Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1956-07-21 / 29. szám
KANADAI MAGYARSAG S VI. 29. sz. 1956 július 21. Miért ír még tollal ? mikor HETI 89 centért már egy uj, angol-magyar betűs írógép tulajdonosa lehet. Kérjen még ma magyar katalógust. SZÁLLÍTÁS kan a da EGÉSZ TERÜLETÉRE Magyar kiszolgálás. 1.1. SHAROÜN CO. 781 QUEEN ST., W. TORONTO. wuvyvvuvww^wjvv Y Ha használt autóját el r Sakarja adni, vagy alkatrészt | J kíván vásárolni, hívja fel aj AUTO-WRECKING-ET MR. JUHÁSZ 2004 Stanley A ve. Niagara Falls 3Tel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921 j Westinghouse rádiók, jégszekrények, mosógépek és televíziós készülékek kényelmes reszletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland. Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G. SOMER CILLE & SON telepén Wellandon. 303 Division St. Tel. 4515 Autóját azonnal javítja Earl Mabee White Owl Sendee Station — Delhi. Ont. Telefon 331.— IRÓGÉPJA VITÁST KARBANTARTÁST, magyar betűre való átszerelést szakemberrel végeztessen. Telefon : LE. 3-6574 Cím kiadóhivatalunkban is leadható. »»»«♦»♦» ♦ ♦♦♦»♦♦■» ♦ ♦ *♦«•*» Ha széppé akarja tenni padlóját : Béreljen padlócsiszológépet, gyalut és padlófényezőgépet. CANADIAN FLOOR SERVICE 661 Gerrard St., E., Toronto Telefon : RI. 5200. JÖJJÖN EGYNAPOS HAJó- UTRA AZ S. S. CAYUGÁN ! Járatok naponta Niagara-ont he- Lake-ra és Queenstonba. Autóbuszjáratok Buffaloba és a Niagara vízeséshez. Menetrend : Reggel : Indulás 9.00-kor minden naj). Délután : Indulás 2.55-kor szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap. Este : Indulás 6.15-kor hétfőn, kedden és csütörtökön. Továbbá este 9.45-kor pénteken, szombaton és ünnepnapokon. Viteldíjak : Felnőtteknek oda-vissza $3.25, egy útra : $1.80 Gyerekeknek oda-vissza $1.50, egy útra : $0.85. ® Nagyszerű pikniklehetőségek a folyó partján. © Úszás, fürdés a gyönyörű Lions-strandon. ® Minden este tánc a fedélzeten. I ’észletes felvilágosításért hívja az EM.3-5155 számot. MOZI MŰSOR ÜV1ELODY THEATRE, TORONTO fc344 COLLEGE ST. TEL.: WA.2-Ö850 — WA. 2-63191 Csütörtöktől 1956 július 19-től szerdáig, július 25-ig lezárókig. ENYÉM VAGY Angol feliratokkal. [Finom pikantériával fűszerezett, sok vidám bonyodalom-' jmal és kedves dallamokkal átszőtt történet, melynek! (rendkívül mulatságos félreértései és fordulatai vannak.t [Főszereplők : INGE EGGER az ikernővérek kettős ala-] kításában O. W. FISCHER, ROBERT LINDER, stb. VÁLTOZATOS KISÉRÖMÜSOR Előadások naponta 6.05 és 8.30-kor, Szombaton 2.05, 4.45, 7 és 9.15 órakor. ’MELODY THEATRE, MONTREAL] [SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok). AV. 8-3070* Péntektől, 1956 július 20-tól csütörtökig, július 26-ig bezárólag. ZWEI MENSCHEN (“KÉT EMRER“) Angol feliratokkal. [Judith Platten és Rochus von Enna mélyen megrendítő^ ^szerelmi története Richard Voss világhírű regényének alapján. Különleges témájú, felejthetetlen szép film. [Főszereplők : EDITH MILL, HELMUTH SCHNEIDER! és sokan mások. VÁLTOZATOS KISÉRÖMÜSOR Előadások kezdete naponta 6.05 és 8.30, Iszombaton és vasárnap 2.05», 4.15, 6.30 és 8.45 órakor.! YORK THEATRE, HAMILTON 11956 július 26-, 27- és 28-án (csütörtöktől—szombatig)' Két kiváló és népszerű filmszínész : .DIETER BORSCHE és WILLY BIRGEL alakításaival! DER KAPLAN VON SAN LORENZO; [Egy előkelő származású papnak, gazdagok és szegények] I egyaránt segítségére kész, megértő lelki pásztorának f súlyos lelki válsága. További főszereplők : GERTRUD KÜCKELMANN. |ILSE STEPPAT, MARGARETHE HAAGEN és mások. VÁLTOZATOS KISÉRÖMÜSOR Előadások naponta 6 és 8.15 órakor este. Szombaton 2 órától folytatólagosan. ARANYKARIKA Irta : SZITNYAI ZOLTÁN. NYARALJON MUSKOKÁN a GOLDEN GATE LODGE-BANÍ CSÁSZÁR ISTVÁN közismert nyaralójában. Magyar és bécsi konyha. — Italok az L.C.B.O. által engedélyezve. Homokstrandja egyedüli Muskokán, privát tenniszpálya, motorcsónak, T.V. a társalgóban és golfpálya két mile-ra. Torontótól csak 120 miles távolságra. HETI ÁRAK: teljes ellátással személyenként $35.00-tól ELŐSZEZONBAN : júniusban és szeptemberben árengedménye k. Megnyitás : június 1-én (hosszú-weekend.) ^Felvilágosításért írjon: MANAGER, Golden Gate Lodge,' Muskoka, Milford Bay, Ontario. Tel.: Milford Bay 9 R 4. A DANUBIA SERVICE CO. HÍREI A DANUBIA SERVICE CO. mint az IKK A és IBUSz hivatalos kanadai megbízottja közli, hogy a legújabb magyarországi rendelkezés értelmében kanadai állampolgárok magyar látogatási vízumot zettnek, a íeladó pedig, aki itt kaphatnak. Ezirányú kérve- dollárt fizetett be, nem tudja, nyék elintézését irodánk kész- ^eresse pénzét, séggel vállalja. Megbízottunk ^ álassza tehát a hivatalos jra, stb. minden korlátozás nélkül. Köztudomású, hogy a magyar törvények szerint tilos feketén pénzt küldeni Magyarországra, az ilyen úton küldött pénz számtalanszor el lett sikkasztva, elveszett és sok esetben Magyarországon kellemetlenségei voltak a címmost érkezett vissza Buda- UJZLOS '■biztos utat. és előnyösebb IKK A pestről és közölhetjük, hogy Magyarország szívesen fogad Bővebb felvilágosítással szílátogatókat. Minthogy a ví-1vtívesen szolgálunk zum megszerzése néhány hó- DÄMURIÄ SERVICE CO. napot vesz igénybe, tanácsoljuk. hogy az utazni kívánók 296 Queen SL, W., Toronto Tel.: EM. 4-8537. WÍMWWWWVWAMMW MAGYAR NÉPI ES MOTÍVUMOKÉ A L lesi élt CSERÉPEDÉNYEK KORSÓK, TÁLAK, VIRÁGVÁZÁK re van szüksége küldjön tét- kaphatók kiadóhivatalunkban szésszerinti összeget SZA- Dovercourt Rd., Toronto. BAD VÁLASZTÁS-ra. IKKA -----i----? , ... , . , . , , * la igazan baratja lapunknak. gyors ,es hiánytalan kiszolga- bizonyítsa be azzal, hogy szelást biztosít. Szabadválasztá-, i-ez egy előfizetőt. Lapunk nem son kívül befizethet motorke- pártoké, hanem az egyetemes rékpárra, bútorra, építőanyag-1 magyarságé. a vízumkérvényt körülbelül 6 hónappal a tervbe vett uta- I zás előtt irodánkon keresztül nyújtsák be. Felhívjuk figyelmüket, hogy az IKKA küldemények mind nagyobb népszerűségre tesznek szert. Ha nem tudja, hogy, magyarországi rokonainak mi- j XXII. Világos, világos ! És e? a világosság fogja jelenteni az életet. Apa életét ! A kocsi megkerülte a házat, beláthattam udvarának mélyéig, de egyetlen ablaka sem világított. Mindenfelől árnyak sokadalma susogta felém, hogy nincs segíts,ég és át kell élnem valamit, amit mindeddig bekövetkezhetetlennek tartottam. — Jöjjön el a Te országod, jöjjön el a Te országod ! Nem, nem 1 Ne jöjjön el, ne jöjjön el ! A kocsi felfutott a domboldalon és megállt Tóni bácsiék háza előtt. Még az ebédlőasztalnál ültek és hirtelen, ijedt csönd i lett, amikor beléptem. Anna néni kezéből kihullott az evőeszköz. Felugrott és zörögve lökte el maga alól a s?éket. Az 1 arca falfehér lett. Tóni bácsi is felemelkedett aggódó arc- I cal és a gallérjába tűzött szájkendő tovább is a mellén lógott. 'i — llát te ? — s érzett a hangján, látszott a tekintetén, I hogy váratlan jövetelemből mindent megértett, j — Apuska rosszul van. Nyugodtan mondtam. Kissé ünnepélyesen. Abban a pil| lanatban csak azt éreztem, hogy úgy állok előttük, mint ■ felnőtt a felnőtt előtt, aki kocsin jött. egymaga jött késő ! este és hírt hozott, szörnyű, nagy hírt hozott. I Tóni bácsi csak állt a száj kendővel a mellén és a fejét í rázta, mintha nem hinné, nem akarná hinni azt, amit ' már tud. I — No és az orvos ? No és az orvos ?. .. I Anna néni élesen rákiáltott : Ne faggassa ezt a szegényt. Vegye a kabátját és I menjünk ! I A kocsiban az ölébe ültetett és a mellére húzta a fejemet. Én hálásan simultam hozzá. Anna néni segíteni fog. ő 1 nem engedi, hogy apa lelke kiosonjon a testéből, ő biztosan I megmenti apát. Anna néni szereti apát és apa is szereti i Anna nénit és én is nagyon szeretem őt, A ház már tele volt emberekkel. Ismerős meg ismeretlen urak jöttek ki a kapun és néma részvéttel emeltek kalapot 1 lelőttünk. Az előszoba egyik mélyedésében Szepessy Feri bácsi állt és az ujjaival halkan dobolt az ablaküvegen. — Nos ? — kérdezte tőle Tóni bácsi és válaszra váró rémülettel, tágra meresztette a szemét. — Agyvérzés — suttogta Feri bácsi. —: Azt mondja az orvos, ha felszívódik a vérömleny, akkor, talán. .. — Talán. .. Halkan fölnyílt apa szobájának ajtaja. Bentről egy pillanatra kiömlött a pirosöblű lámpa rőtes fénye és kihallatszott a tüdő küzködő nyöszörgése. Katka egy mosdótállal sietett át a folyosón és olvadó jégdarabkák úszkáltak a tál vizében, fehér ruhadarabok között. — Jaj. nagyságos asszony — és kezet csókolt Anna néninek. — Istenem, Teremtőm ! Aztán ők mind bementek apa szobájába, míg én az ablakmélyedésbe húzódtam, mert én nem, nem ! Ajtók nyitódtak, csukódtak és két úr telepedett le az előszoba fonott karosszékeibe. Az egyik a polgármester volt. Fojtott hangon beszélgettek. — A prépost úr is itt van. Eljött betegen. De már mégsem ismerte szegény. — Már meg sem ismerte ! — jajdultam föl magamban. — o maga adta fel az utolsó kenetet szegény Kálmánnak. Az ablakmélyedés sötét zugában hangosan felkiáltottam: — Élni fog ' Az inak zavartan elhallgattak, majd a polgármester vígasztalban mondta : Persze, hogy élni fog. Az utolsó kenet csak azért '■an, hogy a jó Isten is segítsen. — De miért utolsó ? Istenem, miért utolsó ? — töprengtem magamban. Pali bácsi lépett ki ekkor apa szobájából. Az urak felálltak és némán maghajoltak, ö biccentett feléjük. Egyenesen felém tartott és megállt előttem. Magas homloka félelmetesen fehér volt, a tüdeje fáradtan zihált. Gyűrűs kezével lenyúlt az államig és fölfelé emelte az arcomat. Hosszan és szigorúan nézett a szemembe. Tudtam mire gondol és félve pislogtam rá. — Elbúcsúztál apádtól ? — s hangja olyan volt, mint amikor férfi szól egy másik férfihez. Dermedten néztem rá. Azt akartam mondani, hogy én nem búcsúztam el tőle, mei't én nem engedem, hogy ő elmenjen. . Igen — feleltem végre s a testemen végigborzongott valami kimondhatatlan félelem és szégyen, hogy hazugság mögé bújtam a félelmemmel. Pali bácsi felemelte a kezét és ujjai végének gyöngéd ütésével megérintette az arcomat. Mint a püspök a bérmáláskor. Mintha inteni is akarna és áldást is osztott volna ugyanakkor. Kezet csókoltam neki. ö továbbment. Az urak felé némán bólintott, A reverendája félelemesen suhogott a csendben. Az ablakmélyedésben maradtam, a két úr pedig tovább beszélgetett. Mintha elfelejtették volna, hogy én is ott vagyok. A korai télről beszéltek és arról, hogy a bányakincstár leállította a Ferenc-akna üzemét és hogy ez az újabb leállítás most már katasztrofális munkanélküliséget okoz a környéken. Aztán, hogy a napokban itt járt egy miniszteri tanácsos, akinek úgy mégízlett az acélsör, hogy a kisiblyei kirándulóhelyről kocsin kellett hazahozni. Halkan elnevetgéltek ezen. A másik aztán kérlelően suttogott arról, hogy nem lehetne-e az ő háza előtt aszfaltoztatni a gyalogjárót 1 A polgármester elgondolkodva nézett maga elé. Esetleg. .. Lehet beszélni a dologról. Az élet mindenféle hétköznapi eseteiről társalogtak, közönnyel és megfeledkezve arról, hogy egy ajtón túl apa vívódik a halállal. Befutottam a lakásnak abba a szobájába, amely Anicáe volt és az ágy fölé borultam : — Apa ! Apuska ! Apám 1 Én édes jó apám ! Hangosan mondogattam ezeket a szavakat meg hasonlóakat, szinte parancsolóan és követelődzőén. Aztán Anica jött be. Mintha nem is lett volna hangja, olyan leheletszerüen hullottak ki ajkai közül a szavak : — Lulu, jöjjön be apácskához. — Jobban van ? — kérdeztem könyörögve. — I-igen. Ugye nem hal meg ? — és rémülten kerestem Anica .szemében a választ. — A jó Isten megsegíti — felelte ő nehezen. A kezem után nyúlt, mintha máris vinni akarna. Megfeszítettem a lábaimat és a karjaim görcsös erőfeszítésével taszítottam öt pl magamtól : Nem, nem ! Anica döbbenten nézett rám. — Lulu. maga fél ?... Az aputól f.él ?... Átkaroltam a derekát és a testéhez fúrtam a fejemet : — Én félek, én félek ! Akkor átölelt, ringatott, majd levetkőztetett és befektetett az ő ágyába. Szeretettel betakargatott, simogatott, csókolgatott, vigasztaló szavakat suttogott, hogy ne féljek, nem szabad félni, hinni kell. — Mindjárt, rögvest jövök vissza— mondta aztán és kisurrant az ajtón. Egyszerre rettentő csönd ülte meg a házat. Távoli szobákból ajtók halk nyitását, léptek suhanását, suttogó hangokat és nélia sóhajokat lehetett hallani. Egyedül voltam e mély csöndben, lehunytam a szememet és féltem. A folyosó felöl nehéz férfiléptek közeledtét hallottam. A lassan nyíló ajtó felsikoltott. Félve lestem szempilláim sűrű függönyén keresztül a belépőre. Egy árnyalak állapodott meg mozdulatlanul a küszöbön. Rekedten felkiáltottam: — Ki az ? —- Én vagyok — felelte egy tompa és kísérteties csengésű hang. Az árnyék beljebb lépett. Fölnyitottam a szememet. —• Az Agor ! — mondtam magamban döbbenten. Az kényelmesen leült az ágy előtt. A vékony szék megreccsent nehéz teste alatt. Csizmás lábait durva zajjal előbbre dobta a padlón. Káröröm ült az arcán. — Baj van — morogja. — Az apuska... — és könyörögve néztem rá, mintha minden rajta múlna, mintha mindenki, aki csak van, még Agor is tehetne valamit azért, hogy őt ne kelljen elveszítenünk. — Ugye élni fog ? A kertész hátra dobta széles vállát a széken és sokáig, némán és tagadóan rázta a fejét. Aztán előre hajolt, a szemembe nézett, kegyetlen, kaján tekintettel és hirtelen karmozdulattal vágott a levegőbe : — Nem ! Felkiáltottam : — Istenem ! — Hiába Istenem ! — és Agor a térdeire nehezedett Ivét tenyerével — vége az uraságnak ! örökre vége ! Úgy ám, fiatal úr. — Agor, Agor ! — de nem tudtam többet mondani. Itt már minden a Rosensteiné úgyis réges-régen — folytatta ő kegyetlenül. — Apa meghal, meg ám és megszűnik a méltóságos uraság. — Hallgasson ! De ő beszélt : — Nem lesz tíz szobás lakás, talán még fehér kenyér sem lesz. A hálószekrényen megpillantottam egy ollót. Hirtelen, görcsös mozdu’attal megragadtam azt és minden erőmmel Agor felé dobtam. Az olló csillogva ívelt át a kertész feje fölött és csőrrel: ve hullott a földre. Az egyik ágával megállt a padló résében. Agor visszanézett és gúnyos mosollyal mutatott az ollóra : — Vendég jön. Váratlan vendég ! Aztán felállt. Néhány lassú lépést tett az ajtó felé. Előro nyújtott nyakkal, az éjszaka csöndjébe fülelve. A kíváncsi látogatók már mind elhagyták a házat s a mély csend a végzet néma ítéletét hirdette, hogy már nincs több remény. Ekkor egy távoli szoba felől üvöltésszerü hang hallatszott, majd hosszantartó és egyre erősbödő hörgés fuldoklásszerü hangjai. És ismét mély csend. Mély és folytatás nélküli csend. — Vége van — mondta Agor halkan és jóllakott mosollyal. Keze a kilincshez nyúlt, az ajtó bevágódott mögötte. Viszadőltem a párnákra. Megélénkült és zsongani kezdett a ház. Az ajtók sűrűn nyitódtak és csukódtak. — Lulu ! Lulu ! — és anya zokogva jött be hozzám, mögötte Edit zsebkendővel a szeme előtt. Mind a ketten fölén: borultak öleléssel, csókkal. — Apa ? kérdeztem mindent tudóan és mégis reménykedve. ő szegényke — és anya szavai a zokogásba fulladtak. Aztán megsímogatta a fejemet : — Gyere velem fiam. bemegyünk hozzá. — Él ? Anya némán rázta a fejét. — Olyan szegényke — pityergett Edit — mintha aludna. Mosolyog. Dermedten néztem magam elé. Nem tudtam szólni. De a bensőmben kétségbeesett tiltakozással jajgatott egy hang: ne akarjátok, ne akarjátok ! Csontos, sötétarcú, kendős öregasszony nyitott be halkan : — Méltóságos asszony — mondta gyászos suttogással — kérem a fehérneműket meg az ecetet is a lemosáshoz. — Nem, nem ! jajdult fel anya. — Ezt én, csak én ! Ismét egyedül maradtam. A kályha körül árnyak gyülekeztek, mintha földöntúli lények motoznának a sarokban s a szekrény lapja is megroppant élesen. másl (Folytatása következik).
