Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-08-11 / 30. szám

VI. 30. sz. 1956 augusztus 11.

4

KANADAI MAGYARaaG

HETI EGYVELEG

Valamelyik ráérő statisztikus kiszámította, hogy egy közönséges rádió csőben 1 perc alatt több elektron vándorol az egyik pólusról a másik felé. mint ahány vízcsepp folyik le

100 év alatt a Niagara zuhatagon.

* *

*

önkénytelenül ez a valahol olvasott apró kis hír jutott az eszembe, amikor a nyári szabadságról visszatért főszerkesztőnk kívánságát igyekszem teljesíteni, hogy a soronkövetkező Heti Egyveleg-be az elmúlt időszak eseményeit

belesűrítve afféle “Kétheti Egyveleg”-et kellene készíteni.

**

*

Most, hogy Ígéretemet teljesíteni kellene, azt látom, hogy megoldhatatlanra vállalkoztam. Az elmúlt két hét alatt — nemzetközi-, magyar- és kanadai vonatkozásban — olyan sok minden történt, amiről egy ilyen kis rovat keretében megemlékezni képtelenség.

A feljegyzésre érdemes események gyorsabban követik egymást, mint a Niagara vízesés cseppjei, vagy a rádió cső elektronjai. Nyugtalanul vajúdó korunk és feszültségekkel teli életünk rohanásában percek jelentik az aktualitást. Napokkal, hetekkel ezelőtt történt események menthetetlenül az érdektelen múlt sülyesztőjébe kerülnek. A ma emberét ;; holnap eseményei izgatják és nincs ideje sem megállani, sem visszatekinteni.

* *

*

Két hét sem telt el azóta és máris kit érdekel az, hogy Panamában Pánamerikai Kongresszus volt, amelyen gazdasági életünket súlyosan érintő megállapodásokat kötöttek, hogy Nehru, Tito és Nasser Brioni-ban összeültek, hogy Mikoyan elvtárs Budapesten járt, leváltotta Rákosit és kinevezte Gerőt, aki akár csak elődje, szovjet állampolgár és orosz nőt vett feleségül, hogy Juhász János az Actio Hungarica elnöke, Buffaloban olyan Hunyadi emlékünnepséget rendezett, amelyen filharmonikus zenekar, hollywoodi ballet-táncospár és 2500 néző vett részt, hogy az első férfi “akinek papája az osztrák-magyar határon folyó Dnyeszterben tanult meg úszni’- átúszta az Ontario tavat, az Északamerikai kontinensen tartott légvédelmi gyakorlatok keretében képletesen 22 millió ember halt meg, kínai bandák betörtek Burmába, az Andrea Doria pedig elsülyedt.

Mindez múlt, tehát nem érdekes többé. Szenzációra éhes türelmetlenséggel a holnapot akarjuk elénk varázsolni, rohanunk apró kis részlethírek után és közben elfelejtjük, hogy minden történésnek törvényszerű előzménye van és a mult a jövő igazi kovácsa.

**

A jövőre való tekintettel érdekes csupán az is, hogy mi lesz a Szuez-csatorna államosításának következménye? Mert ebben a részletkérdésben sokkal többről van szó, mint arról, hogy Egyiptom vagy egy nemzetközi társaság igazgassa-e a csatorna ügyeit és vágja zsebre az anyagi hasznot, hogy megmarad-e Nasser, vagy Mossadekhez hasonlóan börtönbe keiül. A szuezi csatorna, Nyugat és Kelet viaskodásának szerves része, melyben most már egyik fél sem engedhet anélkül hogy a jövőre súlyosan kiható veszteséget ne szenvedjen.

Ha a Nyugat — a közvetlenül érintett Anglián és Franciaországon kívül az USA-t is beleértve — beletörődik abba hogy egy újdonsült diktátor egyszerűen kidobja, nemzetköz szerződésben biztosított jogaiból, akkor ezáltal olyan eljárási szentesít, mely egy-kettőre követésre talál, Közelkelet olaj ban gazdag országaiban, Ázsia és Afrika egyéb államaibar és legrövidebb időn belül a nagyhatalmi pozíciók maradék tálán felszámolását eredményezheti.

Ha viszont a Szovjet hagyja cserben a Shepilov elvtárf tanácsára arab szövetségesét, elveszíti a színes népek szin pátiáját, amelynek eddigi legnagyobb külpolitikai sikerét kö szönheti.

A kérdés, mely válaszra vár, csupán az, hogy törésre ke rül-e már most a sor a két ellentétes tábor között, vagy elsikkad a probléma a különböző konferenciák huza-vonájábar és átmenetileg elraktározzák a többi megoldásra váró problé

ma mellé — a végleges rendezésig.

* *

*

Ez a végleges rendezés viszont nem lehet más, mint a: erőszak ténye, a fegyveres háború, amelyben egyik fél aka rátát a másikra rákényszeríti.

A baj csak ott van, hogy a modern háború nemcsak ; bizonytalanság rizikójával jár, hanem a kölcsönös és irtóza tos pusztítás bizonyosságával is. Ezért tartjuk valószínűnek hogy a szuezi kérdés még sem fogja lángba borítani a világot Az USA és a Szovjet érdekeinek szempontjából még nem fo regnak olyan vitális életkérdések kockán, mint Anglia é.Franciaország részéről, melyekért a nyugalmazott Glubb pás;

szavait idézve : “érdemes meghalni.”

* *

*

Ezzel korántsem akarjuk kicsinyíteni, vagy elbagatelizá ni azt a veszélyt, melyet ez a kérdés magában hord. A mine két fél részéről foganatosított katonai előkészületek — részleges mozgósítás, csapatmozdulatok, légoltalmi rendsz; bályok, stb. — inkább az augusztus 16-ára összehívott kői ferencia erkölcsi alátámasztására szolgálnak és nem a pro léma megoldására mutatnak.

Az a tény azonban, hogy Syria az olajvezetékek felró’ hántásával, Irak — Anglia szövetségese — a bagdadi s öve régből való kilépéssel fenyegetőznek, az arab államok kivét nélkül szolidaritást vállaltak Egyiptommal, a Commonwealt tagállamai közül India és Ceylon nyíltan Nasser mellé állta és Indonézia egyszerűen kijelentette, hogy nem hajland megfizetni Hollandiának egymilliárd dolláros adósságát, mi látják a kérdés bonyolult voltát és a benne rejlő veszély! Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a háborúkat soha sün akarták és sohasem tervezték, azok mindig “csak úg> lettek.-- A kocsmai tömegverekedést is rendszerint kettei

kezdik el. ' ■ s

**

*

Nem lehel, vitás az sem. hogyha egyszer sor kerül rá, • következő világháború : atomháború lesz. A Nyugatnak egy szerűen nincs más esélye a győzelemre. A legújabb értesülé sek szerint a Szovjetunió a nagy dirrel-durral beharangozok létszámcsökkentések után is 6 és félmillió embert tart fegy verben. Véderőrendszere és kiképzett embertartaléka révéi 1 hónap alatt 400 hadosztályt vethet az arcvonalakra. Kína

is rohamosan közeledik a Szovjet-hadsereg csillagászati szá maihoz. A vörös blokk emberanyagával a Nyugat nem veheti fel a versenyt, ami egyértelmű azzal, hogy szükség esetén ; konvencionális hadviselés eszközei helyett technikai fölényéi kell érvényesítenie és az atomhadviselést kell alkalmaznia.

Ezek az adottságok és meggondolások máris teljes mértékben érvényesülnek az USA haderejének folyamatba tett átszervezésénél. Az atomhadviselés költségeinek biztosítása érdedében drasztikusan csökkenteni kellett a haderő ré szek létszámát. A hadseregét 450 ezer. a haditengerészetét 200 ezer és a légierőét 90 ezer fővel.

Az egyenruha helyett, gyárakba bujtatott személyek helyét atommeghajtású tengeralattjárók, repülők és repülőgép anyahajók, légiúton szállított hadseregek, atommagvas rakéták és atomágyúk veszik majd át.

*

Annál is inkább rátérhetett az USA erre az új tervezésre, mert Nathan Twinning, a légierők vezérkari főnökének moszkvai látogatása után kiderült, hogy a Szovjetunió technikai felkészültségéről szóló hírek alaptalanok voltak. A nyugati világ közvéleményét félrevezető, közönséges kommunista blöff. Az USA az atomhadviselés tekintetében legalább 10 évvel jár a Szovjet előtt.

* *

Amíg a világ vezető hatalmai lázasan szervezik át hadseregeiket az atomháború követelményeinek, addig őszhajú tudósok — orvosok, biokémikusok és gyógyszerészek — Koppenhágában gyűléseznek. Nemzetközi atomkonferenciát tarúrnak a rádióaktív kisugárzás élettani hatásának felderítése és csökkentése érdekében.

Már eddig is megállapították, hogy a másodlagos rádióaktív hatás, mely megfertőzi a növényeket és az állati termékeket, káros elváltozást idéz elő az emberi ivarszervekben és nem jelentkezik azonnal. A korai halált és korcsszülötteket okozó hatása esetleg csak 3—4 generációval későbben jelentkezik. A csontban gyógyíthatatlan roncsolást előidéző “Stromcium 90” zöldség és tejfogyasztás útján is a szervezetbe juthat és a kísérleti robbantásoktól ezermérföldes távolságra is megfertőzi a növényzetet.

A koppenhágai professzoroknak nemcsak az atom háborús alkalmazása, de békés felhasználása is komoly fejtörést okoz. Mi történjék az atomreaktorokban felhasznált rádióaktív hulladék anyaggal, mely elásva az anyaföldet, a tengerbe süllyesztve viszont az óceán vizét fertőzi meg ?

A még mindig tartó konferencia első pozitív eredménye az, hogy megállapították, hogy az atomproblémát csak nemzetközi együttműködés keretében lehet megoldani. Valahogy úgy, ahogy azt Eisenhower elnök javasolta, ehhez azonban Moszkva közreműködése is szükséges. Ha nem hajlandó, rá

keli kényszeríteni. Ha másképp nem megy, atommal is !

* *

Úgy érezzük, hogy korunk legégetőbb problémáinak reniezésére rövidesen sor kerül. Csak már azon a demokratikus játékon, az elnökválasztáson lennénk túl. Hála Istennek első "ázisán a “jelölésen” rövidesen átesünk. A demokraták aug.

13-án Chicagóban, a republikánusok aug. 20-án Sanfranciscoban ülnek össze, hogy formailag is döntsenek a jelöltek szenélyéről. Nem valószínű, hogy Harrimann betörése sikerül is így a párharc ismét Eisenhower és Stevenson között fog ddőlni.

**

*

Az USA-ban legalább az elnökválasztások hoznak egy fis szint és mozgást a politikai életbe. Nálunk Kanadában nég ilyesmi sincsen. így aztán nem csodálkozhatunk azon, ia a Couchiching-i konferencián — ahol a legjobb koponyák iltek össze egy kis szellemi eszmecserére, az első előadó irról panaszkodott, hogy politikai életünket “a nemtörődömég, rothadás, a hullaházak szaga és csendje üli meg.”

Egyik okát abban látja, hogy amíg 1854-ben a Quebec-i funferencián — mely Kanada nemzeti létét indította el, — a észtvevők 35 és 50 év közötti fiatalok voltak, addig jelenlegi -ezetőink 70-en felüli öreg urak és a legfiatalabb is elmúlt 50 íves, akikből hiányzik az aktivitás és kezdeményezés.

*

Vájjon nem azért hasonlít a mi emigrációd életünk is Kanada politikai életéhez, mert vezetőink kissé kiöregedtek s elvesztették közvetlen kapcsolatukat az élettel ?

Nincsenek statisztikai adataink, de azt tudjuk, hogy báriúlyen emigrációs próbálkozás, vagy összeállás listáját ol/assuk is át, mindig olyan nevekkel találkozunk, akik mái kkor is országot, kormányt, pártot, vagy hadsereget vezetek, mikor mi még hátulgombolós nadrágban szaladgáltunk ’edig az is elmúlott már vagy jó negyven éve.

V *

*

Ezzel szemben vigasztaló jelenség történt a brazíliai Sac ?aulo-ban. Csűrös Zoltán “Magyar Egység” című lapja, melyről egyszer mái- nem a legelismerőbb formában megemlékezünk otromba személyeskedő támadást indított Almay él a szkv. vk. ezredes ellen. Ez a dolog szomorúbb része. A gasztalóbb az, hogy a támadásra a volt m. kir. Honvédség io Paulo-ban élő hivatásos tagjai számszerűit 52-en össze /ültek és nyilatkoztak :

“Hivatkozott cikkek hátterének és indító okainak isme lében alulírottak Almay Béla ezredessel szolidaritást vái Ilink, azzal az Almay Béla ezredessel, akinek nemcsak ka mii múltja, de emigrációs magatartása is minden magyai ámára [ áldandó lehet. Egyben biztosítottuk őt arról, hog' en vádakkal szemben nincs szüksége védekezésre.” Elitéi ■k Csűrös újságírói tevékenységét és a nyilatkozatot ezek ■1 a szavakkal fejezik be : “Ezzel a nyilatkozattal részünk í! az ügyet lezárjuk és Csűrös Zoltán méltatlan személyéve cikkeivel tovább nem foglalkozunk.”

* *

*

Marilyn Monroe jelenleg Londonban filmezik. A lapok .érint óriási sikere van és még a hidegvérű angolokat is láz- 1 hozta. Az egyik lap szerint “a felkapott filmszinésznőt, ;i fekete szemüveget viselve jelent meg a sajtófogadáson, ;ási tapssal és kitörő lelkesedéssel fogadták.” Pedig a szemegen kívül most ruha is volt rajta. — km —

A szabad sajtó az emberi alkotás legnagyobb fegyvere, v Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülálló magyar hetilapja. Ha támogatod a saját jövődet

építed vele.

♦

ALPA

TRADEMARK REG’D. SÓSBORSZKSZ Használja naponta ! Megszünteti az izomfájdalmakat és a fáradtságot, a fejfájást, fertőtleníti a torkot és a szájat, cukorra cseppentve kitűnő hatással van a szervezetre, stb. Meghűlés, köhögés esetén szintén remekhatású háziszer. Kapható.

illetve megrendelhető : ALPA COMPAN Y,

S90/A Queensway Toronto, Ontario. Telefon: CL. 1-8362 vagy minden drugstore-ban. Ára : $1.25

VWMMNWWWWlW.m

GYóGYSZE R T AZ ÓHAZÁD A

Legolcsóbban és garanciával vállaljuk bármely gyógyszer küldését, sürgős esetben légipostával is. Küldje el óhazai receptjét vagy keressen fel személyes megbeszélés végett.

A gyógyszerekhez magyarnyelvű útasítást mellékelünk és díjtalan tanáccsal szolgálunk.

MED. EXPORT

26 Castle View Ave.

TORONTO, ONT. Telefon: WA. 1-2824 v.v.v.v.v/.v.v.v.v.w.v.

Megöli a fertőző bacillusokat amíg ön takarít !

s

MEGHALT CSERÉPY LÁSZLÓ

A torontói magyarság megdöbbenéssel fogadta a hírt : Gerépi László filmrendező, a CBC filmosztályának vezetője augusztus 1-én váratlanul elhunyt.

Senkisem sejtette sok-sok őszinte barátja közül, hogy éltté delén, egy újból felfelé ívelő karrier és a legszebb családi élet közepette ott settenkedik körülötte a vég. 49 éves volt, felesége és három gyermeke gyászolják.

Cserépy László 1907 dec. 29-én született Budapesten. Művészi pályáját a Magyar Nemzeti Színházban kezdte, majd Berlinbe az UFA-hoz került, ahol a filmszakmában továbbképezte magát. Visszatérve Magyarországra több nagysikerű filmet rendezett, köztük “Az EIső”-t és “Harmincadik”-at.

Nevéhez fűződnek a II. világháború előtti filmszínházaknak annyira népszerű műsorszámai : a rövid kultúrfilmek. Alkotásaival jelentősen hozzájárult a magyar film európai színvonalához. A film világversenyben, a Velencei Biennálén 1938-ban “Szent István” c. filmje első díjat nyert.

A kommunisták börtönéből Nyugatra menekült, 1949- ben Kanadába vándorolt, Itt küzdelmes kezdés után sikerült ismét szakmájában elhelyezkednie, ahol szakképességeit hamar felismerték és rövid idő alatt vezető pozícióhoz jutott. A torontói televíziónál nagyra értékelték munkásságát és csak nemrég nevezték ki “Chief editor”-rá.

Mély kultúrája és rendíthetetlen hite ott élt lelkében, melynek erejével hordozta a megpróbáltatásokat s ez a hit volt magyarságának és a jövőbe vetett bizalmának erőforrási:. A szárnyalni vágyó művészlélek hadakozott a mostoha sorssal. És Cserépy László állta a próbát. Derűs humora környezetére is átterjedt. Ha múltba pillantott csak a kellemes emlékeket hozta vissza s a jelenben is csak a jóról és szépről beszélt. Azon kevesek közé tartozott, akiknek talán nem is volt ellensége. Szeleteire méltó egyénisége felejthetetlen marad barátai körében.

Nagyszerű ember és tehetséges művész távozott el személyében.

1956 aug. 4-én helyezték örök nyugalomra. A koporsónál barátja. Nt. Rúzsa Jenő hamiltoni lelkész mondott megható gyászbeszédet és a Helikon nevében Koroknay Imre búcsúztatta. Nagyszámú barátai a Himnusz hangjai mellett búcsúztak tőle.

AZ UJ

"LYSOl”

Nem méreg ! Biztos !

“LYSOL” — Kanada vezető fertőtlenítő szere, számos kórház használja.. — “Lysol” egész házát megtisztítja és tisztán tartja a baeillusoktól. Ingyen — egy tekintélyes nagyságú üveg a híres Hind féle Honey & Almond Hand Lotion-ból. Csupán egy bármilyen nagyságú “Lysol”-o3 üveg dobozának fedelét kell beküldenie az alábbi címre : “Lysol”, Dept. FP-1,

37 Hanna Ave., Toronto 3.

LYSOL

TISZTIT i FERTŐTLENÍT; SZAGTALANÍT i

FOTO-RIPORTERT

KERESÜNK

A torontói s általában kanadai magyar jellegű közérdekű események fénykép útján történő megörökítésére amatőr fényképészt keresünk. A képeket lapunkon kívül a newyorki Képes Magyar Magazin rak is rendelkezésére bocsácanánk. Csak műkedvelők jelentkezzenek, hivatásos fényképészeket nem alkalmazunk. Az érdeklődők a részletek megbeszélése céljából keressék fel szerkesztőségünket (996 Dovercourt Road.)

BÉRBEADÓ

Betegség miatt bérbeadó 50 acre farm teljes fölszereléssel, kis családi ház. 14 acre búza és 13 acre zab bevetve. Bővebb : Tel.: EM. 8-2834 és EM. 6-4804.

KÖZELEDNEK A VÁLASZTÁSOK

Sokmillió amerikai fog az idén novemberben az urnákhoz járulni, hogy az Elnök. Alelnök, szenátorok, a k.épviselőház I összes tagjainak és sokezer állami és községi tisztviselőnek a megválasztásában résztvegyen. Az 1952-i elnökválasztás alkalmával, több mint 61G millió amerikai szavazott és remélhető, hogy az idén még ennél is többen fognak élni alkotmányos jogaikkal.

A szavazásokban való részvételre buzdít a sajtó, a rádió, televízió, politikai szónokok és a politikában .érdekelt egyesületek és szervezetek. De ennek ellenére is, ebben a demokratikus országban mindenkinek jogában áll a szavazástól tartózkodni. ha úgy kívánja. Mindenki arra szavaz, akire akar éspedig teljes titoktartás mellett. Ha valaki tudja, hogy más kire szavazott, az csak úgy lehet, hogy az illető maga mondta meg.

A történelem folyamán a választások fizikai lefolyása többízben változott Amerikában, de a polgárság alapjogait mindig megőrizték és egyre erősítették. A szabad választói jog egy legfontosabb bástyája az alkotmány 15-ik módosítása lett, amely elrendelte, hogy az “Egyesült Államok egyetlen polgárától sem lehet elvitatni a szavazáshoz való jogot faja, szine vagy korábbi rabszolgasága miatt.”

á következő hónapokban a nyilvánosság minden eszközét igénybe fogják venni a politikusok. Máris sokezer beszéd és sokmillió szó hangzott el és írég sokkal többet fogunk hallani és olvasni november közepéig. Hírlapok, folyóiratok, röpiratok, szónoki beszédek, a mozi, rádió és televízió tájékoztatni fognak a politikai pártok programmjárói, a jelöltek állásfoglalásáról és a közönség véleményéről a jelölteket illetően. Az információkat összegezve, mindenki maga állapítja meg véleményét és határozatát kit tart a legalkalmasabb férfinek vagy nőnek, a megürült hivatalokra.

Sem fizikai erő, sem lelki kényszer nem befolyásolja a szavazót, mert csak a meggyőzés békés eszközeit vehetik a jelöltek vagy a politikai pártok igénybe. Ha valaki korábban egy bizonyos párt tagja volt, semmisem kényszerítheti őt arra, hogy továbbra is támogassa ugyanazt. Mindenki szabad elhatározása szerint választja ki a neki legjobban megfelelő politikai pártot, vagy úgy határozhat, hogy semmiféle parthoz sem csatlakozik, hanem “független szavazó” lesz. A parthoz való csatlakozás nem jár beiratkozási vagy tagsági díjjal. Mindenki önként ajánlhat fel pénzt a párt fenntartáj sara, de erre nem kényszeríthető. Párttagsági vagy választópolgári minőségét nem befolyásolja, hogy nem fizet tagsági díjat, vagy nem ajánlott fel adományt.

Az Egyesült Államok kormánya nem támogat anyagilag semmiféle politikai pártot és nem ad személyzetet ahhoz, hogy a párt munkájában résztvegyen. Nem ad helyiséget, rádió-vonalat, hirdetést vagy pénzt, minden párt maga gondoskodik- minderről. A munkának a legnagyobb részét önkéntesek végzik. Sem a párt vezetősége, sem a kormány nem kényszerít arra, hogy a párt érdekében, dolgozzunk. Bár vannak fizetett alkalmazottak is, sokezer férfi és nő önként ajánlja fel idejét és energiáját, hogy a pártért és jelöltjeiért munkálkodjék.

Az a körülmény, hogy valaki már valamely párthoz csatlakozott, nem kötelezi őt arra, hogy annak jelöltjére szavazzon. Minthogy titkos a szavazás, csak a szavazó tudhatja, kiie adta szavazatát. Meg is oszthatja szavazatát_több párt jelöltjei között, ha ez neki jobban megfelel. Az amerikai szavazó teliát tökéletes szabadsággal állapíthatja meg, kit válaszszón be a kongresszusba, vagy bármely más hivatalba, amit választás útján töltenek be.

A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek Olvassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Naayobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk.