Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-06-05 / 43. szám

VII. 43. szám, 1957 június 5. KANADAI MAGYARSÁG BIZTOSÍTSA JÖVŐJÉT KANADÁBAN A MUTUAL OF OMAHA EGYENESEN ÖNNEK FIZETI KI A KÉSZPÉNZT, EGY VAGY TÖBB NAPRA, HA BETEGSÉGE MIATT ÁGYHOZ VAN KÖTVE, AKÁR EGY ÉLETEN ÁT HA OLYAN BALESET ÉRI, MELY MUNKAKÉPTELENNÉ TETTE, ön ujkanadás. Olyan országban él, melyben minden­kinek egyforma joga van... melynek hatalmas ter­mészeti kincsei, ipari fejlődése igen sok lehetőséget nyújt önnek az előbbre jutáshoz. Ha azonban baleset éri, vagy megbetegszik, nem kap fizetést. Ennek ellenére biztosíthatja bevételét akkor is, ha nem dolgozik betegség, vagy baleset miatt, ha a Mutual of Omaha jövedelem biztosítónak havonta kis összeget fizet. A biztosítás azt jelenti, hogy a Mutual Benefit KÉSZPÉNZT FIZET ÖNNEK HA­VONTA, HA BETEGSÉG, VAGY BALESET MIATT NEM KÉPES DOLGOZNI ÉS MUNKABÉRT VE­SZÍT, AKÁR KÓRHÁZBAN FEKSZIK, AKÁR OTT­HON, MUNKAKÉPTELEN. AZONNAL biztosítsa jövőjét Kanadában ... a Mutual of Omaha egy biztosításával. Akkor, ha be­tegség, vagy baleset leállítják jövedelmét, HAVI készpénz' segítséget kap a kezéhez, mely addig tart, amíg nem képes munkát vállalni, betegség, vagy baleset következtében. Az egészség a legnagyobb kincse — azonnal küldje be az alábbi szelvényt a OF OMAH MUTUAL BENEFIT HEALTH AND ACCIDENT ASSOCIATION Head Office for Canada ... Toronto Mutual of Omaha, 57 KM. 61 520 University Ave., Toronto, Ont. Kérem küldjenek tájékoztatást ( ) Betegség és baleset után járó havi javadalmazásról, ( ) Sebészeti beavatkozásról, ( ) 500 napos kórházi kezelésről, ( ) Szülési javadalmazásról. Név ........................................................Telefon :................... Cím ............................................................................................ A szabad sajtó az emberi alkotás legnagyobb fegyvere. A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülálló magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele. KANADAI MAGYAR SZÍNHÁZ 191 Lippincott Street ELVESZETT egy kellemes este az életéből, ha nem jön el ÜJUNIUS 7-ÉN, PÉNTEKEN FÉL 9-KOR vagy fjUNIUS 8-ÁN, SZOMBATON ESTI FÉL 9-KOR ja színház legújabb bemutatójára, amikor is szinre kerüli IpONGRÁCZ IMRE — MÁCSAY EMMY — KERTÉSZ«, I SÁNDOR — CSIZMADIA LÁSZLÓ — JANITSÁRYjf1 MIKLÓS — STRAUSZ LAJOS — HALMY GYULA felléptével “JÓT NEVETTÜNK KANADÁBAN”! látványos kabaré műsor. m Jegyek elővételben válthatók 191 Lippincott Street ü! alatt minden este 7—8-ig : $1.00 és $1.50 árban. SZÄVÄzz j. H. ROONEY (JlMj a St. Paul választókerület jelöltjére, aki “A TETTEK A TALYIGA A talyiga nyíregyházi különlegesség, mint tevehát a Szaharában, vagy rénszarvas szán a lappoknál. Mikor befut a budapesti gyors­vonat, száz talyiga is várja az utasokat az állomás előtt, a lovak színe szerint lehet vá­logatni bennük : zsemlye, pej fakó, deres. A személyszállító talyigát a kocsigyártó min­dig sárgára lakkozza, a legszebbeket Antal János kocsigyára készítette. A mester éle­tét a talyigák s az önkéntes Tűzoltó Egye­sület között osztotta meg, mint alparancs­­nok résztvett a milánói portyán, ahonnan csodák-csodájára az első díj aranyérmével tértek haza akáclombos városukba. A talyigát a várostelepítő ősök hozták ma­gukkal Békésből. Könnyen futott a végtelen­be nyúló homokos dűlő utakon. A fényes és jóltáplált ló kényesen lépkedett a két rúd között s a talyigát a hasló tartotta egyen­súlyban. Ha legény suhogtatta a szíjostort, néha meg-megállt tanyabokrok nádftedelű házának ablakánál, ahonnan a piros mály­vák közül égőszemű leány tekintett ki. Ezek a mályvák Benczúr Gyula ecsetjén keresztül bevonultak a magyar festészet tör­ténetébe. Alig van képe a nyíregyházi szü­letésű mesternek, melyen a mályva meg ne jelenne, még oltárképeinek lépcsőire is rá­ejtette egy-egy szelíden rózsaszínű virágját. Itt ismerkedett meg gyermek éveiben Ben­czúr e csodálatos dísznövénnyel, mely ott pompázott minden ablakban s melyből egy piros ágacskát kapni szivünk leányától — egész életre szóló elkötelezettséget jelent. A mályva volt a mi romantikus szerelmi le­velezőnk. A bértalyigás tapasztalt férfiú volt, is­merte a világot, belelátott utasának leikébe, pénztárcájába és becsületébe. Valamikor még a múlt században, a híres Európa ven­déglő virágzása idejében történt, hogy a 14- es közös huszárok főhadnagya, gróf Wal­­deck Károly, hajnali pirkadás idején még betért egy pohár álmot hozó pezsgőre az Európába s ott annyira bele talált tekinte­ni a világszép Rózsakertinének, a vendéglős feleségének éjfekete szemébe, hogy a meg­kísérelt ölelésért a szép asszony hevesen arculütötte. Waldeck kifizette a pezsgőt, felült a ven­déglő előtt várakozó talyigára s amíg ki­ügettek a huszárkaszárnyába, borgőzös fej­jel 'elmondta a talyigásnak, hogy egy igazi huszártiszt nem moshatja le mással magá­ról a szép asszony ütését, mintha szolgálati pisztolyával felfreccsenti agy velejét legény­szobájának mennyezetére. Márföldi talyigás ismerte az embereket s elhitte Waldecknek részeg fenyegetéseit. Mikor letette a kaszárnya tiszti-pavillonja előtt s megnézegette markában a grófi bor­ravalót, kifelé menet a vártánál figyelmez­tette a szolgálatban lévő káplárt, hogy jó volna Waldeck főhadnagy úrnak utánanézni, mert Rózsakertiné pofonja miatt öngyilkos­sággal fenyegetőzött. De mire a szolgálatos altisztek rangszerint átadták egymásnak a baljós figyelmeztetést, akkorára eldördült a revolver és tompa visszhangja lezárt egy képzelődő életet, mely a lovagiasság részeg értelmezéséből a halált dobta serpenyőbe a szép vendéglősné ijedt arculcsapásáért. A drámáról sokáig beszéltek a városban s Már­földi talyigást úgy emlegették, mint aki csal­hatatlanul belelát utasainak zagyva lelki­világába. A talyigás politikai felfogása mérsékelt volt s mindig a többséggel szavazott. Kozák István festőművész-rajztanár pompás kari­katúrát rajzolt a régi függetlenségi idők tol­­laskalapú talyigás választójáról, ki apáinak szünőfélben levő ősi tirpák nyelvén kérdezi : — Gye bugye tepsig ? (Hol van a több­ség ?) A pénzt rendkívül szerette a talyigás, hi­szen nehéz élet volt éjjel és nappal, esőben és hóban, rekkenő nyári napsütésben szün­telen hajtani a város utcáin. A viteldíjakat a városi tanács állapította meg, de a talyi-I» EMBERE! A boldogságot és életed jövőjét ne bízd a véletlenre ! A St. Paul kerületben JIM ROONEY a Te jelölted, aki megvédi jogaidat és ki fogja harcolni: a felemelt öregségi nyugdíjat, az intenzív bevándorlást, a közmunkák fejlesztését, ami meg­növeli a munkaalkalmat a St. Paul választókerületben is. SZAVAZZ llllllf-ra a St. Paul választókerület, hivatalos Liberális jelöltjére! JÁTSZÓ GYEREKEK FELGYUJTOTTTÁK az egyik nagy torontói német autóképviselet központi raktá­rát és műhelyét. A “tűzijátékok napján’’ a városban szerte­­széjjel kóborló, rakétákat durrogtató kisfiúk (fantáziáját iz­gatta, milyen is lehet egy nagy benzinraktár felrobbanása. Alkalmas pillanatban rakétákat robbantottak a telep melletti rakodóhelyen. A lángok pillanatok alatt felgyújtották a kocsi­kat, s csak véletlen szerencsének köszönhető, hogy nem ér­ték el a nagy benzinkutakat, s nem okoztak borzalmas káro­kat emberéletben. Az anyagi kár így is óriási. A gyerekek maguk dicsekedtek el tettükkel. Azt hisszük, hogy a rendőrségnek sokkal fokozottabban kellene ügyelnie a tűzzel és rakétákkal játszó gyerekekre. A torontói vakok intézetében nem kevesebb, mint 8 különböző korú szerencsétlent tartanak nyilván, akik szemük világát gyermekkorukban, a firecracker-day örömujjongásai közben vesztették el. KANADA VÁROSAI II. VICTORIA, BRITISH COLUMBIA FŐVÁROSA E városnak egy fél évszázadon át az volt a hire, hogy angolabb a roast beefnél és magánál Londonnál. E helyzet azóta megváltozott. A változás oka, hogy British Columbia fővárosa nagy turistaköz­ponttá fejlődött ki és erős lendületet vett ipara is. A turistákat rend­kívül mérsékelt éghajlata és növényzetének gazdag zöldje vonzza, amely oly jellemző Vancouver szigetének déli részére egész éven át. Victoria, amely eredetileg valóban nagy angol település volt, sok ezer szeméyt vonzott a prairiekről. Az újonnan letelepülők egy­­része oda vonult vissza, más része ott vállalt munkát. A turisták ré­szére fennen hirdetett régi angol vonzóerő megvan ma is még, de azt lassan túlszárnyalja a kanadai üzleti élet és az az általános fellendü­lés, amely egész British Columbiára jellemző. A régi angol gyapjuöltönyöket és vadászbotokat az aktatáska és üzleti öltözet váltja fel. Az aránylag kis városnak, nem egészen 55.000 főnyi lakósával a szürke kőből épült parlament épület a köz­pontja. A város legnagyobb munkaadója a tartományi kormány, amely mintegy 2.800 személynek ad kenyeret. De a munkalehetőségek állan­dóan emelkednek. A hajóépités, faipar, a halkonzerváló iparok, vala­mint a különböző könnyű iparok biztosítják a vidék virágzását. Victoria életének egyik legvonzóbb jelensége a parkok nagy száma. Kis város létére parkjai nagyobb kiterjedésüek Torontónál. A parkok közül több a belváros szivében van. Egyikük a 280 holdas Beacon Hill park, amelynek gazdag növényvilágát a föld bármely városa joggal irigyelheti. A victoriai Butchart park viszont a világ egyik legszebb virággyüjteményéről híres. ' Azelőtt Victoriát inkább elszigetelt helynek tekintették. A szá­razfölddel csak éjjeli komphajójárat kötötte össze. Újabban a lassu­­járatu kompokat gyorsabb hajók váltották fel és a Trans Canada repülőtársaság átszálló járatokat vezetett be Vancouverba,' Seattlebe és Washingtonba, ami Victoriát néhány percnyi távolságra hozta a nyugati part főbb központjaihoz. A városra azelőtt oly jellemző nyugalmat fokozatosan felváltja a többi kanadai város nyüzsgő forgalma. Mindamellett Victoria mai napig fenntartotta a kanadai városok között egyedülálló finomságát és szépségét. UJ HAZÁNK HANGJA... tisztábban hallható a THE GLOBE AND MAIL-BEN A nagy európai napilapokhoz hasonlóan, hasábjain inkább a nemzet és a világ jelen­tős és fontos eseményeivel foglalkozik, mint hétköznapi hírekkel és szenzációkkal. Már több mint egy évszázaddal ezelőtt is az ujkanadaiak ezen újság hasábjain is­merkedtek meg fogadott hazájuk leikével és jellegzetességeivel. Leszármazottaik még most is élvezettel olvassák e lapot, amely együtt nőtt Kana­dával. Kanada nemzeti napilapja. VW^VW^AWAWAVjV.VA'.V.V.VAVAWV/AVAVy VÉGÉTÉRT A HAITI-I FELKELÉS A haitii néger köztársaságban nemrégen kitört felkelés végétért. Az uj, ideiglenes kormány Dániel Fignole matema­tika-professzor miniszterelnöki kinevezésével alakult meg. Fignole a munkások érdekeit képviseli, szemben a kizárólag hatalomra törekvő hadsereggel és a mérsékelt elemekből álló rendőrséggel. Az uj kormányelnök eskütételekor a katonaság és a rendőrség vezetői teljes létszámban megjelentek, ezzel hangsúlyozva, hogy az uj kormány Haiti egész lakosságá­nak bizalmát élvezi. gás arra leikéből haragudott. Ha utasa meg-1 kérdezte, hogy mivel tartozik, fogai közül csak ennyit mormogott : —Oda bízom ! De jaj volt annak, aki a hivatalos tarifát kis borravalóval meg nem tetézte. 1935 telén előadást tartottam a pesti rá­dióban a talyigásról. Ott is’elmondtam, hogy a világért se kérne utasától meghatározott viteldíjat. Néhány nap múlva Szilveszter következett s az éjszakát a nyíregyházi ka­szinóban töltöttük, vidáman búcsúzva az el­múlt, sikerekben gazdag esztendőtől. Friss i hóesés volt s ilyenkor a talyigások szánkóba fognak, mely még könnyebben siklik a puha fehér hótakarón. Gyermekkorom álma volt, ha ilyen szánkára felülhettem. A kaszinóból feleségemmel hajnalban távoztunk és szán­kón mentünk haza. Lakásom ajtajában ha­­miskodón mosolyogva kérdeztem meg Már­­földi talyigást, hogy mivel tartozom ? ő előbb mérlegelte a köteles tisztelet ki­fejezési formáját, majd kalapját levéve, a hideg újév reggelén így szólt : — Ahogy a rádióban tetszett mondani, \ polgármester úr. Oda bízom ! Szóval vizet prédikáltam és bort ittam. Amíg egyrészt a városi tanácsban magam állapítottam meg a mérsékelt viteldíjat, ad­dig utas minőségemben busás borravalóval kerestem a talyigás barátságát. *« ♦ Sárgára lakkozott talyigán járt valaha a város és a Sóstófürdő között Blaha Lujza, a nemzet Csalogánya is. Akkoriban Debre­cenben játszott s vendégszereplésre gyakran jött át Nyíregyházára. Kósőbb Pestről is sűrűn volt vendégünk. Még a régi csizmadia-szinben kezdte ven­dégjátékait, melynek nézőterét ellepték a megyei dzsentrik, a huszár ezred fiatal tisz­tikara és az állóhelyen a diákok. Az üres­­zsebű fiatalság felmászott a környező fákra s 'úgy igyekezett az ablakokon át betekin­teni, különösen az öltöző ablakát keresték sóvár szemek. Blaháné pedig lázbahozta a vármegyét. A “Sárga csikót” játszotta, a fiatal leány ham­vas bájával, a “Piros bugyellárist”, a tűzről­pattant menyecske égő vágyaival és a “Falu rosszát”, a falusi démon csábításával. Még a kofák is otthagyták éjszakára őrizetlenül a Zöldség téri piacon óriási káposzta hegyei­ket s Andráscsik, a lakatos, nem ment nép­színművek előadásai napjain a Sas korcsmá­ba. Ez volt az igazi siker ! Blaháné a Sóstón lakott s előadás után hosszú talyiga karaván indult a százados tölgyfákkal szegélyezett erdei úton a kies fürdőhely felé. Vállalkozóbb szellemű ifjú huszártisztek lóhátról udvarolták végig az utat. Vacsora után Benczy. Gyula csárdást és mazurkát játszott. A pirosmellényű szor­galmas harkályok már kopogtatták a tölgye­ket, mire elfujták a vendéglő füstös, petró­leum lámpáit. Blaháné öreg korában is — a Nagymama szerepe után — gyakran töltötte a nyarat a Sóstón : a csábító emlékek kedves fürdő­helyén. Többször kisértem el gépkocsin a vasúti állomástól a fürdő uj szállodájáig. Szinte könnyes szemekkel panaszolta, miért nem járunk még mindig talyigán az erdei úton ? De a régi gavallérok közül esténkint már csak Péchy Gyula vármegyei árvaszéki elnök jelent meg. Boldogan emlékeztek visz­­sza a hajnalig tartó csárdásokra s egy köny­­nyű borjúsültet kértek a pincértől, hogy éj­szakára meg ne terheljék a gyomrukat. Bla­háné megkérdezte öregesen hódoló gavallér­jától : — Miért maradt maga agglegény, Gyula ? Péchy nem felelt, elnézett a tölgyerdő le­vélkárpitja felett s egy korty sóstói ezer­jóval nedvesítette meg száraz torkát. Most már őt sem talyiga várta a vendéglő előtt, mint a romantikus szerelem idején ; villa­moson utazott be a városba s fáradt testét öregesen botfa támasztotta. Ilyenek voltak az elmúlt idők, a nem viszonzott szerelmek. Nyiregyházy Pál. A KANADAI KÉPVISELŐK FIZETÉSE Minden választójoggal bíró polgár joga és kötelessége, hogy a június 10-én tartandó or­szágos képviselőválasztásokon leadja szava­zatát. A kanadaiak az évek hosszú során át ki­fejezésre juttatták azon kívánságukat, hogy képviselőik aránylag jól legyenek fizetve. A közvélemény többsége ugyanis tudatában van azon többletkiadásoknak, amelyekkel .az ottawai képviselői méltóság egybe van kötve. Egy a-nyugati tartományokban megvá­lasztott képviselő például kénytelen valakit külön felvenni és fizetni, hogy otthoni üz­lete után nézzen mialatt ő maga Ottawában van. Ezenkívül a fővárosban szállodában kell laknia és az utazás is sok pénzbe kerül. , A kanadai képviselőház ülésszakai rende­sen hosszúak és a képviselők ezért az év leg­nagyobb részében egyidőben két lakást kell, hogy fenntartsanak. Ezenkívül legalább min­den öt évben, ha előbb nem is, vissza kell térniök kerületükbe is, az uj választások elő­készítésére. A választásokból győztesen kikerülő kép­viselők ezért a legjobban fizetett törvényho­zók közé kerülnek megválasztásuk pillana­tában. Az országgyűlés minden képviselő tagja 8.000 dollár alapfizetést és évi 2.000 dolláros adómentes költségmegtérítést kap. A 265 képviselő mindegyike megkapja ez összegeket minden egyes ülésszak után, A legtöbb évben csak egy ülésszak van, de né­ha van kettő is. A 265 képviselőből választja ki a minisz­terelnök minisztériumának 19 tagját. Kép­viselői fizetésén és költségmegtérítésén kí­vül minden miniszter még további 15.000 dollár fizetést és 2.000 dolláros adómentes közlekedési átalányt is kap évente. CHARLES E. REÁ illetve kajadonok jövedelméből j legalább 1,500 dollár legyen adó- A Spadina választókerületbe I mentes, évenkint. Charles E. Reá újból jelöltette ma­gát a Konzervatív Párt részéről, hogy a kerületet mint eddig is tet­te, az Ottawa-i képviselőházban reprezentálja. Jól emlékszünk még rá, amikor a pótválasztásokon legyőzte a kommunista Salsberg-et, 1955-ben. Mr. Reá Barndonban, Manitoba tartományba született, Grimsby­­ben és a Lake Lodge College-ben nevelkedett. Beutazta többször Ka­nadát és az Egyesült Államokat, mindenütt szeretik és dicsérik ki­váló szónoki képességei és előadói készsége miatt. A párt országos vezetőjével együtt, John Diefenbakerrel, min­den kanadai számára egyenlő jo­gokat és kötelességeket követelt, amit különösen a bevándorlás te­rén tart szükségesnek érvényesíte­ni. A képviselőházban több ízben megtámadta a kormányt hatalmi politikája miatt, valamint a szűk­keblű pénzügyi, adózási és társa­dalmi segélyezési tevékenysége mi­att. Mr. Reá több Ízben hangoztat­ta, hogy itt lenne az ideje annak, hogy a kormány felemelje a jöve­delmi adó kivételezés alsó határát és javasolta, hogy a házasok jöve­delméből 3,000 dollár, a nőtlenek, V' vw vw AW^VWVWWW LEGYŐZTÉK A PŐLIÓT KANADÁBAN Az orvosi tudomány legyőzte a póliót Kanadában. Az Országos Statisztikai Hivatal jelenti, hogy 19 56 évben csupán 600 személy betegedett meg pólióban, ami az előző évivel szemben 59% csök­kentést mutat. E jelentékeny és örvendetes visszaesést annak le­het köszönni, hogy a torontói Connaught laboratóriumban gyár­tott Salk-tipusu pólió-szérummal gyermekeink nagy tömegét s a fia­talabb felnőtteket is beoltották. Abból a 3,000.000 kanadaiból, aki­ket a Eonnaught-szérummal beol­tottak, mindössze tizenegy sze­mély kapott bénulásos póliót és haláleset egyetlen egy sem fordult elő. Mivel a torontói laboratórium most már el tudja látni teljesen Kanada szükségletét, igy csekély mennyiséget az idén már exportá­lunk is Csehszlovákiába és Jama­icába. Boldogok a kanadai szülők, hogy gyermekeik legveszélyesebb ellenségének egyikét legyőzte az orvosi tudomány.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents