Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-01-26 / 7. szám

VII. 7. sz. 1957 január 26 6 KANADAI MAGYARSAS PÉNZ MEGTAKARÍTÁS SZAPPANFŐZÉS ÁLTAL HASZNÁLJON GSLLET’S LUG&ÖVET, AMELLYEL ELSŐRENDŰ MINŐSÉGŰ SZAPPANT FŐZHET, DARABONKINT MINDÖSSZE 1 CENTÉRT ! ifiiiHiiiiiiiiiHiiiHiHiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiMimiiiiMiiiiJiiiimiiiimiinui i RENDKÍVÜLI AIÁNLAT ! I sr *B SCENT 'N' COLOR" FELSZERELÉS | KEVESEBB MINT A BOLTI FÉLÁRON VALÓ = MOSDÓSZAPPAN KÉSZÍTÉSRE ! | Tegyük hozzá ezt a különleges “Scent ‘n’ Color” ké- | szítményt, amikor Gillett lúg szappant készítünk. Pom- = pás, szagos toalett szappant kapunk ! Választhatunk Ej jázmin, rózsa, orgona, levendula illatot. Egy üveg elég 5 a rendes nagyságú Gillett lúgos dobozzal készült összes = szappan szagosítására és színesítésére. A “Scent ‘n’ i Color”-nak tulajdonképpen háromszor ennyi az ára. = Minden üvegért küldje be a Gillett lúg címke bármely részét és 25 centet a következő címre : Standard Brands Limited, Dominion Square Building, Montreal. Föltétien jelezze a kívánt illatot. írja meg a saját cimét. Azon­nal elküldik önnek portómentesen, az egyszerű utasítással ellátott “Scent V Color” fölszerelést. ORVOSSZEMMEL A HELVES TÁPLÁLKOZÁSRÓL ITRA : SZEBB ZSIGMOND DB. e. ü. főtanácsos, közkórházi főorvos CSAK 25 cent meg egy Gillett’s Lugkő címke bárme­lyik darabja. niiiiumiimiimtamiimmiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiimimiiiiiiiiiiiiiii~ Kapható szabályszerű csomagolásban, vala­mint 5 fontos takaré­kossági üvegben. 3T* GONDOLATOK A boldogságkeresés sivatagi vándorait általában nagyon könnyű kielégíteni az eredeti oázis egy jólsikerült díszletével. Ha később rá is jönnek arra, hogy becsapták őket; a meg­szokás és a küzdőképess.ég hiánya rászorítja őket a járt, pos­ványos ösvényen való haladásra és az uj gyűlöletére. ** * A tökéletesen kiejtett szó olyan kielégültséget adhat az ezt hallgatónak, hogy ezt a kielégültséget meg sem közelíti a fizikai világ kielégültségének érzése. A honvágy olyan sokat tárgyalt és elemzett fogalmának és komplexumának ez az egyik összetevője. * Az ösztönös cselekvésből akkor lesz tudatos mozgás, ha kényszerítve lesz átugrani a Fájdalom szakadékát. * * * / Egy bogár repülésében, egy virágszirom felépítésén, egy pár anyag kémiai rokonságában elgyönyörködve — elsápa­dunk saját tehetetlenségünkön és gyengeségünkön. M* fc A hangyák kegyetlen és könyörtelen vaslogikájával, a gyermekét védő anya elszántságával, a fantázia legyőzhetetlen lendületével, szárnyalásával, az ablaküvegnek repülő légy konokságával, az első ölelés mindent lebíró, szenvedélyes tü­­zével, a hegyóriások fenséges nyugalmával, a c.él elérésébe vetett hit acélköntösében — az emberiség el fogja érni a vi­lág meghódítását. #* * Az emberi makacsság és dac egyidejűleg progresszív és retrográd előjelű lehet. Állhat a fejlődésnek és a rombolás­nak a szolgálatában is. ** ❖ A napsugár aranyát, a természet megnyugtató zöldjét, a felhők szelíd fehérségét, a hegyi tó tiszta mélységét és a nyíló virág őszinteségét megtalálhatjuk — a gyermek üde kacagásában. ** * Az, hogy a párhuzamosok a végtelenben érnek össze ; — eléggé érthető célzás az emberi boldogság megtalálására. ** Az emberiség szerencséje a veleszületett örök kíván­csiság. * Kiirtani a hiúságot az emberből : — a fekete rózsa, a bölcsek köve utáni hajsza. ** Irigylésreméltó közömbösök... * Az óra ,és a naptár bilincseitől megszabadulni — a töké­letes szabadság. Az önbizalom egyik legbiztosabb elpusztítója : — egyszer megázni a nevetségesség záporában. Emhecht Miklós. A régiek nem beszéltek sokat az evésről, de annál többet ettek. A mai ember könyv­tárakat ír róla össze, de annál kevesebbet eszik. Ami magában véve nem volna baj, mert hisz már tisztában vagyunk Brillat- Savarin egyik bölcs mondásának igazságával, hogy nem abból élünk, amit megeszünk, ha­nem abból, amit megemésztünk. Nem volna baj, sőt biológiai szempontból előnyös lenne a kevesebb fogyasztás, ha mindenkinek jutna olyan ,és annyi táplálék, amilyenre szüksége van ; ha mindenkinek szervezete megkapná naponta ázokat a tápanyagokat,, amelyekből egyrészt a fejlődő test további felépítéséhez és az elkopott testszövetek pótlásához, más­részt a kifejtendő hő- és munkatermeléshez szükségelt energiákat megszerezheti. Ter­mészetanyánk az ő bölcseségében és bőkezű­ségében úgy rendezkedett be, hogy ezek az anyagok mindig elérhető anyagi és gazda­sági közelségben állanak az ember részére, kivéve bizonyos katasztrofális korszakokat : árvizek, aszályok és háborúk idején. Ha a mi mostani, az emberiség történelmé­ben nem éppen fényes korszakunkban a tech­nikai haladás annyira dicsőített fellendülése ellenére is százezrek tálpálkozása telj esen elégtelen, sőt a koplalással határos, akkor annak nem a természet az oka. Tanúságot tesz róla a tápszerek milliós értékeinek elégetése, tengerbe merítése és egyéb meg­semmisítése és denaturálása, az emberi táp­lálkozástól való elvonása. Egy kérdés mered már most elénk, amelyre okvetlenül válaszolnunk kell. Tudjuk, hogy mily nagy, majdnem beláthatatlan utat tett meg az emberiség táplálkozása az ősidőktől fogva a Ma élelmezéséig. Tudjuk, hogy az egyszerű nyersanyagok óriási tömege helyébe a mindenféle konyhai és üzemi feldolgozáso­kon átesett koncentráltabb, de az emésztés munkájára jobban előkészített, aránytalanul kisebb mennyiségek léptek. Tudjuk, hogy legrégibb őseink nyers növényevők voltak, azután jött a nyers húskoszt, évek tízezrei múltak el, amig a búzát az afrikai gallák kitermelték, amíg a régiek a marha háziál­lattá nevelését (domesztikálását) megtanul­ták, amíg mai gyümölcsfajtáink Ázsiából, a burgonya Amerikából átkerült Európába stb., stb. Már az is nagyon érdekes, hogy az élelme­zéstan kézen fog bennünket és megmutatja, hogyan változik át egyes népek és néposztá­lyok táplálkozása az élelmiszerekkel való el­látás megváltozása folytán. Ennek az alkal­mazkodásnak lefelé utaló, igen .szomorú pél­dáit, sajnos, elég gyakran láthattuk a világ­háborúban is. De ennél sokkal tanulságosab­bak a sai’kvidéken huzamosabban tartózkodó kutatók megfigyelései, hogyan alakul át a megváltozott klimatikus és táplálkozási vi­szonyok behatása alatt az egész anyagcseré­jük. A szervezet ez alkalmazkodási képes­ségének még csodásabb példáit látni az állat­világban. Nemcsak a domesztikáció folytán megváltozott állatoknál, amelyeknél a generá­ciók ezrei alatt végbemenő fokozatos átalaku­lásról van szó, hanem itt van például az Ausztráliában teljesen vadon élő Kéa-papa­­gájok esete. Ez a tömegmadár mindig gyü­mölcsön és egyéb növényi koszton élt, míg az első ültetvényesek juhokat nem telepítet­tek az új világrészbe. Azontúl a Kéa rákapott a juhhúsra, melyet éles csőrével az élő állat gerincéből tép ki. Az emberi és állati szervezet hallatlan al­kalmazkodási képessége az a vörös fonál, mely az élettan alkotta dogmákon keresztül húzódik és azokat néha át is húzza. Meg­dönthetetlen igazság az, hogy a helyes táplál­kozás csak az lehet, amelyet szervezetünk bonctani és élettani alkata számunkra kijelölt. Egész tápcsatornánk a vegyes élelemre van beállítva, amelyben megtaláljuk a fejérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, valamint a vizet, az ásványi sókat és az úgynevezett kiegészítő anyagokat, vitaminokat egyaránt. Hogy melyikből mennyi kell az egyes embernek az adott viszonyok közt, az már azután teljesen egyéni beszámítás alá esik. Hiszen közismert dolog, hogy más a kisgyermek és más a fel­nőtt napi szükséglete, más a nehéz testi mun­kát végző és más a szellemi munkásé, más a lapp rénpásztoré és a szamojéd fókavadászé, más az olasz lazzaronié és a mi alföldi ju­hászunké. Az élettan nagy tudósai évtizedek szorgos kutatásai alapján pontos számokban kimutat­ták, hogy bizonyos korú egyénnek, bizonyos életviszonyok közt mekkora a napi fehérje-, zsír- és egyéb tápanyagszükséglete. Ma már ott tartunk, hogy az egyes vitaminfajták napi minimuma is táblázatokba van foglalva. Mire odáig jutottunk, hogy már a középis­kolás diákok is kalóriákkal hajigálóztak, egy­szerre csak beállított nagy tanítómesterünk, A HATÁSOS SZÁRAZ ÉLESZTŐ NEM IGÉNYEL HŰTÉST! az élet és éles krétájával nagy csíkokkal húz­ta keresztül a táblázatokat. Rámutatott a táplálkozástan két óriási kiterjedésű kísér­letére. Az egyik a messze kelet, hol az em­beriségnek egyharmada él évezredek óta jó­formán kizárólag növényi táplálékkal és rizs mellett produkálta Kína a még máig is egye­dül fennmaradt ősi kultúrák egyikét. Ott van Japán az ő szaporaságával, hihetetlen életre­valóságával és élelmességével és legyőzhetet­len sportolóival. Pedig a japán nép is vege­táriánus, a hal és baromfi fogyasztása elenyészően csekély. Hol van már most a dogma, amely azt állítja, hogy egy ország csak hústáplálék mellett válhat naggyá és vihet a történelemben vezetőszerepet, mint a régi Rónja és a mai angol világbirodalom. Állítsuk szembe Rómával a régi Hellászt, Görögországot, a legnemesebb művészetek egyik ősforrását, amely húst alig fogyasztott. Angliával szemben pedig önként adódik a mai ellenpélda : Olaszország az ő gytimöcs-főze­­lék-olaj kosztjával. Minden időknek talán legkeservesebb tö­megkísérletét a mai nemzedék még saját szemével figyelhette meg. A világháború okozta ínséges táplálkozásra nemcsak hogy még emlékezünk, de talán még érezzük is minden tagunkban. Hol maradtunk akkor a tápélettan pontosan kicirkalmazott követelé­sei mögött ? Először a fehérjék, a hús, tojás és tej napi adagjai mentek lefelé úgy a had­­bavonultaknál, mint az otthonmaradottaknál. Azután jött a zsírmennyiség apasztása, majd a szénhidrátok, a liszt és a cukor mennyisége apadt le, sőt a hirtelen felkapott vitaminok uralmának fiatal ragyogása is csakhamar el­homályosult. És az ember mégis élt, küzdött, dolgozott, sőt akadtak éppen a hadbavonultak közt, az értelmiség köréből is különösen szá­mosán, akik az ilyen csökkent életmód mellett is jól éi'ezték magukat. Nem szeretném, ha félreértenének. Egy pillanatig sem szabad kételkednünk a táplál­kozás alaptörvényeinek igazságában. Igenis, a helyes táplálkozásban mindig szem előtt fogjuk tartani a háromféle főtápanyag, a víz, ásványi sók s a vitaminoknak fontos­ságát. Sőt tovább megyünk, ezek egymással szemben való arányosítása is feltétlenül fon­tos. Még azt is elfogadjuk elemi igazság gyanánt, hogy növényzet nélkül nincs emberi élet a földön, mert szervezetűnk nem tud az elemekből, levegőből, vízből és földből fejér­­jéket, szénhidrátokat stb. előállítani, azt csak u a növény tudja. Azokon az égi testeken, aholj| nincs növényzet, csak a költői fantázia tud élő embereket elképzelni. Ha kizárólag húson élünk, végeredményben akkor is csak átala­kult növényi táplálékot fogyasztunk. Nem, ezek az alapigazságok megdönthetet- ,1 len pillérei ma is a táplálkozástan tudó- |j| mányának. Ellenben két oldalról érték nagy i * repedések e pilléreket. Az egyik a számok. Hol vagyunk ma már a napi 120 gr. fejérj e­­minimum követelésétől ? Beérjük már a felé­vel is, ami közgazdasági szempontból roppant fontos, mert a fejérjetáplálék a legdrágább és időnként és helyenként a legnehezebben beszerezhető. Ellenben már tudjuk, hogy a fejérjék közt is nagy különbséget kell ten­nünk teljes értékűek és másodrendűek közt. Hogy nagyot ugorva, csak legfiatalabb tá­panyagunkról, a vitaminokról tegyünk em­lítést, ezekről is kiderült már, hogy az előír­taknál jóval csekélyebb, többnyire egész minimális mennyiségekkel be tudjuk érni, amely mennyiség aszerint változik, hogy milyen ételekből — nem tápanyagot mond­tunk — állítjuk össze élelmünket. Ezeket a repedéseket tehát a táplálkozás tudományának haladtával nyert cementtel idővel sikeresen be fogjuk tömhetni és akkor a pillér ismét erősen áll. De nagyobb veszede­lem rejlik megfigyeléseink más két csoport­jában. Ezek egyrészt az ember egyéni szük­séglete és táplálékkihasználási képessége, az egyéni anyagcsere, másrészt az egyéni alkal­mazkodó képességnek még beláthatatlan le­hetőségei. Hogy hová fog vezetni az emberiség táp­lálkozásának fejlődése, azon ma még csak a gátlást nem ismerő költőnek és írónak szabad eltűnődnie. Annyit azonban már a természet­­búvár is megállapíthat, hogy a mai kollek­tivista irány reakciójaképen csakis az egyé­­nies (individuális) irányból bontakozhat ki. Ez az egyéni táplálkozás pedig a mai mester­kéltség labirintusából az örök természethez fog visszavezetni. Helyes táplálkozásról általánosságban nem lehet beszélni. Mert a helyes táplálkozás csak az lesz, amely az illető egyénnek az ő korában, az ő munkakifejtése és életmódja mellett megfelel, képessé teszi arra, hogy életműködéseit kifejthesse és a kóros tényezőkkel szemben ellenállóvá lehessen. HATÁSA TELJES ! HATÁSA GYORS! Ez a csodálatos uj élesztő ugyanolyan gyorsan hat, mint a friss élesztő és mégis eltartható a szekrényben. Egy hónapra valót vehetünk belőle előre ! Nem kell hozzá uj recept ! A Fleischmann féle Active Dry Yeast, az uj, száraz élesztő ugyanúgy használható, mint a friss. HASZNÁLATI UTASÍTÁS : 1.) Minden csomag élesztő­höz vegyünk kevés langyos vizet, amelyben feloldunk egy kávéskanálnyi cukrot. 2.) Hintsük meg száraz élesztővel. Hagyjuk 10 percig állni. 3.) Azután jól felkeverjük. (Az élesztőhöz kevert víz hozzászámítandó a receptben előírt teljes folyadékmennyiséghez.) Vegyen nyugodtan egy hónapra való száraz élesztőt fűszeresénél. CSOMAG MEGFELEL 1 KOCKA FRISS ÉLESZTŐNEK. M « a I '? 1 ♦ i 1 ♦ i 1 c. RENDKÍVÜLI AJÁNLAT! 1 c. 10.000 DOLLÁR ÉRTÉKŰ VASKERESKEDŐI ÁRUT ADUNK EL MINDEN IDŐK LEGOLCSÓBB ÁRAIN... Négy kirakatunkban található árúkat a legolcsóbb áron árusítjuk s ha még arra egy centet ráfizet, úgy mindegyikből két darabot szerezhet meg magának ! ÍGY JÖN LÉTRE A CSODÁLATOS ÁRLESZÁLLÍTÁS Zár felszerelés.............................. . csak $2.49 Külön zárfelszerelés.................... $ .01 Két készlet leszállított ára........ $2.50 Festő henger................................ . csak $ .79 Külön festő henger .................... $ .01 Két festő henger leszállított ára . $ .80 Ácsvéső .......................................... . csak $1.49 Külön ácsvéső.............................. $ .01 Két ácsvéső leszállított ára .... $1.50 Laposfogó...................................... . csak $1.29 Külön laposfogó .......................... $ .01 Két laposfogó leszállított ára . . ...... $1.30 Az itt felsoroltak és sok egyéb árú csodálatosan leszállított árakon kaphatók. D. GOODMAN & SONS TORONTO I SPADINA A VE. - EM. 3-0224 NEVETŐ SAROK A VÖRÖS VILÁG TRÉFÁIBÓL. Menekül a cigány a határon, de az ÁVH-snak is jó lába van és utoléri. Minden teketória nélkül ráteszi a bilincset a füstös csuklójára. —- Mondd csak Lajos miért akartál te meglógni ? — kezdi az ÁVH-s. — Má dehogy ákártam én meglógni, csak a rokonomat akartam meglátogatni. — Miféle rokonodat ? — Hát tetszik tudni azs osztrák sógort. — Á ! Vagy úgy ! Na ez a látogatás most elmarad. Közben beérnek az őrszobára és kikutatják a barnaképü legényt. A belső zsebében egy Rákosi képet találnak, amin nagyon csodálkoznak. — Mi a fenének neked Rákosi elvtárs képe ? — Úgy gondoltam kérem szépen, ha adát a sógoréknál el­fog a honvágy, akkor majd előveszem ezst á képet és rögtön elpárolog ; elfelejtem mindjárt azst is, hogy hol sülettem. JÓLBEVEZETETT NŐI FODRÁSZ ÜZLET (Beauty Salon) ELKÖLTÖZÉS MIATT OLCSÓN ELADÓ. Tel.: EM. 6-3202, vagy EM. 8-6670 A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol* vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Naayobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk.

Next

/
Thumbnails
Contents