Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)
1957-04-20 / 31. szám
Még jőni kell, még jön! fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Post Office Department, Ottawa. Authorized as Second Class Mail VII. évfolyam, 31. szám. &UUuCiCUt 0%UH$4niCUt4 KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS Canada’s largest / Anti-Communist Hungarian semi-weekly ARA s 10 CENT Toronto, 1957 április 20., szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 HÚSVÉTI GONDOLATOK Husvét, Krisztus feltámadásának az ünnepe, vasárnap mellett, a legrégibb keresztény ünnep. Husvét a feltámadás szimbóluma is, ezért hozzuk legtöbbször kapcsolatba a magyar történelemmel. Ez természetes is, hiszen nincs a világnak még egy népe, melyet annyiszor feszítettek volna keresztre, mint bennünket magyarokat. 1957 husvétját talán történelmünk legvéresebb, legfájdalmasabb nagypéntekje előzte meg : ezrek haltak hősi vagy kínhalált, kerültek börtönbe és tízezrek lettek hazátlanok, földönfutók. A magyar nép szenvedése, kálváriajárása tehát folytatódik és bizony már nagyon sokan vannak, akik nem hisznek a feltámadásban. “Nagypéntekes nemzet vagyunk’’ — írja a költő, s igaza van. De vájjon elég-e ennek hangoztatása, ismételgetése ? Vájjon nem segítettük mi magunk is ácsolni azt a keresztet, amelyre Nemzetünket felfeszítették ? Ha befelé nézünk, lelkiismeretvizsgálatot tartunk, be kell vallanunk, hogy nem voltunk és ma sem vagyunk mentesek a bűntől. A magyar történelem tele van testvérárulással, s a MAGYARNAK LEGNAGYOBB ELLENSÉGE MA IS A MAGYAR ! Az elmúlt harminc év különösen, megdöbbentően bizonyítja ezt. Ez idő alatt négy forradalmat, vagy ha úgy tetszik “ellenforradalmat” éltünk át, s ezeket mind a bűn, a bosszú, a megtorlás, a kegyetlen testvérgyilkosságok jellemzik. Senki sem vethet a másik szemére semmit, mert egyik oldal vezetői, résztvevői sem voltak jobbak a másiknál, ha a jelszavak, vagy a cél mások is voltak. Ártatlanokat gyilkolni, megkínozni, börtönbe vetni senkinek sincs joga. Akik ilyen bűnt követtek el, vagy hozzájárultak ilyen cselekedetek elkövetéséhez, azok közönséges gonosztevők, teljesen mindegy, hogy nemzeti kokárdát hordtak a mellükön, vagi- sarló-kalapácsos szalagot a karjukon. A bűnt, becstelenséget, hazugságot nem lehet semilyen jelszóval, legkevésbbé KERESZTÉNY JELSZAVAKKAL MENTEGETNI. Az érettünk, az emberiségért kereszthalált halt Krisztus a SZERETETET, a MEGBOCKÁJTÁST hirdette, tanította. Keresztény embernek csak az vallhatja magát, aki ilyen szellemben él, cselekszik és dolgozik. Aki csak külsőségekben él keresztény életet, de tetteit, cselekedeteit a gyűlölet irányítja, annak semmi köze sincs Krisztushoz, de még a tisztességes emberekhez sem. Sajnos az elmúlt harminc év magyar politikai élete, különösen gazdag volt ilyen ál-keresztényekben, Krisztusgvalázókban. De nem mentes ezektől az emigráció sem ! Más népek a szenvedés tüzében megtisztulnak, — mi nem javulunk. Ha vannak is bennünk rövid fellángolások, amint azt az októberi eseményeknél tapasztalhattuk, ezek nem tartanak sokáig, ismét felülkerekedik bennünk a gonosz, a testvérgyűlölet. Ettől a rossz tulajdonságtól nem mentesek még azok sem, akiknek hivatásuk, legfőbb kötelességük éppen az volna, hogy Krisztus tanításának megfelelően a szeretetet, a megbékülést, a megbocsájtást hirdessék. Még Isten szolgái között is akadnak olyanok, akik : önzésből, becsvágyból, vagy személyi gyűlöletből megfeledkeznek fogadalmukról és a szeretet virágjai helyett, a gyűlölet magvát hintik, az amúgyis ezerfelé húzó magyarok között. Hogyan hihetünk ilyen lelkülettel a HÚSVÉTI FELTÁMADÁSBAN ? Nem is lesz feltámadás bűnvezeklés nélkül ! Ha továbbra is a türelmetlenség, a gyűlölködés irányítja ajféletünket, nem is érdemeljük meg Krisztus könyörületét. Emberibb embernek kell lennünk ahhoz, hogy egy tisztes, ségesehb világ eljövetelét és MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁT kívánhassuk. Jobb világot csak jobb emberek, a bűntől és mocsoktól mentes emberiség képes megteremteni. Igyekezzünk mi magyarok jobbak lenni, mint a múltban voltunk : tisztítsuk meg lelkünket a bűntől, a gonosztól, a testvérgyűlölettől. Ne hallgassunk azokra, akik “vizet prédikálnak, de bort isznak.” Ne tévesszen meg senkit ezek farizeus képe, álvallásossága, hamis meaculpázása. Nincs ezeknek semmi közük Krisztus tanításához még akkor sem : ha naponta imádkoznak. Az igaz embert, a jó magyart az egyenesség jellemzi. Az ilyen ember barátai előtt ugyanazt mondja, amit az ellenségei előtt. Mert a becsületes embernek nincs titkolni valója. Krisztus tanítását, útmutatását azoknak is követni kell, akik egyáltalán nem élnek vallásos életet. Hisz Krisztus elveinek nem csak a magánéletben, hanem a társadalomban is érvényesülnie kell. Olyan politikai elvet, rendszert, gondolatot senkinek sem szabad támogatni, amelyből hiányzik ez a krisztusi tartalom. Legyünk méltók az ő nagy áldozatára, éljünk Neki tetsző módon : életünket, cselekedeteinket a szeretet és a megb»csájtás irányítsa. Ne gyűlöljük embertársainkat csak azért, mert azoknak esetleg nem egyezik véleményük a miénkkel, vagy más templomban imádják az Istenüket. Legyünk irgalmasok még ellenségeinkkel szemben is, mert azok is Isten teremtményei. És ha majd szivünkből valóban Jtihalt a gyűlöletnek már az utolsó sziklája is, ha majd szenvedő, küzködő testvért látunk minden embertársunkban — teljesen mindegy, hogy milyen nyelvet beszél, vagy milyen anya szülte a világra, — akkor tekinthetünk tiszta lelkiismerettel a Mindenhatóra, s kérhetjük az ö végtelen szeretetet, segítségét rabságban szenvedő, szerencsétlen népünk megsegítésére, Szülőhazánk s minden elnyomott nép felszabadítására. KENESEI F. LÁSZLÓ. •OOOOOÖDOOOCOOOOMOOOOOOOOO aOOOOCOOOCOOOC400Q9COCOOOOOSSOOQOOOD<KO ÜRESEN KONGÓ koexisztenciális jelszavakat hangoztatott ismét Kruscsev, majd Bulganin, Moszkvában az albán követség tiszteletére megtartott, s a külvilágnak szánt nyilatkozataiban. Kruscsev azt mondotta, hogy miután a szuezi kérdés rendeződött és a magyar “ellenforradalmat” leverték, ismét vissza lehet térni a békés együttélésért folyó nemzetközi munkához. Hozzátette, hogy azok a fenyegetések, melyeket a szovjet kormány egy héttel ezelőtt intézett Norvégia, Dánia, Hollandia, Nyugatnémetország és a többi NATO-ország címére, nem az elrettentést, hanem ezt a békés együttműködést szolgálták. Idetartozik az a hír is, hogy Chou-en-Lai, Vöröskína miniszterelnöke javaslatot tett egy közös Vöröskínai—Indiai— Amerikai — Japán — Burmái — Szovjet keletázsiai védelmi egyezmény létrehozására. Az ilyen ostoba “békeajánlatoknak” a célja mindig csak az, hogy azokat visszautasítsák, s hogy a visszautasítást lehessen azután otthon úgy tálalni, mint a nyugatiak rosszhiszeműségének bizonyítékát. Kruscsev és Bulganin esetében azonban az az érzésünk, hogy ők a saját elvakultságukban valóban azt hiszik, hogy a tavalyi események után ott lehet folytatni, ahol 1946 őszén elhagyták. Ez az a pont, ahol joggal idézhetjük Voltairet: “A saját bölcsességünkben hiába bízunk. De amire feltétlenül számíthatunk : az az ellenfeleink ostobasága.”_______ A NORVÉGEK ELFOGTAK EGY SZOVJET HALÁSZHAJÓT A norvég hadiflotta fregattja fekete halászaton rajtacsípte az egyik szovjet halászhajót, a norvég parti vizeken. Az orosz hajót a fregatt bekisérte Vardoe kikötőjébe. Ezek a norvégek úgylátszik nem félnek a szovjet fenyegetéstől. Alig egy hete kapták meg az ismert szövegű figyelmeztetést. V.VAV/.W.'.W.V.’.V.V.V.V.V.V.V.'.V.V.V.V/^.VAV. KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK. A LEGKÜLÖNÖSEBB HÁBORÚ A TÖRTÉNELEM FOLYAMÁN Egyiptom az Izrael elleni..csatározásban 8.000 halottat és sebesültet vesztett, de mások jóvoltából megnyerte a “háborút.” Izrael, csak 12.000 főnyi hadsereggel vett részt a háborúban, meghódított egy hatalmas megerősített területet, 150 halott és 200 sebesült árán és a végén mindent elvesztett. Nagybritannia és Franciaország kiadtak 184 milliót, megnyertek minden csatát, a háborút, — de legyőzte őket a szövetséges nyomása és megbüntette őket a megvert ellenség. A győztes : Nasser, annak a nemzetnek a legfőbb katonai vezére, mely egyetlen csatát sem nyert, sem szárazföldön, sem levegőben, sem a tengeren. A történelem legkülönösebb háborúja ez. Bár kétséges, meddig lesz még Nasser hatalmon. Jelen pillanatban a saját kénye-kedve szerint szabja meg a csatorna használatát, vámját, s fütyül a csatornát használó államok kívánságára. A jövő azonban bizonytalan. Nasser barátai lassan torkig vannak az öncsinálta arab vezérrel. Ha Nasser magára marad, nem tudja a Közelkeletet irányítani. A szovjet segítség késik, nem pótolják a fegyvereket, amit a zsidók elvettek (nem bolondok Izraelnek szállítani.) Az egyiptomi hadsereg erkölcsi szintje erősen sülyedt, sokan belátják, hogy teljes csődöt mondott az egyiptomi katona, nagyobb vereséget szenvedtek, mint a németek. Egyiptom kivitele csökkent, a munkanélküliség nő. Az U.S. és Nagybritannia nyomása az egyiptomi tőkén kezdi éreztetni hatását. A kereskedelmi elégedetlenség nyilvánvaló. A hadsereg gyengesége újabb katonai felkelést robbanthat ki. A történelem megismétlődik, de most majd Nasser ellen. No és mi lesz a különbség a Nyugat javára ? Több kiadás, esetleg újabb emberáldozat. Ki nyeri a legtöbbet : a harmadik, aki a színfalak mögött húzogatja a szálakat : a Szovjetunió. RENDSZERVÁLTOZÁS A KÖZELKELETEN A szuezi krízissel kapcsolatban illetékes diplomáciai körök már hónapok óta azt jósolták, hogy a jordáni királyság létét politikai bomlás fenyegeti. Hussein, Jordán 21 éves királya az amerikabarat Irakkal tartott fenn szoros kapcsolatokat, míg Nabulsi miniszterelnök a Jordánnal Észak felől határos Szíria felé gravitált. Szíria tudvalévőén a Szovjet egyik közelkeleti támaszpontja, s a Nasser által vezetendő “arab egység” egyik előharcosa. Jordán déli, illetve délnyugati szomszédja, Izrael tudvalevőleg egyformán ellensége mindegyik arab államnak, s így a nemzetközi politikusok, főleg pedig az újságírók azt jósolták, hogy Jordán fel fog bomlani, s területét Szíria, Irak, Szaudi-Arábia és Izrael fogják egymás között erőszakkal felosztani. Sokan azt is előrelátták, hogy a jordáni válság nyílt összeütközésre fog vezetni az arab világ nyugatbarát és szovjetbarát része között, s ez az összeütközés a nagyhatalmak közelkeleti konfliktusát ; sőt esetleg a világháborút is magával fogja hozni. Ezekkel a riasztó s nem teljesen indokolatlan jóslatokkal ellentétben mi annak a véleménynek adtunk kifejezést, hogy az Eisenhower-doktrina következtében a Közelkeleten sem a szovjet, sem az USA nem fog heavatkozni, ez a két óriás hatalom egyensúlyban tartja egymást, s hogy ezért a közelkeleti válságok úgy fognak megoldódni, mintha sem az egyik, sem a másik nagyhatalom nem léteznék, tehát lokális eszközökkel, lokális' forradalmakkal, lokális diplomáciával, vagy esetleg lokális háborúval fognak befejezést nyerni. An-a a szempontra is felhívtuk olvasóink figyelmét, hogy a Közelkeleten — miután a nagyhatalmak hadereje kölcsönösen sakkban tartja egymást — végeredményben nem a katonai, hanem a gazdasági erők aránya lesz a döntő. Ami most Jordánban a virágvasárnapi héten lejátszódott, igazat adott nekünk. Jordán, amely tavaly száműzte területéről a politikai egyensúly fenntartására ott állomásozó brit haderőt, most a szuezi, illetve izraeli kérdéssel kapcsolatosan katonai erőket kért és kapott a többi arab államtól, nevezetesen Szíriától és Szaudi- Arábiától, valamint Iraktól. Az ott állomásozó idegen haderő túlnyomó részben Szíriából jött, amely politikailag kifejezetten a szovjet oldalán áll. Egyiptom nem adott katonai egységeket Jordánnak, ellenben Nasser, aki természetesen változatlanul pánarab-Nasser-birodalom létrehozásáról álmodozik, a szovjet követ utasítására orosz fegyvereket ás repülőket ígért Jordánnak, ha csatlakozik az egyiptomi-sziriai kommunistabarát fronthoz. Ebben a szituációban a jordáni királyságban a katonaság képviselte a tényleges politikai hatalmat. Nabulsi miniszterelnök és Ali \bu Nuwar vezérkari főnök, katonai puccsot terveztek Husszein király ellen. Terveik végrehajtásánál az egyiptomi Ígéretekre, valamint a Jordánban állomásozó sziviai katonaságra támaszkodtak. Ha a felkelés sikerül, Husszeint vagy eltávolították volna, vagy arra kényszerítették volna, hogy Jordán csatlakozz,ék egy Egyiptom-Sziria-Jordán területéből alakulandó uj arab országhoz, amelynek arab feje Nasser lett volna, politikája pedig a szovjetbarátság, illetve a kommunizmus. A tervezett j ordáni puccsot Moszkvában készítették elő éspedig valószínűleg még a szuezi válság napjaiban„,amikor az izraeli támadás, illetve a francia-angol akció miatt az összes arab országok közös fellépésére lehetett számítani. Időközben azonban megszületett az Eisenhower-doktrina, s létrejött az USA és Szaudi-Arábia között a katonai ,és gazdasági szerződés ; Nasser diktatórikus tervei napvilágra kerültek, Egyiptom gazdasági helyzete meggyengült, s ma már az a helyzet, hogy ilyen Egyiptom—JORDÁN— Szíria egyesült arab országnak sehonnan nem volna jövedelme és fegyvereket nem kapna még a szovjettől sem. Az egyhetes szuezi harc megmutatta azt is, hogy Egyiptom katonai ereje a nullával egyenlő, s hogy Nasser politikai tehetsége csupán anynyi, mint egy skrupulus nélküli, csupán az alkudozáshoz értő lókupecé. Az a negyedmillió palesztinai menekült pedig, akik Jordán megalakulásakor az izraeli részről menekültek, s azóta is menekültként, nyomorban és reménytelenségben élnek a jordáni pusztaságban, s akiket -ezért a kommunistabarát frakció a “tömeghangulat” felidézésére és megszemélyesítésére akart felhasználni, —• most a puccskísérlet alatt teljes egészében Husszein királyhoz csatlakozott, a kommunisták ellen. Ennek az oka pedig az volt, hogy az UNO, illetve annak nyugati ügynökségei kitűnő ellátást adtak annak a másik negyedmilliós menekült tömegnek, amely a szuezi támadás idején a gazai földnyelven szorult meg. Miután így a jordáni puccskísérlet mögött nem állt sem pénz, sem katonai hatalom, sem megbízható politikai támogatás a kommunistabarát oldal részéről, ezért Husszein királynak sikerült lemondásra kényszeríteni Nabulsi miniszterelnököt, — aki egyébként az uj kormányban formálisan ismét helyet kapott — és száműzetésbe kergetni Nuwar vezérkari főnököt, valamint kitessékelni a Jordánban állomásozó sziriai csapategységeket, Helyettük megerősítették a szaudi-arábiai csapategységeket. Mint ismeretes Szaudi-Arábia hadserege amerikai fegyverekkel van ellátva, s s Szaudi-Arábiában hatalmas amerikai légitámaszpontok vannak, illetve létesülnek. Hozzá kell tennünk, hogy miután Jordán tavaly lemondott az Anglia részéről folyósított évi 30 milliós gazdasági segítségről, ezt a segítséget Jordán kérelmére Egyiptom, Szíria és Szaudi-Arábia vállalták magukra. Csakhogy Egyiptomnak egy fillérje sincs, Szíria eddig egy dollárt sem adott, így csupán Szaudi-Arábia adhat pénzt. A szaudi-arábiai pénz pedig nem egyéb, mint az Amerika, illetve a nyugati hatalmak által fizetett olajkitermelési díj. Igaz ugyan, hogy az olajvezetékek részben Szírián, részben Jordánon át vezetnek, de maguk az olajforrások Szaudi-Arábiában és a teljesen nyugatbarát Irakban fekszenek. Ezért Jordán — s végeredményben Szíria is — a nyugati országokba irányuló olajszállításokra vannak utalva. Arábia és Irak a szuezi csatorna elzárása óta is tovább kapják az olajkihasználási díjakat, míg Egyiptom anyagilag és erkölcsileg tönkrement. Ilyen politikai és gazdasági koldusország már a bolsevistáknak sem jelent előnyt. Ezért mondhatjuk azt, hogy a jordáni puccs-kisérlet megbuktatásával, illetve Husszein király nyugatbarát kormányának megerősödésével valóságos redszerváltozás következett be a Közelkeleten. Miután most már Szaudi-Arábia. Libanon, Irak és Jordán is nyugatbarát, Szíriának sem marad más választása, mint hogy csatlakozzék a kommunistaellenes oldalhoz. Mert a szélső nacionalista arab pártok, amelyeknek dinamikus erejét a vörösök eddig ki tudták használni, már szintén Amerika oldalán állnak, --se szempontból Dullesé az érdem, aki az izrael-gazai-akabai kérdésekben igen józanul és gyakran a politikai közhangulat ellenére is, ragaszkodott ahhoz, hogy Izrael hajtsa végre az UNO határozatait. — Ha pedig Szíriát sikerül elszigetelt helyzetéből a nyugatbarát oldalra átállítani (ami csak rövid idő kérdése) akkor Nasser teljesen egyedül marad szovjetbarát politikájával. Ez pedig a közelkeleti krízis végét és a közelkeleti kommunista befolyás végleges bukását jelenti. dr. Pangloss.
