Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-03-27 / 24. szám

KANADAI MAGYARSAG 3 VII. 24. sz. 1957 március 27. FIGYELEM ! FIGYELEM ! Újonnan jött Bevándorlóknak is 2 éves hitelt nyújt TORONTÓ ELSŐ ÉS EGYETLEN MAGYAR BÚTOR-ÜZLETE MAGYAROK LEGJOBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁSA PONTOS KORREKT KISZOLGÁLÁS • 5 évi garancia minden bútorra • Kiváló minőség • Olcsó árak • 2 évi hitel • Alacsony kamat Három jóminőségű komplett szoba $299.00 MI NEM HIRDETÜNK VALÓTLANT ! Föltétlenül tekintse meg üzletünket! Ingyen lakáskereső szolgálat. TELEVÍZIÓK — RÁDIÓK — GRAMMOFONOK MOSÓGÉPEK — GÁZ- ÉS VILLANY KÁLYHÁK MIND A LEGJUTÁNYOSABB ÁRON BLOOR HIRNITURE & APPL CO. 471 BLOOR ST., W. (a Spadina és Brunswick között) Tel.: WA. 2-6661 Nyitva mindennap reggel 9-től, este 9-ig. TULAJDONOSOK: GÁBOR LAJOS ÉS PÁLL ISTVÁN A KÉT “NAGY” TALÁLKOZÓJA A tavasz első napsugara lemosolygott a két államférfire, aki a Bermudák túristajárta szigetén keresi a gyógyszert a két állam között ütött sebre. Eisenhower elnök és Macmillan miniszterelnök, külügyminisztereik, Dulles amerikai és Selwyn Lloyd angol, jelenlétében, az első napon szívélyes hangulatban vocsaráztak és ott megbeszélték a tárgyalások napirendjét. Kiszivárgott hírek szerint a “tárgysorozatban” már is meg­egyeztek. A napirendre tűzött kérdésekben azonban nehéz lesz a megegyezés, de a két állam közötti barátság és hosszú időkön át tartó fegyverszövetség elegendő alapot adnak a békés és kölcsönös kompromisszumok nyújtásával történő megállapodáshoz. Az U.S. elnöke a béke embere, Macmilíannak pedig őrség­váltási céljai vannak, így ő inkább kéréssel jött, — reméljük, hogy a múlt és a jövő államai és állami érfiai helyesen rende­zik el a világ sorsát. Az elnök máris több atomszakértö meg­jelenését kérte Washingtonból, hogy nagyobb felkészültség­gel képviselje az Államokat.----------------------------—•—------------------------------­HA ÉN LENNÉK... A Star című torontói napilapban érdekes rovat nyílt a fenti címmel. Az olvasók beküldik rövid leírásaikat arról, ha ők lennének, — mit csinálnának. A legsikerültebb válaszokat leközlik és az írójuk két dollár jutalmat kap. íme mutatóba egy-két kívánság : “Ha én Harris pénzügyminiszter lennék, akkor több cuk­rot adnék az öregek teájába és kevesebb cukrot adnék a gyer­mekeknek, mert elrontják a fogukat.” Egy másik meg így ábrándozik : “Ha én lennék Ben Gurion, jól orrba veiméin Eisenhowert és azt tanácsolnám neki, menjen az Egyesült Nemzetekhez panaszra.” AZ "EURATOM" amely a hat vezető nyugateurópai ország atomenergia-ter­melését és gazdálkodását szabályozza a Schumann-tervhez ha­sonlóan, egyike békében a kialakuló uj, egységes Európa alap pilléreinek, háborúban pedig biztosíthatja a termelés egysé­gességét. Ezért nem csoda, hogy a szovjet sajtó felháborodot­tan tiltakozik a terv ellen, amely szerinte, támadó katonai célokat szolgál és Európát kiszolgáltatja az amerikai és nyu­gatnémet “monopolistáknak.” A szovjet a valóságban attól fél, hogy Németország egyesítése után, — ami napról-napra közeledik, — egész Európa úgy gazdaságilag, mint kultúrá­ban olyan gigászi hatalomra tesz szert, hogy a kommunizmus szellemi összeomlása még hamarabb következik be, mint az várható.--------------o,--------------/ MIÉRT NE? Most már Raymond Sheeler is tudja, hogy a bíróé az utol­só szó. Mikor megkérdezték tőle kihallgatásakor, miért veze­tett vezetői igazolvány nélkül, — szemrebbenés nélkül viszont­kérdezte : “Miért ne ?” — A bíró ennyit válaszolt a kérdésre : “115 dollár, vagy 12 nap, miért ne ? — A következő.” s.o.s.-----------o----- •«* Világ nagyhatalmai segítsetek rajtunk ! Erkölcsi kötelességtek ez a segítség, ha már prédául dobtatok oda bennünket az antikrisz­­tusi szellem csatlósainak. Hiszen már csak azért is megérdemelnénk Tőletek az erkölcsi és anyagi függetlenségünknek talpraállítá­­sát, mert majdnem tizenegy évszázad vihar­zó fergetegeibe'n védtük a Ny-ugat békéjét, nyugalmát, szabad fejlődését a barbár keleti ^hordák betöréseitől. Mindig mi voltunk min­denféle keleti Faltörő Kosnak az ütközője. Mindig a mi testünket fektettük keresztbe Nyugat kapujának a küszöbén akadálynak ; ugyanakkor mindig mi lettünk a Szabad Pré­da. Ez a hála, ez a köszönet testünk, vérünky egész létünk áldozatáért ! Nyugateurópa művelt népei állandóan az orrukat fintorították, ha magyarokról beszél­tek valahol azért, mert szerintük mi még nem tudhattuk elérni az ő kultúrszínvonalu­­kat. Hogyan is tudhattuk volna ezt nagy ál- Itaiánosságban elérni, amikor örökké fegyver­ében kellett állnunk az ő érdekeik; védelmében. Egyébként még azt a fáradságot sem vették maguknak, hogy megismerjenek bennünket közelebbről. Történelmünkről, földrajzi fek­vésünk különleges helyzetéről mitsem tudnak, csak magátólértetődően elfogadták vérünk hullását, házaink, templomaink sőt egész gazdasági életünk romokká válását. Ránkszabadították a barbár ázsiai hordá­kat azokkal a káini lelkű, csupán csak a külső civilizáció mázával bevont gangszterekkel együtt, akik ajkukon humanitást, emberi jo­gokat szajkóztak, holott szellemiségük, erköl­csi színvonaluk mélyen alatta áll még az er­dők vadjainál is. Pedig mennyi tudóst, művészt istenáldotta koponyát adott már ez a kis ország az em­beriségnek ! — És mennyi vértanút! — A Szabadság Vértanúit, fejükön láthatatlan tö­viskoronával. Minden idők szabadságvágyá­nak Vértanúit. Ezek az S.O.S. kiáltások azonban csak az olyan lelkiségű embereknek a fülében kelte­nek rezonanciát, amilyenek Amerika legen­­iásnevü elnökei voltak a dicsőséges szabad­ságharcok ideje alatt, mint a rabszolgákat fel­szabadító Lincoln Ábrahám. Csakhogy a Washingtonok, Lincolnok, Benjamin Frankli­­lok ideje belehullt a tegnap dicsőségébe an­nak minden erkölcsi értékeivel együtt. Ha Amerikának ezek az elnökei ma élnek, ha a trianoni konferencián nem Wilson elnököl, hanem pl. Washington György, akkor Ma­gyarország sohasem hull a hitleri Németor­szág karjaiba, mert nem ajzották volna fel reményeinket Hitlernek Nagymagyarország visszaállítására tett ígéretei azon egyszerű oknál fogva, mert Magyarországot Washing­ton György sohasem engedte volna feldara­bolni. Ábrahám Lincoln sem kötötte volna meg a yaltai egyezményt az oroszokkal soha, más nemzetek rabszolgasorsba való sülyesztésé­­nek hozzájárulásával. Végül Benjamin Franklin sem elégedett volna meg a dicsőséges, félisteneket teremtő í I 1 i| I BRETHOUR & MORRIS LTD. REAL ESTATE 1766 ST. CLAIR AVE., W. I 1 I Torontó leggyorsabban fejlődő és Kanada első ingatlanforgalmi központja. *Ha házat akar VENNI vagy ELADNI, hívja bizalommal^ magyar megbízottunkat : STEVE DALNOKIT RO. 7-3161 mmmmm mmmb? héroszi magyar szabadságharcunk lagázolá­­sánál, vérbefojtásánál a Szovjetuniót megbé­lyegző határozatokkal, félrevezető Ígéretek­kel, hanem saját életével, becsületével állt volna ki a síkra egy ártatlan nemzet szabad­ságának visszaadására. (Különösképpen, ha annak a nemzetnek rabsírba döntésében az ő nemzete is ludas.) A ma azonban elnyelte a tegnapot, a holnap elnyeli a mát s a holnap Ígérete kivétel nélkül mindenki részére bizonytalan. Mert minden idők legnagyobb abszolutuma Gautama Budd­hának az a mondásii, amely szerint: “jócse­lekedeteink úgy követnek bennünket, mint fényt az árnyék, de aki az ördög szájával szól, az ördög kezével cselekszik, azt gondolatai, tettei úgy követik, mint igavonó barmot az eke.” Ez a buddhista bölcsesség magában­­foglalja Krisztus Urunknak azon kétezeréves tanítását is, hogy : “amit nem kívánsz ma­gadnak, ne tedd embertársadnak sem.” Véletlen nincsen. Magyarországra, a ma­gyar népre állandóan visszatérő szerencsét­lenségeket, balsorsot sem lehet véletlennek nevezni gondolkodó embernek. Márcsak azért sem lehet véletlen, mert különben kételked­nünk kellene Teremtőnk igazságosságában. Mi magyarok is vérrel, a mások vérével, meg­hódításával szereztük országunkat ezer év­vel ezelőtt. Ezt a vért, amit a ma fejlettebb etikájú szemszögéből tekintünk, vissza kell fizetnünk nemzedékek, korszakfordulók őr­ségváltásainál. Azonban ez a maroknyi nép, amely ezer év viharaiban, szenvedéseiben is fenn tudott maradni, az ellenséges népek kö­röskörüli hullámveréseiben, hivatással lett ideküldve. Nagy szent hivatással, mely hiva­tásról ma még talán korai beszélni; különö­sen napjainkban és helyzetünkben anachro nizmusnak is hat. Mégis, ha a nyugati világ nem akar a mai Magyarország sorsára jutni — ne nevessenek a hatalmasok cinikusan, hi­szen nagyobb világbirodalmak is elsülyedtek már beteges kiteljesedésükben — segite­­niök kell azokon a nemzeteken, akiket az ő lelkiismeretlenségük, vagy indolenciájuk jut­tatott mai sorsára. Mentsétek meg lelkeinket és mentsétek meg a Ti leikeiteket ! Emese. KORAN KEZDI Richard Roberts, négyéves kisfiú eltűnt hazulról. Szülei és az oakvillei rendőrség min­dent tűvé tettek érte, míg végül az egyik rend­őr megtalálta a bank lépcsőjén ülve. “Bi akartam menni és egy kölcsönt felvenni, hogy játékot vásároljak magamnak” — menteget­te magát a kisfiú, miközben kézenfogva ha­zavezették. ÜZLETÁTHELYEZÉS A hamiltoni Center General Agency ezúton közli kedves üzletfeleivel, hogy irodáját a James St. 236 alól a King St., W. 86 szám alá helyezte át. Az iroda uj címe : Canadian-Europian Center General Agency. A magyarság szíves pártfogását kéri Mészáros Imre tulajdonos. wmm KÖZELEG A HUSVÉT SEGÍTSE HOZZÁTARTOZÓIT FORINT ÁTUTALÁS — RELIEF VÁMMENTES CSOMAGOK — IKK A — GYÓGYSZERKÜLDÉS Újra megindult a forint átutalás ! Fontos megjegyezni, hogy mindazoknak, akik az óhazában élő feleségüket támogatják, legalább 400 dollárt kell hazaküldeniük évente, hogy az Income Tax-nél 2.000 dolláros adómentességet kapjanak. 500—Forint $18.00 5.000.— Forint $170.00 50.000— Forint $1.600.00 1.000— Forint $35.00 10.000__Forint $330.00 100.000— Forint $3.150.00 MINDEN ÁTUTALÁS TELJES GARANCIÁVAL TÖRTÉNIK A Royal General Agency Központja 24.574/1757 szám alatt, 1957 április 1. hatállyal a következő rendeletet hozta : “Mindazok, akik 1957 április hó 20-ig bezárólag, HÁZ- vagy INGATLAN vételre, ÉPÍTKEZÉSRE, TATAROZÁSRA vagy ÁLLATÁLLOMÁNY BESZERZÉSRE utal­nak át legalább 5.000.— forintot vagy eníiél nagyobb összeget, az előírt árból 10% árengedményre jogosultak. Egy személynek maximálisan 100.000.— forint küldhető. ÖRÖKSÉGEK és HAGYATÉKOK átutalásával kapcsolatban kiadott 12.638/1956 ' számú rendelet szerinti kedvezményes díjszabás továbbra is érvényben marad.” §KKA VÁMMENTES CSOMAGOK BEFIZETŐ HELYE GYÓGYSZEREK MEGRENDELHETŐK, ÓHAZAI RECEPTRE IS FORINT BANKJEGYEK KAPHATÓK KÉRJE RÉSZLETES ÁRJEGYZÉKÜNKET! 1 ROYAL GENERAL AGENCY HOSSZÚ ÉVEK ÓTA A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN 269 SPADINA AVE,, TORONTO 2B, ONT., CANADA TEL.: EM. 6-7197 - EM. 6-7014 AMERIKAIAK ÉS VIDÉKIEK ÍRJANAK. ÖTVEN DOLLÁR A SZABADSÁG ÁRA Irta : Molnár János. A magyar-osztrák határon a rossz idő is szövetségre lé­pett a kommunisták gyilkos kormányával. A terror Magyar­­országon egyre fokozódik. Sokan menekülnek a hóhérok és az internáló táborok elől. A határzárlat pedig egyre szigorúbb, a tömeges menekülés megszűnt. A napi elkeseredett kis há­borúk megkezdődtek az emberéletért. Az uj menekültek a kommunista-szovjet kormány meg­erősödéséről beszélnek. Naponta akasztják fel a szabadság­­harcosokat és vetik börtönbe a munkástanács tagokat. A me­nekültek elé uj nehézségeket gördítenek. A szigorú ellenőrzés miatt egyre nehezebb lesz Nyugatmagyarországba beutazni és mindig veszélyesebb lesz megtenni az utat a határsávon át, Az újabb deportálási hullámoktól való félelmükben a szabad­ságharcosok mindent megkísérelnek, hogy szabad földre jut­hassanak. Világos nappal két fiatalember szaladt áfa határon. Az ogyik sántított, lábát a budapesti harcokban lőtték át. A fel­kelés elnyomása óta bujkált és lábát ápolta. Mikor már járni tudott egy barátjával együtt gyalog elindult Budapestről. Éjszaka harminc kilométert gyalogoltak, nappal pedig széna­kazlakban aludtak. Utolsó szállásuk az osztrák határtól alig ötven-hatvan méternyire volt, de ezt egyikük sem tudta. Mikor egy magyar járőr közeledését észrevették, egyenesen az oszt­ják csendőrök karjaiba futottak. A szabadságharcosok, akiket halál és deportálás fenye­get, a megerősített határzárt erőszakkal gondolják áttörni. Fegyveres kíséretet szerveznek, akik szükség esetén lövöl­­lözve vágják át magukat a határon. Ezek a tervek jellemzik ’egjobban azt a mértéknélküli kétségbeesést, mely némelye­ket még mindig menekülésre késztet. Most már nem jobb munkaalkalmat keresnek Nyugaton, hanem a halál karmai »101 futnak. j 'i : i A SZERETET NEM ISMER HATÁRT. Még egy oka van annak, hogy a menekültek nem törőd­lek semmi életveszedelemmel s ez az ok: vágyódás a közeli ozzátartozók után. Naponta hallunk szívfájdító története­iét. Az egyik osztrák csendőrőrs kétségbeesett felhívást ka­­ott Bécsből, ne hagyják a határon X. Y. menekültet vissza­érni Magyarországra. Ez a szerencsétlen ember elszakadt menekülés közben feleségétől és gyermekeitől. A várakozás yötrelmes napjain elhatározta, hogy visszatér családjáért. Alig- indult el a határ felé, mikor Bécsben jelentkezett fele­­ége és gyermeke. Az osztrák csendőrök természetesen nem udták megtalálni az apát a végtelen hómezőkön. A férfi nyil­án Magyarországon van, míg családja Bécsben türelmetlen­kedik, éppen most, mikor egy második menekülés kockázata nár roppant nagy. Minduntalan jönnek magyarok a határhoz, akik hozzá-, artozóikért akarnak visszatérni, de az osztrák hatóságok le­beszélik őket. Sokkal egyszerűbb a Vöröskereszten át össze­­lozni a szétszórt családtagokat. Mégis sokszor a legnagyobb gyekezet is céltalan. Andauban két kis gyermeket találtak, üknek szüleit menekülés közben agyonlőtték. A gyermeke­iét idegen menekültek hozták magukkal. EMBERCSEMPÉSZET, MINT UJ ÜZLETÁG. Mióta a vasfüggöny ismét lezárult, mióta az öreg határ­őröket ÁVÓ-s bérencekkel cserélték fel, mióta vérebek és csap­lak várnak a menekültekre, csak nagyon kevesen merészked­ik tanács nélkül az átláthatatlan határsávba lépni. Ezért a határ magyarországi oldalán uj üzletág virágzott fel. A me­nekülteket már Budapestről meghatározott vezetőkhöz irá­nyítják, akiknek címét már szerencsésen átvezetett ismerő­sök juttatják hozzátartozóikhoz. Az embercsempészet még abból a segédkezési hullám­ból származik, mikor a tömegmenekülés az egész határ kör­nyékét megmozgatta. Régen a parasztok tucatszámra szállí­tották a menekülteket lovas kocsikon a Rába hídjáig. Néme­lyik elfogadott egy kis borravalót. Mikor ez veszélyesebb lett s az idealizmus is alábbhagyott, a csempészek már busás fizet­séget kértek kockázatukért. Ma már százával vannak embercsempészek, akik becsü­letesen és tisztán dolgoznak. Mikor már osztrák területre ve­zetik a menekülteket, elbúcsúznak tőlük, s ha jutalmazása felől érdeklődnek, azt felelik : “amennyit önök könnyen nél­külözni tudnak.” Ezer forinttal megelégednek, de ha szegény ördöggel van dolguk, aki hálás köszönetnél nem tud egyebet i.dni, azt is elfogadják. De nem mindenkinek van szerencséje ilyen vezetőre találni. Vannak olyanok, akik 50 dollárt és ékszereket követelnek ? mégis a határnál cserben hagyják a menekülteket. Néme­lyik egyenesen az ÁVO-val köt üzleteket. Az Arbeiter Zeitung­ban olvashattuk annak a magyar erdésznek borzasztó törté­netét, akit egy lelkiismeretlen vezető az ÁVO-sok karjaiba vezetett. Húsz éves leányát agyonlőtték, őt magát kifosz­tották s átzavarták a határon. Mosonszentjánosnál egy buda­pesti nő nemcsak vagyonának nagy részét adta oda a vezető­nek, de pesti lakását is ráhagyta, mégis a határnál követelte aranyóráját is, s amikor anyjától örökölt egyetlen ékszerét nem akarta átadni, leszúrta és kirabolta. A gyilkost kedvező véletlen folytán tartóztatták le. _A pesti rendőrség tudomást szerzett a nő disszidálásáról s lakásán már ott találta a gyil­kos feleségét. Rövid körözés után a férjet is elfogták, ki töre­delmes vallomást tett a rablógyilkosságról. 7 De nemcsak emberrel kereskednek a magyar-osztrák ha­táron, hanem különböző árúcikkel is. A határszéli falvakban valóságos csempész piacokat tartanak. A magyar parasztok frissen vágott aprójószágot kínálnak és cserébe petróleumot, sót, borsot és elsősorban paprikát kémek. Egyideig osztrák részről eltűrték e csempészetet, nem akarták megfosztani a határszéli lakosokat attól a lehetőségtől, hogy magukat ellás­sák. De mikor ládaszámra érkezett Bécsbe a tisztított baromfi és nyúl, az osztrák hatóságok kénytelenek voltak beleavatkozni ez uj üzletágba. Most a vámőrök visszaküldik a csempészeket Magyar­­országra. Természetesen azok mind menekülteknek adják ki magukat, de a vámőrök szerint igen könnyű őket az igazi menekültektől megkülönböztetni. A menekültek ki vannak me­rülve és nem cipelnek tisztított baromfit bőröndjeikben. Csodálatos és borzasztó világ született a békés Bécs ka­pujától hatvan kilométerre.

Next

/
Thumbnails
Contents