Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-05-11 / 36. szám

VII. 36. szám, 1957 május 11.

4

KANADAI MAGYARSÁG

KENNEDY TRAVEL BUREAU ■

1 ÖRÖMMEL ÉRTESÍTI VEVŐKÖRÉT, HOGY ISMÉT | »LEHET CSOMAGOT MAGYARORSZÁGRA KÜLDENI.»

■ KÜLDJÖN MOST J

||lKKA csomagokat szabad választásra szánt penzkülde-J jgjményt, jutányos árú Dán csomagokat, mint például :» Hllb kávé, 1 lb csokoládé, 2 lb margarin, 5 lb liszt, 5 lbgjf

B cukor, 5 lb rizs $9.50

Bevándorlási ügyek elintézését vállaljuk, g Uj bevándorlóknak leszállított árú repülőjegyek ára TMBÉCS—TORONTÓ $226.80. Részletfizetésre is kaphatók.^ HAJÓJEGYEK, BIZTOSÍTÁS,

HITELES FORDÍTÁSOK, STB. ^

Bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk. h

H

I

I

%

KENNEDY TRAVEL BUREAU

296 QUEEN ST., W. TORONTO, ONT. Telefon : EM. 4-8636 — EM. 4-8815

I

GYÓGYSZERKÜLDÉS

LÉGI POSTA UTJÁN MEGINDULT INTERNATIONAL PHARMACY

WA. 3-1882 537 COLLEGE ST. TORONTO, ONT.

Magyarul levelezünk !

Humramsss

DR. GLAUG

JÓZSEF

volt nagybecskereki ügyvéd. Kanadai közjegyző.!

Közjegyzői munkát, fordításokat, hitelesítéseket, tolmácsi szolgálatot vállal, kereskedelmi-, jogi- és pénzügyi természetű ügyekben útmutatást ad.

455 SPADINA AVE. (Room 209.)

WA. 2-5422

Hivatalos órák : d. e. 9—1-ig, d. u. 5—8-ig.

Ill 1M!

VVVVVvvwvww*wvwvw,wwwvw>^yWwwwvwvA/>^,

SWISS UNITED WATCHMAKERS

382 BAY ST. TORONTO

Telefon: EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron.

5 évi jótállással, Minden javítást a precíziós Watch- Master gépemmel ellenőrzők.

Javítások egy évi jótállással.

E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap !

IKKA vámmentes segélycsomagok, pénz és mindenfajta orvosság küldése az óhazába.

Hajó- és repülőjegyek, fordítások, biztosítások

LADÁNYI ZOLTÁN

808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347

Főképviselet :

ALEX A. KELEN LTD.

Mansfield St. Montreal, Que.

DR . PÖZEL ISTVÁN

volt budapesti ügyvéd tájékoztató irodája.

Jogi és kereskedelmi természetű ügyekben útmutatás. Közjegyzői munkák, forint küldés, fordítások, tolmácsi

szolgálat.

463 SPADINA AVE., TORONTO, ONT., CANADA Tel.: WA. 2-8827

HALLGASSA EURÓPÁT

NÉMET RÁDIÓVAL

• 1 évi jótállás

• Könnyű fizetési feltételek

RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JAVÍTÁS

Gyors — jó — olcsó szolgálat

FRED STEINER

41t

COLLEGE ST., TORONTO. 6 ház a Bathursttól Keletre

WA. 1-5831

14 és 18

karátos európai karika-, gyémánt- és brilliánsgyűrük, világmárkás órák részletre is.

TIME JEWELLERS

ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzletében. ^

776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet !

mm

mm

IM|g

*

HÁZ- ÉS ÜZLETTULAJDONOSOK FIGYELEM ! Ha a törvényesen előírt és minden házban, üzemben kötelező

TÜZOLTÓKÉSZÜLÉKRE

van szüksége, hívja : VESTERGOM GYÖRGYÖT, aki azonnal szállítja és beszereli.

43 Boyton Rd., Toronto Tel.: MA. 0678

5 Tanulj Kanada vezető szak- J J iskolájában

j Légy fodrász ! ;

J Ha Amerika legnagyobb J 5 fodrászati iskolájában j J tanulsz, melyből a kiváló J J szakemberek ezrei kerültek J J ki, nagy lehetőségeid kínálkoznak, szép,

I megbecsült, jólfizetett í # foglalkozásod lesz. Ingyen | J katalógus. Nappali és esti *, 5 tanfolyamok. J

f Érdeklődés írásban vagy J 5 személyesen': J

; MARVEL ;

; HAIRDRESSING SCHOOL • J 358 Bloor St., W., Toronto.' J Ontario területén fiókok J J Hamiltonban és Ottawában. J

MAGYAR

KÖNYVEK

Szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos szakkönyvek szótárak, nyelvtanok.

CONTINENTAL BOOK SHOP

Tulajdonos: E. Schulz.

463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-G828 Kérje nagyválasztékú könyvjegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható

Igazi óhazai hentesárút, • minden időben friss húst, * fűszer és csemege árút ' magyar üzletben vásároljon J 62S COLLEGE ST., { Tel.: LE. 5-6242 J Tulajdonos : \

KRASZNAI KÁROLY j

Magyar fodrász üzlet a J

LAURENZA BEAUTY SALON;

673 Spadina Ave. J

(Sussex sarok) WA. 3-6826 J Tökéletes hajápolás, \

mérsékelt árak. J

Tulajdonos : J

DÓMJÁN MÁRIA. ;

AÜT ó' TV ~E Z~ ET N V ~ tanuljon az

ALPÁR

SOFFÖR ISKOLÁBAN 161/a King Street W Toronto, Ont. Telefon:

EM. 4-2663 RO. 9-1931

ön tud már autót vezetni?

: Ha nem, úgy tanuljon a

BESTWAY

I DRIVING SCHOOL-NÁL

; 353 College St. Toronto Túl.: ZSEBŐK IMRE Tel.: WA. 1-1482 Lakás : LE. 4-7307

Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut TÓBIÁSTÓL

482 Queen St., W.. Toronto Telefon: EM-8-1255

Autóját azonnal javítja

Earl Mabee

White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.—

Házasodik ?

VEGYE IGÉNYBE"“ RUHA-KÖLCSÖNZŐ SZOLGÁLATAINKAT

"érfiruhák bérelhetők mindkét üzletünkben,

nőiruhák csak a Yonge St.-en.

A LÁTHATATLAN emrer

Irta : GÁRDONYI GÉZA

34. FOLYTATÁS.

Az első nagy állomás, ahol egyhétig pihentünk, Aguszta városa volt.

Attila nagy sátorát ott állították föl először. Csak elbámultam azon az aranytól ragyogó pompás alkotmányon. Csupa aranyoszlop és csupa aranylemez. Nem is annyira sátor, mint inkább kárpitokkal falazott emeletes, tornyos fapalota.

Az emeleten lakott a két asszony .és a két asszony női cselédsége. Ugyanott volt Attila hálószobája és öltözője. Földszint ebédlő, amely egyúttal tanácskozó termtil is szolgált.

Szép időben csak egy fal takarta azt az alsó termet. Onnan aztán keskeny lépcsőzet kanyarodott föl az emeletre. A tetőn székek és kerevetek voltak, de oda Attilán kívül nem mehetett föl senkise.

Akkor már Attila is aranytól és gyémánttól ragyogó ruhában járt-kelt közöttünk.

Föl nem foghattam, mi történt ? Azután mondták, hogy a hadjáratokon mindig felölti a pompát, különösen mikor népek hódolatát várja, hogy a visszatérő követek csodákat beszélhessenek.

Már akkor velünk jöttek a markomannok, a kvádok és svábok ezrei is. Azok a túlsó parton a fővezér seregéhez csatlakoztak.

Ott a Rajna előtt hozták el zászlóikat a türingi törzsek, a rajnántúli burgundok és a nekárpáti frankok, akiktől az elűzött királyfi Attilához futott. Elhozták neki a koronát, s jelentették, hogy a bátyja meghalt. Azt hiszem : agyonverték.

Míg ezek a csatlakozások történtek, az ős hercini erdő fejszecsapásoktól rengett.

A Rajnán át kellett szállnia a seregnek, de hol annyi híd és komp a világon, hogy ezt a tengernyi embert átvigye ?

— Le kell vágni az erdőt ! — parancsolta Attila.

Nem telt bele félóra, menydörgéshez hasonló zaj keletkezett, s ez a menydörgés tartott napestig, tartott éjhosszat. Az erdőt vágták.

Az erdő egy nap alatt leomlott.

Amennyi szekercéskatona volt a hadban, az mind hidat és dereglyét faragott.

A következő napon már átmentek a lovas előőrsök, a kémek és a vezetők százai.

Ha a nap szemével lehetne nézni ezt a népözönlést, olyan látvány volna ez, aminő nem ismétlődik többé a föld életében.

Milliónyi hangya nyüzsög a hegyeken és völgyeken, s összesűrüdik a Rajna előtt. Napokig, hetekig folyton látni, mint szállnak a csillogó emberi hangyák apró csoportokban keskeny sárga fűzfaléVelekre, s mennek át a vizen.

Ott ismét elszélednek északnak, délnek, s mint mikor a haj tó vadászaton nagy karéjt alakítanak a hajtők, úgy terjeszkednek azok is ki száz-kétszáz mérföldnyi szélességben.

S előttük vonul egy másik nagy népsokaság.

Micsoda sokaság ez, amelyet Attila hada nyom egyre nyűgöt felé ?

A római helyőrségek, amelyek egyenkint hagyják el a városokat, s mennek egyesülni Aéciusz hadával ; aztán a száli frankok, parti frankok, mindazok a népek, amelyek ittak a római műveltség poharából.

Csak a sátoros népfajok csatlakoznak Attilához. A kőházakban lakók elvonulnak, s mennek-mennek míg a római hadsereget meg nem találják.

De hol az a római hadsereg ?

Mégis van egy burgundi népfaj, őrült vakmerőségében nevetséget keltő és tisztelni való egyaránt.

Királyuk Gondikár megveti a sarkát és a mellére csapva kiáltja :

— Mi nekem Attila ! Mi nekem a földi istenek ! Az én hátamat nem fogja látni Attila maga előtt !

Valami nyolcvanezer embere van. Mind hős és mind kész a halálra.

Egy óra múlva vértől párolog a föld, s a hunlovak patája vérsártól piroslik. A másik órában már utazik a nyolcvanezer lélek a felhőkön át.

Egy szikla mellett sebekkel borított félmeztelen szürke ember fekszik, se kard, se sisak mellette. A feje be van horpadva. ősz szakálla véres. Mutatják, hogy az ott Gondikár király.

XLI.

Tovább utazunk. Attilánál folyton jönnek-mennek a kémek, posták és követek.

— A római hadak délnek húzódnak, mondják a hírhordók

márciusban.

— Theodorik, a vízigótok királya, nem csatlakozik a római sereghez,—mondják áprilisban.

Aztán megint:

— Aéciusz már az Alpesek alatt jön. Rómából hoz százezer fegyverest.

— Az alánok királya, Szangibán, a rómaiakhoz csatlakozott.

Theodorik azt izente Aéciusznak, hogy ha a rómaiak magukra idézték a vihart, ám lássák, hogyan hárítják el. Aéciusz kétségbe van esve.

Végeláthatatlan mezőre érkezünk, amelyen mindenféle csontok fehérlenek : lócsontok, emberi koponyák. A mezőn át káka és sás között egy kis patak kígyózik el. A kékes távolban egy városka falai fehérlenek.

Az a város Katalaunum, s ez meg itt a katalauni mező.

Attila pihenőt parancsol a seregnek, s bejárja a vezérekkel a síkot, órák hosszáig nyargalnak ide-oda. Meg-megállnak. Mikor visszatérnek, Attila kijelöl egy dombot a maga sátorának. A táborverők tudják a többit, tudják, hova kell mérni a főurak sátorát, a testőrség sátorát, s hogy melyik nép, merre telepein.

Nagy kört mérnek ki, s annak a vonalában állítják a szekereket.

Napokig és hetekig tart, míg a szanaszét szállinkozó népek oda gyülekeznek.

A városka üres, mint az apró városok mind, amerre vonulunk. Csak egynéhány eb csahol az elhagyott utcákon. Attila azt a várost teszi a szekér-kör sarkának. A vasas szekereket két körbe vontatják. Az a főtábor. Oda térünk vissza, ha a római hadsereg megérkezik.

(Folytatása következik).

MAGYAR PASSIO

összeállította : Béla deák.

Kovács : Ne kezd most újra ezt. Megszenvedtem érte, hidd el. Tán jobban is. mint megérdemeltem volna. Pedig akkor, ott a templomban még én voltam a győztes. Amikor a komiszárt kivették a kezemből, már nem volt benne élet. De sokan nem éltek már akkor. Lőporfüst ülte meg a templom levegőjét és vérszag. Délután katonák lepték el a falut és félholtra vertek mindenkit. Asszonyt, gyereket. A férfiakat elvitték. Engem is elvittek.

Vadőr : Hiába volt kommunista ?

Kovács : Az annyit sem számított, mint a köpés. (Köp.) Nemcsak elvittek, de pincébe zártak és tüzes szerszámokkal gyötörtek, míg megesküdtünk mindannyian, hogy a papok bujtattak fel a komiszár ellen. Akkor égették ki ezt a szememet is. (Mutatja.)

Vadőr : Aztán, hogy menekült meg ?

Kovács : Két cigány dobott fel egy szekérre egy rakás halott között. Vittek bennünket elásni. Mielőtt belöktek volna a gödörbe, látták, hogy még élek. Eldugtak a bokrok közé és éjszaka az egyik cigány hazavitt a putrijába. Egy hónap kellett, amíg lábra tudtam állni.

Vadőr : S a családjával mi lett ?

Kovács : Mikor egy éjszaka haza vonszoltam magam Hévízre. a házat üresen találtam. Egy öregasszonytól tudtam meg, hogy a feleségemet agyonverték még azon a napon. Imádkozni akart értem a templomban, azért. A két gyereket elvitték valahova Oroszországba. Majd oroszt nevelnek belőlük, sztálinistát. Mit tudom én. Ilyen gyilkost, amilyenek ők... (Keserűen felsóhajt.) így fizettem, látod a házadért, meg a családodért. ..

Vadőr : (ő is sóhajt.) Én ezt nem kívántam. Isten rá a tanúm. De nem is az én házamért, meg a családomért fizette maga ezt az árat.

Kovács : Hát ugyan miért ?

Vadőr : Mán megkövetem tisztességgel, de megmondom úgy, ahogy van.

Kovács : Csak ki vele bátran.

Vadőr : Hát kérem a saját butaságáért, meg a koministaságáért.

Kovács : Csak nem hagy nyugodni az a rossz májad ! Időnként kikívánkozik belőled az epe, s megitatod velem. De neked is igazad van. Csakugyan buta voltam, s megérdemeltem a sorsomat. Azóta látod így élek. Néha lemegyek valahova, ahol út van és addig leselkedek, amíg jön valaki azok közül. Azt lelövöm és elszedem, ami nála van. Ebből élek. És valahányszor lelövök valakit azok közül, felvések egy rovást a puska fájára. És azt mondom magamban : Ha majd megtelik a puska fája ilyen rovásokkal, akkor megváltozik a világ és békesség lesz. Ezt mondom magamban olyankor. Pedig tudom, hogy ez hazugság. Békesség nem lesz már sohasem.

Vadőr : Abbizony nehezen.

Kovács : De nem azért, mert a kommunizmus győzött. Hanem azért, mert a hitvány és aljas emberek győztek, akik se nem kommunisták, se nem egyebek, csak hitványak és aljasok.

Vadőr : És nagyon sokan vannak. Többen, mint a tisztességesek és azért nem lesz többé rend és békesség soha.

Kovács : És mi rendre elhúlunk, elpusztulunk és eldöglünk erről a földről, mint a kóbor farkasok. Ez az igazság. És ha én ezt tudtam volna már akkor, amikor azokat a katonákat átvezettem a hegyeken. .. (Csend.)

Vadőr : Fene megette. Eső után köpönyeg. De mán mindegy. Ami megtörtént, megtörtént. A halottainkat már úgysem tudjuk feltámasztani. De. hogy nem haragszom, lássa. .. (A kezét nyújtja.)

Kovács : (Szótlanul, melegen megszorítja a vadőr kinyújtott kezét. Némán összeölelkeznek. A jelenetnek vége, de a függöny nem gördül le.)

XIV. JELENET.

(Báró, kétcsövű vadászpuskáját karabélyszerűen keresztbe rakva hordja a hátán. Jobb vállán nagy csomó rőzse. Mellette kendős, ráncosarcú, öreg parasztasszony ugyancsak rozsét cipel. Jobbról az ösvényen együtt jönnek be a színre. Elől az öregasszony, utána a báró. A vadőr és a kovács hirtelen kibontakoznak az ölelésből. A puskáikhoz kapnak.)

Báró : (Még mielőtt a színre lépné, kiáltja.) Mi vagyunk, nehogy belénk puskázzatok !

Vadőr : Isten hozta a báró urat.

Kovács (Megemeli a sapkáját.) Jóest.ét kívánok.

Báró : Ennek a szegény asszonynak segítettem egy kis rozsét szedni, hogy megszolgáljam azt a sok jót, amivel el szokott látni.

Öregasszony : (Szerényen.) Ugyan méltóságos úr, az a kis só. meg kenyér.. . Ne is tessék emlegetni.

Vadőr : Akkor most bé teccik menni a faluba ?

Báró : Oda igyekszünk. De csak úgy, hogy setétedés után érjünk be. (Leteszi a rozsét a földié és ráül.)

Kovács : Nekünk is be kéne menni a faluba.

Vadőr : Ez az én falum. Ide nem lehet.

Kovács : A komiszár is a tiéd ?

Vadőr : Miféle komiszár ?

Kovács : Hát aki a falut sújtja.

Vadőr : Nem tudom, hogy lenne olyan.

Báró : Pedig van, sajnos.

Kovács : (Az öregasszonyhoz.) Magának tudnia kell, néni, hogy melyik házban lakik.

(Folytatása következik.)