Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-07-07 / 27. szám

VT. 27. sz. 1956 július 7. 2 Kanada: magyarság (?4HfuUtXH unya ~{í%h4 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Laptulajdonos-főszerkesztő: RENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Telefon : LE. 6-0333 Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre 82.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portó­költség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak ta­lált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published at 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Phone : LE. 6-0333. KARCOLATOK Multheti számunkban “Dr. Ur” címmel kis karcolat je­lent meg, amelyben világnyelven, a m,ég mindig rangkórság­ban szenvedőkről írtunk. Sokan úgylátszik félreértették szándékunkat, s úgy ér­telmezték cikkünket, mintha az valamelyik osztály, társadal­mi réteg ellen íródott volna — pedig erről szó sincs. így egye­nesen visza kell utasítanunk az egyik levél írójának azt az állítását, miszerint : “minden második Ujkanadás “dr.”-nak vallja magát, holott legtöbbje a nevét sem tudja tisztessége­sen leírni. Véleményem szerint — írja a levélíró — ezek leg­többje “diplomáját”, vagy magas katonai “rendfokozatát” a hajón szerezte”. Nos az ilyen»állítás ugyanolyan ostobaság, mint ha valaki folyton azt szajkózza : hogy minden második Régikanadás kommunista. Mi tudjuk, hogy akadtak s ma is vannak olyan Ujkana­­dások, akik a régiek előtt úgy akarnak imponálni, hogy ki­nevezik magukat “dr...”-nak, vagy ha történetesen valame­lyik őrmester volt a hadseregben, hát előlépteti magát szá­zadossá. Viszont az utóbbin nem is lehet csodálkozni. .. Aki ugyanis nem tudná, hogy milyen nagy “úr” volt a magyar kir. hadseregben egy őrmester az megtudhatja az alábbi kis történőiből : A kaszárnya egyik őrmestere azzal van megbízva, hogy nézzen utána, hogy minden rendbe legyen a legénység háló­termeiben, mivel aznap a tábornok kaszárnya vizitet tart. Hogy hiba ne legyen, az őrmester az egyik újoncot kiállítja a kaszárnya kapuba azzal a paranccsal, hogy amint egy olyan embert lát bejönni a kapun, akinek “vörös csík van a nadrág­ján” azt azonnal jelentse — utána nyugodtan végigfeküdt az ágyon. Az újonc, aki még soha nem látott egy élő táborno­kot, ismerve az őrmester hatalmát percenként jelentette, hogy megérkezett a tábornok, ugyanis minden vöröscsíkos nadrágos tisztbe aki a kapun bejött a tábornokot vélte fel­ismerni. Az őrmester pedig minden esetben irtózatosat ká­romkodott. Végül is egy esőköpenyeges “katona” lép be a kapun és az életunt újonchoz fordulva kérdezi, hogy — “hol ven a Kaszárnyaügyeletes ?— Én a tábornok vagyok !” — “Na magának sem szeretnék a bőidbe lenni — mondja a ka­tona — az őrmester úr ugyanis olyan mérges, hogy egysze­rűen lenyeli magát, amiért késett. , # Tehát, ha vannak is nagyotmondók, hárijánosok ezeknek a száma oly kevés, hogy nem is érdemes velük foglalkozni. Az igazság aá, hogy aki valóban volt valaki otthon, az azzal nem dicsekszik, hanem keményen dolgozik azért, hogy itt is legyen valaki. Az ellen pedig senkinek sem lehet kifogása, ha valaki RENGETEG TANULÁS ÉS SZORGALOM EREDMÉNYE­KÉNT doktorátust szerzett. Sőt véleményünk szerint, minden kevésbbé iskolázott magyar csak büszke lehet arra, ha a vele egyazon munkát végző testvére : művelt, okos ember. Más kérdés az : hogy helyes-e, van-e értelme annak, ha egy volt tanár, ügyvéd, vagy egyéb diplomás magyar, aki itt Kanadában mint takarító, gyárimunkás, vagy egyéb “diplo­mát” nem igénylő munkát végez, munkahelyén, munkástár­sai között is használja a doktorátusát ? Szerintünk “nem okos dolog”, semmiesetre sem vall dip­lomáciai érzékre. A kétkezű dolgozó, munkatársait, hozzáhasonló gondol­­kozású, beállítottságú embernek ismeri, vagy' legalábbis gon­dolja. Vele bátran közli bajait, problémáit, hisz ezek, sok eset­ben, valóban azonosak is. Egy müveit, jobb társadalmi i'éteg­­hez tartozó, vagy korábban ehhez tartozott egyén élete, prob­lémái — még a megváltozott körülmények között is, mások. Ebből adódik, hogy a két különböző életfelfogású személy kö­zött, sohasem lehet a viszony, vagy a barátság meghitt és zavartalan. Vannak persze egészen kivételes esetek is. De ez majd­nem mindig ott fordult, vagy fordul elő, ahol a diplomás el­titkolta korábbi foglalkozását, hivatását. Mindez azt bizo­nyítja, hogy HELYESEBB, ha nem használjuk — és főleg nem kérkedünk — doktorátusunkkal, ott ahol abból senkinek sincs haszna, sőt csak ártunk vele — ahogy arról bárki meg­gy őződhetett — és mélyítjük a szakadékot: a régi és ujbe­­vándorlók között. A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol­vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Naayobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk. JULIUS NEGYEDIKÉ AMERIKÁBAN Július 1-én nemcsak a nemzeti függetlenség születés­napját ünnepeljük, hanem mindazt, amit azóta is áldoztak élte békében és háborúban, verejtékben és vérben. A függet­lenség kikiáltásának története kevés szóban is megírható, bér alapeszméinek megélése és azután kitörése, hosszú törté­nelmi folyamat eredménybe. Az északamerikai gyarmatok polgárai rengeteg sérelmet szenvedtek el az angol királyságtól kezdettől fogva egészen 1771-ig, amikor is a 13 gyarmat lakói képviselőket küldtek ki Filadelfiába, hogy a méltánytalanságot megszüntessék. Ez a gy ülekezet volt a “Continental Congress”. A testületileg ősz lefoglalt panaszok sem vezettek sikerre és a tanácskozások­ban résztvevőket bántalmazták, sőt be is börtönözték az angoi kormány bérencei. Ezt a tűrhetetlen helyzetet a gyarmatosok tovább mái nem voltak hajlandók eltűrni és 1776 június 7-,én a Virginia' Richard Henry Lee határozati javaslatot terjesztett a Con gress elé. amely szerint “az Egyesült Gyarmatok szabad é: független államoknak nyilváníttatnak, amelyek nem tartóz nak többé hűséggel az angol koronának és a Nagybritanniá val való minden politikai köteléktől felmentetnek.” Három nappal későbben, e határozat kellő megszövegezé­sére a Congress bizottságot választott, amelynek tagjai : Thomas Jefferson, John Adams, Benjamin Franklin, Roger Sherman és Robert Livingston lettek. Tizenhétnapi munka után a bizottság előterjesztette a Nyilatkozat fogalmazvá­nyát, amelyet kisebb változtatásokkal, július 4-én elfogadtak és aláírtak. A Nyilatkozat célja nemcsak a függetlenség kikiáltása volt, hanem a kikiáltás jogosságának a bebizonyítása is. Sza­batosan és ékesszólóan sorolja fel az okokat, amelyek az ame­rikai hazafiakat arra késztették, hogy Angliához való hűsé­güket megtagadják. Uj korszakot nyitott meg a történelem­ben ez az okmány, amely a nemzetek önrendelkezési jogának iiásbafoglalt első megnyilvánulása. Szerkesztői jól tudták, hogy III. György angol király lázadóknak fogja őket nyilvá­nítani és ezért kellett a világgal közölniük, hogy ők olyan kormány alatt kívánnak élni, amely nem zsarnokoskodik pol­gárain, hanem az érdekeiket szolgálja. Az első szakasz összefoglalja a tényeket, amelyek az el­szakadást megelőzték. A második leszögezi minden nép jogát ahhoz, hogy uj kormányt alakítson, ha a régi a zsarnokság útjára tért : ‘ örökigazság az, hogy Isten minden embert egyenlőnek teremtett, akiket elidegeníthetetlen jogokkal ruházott fel, mint az Élet, a Szabadság és a Boldogulás Utjának Szabad Megválasztása. E jogok biztosítására a nemzetek kormányo­kat állítottak fel, amelyeknek hatalma a kormányzottak hoz­zájárulásán alapszik. Ha tehát a kormány e jogok megsem­misítésére törekednék, a népnek jogában áll a kormányt fel­cserélni, eltávolítani és olyan kormányt választani, amely boldogulásának és biztonságának előmozdítására alkalma­sabbnak látszik.” A Nyilatkozat leszögezi azt is, hogy a gyarmatok pol­gársága türelemmel szenvedte át eddigi sérelmeit és szép szóval kisérelte meg az orvoslást. Fel is sorolják az elszenve­dett méltánytalanságokat, amelyeket III. György intézkedései okoztak. Nem a'sérelmek maguk vezettek a függetlenség ki­kiáltásához ; ezek csak a királyi zsarnokság szemléltetésére említtetnek fel. Csak amikor a kérvények süket fülekre talál­tak és a békés eszközök hasztalanoknak bizonyultak, folya­modtak a polgárok forradalmi eszközökhöz. Az igazságok, amelyeket Washington. Jefferson, Hamilton, Adams és a többi honalapító lefektettek, nem maradhattak Amexáka ki­zárólagos kincsei. A Nyilatkozatot örömrepesve ismételgették Európa népei — és okultak belőle. BEVÁNDORLÁS ÉS LETELEPEDÉS Kérdés : Nemrégen érkeztem az Egyesült Államokba, mint bevándorló. Ideiglenesen egy nagy város igen forgalmas reg-vedében kaptam lakást és most szeretném azt valamelyik csendesebb és nyugalmasabb városrésszel felcserélni. Szaba­don költözködhctem-e ? Hogy találok alkalmas lakást ? Felelet: Igen. Keressen a kívánatosnak tetsző városrész­ben viszonyainak megfelelő lakást, melyben a következői lesznek segítségére : 1. Sétáljon, végig a kiszemelt utcákon és keresse azokat i hirdető táblákat, melyek lakosztályok és házak kiadását jelzik. Olvashatja majd a táblákon : “For Rent” vagy “To Let”, melyek egész házak bérbeadására vonatkoznak ; azután '.Vacancy”, Apartment to Rent” “Apartment to Let” és ‘Apartment Available”, ezek kiadó lakásokat hirdetnek. Vé­rül “Rooms” vagy “Vacancy” feliratú tábláknál bútorozott izobák találhatók. 2. Barátai, munkaadói és szomszédai segíteni fogják a akáskeresésben, ugyancsak támogatják az egyházak és más :ársadalmi szervezetek is. 3. Olvassa a helybeli újság apróhirdetéseit a “For Rent” rovatban. 4. Végül forduljon valamely lakások bérbeadásával fog­lalkozó ügynökséghez. Ennek közreműködéséért természete­sen csekély összeget fizetni kell. HA NYUGTALAN, NYŰGÖS A BABA fogzás, székrekedés, vagy egyéb zavar miatt.... Adjon b® enyhe Baba Tablettát, mely gyors enyhülés által nyu­galmas pihenést ad. Nem álmo­­sít, nem kábít, jó ízű. Könnyen bevehető. Több mint 5 0 éve használják az édesanyák. Vegyen még ma egy csomaggal. LEJÁRT AZ ELŐFIZETÉSE? Kérjük, ne Várja, hogy fel­szólítsuk, hanem, ha a szivén viseli a magyar betű sorsát, úgy küldje be önként az elő­fizetési díjat Már most vásároljon egy hétre való TTC jegyet és tantuszt IDŐT TAKARÍT MEG VELE MEGGYORSÍTJA A KÖZLEKEDÉST JULIUS 1-TőL A KÖVETKEZŐ ÁRON KERÜLNEK FORGALOMBA AZ UJ JEGYEK : FELNŐTTEKNEK : 12'/2c. jegyek (narancsszin) 4 drb. 50c. 24 drb. jegyfüzet 3.00 dollár 7j/2C. jegyek (fehérszin) 4 drb ára 30c. GYERMEKJEGYEK : nincsenek forgalomban.A gyerekek viteldíja készpénzben fizetendő. JEGYEK A KÖVETKEZŐ HELYEKEN KAPHATÓK: 1. A TTC jegyelárúsitó hivatalokban: YongeStreet 35 alatt naponta, szombat és vasárnap kivételével fél 9-től fél 5-ig. TOVÁBBÁ: 1635 Danforth Ave. (Coxwellnél) 76 Wychwood Ave. (St. Clair) 1433 Queen East (Cortnaughtnál) 586 Lansdowne Ave. (Bloortól északra) 2170 Yonge Street (Eglintontól délre) 1574 Queen West (Sunnyside) Ezek a hivatalok minden nap, egész nap nyitva vannak. 2. TTC jegyelárusító alkalmazottaknál. 3. Minden villamoson, autóbuszon, trolleybuszon és földalatti állomáson. TANTUSZOK 4 DRB. 50 CENTÉRT Kaphatók a földalatti állomásokon és a TTC jegyelárúsítóknál. A jegyek minden TTC vo­nalra érvényesek. MI A TEENDŐ A RÉGI TTC JEGYEKKEL ? A régi l2Ví> centes és 7M> centes jegyeket meg lehet tartani, azok a jegyáremelés után is érvényben maradnak. A régi 10 centes jegyek 5 cent ráfizetéssel érvényben vannak felnőttek számára az 1-es és 2-es zónákban, július 1-től július 15-ig. Régi jegyeket NEM CSERÉLÜNK be újakra. Egy később közlendő hirdetésben közölni fogjuk, hogyan lehet a felhasználatlan régi jegyeket visszaváltani. TORONTO TRANSIT COMMISSION m 1956 július 1-től a következő jegyárak vannak érvényben: ZONE 4 r ADULTS: Cash 10? ZONE 3 - ADULTS: Cash 10? ■- ZONE 2 Formerly Zones 1 & 2 ADULTS - Ticket 1@125 ? (Cash 15?) Through ZONES 3 & 4 ADULTS 1 Ticket @lii ? (Cash 15?) .U Through ZONES I & 2 ADULTS: 2 Tickets @ 12Í ? (Cash 30?J . v-> , Through ZONES 2 & 3 ADULTS 1 Ticket @12i ? & l@7i ? (Cash 25?)-----1— - - ............... -- - - i— -Through ZONES 1,2 fr 3 ADULTS: 2 Tickets @125 ? & 1@7? ? (Cash 40?) ZONE 1 (Formerly Central Zone) ADULTS: Ticket 1@12^ ? (Cash 15?) Through ZONES 1,2 3 & 4 ADULTS: 3 Tickets @12* C (Cash 45?) 4“ 4 "4*“ 3 I ZONES I-4*“ 3 -4- 4 ~4 FELNŐTT JEGYEK : 12'5 cent darabja, 4 darab 50 centért. 24 jegyes füzet ára 3.00 dollár 7(4 centes jegyek, 4 darab 30 centért. TANTUSZOK : 4 drb. 50 centért felnőtteknek. Kizárólag a földalatti állomásokon és a jegyelárúsítóknál kaphatók. Minden TTC vonalra érvényesek. KÉSZPÉNZFIZETÉS ESETÉN : Felnőtt jegy ára az 1-es és 2- es zónában 15 cent. A 3- astóI 7-esig terjedő zó­nákban 10 cent. GYEREKJEGYEK : (53'/2 inchnél kisebb gyerekek számára) 1-es és 2-es zónában 5 cent készpénzben zónánkint a 3-as, 4-es, 5-ös és 6-os zó­nákban 5 cent két zónánkint. TANULÓJEGYEK : Egy darab 75 centes jegy, mely tíz uta­zásra érvényes az iskolától Nagytorontó területén bái'hová. Egy darab 75 centes jegy tíz utazásra, bánnely utazásra Nagytorontó tei’üle­­tén kívül. ÁTSZÁLLÓJEGYEK : Az átszállójegyek egymást kex-esztező vonalakra külön díjfizetés nélkül kap­hatók. TORONTO TRANSIT COMMISION

Next

/
Thumbnails
Contents