Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-08-18 / 31. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 VT. 31. sz. 1956 augusztus 18 Bolsivilág Magyarországon... VÁLTOZNAK AZ IDŐK. . . (FEP.) A Szabad Nép augusztus 4-i számának közlése szerint az országgyűlés augusztus 8-i ülésén Vajday Lajosné bírálta a fogyasztási javak minősége és növekvő ára közti el­lentétet. Egyben pedig kifogásolta, hogy a textiliparban a törvényes rendelkezések megszegésével fiatalkorú munkáso­kat éjjeli műszakban foglalkoztatnak. Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter helyettese kitérő választ adott. Vajdayné a választ nem fogadta el, hivatkozva arra, hogy a Munka Tör­vénykönyve határozottan kimondja, hogy ifjúmunkásokat éj­jeli munkára nem szabad alkalmazni. Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke, feltette a kérdést, hogy az országgyűlés hajlandó-e elfogadni a miniszter válaszát. Senki sem vála­szolt. A közlemény szerint “ hosszú szünet” következett be. Rónai ezután kihirdette, hogy a Ház nem fogadta el a minisz­ter válaszát és a minisztert uj válasz megtételére szólította fel. A Szabad Nép parlamenti tudósítója megjegyzi, hogy ez az első eset, amikor az országgyűlés nem vette tudomásul egy miniszternek egy képviselő kérdésére adott válaszát. Hozzá­tehetjük, hogy ez az első eset is erősen előre megrendezett­nek tűnik. Mintha azt akarnák bizonyítani, hogy a parlament immár ellentmondani is merészel. ** PARRAGI GYÖRGY BEJELENTETTE, HOGY AKADÁLYOZZÁK A SZABAD VALLÁSOKTATÁST. A Szabad Nép augusztus 5-i számának közlése szerint Parragi György, az ismert újságíró, a Magyar Nemzet fő­­szerkesztője, kérdést intézett a minisztertanácshoz : mit szándékoznak tenni a vallásoktatás szabadságának a bizto­sítása érdekében ? Parragi szerint az alsóbb hatóságok a vallás szabadságát biztosító törvényes rendelkezéseket gyak­ran kijátszók és megakadályozzák, hogy a szülők gyermekei­ket vallásoktatásra írassák be. Különösen gyakoriak Parragi szerint az ilyen esetek Budapesten és Somogy megyében. He­gedűs András miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a kormányzat oda fog hatni, hogy bürokratikus akadékosko­dás ne fossza meg a szülőket attól a joguktól, hogy gyerme­keiket hitoktatásban részesítsék. Ezt a kis flottatüntetést a vallásszabadság mellett kétségtelenül az Egyházak Világta­nácsa végrehajtóbizottságának szánták, amely most ülésezik a mátrai Galyatetőn. APRÓ ANTAL A TÖBBPÁRTRENDSZER ELLEN. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán elhangzott hivata­los nyilatkozatok közül különösen figyelemreméltó volt Apró Antalnak, a párt egyik vezető személyiségének kijelentése a demokrácia ma érvényes népi demokratikus értelmezéséről. (Szabad Nép augusztus 3.) “Az ellenséges imperialista körök azt is hangoztatják hazai csatlósaikkal együtt” — mondotta Apró Antal, — “hogy az igazi demokrácia az, ahol többpárt­rendszer van, s hogy mi is kanyarodjunk vissza a 7—8 évvel ezelőtti politikai viszonyokhoz, csináljunk többpártrendszert, csináljunk valami koalíciós hatalmat, esetleg szervezzük újjá a rég megszűnt pártokat. Nyíltan kell erről beszélni. Világo­san meg kell mondani véleményünket, mert idehaza is van bizonyos körökben ilyen illúzió. Mi nyíltan és egyenest meg­mondjuk. mi nem ezt értjük demokrácia alatt.” Apró Antal ezzel a kijelentéssel leszögezte, hogy a kommunista párt vál­tozatlanul nem a demokráciát érti demokrácia alatt. Toque­­vilie, a demokrácia történelmének nagy hisztérikusa, így fo­galmazta meg a demokrácia lényegét : Olyan rendszer, amely­ben a többségi uralmon lévő párton kívül legalább még egy párt áll fenn és ennek pontosan ugyanazon jogai vannak, mint az uralmon lévő töbségi pártnak. Amíg a kommunisták a többpártrendszerrel szembehelyezkednek, addig szükség­képpen a totalitarizmus és pártdiktatúra hívei és a demokrá­cia ellenfelei. AZ UJ MÉLYSÉGI HATÁRZÁR A magyar bolsevista sajtó hosszú cikkeket közöl arról, hogy az osztrák kormány mennyire megelégedett a magyar határzár. a vasfüggöny eltávolításával. Ámde a határzár el­távolítása csak látszólagos. Az eddigi műszaki határzár lebontása után egy ú. n. mélységi határzárat létesítenek, amit a határ mentén húzódó két kilométer széles sávban építenek ki. Aknákat többé nem alkalmaznak, ellenben világító rakéták, nyomsávok, jelző dró­tok, csengő készülékek, berregők és fokozott járőrtevekenv - ség segítségével a határátlépést továbbra is minden eszköz­zel megakadályozzák. * * * A KOMMUNISTÁK PRÓBÁLKOZÁSA A KISEBBSÉGI MAGYARSÁG FELÉ. Egy érsekujvári szlovák menekült elmondása szerint (6100/56 sz. kih. jkv. jún. 21.) a kommunisták saját javukra próbálják kamatoztatni a szlovákiai magyarok elégedetlen­ségét. Ismételten felhozzák az első köztársaság kedvezőtlen magatartását a magyarokkal szemben és az 1945 és 48 kö­zötti magyar üldözéseket. Az érsekujvári magyarok előtt úgysem szabad kiejteni Benes elnök nevét — mondja a mene­kült, — de még jobban befeketítik emlékét és megkísérlik Gottwaldot mint szabadságuk megteremtőjét beállítani. A kommunista agrtációnak mégis kevés az eredménye. A legutóbbi lap jelentések szerint például a lévai és losonci já­rásokban nagyon kevés magyar tagja van a kommunista pártnak. < OLVASD A KANADAI MAGYARSÁGOT a szabad világ legbátrabb hangú, pártokon felülálló magyar hetilapját! SZENT ISTVÁN ÖRÖKSÉGE Magyarok ősi gyökerű szent ünnepe, or­szág-alapító Szent István királyunk napja. Minden eldugott kis magyar faluban zsolozs­ma száll ilyenkor az ég felé és körmenetek vonulnak végig a kommunista golyószórókkal szegélyezett fővárosi utcákon is. Szent István óta nem változott a magyar probléma. Neki is választania kellett Kelet forrongó pogány hatalma és a nyugati ke­reszténység között. Nem politikai számítás­ból küldött követeket Rómába, hanem mert felismerte a kereszténység örökéletű iga' - ságait. E bölcs előrelátása néhány évtized múlva már, a pápaság s a német-római csá­szárság között megindult világuralmi harc­ban, Kelet minden nyílzáporánál erősebb fegyvert biztosított a kalandozások során eró'sen megfogyott magyarságnak. A keresz­tény egyház szolidaritása védte Szent István uj birodalmát a német nehéz fegyverek ellen. Szomorú példákat láttak a lengyeleknél és cseheknél, akik már ekkorra német vazallu­sok lettek. A helyzet ezer év múlva megismétlődött s ma éppen olyan leszámolás előtt állunk, mint amilyenben Szent Istvánnak kellett választa­nia. A titkos magyar szívek a kereszténység mellett döntöttek, melynek hívogató templo­maiba ma már csak álruhában merészkednek be az emberek, sállal a nyakukban, viharka­bátban, felragasztott bajusszal s otthon a statisztikai kérdőívekre beleírják, hogy “is­­tenlagadó.” Mindszentv börtönéből világgá ragyog a magyar álhatatosság. Az emigrációban ez a nap nyújt leginkább alkalmat arra, hogy a vendégszerető népek figyelmét felhívjuk pusztuló nemzetünk tra­gédiájára. Menekülők mindig voltak, az Ár­pádházi királyfiak is gyakran Nyugaton és Északon találtak menedéket a testvérharcok elöl. Távol a hazától lehet igazán mérlegelni népünk történelmi szerepét, ősi jogait, egyen­lőségét. örökérvényű politikai végrendeletet jelent a magyarság számára Szent Istvánnak Imre fiához intézett intelme, mely erkölcsi életelvekre e korán elhunyt fiatal királyfi bizonyára a mostaninál is hatalmasabb múltú és jövőjű Magyarországot tudott volna fel­építeni. Ami örökös tragédiánk, hogy virág­zó reményeinket mindig elvesztettük, így öl­te meg Szent Imrét is vadászaton egy vadkan agyara. A “tíz községek” templomaiban pogány magyarokat kereszteltek s milyen nehéz volt őket vasárnaponkint becsalogatni az Isten házába. Napijáró földet kellett lovon ülniük, míg a nyírfalombok által szegélyezett ka­nyargó ösvényekén templomukhoz érkeztek. Dejöttek. Megfogadták bölcs tanácsát ország­építő királyuknak. Az emigráció magyarjait méltán vádolják széthúzással, egymás megnemértésével. Poli­tikailag is feltalálunk köztük minden árnya­latot, de Szent István napján mégis egymás­ra találnak. Templomok orgonája, gyűlések ünnepi beszéde könnyeket csal a hallgatóság szemébe. Aki gyakran olvas hazai leveleket, mint ahogyan azt mi tesszük, az ismeri iga­zán otthoni testvéreink borzalmas helyzetét. Nincs táplálékuk, nincs ruhájuk és betegek. Mindegy, hogy a munkásosztályhoz tartoz­­nrk-e, vagy osztályidegenek. Még a rendszer dédelgetett sztahanovistái is megtört embe­rek. Nagy elhatározások nem születhetnek eze­ken a mi eraigrációs Szent István ünnepein­ken. Hiányzik az anyagi háttér, mely világra szóló alkotásokat szülhetne. De milyen köny­­nyen tehetne mindenki valamit, békés jobbot nyújtani az elhagyott barátok felé, gyerme­keink képzelőerejébe jobban belevésni a ma­gyar öntudatot, támogatni a menekült irodal­mat és ezer módot keresni a magyar ügy szolgálatára. E sorok írója — még boldog békeidőben — járt a Márvány-tenger partján, Rodostóbar s félelmetes megindultsággal szemlélte azt a favázas épületet, melyben Rákóczi töltötte : száműzetés keserű idejét. De járt Turinbar is, a Piazza dei Mille-n, mely nevét is a Cég lédről odazarándokolt ezertagú küldöttségtő kapta. A téren Kossuth mellszobra állt s a. épület történelmi levegőt lehelt magából. Ak­kor nem gondoltam, hogy osztrák barakszo­­bákon keresztül Torontóig jutok. Ha nem if hoztam magammal semmit, de itt van mind nyájunk közös vagyona : Szent István ölök sége. Rodostóból és Turinból olyan szellem árad felém, mely a magyar jövőt őrizni és ápolni segít. NYIREGYHÁZY PÁL. 4* 4* 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4* 4* 4* 4* 4* 4 MAGYARORSZÁG MINT AZ OSZTRÁK BIRODALOM JOGUTÓDA ? —---------n-----------­Utoljára a trianoni béketárgyalásokon je­lentették ki az akkor bosszúvágyó francia pelitikusok, hogy a volt osztrák birodalom “háborús bűneiért” Magyarország a felelős, s erre a borzalmas igazságtalanságra alapí­tották hazánk trianoni megcsonkítását. Azó­ta minden józan ember ezerszer visszasírta a volt osztrák-magyar birodalom mintasze­rűen jó rendszerét, s a régi boldog időket és­pedig úgy osztrák-magyar-német részről, mint francia-angol részről. Most azután a legkevésbbé hivatott oldalról, a szovjet füttyszóra táncoló Nasser oldaláról hangzott el hasonló kijelentés. Nasser sajtója nem ke­vesebbet mond, mint hogy az 1888-as szuezi csatorna-egyezmény egyik aláírója az oszt­­vák-magyar birodalom lévén, a londoni kon­ferenciára Magyarországot (értsd : kommu­nista Magyarországot) mint a volt osztrák birodalom jogutódját kellene meghívni. Ne­künk magyaroknak nagyon megtisztelő tu­dat, hogy hazánkat elég nagynak tartják ar­ra, hogy a világ ma legégetőbb kérdését tár­gyaló konferenciára meghívják. De Nasser kijelentését felháborodva kell visszautasíta­nunk. Nem. A mai Szovjet-Magyarorszáp nem jogutódja sem a volt osztrák-magyar monarchiának, sem Ausztriának, sem semmi­féle Magyarországnak. A mai magyar kor­mány nem Magyarországot képviseli, hanem a szovjet érdekében kíván egy további sza­vazatot leadni. KANADÁBAN A LEGJOBB AUTÓGUMI A MAGYAR LEXIKON Abolicionisták alatt büntetőjogi vonatkozásban azokat értik, akik a halál­büntetés eltörléséért szálltak síkra. A halálbüntetés elleni h. tc megindítója Cesare Bcccaria, aki 1761-ben megjelent Dei delitti e déllé pene” című híres művében követelte a ha­lálbüntetés eltörlését. Számos jogtudós, bölcsész, politikus és szociológus követeli a halálbüntetés teljes eltörlését, illetve annak csupán rendkívüli viszonyok, háború rögtönbíráskodás ssetén való alkalmazását. Kiterjedt irodalom foglalkozik a halálbüntetés eltörlésével s az abolicionisták követelése né­mely államban eredménnyel is járt. Abortiv gyógyítás, az az orvosi törekvés, mely valamely betegség első tünotei­­ick felismerésénél a továbbiak szabályos és törvényszerű ki­fejlődését megakadályozni törekszik. így abortiv gyógyítást ,egez a sebész, mikor a féregnyulvány gyulladásának kora tádiumában azt kiirtja, hogy így megakadályozza a féreg­­n ulvány gyulladásának átterjedését a hashártyára, elhalá­­át és átfúrodasát a szabad hasüregbe stb. Abortiv gyógví­­,iSia tői ekedik az orvos, mikor fertőző betegség kezdetén ikár gyógyszerrel, akár sajátos oltóanyaggal megakadályoz- i igyekszik a betegség teljes kifejlődését és hosszú, nem g\ szel veszedelmes tartamát. Néhány betegség ellen aján­­cűt abortiv eljárás azonban sokszor veszélyt rejt magában. V betegségnek elfojtása nem ritkán nagyobb veszéllyel jár, nint az, ha az orvos hozzáértő figyelemmel és felkészült vá­rakozással kíséri a betegség szabályos lefolyását. A MAGYAR NÉPHADSEREG Általában A Magyar Néphadsereg a Vörös Hadsereg évtizedes ta­­lasztalatai alapján felépült .fegyveres erő, amely mind vezeté­­nűnd szervezési tekintetben szovjetorosz felügyelet, illetve uenőrzés alatt áll. Fejlesztése, tökéletesítése manapság is olya maiban van és a tízmilliónyi magyarságra hallatlan tér­iekét ró. Az alábbiakban a Magyar Néphadsereg szervezetét, jcLső felépítését, harcra való alkalmazhatóságát és feladatát ogom tárgyalni. Szervezet« A Magyar Néphadsereg áll : t) 4 hadtestbe szervezett, 12 hadosztályból. És pedig : 9 lö­vész hadosztály, 2 mechanizált hadosztály és 1 páncélos hadosztályból. ) Úgynevezett Honvédelmi Minisztérium közvetlen sereg és csapattestekből. Ezek : 2 tüzér hadosztály, Műszaki dandárok, Híradó ezredek, valamint Légvédelmi had­osztályok. ) Repülőhadtestből, mely áll : 2 vadász hadosztályból, to­vábbá könnyű repülő ezredekből. 1) Folyami dandár (Hadihajós egységek !) A belügyminisztérium alá rendelt Határőrség 10 kerü­­ete. valamint győri önálló zászlóalja határvédelmi szempont­­hó! a Néphadsereg egységeivel együttműködik, így annak ki­egészítő részeként vehető, összereje kb. 10 könnyen felszerelt övész ezrednek felel meg. Békelétszám kb. 200- -250 ezer fő. A tisztikar utánpótlásáról vannak hivatva gondoskodni Fegyvernemi Tiszti Iskolák, számszerűit 12. Kiképzési idő nagyjában 3 év, általában a régi Ludovika Akadémiának fe­el meg. Felvételi követelmény : érettségi és politikai meg­­nzhatóság. A Néphadsereg Politikai Tisztjeinek kiképzéséről a Szta­­m Katonai Politikai Akadémia gondo kodik. A tisztikar továbbképzését vannak hivatva a különböző Tanfolyamok, fegyvernemi kiképző táborok, lőiskolák stb. .'llátni. A magasabb tiszti kiképzés (vezérkari kiképzés !) a Zri­­íyi Miklós Katonai Akadémiá-n történik. Tiszthelyettesi iskolák nincsenek, csupán a csapttest­­mrancsnok felügyelete alatt álló tiszthelyettesi tanfolyamok nűködnek. Bárhonnan jött is, ön tudja, hogy minden országban vannak termékek, amelyek messze kimagaslanak a többi hasonló közül. Fontos tudnunk, hogy Kanadában a legkeresettebb autógumi a Good Year. Ez nem csupán a mi állításunk, hanem a tényleges eladási számok független felülvizsgálatán alapuló való tény. Több mint 41 év óta, kanadaiak több Good Year autógumit vettek mint bármilyen más fajtát. Ma a Good Year termékek vezetnek úgy minőségben, mint gazdaságosságban és kiszolgálásban. AZ ÖN AUTÓJA . . . TEHERAUTÓJA . . . vagy TRAKTORJA részére mindig van egy Good Year Bizomá­nyos az ön közelében, — aki autógumi szak­értő és készségesen szolgál felvilágosítással arra nézve, hogy önnek milyen autógumira van szüksége. Régi gumiját a legelőnyösebb áron számítja be önnek és az újat díjtalanul szereli fel kocsijára. Minden egyes eladásra kerülő Good Year termék a gumigyártás te­rén egy élet szorgos tapasztalatán alapszik. Ha élete legjobb autógumiját akarja, — ke­resse fel legközelebbi Good Year bizományo-KERESSE KÉK ÉS SÁRGA GOODYEAR GYÉMÁNTJÁT Megmutatja önnek a helyes utat a legjobb autógumi bevásárlásra egész Kanadában. KANADÁBAN TÖBB GOODYEAR AUTÓGUMI VAN FORGALOMBAN MINT BÁRMILYEN MÁS FAJTA. Területi elhelyezés A Magyar Néphadsereg területi elhelyezése már békében i kapott hadműveleti feladatok szerint történik. A Dunántúlon állomásozó székesfehérvári VI. hadtest íadosztályaival általában a Balaton körül helyezkedik el, üllyal Tapolca, Nagykanizsa, Marcali térségében. A Duna-Tisza közén, Kecskeméten állomásozik a III. had­­,estparancsnokság hadosztályaival Kalocsa, Kecskemét és szeged térségében. A legkésőbben felállított és feltöltött debreceni IX. had­es! hadosztályai Békéscsabán, Nyíregyházán és Mezőtúron ülomásoznak. A Központi Vezetésnek döntés, illetőleg súlyképzésre a tebreceni IX hadtesten kívül rendelkezésére állanak a követ­ező erők : Az Esztergom. Pilisesaba, Mór, Székesfehérvár, Aszód, gyöngyös, Verpelét, Eger térségében állomásozó. XI. mechanizált hadtest mechanizált és páncélos had­­sztályai : a ceglédi és dombóvári (?) áttörő tűz,ér hadosztályok ; a abi légiszállítású hadosztály, valamint a műszaki dandárok, nehéz műszaki alakulatok, vegyiharc egységek, stb. A szovjet vezetés és ellenőrzés biztosítása A szovjet vezetés, illetve befolyás a következő pontokon érvényesül : a) A Magyar Vezérkar teljes kézbentartásával ; b) A nehéz híradó eszközök abszolút ellenőrzésével ; c) A ne­héz harcászati fegyverek biztosításával ; illetve azok szovjet kézben való megtartásával ; d) A hadászati légierő birtoká­val ; e) A szovjet tanácsadó szerveknek a Magyar Néphad­sereg egységeihez való beszervezésével ; f) A Moszkva által kontrolált magyar kommunista párt, valamint a szintén szov­jet ellenőrzés alatt álló Államvédelmi szerveknek a Néphad­sereg egységeibe való tökéletes beépítésével. Következő számunkban folytatjuk. A szabad sajtó az emberi alkotás legnagyobb fegyvere. A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülálló magyar hetilapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents