Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-01-05 / 1. szám

VII. 1. sz. 1957 január 5. CawutUi* ^tot^vUatu 996 Dovercouri itoad, ÍUíonio. Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 La p t u la j t io nos- f ősze r készt ő: KEN ES El F. LÁSZLÓ Megjelen k minden szerdán és szombaton, '/.erkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto eg vés s/>í m ára 10 Cent. Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 Amerikában : egész évre $8.50 fél évi-e $5.00 .! s hét - ey nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk viss a még külön felhívás, vagy portó költség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak ta­lált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief ur.d Publisher LÁSZLÓ F. KENESEJ Published at 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Phone : LE. 6-0333. * mm mm mm mm mm ■ 'mm "mm mm ■ :mm mmmm mm. "mm. 'mm. mm mm MENEKÜLTEK KÖZÖTT CAMP KiLMERBEN Az elmúlt héten a Camp Kilmerben dolgoztam, mint tol­mács. Ez a legalkalmasabb hely, ahol az ember közvetlen be­szélgetésbe kerülhet az uj jövevényekkel. Percről-percre meg­győződhet mindenki, hogy Istennek tetsző munkát végez ma, akinek megnyílik a szive és segít ezeken a sorsüldözött hon­fitársakon. Lehetetlen könnyek nélkül végighallgatni, egy-egy magyar életregénynek is beillő történetét. Szomorú helyzet, hogy senkinek nem volt ideje, hogy az amerikai rokonaik, ba­rátaik, ismerőseik címét magukhoz vették volna, de ki is gondolhatott volna az orosz bevonulás pillanatában arra, hogy menekvésének Amerika lesz a vége ? Nagy segítségünkre volt az én országos ismeretségem. Ha valaki a városra emlé­kezett, én amnnal felkutattam a telefonkönyvekből az illetőt, ha annak nincs telefonja, a papokhoz, egyleti vezetőkhöz for­dultunk és félórán belül már vissza jött a hívás. Csupán teg­nap este 2 óra leforgása alatt 11 ilyen esetet sikerült lebonyo­lítani, mindannyiunk örömére. Detroit, Chicago, Los Angeles, San Francisco, South Bend, Clifton, Ookland, New York, Perth Amboy voltak a sikeres városok. örömmel állapíthattam meg, hogy menekült testvéreink intelligenciáró1, kristálytiszta életfelfogásról tesznek tanú­bizonyságot. Ezek nem nyilasok, de nem is kommunisták, ahogy sokan szeretnék beállítani őket. Ez az embertípus egy eddig egészen ismeretlen életfilozófiát rejt magában. Hatá­rozottan ámíthatom, hogy ennek az uj életfelfogásnak az úgy­nevezett Nyugat is nagy hasznát fogja venni. Munkám után bementem a szórakozó terembe, ahol az e’osztásra várakozók százával tömörülnek össze, itt zene, sakk, bdliárd, olvasás és egyéb szórakozás van számukra. Közben kávé, Pepsi Cola, sütemény áll mindenki rendelkezé­sére. Nem tudom miért, de pillanatok alatt azon vettem ma­gam észre, hogy vagy ötven személy kövpontja lettem. Ugy­­látszik megnyertem tetszésüket, bizalmukat, sőt mondhat­nám barátságukat is. Kérdésekkel halmoztak el engem, én meg őket... Tőlük két kérdés általános. “Miért nem kapott segítsé­get Magyarország Amerikától és a Nyugattól ?” És “Mi van odahaza ?” Mit és mennyit tudunk mi az egész magyar tragé­diáról ? Aztán én álltam elő kérdésekkel. — Mi késztette a magyar diákságot és a munkásságot erre a határtalan bátorságra ? Válasz : — Erre senki sem tudna határozott választ adni. Jött, tíz év óta volt ez esedékes. Az első naptól kezdve, ami­kor a kommunizmus uralomra kapott hazánkban — mondotta egy magyar. — A leírhatatlan nyomor, a magyar népre bi­lincsként rakott, az idegen szellemet kiszolgáló terror” — szólt közbe egy másik. Hála Istennek a magyar nép 10 év alatt megta­nulta, hogy a kommunizmus hipokratizmusra, hazugságra, becstelenségre van felépítve, aminek szintén el kell pusztul­nia, mint mindennek, ami nem magyar szívből ered. A kor­mányzást idegen szellemet prédikáló, idegen elemek birtokol­ták. Nem a mi népünket, hanem egy hamis Istent, a sztáliniz­must szolgálták ki. Amikor a Szovjetunió elkövette a saját magára halálthozó sztalinrombolást a magyar nép volt az első, amely rájött, hogy itt az idő a cselekvésre. Nem volt ott vezér, de erre nem is volt szükség. A nép lelke ébredt fel és nem izmusok, hanem a tiszta szent Szabadság vágya kapott erőre. Amikor azon a bizonyos napon híre ment, hogy a diák­ságnak előbb engedélyezett szabad felvonulását visszavonták, a munkásság pillanatok alatt letette szerszámait. Rendben van, ha a diákság nem vonulhat fel, felvonulunk mi a magyar munkások. Az én munkahelyemen egyszerre 173 munkástár­sam tette le a szerszámot. Fiúk, ütött az óra. Indultunk. Ez volt a kezdet. így beszélnek a Szabadságharc dicső fiai. Zilahy Sándor. ANADAi Notesz KANADAI MAGYARSÁG FELNŐTTEK OKTATÁSA-----------o-----------­ANGOL TANULÁS. Aki Kanadában, vagy az Egyesült Álla­mokban él, annak meg kell angolul tanulnia ahhoz, hogy a társadalom egyenrangú tagja lehessen. Az, aki nem beszél angolul, sok min­dentől, amit Amerika nyújt, megfosztja ma­gát. Különösen, ha gyermekei vannak, akik előbb-utóbb angolul fognak beszélni, rend­kívül fontos, hogy addig is, amíg a gyerme­kek uj hazájukban saját szárnyukra ke’nek. megértse problémáikat és azokban cüztoz­­hasson. Ahhoz is, hogy állást kapjunk, kell tudnunk angolul, főleg ha olyan foglalkozás­ra vágyunk, amelv képességeinknek és gya­korlatunknak megfelel. Ha valaki megtanul angolul, nem azt je­lenti, hogy hűtlenné válik magyar anyanyel­véhez, hogy elvesz a magyar kultúra számára, vagy meglazítja a honfitársaihoz fűző szála­kat. Ne felejtsük el, hogy Amerika sokféle nemzetiségből forradt egybe és hogy az an­gol nem egyéb, mint a közös nyelv, amely révén a különböző anyanyelvű csoportok egy­mással érintkezhetnek. Azzal, hogy megtanu­lunk angolul, csak gyakorlati követelmény­nek felelünk meg. mindennapi feladatainkat megkönnyítve. Sok embernek megadatott az a tehetség, hogy attól, hogy maga körül hallja a beszé­det, ráragad az idegen nyelv, de sokan nem ilyen szerencsések. Mindenképpen, a leggyor­sabb és leghelyesebb módja a nyelv tanulás­nak, ha angol tanfolyamra iratkozunk be. Elkerülhetetlen, hogy kezdetben ne okozzon nehézséget a megfelelő szókincs hiánya és a nyelvtani szabályok útvesztője. Ez azonban ne tartson vissza attól, hogy elfogulatlanul, tartózkodás nélkül, igyekezzünk angolul ki­fejezni magunkat. A legbiztosabb módszer a nyelv elsajátítására, ha mindig ezen a nyel­ven beszélünk és ne habozzunk, ha nem ta­láljuk meg mindjárt a legmegfelelőbb szava­kat. Ne zavarjon az sem, hogy kiejtésünk nem tökéletes. A legtöbb ember, aki 20 éves kora után tanul meg uj nyelvet, idegen hang.­­sullyal ejti ki a szavakat. Semmi fontosság­gal sem bír ; sőt gyakran megesik, hogy áz idegenszerű kiejtés tetszik az embereknek. A legtöbb városban ingyenes angol tanfo­lyamokat tartanak fenn a nyilvános iskolák­ban esténként, sőt néha nappal is. A helyi “Board of Education”-tól, egyházunktól, egy­letünktől vagy a legtöbb jóléti intézménytől megtudhatjuk, hogy hol van a tanítás. (Canadian Scene). A 'Young Men’s Chris­tian Association-nak Kanada összes főbb köz­pontjában van fiókintézete. Tagjai lehetnek fiúk nyolc éves kortól kezdve, továbbá az összes férfiak faji és vallási különbségre való tekintet nélkül. Az YMCA célja a fiúk testi és szellemi képességeinek fejlesztése. Keresztény szel­lemben vezetett tevékenysége keretében tag­jai sok újat tanulhatnak. Uj barátokat is szereznek, szélesítik látókörüket és kifejlesz­tik egyéniségüket. Torontóban a West End YMCA-nak, 931 College Street (LE. 6-1166), számos ujka­­nadai tagja is van. Stan Gural és Bili Dorri­­eott, akik ezúton kérnek fel mindenkit a szer­vezetbe való belépésre, az érdeklődőknek szí­vesen megmutatják az YMCA összes helyi­ségeit és elmagyarázzák annak tevékenysé­gét, valamint a tagsággal kapcsolatos kérdé­seket. Aki három hónapnál rövidebb ideje érkezett Kanadába 90 napos ingyenes tag­ságra tarthat igényt a West End YMCA-ban. Egyik legtevékenyebb csoportja a Young Men’s Service Club, amely közhasznú tevé­kenységet bonyolít le úgy magában a szer­vezetben, mint azon kívül. Fafaragó műhelye és fényképészeti célokat szolgáló sötét kam­rája különösen népszerűek. Azok számára, akik az angol nyelvben akarják magukat tökéletesíteni, délutáni nyelvtanfolyamokat tartanak férfiak és nők részére, valamint időnkénti szónoki tanfolya­mokat, amelyek elvégzése sok uj kanadait se­gített jobb elhelyezkedéshez. Szombatonkint a 16 és 20 év közöttiek ré­szere tánc, az idősebbeknek pedig kártyajá­ték és más szórakozások vannak a műsoron. Az YMCA által nyújtott sportlehetőségek páratlanok. Hivatásos testnevelők és tréne­rek tanítják a tagokat tornára, judora, boxo­­lásra, testedzésre és életmentésre. Az épület­ben uszoda, kosárlabda, hockey és volleyball rtálya is van. mit írnak mások? A Münchenben megjelenő' “Magyar Kurír” című menekült tájékoztatóból közöljük az; alábbiakat : MAGYAR MENEKÜLTEK TÖMEGES HÁZASSÁGKÖTÉSE A torontói napilapok közlik Schiszler József magyar me­nekült fényképét, aki Kolorédi Valériával a múlt héten Whit­­by-ben házasságot kötött. A fiatal pár Torontóba akart utaz­ni, hogy itt 12 más magyar menekült párral együtt kössön házasságot, de utazásukat félbe kellett szakítani, mert ? menyasszony az út alatt erős autó-betegséget kapott. Végű1 is visszatértek Whitbybe s ott kötötték meg a házasságot. A fiatal pár két héttel ezelőtt érkezett Kanadába. TÁMOGASD A “MAGYARSÁGOT !” a szabad világ legbátrabb hangú, pártokon felülálló magyar lapját ! “’Sztálin szobrát ledöntöttük. Elégettük a Szabad Nép 11 éve összegyűjtött hazugság­gal telitett termékeit. A párthelyiségeket fel­dúltuk. A hírhedt ÁVO pribékjeinek egy ré­szét kiirtottuk. Nem hagytunk sehol egy vö­­ös csillagot. Szétvertünk mindent, ami az elmúlt 11 esztendő átkos emléke volt. Ezek forradalmunk látható jelei, de egyúttal jel­képei is. Forradalmunk egy uj világ szent akarásával indult, csak a szovjet beavatko­zás tette rombolássá. Mi nem akartunk mást, csak szabadságot, amihez minden népnek jo­ga van. Azt akartuk, hogy szűnjön meg az emberi jogok lábbal tiprása, a gazdasági ki­zsákmányolás, a politikai terror, a hazugság­gőz, mely mindent eltakart és a párt és rend­őrség féktelen terrorja. Az egyetemes magyar néppel indultunk harcba az emberiesség, a becsület, az igazság, a teljes szabadság és az igazi testvéri szere­tet diadaláért. A legelső sorokban azok harcoltak, azok féktelen dühe fordult a kommunista rendszer minden változata ellen, akiket legjobban megcsaltak. A nemzet minden rétegét képvi­selő ifjúság és a munkásság vitte a forrada­lom zászlóit. Forradalmunkat a 11 éves szovjet megszál­lás és végül e gyűlölt hatalom hadseregének fegyveres beavatkozása tette igazán nemzeti szabadságharccá. A Szovjetunió gazdasági kizsákmányolása, a magyar szellemiséget elnyomó nacionalista terrorja ébresztette fel egész népünkben a nemzeti öntudatot. Ebből a felébredt nemzeti öntudatból táplálkozik forradalmunk és sza­badságharcunk legyőzhetetlen ereje. Tizen­egy esztendei megszállás minden keserve ed­zette meg nemcsak a férfiak izmait, de az asszonyok és gyermekek lelkét is olyan ke­ményre, amelyet még ma sem tud megtörni a páncélosok acélfala. Forradalmunk és a tőle elválaszthatatlan dicső szabadsagharcunk felkiáltójel, a szabad világ részére. Nem tudjuk elviselni a szabad világ lassan ébredő lelkiismeretét, az áldoza­tok egyre növekvő mértékét, a szabadság ügyének világárulását. Nemzetünk áldozata nem lehet hiábavaló. Az emigráció magyarságának is mindenek­előtt azzal kell tisztában lennie, hogy az el­múlt hetekben kioltott sok ezer magyar élet, a méihetetlenül sok kiömlő drága magyar vér elmosott mindenfajta politikai jogfolyto­nosságot. Nincs többé 1947, most már 1956 van. 1956 harca a Nándorfehérvár-i, a Rá­kóczi féle felkelés és 1848-i szabadságharc keserves küzdelmeinek jogfolytonosságára épül. Most a magyar nép egyeteme vette ke­zébe sorsának irányítását pártok és vezérek nélkül. Ezt az egységünket itt a szabad föl­dön is meg fogjuk őrizni. Szükségünk van arra, hogy segítsék emigráns hivatásunkat azok, akik esztendők tapasztalataival rendel­keznek. De határozottan leszögezzük, hogy csak olyan segítséget fogadunk el, ameTy mögött nem az elveszett pozíciók visszaszer­zésének rejtett szándéka, hanem forradal­munk és szabadságharcunk diadalrajuttatá­sa áll. Uj Magyarország született a forradalom­ban és a szabadságharcban, amelv uj szelle­met követel a közéletben is. Ordas Iván.” Hallod-e az otthon kérő hangját ? Feleltél-e mar ? Adtál-e már ? Adományaidat juttasd el a Hungarian Relief Fund-hoz ! Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címválto­zásuk esetén az előző címüket is közöljék ki­­adóh fatalunkkal. ORVOSSÁG ÉS élelmiszer ma6yarorszAgra a magyar hatóságok hirdetménye értelmében teljesen vámmentesen küldhető. A szállítás Becsből történik. Kikézbesítés 3—4 nap alatt. Kérjen árjegyzéket! GIFT PARCEL CENTRE TO HUNGARY 7Ä1 OI T F. F! \T Cnr TIT 'TVYD/YXTrr/'k MAGYAR PASSIÓ összeállította : Béla deák. IV. III. Jelenet. (Szin az előbbi, másnap reggel. A harcizaj most már tá­volabbról hallatszik. Hordágyakon néhány orosz sebesültet cipelnek át a színen. Néhány égő ház még bevilágít a szín­padra.) Orosz parancsnok : (A községháza épülete felé tartva a komisszárhoz.) Maga is csak pofázott elvtárs, de intézkedései semmit sem érnek. Se krumplitisztítók, se úti munkások, se asszonyok. Mi van magával ? Szívbaja van tán ? Hát nem tud házkutatásokat tartani .és rekvirálni ? Tartóztassa le a községi tanács tagjait. Állíttassa elő a betegeket is és válo­gassa ki személyesen, hogy ki kaphat felmentést a munka alól. A legtöbbje úgyis csak szimulál. (El a községházába.) Komisszár : (Dühösen intézkedik a magához intett orosz katonákkal.) Minden utcán három járőr menjen végig. Ide­hajtani az összes embereket. A betegeket is ki kell dönteni az ágyból. (Int két géppisztolyos katonának.) Hozzátok ide Ro­­kcvszkyt. ő a felbujtó. Ellenünk lázítja a községet. (El a köz­ségházába, de néhány perc múlva visszajön.) (Az orosz katonák lázasan tevékenykednek. Embereket rugdosnak maguk előtt. Járni alig tudó betegeket lökdösnek a földön. A két géppisztolyos katona hozza Rokovszkyt.) Komisszár : Maga a felbujtó ugye ? Merészeli tagadni ? Rokovszky : (Sápadtan.) Én nem vagyok felbujtó, én mindenben a párt utasításai szerint járok el, nekem Moszkvá­ból van parancsom... Komisszár : Elég, nekem ugatsz kutya, hogy honnan van utasításod, aki harminc éve arra várok, hogy mikor jöhetek ide leszámolni ezzel a bandita néppel. Lazító vagy, a vörös hadsereg ellensége ! Tudod mi jár ezért ? Lógni fogsz kutya az útmenti fán. Hol van a községi tanács ? Rdkovszky : (Konokul hallgat.) Komisszár : (üvölt.) Hol van a községi tanács, nem hal­lasz kutya ? (öklével belevág Rokovszky arcába és iitni-verni kezdi.) Rokovszky : (Az ütésektől szakadozottan.) Nem tudom, elszöktek. .. nem tudom hova... nekem nem mondták meg... csak elszöktek, mert ezt nem birták tovább. A kato­nák sem tudták megtalálni őket. .. hát hogyan tudjam én... Komisszár : Nem tudod kutya ? Úgy, szóval nem tudod ? (Megint űti-veri Rokovszkyt, rugdalja, ahol csak éri.) Rokovszky : (Sírva.) Dehát biztos-elvtárs, hogyan feled­kezhet meg ennyire magáról, hiszen egyenlőséget hirdetünk. Embert kínozni, veréssel vallatni ? Hiszen mi azt hirdettük, hogy ez a letűnt rendszer módszere volt. Ezt nem veheti ma­gái a a nepköztarsasag! Ilyet nem lehet elkövetni a humani­tás ellen... Komisszár : (Közbevág.) Mit pofázol, humanitás ? Hol van a községi tanács ? Szóval nem mondod meg. Na majd mindjárt más módszerhez fogunk. Ez egy kissé humánusabb lesz. Hozzád sem nyúlunk többet, azt Ígérem neked. (Vala­mit súg az egyik orosz katonának és az vigyorogva elmegy. A komisszár cigarettázva sétál fel és alá, míg az imént elkül­dött orosz visszatér Rokovszkyméval. Az asszony, amint meg­látja véresre vert férjét sikoltozni kezd. A komisszár int a katonáknak.) Leszedni a ruhát róla. (Még két katona kell, mert nem bírnak az asszonnyal. Mindez természetesen a köz­ségháza kapuja mögött történik. Onnan csak a dulakodás zaja hallatszik ki a katonák káromkodásaival meg az asszony si­koltozásával. Az előtérben csak Rokovszky áll a komisszár előtt két orosz kisérőjével.) Rokovszky : ( A felesége segítségére akar sietni, de pus­katussal vágják fejbe. Vízzel kell újra eszméletre locsolni.) Komisszár : Na látod kutya, most gyönyörködhetsz a feleségedben... Na hol van a községi tanács, Rokovszky elvtárs ? Rokovszky : (Hörögve.) Nem tudom ! Mindenre eskü­szöm, nem tudom. Elbújtak valahol a pincékben. Öljetek meg engem, de a feleségem engedjétek szabadon. Megmondanám0, esküszöm, hogy megmondanám, de nem tudom. Komisszár : Hát jó. Lehet, hogy megszöktek s te nem tudod. De azt bizonyára tudod, hogy hol rejtőznek az asszo­nyok ? Eddig még egyet sem láttunk a feleségeden kívül. Vagy tán ők is mind elmenekültek a németekkel ? Vagy az ő rej­tekhely tikét sem tudod, Rokovszky elvtárs ? (Int egy ferde­szemű mongolnak, hogy mehet a sikoltó asszonyhoz. A kínai vigyorgó pofával megy be a községháza kapuján. De a komisz­szár megfogja még a vállát.) Komisszái . Pádásgyik tovaris... (Rokovszkyhoz.) Na hol vannak az asszonyok ? Azt sem tudod ? Rokovszky: (Kidülledt szemmel.) De... de... azt tu­­lom... Komisszái . (Hangosan nevetve.) Na csakhogy valamit mégis tud Rokovszky elvtárs. Na kérem, gyorsan ki vele, mert ez a katona már nagyon türelmetlen, nem tudom sokáig tar­tóztatni ... Rokovszky : Megmondom, csak engedjétek szabadon a feleségemet... ott vannak a török pincében, az öreg templom pincéjéből van a lejárat, félre kell húzni a követ. .. most már tudtok mindent, engedjétek el a feleségem. Komisszár: (Int a katonáknak, azok futva mennek az asszonyokért. A mongol be akar menni Rokovszky levetkőzte­tett felesegéhez. Rokovszky ráugrik, de puskatussal agyon­verik. A többi katonák egy-kettőre hozzák a jajveszékelö si­kító megtépázott asszonyokat, lányokat. Közülük egyesek le­térdelve kérnek kegyelmet, de a brutális hóhérok az ilyeneket a hajuknál fogva vonszolják s közben állatian vigyorognak.) (Füry Lajos : Árva Magyar János.) FÜGGÖNY. Megjegyzés : Az első három jelenetet Füry Lajos : Árva Magyar János c. legényéből ültettem át színdarabra. Kissé hosszúnak bizo­nyult. Ahol nincs annyi szereplő, mint amit ez a rész igényel­ne, azok részire írtam egy hasonló tárgyú első jelenetet, amely egyesíti magában a három első jelenet lényegét. Kevés szereplő esetén tehát az első három jelenet azzal (IV. Jelenet) helyettesíthető. Ahol sok a szereplő és nagy a lelkesedés, ott az első négy jelenetet együtt is elő lehet adni. (Folytatása következik). A Kanadai Magyarság a te lapod! Olvasd, terjeszd és szerezz újabb barátokat! AZ YMCA SZEREPE A KÖZÉLETBEN

Next

/
Thumbnails
Contents