Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1956-08-18 / 31. szám
2 KANADAIMAGYARSAG VI. 31. sz. 1956 augusztus 18. SÍZ AMERIKAI VÁLASZTÁSI RENDSZER ORSZÁGOS “PÁRTKONVENCIÓK”. Százhuszonnégy évvel ezelőtt kezdődött az a gyakorlat Amerikában, hogy az Elnök- és Alelnök jelöltek megválasztására országos pártgyűlést rendezzenek. Először 1882 májusában Baltimoreban történt meg, hogy az országos demokrata; párt ilyen konvenciót tartott, amikor is Andrew Jacksont választották meg a párt elnöki és Martin Van Burent alelnöki jelöltjének. Az ország akkor még csak tizenhárommillió lelket számlált. 1952-ben úgy a demokrata, mint a republikánus párt Csikágóban tartotta meg jelölő konvencióját. Az idén a demokraták megint Csikágóban, augusztus 13-án, a republikánusok San Franciscóban, augusztus 20-án nyitják meg országos pártgyűlésüket. A konvenciók intézménye nem alapszik törvényes szabályokon. A politikai pártok fedezik a költségeket is, bár nagyvárosok versenyeznek a megtiszteltetésért, hogy az egész országból összesereglő fontos személyiségeket vendégül lássák, ami természetesen üzleti fellendülést is jelent. A konvenciók célja a párt hivatalos programmjának leszögezése és a párt hivatalos jelöltjeinek a megválasztása. Az országos gyűlések érdekes és jelentős látványosságok. A színhely : óriási fedett helyiség, amely lobogókkal, szalagokkal, arcképekkel van feldíszítve. Tíz-tizenötezer ember vesz részt az összejövetelen .és a delegátusok nagyrésze túláradóan is hangos. » A párt országos elnöke nyitja meg hivatalosan a konvenciót és egy országosan ismert lelkész imája után a közönség a nerhzeti himnuszt énekli el. Az országos bizottság ajánlatának meghallgatása után, az egész országból összesereglett delegátusok a gyűlés elnökét választják meg. A többi tisztviselőt kinevezik. A rendszabályoknak és a bizottság jelentésének felolvasása után, a tárgysorozat egyik legfontosabb pontja következik : a párt hivatalos programra tervezetének az ismertetése Ebben kifejezésre jut a párt hivatalos állásfoglalása az országos és nemzetközi politika legfontosabb kérdéseit illetően, hogy a választók tisztában legyenek azzal, hogy milyen elveket támogatnak, ha a párt jelöltjeire adják szavazataikat. Vita után a programra végleges szövegét dolgozzák ki. amely a delegátusok abszolút többségének megfelel és ezután kerül sor a legfontosabb teendőre : a párt elnök jel öl tjének a megválasztására. A jelöltek nevét többnyire legbuzgóbb támogatóik hozzák javaslatba. Ezután következik a hivatalos állami kiküldöttek csoportjainak megszavaztatása, az ABC sorrendjében. Minden állam bizonyos számú szavazatot képvisel, mást a demokratáknál és mást a republikánusoknál, mert a párthű államok előnyben részesülnek, bár a komplikált számítás alapja az államok népességének az aránya. Ha az első szavazás nem hozza meg az abszolút többséget egy jelölt részére sem, a szavazást sokszor is megismétlik, míg el nem éri valaki az abszolút többséget, amikor is aztán rendszerint minden delegátus a nyertes pártjára áll, hogy a jelölés “egyhangú lelkesedéssel” történjék. Az Alelnök személyét a párt vezére szokta ajánlatba hozni a megválasztott elnökjelölt megkérdezése után és a konvenció rendszerint jóvá is hagyja ezt a javaslatot. Még az ú. n. elektorok személyét is kijelölik, mielőtt a gyűlést feloszlatnák, ez azonban már csak formaság. HÍREINK A NAGYVILÁGBÓL ÍGY történt A REPÜLŐGÉP MEGSZERZÉSE TÁMOGASD A “MAGYARSÁGOT !” a szabad világ legbátrabb hangú, pártokon feliilálló magyar hetilapját ! Ma már az egész világsajtót bejárta Pólyák György, Balla József, Jakaby József, Pintér Károly, Kiss Gábor, Izsák György és felesége Osváth Emese, menekülése. Ez alkalommal csak egy részt írunk le, ahogy európai munkatársunknak Pólyák elmondotta azokat a pillanatokat, amikor nagy küzdelme után belépett, pontosabban betört a vezetőfülkébe. Az alábbiakat szóról-szóra közöljük az elmondás alapján : Polyákot a vezetőfülkébe való belépésnél csalódás érte, hogy nem négy, hanem öt személlyel találta magát szemben. Góré János, a főpilóta és Fenesi István, a másodpilóta nem avatkoztak bele a küzdelembe, minden figyelmüket a gép kormányzására fordították. Ezzel szemben Tóth Sándor mechanikus, Benedikt Károly rádiós és Doktor Elek ÁVÓ-s “navigátor”, szinte áthatolhatatlan falként zárta el Pólyák előtt a kormánykerékhez vezető utat. Pólyák egy pillanatra sem rettent ! vissza. Villámgyorsan felmérte szemben álló I három ellenfelét és habozás nélkül a pisztollyal bajlódó Doktor Elekre vetette magát. Ezzel egyidejűleg pisztolyát Tóth, a csavarhúzót pedig a rádiós képébe vágta. Elkeseredett közelharc vette kezdetét a pilótafülke szűk bejáratában. Pólyák, nem törődve azzal, hogy Benedikt és Tóth teljes erejükből ütlegelik, csak Doktorral viaskodott, miközben 'másik két támadóját ballábával rugdosva próbálta távol tartani. Egyik jól sikerült rúgásával úgy gyomorszájon találta Benediktet, a rádióst, hogy az a továbbiakban harcképtelenné válva, görcsösen vonaglott az egyik sarokban. Annál inkább megvadult a köpcös, zömök, bikaerejű Tóth. “Te piszok hazaáruló !” és «hhez hasonló gyalázkodó szavak kíséretében vágta az idő közben kezeügyébe került rakétapisztoly csövét Pólyák szájába, úgy, hogy annak négy első metszőfoga azonnal kitörött. Majd csövénél ragadta meg a pisztolyt és annak agyával kezdte egyba-főbe verni Polyákot. Pólyák tehetetlen volt a mechanikus brutális támadásával szemben, minden figyelmét a fegyvert szorongató Doktor kötötte le. Miközben Tóth Pólyák fején szilánkokra verte szét a rakétapisztoly agyát, sikerült a volt repülőhadnagynak az ÁVÓ-s egyik kezét letépni a fegyverről és két vasmarka annak csövét lassan Doktor mellére fordította. Közben az ÁVÓ-s szabadon maradt balkezével torkon ragadta Polyákot és már-már félig megfojtotta, mikor Baliának sikerült a nehéz helyzetben lévő, túlerővel küzdő Pólyák segítségére sietnie, a zuhanó gépben a pilótafülke ajtajához előre küzdve magát. Balla első dolga volt, hogy megragadja a dühöngő mechanikust és ezzel tehermentesítse Polyákot. Pólyáknak a legjobbkor jött a segítség. Egyetlen mozdulattal kirántotta a fegyvert Doktor egyre gyengülő jobb kezéből, majd halijával teljes erejéből a fülke falához taszította az ÁVÓ-st, aki olyan szerencsétlenül zuhant, hogy koponyáját az egyik éles aluminium borda megrepesztette. így az ÁVÓ-s is kiesett a küzdelemből és eszméletlenül feküdt egy darabig a jobb sarokban. Pólyák Doktor leküzdése után felegyenesedett, két mozdulattal csőre töltötte az ÁVÓ-stól elragadott pisztolyt és a fülke mennyezetén át riasztó lövést adott le. Ezzel a hax-c el is dőlt. Pólyák első felszólítására megadta magát a személyzet még három harcképes tagja : Góré a főpilóta,Fenesi a másodpilóta és Tóth, a dühöngő mechanikus. (FEP.) A SZÉN VÁLSÁGA A kv.nadi szénipar kemény küzdelmet folytat az olaj és gázf ütőbe rendezések növekedő száma ellen, úgy a magánotthonokban, mint a bérházakban. A kanadai házaknak mintegy huszonkilenc százaléka használ szénfűtést, ezért a szénipar abban reménykedik, hogy kombinált automatikus szénkazánok forgalombahozatala által, amelyek a hamu kezeléséhez szükséges felszerelést és egyúttal a nyári időszakra léghűtő berendezést is magában foglalná, növelni tudná fűtőberendezéseinek arányszámát. EMELKEDŐBEN AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNYEK SZÁMA A Cánadian Life Insurance Officers Association (A Kanadai Életbiztositók Szövetsége) jelentése szerint az életbiztosítási kötvények tulajdonának száma az 1956-os év első felében 16 U -os emelkedést mutat az előző év hasonló időszakához képest. KÉTSZÁZHETVEN HALOTTJA VAN A BELGIUMI BÁNYAKATASZTRÓFÁNAK A multheti bányakatasztrófa során 270 szénbányászt a robbanás és a tűz elzárt a külvilágtól. A rendkívüli hőség miatt lehetetlen volt a bentrekedteket megközelíteni, vagy holttesteiket felszínre hozni. Többnapos hiábavaló erőfeszítés után a további mentési kísérleteket fel kellett adni. s a század egyik legszörnyűbb bányászbalesetére rá kellett borítani tehetetlen gyász fekete fátylát. I _ j I Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címváltozásuk esetén az előző címüket is közöljék ki- ! adóhivatalunkkal. AMERIKA VAKÁCIÓZIK Sokan már túlvannak az idei vakáción, sokan pedig most élvezik az aranyszabadság napjait ; a többiek még előtte vannak az édes semmittevésnek, a csendes szemlélődésnek, vagy a látványosságok szenzációjának, amit mindenki maga vá'asz’t pihenés és felfrissülés végett. Az amerikai nép nyári szabadságának ideje négy hónapra tolódik ki, júniustól szeptemberig, de sokan vannak, akik egy-két hétre még tél idején is kifognak a munkából. Majdnem minden amerikai dolgozónak legalább kétheti fizetett szünidőre van joga. Az utolsó három év leforgása alatt nyélbeütött szakszervezeti szerződések legtöbbje kiköti ezt a kedvezményt a munkások javára. Újabban kivívták azt is, hogy már rövid szolgálat után is jár szabadság. E század elején jó volt. ha a munkás fizetésnélküli szabadságra mehetett, mert örült, amikor állásába visszafogadták. Csak 1930 körül indult meg a mozgalom, hogy a dolgozók fizetett szünidőre tarthassanak igényt. A hosszabb fizetett vakáció intézménye nemcsak a szakszervezetek megerősödésének és az üzleti élet felvirágzásának köszönhető, hanem annak is, hogy a vállalatok vezetői belátták, hogy ők is jobban járnak, ha lehetővé teszik, hogy a munkás néha kifoghasson a járomból. Hozzájárul ez a dolgozók fizikai és erkölcsi jólétéhez, ami kevesebb betegszabadságot és több és jobb termelést jelent. Tizenöt évvel ezelőtt a munkásoknak csak 6%-a részcélt kétheti vakációban. 1919-ben a kollektív szerződéseknek már 90"„-a biztosítja ezt a jogot. Ma már igen ritka az a kollektív szerződés, amely megfeledkezik erről a biztosító szelepről. Azelőtt öt évig kellett egy helyen dolgoznunk, hogy vakációt kapjunk, ma már csak 3, 2. sőt 1 évi szolgálat után is jár a szünidő. A gyári és irodai munkások 40%-át már egyévi szolgálat után iileti meg a kétheti fizetett szabadság és azok, akik ennél hosszabb ideig dolgoznak, gyakran 8, sőt 4 heti szünidőt is kapnak. Ne felejtkezzünk el arról sem, hogy mind több és több ünnepnapért kapunk teljes fizetést és a napi munkaórák száma is állandóan csökken. Mindig több és több idő jut pihenésre és szórakozásra, kinek-kinek az Ízlése szerint. Sokan a családjukkal való együttléttel, házuk tatarozásával, kertjük ápolásával, sportokkal, játékokkal, színházak, hangversenyek, múzeumok látogatásával töltik el a boldog .és felelőtlen szabadság napjait, mások hosszabb autóutakra indulnak és a családot pótkocsin vontatják maguk után, amelyben süthetnek, főzhetnek és éjszakánként aludhatnak is. Mások a nyári fürdőhelyek szállodáit és panzióit töltik meg, vagy távoli hegyek lejtőin és tavak partjain bérelnek házikókat, a természet szépségeit bámulva és ért,-ékelve. Se szeri se száma azoknak, akik halásznak, vadásznak, golfoznak, táncolnak, vagy egyéb népszerű sportnak hódolnak. Egyes szakszervezetek maguk is építenek üdülőhelyeket a tagok használatára, ahol önköltségi áron és barátaik társaságában részesülnek abban, amit másutt drágábban és kedvezőtlenebb feltételek mellett kapnának meg. Főleg az International Ladies Garment Workers Union .és Amalgamated Clothing Workers Union gondoskodtak ilyesmiről és a pennsylvaniai hegyekben, sokezer holdas, erdős, hegyes-völgyes, tavakkal teliszórt vidéken fekszik a Unity House, ahol többmillió dolláros költséggel még olyan színházat is építettek, amelyben Hollywood és a Broadway legkitűnőbb művészei lépnek fel. Common Council. A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezreit olvassák, s éppen ezért jő befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Naavobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk. VÁGJÁK A ROZSOT Irta : Füry Lajos. Kékként a júliusi nyár. A községi csorda már indult az itatóhoz d.éli darvaSozásra, az esztergályi zsurmókos kanász is befejezte ebédjét, a parázson sült gombát, aztán a kecskerágó mellett hátárafeküdt, fél szemmel a konda után bandzsítva. Túl a marhacsapáson, a harangos ló körül, a nagy tölgyfák árnyékában delelt a ménes, úgy összebújva, mint a birkák. Kábult mozdulatlanságba dermedt a nyár. Csak az aratók dolgoznak. Vágják a rozsot. Tennap volt egy hete, hogy kezdték, aztán nem úgy megy, ahogy gondolták. A termés jó, nem lehet mondani, szép huzatja van a kévének, vág a feje. csak éppen a talaj az a kutya. Igen huntos, a kaszát mind főtaszigájja, azért magas tallót kell hagyni. Eső sem járt már három hete, de most túl a Berekfáson, nagy fehér bárányok gomolyognak az égen. Az pedig nem jó. Magyar ember szereti az esőt. mert az életet jelenti, de most nem bánná, ha éppen aratás időben, még egy-két napig elmaradna. Pedig nem. Tudja ezt jól Borka Takács István részes aratógazda és azért szegi meg a szokást és nem állítja meg a munkát. A rozsot le kell vágni, pintek reggelig, az pedig hónap lesz. így mondta az intéző úrnak, amikor szemrevételezte a munkát és úgy a harmincéves tapasztalatból odavágta : Ha az Isten is úgy akarja, akkor kiröm pintök röggelre végeznénk instállom. Jó kedvében volt az intéző úr és azt mondta, hogy ha ezt a rozsot kentek levágják péntekig, hát becsületes munkát végeztek, aztán a kialkudott és törvényes tizeden felül még egy-egy véka búzát is vihetnek haza. És most úgy néz ki, hogy Borka Takács István elszámította magát, mert azt a darab rozsot, ami még előttük fekszik nem bírják levágni holnap reggelig. Hepehupás, aztán partnak megy, aztán ráadásul ez a hőség, ami még az Alföldnek is becsületére válna. Szakadt róluk a verejték és a vizet, ahogy megisszák csörgő patakokban izzadják a hátukon. A nap éppen a fejük fölé kerül, amikor hátra tolja homlokáról kis pörge kalapját a gazda, megcsavarja ritkuló bajszát és hátraszól. — Dél van. Utolsót vágnak a kaszák és megállanak. A lányok felkapkodják a markot és kiegyenesednek. Hátuk mögött a kiszáradt tarló, előttük a még'le nem vágott rozs. A pacsai templom már elharangozta a delet, amikor megindulnak, egymásután, hogy az esztergályi berekfásnál ebédezzenek és pihenjenek, amíg a hőség alábbhagy. . Sápadt az arcuk és szótlanok. Nem a fáradságtól, hiszen megszokták gyerekkoruktól kezdve, csak nehéz verejték árán adja meg a magyar föld a mindennapi kenyerüket. Úgy gondolják, hogy nem jól dolgoztak. Mert hát a véka búza igen jól esne, de ami fontosabb, a becsület. Ttt túl a Dunán nem tudnak aratni, aztán az alföldi aratók lenézik a traktorral, géppel. különféle idegen kaszával dolgozó, túl a Dunaiakat. Most majd aztán elterjed a 'űré, hogy a híres Borka Takács István aratósgazda bandája, nem bírta elvégezni íz esztergályi rozsot a bemondott időre. Pedig eső sem vét. Igaz rossz a talaj, oszt lármán is megbetegedtek. Mindegy, a hír -sak azt fogja mondani, hogy a kövesdiek lem vágták le a rozsot. Nem bírtak vele. Kedvetlenül esznek és fekszenek az árnyékban. Az aprótermetű Borka Takács István pedig számol magában és gondolkozik, hol is csúszott hiba az ő számításába, ami még eddig nem fordult elő harminc esztendeje, amióta részes arató gazda. Hangosan számol. — Egy nap, egy kasza vág két holdat. . . Még a pipa sem segít. Hárman meg is betegedtek. Lucz Józsi kólikát kapott a víztül, Benkő Gábornak kills nőtt a lábán, Csentei Miskának meg a foga gyulladt be. Nyavalyások, régen illen elő nem fordult, de ezek a mai fiatalok, mind ilyenek. Mégis ez nem kifogás. Most már látszik, hogy nem tudják levágni a rozsot, pedig lehet, hogy holnap már az eső is a nyakukba zúdul. Hát ez akkora szégyen, hogy meg sem mer állani az intéző úr előtt. Valamit tenni kéne. Föláll és az eget kémleli. Fölfigyelnek, hogy mi lesz. Ember és állat még delel a rekkenő hőségben. Borka Takács István rávág a szemével. — Kezgyünk. . . Kelletlenül szedelőzködnek. Úgy gondolják, hogy most már úgyis oda a becsület is, meg a véka búza, most már mindegy, tehát inkább feküdnének még az árnyékban és ropogtatnák fáradt csontjaikat a jó hűvös, kemény anyaföldön. De nem szólnak. Csak a szemük pillantása árulja el a gondolataikat. Egymás nyomában lépkednek a tarlón. Kalapálják, fenik a kaszákat. Akkor jön meg a három beteg is. Már jól vannak. A kólikás is bírja, Csentei Miska markában hozza podvás agyarát, Benkő Gábor mint a sánta eb, ha zavarják, húzza a felvágott lábát és messziről bűzlik az orvosság szagtól. Borka Takács István rájuk vág. — Hát tik, menjetek oszt kushodjatok a koshodályban, neköm nem kék itt nyomorék munkás. Zavartan köhécselnek. Hát ami azt illeti nem vagyunk ippög nyomorékok, osztán, hogy a doktor mögkurátt bennünket, hát gyünnénk dógoznyi, mer hogy nem akarnánk, hogy kentek dógo zzanak mihelettünk is. Ez már beszéd. A gazda is megenyhül. — Osztán gondujjátok, hogy mögcsinyájjuk ? És szemével elkanyarint az előttük terülő rozstáblán. Dünnyögnek valamit és vágásra készen a kaszák. Borka Takács István nevetve sodorgatja a bajszát. — Hát akko amondó vónék, hogy meg lesz a böcsület is, meg a véka búza is. Néznek rá, de nem szólnak semmit. A gazda rendezgeti a csoportot. Ismeri a kaszásait tudja, hol, milyen területen, melyik tud a legtöbbet vágni, meg aztán az sem mindegy, hogy kivel áll párban és melyik lány szedi a markot utána. Héj. te, Tóth Béni. eröggy oda túlra, Csentei Miska ide a marhacsapás mellé. Mézes Böske cseréjjetek a Bognár Linussa... Elrendezi az ötvenkét embert, kaszást, meg marokszedőt. A levegő táncol a forróságban. — Na Uram Jézus segéjj mög... Suhan a kasza és omlik a rozs. Vágják a rozsot. Felzavart nyulak futkosnak a tarlón, a fürj is költözik a fiaival. A delelő gulyás is csóválja a fejét. Hát ezek megbolondultak tán, ebben a rekkenő hőségben is aratnak. Nagyon sietős a dolguk, pedig vasárnapnál előbb úgy sem jön meg az eső. Vágják a rozsot. Estvélig nagyot haladnak. Szinte szemlátomást fogy a rozs, de - azért jókora tábla még előttük. Korán jön fel a hold, alig ülnek el a madarak. Csak erre várnak. A subáján pipázgató juhász is gondolkozik. Úgy láccik, hogy meges megcsinyájják röggel ig. Még tüzel a föld is, meg a testük az átizzott naptól, de már hüs harmatot hint a hold. amikor mint nagy hegyek tornyosodnak eléjük a pacsai határ jegenyéi ott a vége a rozstáblának, ha addig elérnek, akkor megvan a becsület is. meg a búza is. Hátra kurjant a gazda. — No jányok, megkukútatok. Azoknak sem kell több. ... Az uj kövesdi hegyek alja homokos Vetek bele szekfűmagot, de bokrost Aki aztat leszakíttya, jaj beh kár Az én szívem egy legínyért jaj be fáj. . . A csillagokkal együtt fekszenek ott a rozs mellett. A nehéz munka még zsibbadt az izmaikban, de azért csak évődnek már a lányokkal. A gazda pedig pipájával szorgoskodva számol. Most már számolja, hogy mennyit visznek haza, aztán a nem várt jutalom az egy véka búza, amit az intéző úr ígért, no meg a legfontosabb a kövesdi becsület. Reggelre elámul a gulyás, csikós, kondás meg a pusztai ember mind, aki csak valamit is konyít a munkához, ott fekszik az egész rozstábla a Berekfástól még az Esztergályi parttól a pacsai határig. Az éjjel levágták. Amikor a jegenyék mögül előgurul a nap, fonják a rozskoszorút a lányok. A tarlón utolsót kiált a riadt fürj. Odabent már vékázzák a búzát.
