Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-03-09 / 19. szám

VII. 19. sz. 1957 március 9.

4

KANADAI MAGYARSÁG

A LÁTHATATLAN ember

v Irta : GÁRDONYI GÉZA

XIX.

— Neveletlen!

— Miért ? — kérdeztem elbámulva.

— Bejössz : nem köszönsz. Kimégy : nem köszönsz. Csudálom, hogy az úr pofon nem törült.

Azzal otthagyott.

XXV.

Negyedóra múlva kilépett Csáth. Már akkor ott áll a lova fölnyergelten.

— Még egy lovat, — mondotta a lovásznak. — A Füst itthon van-e ?

— Nincs uram, — felelte az, — kivitték a legelőre.

— Hát akkor az öreg Balkánt.

— Nyergesen ?

— Nem.

Elővezették a másik lovat. Csáth intett, hogy üljek föl. Azzal megindult. Én utána.

Végigmentünk a hosszú utcán. Mindenfelől köszöntek neki. ö csak a kezét emelgette a süvegéhez.

Egyszer aztán hátrakiált :

— Zéta !

Melléje siettem.

— Jártál te az uraddal a császári palotában ?

— Sokszor, uram.

— Beszélj valamit róla, hogy miféle emberek azok ?

— Úgy tudom, uram: voltál ott követségben. Ezelőtt három évvel voltál ott, mikor hatezer font aranyat vettetek a császáron.

— Jól tudod. De lásd, a követeknek a szebbik arcukat mutatják. Úgy öltik magukra a becsületességet, mint az ünnepi ruhát. Én a hétköznapi pofájokról szeretnék valamit hallani.

Elmondtam neki, Theodoziusz gyönge, gyámoltalan ember : helyette a nénje kormányoz, a nénje meg egynéhány tanácsosra hallgat. Már láttam, hogy társalkodóképpen járat maga mellett.

A beszélgetés szünetében aztán így szóltam :

— Engedd meg, uram, hogy valamit mondjak, ami nem a beszédünkhöz tartozik. Mikor kijöttem tőled, uram, a cseléded figyelmeztetett, hogy nem köszönök. Hát én ezért bocsánatot kérek tőled, uram. Nem tudtam a szokást. Nálunk a rabszolga nem szólhat, csak ha az ura kérdezi.

—Nem baj, — felelte röviden.

Kiérkeztünk a méneshez. Ott egy alacsony deres paripát választott ki. Az volt a Füst. Azon kellett járnom. Mert Csáth nem tartotta illőnek, hogy a szolgája olyan magasan üljön, mint ő.

XXVI.

Visszatéret Csáth megállt a kapuban és ideadta a süvegét.

— Vidd be, — mondotta — és kérd el a feleségemtől a palotait.

A folyosón Emőke jött velem szemben. Látogatóra volt öltözködve : fehér ruha ; piros saru ; fátyol a haján ; a kezében lovaglóvessző.

Arnint meglátott, szinte megrohant és szinte haragos szemmel nézett reám : '

— Hogy kerültél ide ? Mért jöttél vissza ?

Ruhájából az a finom illat áramlott reám, amelyet Rika

királyné palotájából ismertem.

A kezemben levő süvegre pillantott. Megragadta a karomat és betolt egy félig nyitott ajtón a szobába.

Az ruhás szoba volt. A falakon köröskörül ruha lógott. A szoba közepén asztal és szék. Három rend páncél is állott egy rúdon.

__Mért jöttél vissza ? — ismételte türelmetlenül.

S olyan közel hajolt hozzám, hogy az orra csaknem érintette az orromat: mintha a szememből várná a feleletet.

— Akartam, — szóltam elszántan, míg a szivem malomként döbögött.

— Akartad ? Te magad akartad ?

— Én magam.

— Dehát miért ? Te szabad voltál. Apám azt mondja, hogy Priszkosz ajándékozott hozzánk. Most rab vagy.

— Én magam tettem magamat rabbá. Tudd meg, hogy elszöktem Priszkosztól. Levelet írtam az ő nevében. Mindezt csak azért, hogy visszajöhessek.

A leány nézett rám merően.

— Nem értelek. Miért cselekedted ezt ?

— Csupán azért, — feleltem a keblembe nyúlva, — hogy megtudjam : te adtad-e nekem ezt a rózsát ?

Bámulva, a szemöldökét öszevonva nézett a rózsára.

Aztán fölemelte a szemét:

— Nem.

Azzal még egyszer az arcomra pillantott. Hideg volt a pillantása, szinte fenyegető. Kiment a szobából.

Én is kitámolyogtam. Utána néztem, amíg csak láttam. Az egész világ összezavarodott a fejemben.

XXVTL

A következő napokban még erősebb sajtó alá került az

érzékenységem.

A cselédek közömbösek voltak irántam, amíg egyszerű görög fogolyként jelentem meg köztük. Megszokták, hogy foglyok változnak az udvaron, s mindössze annyi érdekelte őket, hogy előkelő származású vagyok-e és hogy várok-e váltságot ?

Amint megtudták, hogy az apám mezítláb jár és hogy soha senkinek eszébe nem jut az én kiváltásom, megszűnt az érdeklődés. Ilyen megjegyzéseket hallottam :

• — A kezed ugyan uras. No majd itt megvastagodik a

tenyered. ,

A másik:

— A haját is szagosítja. Köpi gondoskodjál reggel manduláié j-mosdóvízről.

Az említett Köpi vízhordó mindenes volt.

A harmadik :

— Nem szoktál-e selyem ágyon feküdni ? Mer itt azt

meg kell szoknod.

Erre mindnyájan röhögtek.

__Embertársaim, — feleltem nyugodtan, — mindenkor

örülök, ha jókedvet okozok nektek. De ne rosszakarattal tréfáljatok velem. Szomorú vagyok. Elhagyatottnak érzem magamat. Szolga vagyok, de szolgája leszek mindegyiteknek, aki kíméletet tanúsít irántam.

Egy percre elhallgattak. Azután a vízhordó szólalt meg először (egy nyomorék, sánta hun), akinek mindig tréfára állt a bajusza.

— Olyan urasan beszélsz, mint valami gyiák. Te talán a rovást is érted ?

— Tud ez mindent, — szólt közbe a horgasorrú cseléd, — ahogy az úrnak elmondta, hogy mit tud, csuda volt, de köszönni mégse tudott.

Erre mindnyájan kacagtak.

De a durva tréfálkozás csak akkor vált gyűlöletté, mikor azt látták, hogy engem Csáth magával hordoz. Napokig nem szólt hozzám egyik se. Ha köszöntem, nem feleltek. Ha feléj ök mentem, elfordultak.

Egyszer, mikor bemegyek közéj ök ebédelni, Rába aszszony, a szakácsnő csodálkozva szólott :

— Minek jösz te ide ? Azt hallottam, hogy ma az úrral ebédelsz !

— Aki beáll kutyának, — szólott Uzura, az ajtónálló, — ott a helye a gazda asztala körül.

— Érti ez a hízelgést, — fűzte tovább Karacs, egy soványképű fekete kazár, — úgy hajlong az úr előtt, mint valami római szenátor.

Hallgattam. Nem állok szóba velők, — gondoltam. A műveletlen emberek olyanok, mint az ebek : nem tűrik az idegent, amíg meg nem szokják.

De a szakácsnéval mégis jólábon kellett élnem : ő mérte ki a tányérba az ételemet. Hát akármilyen morcos volt is irántam, mindig szóltam hozzá egy-két jó szót. Amit adott, megköszöntem.

Akkor aztán reá is repültek a nyilak :

— Csak a javát neki, Rába néni ! — kiáltotta Uzura, — mert nagyon szépen köszön. Holnap már kezet is csókol.

— Elveszi Rábát feleségül ! — rikkantott Köpi.

Erre nagy kacagás támadt. Rába asszony idős hölgy volt már ; bajuszos, férfihangú és legalább is kétmázsás. A Köpi szavát napokig röhögték.

Persze, Rába asszony még dühösebben nézett reám, s bizony nem volt érdemes megköszönnöm, amit adott.

De azért megköszöntem.

— Beszélhettek, amit akartok, — mondottam, — én nem az ételt köszönöm meg, hanem a fáradságát. Az ételt a gazda adja, Rába asszony pedig foglalkozik velem akaratlanul is. Én ezt megköszönöm neki, ha elfogadja, ha-Aem.

Lehet, hogy urak is olvassák e bús soraimat, s talán csodálkoznak azon, hogy nem hagytam ott őket, vagy hogy másképpen nem segítettem magamon. De haj, nem volt az soha a nyomorúság láncán, aki nem tudja, hogy enni nemcsak szokás, hanem kénytelenség is. Az ember megeszi éhségében a fakérget is és megissza a pocsolyavizet is. S hogy a bibliai tékozló fiú egy vályúból evett a disznókkal, azon én nem csodálkozom.

Mindössze annyit tettem meg, hogy nem a konyhai asztalnál ettem, hanem kiültem a küszöbre a sánta Köpi mellé, aki utolsó szolga volt a háznál, s akire nem tudtam haragudni. Látszott rajta, hogy a tréfálkozás nem eszköze neki a bo- 3zantásra, hanem csak mulatsága.

A konyha előtt baromfiak tanyáztak. Azok között föl•íint nekem egy sovány és sánta fekete tyúk. Még csirke-korában elsántult szegény, hát nem ölték meg. de tán különben ?e került volna soha nyársra, mert fekete volt. A fekete csirkét oda szokták adni a táltosoknak. Az persze, hogy sánta volt, oda se kellett.

Hát mondom : ahogy ott eddegéltem a küszöbön, föltűnt nekem az a szegény kis tollas állat. Rút volt és szomorú. A 3zeme szinte állandóan rémületre volt kikerekedve. A taraja halavány. Azért költötte föl a figyelmemet, mert azt láttam, hogy minden tyúk vágja. Ha kivetnek valamit a konyhából s őt is odahajtja az éhség a többi közé, hol az egyik, hol a másik csíp rajta. Néha szinte sikolt szegény a fájdalomtól.

Bizonyosan azért gyűlölték a társai is, hogy fekete.

És ő csak megvolt egyedül, szomorú magányosan. A többi tyúk elment az istállók köré : vidáman, társaságban kapirgálfak. Az az egy ott maradt magányosan, a konyha közelében ! Csak akkor rebbent meg, ha ember közelített feléje. Olyankor ijedten sántikált tovább. Félt mindenkitől.

Milyen furcsa, gondoltam : az állatok között is van gyűlölt és üldözött, egyedül élő, némán szenvedő, mint az emberek között.

Dobtam neki a kenyeremből.

Eleinte meg-megrebbent minden dobásomtól. A szemén látszott, hogy azt hiszi, kővel dobálom. Nehány nap múlva azonban elmúlt az ijedsége. Megösmerte, hogy nincs tőlem mit tartania.

Aztán egyre közelebb merészkedett. Már látszott a szemén némi bizalom. Már tudta, hogy tőlem csak jót várhat.

S míg többi cselédtársam odabent beszélgetve evett, én azzal a tyúkkal társalogtam.

— Gyere kis tollas ördög, ne félj. Nesze ! Hopp : kapd föl!

Nem telt belé két hét, a tyúk a kezemből evett. Annyira

ismert, hogy mikor kiültem a küszöbre, egyenesen hozzám bicegett. Mellém állt. A szavaimra káriczálással felelt. Okosan is félelem nélkül nézett reám. Az ölembe is beleült és engedte, bogy simogassam, pedig a madárféle nem igen szereti a simogatást.

Az a tyúk aztán annyira szeretett engem, hogy reggelenkint mindig ott találtam magam mellett. Ült az ágyam alatt és várta az ébredésemet.

XXVIII.

Elmúlt a nyár. A sátorok városa megváltozott. Minden sátor mellett szénaboglya, szalmakazal. A kazlak közé ágakból, gerendákból istállót raktak. Oldalt vesszőfonás és magas földhányás. A tető szalma.

A sátorokra is több bőr került. A sátomyílást mindenütt ’óbőr vagy tehénbőr lógta be. Nappal félreakasztották ; éjjelre kellett.

(Folytatása következik).

^ KENNEDY TRAVEL BUREAU

3 ÖRÖMMEL ÉRTESÍTI VEVŐKÖRÉT, HOGY ISMÉT 3 ggLEHET CSOMAGOT MAGYARORSZÁGRA KÜLDENI.*

“ KÜLDJÖN MOST ®

UjjlKKA csomagokat szabad választásra szánt pénzkülde-| ményt, jutányos árú Dán csomagokat, mint például :h lib kávé, 1 lb csokoládé, 2 Ib margarin, 5 lb liszt, 5 lbg| cukor, 5 lb rizs $9.50

Bevándorlási ügyek elintézését vállaljuk.

Uj bevándorlóknak leszállított árú repülőjegyek ára g»BÉCS—TORONTÓ $226.80. Részletfizetésre is kaphatók.?

HAJÓJEGYEK, BIZTOSÍTÁS, ife

B HITELES FORDÍTÁSOK, STB.

Bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk. Ins

i

1

I

I

1

1

Bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk.

KENNEDY TRAVEL BUREAU

296 QUEEN ST., W. TORONTO, ONT. Telefon : EM. 4-8636 — EM. 4-8815

i

1

1

1

I

R

I

Tanulj Kanada vezető szakiskolájában

Légy fodrász !

Ha Amerika legnagyobb fodrászati iskolájában tanulsz, melyből a kiváló szakemberek ezrei kerültek ki, nagy lehetőségeid kínálkoznak, szép, megbecsült, jólfizetett foglalkozásod lesz. Ingyen katalógus. Nappali és esti tanfolyamok. Érdeklődés írásban vagy személyesen : MARVEL

HAIRDRESSING SCHOOL 358 Bloor St., W., Toronto.

Ontario területén fiókok Hamiltonban és Ottawában.

GYÓGYSZERKÜLDÉS

LÉGI POSTA UTJÁN MEGINDULT INTERNATIONAL PHARMACY

WA. 3-1882 537 COLLEGE ST. TORONTO, ONT.

Magyarul levelezünk !

summái

DR. GLAUG JÓZSEF

volt nagybecskereki ügyvéd. Kanadai közjegyző. Közjegyzői munkát, fordításokat, hitelesítéseket, tolmácsi szolgálatot vállal, kereskedelmi-, jogi- és pénzügyi természetű ügyekben útmutatást ad.

455 SPADINA AVE. (Room 209.)

WA. 2-5122

Hivatalos órák : d. e. 9—1-ig, d. u. 5—8-ig.

ff

I

I

SWISS UNITED WATCHMAKERS

382 BAY ST. TORONTO

Telefon: EM. 8-2863

MAGYAR MESTERVIZSGÄZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással, Minden javítást a precíziós Watch- Master gépemmel ellenőrzők.

Javítások egy évi jótállással.

E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap!

MAGYAR

KÖNYVEK

Szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos szakkönyvek szótárak, nyelvtanok.

CONTINENTAL BOOK SHOP

Tulajdonos: E. Schulz.

463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 Kérje nagyválasztékú könyvjegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható

J Igazi óhazai hentesárút,

; minden időben friss húst, fűszer és csemege árút

{magyar üzletben vásároljon ! 628 COLLEGE ST.,

\ Tel.: LE. 5-6242 5 Tulajdonos :

j KRASZNAI KÁROLY

i IKK A és DÁNIAI vámmentes ségéíycsomagok, pénz és 1 mindenfajta orvosság küldése az óhazába.

Hajó- és repülőjegyek, fordítások, biztosítások

LADÁNYI ZOLTÁN

808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347

Főképviselet :

ALEX A. KELEN LTD.

Mansfield St. Montreal, Que.

DK . PŐZEL ISTVÁN

volt budapesti ügyvéd tájékoztató irodája.

Jogi és kereskedelmi természetű ügyekben útmutatás. Közjegyzői munkák, forint küldés, fordítások, tolmácsi

szolgálat.

463 SPADINA AVE., TORONTO, ONT., CANADA Teh: WA. 2-8827

HALLGASSA EURÓPÁT

NÉMET RÁDIÓVAL

• 1 évi jótállás ® Könnyű fizetési feltételek

RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JAVÍTÁS Gyors — jó — olcsó szolgálat

FRED STEHER

* Magyar fodrász üzlet a

í LAURENZA : BEAUTY SALON

673 Spadina Ave. j (Sussex sarok) WA. 3-6826 Tökéletes hajápolás, mérsékelt árak. Tulajdonos : DÓMJÁN MÁRIA.

AUTÓTVEZETNI tanuljon az

ALPÁR

SOFFŐR ISKOLÁBAN 161/a King Street W Toronto, Ont Telefon:

EM. 4-2663 RO. 9-1931

Magyar borbély dolgozik az

AVENUE BARBER SHOP

üzletében.

403 Spadina Ave., Toronto Egyszer próbálja ki meg lesz elégedve

418

COLLEGE ST., TORONTO. 6 ház a Bathursttól Keletre

WA. 1-5831

^^AA^VWVVVWVVVVVVVS^VWVVWVVVVVS^

ön tud már autót vezetni?" Ha nem, úgy tanuljon a

BESTWAY

DRIVING SCIIOOL-NÁL óránként $3.00 353 College St. Toronto Tel.: WA. 1-1482 Lakás : LE. 4-7307

14 és 18 karátos európai karika-, gyémánt- és brilliánsgyűrük, világmárkás órák részletre is.

TIME JEWELLERS

ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzletében.

776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet !

INCOME TÄX

KÖNYVELÉS, KÖNYVVIZSGÁLÁS. Telefonáljon este

SÁNDOR

GROSSMAN

ST. 8-3276 L. M. HARRIS Accountant, Auditor.

Fred Wagner, magyar

BORBÉLY ÜZLETE 987]/2 Bloor St., W. (hátul a Cigar Store-ban)

Hajvágás 75 cent, menekülteknek 50 cent.

VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA

THOMAS S. NEWMAN C. A.

{ Smith. Winston & Wolman

! Chartered Accountants «

5 85 RICHMOND ST. W.

\ EM. 3-4414,

*

4

Este: LE. 4-4647

Háza-1 «L

VEGYE IGÉNYBE RUHA-KÖLCSÖNZŐ SZOLGÁLATAINKAT

^érfiruhák bérelhetők mindkét üzletünkben,

nőiruhák csak a Yonge St.-en.

CANADA S! FIRST NAME (N

FORMAL RENTALS