Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-01-19 / 5. szám

Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor, mely után BüKgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI 1 ■ A-»’ J 1 >.l Ah;; í 1 1 1 A m 1 W m Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. (fatadicw ‘%cut$evUeuu C a n a d a’ s largest Anti-Communist Hungarian semi weekly Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto VII. évfolyam, 5. szám. Ára : 10 Cent Toronto 1957 január 19. KIJEINK A NAGYVILÁGBÓL MIÉRT NEM FEJEZTÉK BE AZ ANGOLOK A SZUEZI AKCIÓT ?-o-TOSCANINI MEGHALT Arturo Toscanini, akit a zenei világ kétségtelenül mint minden idők legnagyobb karmesterét fog mindörökre ünne­pelni, New Yorkban, közel 90 éves korában meghalt. Toscanini 70 .éven át adta a kultúrvilágnak a legfenköltebb, legtisztább zenei interpretációt ; az általa dirigált klasszikus előadások minden taktusát tanulmányozni fogják mindörökre azok, akik a komoly zenét, a fenbölt muzsikát választják életcéljukul. Toscanini három évvel ezelőtt a koncertpódiumon lett rosz­­szul. s azóta visszavonultságban élt, részét. Ezek a volt ellenséges államoktól 15 millió dollár kár­pótlást kapnak. Az Egyesült Államokban az 1951. évi japán békeszerződés aláírásakor már egyetlen japán hadifogoly sem tartózkodott. A kártalanítást folyósító 14 állam a követ­kező : Belgium, Anglia, Cambodzsa, Kanada, Chile, Francia­­ország, Ujzéland, Norvégia, Hollandia, Philippin-szigetek. Szíria és Vietnam. HAZATÉRT JAPÁN HADIFOGLYOK kártalanítása A nemzetközi Vöröskereszt genfi központja jelenti, hogy á hazatért japán hadifoglyok attól a 14 országtól, mely erre a békeszerződésben kötelezte magát, készpénz kárpótlást kapnak. Az összeírások szerint 218.200 volt japán hadifogoly vesztette el munkaképességét, vagy annak legalább is egy SZENTELT VÍZÉT KÜLDTEK SPANYOLORSZÁGBÓL MONTECARLÓBA Barcelonából jelentik, hogy a spanyolországi Valenciából szentelt vizet küldtek Monte Carlóba, hogy Rainer herceg ér, Grace hercegnő a közeljövőben várt gyermekét ennek felhasz­nálásával kereszteljék meg. A szentelt víz abból a kápolnából származik, ahol 1205-ben Szent Vincent Ferrert megkeresz­telték. A francia lapok szerint a hercegnőnél ikergyermekek születése várható. LÁZADÁS A BALTI ÁLLAMOKBAN Ez a kérdés, amely Eden lemondásáig a “homályos ügyek” kategóriájába tartozott, most megoldást nyert. Úgyszólván mindenki, a szuezi ügyben r,észtvett, vagy abba foga­­datlanul beavatkozott, magának követelte azt a szerepet, illetve dicsőséget, hogy a győ­zelmesen előrehaladt, nagysikerű brit-francia katonai akciót beszüntette. A teljesen meg­vert Nasser azt állította, hogy az egyiptomi hadsereg, illetve politika késztette a szövet­ségeseket a fegyverszünetre. Krusesevék azt hangoztatják, hogy a szovjet beavatkozással való fenyegetés volt a döntő. Az amerikai po­litikusok a saját állásfoglalásuknak tulajdo­nították a harc abbahagyását. Hammerskjöld UNO főtitkár, illetve mindazok, akik a brit­­franciaellenes UNO határozatot támogatták, úgy érezték, hogy a világ közvéleménye, amely az UNO-ban jutott kifejezésre, térdre kényszerítette a “támadó” angol-francia had­sereget. A valóságban más volt az ok. Eden miniszterelnök a szuezi akció ötödik napján a legkomolyabb formában üzenetet kapott a Brit Nemzetközösség legtöbb tagjától, első­sorban India, Pakisztán, Ceylon és a többi színes” tagjától, nemkülönben Kanadától is, hogy az Egyiptom elleni fegyveres támadás nem egyeztethető össze a Commonwealth szellemével. Kicsi hijja volt annak, hogy a British Commonwealth, — az angolul beszélő független népek szellemi és gazdasági közös­sége — fel nem bomlott. Ez volt az, amit Eden nem akart megkockáztatni. Azzal, hogy Eden lemondása után MacMillan lett a mi­niszterelnök, aki a szuezi támadást feltétlenül helyeselte, s hogy az uj miniszterelnök sze­mélye általános helyesléssel találkozott a Commonwealth egész sajtójában, tulajdon­képpen a Szuezben követett politika nyert utólagos helyeslést. CHOU-EN-LAI MAGYARORSZÁGON TETT LÁTOGATÁST, s annak eredményéről Moszkvában számolt be. A vöröskínai miniszterelnök hangsúlyoz­ta, hogy “mindenben a magyar forradalom leverése mellett áll”, s hogy a kommunista államoknak Moszkva irányítását kell követ­niük külpolitikai téren. Hasonló hangon nyi­latkozott egyébként Gomulka is, akihez a Kreml békekövetként küldte a vöröskínai mi­niszterelnököt. A Gomulka-féle nyilatkozat azonban teljesen más szavakat használt, mint Chou-En-Lai, s a Moszkvával való barátság szükségességét kizárólag külpolitikai téren hangsúlyozta. A két nyilatkozat közötti el­térés fontos, ámint nagy fontossága van an­nak is, hogy maga Chou-En-Lai sem beszélt a Moszkva és Peiping közötti együttműködés­ről a nemzetközi politika terén, csupán a szovjet magyarországi fellépéséhez adta tá­mogatását. A Chou-En-Lai-féle körút célja: a kommunisták látszólagos egységének hang­­súlyozása, egy szívességi gesztus, melyet a vöröskínai miniszterelnök hatalmas gazda­sági ellenszolgáltatások fejében tett meg Moszkvának. MINDEN EDDIGI REKORDOT MEGDÖNTÖTT a most folyó hideghullám Ontarióban. Toron­tóban emberemlékezet óta a leghidegebb ja­nuár 15-e volt az idén, a városban —10 Fah­renheit (—24 Celsius) a környékén ennél sokkal hidegebb hőmérsékletekkel. Az észak­­ontariói White Riverben, amely Kanada egyik közismert hideg pontja, —59 fokot mértek, ami —51 Celsius foknak felel meg. Kanada legmelegebb pontja tegnap messze az északi sarkvidéken volt, ahol olvadáspontra emelke­dett a hőmérő alkoholszála. Nyugatnémetországból Berlinen át érke­zett jelentések szerint a balti államok egész területén lázadás folyik a bolsevizmus ellen, s legújabb hírek szerint a nyugtalanság át­terjedt a fehéroroszországi Minszk területé­re és Ukrajnára is. Nem egyszerű rendőri ügyről van szó, hanem arról, hogy Lettország, Litvánia és Észtország minden városában sorozatos partizánharcok folynak a megszálló szovjet katonaság ellen. A vörös katonák csu­pán hadilétszámra emelt ezredlétszámú egy­ségekben közlekednek, mert kisebb egységek a lázadók áldozatául esnek, vagy ami még jel­lemzőbb, fegyverestül átállanak a felkelők­höz. A jelek arra mutatnak, hogy a balti fel­kelés nemsokára komoly méreteket fog öl­teni. KÉT AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓT, Mrs. George Chapellet és Richard Rorabackot kémkedés vádjával letartóztatta a magyar ÁVH, mert magyar menekülteket segítettek át az osztrák határon. Szabadlábrahelyezé­­sükről folynak a tárgyalások. A magyar menekültek áradata kissé alább­hagyott, majd január 15-től kezdve ismét megerősödött. Újabban nagy tömeg mene­kült át Jugoszláviába, mintegy 6.000 magyar vár továbbszállítást Nyugat felé. Az Egyesült Nemzetek külön kiküldöttet delegáltak a ju­goszláviai magyar menekültek ügyének ren­dezésére. Ausztria-fe!é mintegy 600 menekült érkezik minden nap. Ezzel kapcsolatos az a hír, hogy a kanadai kormány, szemben minden ellenkező híresz­teléssel, megerősítette azt, hogy Kanada leg­alább 24.000 magyar menekültnek fog bebo­csátást adni. Ez a létszám tavasz elejére bi­zonyára betelik. ÚJABB HALÁLOS ÍTÉLETEK MAGYARORSZÁGON A kommunista vészbíróság halálra ítélte Horváth Istvánt, aki egy a Bakony-hegység­­ben operáló partizáncsoport parancsnoka volt, Dudás Józsefet, aki október végén Bu­dapest polgármesterének szerepét töltötte be. A két szabadsághőst, mint ellenforradal­márt tartóztatták le. A bábkormány jelen­tése szerint még számos más prominens sza­badságharcosra is halál vár. Meg nem erősí­tett hírek szerint a munkásság január végén ismét általános sztrájkra készül a vészbiró­­ságok működése miatt.-----------------------o--------------------­MÉG MINDIG VANNAK KOMMUNISTA LÁZITÓK Kanadában is. Egy magát “kanadai magyar”­­nak nevező egyén a hamiltoni Spectator című lapban a szerkesztőhöz intézett levélben azt állítja, hogy a magyar szabadságharc nem a magyarok szabadságáért, hanem a Horthy­­diktatúra helyreállításáért, s a katolikus pa­pok nagybirtokainak visszaadásáért folyt. A levél szerint a magyar ifjúság egyszerű bosz­­szúvágytól harcolt az orosz tankok és a ma­gyar ÁVO ellen. Hozzáteszi még a levélíró, hogy a magyar egyetemi hallgatóknak jobb dolguk van a kommunista Magyarországon, mint amilyen lesz Kanadában. A levél minden sorából érezni, hogy azt Moszkvában diktálták. Azért írunk róla, hogy a magyarok legyenek óvatosak, úgy a magu­kat régikanadásnak, mint uj menekültnek mondó bolsevista kémekkel szemben. Ezekkel szemben csak egy kötelességünk van : azon­nal leleplezni őket, s átadni őket a RCMP-nek, amely Kanada népét őrzi a bolsevista veszély­­lyel szemben. EL KELL PUSZTÍTANI! i harc “ellenforradalom” volt. Nagyon idiótikus és agybajos kommunista stempli — Kádár János elvtárs! — a rabszolga I lázadásra, a szociális igazság felkelésére, a nemzeti öntudat íszabadságharcára azt mondani, hogy az — ellenforradalom. Nekem mint embernek, magyarnak és — főként — mint szo­cialistának jogom van fellázadni minden terror, minden el­nyomás, minden anti-szocializmus és főként minden reakció ellen, amely a haladás jelszavai alatt Rettenetes Ivánig akar­ja visszaforgatni az idők kerekét. Ha ez ellenforradalom, ak­kor jó, én is ellenforradalmár vagyok azzal a 14 éves diák­lánnyal együtt, aki hősi halált halt a budapesti aszfalton, mert nem látott jövőt a kommunista visszamaradottság rend­szerében. És mi nem annyira Kádár Jánoshoz akarunk szólni itt, mint a magyar munkássághoz, a magyar és nemzeti érzésű szocialistákhoz, akiknek azt kezdi magyarázni most Moszkva magyar cselédje, hogy fenn kell tartani a szocialista intézmé­nyeket, az államosított földet, gyárat, bankot. És mi sem akarjuk, hogy mindez visszakerüljön a feudális nagyurak, aZ iparbárók, a Chorinok, Fellnerek, Bíró Pálok kezére. De a I magyar munkásnak, szellemi embernek, parasztnak tudomá­sul kell venni, hogy ha mindez úgy marad, ahogyan Rákosiék megteremtették s ahogy Kádárék meg akarják őrizni, akkor sorsa az örökös rabszolgaság. A kommunista államkapitaliz­must — akár sztálinista, akár kruscsevista formájában — j nem lehet másként fenntartani, mint ÁVH géppisztollyal, spicli-rendszerrel, szovjet-páncélosokkal és minden értéket, ívért, velőt elnyelő bürokráciával. Kádár János már december 8-án arról beszélt az újjá­építendő kommunista párt ideiglenes vezetői előtt, hogy “fontos feladat a demokratikus karhatalom megteremtése és a gyári munkásőrségek megszervezése.” A kommunista pely­va, amelyet a társadalom ormára sodort az 1943-ös vihar, vagy az 1956-os szovjet ágy útűz már megint ÁVH-ról és ter­ror-karhatalomról álmodik, ha ugyan — egy kis opportunitás­­sal — “demokratikusnak” is próbálja nevezni ezt. A cél — és ezt Kádár János nagyon is világosan megmagyarázta — a “népuralom” megmentése. De vájjon ki a nép ? Főként mi a “népuralom”. Pillanat-! nyilag 20 szovjet-hadosztály és 100.000 patkány-lyukból elő­­bujt magyarországi kommunista uralma a magyar nép fölött. És ha egy ilyen elnyomó, vékony, kártékony, anti-szociális réteg ellen valaki felkel és gépfegyvert, vagy benzines üve­get ragad, az nem “ellenforradalom”. Az ilyen állásfoglalás a I legtisztább forradalom, a legtisztább értelmű szabadságharc és a legteljesebb előretörés — a haladás — felé. A nép, a magyar nép ott szenved ma a bolsevista “uj elit” újjáépített, álcázott terror-uralma alatt. Külföldre űzött magyar szabadsághősök, idegen bányába sodort tatabányai munkások, mérnökök, szakemberek, egyetemi hallgatók, írók, művészek, olimpikonok kiáltják nemcsak az elhagyott otthon : I és Kádár János, hanem a nyugati világ felé is : a börtön nem 1 hazánk. És a börtön akkor sem válik hazává, ha azt perzsasző­­nyeggel, vagy központi fűtéssel tudná berendezni Kádár Já- ; nos tovaris. ; A magvar szabadságharcnak egy célja volt és egyetlen i világraszóló tanulsága maradt : a kommunista uralom min- 1 den formáját el kell pusztítani. Ha másként nem megy, a ' kommunista kulcs-állások urait kell likvidálni, mert ezek i együttese a világ-história leggyilkosabb, legantiszociálisabb, ; Iegarisztokratikusabb uralmát gyakorolja a népek, emberek, < társadalmi osztályok, de mindenekelőtt a munkásság fölött. : Legyen ez “forradalom”, vagy “ellenforradalom”, legyen 1 humánus, vágj' antihumanista hitvallás, — emberi és magyar 1 jogunk teljes birtokában az öreg Cato szavaival hirdetjük a i kommunista rend minden fajtájával szemben : ; Ceterum censeo. .. El kell pusztítani ! M. L. í looöOööaoooooöíMiMöOöea&aöOöo&Dö® ■ Nyugat, — amely mindig is büszke volt, sőt büszke lelie-i tett szellemi fölényére — 39 év óta nem tudta, vagy szándé­kosan elfelejtette szellemi síkon megtámadni a bolsevizmust. j Ezt az offenzivát a magyar szabadságharcosoknak kellett' végrehajtaniok. Miközben a keleti és — sajnos — a nyugati világban is hamis jelszavak, tévhitek és ostoba hiedelmek kavarogtak a sztálinizmus, titoizmus, csou-en-lai-izmus küíönféleségéről, a magyar szabadságharcosok fegyvere rámutatott az egyetlen igazságra : Nincs ilyen, vagy olyan kommunizmus. Csak egy és oszthatatlan kommunizmus létezik, amelynek minden faj­tája terrorra, nyomorra és népgyilkosságra vezet. Ez egy természetes, változatlan és nagyon is érthető fo­lyamat. A kommunista rendszerekben nem a nép, hanem minden nép szellemi és biológiai szemetének egy kicsiny klikkje kerül uralomra. Az ilyen uralomnak végső következ­ménye a dzsungelek által ellepett és a homokba temetett kelet-ázsiai kultúrák, civilizációk sorsa. Hogy ez így van, ar­ra példa a magyar nép sorsa. Magyarország rövid 12 esztendő alatt végzetesen haladt lefelé azon az úton, amely az eltemetett civilizációk felé ve- j zet. A világhírű magvar szőlőterület fele a kommunista gaz­­dálkodás következtében — megsemmisült. Négyszázezer hold szőlő kipusztult. A magyar föld kevesebb búzát termett, mint a török-világ legsötétebb napjaiban. A Mátra és a Bükk kezd­tek elkarsztosodni, mert az elmegyenge államurak lerabol-j ták a földről a termést, a hegyekről a fát. Magyarországon, — a világ egyik legszerencsésebb kiírná jú államában, a gyű- j mölcsből kipusztult az íz és a vitamin, a borból az aromaJ Leszállt az élelmiszerek minősége. Megszűnt az élet értelme. A bársony-székekben az idióták ültek, a gyárakban, hivata­lokban a hülyék és műveletlenek voltak a rendszer szekértolói. Az ilyen rendszert természetesen nem lehetett másként fenntartani, mint terrorral, börtönnel, az ÁVH szuronyaival. Kádár Jánosék most azt mondják, hogy mindez a Rákosi-Gerő klikk hibája volt. Holott egyszer meg kell látni már végre, hogy mindez a kommunizmus elmaradhatatlan és kikerülhe­tetlen következménye. A titoista .Jugoszláviában épp úgy leszállt az életszin­­vonal, mint a sztálinista Magyarországon. A gomulkás len­gyel nemzeti-kommunizmus épp úgy belső válságok, gazda­sági csődök hideglelésével küzd, mint a romániai fél-sztali­­nista rendszer, vagy mint a bulgáriai népdemokrácia, ahol pedig ősi talajai voltak a “termelőszövetkezeteknek” és az orosz barátságnak. | Minderre pedig azt mondja most Magyarországon Kádár János, hogy akik a nyomornak, terrornak, szovjet rablásnak, állami munkásnyúzásnak ez ellen a rendszere ellen felkeltek, azok mind “ ellenforradalmárok” voltak, vagy öntudatlanul is az “ellenforradalmat” segítették elő. S itt jutunk el a marxis­­ta-leninizmusnak nevezett szélhámosság ama pontjához, ahol ; vagy orvosi beavatkozásra és kényszerzubbonyra, vagy pedig géppisztolyra és Moloíov-coctailra van szükség. Miféle jogcímen mondja azt Kádár János, Rákosi, Gerő, vagy a világ bármilyen szinü, fajtájú kommunistája, hogy a kommunizmus “forradalom” volt ? Forradalom lehetett ta­lán a kétszáz évvel elmaradt cári Oroszországban, a szibériai internáltak, a földközösség, ipari elmaradottság sötét, szláv i szemétdombján, de a Kárpátoktól Nyugatra a kommunizmus minden fajtája — titoizmus, kádárizmus és rákosizmus — a < világtörténelem legkietlenebb reakciója volt. Vissza az Esz- ] terházyak négyszázezer holdjától a kolhoznak nevezett feuda­lizmusig, vissza a szabad szakszerv ezettől a fanatikusok által ellenőrzött középkori céhrendszerig, vissza a szabad esküdt bíráskodástól az inkvizíció földalatti ÁVH-s pincebörtönéig. , Vissza a szabadságtól a fáraók rabszolgaságáig. Nagyon olcsó, nagyon ostoba és nagyon átlátszó “Schimpfwort” ma azt mondani, hogy a magyar szabadság-

Next

/
Thumbnails
Contents