Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-08-18 / 31. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 VI. 31. sz. 1956 augusztus 18. Miért ír még tollal ? mikor HETI 89 centert már egv uj, angol-magyar betűs írógép tulajdonosa lehet. Kérjen még ma ma­gyar katalógust. SZÁLLÍTÁS KANADA EGÉSZ TERÜLETÉRE Magyar kiszolgálás. 1.1. SHARQUN CO. 781 QUEEN ST., W. TORONTO. r y Ha használt autóját el akarja adni, vagy alkatrészt kíván vásárolni, hívja fel a AUTO-WRECKIN G-ET M R. JUHÁSZ 2004 Stanley A\e. Niagara Falls Tel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921 ÍHHVWUWUVWVUVViV'.-ööflí MOZI MŰSOR MELODY THEATRE, TORONTO |344 COLLEGE ST. TEL.: WA.2-0850 — WA. 2-6319” Csütörtöktől. 1956 aug. 16-tól szerdáig, aug. 22-ig bezárólag. ANYAI SZERETET (“DAS LICHT DER LIEBE”) Angol feliratokkal. tEgy hősies asszony küzdelmes életútja. Az önfeláldozói [anyai szeretet gyönyörű himnusza, mely felejthetetlen^ élményt jelent mindenki számára. ^Főszereplő : PAULA WESSELY mint asszony és anva.j VÁLTOZATOS KISÉRőMüSOR Előadások naponta 6.05 és 8.30-kor, Szombaton 2.05, 4.45, 7 és 9.15 órakor. THEATRE, MONTREAL W. (St. Lawrence sarok). AV. 8-3070* ARANVKARIKA Irta : SZITNYAI ZOLTÁN. TV8ELODY |SH ER BROOKE, Péntektől, 1956 aug. 17-től csütörtökig, aug. bezárólag. •í-ig Westinghouse rádiók, jég­szekrények, mosógépek és televíziós készülékek ké­nyelmes reszletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main fet. Welland. Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G. SOMERv ILLE & SON telepén Wellandon. 303 Division St. Tel. 4515 Autóját azonnal javítja Earl Mabee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331— Ha szeret jól, elegánsan öltöz­ködni, készítesse ruháit az ILONA NŐI SZALONBAN 215 King St., E. Oshawa, Ont. Tel.: RA. 5-3881 IRÓGÉPJAVITÁST KARBANTARTÁST, magyar, betűre való átszere­lést szakemberrel végeztessen. Telefon : LE. 3-6574 Cím kiadóhivatalunkban is leadható. JÖJJÖN EGYNAPOS HA.Jó-UTRA AZ S. S. CAYUGÁN ! Járatok naponta Niagara-on­the- Lake-ra és Queenstonba. Autóbuszjáratok Buffaloba és a Niagara vízeséshez. Menetrend : Reggel : Indulás 9.00.-kor min­den nap. Délután : Indulás 2.55-kor szerdán, pénteken, szom­baton és vasárnap. Este : Indulás 6.15-kor hétfőn, kedden és csütörtökön. Továbbá este 9.45-kor pénte­ken, szombaton és ünnep­napokon. Viteldíjak : Felnőtteknek oda-vissza $3.25, egy útra : $1.80 Gyerekeknek oda-vissza $1.50, egy útra : $0.85. ® Nagyszerű pikniklehetősé­gek a folyó partján. © Úszás, fürdés a gyönyörű Lions-strandon. © Minden este tánc a fedélze­ten. Részletes felvilágosításért hívja az EM.3-5155 számot. TOKAJ GYÖNGYE (DIE PERLE VON TOKAY) Angol feliratokkal. |Hazai szüreti mulatság ! A tokaji bor diadala !l A derűs szerelmi történet egy vidám magyar szüreti mu-| latság keretében játszódik le. IFőszereplők : HANNERL MATZ, PAUL HÖRBIGER,^ KARL SCHÖNBÖCK és sokan mások. VÁLTOZATOS KISÉRőMüSOR Előadások kezdete naponta 6.05 és 8.30, szombaton és vasárnap 2.05, 4.30, 7 és 9.15 órakor. Magyarországra küldhető vámmentes IKKA csomagok, orvosságok, vámmentesítő jegyek hivatalos megrendelő helye a torontói megbízottnál : LADÁNYI ZOLTÁNNÁL 808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347 Hajó- és repülőjegyek, fordítások, hitelesítések. IKKA főmegbízott : ALEX A. KELEN LTD Mansfield St. Montreal, Que. A DANUBIA SERVICE CO. HÍREI A DANUBIA SERVICE CO. mint az IKKA és IBUSz hivatalos kanadai megbízott­ja közli, hogy a legújabb ma­gyarországi rendelkezés értel­mében kanadai állampolgárok magyar látogatási vízumot kaphatnak. Ezirányú kérvé­nyek elintézését irodánk kész­séggel vállalja. Megbízottunk most érkezett vissza Buda­pestről és közölhetjük, hogy Magyarország szívesen fogad látogatókat. Minthogy a ví­zum megszerzése néhány hó­napot vesz igénybe, tanácsol­juk. hogy az utazni kívánók a vízumkérvényt körülbelül G hónappal a .tervbe vett utá­nzás előtt irodánkon keresztül nyújtsák be. Felhívjuk figyelmüket, hogy az IKKA küldemények mind nagyobb népszerűségre tesz­nek szert. Ha nem tudja, hogy magyarországi rokonainak mi­re van szüksége küldjön tet­szésszerinti összeget SZA­BAD VÁLASZTÁS-ra. IKKA gyors ,és hiánytalan kiszolgá­lást biztosít» Szabad.választá­­son kívül befizethet motorke­rékpárra, bútorra, építőanyag­ra, stb. minden korlátozás nél­kül. Köztudomású, hogy a ma­gyar törvények szerint tilos feketén pénzt küldeni Ma­gyarországra, az ilyen úton küldött pénz számtalanszor el lett sikkasztva, elveszett és sok esetben Magyarországon! kellemetlenségei voltak a cím­zettnek, a feladó pedig, aki itt dollárt fizetett be, nem tudja, hogy hol keresse pénzét. Válassza tehát a hivatalos biztos és előnyösebb IKKA utat. Bővebb felvilágosítással szí­vevesen szolgálunk DANUBIA SERVICE CO. 296 Queen St., W., Toronto Tel.; KM. 4-8537. GYORSABBAN NYUGAT FELÉ! A / oi/fffft vfa/ vonat Montreal, illetve Toronto, Winnipeg, Saskatoon. Edmonton, Jasper, Vancouver között Diesel-vontatással közlekedik. Gyönyörű berendezés, air-condition-nal. hálóíiiikék és ágyak mindenfajta árban. Étkezés jutányos áron. Alkalmas indulási és érkezési időpontok minden városban. Keresse fel a Canadian Natio­nal helyi képviselőjét felvilá­gosítás, helyfoglalás végett. A CAN ADI AN N ATI ONAL r NYOMDAVÁLLALATUNK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, röpiratok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. 996 Dövercourt Road . Telefon : LE. 6-0333 XXIV. A megboldogulttal — ismételtem magamban gépie­sen és arra gondoltam, hogy ezentúl e-t a szót fogják illesz­teni az .én apám neve mellé. Tóni bácsi hangosan sóhajtozott : — Kálmán, Kálmán ! Anya magához húzott engem és Editet. Befelé fojtotta elcsukló sírását. Anna néni némán és elfehéredett arccal néz­te apa arcát. Egyre azt nézte, mintha nem látna mást és nem tudna semmi másról, csak a halottról. A papi ima elhallgatott, A gyertyalángok sűrű, .sárga­­fényű erdeje mögött felemelkedett egv ércfödél. A fejek fö­lött lebegett és közeledett apa fölé. Anna néni felsikoltott. Még egy keskeny sávon látni lehetett apa arcát. Néztem, néztem . . Valami reccsent, csavarok nyikorogtak. Egy ember egy I rézkulcsot nyújtott át Tóni bácsinak. A koporsó kulcsát, Aztán hat öreg paraszt nyúlt a koporsóhoz. Mind abból a faluból való földművesek, ahol valamikor a nagyapa birtoka vilt. Egyikük nagyon öreg ember már s amint reszkető kéz­zel a válla fölé emelte a koporsó sarkát, egyre azt hajtogatta : — A mi Kálmánunk, a mi Kálmánkánk. . . Arcának súlyos barázdáiban patakokká verődtek a I könnyei. Az utcán mások vették át a koporsót és azoktól ismét mások. Ilyenkor meg-megállt a menet. Az út két oldalán fe­ketén sötétedő embertömeg. Fölnéztem egy háztetőre és az is tele volt emberekkel. Edit kezét fogtam és bárgyún botor­káltunk ketten a koporsó után. Az iskolák növendékei is ott álltak a járdák szélén, fekete zászlók alatt: A lányok csoport­jában egy lány hang hallhatóan mondta : — Nem is sír. Egyetlen, hosszú pillantással odanéztem. Évike volt. Ott állt az első sorban, fekete ruhában és kis, fekete sapka volt a fején. Évike. Hidegen néz rám, nem saj­nál, sőt elitéi magában amiatt, hogy nem is sírok. És most mégis az arcom alá szeretném húzni a kezét, az ölébe hajtani a fejemet és elmondani neki azt, amit senki másnak nem tud­nék elmondani. De ö most megvet engem és ö különben is Répássyval sétált a botanikus kertben. Hiába, minden hiába! Apa meg egy szürke érckoporsóban viteti magát, hat fekete­ruhás férfi vállán és soha többé nem ülünk együtt a vacsora utáni asztal esti csöndjében és soha el nem mondhatom neki az én bánatomat. — Érted ezt te Évike ? Te kegyetlen Évike ? Belül remegtem a zokogástól, de a szememben nem volt Jegy könnycsepp sem. Láttam Gusztót is, amint mereven bámult reám. Cson­tos, szeplős arca vigasztalást küldött felém. Megilletődötten forgatta levett kalapját. A sírnál Szepessy bácsi beszélt, fáradt, szürke hangon és beszédének papírlapra írt szövegét a sírüregbe hullatta. Utolsó baráti üzenetét az eltávozott apának. Aztán ismét a papok. Aztán nagy csend. Aztán négy feketeruhás, marcona alak kötelekkel. — Vigyázzanak !. .. Lassan, óvatosan ! És a koporsó sülyedni kezdett apával. Már csak a ko­szorúk látszottak. Aztán az sem. Mindenki zokogott. Anya egy göröngyöt ejtett a kopoi*só után. És minket is előbbre toltak, hogy mi is azt tegyük. Mások is ezt tették. Az egyik feketeruhás kezében felemelkedett az ásó.. . Anna néni megtántorodott. Jaj ! — kiáltott fel halkan és mind a két kezét a szí­véhez szorította. Tóni bácsi átölelte a derekát. — Gyere Anna, gyere sbvem. Elindult vele és egy másik úr is segített támogatni Anna nénit. Anya hangtalanul sírt, csak néha kiáltott fel egy-egy elfojtott sikolya a szájához szorított zsebkendő mögül. Tóni bácsi a temetőkapuban várt ránk. Nekik azonnal menniök kell. mondotta. Anna néni nagyon rosszul lett. Láttam őt is a kocsi belsejében. Iíátrahanyatló fejjel, üres tekintettel. Nem nézett ránk és nem válaszolt anyának, aki szeretően megcsókolta, így hát egyedül érkeztünk haza. Anya otthon sírva mondta, hogy ezentúl mindig így lesz, ő már minket többé nem fog várni és ezt most meg kell szoknunk. A lakás összes ablakai tárva-nyitva voltak. A ravatali szobában koszorúk és szalagok hevertek szanaszét a földön, amelyeket már a teme­tés után hozott meg a posta. Anya bement ebbe a szobába, mert eszébe jutott valami, aztán visszajött és a lámpát, amit ott gyújtott, égve felejtette. Leült az ebédlőasztalhoz és az apa székére nézett, ő most már nem ül közénk ezen az estén és soha többé ! Ismét sírni kezdett. Jobban, mint az előbb. Már nem törődött azzal, hogy fáj-e nekünk, ha ő sír és panaszkodik. Engedte, hogy mi vi­gasztaljuk. Fölfigyeltem. A szalonba nyíló üvegajtó fehér rámája hirtelen átvörösödött s e fény lobogva nőtt, táncolt a fehéren csillogó lakkozáson. — Tűz van ! — kiáltottam fel. Anya. Anica felugrottak és berohantak a szalonba. Az égve felejtett lámpa akkor már magas lánggal törte­tett a mennyezet felé. Olyan volt, mint valami lobogó máglya. A tűz már belemart az egyik koszorúba is. Anya egész elvesz­­. ette a fejét, ide-oda kapkodott és sikoltozott. Belőle a tűz látása mindig valami ősemberi félelmet váltott ki. Emlék­szem egy éjszakára, amikor az érctrombita kísértetiesen el­nyújtott hangja vert fel az álmomból és a szemközti házal: oromzata fölött pirosra festette az ég alját az Óvár égő tető­zete. Anya bomlott hajjal és hosszú hálóingében térdepelt az egyik ablak előtt és hangosan, összefüggéstelen szavakkal imádkozott. Dióst is ugyanilyen izgalom vett erőt rajta. Az­tán Anica, nem is tudom hogyan, hirtelen lerántotta az egyik fekete drapériát és az égő lámpára dobta. A lángok, mintha nc-gbántódtak volna, még egyszer fölcsaptak haragosan és borzalmasan, aztán elmerültek és végkép megsemmisültek a fekete lepel alatt. •— Úristen ! — sopánkodott Katka a konyhában. — Ez megint valami rosszat jelent. Éjszaka volt már, amikor valami neszre riadtam. Anya szobájában égett a lámpa. Tisztán hallottam a csöndben, amint a házunk előtt, türelmetlenkedő lovak kaparászták pa­táikkal a földet. — Jóságos Isten ! — sóhajtozott anya a másik szobában. — Ó ez az Anna ! Szegény, szerencsétlen Anna ! Felültem az ágyban : — Anya, anya ! Kinyílt és becsukódott az ajtó. Aztán a lépcsőházi ajtó nyitódását és csukódását hallottam. Majd távolodó lépteket, kapudörejt, kocsirobajt és futásnak iramodó paták dobogását. Ajiya, anya ! Anica jött be. — Anyának el kellett mennie, mert Anna néni rosz­­szul van. Anna néni ? — Imádkozzék érte. Majd hirtelen öleléssel fölém hajolt : Lulu, magának most nagyon jónak kell lennie... Okos, jó fiúnak, anyttska örömének. — Hát ő is ?. .. Az Anna néni is ?. . . — kérdeztem tág­ra meresztett szemmel. Anica elfordult. — Talán még nem — felelte halkan, pedig tudta, hogy Anna néni akkor már halott volt. A TITOKZATOS NAPLÓ. Már kezdtem érteni az embereket. Eddig csak azt tud­tam, hogy vannak bácsik és nénik és ezek mind jók. Aztán vannak tanítók és tanárok, akik szigorúak, de szintén jók. És végül a többi emberek, akik már messziről előre köszön­nek apának meg anyának. Egy nap azzal állított be hozzánk a polgármester, hogy ö apának barátilag engedélyt adott levéltári kutatásokra, va­lami történelmi munkához és apa akkor fontos okmányokat vitetett haza a lakására. Most azt hallja többfelöl, hogy anya ezeket a régi írásokat csomagolópapírként értékesíti és kiló­számra adja el Goidnak, a mészárosnak, ő nem vonja két­ségbe, hogy ez anya részéről nem szándékosság, hanem csak gondatlanság és ha szabad őszintén kifejeznie magát a méltó­­ságos asszony előtt, úgy nagyfokú tudatlanság az ilyen ősi iratok értéke felől és ha minderről nem volna meggyőződve és továbbá nem lenne tekintettel a megboldogult jóbarát em­lékére is, neki tulajdonképpen a bíróság előtt kellene meg­védenie a város érdekeit. Anya mindezt nyugodtan végighallgatta. Azt felelte az­tán, hogy nagyon szeretné látni azt a régi iratot, amelynek az eladásával őt gyanúsítják. Csakugyan adott el kiselejtezett papírokat, újságokat, melyek ládaszámra hevertek a padlá­son, de azok között egy sem volt a városi levéltári iratokból. Különben pedig, a polgármester úrnak rendelkezésére állanak apa írásai, nézze át az íróasztalát, az iratszekrényét, az ösz­­szes fiókokat és ami a városé, azt vigye magával. A polgár­­mester késő estig kutatott apa szobájában. Aztán mosolyog­va távozott, hogy nincs semmi baj, a levéltári okmányok mind megvannak épségben és majd egy városi szolgát fog átküldeni azokért. Igen sajnálja ezt a félreértést. Anya hűvö­sen nyújtotta neki a kezét. Másnap Szepessy Feri bácsi keresett fel minket. Tiszte­lettudó rosszalással mondta anyának, hogy nagy meggondo­latlanság volt részéről a polgármestert apa írásai közé sza­badítani. Köztudomású, hogy a megboldogult szenvedélyesen gyűjtötte a különböző régi okmányokat és azokért nagy anya­gi áldozatokat, is hozott. Számos becses ősi irata volt, főként a Rákóczi fölkelés korából. Ezt a polgármester is tudta. Nyil­vánvaló, hogy ezekre a nagyértékű iratokra fájt a foga. Az iratok eladásáról szóló pletykát is alighanem ő maga találta lei azért, hogy megszerezhesse apa iratait. — Sohase volt jóbarátunk — felelte anya szomorúan. De más dolgok is történtek és én tovább ismerkedtem az emberekkel. Grünwald, a könyvkereskedő, egy nap hosszú számlát nyújtott be anyának. Hogy az abban felsorolt könyveket apa vásárolta tőle és nem fizette ki. De nálunk a könyveknek nem volt sehol semmi nyoma. Az ügyvéd, akit anya fölkeresett, a vállát vonogatta. hogy itt bizony semmit se lehet tenni. A vételt a könyvkereskedő gondosan vezetett feljegyzései iga­­olják és a számlát ki kell egyenlíteni. Pedig anya biztosan emlékszik arra, hogy apa nem rendelte meg és nem is vette át ezeket a könyveket. Személyesen fölkereste Grünwaldot is, aki alig akarta anyát meghallgatni. Kijelentette, hogy rész­lettörlesztést nem fogadhat el, igényli a teljes összeg nyom­­báni kifizetését, mert épp eleget várt már a pénzére. Wolff, a divatáru kereskedő, szintén benyújtott egy régi számlát. De anya addig kutatott a különféle fiókokban, mire végül is sikerült megtalálnia a nyugtát, amely szerint a szám­la már rég ki lett egyenlítve. A kereskedő zavartan szabadko­zott. hogy ilyesmi a legnagyobb gondosság mellett is előfor­dul, aztán a segédjére támadt haragosan, hogy az máskor könyveljen pontosabban. A segéd lesütötte a szemét és némán mosolygott. A kárpitos valami damaszt függönyök árát követelte. Anya felháborodottan tiltakozott. Ilyen függönyök sohasem kerültek el hozzánk. A kárpitos meg kijelentette, hogy akkor porolni fog. Poroljon. Egy nap aztán a bíróság elé idézték anyát. Már az idézési irat látása is izgalomba hozta. Úgy ha­tott rá. mintha erkölcsi megszégyenítésnek vetnék alá. Neki nemcsak a jogosulatlanul követelt pénzért kell harcolnia, ha­nem a halott becsületéért is, aki nem tudja megvédeni ma­gát. Anicával együtt, estéken át tárgyalták az esetet. Úgy derengett nekik, hogy egy ízben valóban szó volt arról, hogy felújítják a szalon függönyeit, de a tervet azután elejtették. Anica határozottan emlékezett arra, hogy apa az anyag be­szerzésére előleget is adott a kárpitosnak, amit később visz­­szavett és kell lennie apa írásai között egy cédulának, amely­ből mindez kiderülhet. (Folytatása következik).

Next

/
Thumbnails
Contents