Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-07-21 / 29. szám

VI. 29. sz. 1956 július 21. 4 KANADAIMAGYARáaG HEH EGYVELEG Ha a forradalmi költő napjainkban élne, biztosan azt ír­ná, hogy “Vigyázó szemetek Moszkvára vessétek.” Mert erősen recseg-ropog ott minden. A mosoly a rette­gést kendőzi és az egyre vadabb “Vodka-Partyk” mögött el­keseredett belső harc húzódik meg. Kruscsev helyzete meg­ingott és bukása nemvárt események elindítója lehet. Bévüi is, kívül is. * * * A titkos kéz, — mely lehet Zsukové, de lehet Malenkové is •—- szorítja nyaka körül a hurkot. Kezd egyre világosabb lenni, hogy Sztálin denunciálásában vállalt szerepét, mások és azéi’t játszatták el vele, hogy lejárassák és megásassák a sa­ját sírját. Erre vall a külföldi kommunista vezetők egységes és még mindig tartó megnyilatkozása, mely nem annyira Sztálint, hanem Kruscsevet hibáztatja, aki “tudott Sztálin gaztetteiről”, “nem akadályozta meg azokat”, sőt “kivitele­zésükben részt vett.” ** * Aztán azok a rövid kis hírek, melyek hol itt, hol ott je­lennek meg. Amelyekről senki sem tudja, hogy ki és miért helyezte el őket, de kétségtelenül Moszkvából származnak és kivétel nélkül Kruscsev ellenesek. Csak a legjellemzőbbet említjük meg : Boleszlaw Bie­­rut-ét, a lengyel kommunista párt főtitkáráét. Bierut a többi vörös helytartóval együtt, megjelent a moszkvai Pártkongresszuson, amelynek titkos ülésén Krus­csev ismeretlen Sztalin-ellenes beszédét tartotta. Az ülést kö­vetően élénk szóváltásra került a sor Kruscsev és Bierut kö­zött, aki helytelenítette Kruscsev eljárását és kétségbe vonta állításainak valódiságát. A sztálini módszereket “helytelenítő” Kruscsev a kelet­kezett vitát eredeti sztálini szellemben oldotta meg. Pisztolyt nyújtott át a vele szemben ülő Bierutnak, azzal a megjegy­zéssel, hogy : “Egyszerűbb, ha maga végzi el.” A titkos rend­őrökkel körülvett Bierut szájába vette a pisztoly csövét és a mennyezetre loccsantotta agy velejét. A lengyel kommunista -vezért pedig, — aki a szovjet és lengyel távirati irodák jelentései szerint “szívszélhüdésben váratlanul meghalt” —- Kruscsev koszorújával és teljes állami pompával helyezték örök nyugalomra. * Mi lesz, ha egy szép napon kiderül, hogy nemcsak Sztá­lin, hanem Kruscsev is “véreskezű személyi politikát foly­tatott ?” Mert ez a hír már nyomtatásban is megjelent. Azt vi­szont még csak suttogják Moszkvában, hogy Kruscsev volt Sztálin és Beria meggyilkolásának értelmi szerzője. És mind­kettőnek voltak és vannak még szép számmal hívei odaát. A vörös birodalom széthullásának második fejezete is kezdetét vette és a jelek előre vetik a várható események ár­nyékát. Megértjük John Foster Dulles optimizmusát, aki sze­rint: “a legújabb események olyan dilemmába hozták a szov­jet rendszert, melyből már aligha van kiút.” * * * A dilemma bizony elég nagy. Moszkvában is, a nyugati or­szágok kommunista pártjaiban és Torontóban is. Elég egy pillantást vetnünk a Magyar Munkás c. kommunista lap leg­utóbbi példányaiba, hogy megállapíthassuk a teljes zűr-zavart és fejetlenséget. Azt a szánalmas vergődést, amellyel, mint “a karók között szükölő ebek” megmagyarázni igyekeznek a megmagyarázhatatlant. ❖ A teljes tanácstalanságot és a kétségbeesett kiútkeresést mi sem bizonyítja jobban, mint a kommunista Szőke elvtárs, most már hatodik folytatásban közölt és az “uj helyzettel” kapcsolatban írt, zagyva “tanulmánya”, melynek ezt a cí­met adta : “Merre — meddig — hogyan és mit ?” íme az önvallomás : “Ebben a megváltozott és tovább­változó világban senkisem, egy ország sem, Kanada sem, a kanadai magyarság sem, a magyar-kanadai haladó mozgalom sem tud eligazodni és demokratikus sikereket elérni.” Bravó ! A zagyvaság : “Az objektív tényekkel szemben tehát nem vagyunk tehetetlenek, az azok nyújtotta lehetőségekhez szabva célkitűzéseinket kedvezőbb objektív tényeket, meg­felelőbb körülményeket segíthetünk létrehozni — ez a törté­­nelemcsinálás lényege, folyamata, dialektikája. “Szép ugye ?” A meglepetés : “A haladóknak meg kell látniok és be kell ismerniük, hogy ezen a téren (az ujkanadások megítélésében : Szerk.) nagy mulasztást kell behozniok, a kezdetben szüksé­gelt (?), de ma már az ujkanadások többségével szemben ré­gen helytelen, merev és elutasító magatartást gyökeresen meg kell változtatniok, s irántuk a magyar testvériség és a közös kanadai érdekek alapján uj, barátságos és segítő ma­gatartást kell felvenniük. Számosán közülük, akik és amíg itt maradnak — s egy részük, talán jelentős részük végleg itt fog maradni — értékes segítséget, uj vért fognak adni haladó mozgalmunknak, kultúrális és adminisztrációs téren számos vezető is kerülhet ki közülük.” Csak így tovább Szőke elvtárs ! Lássa be, hogy amit Sztálinról és hóbortos rendszeréről írtunk és vallottunk, mind igaz és helytálló volt. A magyar népünket elnyomó, kommu­nista mezbe bujtatott szovjet imperializmus szolgai kiszol­gálása helyett, állítsa “a magyar testvériséget és a közös ka­nadai érdeket” tevékenységének központjába és akkor egy­más személyi pocskondiázása nélkül vitatkozhatunk azon. hogy ilyen vagy olyan szociális rendszerben keressük népünk és a magunk boldogságát. * * Csak úgy mellékesen. Külön tudósításban beszámoltunk a 1 tét magyar kalandos szökéséről. A “bravúros huszárcsíny” bejárta a világot és amellett, hogy újabb hatalmas csorbát ejtett, az amúgyis megrendült kommunizmus nemzetközi presztízsén, fényes bizonyítékot adott a magyar nép igazi érzéseire vonatkozólag is. Büszke örömmel fogadott, jó magyar propaganda volt. Úgy látszik túl jó ahhoz, hogy egy-két — még mindig a benesi sovinizmusban és magyargyűlöletben szenvedő — cseh. vagy cseh-fcarát tudósító szónélkül hagyhatta volna. A magyarok szökéséről szóló A.P. tudósításban túlságosan kidomborítot­ták, hogy az utasok közül többen vissza akarnak térni, a jó csehek pedig már az esetet megelőzően, nemcsak repülőgép­pel szöktek át a határon, hanem saját készítésű páncél-gép­kocsival, sőt egész vonattal is. * * 5?í A repülőgépről jut az eszünkbe, hogy az utóbbi időben alaposan megnőtt a repülő szerencsétlenségek száma. Alig múlik el nap, hogy a katonai gépek mellett, utasszállító, ke­reskedelmi gépek lezuhanásáról vagy összeütközéséről ne. olvasnánk. Az alábbi adatok talán megvilágítják a szerencsétlensé­gek egyik okát : New York térségében minden percben egy gép száll fel vagy le. Naponta 1.200 gép érkezik vagy indul. Chicagóban 882, Los-Angelesben 620, Washingtonban 510 és Cleveland-^ bar. 310. Európa és Amerika között a nap minden percében | 260 repülőgép van az Óceán vize felett. ** * Az elmúlt vasárnap Ontario több városában “Orange” i napot tartottak. A legnagyobb felvonulás Torontóban volt,] '.hol közel 7.000 személy és vagy 60 zenekar vonult végig az] utcákon. Nem tagadjuk, hogy az egyébként színes és jólszer­vezett demonstráció vegyes érzelmeket váltott ki bennünk, j Kissé idejétmúlt benyomást keltett. Nem annyira a tejes 'ovon bevonuló vezér, a fakalapácsos “páholymesterek”, vagy a tangóharmónika zenekai', mint inkább az “angol kék vér” kihangsúlyozása és a “vatikán elismerése” elleni tiltakozás, i Mintha kommunizmus nem is lenne a világon. ♦ * * A Szentatya üzenetet intézett a Vasfüggöny mögött szen­vedő híveihez. Krisztus szavait idézve, mely szerint “az ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak” további ki­tartásra és hűségre bátorította őket. Külön apostoli levelet intézett Mindszenty magyar, Stepi-l íatz horvát és Wyszynszki lengyel kardinálisokhoz. * A szovjet kényszermunkatáborok és börtönök, állítólag szabadon bocsájtott lakói helyett újabb orosz propaganda kül­döttség szándékozik Kanadát meglátogatni. A moszkvai lab­­iarúgócsapat a “Lokomotív”, mely augusztus 18-án fog To­rontó válogatottjával a Varsity Stádiumban játszani. Az előjelek szerint, ez a kísérlet sem lesz sokkal sikere­sebb, mint az emlékezetes mezőgazdasági küldöttségé volt. Az ukrán szervezetek és játékosok, Montreálban és Toron­tóban is elhatározták, hogy a “Vörös Lokomotivot” bojkottál­­ják. A pozeni események miatt jogosan elkeseredett lengye- i lek még ennél is többre készülnek. Igazuk van ! Tartsuk be a sorrendet : először szabad vá­­asztás, csak aztán a futball. * * * A Hunyadi emlékév ünnepségei világszerte csúcspontjuk­hoz közelednek. A számos szebbnél-szebb és sikeres meg­emlékezés és megnyilvánulás közül kettőt ragadunk ki. Az egyik a Párisban megjelenő “Ahogy Lehet” c. folyó­irat ünnepi száma, amely angol, francia és német nyelvű ta­nulmányokkal ismerteti a Nándorfehérvári magyar győze­lem jelentőségét. A másik a torontói Helikon kiadásában megjelent, angol nyelvű tanulmány a: “Christian Victory.” Nt. Harsánvi And­rás előadását tartalmazó, művészi kiállítású kiadványt, az általunk ismert ilyen tárgyú füzetek között a legsikerültebb­nek tartjuk, miért is külön felhívjuk rá olvasóink figyelmét. * * * ( Más szempontból érdekes a Magyar Katonai Emigráció Képviseletének június havi “Tájékoztató”-ja. Megelőző szá­maiban cikksorozatot közölt “Ifjúság és Honvédelem” címen, s ezekhez szól most hozzá Gruber Nándor egyetemi hallgató. A háború vesztés után, az emigrációban felnőtt magyar fia­talember őszinte sorai, bepillantást nyújtanak ifjúságunk lelkivilágába. Idézzük : “Emigrációs ifjúságunk ugyan teljes mérték­ben elfogadja a honvédelem szükségességét., azonban az alig tizenegy évet múlt borzasztó világégés és az elvesztett há­ború nyomorúsága még elrettentő fáklyaként lobog mindenki emlékezetében, tehát nem elidegenítőnek, hanem természe­tesnek veendő az a tény, hogy ifjúságunk cáfolódva, a régi lángoló lelkesedés helyett tartózkodva foglal állást ezen ne­héz probléma mellett. Az elmúlt kor katonáskodásáról és a ezetőség szelleméről zóló, részben igaz, részben rémhírek, 'gén gondolkozóvá, sőt tartózkodóvá tették az ifjúságot.” ‘ Az uj honvédelem fő alkotó elemét, mint azelőtt is az ifjúság fogja képezni. Szükséges tehát, hogy az ifjúság nagy Ä MEZŐ- ÉS EHBÖGÄZDÄSäGÜGYI MIMISZTÉftUIM ÜZENETE Ontario faipara gazdasági életünk egyik főtámasza ; ezért bármily mó­don keressük is kenyerünket és akár kisvárosban lakunk, akár nagy ipari gócpontban, tartományunk erdei je­lentős mértékben járulnak hozzá ke­resetünk biztosításához. •Ezenkívül, mivel Ontariót a természet bőven ellátta gazdag erdőkkel, folyók­kal és tavakkal, kirándulóhelyeinken nagyszerűbb alkalom nyílik táboro­zásra, halászatra és vadászatra mint bárhol másutt az országban. Viszont kirándulóhelyeink létalapja függ erdőink fennmaradásától, — amely erdők Ontario lakosságának tu­lajdonában vannak —• és ezért mind­pck folyamán könnyen lehetünk okozói a dohányzással kapcsolatos gondtalan­ságunk, vagy az elhagyott tábortűz­­helyek eloltásának elmulasztása által. Ne feledkezzünk meg továbbá arról sem, hogy ha gyermekeink és az ő gyermekeik részére is biztosítani akar­juk, hogy annakidején ők is élvezhes­sék a halászat és vadászat örömeit, úgy nekünk kell elsősorban betartanunk azon halászati és vadászati rendelke­zéseket, amelyek hal- és vadállomá­nyunk védelmére hozattak a növekvő üldöztetéssel szemben. Az erdőtüzekre, valamint a halászatra és vadászatra vonatkozó rendelkezé­sekre nézve, a Mező- és Erdőgazdaság­­tigyi Minisztérium (Toronto, Parlia­ment Buildings) bármely fel­egyikünket személyes felelősség terhel arra nézve, hogy erdőinket megvédj ük a tiizektől, — amely tüzeknek a nyári hóna-ONTARIO DEPARTMENT OF LANDS AND FORESTS Hon. Clare E. Mapledoram Leslie M. Frost MINISTER PR'ME MINISTER O’Keefe’s részére illusztrálta Andries Eminink, holland születésű kanadai művész. zömét bevonják a szervező és kialakító munkába, hogy sze­rephez juttassák, annak a Honvédségnek felállításában, mély­nél; később ő fogja gerincét alkotni. Ila sikerül azon törekvé­sünk, hogy a jövő Magyarország honvédségét a múlt hagyo­mányaira, a bevált uj nyugati módszerek átvételével építsük fel, akkor mi is szívesen vetjük latba a tudásunkat és ké­szek vagyunk életünket áldozni a magyar haza felszabadí­tására.” ❖ Itt említjük meg, hogy a MKEK. pályázatot hirdet az ifjúság részére két gépelt oldalra terjedő következő tárgyú tanulmányra : “Az ifjúság lelki és gyakorlati felkészülése honvédelmi vonatkozásban, különös tekintettel a korszerű hadviselés kö­vetelményeire.” A pályázatokat 1956 nov. 15-ig. “Bokor Béla, München 22., Wiedenmayer Strasse 49. Germany” címre kérik be­küldeni. * így néznek ki a mi problémáink. A szerencsésebb népeké egészen mások. Jellemzésül idézzük az egyik Odeon mozi hir­detését. “Ha felejthetetlen estét akar szerezni magának és jól akar szórakozni, jöjjön el és nézze meg a “Borzalmak Házát.” Élő múmiák és táncoló halottak a nézőközönség soraiban. Fantasztikus siker. Előadásainkat többszázan kénytelenek voltak elhagyni. Az ijedtségükben és félelmükben elájultak­ról külön orvosi és ápolónői gárda gondoskodik.” ❖ * * Azt is olvastuk, hogy egy amerikai vállalat, mely hasonló hátborzongató témák felvételére specializálta magát, filmet készít Sztálin életéről. Valószínű címe : Népek atyja, a véres­kezű diktátor”. Lesz benne postakocsi rablástól — feleség gyilkolásig és Jaltától—Potsdamig minden. A hálás téma szövegkönyvének megírását Kruscsev vállalta. Ha addig életben marad .. . —km — SÉGI KANADAI SZOKÁSOK A “C I V I C H O L Y D A Y" (“P OLGÁRI ÜNNEPNA1 P”) A Civic Holiday (Polgári Ünnepnap) megünneplése amelyet 1869-ben ültek meg először, torontói eredetű és a városi tanács külön rendeletén alapszik. Később a többi helységek nagy része is követte a példát, úgyhogy ma általános kanadai szokássá vált megünneplése. A Civic Holiday az idei évben augusztus hatodikára esik. »OOOWOÖOOOOCCOOOOOÖC-MCCCMO&SOOOOOOÍXKOOOOOMOOI eyűvAi OLD VIENNA Ha lapunkkal meg van elégedve, mondja el másnak is ! Ha panasza van csak velünk közölje. i 'av.vv.v.w.v.v.vv.v.va GYÓGYSZERT I AZ ÓHAZÁBA Legolcsóbban és garanciá­val vállaljuk bármely gyógyszer küldését, sürgős esetben légipostával is. Küldje el óhazai receptjét vagy keressen fel személyes megbeszélés végett. A gyógyszerekhez magyar­­nyelvű utasítást melléke­lünk és díjtalan tanáccsal szolgálunk. MED. EXPORT 26 Castle View Ave. TORONTO, ONT. Telefon: WA. 1-2824 W.V.'.V.V.'.V.V.V.V.W.V. HA HÁZAT, üzletet vagy fax­­mot akar vásárolni vagy elad­ni, keresse fel NÉMET SÁNDORT D e 1 h i - b e n Tel: Delhi 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents