Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)
1957-01-05 / 1. szám
KANADAI MAGYARSAG 3 VII, 1, sz. 1957 január 5. LE¥ÉL Ä SZERKESZTŐHÖZ Tisztelt Szerkesztő Ur ! Innen írok Szerkesztő úrnak h menekült otthonból, ahol szabadidőmet kedves lapjának olvasgatásával töltöttem, s töltöm. Annyi évek után milyen jól esik ez a hangnem, ez az igazi magvar levegő és érzés, mely minden sorából árad. Hiszen eddig rádió híjján a Szabad N,ep szalma-takarmány egyirányú vörös-ellenzős híreire és hozzászólásaim voltam utalva, s igazán meg kellett tanulnom a sorok között olvasni, ha meg akartam tudni legalább a részlet-igazságot, vagy a valóság egv-egy foszlányát, örömmel olvastam azt is, hogy a Szerkesztőség helyet ad olyan véleményeknek, kommentál oknak is, melyekkel nem teljesen értenek egyet. Ezt annál is inkább helyeselni lehet, mivel az emberi élet, a magyar sors : múlt, jelen és jövő problémái oly sokrétűek, oly sokfelé ágazók, annyi megvilágítást igényelnek, hogy csupán egy szemszögből nézve, egyoldalú beállításban erősen, leszűkítenők, leegyszerüsítenők azokat a nehéz és égetően komoly kérdéseket, melyek több oldalról megvilágítva sokkal tisztábban, sokkal világosabban jutnának előtérbe. Nemzetünk problémái oly súlyosak, súlyosságukban is annyira bonyolultak, hogy nem szabad lemondanunk eg;yei.len józan véleményről, okos meglátásról sem. Ahogyan eg> | hatalmas épületet a szakemberek és munkások százai, ezrei építenek .és hoznak tető alá, úgy a szellemi élet területén is hasonlóképpen jönnek létre az igazán nagy alkotások. Magaj a nagy Goethe mondta, hogy tudásának 90%-át másoknak köszönheti. Ez azt jelenti, hogy a nyugati kultúra hány ezer és ezer tanítómesterének szellemi kincse halmozódott össze ebben a nagy emberben. Magyar vonatkozásban nyolc század hihetetlen nehéz szellemi erőfeszítése kellett ahhoz, hogy felvirradjon a XIX. század nemzeti renaissanceja. Csokonaiban, Petőfiben, Vörösmartyban, Aranyban, Széchenyiben, Kossuthban, Deákban az addigi magyar századok minden szellemi, irodalmi és politikai fényrezgései, vergődései .és hatalmas eredményei csúcsosodnak ki. Mindezek a nagy szellemek izig-vérig magyarok voltak, mégis mindegyik más-más ragyogó színnel gazdagította nemzeti történelmünket és irodalmunkat. A mai magyar sajtónak nem kisebb a hivatása, mint ezt az örökölt szinpompát, ha lehetséges még gazdagítani, de semmiesetre sem szűkíteni, de mindenesetben egybefoglalni, tömöríteni, nehogy ez a gazdag fényáram szerte foszolj,ék a világűrben. Ha fizikailag száműzöttek is vagyunk, szellemileg nem kell azzá lennünk. A léleknek nincs akadálya : ott fáj, ahol akar. Ma az emigráns sajtón kívül senki sem képviseli a magyar szellemiséget, élniakarást, már pedig mindent meg kell tennie ennek a sajtónak, hogy felszabadulásunk után egy töretlen uj magyar lelkiséget adjon át majd az otthon induló lapoknak. A jövő szellemi élete olyan lesz, mint amilyenné most alapítjuk. Teljes tisztelettel : Pékár Nándor uj menekült West Lodge Red Cross. HÍREINK A NAGYVILÁGBÓL AZ ANGOL ORVOSOK SZTRÁJKOT TERVEZNEK-----------o----------Anglia 40.000 orvosa az egész országban jól megszervezett gyűléseket tart, melynek célja a kormányt arra kényszeríteni, hogy a szocializált egészségügyi rendszerben működő orvosok fizetését 24 százalékkal emelje fel. Az orvosok panaszolják, hogy 1951 óta, mióta a szocializált egészségügyi rendszer életbelépett, még nem kaptak fizetésjavítást, holott azalatt a megélhetés költségei lényegesen megnövekedtek. A kormány viszont azzal .érvel a követelésekkel szemben, hogy az ország jelenlegi gazdasági viszonyai között az orvosok fizetését képtelen felemelni. Az orvosok jelenleg évi 8.500 dollár átlagos fizetést kapnak s az állami szabályok állapítják meg betegeik számát. Az egészségügyi szolgálat kiterjed minden orvosi és kórházi munkára s a vidék valamennyi lakosát felöleli. Mikor 8 évvel ezelőtt a szervezetet megalkották, mindössze 500 orvos nem lépett be abba. Az Angol Orvos Szövetség szerint a sztrájk nem fogja sérteni a betegek érdekeit, az orvosok tovább fognak dolgozni, de visszautasítják a kormány által folyósított illetményeket.---------------------o-------------------AZ ELSŐ BICIKLIT AZ OROSZOK TALÁLTÁK FEL... A moszkvai rádió jelenti a nagy szenzációt, hogy a világ első biciklijét egy orosz találta fel. A rádió szerint e világhírű feltaláló már 1801-ben kétszer körülbiciklizte a moszkvai Vörös-körutat, mielőtt szülőfalujából 1.250 mérföldet biciklizett a fővárosig. A világ közvéleményének nagy mulatságára szolgál ez a szégyen nélküli dicsekvés. ÚJFAJTA FÉNYKÉPEZŐGÉP Londonban kiváló technikusok elkészítették az első fényképezőgépet, mely alkalmas arra, hogy a víz alatt 1.000 méter mélységben tökéletes felvételeket készítsen. A fényképezőgépen sikeresen megoldották mindazokat a problémákat, melyeket a világítás, a súly és a ránehezedő nagy víztömeg nyomása nyújtanak. A fényképezőgép elfér a kézben és egyszerű gombnyomásra működik. VERES LAJOS KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚTJA--------o--------Veres Lajos windsori egyetemi hallgató Ausztráliába utazott, ahol a melbournei egyetemen a filozófiai doktorátust kívánja megszerezni. A fiatal 24 éves ifjú kilenc hónap alatt fogja tanulmányait befejezni, melyre a Nemzetközi Rotary Klubtól $2.900 ösztöndíjat kapott. Megelőző tanulmányait a Kennedy Collegiaten és az Assumption Universityn végezte s a Nyugatont ári ói Egyetemen a történelem tudományból nyert oklevelet. Veres Lajos szülei lapunknak régi, hűséges olvasói. így örömükhöz mi is szívből csatlakozunk és további sok sikert kívánunk Lajos fiuknak. VÉGE A LTCE ÉRÁNAK OLASZORSZÁGBAN--------o--------Clare Boothe Luce, az Egyesült Államot olaszországi nagykövete még karácsony előti búcsút vett Olaszországtól. Kezdetben, ami lyen ellenszenvvel fogadták, most ugyanúgy sajnálják, mert közben úgy az olasz nép kö i’ében, mint diplomáciai versenytársai kö zött nagy népszerűségre tett szert. Távozó sát őszinte sajnálattal vették tudomááu’ Clára asszony valódi diplomata volt, aki hr zája ügyein kívül a demokrácia és az embe ídesség magasztos elveit is képviselte. Bű csuzása előtt felkereste a Trevi kutat, hog; ott “arrivederci Roma” (Isten veled Róma köszöntéssel zárja szivébe utoljára az “örö1 várost” s a Trévi kútba egy fél amerikai dől lárost dobott, amit két évszázad óta így tes mindenki, akinek fáj a szive Róma elhagyá sa miatt s oda még vissza akár térni. MENEKÜLT EGYETEMI IFJÚSÁG KIÁLTVÁNYA ! Az idegen, gyűlölt és megvetett rendszerrel szemben folyó harc még távolról sem fejeződött be, sőt ez a harc egy uj korszak, nyilván egy uj világkorszak véres hajnalát jelenti. A magyar nép hősiességét elragadtatott csodálattal figyeli az egész emberiség. Ennek a harcnak mi is katonái voltunk. A mi szavunk is ott harsant a Műegyetem Aulájában, amikor megszületett a felszabadulási programm 14 pontja. Mi is ott meneteltünk, a tüntető menet élén, a Bem-szobor felé, ott állottunk a parlament előtt és a mi kezünkben is fegyver ropogott, amikor a vörös rémuralom pribékjeivel leszámolásra került a sor. Az orosz szuronyok élén hatalomba helyezett, mindenre kész és hazaáruló bábkormány azt veti most felénk, hogy fasiszták vagyunk. A valóságban magyarok voltunk és magyarok vagyunk, lelkűnkben a haza es a szabadság lángoló szerelmével, a halált sem rettegvén azért, hogy az ezeréves földről eltakarodjék végül a terror, a szenvedés, a megalázás, a kizsákmányolás pokoli uralma. j Elmenekültünk szétlőtt őrhelyeinkről: a Kilián-laktanyá- j ból, a Corvin környékéről, a Baross-utcából, a Széna-térről és! a magyar balsors annyi más Golgotájáról. Nem gyávaságból menekültünk el, hanem azért, hogy tehetetlenségre és pusztulásra ne kárhoztathasson bennünket a magyar temetővel felérő szibériai hósivatag. Elmenekültünk tehát, de a harcot tovább folytatjuk. Most már nem benzines palackokkal és nem géppisztolyokkal, hanem a világ lelkiismeretének fölrázásával. A szabadság és az igazság hangját hallattuk az otthoni barrikádokon. A szabadság és igazság hangját fogjuk hallatni a hontalanság uj helyzetében és uj eszközeivel. Nem engedhetjük, hogy történelmi küzdelmünk dicsősége és értelme lassanként elporosodjék. Nem engedhetjük, hogy annyi szív ismét hiába ontott légyen vért ! Ezért mi, magyar főiskolai hallgatók, felhívunk minden régebben menekült magyart is, aki az eljövendő Magyarországról velünk azonosan érez és gondolkodik, csatlakozzék sorainkhoz. Mindenekelőtt és mindenekfölött való feladatunk : ráeszméltetni a világot arra, hogy harcunk nem öncélú harc, nem csupán Magyarország ügye. Ez a harc egész Európa és az egész világ harca a szolgaság átkozott rendszere ellen. Amig mi láncot hordunk, egyetlen nép és egyetlen nemzet sem érezheti igazán szabadnak magát. A mi elnyomattatásunk memento mindenki és mindenek számára. Felkelésünk, és oly mérhetetlen áldozatunk történelmi elhivatottságunkból következett : a Nyugat védelmét vállaltuk, mint ezredévünk során már annyiszor, a Kelet felől előretörő barbarizmussal szemben. Ezért harcunkban nem hagyhatnak magunkra, mert ha igen, magukra hagyják önmagukat is. Fogjunk tehát össze ! Ez az összefogás előfeltétele annak, hogy mártiriumunk ne váljék meddővé és hogy elkövetkezzék Magyarország szabadságának és az egész világ szabadságának megváltó korszaka ! 1956 december havában A budapesti Műegyetem a budapesti Tudományegyetem és a budapesti Állatorvosi Főiskola menekült hallgatói. A kanadai kommunisták hasonlóan, mint a többi nyugati országban levő elvtársaik, a legutóbbi Vasfüggöny mögötti események, valamint magában a moszkvai hierarchiában mutatkozó nézeteltérések következtében megoszlottak és erős zavarban vannak. Tulajdonképpen a kanadai kommunista párt, amely 1921 óta áll fenn és amely magát jelenleg Labor-Progressive, Haladó Munkáspártnak nevezi, — egyike volt az elsőknek a nyugati világban, amely megérezte a belső zavart, ezt az ideológiai gyomorrontást és amelynek kételyei és nézeteltérései megelőzték ténylegesen Sztálin halálát. Salzberg, az ontariói országgyűlés volt tagja és a párt egyik vezető személyisége mindeddig nem igen nyilatkozott a nyilvánosság előtt. Most viszont írásba foglalta kételyeit a Vochenblatt című zsidó hetilapban. Élénken tiltakozik az ellen, hogy Oroszország továbbra is mint zsidókat tünteti fel egyes polgárait útlevelükben és más papírjaikban. Felteszi a kérdést : “Vájjon kétféle állampolgár van a Szovjet Köztársaságban ?” Mr. Salzberg, akit sokan Kanada első számú kommunistájának tartanak egy disszidens csoport vezetője lett, amely a jelek szerint teljesen szakítani akar Moszkvával. A zsidókérdés csak egyike azoknak, amelyek elégedetlenséget váltanak ki soraikban Ralph Hyman ezt írja a Toronto Globe and Mailben : “Mint egy részeg boxoló, — aki a kemény ütések egész sorozatát kapta, a Marxista párt erősen támolyog a következő három esemény hatása alatt : A Sztálinnál kapcsolatos ügyek nyilvánosságra hozatala, a szovjet törekvés, hogy rákényszerítse akaratát Lengyelországra, a magyarországi vérfürdő. Mind a három súlyos csapás volt a kommunista összetartásra.” A Haladó Munkáspárt taglétszáma 35 éves történetében soha sem volt oly alacsony mint most. A párttagságra nézve pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, de megbízható becslések szerint a taglétszám 5.500 és 7.000 között van. Az a tudat, hogy a Kreml urai becsapták és megtévesztették őket, a bomlás folyamatát indította el a kanadai kommunisták között. Ontarióban sok pártvezetőségi tag lemondott. Stewart Smith, Torontó Város volt ellenőre és a pártnak 32 év óta tagja el lett távolítva a Nemzeti Végrehajtó Bizottságból és azonnal lemondott állásáról. Joseph Salzberg szintén mellékvágányra került és vele együtt még A. A. MacLeod, Bellwoods ontariói kerület volt tartományi képviselője, Harry Binder országos kincstáros, Norman Penner és David Kashtan. De ezek megtartották helyüket a Nemzeti Bizottságban. Újabb súlyos csapás érte a pártot hat que beci vezető tagjának lemondása által. Közöttük volt Gui Caron, québeci pártvezér. A Canadian Tribune-ben közölt leveléber Caron ne« igyekszik palástolni elkeseredő sét és kiábrándulását, amelyet a közeimül! eseményei okoztak. Többek között ezt írja “E heti elhatározásom, hogy a pártból kivá lók megfelel azon meggyőződésemnek, amely re végre sok nehézség után elérkeztem ; ; szocializmusért folytatott további harc Ka nadában egészséges erkölcsi és politikai ala pokon nem vihető tovább a Haladó Munkás párt keretében.” Caron kijelentése szerint valóságos betege lett az éjjelente lefolytatott tömeges letartóz tatások, barbár kínzások, ártatlan személyei bevándorlását célzó hamis vallomások, tör vényes ítélet nélküli kivégzések ördögi meséinek... “Úgy éreztem, hogy osztozom ezer szörnyű bűnök felelősségében, mivel bár tudatlanul, de fedeztem őket...” Caron és québeci társai dilémája egyben dilemája a többi kanadai párttagoknak is. Arthur Mould az ontariói Londonból, ezt írja a National Affairs Monthly című folyóiratban : “Ha már szekerünket egy csillaghoz kell kötnünk, úgy legyen vezércsillagunk a kanadai Marxista szocializmus, amelyet saját nyelvünkön ismertethetünk.” Stewart Smith, aki egyike a párt legkitűnőbb elméinek, s aki a krízist egyszerűen “családi ügynek” nevezte. Smith beismerte, hogy Sztálin istenítésének idején ő maga is ezt tette, de hangsúlyozza, hogy csak a szocializmus általános érdekében tartott ki ezen az úton. ‘‘Most azonban, — mondotta — nem lehet szó többé vak engedelmességről és alárendeltségről egy külföldi hatósággal szemben.” “Pártunk teljesen kanadai párt kell, hogy legyen” — mondotta Smith. “Ha nem válik ilyenné, helyét más fogja átvenni. Nem szándékom nézeteimet mások célszerűségéhez alkalmazni. Elveim nem egyeztethetők össze semmiféle kintről jövő erővel. Teljesen független párt híve vagyok, mint ahogy híve vagyok egy teljesen független Kanadának.” A lázadó elvtársakkal szemben állnak Tim Buck országos pártvezér, Leslie Monds, nemzeti szervező, Stanley Ryerson, akit moszkvai ■ tartózkodása alatt választottak be a végrehajtó bizottságba és mások, akik a független irányba való haladást az eretnekséghez közelállónak tekintik. Buck még élvezi a többség támogatását, de egy jól értesült forrás szerint a jövő tavasszal tartandó pártkongresszuson könnyen kisebbségben találhatja magát. 1 FIGYELEM ! FIGYELEM ! 1 SS Újonnan jött Bevándorláknak is hitelt nyújt jSjj 1 TORONTÓ ELSŐ ÉS EGYETLEN 1 1 MAGYAR BÚTOR-ÜZLETE gj H MAGYAROK LEGJOBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁSA Ü Ejj PONTOS KORREKT KISZOLGÁLÁS == == • f> évi garancia minden bútorra =§ — © Kiváló minőség — — © Olcsó árak SS SS © 2 évi hitel SS ESS © Alacsony kamat ESS Ü HÁLÓK : $99.95-TőL Ü = FRONT SZOBÁK : $82.95-TÖL == E= KONYHÁK $49.95-TőL = TELEVÍZIÓK — RÁDIÓK — GRAMMOFONOK §§ SE MOSÓGÉPEK — GÁZ- ÉS VILLANY KÁLYHÁK SE SS MIND A LEGJUTÁNYOSABB ÁRON SS 1 BUM FUBNITUBE 1 1 & APPL CO. I SS 171 BLOOR ST., W. (a Spadina és Brunswick között) SE ü Tel.: WA. 2-6661 || ES Nyitva mindennap reggel 9-től, este 9-ig. ES jjE TULAJDONOSOK: || Ü JÁBOR LAJOS ÉS PÁLL ISTVÁN 1 rMllllllllllll!!t!llí!illillllllllllllilllllliilllll!lllílillll!llllllllilll|||||||||||||||p. TAMÁS ERVIN : NAPLÓ HAJNALI PILLANATKÉP Az utcán csendes árnyak állnak, (behúzott sapka, cseppnyi csikk.) Amíg a villamosra várnak, topognak néha egy kicsit. Két álmos kalaúznő ballag léptük a csenden átcsoszog. Ketten két slágert dúdolgatnak. . . Halk, csendbedermedt dallamok. Pest, 1956 szeptember. SÍRKŐ HELYETT ... Sötét szemét szemérmesen lehunyta, mellén kinyílt egy csepp piros virág, mosolygott még, mint otthon, ha aludna, térdét mutatta a ballonkabát. A nagy csaták kis hőse úgy feküdt ott, (körötte p szétszórt zsíroskenyér) ahogy járta imént a barrikádot, hiába hullt golyó és hullt a vér. . . Sötét szemét szemérmesen lehunyta, mellén kinyílt egy csepp piros virág, mellette gőzölgött a szennycsatorna, de győzelemről dalolt a világ. Pest, 1956 október. UTÓN Már fúj a gőz, s a nagy kerekek nekilendülnek lenn a síneknek. Indul a mozdony. . . mind a kocsik fürgén a nyomába sietnek Fa tova fut. Lenn víz suhan el s a hófödte rét veieszáguld, — távoli ködfolt ring, hol a táj egy percre még elémbe tárult. Már fúj a gőz, s a nagy kerekek nekilendülnek lenn a síneknek. Indul a mozdony. . . öreg, fiatal — uj élet elébe sietnek. _______ Brüsszel, 1956 november. A KANADAI EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER INDIÁBAN Paul Martin kanadai egészségügyi miniszter Indiában tartózkodik, ahol az Indiai Világtanács előtt Magyarországot érintő különösen érdekes beszédet mondott. A nyugati világ közvéleményének hatásával s a diktatórikus államok fegyveres erőszak-politikájával foglalkozott. Kiemelte, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlésének néhány órai tanácskozása elég volt az egyiptomi térségben fegyverszünetet és csapatvisszavonulást elrendelni s azt Anglia, Franciaország és Izráel a világ közvéleményének hatása alatt teljesítették is. “De hiába tárgyaltak hat hétig és hiába hoztak 10 ünnepélyes határozatot, a Szovjetet nem tudták kényszeríteni, hogy csapatait Magyarországból visszavonja”, — mondta Martin kaxadai miniszter az indiai Uj-delhiben. — “A lecke tehát világos, mindkét esetben rendkívül fontos érdekek forogtak kockán. Mivel a nyugati világot a közvélemény kormányozza, ezért teljesítette az Egyesült Nemzetek rendelkezését. Oroszország zsarnoki rendszere azonban nem törődik a nép és a világ közvéleményének óhajával s így vérbefojtotta a magyar szabadságharcot, örömmel állapítjuk meg, hogy Kanada nemcsak a jótékonyság ezer jelét mutatja a magyar ügy szerencsétlen szenvedőivel szemben, de a világpolitika fórumán is megragad minden alkalmat, hogy igazságunkat védelmezze.” Ä FOLYAMAT MINDENÜTT EGYFORMA... ZAVARBAN VANNAK A KANADAI KOMMUNISTÁK
