Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-01-19 / 5. szám

VII. 5. sz. 1957 január 19. KANADA» MAGYARSAG MAMííAG VILÁGPOLITIKA 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Laptula jdonos-főszerkesrtő: LENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto egyes szám ára 10 Cent. Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 Amerikában : egész évre $8.50 fél évre $5.00 Válaszbélveg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk 1 Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portó költség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak ta­lált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published at 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Phone : LE. 6-0333. mtm mmsweat "<♦>; wmam wezmm BUDAPEST, 1956 OKTÓBER 28-ÁN A világtörténelem legcsodálatosabb, leghősiesebb, egy­ben a legrútabb, legoesmányabb terror ellen küzdő szabadság­­harca folyik Magyarországon. A budapesti utcákon egyes helyeken nagyobb a pusztu­lás, a rombolás, mint 1945-ben, közvetlenül az ostrom után. Az utcákon halottak hevernek ; főként fiatalok, akik a szebb, igazabb jövőért haltak meg. S látni halott orosz kato­nákat, akik életükkel fizettek azért, mert el akarták tiporni egy hősi kis nemzet szabadságvágyát. Az egyik legjobban szétrombolt rész a Rákóczi-út, Vilmos Császár (Bajcsy-Zsilinszky) út, Múzeum-krt. környéke. Az Astoria Szálló teljesen szétlőve ; a környező házak rettene­tesen megrongálva, a sai'kokon romhalmazok ; a Dohány-utca sarkán álló mozi kiégve ; a villamosvezetékek leszakadva ; a villamosok keresztben állnak a síneken ; — barrikádnak . Fáj, vérzik a szív : mi lett szép Budapestünkből. Közvetlenül az Astoria előtt, a Múzeum-krt-on a villamos­síneken négy fiatal magyar holtteste fekszik — két ajtó­szárnnyal letakarva. Borzalmas látvány tárult szemünk elé, mikor lehúztuk róluk az ajtószárnyakat : Teljesen szét vannak lapítva. Vér, agyvelődarabkák és újra csak vér és vér. Egy szemtanú, aki a sarki házban lakik, mondta el, ho­gyan haltak meg : — Az öldöklő utcai harcban két fiatal szabadságharcos át akart futni az út másik oldalára. Golyó érte őket; meg­sebesültek. Két másik fiatal sietett segítségükre, akik el akar­ták húzni őket a feléjük rohanó orosz tank elől. Az orosz tank halált okádó géppuskája őket is eltalálta és embertelen, gyil­kos módon eltaposta mind a négyet. Szavakat nem ta'álni arra, hogy ki lehessen fejezni azt ; mit érez az, aki ezt látta. A budapesti kommunista rádió pedig — miközben a vér folyik és fiatal magyar életek hullanak el örökre ; — hallat­lan cinizmussal, egész nap tánczenét ad és félóránként be­mondja : “Minden a legnagyobb rendben van és a nyugalom nemsokára helyreáH az egész országban. A tisztogatások meg­kezdődtek és a kormány ura a helyzetnek . . .” Maid ígérgetett, fenyegetőzött, kért és hazudozott. Többek között azt, hogy : “A városban ellénforradalmi bandák fosztogatnak.” A magyar nép, az életéért és szabadságáért harcoló ma­gyar ifjúság rácáfolt a kommunista rádió arcátlan hazug­ságaira. A történelem még nem látott ilyen forradalmat... A városban a kirakatok nagyrésze a harcok közepette betört. Az árúházak, snortfelszerelési üzletek ; ékszer-, cu­korka- és más üzletek kirakatüvegei hiányoztak. Azonban ... — És itt van az a csodálatos momentum, amely éles reflektorképpen világít rá az 1956. október 23-ár kezdődött forradalom erkölcsi tisztaságára : a kirakatokból senki nem vitt el semmit ! A kormány hazugságaira a nép úgy válaszolt, hogy kré­tával, rúzzsal írta az üzletek utcai falaira : “így fosztogat a magyar!” Ahol nagyobb tömegű árú ; pld. textil-holmi, kabátok, öltönyök, női holmik, stb. voltak ; ott kivették a kirakatokból és beadták a házba a házmesternek nyugta ellenében. Egyben megható, de egyben komoly tanulságú kis tör­ténetet mondok el ezzel kapcsolatosan : A Vilmos Császár-úton a Dohány-utca sarkától a Nyu­gati Pályaudvar-felé az. ötödik, vagy hatodik ház utcai részén egy cukorkaüzlet állt. A kirakatüveg teljesen hiányzott és a sok cukorka, fondant-csokoládé és egyéb édesség szabadon nézett az utcára. Egy nyolc év körüli fiúcska nézte a kirakatot kb. 3 lépés­nyi távolságból. Mikor odaértem melléje, rászóltam : “Ne­hogy hozzányúlj ... !” A fiúcska kissé sértődötten, de büszkén a szemembenéz­­ve így felelt : “Tudom én, hogy nem szabad bántani . . . ! Azért állok itt, hogy vigyázzak rá, nehogy a gyerekek elvi­gyék . . . ! Mi most nem' csokoládéért harcolunk, hanem a szabadságért ! S ha győzünk, akkor úgyis lesz majd sok cso­koládénk !” Gyorsan elfordultam, hogy ne vegye észre a szememben megjelenő könnyeket és még megkérdeztem : “Ki tanított erre, kisfiam ?” “Senki — felelte — tudom !” Isten ! Le kell, hogy nézz erre a kis, csodálatos nemzet­re, amely mióta letelepedett a Kárpátok medencéjében min­dig csak a vérét adta Európáért. Ne engedd, hogy ez a tehetséges, szorgalmas, hívő, sza­badságszerető nép elvesszen. i Emhecht Miklós. KKNÄDÄ NEMZETKÖZI HELYZETE Nem véletlen, hogy Kanadát a világ min­ien menekültje az ígéret földjének tekinti ; nem véletlen, hogy a magyar szabadsághar­cos menekültek legnagyobb része éppen uj hazánkba akart utazni, s hogy Nagybritan­­niában és Északirországban, ahol minden ed­digit felülmúló kivándorlási hullám indult meg a kanadai konzulátusok előtt hosszú so­rokban állnak a vizumigénylők. Pedig a jó Isten a megmondhatója, hogy a kanadai tél nem valami vigasztaló a szelidebb klímához szokott európaiaknak, s az is igaz, hogy Ka­nadában nem könnyű a munka és nem nagy jövő vár azokra, akik kizárólag a szerencsé­től várják a boldogulást. Ami azonban Kanadát a világ minden más országa fölé helyezi az emigráns szemében, az a biztos jövő. Uj hazánk mérhetetlen mennyiségben rendelkezik a világ összes fon­tos ipari nyersanyagával, területe az egész nyugati világon a legnagyobb, népessége ki­csiny, s ami a legfontosabb, bel- és külpoliti­kája következetesen két hagyományos elvre épül, s ez : az EGYÉNI SZABADSÁG és A SZABADSÁGJOGOK BIZTOSÍTÁSA BÉKÉS ESZKÖZÖKKEL. Éppen ez a két elv az, amelynek megvalósulása minden emigráns ábrándja. Pontosan ez az, amit a Bibliától az UNO Alapokmányáig, az Aranybullától az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatig minő­dén fenkölt vallási és politikai nyilatkozat követendő elv gyanánt tartalmazott. Ezt a két alapelvet, az egyéni szabadság és |a nemzetközi béke elvét jelölte meg Lester Pearson kanadai külügyminiszter is, mikor az ottawai parlamentben Kanada nemzetkö­zi helyzetéről beszámolt. Rámutatott azon­ban arra is, hogy Kanada földrajzi helyzeté­ben hazánk nemzetközi politikáját nem lehet semmiféle hazafiaskodó szólam érdekében el­választani az USA külpolitikáiétól. “Elmúltak azok az idők — mondotta a külügyminiszter, — amikor az Egyesült Államoktól teljesen független nemzeti politikát követhettünk.” A külügyminiszter ebben a vonatkozásban arra célzott, hogy Kanada, amely a Brit Nem­zetközösség legértékesebb tagja, a szuezi kér­désben nem követte a brit politikát, hanem a szuezi beavatkozást elitélő amerikai állás­ponthoz csatlakozott, — s most, amikor az USA az Eisenhover-doktrina értelmében az erőteljes közelke’eti beavatkozás politikáját fogadta el, Kanada pontosan követi az ame­rikai pálfordulást. Mikor tehát külpolitikai kérdésben dönteni kell, Kanada nem térhet el attól az irányvonaltól, amelyet az USA kitű­zött. Azok, akik ezt a jelenséget annak tulajdo­nítják, hogy Kanada akár részben is feladta önálló nemzeti létét az USA javára, s már­­már olyan hangokat hangoztatnak, hogy uj hazánk “Amerika csatlósa” (milyen kedves ez a hang a moszkvai pribékek fülének) — arra hivatkoznak, hogy Kanada éppen a hu­szadik század két döntő pillanatában, neveze­tesen az első és a második világháború kitö­résekor ellentétes irányban haladt Ameriká­val, nyomban beavatkozott mindkét háború­ba, holott az USA csak évekkel később csatla­kozott az angolszász fronthoz. Kanada ezen­felül mindvégig fontos tagja volt a néhai Népszövetségnek, amelyhez pedig az USA so­ha nem csatlakozott. Meg kell azonban érte­lünk, s főleg azoknak kell megmagyaráznunk, akik még nem nagyon régóta élnek Kanadá­ban, hogy azóta lényegesen megváltozott a nyugati kontinens struktúrája. Kanada .ás az USA gazdaságilag ezer és ezer újabb szállal szövődtek össze. Mindkéi ország exportjának és importjának legna­gyobb része egymásközött bonyolódik le Sem Kanada Amerika nélkül, sem Amerik; Kanada nélkül nem volna képes egészségesei fejlődni. A nemzetközi árúpiacokon azonbar éles versenyt folytat egymással a két ország egyrészt az USA fokozza azon nyersanyagot kivitelét, amelyekben Kanadának mindmáig vezető szerepe volt (búza, fa, uránium, stb) másrészt viszont Kanada nagymértékben ex­portál olyan ipari termékeket, amelyeket ed­dig maga is az USA-ból hozott be. (Gépek, autók, gyárberendezések, félkész áruk, stb.) A felesleges tőke nagy része kölcsönösen egy­máshoz vándorol; a kanadai bányarészvé­nyek, ipari érdekeltségek részvényei nagy szá Zalákban amerikai kézben vannak, — más­részről az amerikai iparvállalatok részvény­­tulajdonosai igen nagy százalékban kanadai lakosok. A két ország külpolitikájában be­álló lényeges ellentét — mint például háború az egyikben, semlegesség a másikban — fel­borítaná ezt a gazdasági kapcsolatot. Katonai téren az USA és Kanada védelm: rendszere egy .és ugyanaz. A szovjet részérő: fenyegető támadás úgy légi úton, mint — esetleg — tengeri, vagy sarkvidéki száraz­földi úton — Kanadán át veszélyezteti az egész kontinenst, — s csak természetes, hogy az USA hadsereg, légierő, védelmi rakéta­­rendszer, atomfegyverek stb. ugyanúgy védik Kanadát, mint Amerikát. Háború esetén tel­jesen mindegy, hogy valamely terület az USA-ban vagy Kanadában fekszik. Ennek megfelelően Kanada azonos az USA védelmi vonalával, — az USA pedig azonos a kanadai hadsereg hinterlandjával. Ez a. helyzet egy­magában is lehetetlenné teszi, hogy a két or szág egymástól eltérő külpolitikai úton ha­ladjon. Tisztán külpolitikai téren — amikor tehá' nem a gazdasági eszközök, nem a katona' eszközök, hanem egyedül a népek akarata é: tekintélye számít — ugyancsak tévedés vol­na feltételezni, hogy Kanada Amerikától lé­nyegesen eltérő politikát követhet. A kana­dai lakosság ugyanolyanfajta egyéni szabad ság alapján él, mint az amerikai nép. A kor­látlan mozgási és cselekvési szabadság, a kor­látlan egyéni vállalkozás, a szabad verseny a teljes szólásszabadság elvei, valamint r születés és foglalkozás alapján fennálló tár­sadalmi osztályok teljes hiánya, — ezek olyar elvek, amelyek Kanadát szorosabban fűzik a? USA-hoz, mint például Angliához, vagy bár mely más európai kultúrállamhoz. A korlát lan demokrácia elvei, amelyekre a nyugati társadalom épült, Kanadában talán még in­kább fennállanak, mint az Egyesült Államok­ban, hiszen nálunk alig létezik négerkérdés, szervezett bűnözés, kábítószercsempészés — az amerikai szabadság ezen mólóban lévő,, de még létező kinövései. Azt mondhatnék tehát hogy társadalmi berendezkedés terén Kanada amerikaibb, mint az USA. Nem kell tehát azt kívánni, hogy ellentétes kérdésekben az USA ellen, Nagybritannia oldalára álljon. De éppen mert Kanada ennek ellenére sem tartozik az USA-hoz, hanem a Brit Nemzet­közösséghez, amelyhez kultúrájában és er­kölcsi elvei alapján mindennél jobban tarto­zik, — ezért marad Kanada mindenkor a Nagy Kiegyenlítő, amelynek álláspontja a vi­lágpolitika nagy kérdéseiben mindenkor dön­tő lesz. Dr. Pangloss. SÜTÉSHEZ HASZNÁLJUK A LEGNÉPSZERŰBB KANADAI SÜTŐPORT ! Kanada több mint 4 generációjának otthonában rá­jöttek arra, hogy mindenféle sütéshez legjobb és leg­megbízhatóbb a Magic Baking Powder sütőpor. PÖRKÖLT CUKOR ÉS DIÓS SÜTEMÉNY* A tepsit bezsírozzuk, ösz­­szekeveriink 2 (A csésze lisztet, 2 teakanálnyi Ma­gic sütőporral és J/> tea­kanálnyi sóval. Felolvasz­tunk % csésze vajat vágj­­margarint és hozzákeve­rünk 1 yz csésze laza bar­na cukrot. Hozzáadunk egyenkint 2 jól felvert to­jást, belekeverünk •% tea­kanálnyi vaníliát és % csésze vagdalt pecan diót és gondosan összekever­jük. A keveréket kanállal a tepsire kiformáljuk, s a villa fokával kilaposítjuk. Előre melegített sütőben 10—12 percig sütjük. Adag: 6 tucat sütemény. ■'Ügyeljünk arra, hogy a mérésnél kanadai szok­vány mérőcsészét és ka­nalat használjunk. Általá­ban minden csé­szényi liszthez 2 teakanálnyi Magic sütőport használunk. A Standard Brands Ltd. egy újabb finom terméke ORVOSSÁG ÉS ÉLELMISZER MAGYARORSZÁGRA JULIUS 1-IG MINDEN SZÁLLÍTMÁNY VÁMMENTES. EXPRESS SZÁLLÍTUNK BÉCSBŐL ÉS DÁNIÁBÓL. MINDEN SZÁLLIMÁNY BIZTOSÍTVA — KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET TOVÁBBI CSOMAGRA, — EGYÉNI CSOMAGOT IS ÁLLÍTHAT ÖSSZE. NE FIZESSEN TÖBBET SEHOL MINT SZÜKSÉGES. HASONLÍTSA ÖSSZE ÁRAINKAT : 1 V j S I i I I OOCOOOOCXKX-iSOMQGKOOOOOOOCOOOOOOOCOOaOOOOC»««« KERESŐ SZOLGÁLAT Minden választ, ahol cím van, ott a címzett­nek, avagy a következő címre Canadian Hun­garian Relief Fund Montreal Division, Kereső Szolgálat. 904 St. Catharine St. W„ Montreal, Que., Canada, kérem küldeni. Keressük : Hoffman Károly, volt rep thts, ki 5—6 éve van Kanadában, rokona Petőfi Andor, 329 Stuart St. Montreal, Que. Keresik a most érkezett Wurtz Mártát (leány neve) és Hoffman Kálmánt, rokona Schneyder Jakab, 7960 1st Ave., St. Michel, Montreal. Nevezettek a Castel Biacon érkez­tek . Keresik a most jött Koch Gábort, (1938, Hechl Róza) nevére : Mrs. Leb Maria Keresik Kugler Zoltánt, (1935 Soós Júlia) unokanővére Laborczy Jenőné, 6058 Hutchi­son St., Motreal Que. Georg Strausnak levele van Alexander Kraustól, angliai táborból. Keresik Székely Attilát, aki most érkezett ugyancsak most érkezett unokatestvére, Szil­­vássy Iván, Royal Victoria Hospital, P. O. Box 223 Montreal. Keresik most jött Rusznyák Etát vőlegé­nye, Árvay György, 6065 Sherbrooke West, Ap. 14 Montreal, Keresik Nagy Antalt, aki most érkezett, szakmája vasesztergályos (1915 Eszterháza), kinek feleségétől Bécsböl levele jött. Keresik most érkezett, valószínű Ontarióba, dr. Pallós Károlyt (orvos) Ritter Idát, test­vérük, illetve vőlegénye. Némethy György, 932 St. Lawrence Blvd. Montreal. Keresik most érkezett Hahula Luciát, any­ja Machula Zoltánná, 1162 St. Antoine St. Montreal. Keresik valószínű most érkezett Csengető Bélát 1936, szülei 30 nie Profonde, Wesembek Oppom-Bruxelles. Keresik Máthé Zoltánt, ki 7—8 éve var valószinii Brantford környékén, keresi Paál Sándor, 686 Morrison St. Niagara Falls, Szabó Ferencet keresi apja, József (Petőfi tér) a következő címen : Elek J. 4982 Queen Mary Rd. Montreal. Vámos Pálnak olaszországi táborból Har­­gittay Józseftől levele van. Keresik Ferenczy Katalint (1933) Zsulye­­vick Ilona, ki most jött Kanadába, testvére Ferenczy Zs. 1162 rue St. Rntoine, Montreal. Keresik Bokor Lajost (Anyja Koczor Ju­lia) ki 1936 körül jött Kanadába, sógora Tóth József, 1162 St. Antoine Montreal. Linger Sándort, 1920 keresi rokona Teutsch Gyula, 982 St. Lawrence Blvd, Ap. 31, Mont­real. fi WOS No. 16. $16.35 10 lb. füstölt szalonna 10 lb. disznó zsír 10 lb. kalif. rizs 10 lb. kockacukor WOS No. 17. $16.75 20 lb. kalif. rizs 10 lb. füstölt szalonna 10 lb. disznó zsír WOS No. 15. $21.90 20 lb. füstölt szalonna 20 lb. disznó zsír § WOS LARD IV $16.20 40 lb. disznó zsir WOS No. 7. $ 7.95 10 lb. disznó zsír 10 lb. kalif. rizs WOS No. 9. $13.95 20 lb. disznó zsír 20 lb. kalif. rizs WOS-ENGLISH-C $33.00 p 3yard tiszta gyapjú an­gol férfi sport szövet, szürke és barna színben, béléssel és hozzávalóval együtt. W7OS-ENGLISH-F $39.90 3boyard tiszta gyapjú an­gol kanigam férti szövet, minden színben béléssel és hozzávalóval együtt. 40 lb. rizs ............. $12.50 40 lb. zsír .............$17.00 40 lb. cukor .........$12.00 40 lb. szalonna .... $31.70 WOS DEBRECEN $10.95 2 lb. JAVA spec, kávé 2 lb. disznó zsír 2 lb. Nestlé csokoládé 2 lb. füstölt szalonna 2 lb. holland kakaó WOS BUDAPEST 26.50 2 lb. Java Special kávé 2 lb. Nestle csokoládé 2 lb. Holland kakaó 414 lb. disznó zsir 41/2 lb. vaj 414 lb. margarin 4 lb. füst. szalonna 4 lb. kalif. rizs 4 lb.cukor 2 lb. téli szalámi 2 lb. sajt 45% zsirtat. 1 lb. mazsola 14 lb. fekete bors ’4 lb. Ceylon tea 5 db. toil, szappan Lux 2 lb. 3 oz. mosószappan GYAPJÚ TAKARÓ $12.50 140 x 180 cm. (3 lb). GYAPJÚ TAKARÓ $7.90 140 x 105 cm. (2 lb. 10 oz.) I m 1 n ♦ ft I Küldje rendeléseit Money orderrel közvetlenül a Magyarországi élelmiszercsomag központjának : GIFT PARCEL CENTRE f I TO HUNGARY | I 781 QUEEN ST. W., TORONTO g MEGRENDELŐ SZELVÉNY A “Kanadai Magyarság” Kiadóhivatalának, 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. EZENNEL MEGRENDELEM A KANADAI MAGYARSÁGOT Az előfizetési dijat ............................................................ évre egyidejűleg megküldöm. Sajtóalapra $........................................................-t mellékelek. Név: .................................................................. Cím : Előfizetési árak egy évre $7.50. fél évre $4.00

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents