKLÁNY OK TŰNTEK EL MAGYARORSZÁGON Négy angol egyetemi hallgató leány utazott át szabályszerű útlevéllel Jugoszláviából Ma­gyarországra, ahol nyomuk veszett, valószí­nűleg az oroszok- letartóztatták őket. A diák­lányok közül a 18 éves Judit Cripps déduno­kája az egykori Sir Stafford Cripps angol kancellárnak. A másik három leány az oxfor­di egyetem hallgatója. A diáklányok január 14- én érvényes vízummal lépték át a magyar határt gépkocsin Jugoszlávia felől. Egyik szegedi szállodában szálltak meg s január 15- én a szovjet katonai parancsnoknál szán­dékoztak jelentkezni. Azóta nem adtak élet­jelt magukról s teljesen nyomuk veszett. John Cripps, az angol “Countryman Magazine” fo­lyóirat kiadója s az egyik eltűnt leány édes­apja utoljára január 12-iki kelettel kapott levelet leányától, melyet Belgrádban adtak fel. Csodálkozva adunk hírt e történetről, hogy még mindig vannak tanult angol fiata­lok, akik nem hisznek a szovjet ördögi arcá­ban s önként rohannak be halált jelentő ke­gyetlen börtöneikbe. 4444 4 4 4*44*4*4*4*4*4*4*444 FIGYELJE POLITIKAI HÍREINKET! Minden nemzetközi esemény, amelyet évek óta megjósoltunk, következetesen bevált!

Next

/
Thumbnails
Contents