Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)
1957-01-05 / 1. szám
VII. 1. sz. 1957 január 5. CawutUi* ^tot^vUatu 996 Dovercouri itoad, ÍUíonio. Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 La p t u la j t io nos- f ősze r készt ő: KEN ES El F. LÁSZLÓ Megjelen k minden szerdán és szombaton, '/.erkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto eg vés s/>í m ára 10 Cent. Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 Amerikában : egész évre $8.50 fél évi-e $5.00 .! s hét - ey nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk viss a még külön felhívás, vagy portó költség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief ur.d Publisher LÁSZLÓ F. KENESEJ Published at 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Phone : LE. 6-0333. * mm mm mm mm mm ■ 'mm "mm mm ■ :mm mmmm mm. "mm. 'mm. mm mm MENEKÜLTEK KÖZÖTT CAMP KiLMERBEN Az elmúlt héten a Camp Kilmerben dolgoztam, mint tolmács. Ez a legalkalmasabb hely, ahol az ember közvetlen beszélgetésbe kerülhet az uj jövevényekkel. Percről-percre meggyőződhet mindenki, hogy Istennek tetsző munkát végez ma, akinek megnyílik a szive és segít ezeken a sorsüldözött honfitársakon. Lehetetlen könnyek nélkül végighallgatni, egy-egy magyar életregénynek is beillő történetét. Szomorú helyzet, hogy senkinek nem volt ideje, hogy az amerikai rokonaik, barátaik, ismerőseik címét magukhoz vették volna, de ki is gondolhatott volna az orosz bevonulás pillanatában arra, hogy menekvésének Amerika lesz a vége ? Nagy segítségünkre volt az én országos ismeretségem. Ha valaki a városra emlékezett, én amnnal felkutattam a telefonkönyvekből az illetőt, ha annak nincs telefonja, a papokhoz, egyleti vezetőkhöz fordultunk és félórán belül már vissza jött a hívás. Csupán tegnap este 2 óra leforgása alatt 11 ilyen esetet sikerült lebonyolítani, mindannyiunk örömére. Detroit, Chicago, Los Angeles, San Francisco, South Bend, Clifton, Ookland, New York, Perth Amboy voltak a sikeres városok. örömmel állapíthattam meg, hogy menekült testvéreink intelligenciáró1, kristálytiszta életfelfogásról tesznek tanúbizonyságot. Ezek nem nyilasok, de nem is kommunisták, ahogy sokan szeretnék beállítani őket. Ez az embertípus egy eddig egészen ismeretlen életfilozófiát rejt magában. Határozottan ámíthatom, hogy ennek az uj életfelfogásnak az úgynevezett Nyugat is nagy hasznát fogja venni. Munkám után bementem a szórakozó terembe, ahol az e’osztásra várakozók százával tömörülnek össze, itt zene, sakk, bdliárd, olvasás és egyéb szórakozás van számukra. Közben kávé, Pepsi Cola, sütemény áll mindenki rendelkezésére. Nem tudom miért, de pillanatok alatt azon vettem magam észre, hogy vagy ötven személy kövpontja lettem. Ugylátszik megnyertem tetszésüket, bizalmukat, sőt mondhatnám barátságukat is. Kérdésekkel halmoztak el engem, én meg őket... Tőlük két kérdés általános. “Miért nem kapott segítséget Magyarország Amerikától és a Nyugattól ?” És “Mi van odahaza ?” Mit és mennyit tudunk mi az egész magyar tragédiáról ? Aztán én álltam elő kérdésekkel. — Mi késztette a magyar diákságot és a munkásságot erre a határtalan bátorságra ? Válasz : — Erre senki sem tudna határozott választ adni. Jött, tíz év óta volt ez esedékes. Az első naptól kezdve, amikor a kommunizmus uralomra kapott hazánkban — mondotta egy magyar. — A leírhatatlan nyomor, a magyar népre bilincsként rakott, az idegen szellemet kiszolgáló terror” — szólt közbe egy másik. Hála Istennek a magyar nép 10 év alatt megtanulta, hogy a kommunizmus hipokratizmusra, hazugságra, becstelenségre van felépítve, aminek szintén el kell pusztulnia, mint mindennek, ami nem magyar szívből ered. A kormányzást idegen szellemet prédikáló, idegen elemek birtokolták. Nem a mi népünket, hanem egy hamis Istent, a sztálinizmust szolgálták ki. Amikor a Szovjetunió elkövette a saját magára halálthozó sztalinrombolást a magyar nép volt az első, amely rájött, hogy itt az idő a cselekvésre. Nem volt ott vezér, de erre nem is volt szükség. A nép lelke ébredt fel és nem izmusok, hanem a tiszta szent Szabadság vágya kapott erőre. Amikor azon a bizonyos napon híre ment, hogy a diákságnak előbb engedélyezett szabad felvonulását visszavonták, a munkásság pillanatok alatt letette szerszámait. Rendben van, ha a diákság nem vonulhat fel, felvonulunk mi a magyar munkások. Az én munkahelyemen egyszerre 173 munkástársam tette le a szerszámot. Fiúk, ütött az óra. Indultunk. Ez volt a kezdet. így beszélnek a Szabadságharc dicső fiai. Zilahy Sándor. ANADAi Notesz KANADAI MAGYARSÁG FELNŐTTEK OKTATÁSA-----------o-----------ANGOL TANULÁS. Aki Kanadában, vagy az Egyesült Államokban él, annak meg kell angolul tanulnia ahhoz, hogy a társadalom egyenrangú tagja lehessen. Az, aki nem beszél angolul, sok mindentől, amit Amerika nyújt, megfosztja magát. Különösen, ha gyermekei vannak, akik előbb-utóbb angolul fognak beszélni, rendkívül fontos, hogy addig is, amíg a gyermekek uj hazájukban saját szárnyukra ke’nek. megértse problémáikat és azokban cüztozhasson. Ahhoz is, hogy állást kapjunk, kell tudnunk angolul, főleg ha olyan foglalkozásra vágyunk, amelv képességeinknek és gyakorlatunknak megfelel. Ha valaki megtanul angolul, nem azt jelenti, hogy hűtlenné válik magyar anyanyelvéhez, hogy elvesz a magyar kultúra számára, vagy meglazítja a honfitársaihoz fűző szálakat. Ne felejtsük el, hogy Amerika sokféle nemzetiségből forradt egybe és hogy az angol nem egyéb, mint a közös nyelv, amely révén a különböző anyanyelvű csoportok egymással érintkezhetnek. Azzal, hogy megtanulunk angolul, csak gyakorlati követelménynek felelünk meg. mindennapi feladatainkat megkönnyítve. Sok embernek megadatott az a tehetség, hogy attól, hogy maga körül hallja a beszédet, ráragad az idegen nyelv, de sokan nem ilyen szerencsések. Mindenképpen, a leggyorsabb és leghelyesebb módja a nyelv tanulásnak, ha angol tanfolyamra iratkozunk be. Elkerülhetetlen, hogy kezdetben ne okozzon nehézséget a megfelelő szókincs hiánya és a nyelvtani szabályok útvesztője. Ez azonban ne tartson vissza attól, hogy elfogulatlanul, tartózkodás nélkül, igyekezzünk angolul kifejezni magunkat. A legbiztosabb módszer a nyelv elsajátítására, ha mindig ezen a nyelven beszélünk és ne habozzunk, ha nem találjuk meg mindjárt a legmegfelelőbb szavakat. Ne zavarjon az sem, hogy kiejtésünk nem tökéletes. A legtöbb ember, aki 20 éves kora után tanul meg uj nyelvet, idegen hang.sullyal ejti ki a szavakat. Semmi fontossággal sem bír ; sőt gyakran megesik, hogy áz idegenszerű kiejtés tetszik az embereknek. A legtöbb városban ingyenes angol tanfolyamokat tartanak fenn a nyilvános iskolákban esténként, sőt néha nappal is. A helyi “Board of Education”-tól, egyházunktól, egyletünktől vagy a legtöbb jóléti intézménytől megtudhatjuk, hogy hol van a tanítás. (Canadian Scene). A 'Young Men’s Christian Association-nak Kanada összes főbb központjában van fiókintézete. Tagjai lehetnek fiúk nyolc éves kortól kezdve, továbbá az összes férfiak faji és vallási különbségre való tekintet nélkül. Az YMCA célja a fiúk testi és szellemi képességeinek fejlesztése. Keresztény szellemben vezetett tevékenysége keretében tagjai sok újat tanulhatnak. Uj barátokat is szereznek, szélesítik látókörüket és kifejlesztik egyéniségüket. Torontóban a West End YMCA-nak, 931 College Street (LE. 6-1166), számos ujkanadai tagja is van. Stan Gural és Bili Dorrieott, akik ezúton kérnek fel mindenkit a szervezetbe való belépésre, az érdeklődőknek szívesen megmutatják az YMCA összes helyiségeit és elmagyarázzák annak tevékenységét, valamint a tagsággal kapcsolatos kérdéseket. Aki három hónapnál rövidebb ideje érkezett Kanadába 90 napos ingyenes tagságra tarthat igényt a West End YMCA-ban. Egyik legtevékenyebb csoportja a Young Men’s Service Club, amely közhasznú tevékenységet bonyolít le úgy magában a szervezetben, mint azon kívül. Fafaragó műhelye és fényképészeti célokat szolgáló sötét kamrája különösen népszerűek. Azok számára, akik az angol nyelvben akarják magukat tökéletesíteni, délutáni nyelvtanfolyamokat tartanak férfiak és nők részére, valamint időnkénti szónoki tanfolyamokat, amelyek elvégzése sok uj kanadait segített jobb elhelyezkedéshez. Szombatonkint a 16 és 20 év közöttiek részere tánc, az idősebbeknek pedig kártyajáték és más szórakozások vannak a műsoron. Az YMCA által nyújtott sportlehetőségek páratlanok. Hivatásos testnevelők és trénerek tanítják a tagokat tornára, judora, boxolásra, testedzésre és életmentésre. Az épületben uszoda, kosárlabda, hockey és volleyball rtálya is van. mit írnak mások? A Münchenben megjelenő' “Magyar Kurír” című menekült tájékoztatóból közöljük az; alábbiakat : MAGYAR MENEKÜLTEK TÖMEGES HÁZASSÁGKÖTÉSE A torontói napilapok közlik Schiszler József magyar menekült fényképét, aki Kolorédi Valériával a múlt héten Whitby-ben házasságot kötött. A fiatal pár Torontóba akart utazni, hogy itt 12 más magyar menekült párral együtt kössön házasságot, de utazásukat félbe kellett szakítani, mert ? menyasszony az út alatt erős autó-betegséget kapott. Végű1 is visszatértek Whitbybe s ott kötötték meg a házasságot. A fiatal pár két héttel ezelőtt érkezett Kanadába. TÁMOGASD A “MAGYARSÁGOT !” a szabad világ legbátrabb hangú, pártokon felülálló magyar lapját ! “’Sztálin szobrát ledöntöttük. Elégettük a Szabad Nép 11 éve összegyűjtött hazugsággal telitett termékeit. A párthelyiségeket feldúltuk. A hírhedt ÁVO pribékjeinek egy részét kiirtottuk. Nem hagytunk sehol egy vöös csillagot. Szétvertünk mindent, ami az elmúlt 11 esztendő átkos emléke volt. Ezek forradalmunk látható jelei, de egyúttal jelképei is. Forradalmunk egy uj világ szent akarásával indult, csak a szovjet beavatkozás tette rombolássá. Mi nem akartunk mást, csak szabadságot, amihez minden népnek joga van. Azt akartuk, hogy szűnjön meg az emberi jogok lábbal tiprása, a gazdasági kizsákmányolás, a politikai terror, a hazugsággőz, mely mindent eltakart és a párt és rendőrség féktelen terrorja. Az egyetemes magyar néppel indultunk harcba az emberiesség, a becsület, az igazság, a teljes szabadság és az igazi testvéri szeretet diadaláért. A legelső sorokban azok harcoltak, azok féktelen dühe fordult a kommunista rendszer minden változata ellen, akiket legjobban megcsaltak. A nemzet minden rétegét képviselő ifjúság és a munkásság vitte a forradalom zászlóit. Forradalmunkat a 11 éves szovjet megszállás és végül e gyűlölt hatalom hadseregének fegyveres beavatkozása tette igazán nemzeti szabadságharccá. A Szovjetunió gazdasági kizsákmányolása, a magyar szellemiséget elnyomó nacionalista terrorja ébresztette fel egész népünkben a nemzeti öntudatot. Ebből a felébredt nemzeti öntudatból táplálkozik forradalmunk és szabadságharcunk legyőzhetetlen ereje. Tizenegy esztendei megszállás minden keserve edzette meg nemcsak a férfiak izmait, de az asszonyok és gyermekek lelkét is olyan keményre, amelyet még ma sem tud megtörni a páncélosok acélfala. Forradalmunk és a tőle elválaszthatatlan dicső szabadsagharcunk felkiáltójel, a szabad világ részére. Nem tudjuk elviselni a szabad világ lassan ébredő lelkiismeretét, az áldozatok egyre növekvő mértékét, a szabadság ügyének világárulását. Nemzetünk áldozata nem lehet hiábavaló. Az emigráció magyarságának is mindenekelőtt azzal kell tisztában lennie, hogy az elmúlt hetekben kioltott sok ezer magyar élet, a méihetetlenül sok kiömlő drága magyar vér elmosott mindenfajta politikai jogfolytonosságot. Nincs többé 1947, most már 1956 van. 1956 harca a Nándorfehérvár-i, a Rákóczi féle felkelés és 1848-i szabadságharc keserves küzdelmeinek jogfolytonosságára épül. Most a magyar nép egyeteme vette kezébe sorsának irányítását pártok és vezérek nélkül. Ezt az egységünket itt a szabad földön is meg fogjuk őrizni. Szükségünk van arra, hogy segítsék emigráns hivatásunkat azok, akik esztendők tapasztalataival rendelkeznek. De határozottan leszögezzük, hogy csak olyan segítséget fogadunk el, ameTy mögött nem az elveszett pozíciók visszaszerzésének rejtett szándéka, hanem forradalmunk és szabadságharcunk diadalrajuttatása áll. Uj Magyarország született a forradalomban és a szabadságharcban, amelv uj szellemet követel a közéletben is. Ordas Iván.” Hallod-e az otthon kérő hangját ? Feleltél-e mar ? Adtál-e már ? Adományaidat juttasd el a Hungarian Relief Fund-hoz ! Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címváltozásuk esetén az előző címüket is közöljék kiadóh fatalunkkal. ORVOSSÁG ÉS élelmiszer ma6yarorszAgra a magyar hatóságok hirdetménye értelmében teljesen vámmentesen küldhető. A szállítás Becsből történik. Kikézbesítés 3—4 nap alatt. Kérjen árjegyzéket! GIFT PARCEL CENTRE TO HUNGARY 7Ä1 OI T F. F! \T Cnr TIT 'TVYD/YXTrr/'k MAGYAR PASSIÓ összeállította : Béla deák. IV. III. Jelenet. (Szin az előbbi, másnap reggel. A harcizaj most már távolabbról hallatszik. Hordágyakon néhány orosz sebesültet cipelnek át a színen. Néhány égő ház még bevilágít a színpadra.) Orosz parancsnok : (A községháza épülete felé tartva a komisszárhoz.) Maga is csak pofázott elvtárs, de intézkedései semmit sem érnek. Se krumplitisztítók, se úti munkások, se asszonyok. Mi van magával ? Szívbaja van tán ? Hát nem tud házkutatásokat tartani .és rekvirálni ? Tartóztassa le a községi tanács tagjait. Állíttassa elő a betegeket is és válogassa ki személyesen, hogy ki kaphat felmentést a munka alól. A legtöbbje úgyis csak szimulál. (El a községházába.) Komisszár : (Dühösen intézkedik a magához intett orosz katonákkal.) Minden utcán három járőr menjen végig. Idehajtani az összes embereket. A betegeket is ki kell dönteni az ágyból. (Int két géppisztolyos katonának.) Hozzátok ide Rokcvszkyt. ő a felbujtó. Ellenünk lázítja a községet. (El a községházába, de néhány perc múlva visszajön.) (Az orosz katonák lázasan tevékenykednek. Embereket rugdosnak maguk előtt. Járni alig tudó betegeket lökdösnek a földön. A két géppisztolyos katona hozza Rokovszkyt.) Komisszár : Maga a felbujtó ugye ? Merészeli tagadni ? Rokovszky : (Sápadtan.) Én nem vagyok felbujtó, én mindenben a párt utasításai szerint járok el, nekem Moszkvából van parancsom... Komisszár : Elég, nekem ugatsz kutya, hogy honnan van utasításod, aki harminc éve arra várok, hogy mikor jöhetek ide leszámolni ezzel a bandita néppel. Lazító vagy, a vörös hadsereg ellensége ! Tudod mi jár ezért ? Lógni fogsz kutya az útmenti fán. Hol van a községi tanács ? Rdkovszky : (Konokul hallgat.) Komisszár : (üvölt.) Hol van a községi tanács, nem hallasz kutya ? (öklével belevág Rokovszky arcába és iitni-verni kezdi.) Rokovszky : (Az ütésektől szakadozottan.) Nem tudom, elszöktek. .. nem tudom hova... nekem nem mondták meg... csak elszöktek, mert ezt nem birták tovább. A katonák sem tudták megtalálni őket. .. hát hogyan tudjam én... Komisszár : Nem tudod kutya ? Úgy, szóval nem tudod ? (Megint űti-veri Rokovszkyt, rugdalja, ahol csak éri.) Rokovszky : (Sírva.) Dehát biztos-elvtárs, hogyan feledkezhet meg ennyire magáról, hiszen egyenlőséget hirdetünk. Embert kínozni, veréssel vallatni ? Hiszen mi azt hirdettük, hogy ez a letűnt rendszer módszere volt. Ezt nem veheti magái a a nepköztarsasag! Ilyet nem lehet elkövetni a humanitás ellen... Komisszár : (Közbevág.) Mit pofázol, humanitás ? Hol van a községi tanács ? Szóval nem mondod meg. Na majd mindjárt más módszerhez fogunk. Ez egy kissé humánusabb lesz. Hozzád sem nyúlunk többet, azt Ígérem neked. (Valamit súg az egyik orosz katonának és az vigyorogva elmegy. A komisszár cigarettázva sétál fel és alá, míg az imént elküldött orosz visszatér Rokovszkyméval. Az asszony, amint meglátja véresre vert férjét sikoltozni kezd. A komisszár int a katonáknak.) Leszedni a ruhát róla. (Még két katona kell, mert nem bírnak az asszonnyal. Mindez természetesen a községháza kapuja mögött történik. Onnan csak a dulakodás zaja hallatszik ki a katonák káromkodásaival meg az asszony sikoltozásával. Az előtérben csak Rokovszky áll a komisszár előtt két orosz kisérőjével.) Rokovszky : ( A felesége segítségére akar sietni, de puskatussal vágják fejbe. Vízzel kell újra eszméletre locsolni.) Komisszár : Na látod kutya, most gyönyörködhetsz a feleségedben... Na hol van a községi tanács, Rokovszky elvtárs ? Rokovszky : (Hörögve.) Nem tudom ! Mindenre esküszöm, nem tudom. Elbújtak valahol a pincékben. Öljetek meg engem, de a feleségem engedjétek szabadon. Megmondanám0, esküszöm, hogy megmondanám, de nem tudom. Komisszár : Hát jó. Lehet, hogy megszöktek s te nem tudod. De azt bizonyára tudod, hogy hol rejtőznek az asszonyok ? Eddig még egyet sem láttunk a feleségeden kívül. Vagy tán ők is mind elmenekültek a németekkel ? Vagy az ő rejtekhely tikét sem tudod, Rokovszky elvtárs ? (Int egy ferdeszemű mongolnak, hogy mehet a sikoltó asszonyhoz. A kínai vigyorgó pofával megy be a községháza kapuján. De a komiszszár megfogja még a vállát.) Komisszái . Pádásgyik tovaris... (Rokovszkyhoz.) Na hol vannak az asszonyok ? Azt sem tudod ? Rokovszky: (Kidülledt szemmel.) De... de... azt tulom... Komisszái . (Hangosan nevetve.) Na csakhogy valamit mégis tud Rokovszky elvtárs. Na kérem, gyorsan ki vele, mert ez a katona már nagyon türelmetlen, nem tudom sokáig tartóztatni ... Rokovszky : Megmondom, csak engedjétek szabadon a feleségemet... ott vannak a török pincében, az öreg templom pincéjéből van a lejárat, félre kell húzni a követ. .. most már tudtok mindent, engedjétek el a feleségem. Komisszár: (Int a katonáknak, azok futva mennek az asszonyokért. A mongol be akar menni Rokovszky levetkőztetett felesegéhez. Rokovszky ráugrik, de puskatussal agyonverik. A többi katonák egy-kettőre hozzák a jajveszékelö sikító megtépázott asszonyokat, lányokat. Közülük egyesek letérdelve kérnek kegyelmet, de a brutális hóhérok az ilyeneket a hajuknál fogva vonszolják s közben állatian vigyorognak.) (Füry Lajos : Árva Magyar János.) FÜGGÖNY. Megjegyzés : Az első három jelenetet Füry Lajos : Árva Magyar János c. legényéből ültettem át színdarabra. Kissé hosszúnak bizonyult. Ahol nincs annyi szereplő, mint amit ez a rész igényelne, azok részire írtam egy hasonló tárgyú első jelenetet, amely egyesíti magában a három első jelenet lényegét. Kevés szereplő esetén tehát az első három jelenet azzal (IV. Jelenet) helyettesíthető. Ahol sok a szereplő és nagy a lelkesedés, ott az első négy jelenetet együtt is elő lehet adni. (Folytatása következik). A Kanadai Magyarság a te lapod! Olvasd, terjeszd és szerezz újabb barátokat! AZ YMCA SZEREPE A KÖZÉLETBEN