Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-08-18 / 31. szám

VI. 31. sz. 1956 augusztus 18. KANADAI MAGYARIG MATTY ASOV SZK V KORN É L EURÓPAI KRÓNIKA A nyár egy csütörtöki napon lezajlott, — mondhatnék tréfásan, ámbár a dolognak a fele sem tréfa. Európában csak nem akar nyár lenni. Május óta minden hétvége esős, szeles, hűvös időt hozott s a tudósok vitája, hogy milyen mértékben befolyásolja az időjárást az atomkisérletek sorozata, még nem zárult le egészen. Nemrégiben egy kiváló német tudó? közölte, hogy 30 hidrogénbomba egyidejű, vagy legalább is egymást nyomonkövető felrobbantása kell ahhoz, hogy az időjárást döntően befolyásolja. Egy másik tudós nyomban ellentmondott s szerinte máris ott tartunk, hogy az atomrob­bantásokat követő rádióaktív felhők az irtózatos iramú sze­lek a földi időjárást alaposan befolyásolták. Nos, ezen a tu­domány még bizonyára sokáig fog vitatkozni, miként azon is. amit a napokban a mainzi egyetem neves tanára dr. Kar! Bechert közölt. Bechert professzor szerint Németországba!' már az elmúlt évben olyan mennyiségű rádióaktív eső esett Fveiburgban, amely 18-szor erősebben volt rádióaktív, mint amely a veszély-zónán “innen” van. Ebből kifolyólag a kö­vetkező, — Beeilter szerint : “halálos körforgás keletkezett. Az eső a füvet rádióaktivvá tette, azt legelték a tehenek, a tejben már az emberi egészséget veszélyeztető rádióaktivitás mértek s az ebből a tejből készült sajt vizsgálatakor a mérő­műszerek, tehát a sugár-inga szinte vadul kicsapott, mutat­ván, hogy a kész sajt életveszélyes. Bechter tanár szerint ilyen radioaktiv sajt külföldről is iinportáltatott Németországba. Szerinte, ha az atomkisérlc­­tek tovább folynak, akkor tizenöt esztendő múlva az emberi­ségre, — egy atomháború nélkül is, — a legkomolyabb ve­szély leselkedik. Nemcsak a robbantások, hanem az atomreak­torok is sugározzák ezt a veszélyt. .. Érthető, ha a mainzi egyetem kitűnő tudósának megállapításai nagy feltűnést kel­tettek. A bátor magyar egyetemisták kalandos szökése egy ma­gyar forgalmi repülőgépen az elmúlt hét végén utánzókra ta­lált. Négy fiatal lengyel pilótanövendék szökött meg két gé­pen a Varsó melletti repülőtérről. Hétszázkilométeres utat téve, átrepülték a Balatont s szerencsésen leszállottak Auszt­riában, ahol azonnal politikai menedékjogot kértek és kap­tak. .. Arra a kérdésre, hogy : sokan jönnének-e el Lengyel­­országból, ha lehetne, nevetve felelték: ha lehene akkoi például az egész légihaderő megszökne s ha megnyitnák a határokat, akkor Lengyelország hamarosan kiürülné...” Eme kijelentésüket igazolni látszik az egyik lengyel új­ság a “Zycie Warszawy” közlése, amely szerint egy körkér­dés alapján megállapították, hogy a ma még a lengyelek által közigazgatott Sziléziában élő németek kivétel nélkül el akar­ják hagyni az országot, mégpedig olyan gyorsan, ahogyan csak lehet s Nyugatnémetországba kívánnak letelepülni. A lengve! zsidók sem gondolkoznak másképpen. Most eg^v, a lengyel kormány és Izrael között létrejött megállapodás alap­ján 20 ezer lengyelországi zsidó kivándorlását engedélyezik Izraelbe, aminek ott egyébként nem nagyon örülnek, mert az izraeli hatóságok szerint ezeknek a kivándorlóknak, illetve oda bevándorlóknak a 40 százaléka kommunista . . . Meg kell még említenünk, hogy a “Po Prostu'' című len­gyel újság szerint a lakosság 80 százaléka titokban jái templomba. Állami és párttisztviselők sálat kötnek a nya­kukba, szemüveget tesznek fel, hajukat másképpen fésülik, sokan’álbajúszt ragasztanak, hogy fel ne ismerjék őket s úgy mennek el a hajnali misékre. A lap panaszolja, hogy eze.i az emberek kiadatlanul jelennek meg munkahelyükön s nem képesek a normát elvégezni. Hivatalosan istentagadók ezek a munkások, tisztviselők, tisztek, rendőrök. Legalább is annak vallják magukat hivatalosan a kérdőívekben. . . Szóval ezt is meg kellett érnünk : — álruhában, álszakállal lehet csak templomba» misére járni. Ha nem lenne ez az esemény olyan mérhetetlenül szomorú tünete a bolseviki diktatúrának, jik­vor mosolyogni kellene rajta. . . * * * Február óta 293 propaganda léggömböt észleltek Ma­gyarország felett s a magyar kormány tiltakozó jegyzéke szerint július 19-én egy ilyen léggömb összeütközött egy repülőgéppel. A pilóta meghalt s a gép megsemmisült. A ma­gyar kommunista kormány jegyzékét nem a német hatósá­gokhoz intézte, ahonnan ezek a propaganda léggömbök fel­szállnak, mert Nyugatnémetországgal nincs diplomáciai vi­szonyban, hanem a-/ USA kormányához. Ugvlátszik a bolse­­vikieknek mégis csak a kelleténél nagyobb zavart, bajt okoz v. a — szerintünk egyébként nem egészen célszerű — propa­ganda hadjárat s nyilván növeli az érdeklődést a szabad nyu­gat iránt. .. Hogy ez ebben a formában helyes-e az más bér­lés. .. erre egyszer majd részletesen válaszolunk .. ! Díjnyertes lábasjószág, baromfi, tejtermékek, gyümölcs, zöldség, a világ legnagyobb kiállításán. Lovas mérkőzés aug. 24-től 30-ig. * * * W-r 3* Látogassa meg a híres Kanadai Sportcsarnokot. Nézze meg a kanadai olimpiai gyakorló tervet Akik bár olvasnak angolnyelvű lapokat, de mégsem ta­láltak volna elegendő magyarázatot a Szuezi csatornával ösz­­.'Zefüggő kérdésekre elmondjuk, hogy tulajdonképpen Ma­gyarországnak is joga lenne Nasser egyiptomi diktátor álla­mosítási cselekedete ellen tiltakozni .éspedig mint az Osztrák- Magyar Monarchia részbeni jogutódjának... Mert: a csatorna így jött létre. 1859-ben egy osztrák mérnök Alois Negrelli kidolgozta, megrajzolta a csatornaépítés terveit. Utána nyomban megalakult egy társaság Ferdinand de Les­se ps francia mérnök-vállalkozó vezetése alatt : Compagne universelle du canal maritime de Suez (kompani universell dü kánál dö Szíiez) név alatt, mint részvénytársaság. A mai igazgatóság 32 tagjából 16 francia, 9 angol, 5 egyiptomi, egy amerikai és egy holland nemzetiségű. Az összesen 800 ezer részvényből 353 ezer angol tulajdonban van. a többi a fran­ciáké s egyéb nemzeteké. A társaság 1869-ben, amikor a csa­torna elkészült 99 évre kötött szerződést a török szultán jó­váhagyása mellett a Khedivével. így hát koncessziója, enge­délye 1968-ban tizenkét év múlva járna csak le. A szerződést Nagybritannia, Oroszország, Törökország, Franciaország, Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia .és Olaszország kötötték a Khedivével. illetve írták alá a társaság nevében. A csatorna egyébként 171 kilométer hosszú, 45 méter széles, és mélyjárata tizenegy méter, tehát olyan hajó, amelynek a mélysége 11 méter, még közlekedhetnek rajta, ámbár igen lassan : 15—20 órát igényel... Amikor az angol-egyiptomi szerződést a partvidék kiürítéséről kötötték (1954 októberé­ben), akkor a szerződés 8. paragrafusában a következőkre kötelezték magukat : “A szerződő felek elismerik, hogy a Szuezi-csatorna Egyiptom elválaszthatatlan területe, de ug\ anakkor gazdaságilag, kereskedelmileg és stratégiailag j nemzetközi jelentőségű. A szerződő kormányok ama szilárd ! szándékuknak adnak kifejezést, hogy az 1888 október 29-én, ! Konstantinápolyban aláírt szerződést, a hajózás szabadságá­nak biztosításáról érvényben tartják. Nos, ezt a szerződést most Nasser felrúgta ! A csatorna­társaság évi kb. 100 millió dolláros bevételét akarja az assua­­ni zsilip-mű építésére fordítani. Egyiptom idáig csak évi há­rom millió dollárt kapott a csatorna bevételeiből. Valamikor ez az összeg a Khedive illetve a király zsebébe vándorolt. . Még nem tudjuk, most. amikor ezeket a sorokat írjuk, hogy miképen vég'zödik a szuezi-csatorna körül kirobbant vesze­delmes világpolitikai válság, de annyi bizonyos, hogy ha Nas- 1 ser álláspontját fenn tudná tartani, akkor a németeknek nagy esélyük van arra, hogy az építkezést technikailag ők végez­zék, annál is inkább, mert az előmunkálatokat máris néme­tek végezték el. Ez a német érdekcsoport 20 német mélyépítő, magasépítő, hídépítő, elektromos, turbina-gyártó és szállító cégből áll. Valószínű, hogy Egyiptom nemzetközi verseny­­tárgyalást ír majd ki s nem vitás, hogy a németek, amiként az előmunkálatoknál, úgy az építésnél is első helyen lesznek. Mesés esték, látványosságok a Grandstandon (szabadtéri színpad). Nemzetközileg ismert szórakoztató művészek, tűzijáték. Minden este a kanadai királyi “Mounties”,, csendőrség lovasbemutatója. Vidám cirkuszi bemutatók Gene Autry és Annie Oakley filmcsillagok felléptével írjon még most a C.N.E. Toronto 2B, Ontario címr< és kérjen jegymegrendelő űrlapot. CANADIAN NATIONAL EXHIBITION O'Keetc részére illusztrálta Tom in ■ * y. * : ; ' \ ' Henry, csehszlovákiai születésű ka­nadai művész. RÉGI KANADAI SZOKÁSOK “REGATTA K” Rendesen késő nyár van, mire Kanada nyaraló­helyeinek dokkjai és vízpartjai mentén népes tö­megek gyülekeznek, hogy élvezzék a regatták lát­ványát. A motoros vízi jármüvektől az egy evezősig, mindenféle és fajta csónak cikázik a kijelölt vízi­pályákon, míg közelebb a partokhoz úszók és magasugrók versenyeznek egymással a vízben. Gyakran mulatságos trükk versenyek fciezik be a regattát — ezt az örömteljes és népszerű “Kanadai szokást.” KÜLFÖLDI PÉNZŰT ALVÁN YAIT, HA TENGERENTÚLBA AKAR KÉSZPÉNZT KÜLDENI. Gyors ! Biztos ! Meghízható ! Ha barátainak, hozzátartozói­nak pénzt akar küldeni kül­földre. forduljon bizalommal a Canadian Pacific akármelyik hivatalához. Gyors, pontos, jó kiszolgálást fog kapni. OLD VONNA : w i MAGYAR NÉPIES MOTÍVUMOKKAL festett CSERÉPEDÉNYEK KORSÓK, TÁLAK, VIRÁGVÁZÁK kaphatók kiadóhivatalunkban 996 Dovercourt Rd., Toronto. Nézze meg a hangsebességnél gyorsabb repülőgépeket szeptember 7-én és 8-án. Öreg autók felvonulása “A nő világa” keretében kiállítások 8>' ^ # Nézze meg az Eszkimókonyhát A világhírű Coldstream Guards Band játszik minden nap TORONTO AUG.24 SEPT. I Vidámság, iz­galom, játékok. WILLIAM A. HARRIS. President HIRAM E. McCALlUM. General Manager Kanadai Notesz JOHN DI EFEN BAKER CCE képviselő interpellációt intézett Kanada nemzetvédelmi miniszteréhez, s megkérdezte, mennyit költött ez a minisztérium az elmúlt években a kanadai napi- és hetisajtóban köz­zétett hirdetésekre, s ezen összegekből meny­nyi jutott a nemzetiségi sajtónak. A választ kommentár nélkül közöljük : Hirdetési és sajtóköz!eményi kiadások 1954—-55-ben : 1300 millió, 1955—56-ban : 1.100 millió dol­lár. Ezen összegekből a NEMZETISÉGI saj­tónak jutott összeg- : NULLA. DR. FRANK ANCEV5CH KINEVEZÉSE-o-A CCF-nemzetiségi csoportja elnökéül vá­lasztotta dr. Frank Ancevichet, a kommu­nistaellenes küzdelem régi, kipróbált harco­sit. Az uj elnök litván születésű újságíró, szülőhazájában ügyvédi gyakorlatot is foly­tatott. Még a háború kitörése előtt írta “Sztá­lin állama” című kitűnő politikai könyvét, mely kíméletlenül leleplezte Sztálin diktatú­rájának valódi értelmét. A könyvet a szovjet ügynökök mindenütt összevásárolták, a Vas­függöny mögött pedig elkobozták. Ancevich ugyanolyan bátran harcolt a nemzetiszocia­lista diktatúra ellen is, s ezért hat évet töl­tött koncentrációs táborokban. 1948-ban jött Kanadába, s most élénk részt vesz a kanadai belpolitikai életben. A KANADAI POSTA KÖZLEMÉNYE A kanadai posta felhívása szerint a közön­ség gyakran kevés bélyeget ragaszt a légi­postán küldött levelekre. Ilyen esetben a sza­bályzat úgy rendelkezik, hogy ha a leragasz­tott bélyegek összege fedezi a szabályszerű bélyeg háromnegyed részét, úgy a küldemény légipostán lesz továbbítva, s a posta a cím­lettől szedi be a hiányzó bélyeget és bünte­tést. Ha ennél kevesebb bélyeget ragasztot­tak le, akkor a levél vonaton megy. A közönség egy másik szokásos hibája. hogy a bélyeget nem a levél szélén, hanem ] a közepén, vagy túloldalon ragasztja le. Mint­hogy a lebélyegzés géppel történik, az ilyen hiba nagyon meglassítja a kezelést, A posta ezért felhívja a közönséget, hogy ügyeljen a légipostaküldemények súlyára, a bélyeget pedig a jobb felső sarokra ragassza. A SZUEZI ÜGYBEN ÖSSZEHÍVOTT londoni konferenciára 24-ből 22 ország elfo­gadta a meghívást. Egyiptom válasza eluta­sító. A szovjet válasz, melyet nagy izgalom­mal várt a világ közvéleménye, aug. 8-án futott be. A szovjet kijelentette, hogy teljes mértékben Egyiptom mellett áll, a csatorna államosítását helyesli, de mint mondotta, a konferencián részt akar venni azért, mert a “szovjet minden nemzetközi kérdés békés rendezését kívánja.” Egyúttal azt a javasla­tot tette, hogy a 24-hatalmi konferencia résztvevőinek számát 46-ra emeljék fel, s a meghívottak között Vöröskína, valamint a vi­lág minden arab állama is szerepeljen. Ezt a propoziciót Nagybritannia máris viszau.ta­­sította azzal, hogy olyan országok, amelyek a résztvevők valamelyikével nem állanak dip­lomáciai viszonyban, valamint olyan á’lamok, melynek tengerük nincs és így a hajózásban közvetlenül érdekelve nincsenek, nem javít­hatják a konferencián való megegyezés ki­látásait. Nagybritannia ennek ellenére elvár­ja, hogy a szovjet is résztvegyen a konferen­cián. A szovjet válasz, valamint az egyiptomi hivatalos sajtó egyre jobban hangsúlyozza azt az álláspontot, hogy ha a szuezi csatorna szabadságának ellenőrzése nemzetközi szer­vezet által lenne gyakorolandó, akkor ugyan­­il.v i n nemzetközi szervezetnek kellene ellen­őrizni a többi világjelentőségű tengerszoros, nevezetesen a Dardanellák, Gibraltár és ii Panama csatorna nemzetközi szabadságát is. Ez az ötlet előre leleplezi, hogy az egész szuezi kérdés valójában nem annyira Nasser és klikkjének a machinációja, hanem a szov­jet földközi-tengeri expanziója céljait szol­gálja. Ha ugyanis a szovjet képviselője bé­kéi ülne a szuezi csatorna szabadságait ellen­­(iiző komitéba, az azt jelentené a Földközi tengeri hajózás örökre lei volna téve a kom­munista zsarolásnak, különösen, ha az ellen­ói zést - mint ahogyan a szovjet ajánlat em­líti időnkint váltakozó nemzetiségű kato­naság látná el. Ilyesmibe a nyugati érdekei­tek nem mehetnek bele. A londoni konferen­cia tehát megfogható eredménnyel csak ak­­kci végződhet, ha Nasser eng’ed, illetve ha Nassert elcsapják. Ellenkező esetben megszó­lalnak az ágyúk, s nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a szovjet nem fog beavatkozni, (mintahogy valószinü’eg Amerika sem.) FIGYELJE POLITIKAI HÍREINKET ! Minden nemzetközi esemény, amelyet évek óta megjósoltunk, következetesen bevált 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents