Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)
1957-04-20 / 31. szám
VII. 31. sz. 1957 április 20. 2 v KANADAI MAGYARSÁG 'íbtUtQMiMA 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto egyes szám ára 10 Cent. Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 Amerikában : egész évre $8.50 fél évre $5.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk 1 Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. ELSŐ BENYOMÁSOK KANADÁRÓL Elöljáróban őszintén meg kell mondanom, hogy otthon Magyarországon igen sok szépet és jót hallottam már Kanadáról, így felfokozott igényekkel jöttünk. A hajón arról beszéltünk, vájjon nem fogunk-e csalódni, hiszen ilyen ország csak az álmokban létezhet. .. De nem ! A valóság — kivételesen — még a legmerészebb álmainkat is meghazudtolta. .. valóban boldog egy ország ez a Kanada! Hatalmas, még részben kiaknázatlan természeti kincsei, erdei, mesés tavai, pompás folyói nagy lehetőségeket Ígérnek és ami ennél is több: szabad ország! Nem áll a’lakosság mögött az AVO (kommunista politikai rendőrség) dühös kopóival, hogy azt, aki egy bátor szót mer szólni börtönbe, vagy az internálótáborba vigye .. Szinte kacagtunk örömünkben, hogy 12 év börtöne után itt szabadon elmondhatjuk véleményünket és szégyenkezve jöttünk rá, hogy még mindig gyakran suttogva merünk egy-egy erősebb mondatot kimondani a magyar “kormányról”, — hogy utána boldogan veregessük egymás vállát : hisz szabadon beszélhetünk, szabad földön vagyunk !.. . Kanadában nem ismerik a háború borzalmait, a légitámadások őrületeit, az internálótáborok és határmenti drótakadályok szörnyűségeit. Itt valóban öröm a munka, az alkotás, míg otthon szegény hazánkban az keserves robot és hajsza volt... Frederictonba két magyar család jött : szivében az elvesztett haza és szabadság súlyos fájdalmával, s itt. .. uj hazát, fehér kenyeret, uj barátokat kaptak ! Lakást, állást kaptunk, s az angol nyelvtanulásban a kollégáktól igen sok segítséget és megértést. A vállalatomnál egyik kartársam (kollégám) kocsiján naponta haza, illetve a munkahelyemre visz. mivel messze lakom. Nagy türelemmel ötször is elmagyaráz egy szót, míg a helyes kiejtést el nem sajátítom. A másik bútort ajánl fel családom részére ; gyűjtenek minden magyar vonatkozású hírt, hogy nekem elhozhassák... Ha Magyarországról levél érkezik velem örülnek, ha nem, velem szomorkodnak. Igen sok barátunk van ; a főtolmács, aki annyit törődik velünk, a Bevándorlási Hivatal vezetője, a főnökeink stb. akik mind valóban a szivükön viselik sorsunkat. Persze a másik magyar barátommal együtt versenyt gyúrjuk az angol nyelvet, hogy minél előbb hasznos munkát végezhessünk. .. Azt talán nem is kellene megemlíteni, hogy itt egy mérnök-embernek mennyi lehetősége van : szabad országban, szabad tervezés, gyönyörű műszaki feladatok, problémák és azok megoldása... Mindez, amit eddig írtam, egy kanadai embernek természetes, s magától értetődő, de nekünk, akik rabországból, drótkerítésen, szovjet tankokon keresztül vergődtünk ide : mindez drága aiándék, remek lehetőség, s a boldogság ígérete. . . Ezért szeretnénk minél előbb jó és hasznos kanadai polgárok lenni, hogy önöknek az legyen a vélemény ük s ezek a magyarok nemcsak verekedni tudnak a szabadságukért, hanem élni is tudnak azzal, szabad országban, szabadon és hasznosan !... “Délvidéki őrs.” AMERIKAI REPÜLŐGÉPEK KERESIK A HÁROM OROSZ MATRÓZT > Három orosz matróz úszik valahol egy jégtáblán Grönland és Izland között, akiket a Christopol nevű hajóról küldtek ki bevontatni a halász zsákmányt. Aids motoros felborult és a matrózok holléte ismeretlen. Amerikai repülőgépek szálltak fel Grönland-i repülőtereikről, hogy az orosz külképviselet kérésére a halászok hollétét felkutassák és ha lehet megmentsék őket. Pf három orosz világszenzáció, mert nem fordult még elő, hogy szovjet részről ilyen kéréssel fordultak volna az U.S. valamilyen képviseletéhez. Nem mehetünk el szó nélkül ennyi emberi érzés nyilvánvaló megnyilatkozása mellett. A három matróz életét mentsék meg az amerikai repülők, reméljük, hogy amerikai területen politikai mentsvárat is fognak találni az orosz tengerészek. A Kanadai Magyarság az egyetemes magyar érdekekért küzd. Hívja fel barátai, ismerősei figyelmét is lapunkra. A Kanadai Magyarság a te lapod! Olvasd, terjeszd és szerezz újabb barátokat! Lánykérés a pusztán Irta : Füry Lajos. KANADA KULCSHELYZETE AZ ENERGIATERMELÉSBEN A felhők olyan alacsonyan jártak, hogy majd a szilaj gulya szarván akadtak. Dél felé a nap is elővánszorgott a ködből és megbizsergette melegével a jószágot. Az ökörnyál közt még néhány légy is táncolt a verőfényben. Nagy, méla, őszi csend terült a pusztára Böszörménytől Nádudvarig. A gulyákat már behajtották, a renyhe ménes is szállásra ment, csak a szilaj gulya, meg a bikák darvadoztak a deresedő füvön. Vadlibák húztak Észak felé a puszta hátán terebélyesedő tócsákból. A vénasszonyok nyara a végét járta. Csak a gulyáslegénynek volt nagy a jókedve. Akkorát kurjantott most már másodszor, hogy a vérbenforgó szemű, megkoloncozott, városi bikák is felkapták a fejüket. A kutyák is bandzsítottak és emelték fülüket, hogy ugrani kell-e vagy nem. Rettenetes nagy kedve volt Szittyanós Daninak, kurjantott is még vagy kettőt-hármat, hogy az öreg gulyások megcsóválták a fejüket. t No e is most kergíítt meg. Pedig hát Szittyanós Dani, soha józanabb nem volt, mint most. Hogyne, amikor három évi katonáskodás után magamögött hagyta a nyíregyházi huszárlaktanyát és visszajött a civil életbe. Debrecen szabad királyi város a városi bikák mellé fel is vette gulyásnak. Aztán amikor megkapta járandóságát, a csizmát, meg a lábravalót, ráadásul a böszörményi cifra szűrt, akkora jó kedve támadt, hogy ott menten a városháza udvarán rikoltott volna. Pedig még csak eztán jött a java, a városgazda úr, azt mondta, hogy : No Dani remélem, most aztán mán asszony után is nézői. Tyhű, de nézett, miótátú hazajött a katonaságtól egyebet sem tett, csak nézett. Három év nagy idő, megnyőttek, megszípültek a jányok, de azért nem találta a párját, akit kiszemelt már régen magának, amikor a nyíregyházi istállóban lóőr volt, aztán fél éjszaka csak úgy foga közt dudorászva, járt a lovak közt. Dehát Böszörményben nem talált lányt, pedig volt elég, mint a rosta lika, talán még annál is több, de egy se Szittyanós Dani kedvére való. Hanem aztán a múlt héten kölcsönvett biciklivel átkerekezett Nádudvarba, a kovács vele szolgált Nyíregyházán, csak éppen egy évvel előbb szabadult. A műhely előtt iddogáltak egy kicsit, felelevenítve a huszáréletet, Talán két messzely bort ittak, aztán Dani i indult is vissza, mert nehéz volt a vizenyős, sáros füvön hajtani. Akkor látta meg a lányt. És akkor támadt a gondolata, azon minutumban. Ezt a jányt kereste, ha törik, ha szakad, de ez lesz a hitestársa egy életre. Megtámasztotta a kerékpárt és megállt a lány előtt. — Aggy egy ital vizet húgom, megszomjaztam. A lány rávillantótta a szemét és nevetett. — Ott a kút, igyék. Aztán már tovább is ment. Dani meg-vakarta az üstökét. Nem hiába nádudvari, ezek mind olyan rátarti, büszke jányok, no majd meglátjuk. A pótcsikó is nyakas, amikor a pusztárú behozzák, de mikor megérzi, hogy kinek a kezében van a pányva úgy megszelídül, mint a kezes bárány, aztán kézből lehet etetni, pedig előbb még tüzet okádott, rúgott, harapott. Huncutul mosolyogva, bajuszát csavargatta Szittyanós Dani, aztán egy ácsorgó gyereket elkapott. — Kinek a jánya-e ? A gyerek kabátujjába törölte az orrát. — A Banai Böske. Dani még mindig a kútnál állt és ismételgette magában. Böske. Banai Böske, nohát, majd ha az Isten is úgy akarja, mert én úgy, akko Szittyanós Daniné lesz nemsokára. Azóta, ha a lányra gondolt nem volt nyugta. Rityegtette a karikást, kurjantgatott akkorákat, hogy Mátáig is elhallatszott. Mondogatta is magába : No városgazda úr, vagy ez a jány, vagy sönki. Banai Böske, vagy szétverem a Hortobágyot. Fütyörészve ment az öreg számadóhoz. Mizsei János nyolcvan éve nem aludt ágyban és télen-nyáron a pusztán lakott. Ismert is minden élőt, csillagot, jószágot, növényt, időt, embert és történelmet. A kutyák megismerték a pusztai embert és csak úgy tisztességből acsarogtak Dani felé. — Adj Isten Mizsei Jani bátyám, én vagyok Dani innen a szilaj gulyától, azelőtt a bikáknál voltam, emlékszik még rám ? Az öreg a kutyákat csittitva, az állát vakargatta. — Böszörménybű ? A Szittyanós Gáspár legkisebbik fia vagy, oszt huszár 'vótá. Mit akarsz, kutyám nincs most eladó. Azzal már hátat is fordított az öreg és tovább faragta a gurgulyát. Dani eléje került. — Nagy tisztességre kérném Jani bátyám, osztán csak kedhe gyühetek, mint a pusztában legtapasztatabb, oszt legtisztőtebb pásztorho. —- A butéliát előhúzta a zsebéből és az orra alá nyomta. — Igyék egészséggel. Az öreg visszahökkent, aztán a törköly pálinka illata megbizsergette az orrát, meg az Ínyét. Megdöntötte az üveget. Kétfelé törölte a bajuszát, Aztán mégegyszer meghúzta, mintha csak a csillagokat akarná vizsgálni a derűs nappali égbolton. És csak akkor mondta. — Aujnye ez jól esött. Dani is húzott egyet. Az öreg fészkelődött a subáján, aztán fölemelte a fejét. —- No aztán mirül is vóna szó. Dani megvakarta a fejét, előre nyomta a kalapját, hogy a szemébe bukott, — Szerelmes vagyok. .. Az öreg összehúzta a szemét és bökdöste a szortyogó, halott pipát. —■ Oszt mi dógom neköm azza ? Legény vagy, hát ereggy, osztán majd tanász jányt magadho, vagy tán én komendájjak vagy a butelfészkös fenét akarsz ? Add még azt a kát, szinte vérré vátt bennem. Szittyanós Dani mondani kezdte. — Mizsei Jani bátyám ismer mindenkit a hortobágyi határban ügyi ? Az öreg bólogatott. — Hát ismeri e legszebb jányt Nádudvarban, a községi kúttá áttal. . . — A Banai Böskét kérdőd ? A legény rácsudálkozott. — Hát ösmeri ? — Szép jány, takaros, gazdajány, osztár. kérték mán, de kirakta az Üröm Jóska szűrét az ereszre, meg tavassza a Fertályon Ábrisét, Dúl Jani is csak kerűgette egy darabig. .. — Hát ezt a jányt én akarom. Osztán az a kérésöm, hogy ked bemenne és annak rengve és módja szerént beszíne rulam, oszt, hogy tiszteletűm töhetném-e, szóval tuggya mán Jani bátyám, ahogy szokás, ked a szavak bölcs embere, tegye meg nekem. Mert ez a bódogságom. A kisbojtár vigyázta a gulyát és az öreg Mizsi Jani számadógulyás éppen lámpagyujtásra beköszöntött a Banai házba. ‘— Jóestét adjon Isten. A venyige kesernyés füstje becsapott a konyhába és keveredett a friss tej szagával. Zsírban elrakott, lesütött disznóhúst ettek, búzakenyérrel, meg csalamádéval. Ismerték jól az öreget, tudták, hogy valami küldetésben jár, de nem kérdezték, az meg nem mondta. Jól bevacsoráztak. Beszéltek a termésről, a jószágról, az adókról, a következő télről, csak éppen a küldetésről nem. Mikor aztán már éppen illendően eljójszakáztak volna, az öreg Mizsei az ajtóból visszafordult. — Ja, mert csak azt akarom mondani még, hogy Debreceny szabad királi város uj gulás bojtárt szegödtetett. Most gyüt-t vissza a hu szároktú, káplár vót, oszt jókötásű leginy, üsmerem a családot Böszörménybül. Oszt, ha véletlenül erre tanána járni, hát egy ital vizet ne sajnájj tüle Böske. Hja a nevit nem is mondtam, Szittyanós Dani, no nyugodalmas jójcakát. így tudta meg Banai Böske, hogy a bicik lis legény Szittyanós Dani és hogy jönni fog Jött is Dani. Alig tudott aludni azon az éjszakán, amikor az öreg visszajött a küldetésből. Faggatta hogy vót, mint vót, íizent-e a jány, vagy legalább valami biztató jelet adott-e. — Nem adott a. De, hogy is adott vóna. azir lány, hogy húzóggyék, mentül jobban eszi a fene, anná jobban tagaggya. No de majd a többi mán a te dógod, osztán, ha a Banai Böske fejit bekötöd, hát csakugyan leginy vagy Szittyanós Dani. De ha csúfú jársz, hát bejárja a hír az égisz Hortobágyot, hogy Szittyanós Daninak is kiadta a Banai lány az útját és kiakasztotta a szűrét az eresz alá. Akko aztán mehecc világgá. Nehezen telt el a hét. Számolta a napokat Dani, végre aztán vasárnap ünneplőbe öltözött. Uj városi kalap, debreceni csizma, böszörményi cifra szűr a vállára vetve. Cibart is dugott a szájába, osztán beköszönt az udvarba. — Jó napot aggyon Isten, nagyon megszomjaztam, egy ital vizet kaphatnék-e ? Banai Böske elpirosodott, mint a paprika, hol a kötényét igazgatta, hol a seprőt támasztotta a falnak. — Tisztességgé gyüttem, Mizsei Jani bátyám mán szólott rúlam, Szittyanós Dani vagyok a pusztábú... Úgy mondta ezt a szót, hogy pusztábú, hogy Böskének lúbbőrzött a háta. Deli legény, hangja megdobogtatta a szivét, — Kenijjék bejjebb, majd hozok egy kártyával. (Folyt, a 3. oldalon.) ir\v, emum, nonapuK KozepKeien esemenyei, elsősorban pedig a szuezi csatorna lezárása rávilágítottak arra a bizonytalan helyzetre, amelyben Nyugateurópa, a valóságban azonban az egész nyugati világ van energiaellátás tekintetében. Az a tény, hogy a világ legiparosítottabb országainak gazdasági lete kényre-kedvre ki legyen szolgáltatva egy távoli sivatagban hősködő diktátorocskának hihetetlennek látszik, sajnos azonban igaz. Kanadának viszont meg van a lehetősége arra, hogy az egyensúlyt e téren ismét helyreállítsa és hosszú távlatra függetlenné tegye e nyugatot ellenséges, vagy legalábbis potenciálisan ellenséges területen átmenő gazdasági tápvonalaktól. Mi ez országban nem hunyhatjuk be a szemünket Nyugateurópa tüzelőanyag problémáival szemben. Ha ugyanis gazdasági életük hanyatlik, vele csökken a kereskedelem is. Mi pedig kereskedelemből élünk. E helyzet kihatással lehet még a tüzelőanyagban rendkívül gazdag Egyesült Államokra is, mert Európa ellátásának biztosítására kénytelen saját tartalékait felhasználni, ami végeredményében sajátja csökkentésére vezet. A múltban Kanada ellátása is más országoktól, elsősorban az Egyesült Államoktól függött. Szenünk van ugyan elég a következő 2000 évre, ennek legnagyobb része azonban Albertéban és az Atlanti tartományokban van, messze a sűrűn lakott ontariói .és québeci termelési központoktqL Ennek következtében a jelentéktelen széntermelésű Ontario és Quebec tartományok számára előnyösebb volt szenüket az Egyesült Államokból behozni, aminek folytán viszont a nyugati és atlanti tartományok széngazdasága nem lett oly mértékben kihaszlálva, mint ahogy lehetett volna. A szén ma is alapvető és nélkülözhetetlen tüzelőanyaga íz elsőrangú fontosságú acéltermelésnek. Ezenkívül ezt haszlálják a nagy épületek és sokezer kanadai otthon fűtésére is. Vagy szénfogyasztó a vasút is. Viszont mindig nagyobb mértékben használják fűtőanyag ryanánt az olajat és földgázt, sőt a vasutak is fokozatosan ittérnek a Diesel meghajtásra. Ezenkívül az autóforgalom évente 10%-al emelkedik és állandóan fokozódik a légiforgalom is. Vagyis benzin és olajszükségleteink nagyobb mértékben emelkednek, mint amilyen mértékben csökken szénszükségletünk. Húsz évvel ezelőtt Kanada csupán évi 1,500.000 hordó olajat termelt és nyersolajszükséglete 90%-át külföldről hozta be. E helyzet azonban gyökeresen megváltozott az albertai, valamint az újabban Saskatchewanban és Manitobában felfedezett olajmezők megnyitása által, amelyek következtében Kanada ma olajszükséglete 60%-át maga állítja elő. De ez még meg sem közelíti a teljes kihasználást .éspedig azért, mert egyes területeken még mindig gazdaságosabb az olajat tengerentúlról behozni, mint tankkocsikon szállítani Keletre a nyugati tartományokból. E helyzet azonban meg fog változni, kiépülnek az újabb olajvezetékek, amelyek a nyugati olajat a keleti piacokra szállítják. A már felmért nyugati olajtartalékok meghaladják a 2,500,000.000( billió) hordót. De az egész északamerikai kontinens, sőt az egész ismert világ egytagban levő legnagyobb olajtartaléka Északalbertában van az ú. n. Athabaska-i kátrány homokmezőkben. E te’ület Edmontontól Északra fekszik, nem is olyan messze, de nehezen hozzáférhető helyen. Az ott levő és a valóságban jzemmellátható olajtömeg még a legelkényeztetettebb olajmérnököt is ámulatba ejti. A becslések szerint e homokok 100-tól 300 billió hordónyi úajat tartalmaznak. A megoldandó probléma nem a szállítás, Jár ez is elég nagy nehézséget jelent, hanem az olajnak a romokból való kiválasztása. A kátrányos homokmezők legjobban úgy jellemezhetők, mint egy barnásszürke gumitenger, állománya olyan, mintha homokot és iszapot folyékony kátrányba áztatnának. Az olajnak e homoktól való kiválasztásálak kérdése több mint két generáció óta foglalkoztatja a tudósokat. Lehetséges, hogy egy uj centrifugális eljárás most kö:el jutott a rejtély megoldásához. A homok jelentőségét legjobban összehasonlítás által nérhetjük fel. Az Egyesült Államok megállapított olajtartaléka 32 billió hordó. A világ jelenlegi legnagyobb ismert olaj vidékének, a Közelkeletnek tartaléka 144 billió hordó. Az albertai kátrányíomokmezők a Közelkelet kétszeresét és az Egyesült Államok ;ízsveresét tartalmazhatják ! Nemzetközi válság esetén, amilyen például Északamerika tengeri blokádja lenne, kétségkívül megkezdenők ezen olaj kitermelést a költségekre való tekintet nélkül. Jelenleg nem vagyunk ilyen helyzetben. Viszont Nyugateurópa, Nasser jó/oltából i észben blokád alatt van és könnyen abban is marad-»-, hat az elkövetkezendő évek folyamán. Ez a helyzet kétségtelenül meg fogja gyorsítani a kátrányhomokmezők kihasználását, nem is beszélve a már működő olajmezők termelésének fokozásáról. Kanada energiájának másik főforrása a villamosság. A ■ejenkénti arányszámot véve alapul Kanada több villanyener- Tiát termel, mint a világ bármely más országa. Ennek forrása elsősorban vízierő. De ha volt is olyan idő, amikor azt hittük, hogy vízienergiánk elegendő szükségleteink fedezésére, úgy az mái a múlté. Az Ontario Hydro-Electric Power Commission a világ legnagyobb vízierővállalata a meglévő vízierők felhasználásának kiapadása következtében már a gőz útján való energiateimelés eszközéhez nyúl. Sőt, a federális kormánnyal való együttműködésben, amely mindenféle atom termelést íZigoi ú ellenőrzés alatt tart, már áttér az atomenergia kihasználásának terére is. Kanada jövője tehát: olajtermelés az autók, repülőgépek növekvő száma, továbbá fűtés céljaira és export célokra egy olajszomjas világ szükségleteinek kielégítésére. Ezenkívül uiániumtermelés békés célokra. Kanada a körülmények kényszerítő hatása alatt, amelyek ellenőrzésére csak részben van befolyása, uj energiakorszak küszöbét lépi át (C S ) Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek röpiratok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. 996 Dovercourt Road Telefon : LE. 6-0333
