Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)
1957-01-26 / 7. szám
KANADAI MAGYARSÁG 5 VII. 7. sz. 1957 január 26. A LÁTHATATLAN EMBER IV 1 Irta : GÁRDONYI GÉZA XIII. Aztán rám fordult a beszéd. és ki — Kik voltak a szüleid ? — kérdezte a királyné tanította a kezedet ilyen ügyességre ? — Felséges asszonyom, — feleltem mintha álomból ocsúdnék, — az én szüleim szegény tengerparti emberek voltak. Az apám egy nagybaj szú és nagyszemű barna ember. Az anyám egy kis sovány jóasszony, — Isten legyen jutalmazója az égi világban. Rajzolni pedig engem nem tanított senki, hanem csak éppen láttam, hogyan kell ,és addig próbálgattam, mígnem megtanultam. S magamban csodálkoztam ismét, hogy ilyen rózsákon sétáló királyi asszony, velem, szegény poros köntösű szolgával szóba ereszkedik. — És hogyan kerültél Priszkosz úrhoz ? — kérdezte tovább. — Hol szerzik ezek az emberek az ilyen ügyes rabszolgákat ? — Én már nem vagyok rabszolga, felséges asszonyom. Én az uramat önként szolgálom. — önként ? — Szeretetböl, — feleltem. — Dehát ott hagytad-e érte apádat, anyádat ? — kérdezte a királyné. — Nem felséges asszony. Nekem tizenkét éves koromban meg kellett váltanom az apámat a nyomorúságtól. Nálunk nagy az adó. Az adót kiadják bérbe. Az adószedő nemcsak annyi pénzt szed, amennyit a maga zsebébe is beletömhet. Az én apámnak egy kis földje és egy tarka kis tehene volt. A házban már nem találtak az adószedők semmi elvihetőt, hát el akarták vinni a tehenet. Az apám szegény, hét kiskorú gyermek van körülötte. A legöregebb én vagyok. Tehetett-e mást, mint azt, hogy engem eladjon ? — Az apád adott el ? — kérdezte elszörnyedve a királyné. összecsapta a kezét és rám meredt a tekintete. — Ez nálunk nem szokatlan, — feleltem nyugodtan. A birodalom évtizedek óta fizeti az adót a hunoknak. A császár nem vet, csak arat. A nép kénytelen odaadni az aratását, mindenét, gyermekeit is. Én akkor nem tudtam fölfogni : mi az, mikor az ember rabszolgává válik, csak az fájt, mikor a testvéreimtől kellett elbúcsúznom, meg az édesanyámtól. És erre a szemem könybelábadt. De azért folytattam : — Az édesanyám betegen feküdt, s apám nem közölte vele, hogy mi a szándéka. Csak mikor indulóban voltunk, akkor vezetett be hozzá, hogy megcsókoljam. Az anyám ránézett az apámra és megértette az arcából, hogy mi a szándéka. Sírva kiáltott : Nem eresztem el ! Várd meg, míg meggyógyulok, s adj el engem ! — És ahogy átölelve tartott, arcomat az arcához szorítva, azon mód meghalt. De még holtan is úgy szorított, hogy alig lehetett a kezét rólam lefejteni. A nők részvéttel néztek reám. Egy percnyi csönd támadt, mert nem tudtam erről az elválásról soha megindulás nélkül szólani. Aztán a királyné kérdezte : — És apád mégis eladott ? — Eltemettük az anyámat, azután hajóra ültünk. Másnap már ott állottam bemeszelt lábbal a rabszolga-piacon. A királyné arca eltorzult. Amint ott ült a térdeit felhúzva s átkapcsolva, hirtelen elrúgta magától az ékszeres fazekat. — Vigyétek el ! mondotta a szolgáinak. — Átkozott római rablók ! — folytatta a fejét rázva. Mikor törjük már ki kezükből a kormányt ! Mikor jön az uj rend a világra ! Meddig késik még Attila, hogy a nyakukra tapodjon ! Én csak eldermedtem az ijedtségtől. A királyné fölkelt és bement az ágyas szobájába. A két nő aggódva kísérte. — Beteg vagy, asszonyom? — kérdezte Emőke részvéttel. Aztán a szoba ajtaja bezárult. Az ajtónál két nőcselédet szólított be. Azok összeszedték az ékszereket és elvitték. Én csak álltam ottan, mint a kővé változott juhász. Nem értettem az ügyet. De vájjon elmenjek-e, vagy megvárjam, míg kijönnek ? Nem mehetek el, míg a királyné el nem bocsát, vagy míg valaki azt nem mondja, hogy a királynénak nincs ma már szüksége reám. Talán valami bolondot is mondtam, s azért majd megszidnak. Az egyik ablak nyitva volt. Odaálltam és lenéztem. Az eső még esett. A súlyos cseppek csipp-csupp : hólyagokat vertek a tócsában. Attila palotája előtt nagy sereg embert áztatott az eső. A süvegök karimája le volt fordítva. Sisakban is láttam egynéhány embert és fekete pikkelyes páncélban. Később tudtam meg, hogy azok jászok és hogy páncéljuk nem vasból van, hanem ökör szarvából. A mi sátorunk előtt Nigró egy barna köpönyegből facsarta a vizet. A lovakról láttam, hogy a római követek vannak nálunk látogatóban. Az ajtó megnyílt. Emőke jelent meg. Hozzám fordult, s halkan szólott: — A királynét nagyon fölizgatta a beszéded. Nem is vigyáztam, amit mond, csak öt néztem. Kedves volt, amint hozzám hajolt. Nemcsak az ajka beszélt, hanem az egész arca. És gyönyörű szemei rám nyíltak, mint a menyország. —Sokat szenvedtél, — folytatta. — Szegény Zéta ! De nyugodj meg : Attila összetöri a zsarnokokat és akkor a görög nép is olyan boldog lesz, mint a hun. — óh kisasszony, — feleltem szintén halkan, — minden szenvedésemet elfelejtem, ha azt látom, hogy éppen te részvéttel nézel reám. — A minap nem ezt mondtad. Gyűlöltél. — Holtomig bánom azt a jelenetet. — Én is bánom, hogy megbántottalak. Mert te jó fiú vagy és a lelked gyöngéd. De most már menj. Ma már nem rajzolunk többet. — Kisasszony, — mondottam szinte suttogva, — megadja-e nekem valaha az ég, hogy az a perc ismétlődjék, amikor a kezedet nyújtottad. Egy pillanatig gondolkozva nézett a szemembe. Aztán így szólt: — Ha más kívánságod nincsen, hát ezt megadja az ég. Elmosolyodott éi a kezét nyújtotta. .Megfogtam mind a két kezemmel, mint ahogy a madárkát szokás simogatni, s féltérdre ereszkedve, gyöngéden megcsókoltam. — Eredj ! — mondotta a kezét szelíden elvonva. — Neked nincs tökéletes eszed. És visszalebbeut a szobába. XV. j A királyné másnap nem fogadott. Pedig én már föl vol- j tam öltözve, ,s vártam Emőkét, A nap kisütött és a sarat tész-j tává szárította. Csáthékhoz egy tizenhét éves forma, barna fiatalember ment lóháton. A nyakában remekmívű arany-j lánc, A süvegében sastoll. Utána két szolga lovagolt. Meg- j ismertem, hogy Aladár királyfi. Bement Csáthékhoz és kis idő múlva Emőkével és a szép- ] lős leánnyal tért vissza. Én a sátor előtt álltam és mélyen meghajoltam. Nem tudom, fogadta-e a köszönésemet. A kis szürke ló csülökig járt a sárban, s én nem láttam mást, csak egy pillanatra az ő vékonyka, piros saruját, amint az aranyozott kengyelben nyugodott. A királyfi mellette lovagolt és valami vidám beszélgetés folyhatott köztük, mert mind a hárman nevettek. Egy percre megálltak Rika királyné palotája előtt és valamit kérdeztek az őrtől. Az levette a süvegét és háromszor is meghajolt. Azután tovább mentek és eltűntek az Attila házai között. Az én mellembe sohse szúrtak még kést, de akkor úgy éreztem, mintha kés állna a mellemben. Délután látogatóba mentünk a római követekhez. Az urak az urakkal, a szolgák a szolgákkal beszélgettek. Én nem beszéltem senkivel : az urak közé nem állhattam ; a szolgáknál följebb tartottam magamat. Csak ültem a sátor egyik oszlopán és néztem a semmit. A gazdám egyszer megszólított, hogy mi a bajom ? — Semmi, — feleltem csudálkozva. A következő napon, délelőtt Rika királyné tiszttartója, Idám úr járt nálunk. Az egy kvád származású öreg úr. Meghívta az urakat ebédre. Az ebéd nem a királyné palotájában volt, hanem az Ádám úr házában. Nem tudom miért. Az urak kissé betüzelten tértek haza. Sok előkelő hun ebédelt velők, s azok hol a királynéra, hol egymásra köszöntötték a serleget. Olyankor mindig inniok kellett. Attila ebédién is úgy volt. A két úrnak tetszett az a különös hun szokás, de kissé meg is ártott. Priszkosz belefogott a napló diktálásába, de csak anvnyit tudott mondani, hogy a hun királyné aranyos asszony, Pulcheria császárné tanulhatna tőle. öt perc múlva kitörültette velem a császárnéra vonatkozó megjegyzést, aztán azt mondta, hogy írjak az ebédről, amit akarok. Ezen a parancson csodálkoztam. Az uraink már napok óta sürgették a választ a fővezérnél. Mindenki szeretett volna már hazaindulni, csak én nem. A következő napon a fővezér egy Berki nevű úrral látogatott el hozzánk. Az a Berki volt már a császárunknál két ízben is. Berkinél levél volt; Attila válasza. Az uraink kíváncsian nézték a levél pecsétjét. A pecséten különös jegyek voltak. Az egyik jegy hasonlított á varjúlábhoz. Mink azt gondoltuk, hogy bűvös jegyek ; később tudtam meg, hogy a hun ábécében az “1” betűnek van varjúláb alakja. A pecsétre Attila név volt nyomva. Tehát holnap reggel korán, hajnalban indulunk. Segítenem kellett az elrakodásnál. A gazdámnak könyörögtem, hogy eresszen föl egy negyedórára a királynéhoz, amire ő azt mondta : — Nem lenne illő, hogy odamenj. Azt gondolná, hogy ajándékot vársz. Erre én nem is gondoltam. Délután körülbelül harminc gyönyörű paripát vezettek hozzánk, meg mindenféle fegyvert hoztak. Attila ajándékozta meg az urainkat és a hun mágnások, akik az urainkkal megismerkedtek. De az uraink csak három paripát fogadtak el : Maksziminosz egy pej lovat, amelyet Berki adott, a gazdám meg Csáthtól és Attilától egy-egy kék-deres lovat. A többit visszaküldték. Míg mink a sátrakat bontottuk, az uraink búcsulátogatásban jártak a királynénál. Ádám úrnál, a fővezérnél, Csáthéknál, Edekonnál, Oresztesznél és Szabad-Görögnél. A királyné nem fogadta őket. A feje fájt. Estefelé két szolga jelent meg nálunk két lóval. Az egyik egy kis selyem erszényt hozott nekem. Azt a szolgát ismertem már. A kapuban szokott állni, s három ezüst csillag volt a süvegére varrva. — Ezt a királyné neked küldi, —- mondotta. — Két öreg pénz van benne és hat apró. Azt izeni, hogy az egyik a tied, a másikat küldd el apádnak, a hat apró, hat testvéredé. Én csak elámultam. Priszkoszra néztem, hogy elfogadhatom-e azt az ajándékot ? Intett a szemével, hogy tartsam meg. Arra így feleltem a szolgának : — Mondd meg ő felségének, hogy holtomig tisztelem az ö nevét és hogy semmise okozna nekem olyan örömet, mint az, ha a térdemet mégegyszer meghajthatnám előtte. Az urak nem fogadták el a királynétól a lovakat. Azt ízenték, hogy nem méltók reá, s hogy elég nekik a hálás emlékezet, amit a szivükben magukkal visznek. Én aztán behúzódtam a sátorba és kinyitottam az erszényt. Két nagy egyiptomi aranypénz volt benne és hat kis római: Julius Caesar idejéből való. Az urak bámulva nézték : mit kaptam. A két öreg aranypénz akkora volt, mint egy gyermektenyér. — Hallod-e, — mondotta a gazdám nevetve, — most már te fogadj engem szolgádnak, mert te gazdagabb vagy, mint én. Következő számunkban folytatjuk. A Kanadai Magyarság a te lapod! Olvasd, terjeszd és szerezz újabb barátokat! KENNEDY TRAVEL BUREAU H ÖRÖMMEL ÉRTESÍTI VEVŐKÖRÉT, HOGY ISMÉT | «LEHET CSOMAGOT MAGYARORSZÁGRA KÜLDENI.« “ KÜLDJÖN MOST ® IKKA csomagokat szabad választásra szánt nénzkülde-W ményt, jutányos árú Dán csomagokat, mint például :n 11b kávé, 1 lb csokoládé, 2 lb margarin, 5 lb liszt, 5 lbijl cukor, 5 lb rizs $9.50 Bevándorlási ügyek elintézését vállaljuk. Uj bevándorlóknak leszállított árú repülőjegyek ára BÉCS—TORONTÓ $226.80. Részletfizetésre is kaphatók. HAJÓJEGYEK, BIZTOSÍTÁS, HITELES FORDÍTÁSOK, STB. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk. 8 B I 8 B I 1 KENNEDY TRAVEL BUREAU 296 QUEEN ST., W. TORONTO, ONT. Telefon : EM. 4-8636 — EM. 4-8815 ■ ; Tanulj Kanada vezető szak iskolájában j Légy fodrász ! Ha Amerika legnagyobb fodrászat! iskolájában tanulsz, melyből a kiváló J Ha Amerika legnagyobb { * 0 * i *«*•**■«»** «»V.J W. M # J szakemberek ezrei kerültek J ki, nagy lehetőségeid * kínálkoznak, szép, megbecsült, jólfizetett * 5 foglalkozásod lesz. Ingjen \ J katalógus. Nappali és esti \ tanfolyamok. Érdeklődés írásban vagy személyesen : MARVEL I GYÓGYSZERKÜLDÉS LÉGI POSTA UTJÁN MEGINDULT INTERNATIONAL PHARMACY WA. 3-1882 537 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. Magyarul levelezünk ! $BBi Ui HIMjHiffllüÜHGBmattl DR. GLAUG JÓZSEF volt nagybecskereki ügyvéd. Kanadai közjegyző Közjegyzői munkát, fordításokat, hitelesítéseket, tolmácsi szolgálatot vállal, kereskedelmi-, jogi- és pénzügyi természetű ügyekben útmutatást ad. 455 SPADINA AVE. (Room 209.) WA. 2-5422 Hivatalos órák : d. e. 9—1-ig, d. u. 5—8-ig. SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon: EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással, Minden javítást a precíziós Watch- Master gépemmel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap ! IKKA és DÁNIAI vámmentes segélycsomagok, pénz és mindenfajta orvosság küldése az óhazába. Hajó- és repülőjegjek, fordítások, biztosítások LADÁNYI ZOLTÁN 808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347 Főképviselet : ALEX A. KELEN LTD. Mansfield St. Montreal, Que. DR . PÖZEL ISTVÁN volt budapesti ügyvéd tájékoztató irodája. Jogi és kereskedelmi természetű ügjekben útmutatás. Közjegyzői munkák, forint küldés, fordítások, tolmácsi szolgálat. 463 SPADINA AVE., TORONTO, ONT., CANADA Tel.: WA. 2-8827 ISTEN HOZTA .. . A TELEGRAM ÖRÖMMEL ÁLL A MAGYARORSZÁGRÓL ÉRKEZETT U J KAN ADÁSOK RENDELKEZÉSÉRE A KÖVETKEZŐ SZOLGÁLATOKKAL : INFORMÁCIÓS KÖZPONT : 587 Bloor St. W. Toronto Teljes felvilágosítás Torontó, Ontario és egész Kanada minden részére nézve. Munkabizonyítványok fordítása. Felvilágosítás a közúti vonalakról. Utcajegyzékek. MAGYAR NYELVŰ TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK Zsebkönyvecske, amely pézügyi kérdésekre, súlyokra és mértékegységekre, utazási ügyekre, beszerzési forrásokra és hasonló kérdésekre ad felvilágosítást. NÉGY HÉTEN ÁT ingyen küldjük meg lapunkat. A leghamarabb , úgy tanul meg angolul, ha angol nyelven olvas. Küldje be címét ás nevét. MAGYARNYELVŰ RÁDIÓ HÍRSZOLGÁLAT A TELEGRAM magyar nyelvű hírszolgálatot ad a következő időpontokban : Kedden este 9.05 órakor az 1400-as hullámhosszon, a CKFH Torontó állomásáról. Szerdán este 9 órakor a 900-as hullámhosszon, CHML Hamilton állomásról. Bármilyen felvilágosításra van szüksége, keressen fel bennünket a TELEGRAM Ujkanadások Információs Központjában 587 Bloor Street West alatt NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSSEL A LAPOT. \ HAIRDRESSING SCHOOL J J 358 Bloor St., W., Toronto.» i J Ontario területén fiókok J IJ Hamiltonban és Ottawában. * MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos szakkön>> vek szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. Schulz. 463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 Kérje nagyválasztékú könyvjegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható Magjar fodrász üzlet a LAURENZA BEAUTY SALON; 673 Spadina Ave. J (Sussex sarok) WA. 3-6826 \ Tökéletes hajápolás, mérsékelt árak. Tulajdonos : DÓMJÁN MÁRIA. IZSÁK J. ELEMÉR ügyvéd és közjegyző Iroda 100 Adelaide St. W. Suit 606 TORONTO, ONT. Telefon : EMpire 4-1920 Este : HUdson 8-3622 AUTÓTVEZETNI tanuljon az ALPÁR SOFFŐR ISKOLÁBAN 161/a King Street W Toronto, Ont Telefon: EM. 4-2663 RO. 9-1931 Magvar borbély dolgozik az AVENUE BARBER SHOP üzletében. 403 Spadina Ave., Toronto Egyszer próbálja ki meg lesz elégedve. AVVWYl/VSi\\lVVVVVSWMV^' ön tud már autót vezetni ? Ha nem, úgy tanuljon a BESTWAY DRIVING SCHOOL-NÁL óránként $3.00 353 College St. Toronto Tel.: WA. 1-1482 Lakás : LE. 4-730“/ jí HA PLASZTEROZó vagy kisebb átalakítási (kőműves) munkára van szüksége, hívja : •SZABÓ LÁSZLÓ plaszterozó mestert. 19 BELCOURT RD. HU. 8-5037 Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut TÓBIÁSTÓL 482 Queen St., W.. Toronto Telefon: EM-8-12S5 kAAAAAAAAAAAi Autóját azonnal javítja Earl Mabee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— Fred Wagner, magyar BORBÉLY ÜZLETE 9871/2 Bloor St., W. (hátul a Cigar Store-ban) Haj vágás 75 cent, menekülteknek 50 cent. Ha igazán barátja lapunknak, bizonyítsa be azzal, hogy szerez egy előfizetőt.
