Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1956-07-07 / 27. szám
KANA DAT MAGYARSAG 3 VI. 27. sz. 1956 július 7. AZ ELSŐ “DOMINION DAY” 1867 JULIUS 1. ORVOSSZEMMEL Irta : Donald G. Creighton professzor, a torontói egyetem történelmi szakosztályának vezetője. 1867 július elsején nagyon szép nyári idő volt egész Kanadában — ragyogó, napfényes, meleg nap. felhőtlen kék éggel, enyhe szellő hűsítette a nap tűző melegét. Nagyszerű idő, ünnepség számára való ; és éppen ez kellett a kanadaiaknak, mert 1867 július 1-én ünnepelték az első születésnapját nemzetüknek. Ezen a napon jött Létre “British North America" federális szövetsége ; és e nap jelentőségét 21 ágyúlövés jelezte. A templomokban és városházákon szóltak a harangok s megteltek az utcák az ünnepélyesen templomba siető lakossággal, akik a korai istentiszteletekre mentek, hogy imádkozzanak nemzetük boldogságáért és sikeréért. Valamivel később, mitor a nap feljebb haladt az égen ,és 11 óra közeledett, az emberek az ország minden részében összegyülekeztek a paikokban, piactereken és katonai dísztereken, hogy résztvegyenek a nap fontosabb eseményében. Victoria királynő uralkodói kiáltványának felolvasását várták, ami az uj államszövetség hivatalos életbelépését jelentette. Ennek a kiáltványnak felolvasása volt a kanadai történelem addigi legkimagaslóbb eseménye. “Brit Északamerika” három tartománya egyesült ezzel “egy nemzetté, Kanada név amit”. Ez egy egészen uj államformát jelentett. Eddig Nova Scotia, New Brunswick és Kanada különálló tartományok voltak. Természetesen összetartoztak az angol birodalomban való tagságuk és az angol koronához való hűségük által ; de egymással semmilyen egységesítő kapcsolatuk sem volt. “Brit Északamerikának” nem volt nemzeti parlamentje. Mindegyik tartománynak megvolt a maga kormányzója, miniszterelnöke és minisztériuma és a saját kis tartományi törvényhozó festülcte. A politikai vonalvezetés meglehetősen kicsinyes volt mindegyik tartományban, a gazdasági lehetőségek korlátozottak és a védekezési lehetőség bármely támadás esetén meglehetősen bizonytalan. Hogy ezeken a kedvezőtlen közállapotokon segítsenek, a tartományok kiküldöttei — akiket később a “Szövetség atyái”-nak neveztek el — összejöttek Charlottetown-ban, Prince Edward szigetén, azután ismét Quebecben 1864-ben, három évvel az unió létrejötte előtt. Gazdagabb, virágzóbb teljesebb életet akartak biztosítani “British North America” számára. Remélték, hogy biztosítani tudják “Brit Északamerika” külön állását az Egyesült Államoktól és azt, hogy erős, hatalmas nemzetté válhasson a maga erejéből. Hogy ezt a célt elérhessék, az egyesülés feltétlenül szükséges volt, de nem jelentett szükségszerűen teljes egységet. A francia kanadaiaknak megvolt a külön nyelvük és szokásaik ; az angol kanadaiaknak és a tengerparti vidéknek megvoltak a maguk külön érdekei és saját módszereik ügyeik intézésében ; valamennyien szívesebben intézték ügyeiket a maguk megszokott módján, semhogy rábízzák azokat egy központi törvényhozásra. Éppen ezért a ‘‘Szövetség atyái” elkerülhetetlenül arra a határozatra jutottak, hogy belesebb egy politikai egységet létrehozni, mint egy törvényhozási egységet. Elhatározták tehát, hogy megtartják a tartományi törvényhozó testületeket és meghagyják őket helyi hatalomnak; de létrehoznak egy uj országos parlamentet és arra ruházzák a törvényhozói jogot a közös nagy kérdésekben. Ez volt az alapja annak a tervezetnek, amelyet azután Quebecben a határozatok hosszú sorával kidolgoztak és ezt a “Hetvenkét Határozatinak, vagy “Québeci IIatározatok”-nak nevezték el ; több mint két év múlva azután a québeci tervezet kidolgozva és összefoglalva a “British North America Aet”-ban elnyerte a birodalmi parlament jóváhagyását Londonban. Ez s szentesített alkotmány volt most életbelépőben a királynői kiáltvány fölolvasásával. Ezért várakoztak a reggeli napsütésben most Kanada polgárai, hogy a helybeli polgármester, városházi tisztviselő vagy bíró megkezdje a kiáltvány felolvasását ; és ahogy várakoztak, büszke reménykedéssel néztek egy nagyobb nemzeti virágzás megvalósulása felé. De ez a július elseje csak egy részét jelentette terveik elérésének, csak az első része volt reménységeik megvalósulásának. Csak négy tartomány, — Nova Scotia, New Brunswick, Quebec és Ontario (ez az a két tartomány, amivé a Kanadának nevezett í’égi tartomány fel lett osztva) — szánták rá magukat, hogy egységre lépjenek. Prince Edward szigete csak hat évvel később, 1873-ban csatlakozott a konfederációhoz. New Foundland egészen 1949-ig hűvösen távolmaradt, Brit Columbia, akkor még az egyetlen meglévő tartomány a nagy tavaktól keletre, már kezdettől fogva fontolgatta későbbi belépését ; de az Ontario és Brit Columbia között fekvő hatalmas területek — Rupert Föld és az Északnyugati Területek — ekkor még a Hudson’s Bay Company ellenőrzése alatt álltak. _ . „ Mégis mikor a helyi hatóságok befejezték a kiiályno kiáltványának felolvasását, egy hatalmas fejlődés vette kezdetét. Kanada nemzetté alakult és nagy és megvalósítható tervek által készen jövője kiépítéséhez. Minden teli volt biztató Ígérettel ezen a július elsején, 1867-ben. Az egész nap töretlenül szép volt és a kanadaiak, miután resztvettek uj állami életük ünnepélyes beiktatásában, hozzáfogtak, hogy különféle módokon szórakozzanak. Megnézték a katonai díszfelvonulásokat és szemléket , kirándulásokat és majálisokat rendeztek ; játékokat és versenyeket tartottak. És mikor végül leszállt az este összegyűltek a parkokban és tereken a nap utolsó eseményére. Megkezdődtek a díszes tűzijátékok ; és ahogy az első július elsejei ünnepségek végük felé közeledtek, a tűzijáték megvilágította V.V.VW.V.V/.V/W/A^V.V.W^/.VA,/JWV//W HOGYAN FIZETHETÜNK ELŐ KÜLFÖLDÖN A KANADAI MAGYARSÁGRA ? Értesítjük külföldi előfizetőinket, hogy az ú. n. nemzet közi kuponokéit, bármilyen összegről szólnak is azok, dara bonkint csak 6 centet fizet a kanadai posta. Ezért a kuponokai előfizetés céljára nem fogadhatjuk el. Kérjük tisztelt előfize tőinket, hogy a külföldi évi 6, illetve félévi 3.25 dollár előfize lési díjat a lakóhelyükhöz legközelebb eső bank útján szives kedjenek átutalni. Az USA-ból postai money orderen ii küldhető. MÉG EGY SZÓ A MÉH DÁKRÓL Irta : Dr. Luft or Károly, szülész és nőgyógyász szakorvos. Az orvosi társadalom évtizedekkel ezelőtt megindította a harcot a rák ellen. Eleinte csak egymás között, a kutatóintézetekben és kórházakban, de később — mivel a harc eredménytelennek bizonyult a közönség, széleskörű közreműködése nélkül — a társadalom minden rétegét beállították soraikba. Újabban az orvosok a nyilvánosság minden eszközét megragadják ismertetésükre. Meg akarjuk mindenkivel értetni, hogy a iák alattomosan fejlődik, felismerése kezdetben nehéz, de a legtöbb esetben lehet gyógyítani, ha a beteg idejében érkezik az orvosi kezelésre. Ma a nők egyik leggyakoribb rákjával : a málnákkal kívánok foglalkozni. Azt hiszem sok asszony rettegve gondol arra, hogy neki is rákja van, ha a változás korában fellépnek rendellenes vérzések. Százból 98 esetben nincs, de erről jobb biztosan meggyőződni. Sokan félelmükben halogatják a vizsgálatot, mások anyagi okok miatt, ismét mások csak egyszerűen hanyagságból mulasztják el az esetleg életüket jelentő orvosi ellenőrzést. Emlékszem olyan esetre, ahol a beteg nyolc hónapi állandó vérzése ellenére sem akarta alávetni magát vizsgálatnak s férjének titokban kellett az orvost elhivatnia. Sajnos ebben az esetben-az orvosi segítség későn érkezett. Vannak, akik rögtön orvoshoz fordulnak, amint az első rendellenességet észlelik magukon s mégis későn érkeznek. Miért ? A betegek egyrésze nagy elfoglaltságukban alig érnek rá magukkal törődni, vagy a rák lassan fellépő tüneteinek nem tulajdonítanak jelentőséget. A méhnyak láthatatlan valamilyen műszer nélkül s az asszonyoknak nem áll módjukban az esetleges elváltozást megfigyelni rajta, nem úgy mint pl. az arcon fellépő bőrrák esetében. Mindenki naponta legalább egyszer belenéz a tükörbe s ha az arcbőrön valami furcsát talál, rögtön tanácsért fordul orvosához. A méhnyak megtekintése műszer nélkül lehetetlen. A közelmúltban egy amerikai orvos szerkesztett egy olyan műszert, melynek segítségével minden asszony önmaga megvizsgálhatja méhét és azonnal orvoshoz fordulhat, ha valami változást vesz észre. Kicsit még fantasztikusnak hangzik, ez az újabb közlemény, de talán az asszonyok majd ezt is megszokják, mint sok mindéi! mást. A méhnyakrák legfontosabb tünete a vérzés s ez vonatkozik a méhtesten kifejlődő rákra is. Gyakran a vérzés igen csekély, pecsételő, vagy éppen csak rózsaszín folyás. Máskor a házasélet kapcsán észlelhető egy pár csepp vér. Előfordul, hogy egyáltalában nincs vérzés s a bővebb sárgás esetleg bűzös, <>;: nnyes folyás hívja fel a gyanút a rákra. Fájdalmat a betegek nagyrésze nem, vagy igen későn érez. Ne tessék azonban azt gondolni, hogyha nem fáj semmi, nem lehet semmi bajom. A folyást és a vérzést az esetek nagy részében a változás korában fellépő hormonális zavarok vagy gyulladás okozza s ezeket mindaddig rákgyanusnak kell tekinteni, míg csak az ellenkezője bizonyítást nem nyer. A méhnyakrák kezelése hosszú történeti múltra tekint vissza. A századfordulón a híres bécsi nőgyógyász, Wertheim végezte és ismertette a később róla elnevezett műtétet, amit kisebb módosításokkal ma is sokszor végzünk. Wertheim a hasfalon ejtette metszését és a hason keresztül irtotta ki a rá,kos méhet a környező szövetekkel együtt. Sokan már biztosan hallották ,hogy a ráksejtek a méhnyakról a nyirokutakon keresztül láthatatlanul elszóródnak s nagy számban a nyirokcsomókban halmozódnak fel. Wertheim ismerte fel először a méh körüli kötőszövet s a nyirokcsomók eltávolításának .jelentőségét. Schauta úgyszintén bécsi nőgyógyász pár évvel Wertheim után ugyanezt a műtétet elvégezte természetes utakon a hasüreg felmetszése nélkül. E két műtét a rák kezelésének alapköve, de az eredmények távolról sem voltak kielégítőek. A Röntgensugarak felfedezése s a ráksejtekre gyakorolt pusztító hatásának ismerete lehetővé tette a műtét utáni sugaras kezelést. Ez azt célozza, hogyha a műtét után a hasüregben esetleg elszórva maradt vissza rákos sejt, azokat Röntgen-sugarakkal pusztítsuk el. A rádium felfedezése a műtétet sok esetben feleslegessé tette. A sugaras kezelésnek bizonyos esetekben jobbak az eredményei, mint a műtétnek. Az amerikai kutatók legújabban rádiumaktív aranyoldat befecskendezésével kitűnő eredményeket értek el. Az eredmények azonban változnak a betegség- különböző szakaszán. Ha a rákos folyamat csak a méhnyakra korlátozódik, a betegek 90 százaléka meggyógyul. Kevésbbé jók a kilátások, ha a rákos folyamat már továbbterjedt a környező szövetekre. Rossz a kórjóslat, ha a rákos folyamat eléri a medence falat, vagy áttételt okoz a hasüregbe, vagy bárhová a szervezetbe. MAGYAR ELET IDEGENREN A MAGYAR CSERKÉSZ TÍZ ÉVES JUBILEUMI NAGYTÁBORA A CSÁNIG-FARMON A testvérharcban kimerült torontói magyarságnak csak igen kis töredéke szerzett eddig tudomást arról a jubileumi cserkész nagytáborról, melyet az újjászervezett emigráns Szövetség rendez a cserkészmunka megindításának 10 éves évfordulóján. A Wellandport melletti Csánig farm ideális fekvésű erdejében mintegy 180 magyar cserkészfiú és leány táborozik Északamerika minden részéből, képviselve Cleveland, New York, Buffalo, Passaic, Woodbridge, California magyar cserkészetét, Kanadát sajnos csak Montreal képviseli dr. Pattantyúsné Képes Magda leánycserlcésztiszt vezetésével. Az impozáns megjelenésű lelkes cserkészgárda 1 héttel ezelőtt vezetőképző táborba gyűlt össze, annak befejeztével most a 10 éves jó munka táborában éli az igazi cserkészéletet. A látogatót kopj áfás, címeres, “Hungária” feliratú nyírfakapu fogadja, a fegyelmezett és egyöntetű egyenruhás cser- 1 készfiúk és leányok udvarias fogadtatásban részesítik az érdeklődő magyarságot. Az árbóerúdon a kanadai “Union Flag” alatt a Magyar Cserkész Szövetség zászlaját lengeti a szél, a nagy kiterjedésű erdő árnyas tisztásain példás rendben sorakoznak a cserkészsátrak. A konyha bográcsaiban fő a nagyszerű magyar gulyás, jókedv, kacagás és magyar nótaszó iil végig a környéken. Este kigyullad a tábortűz, a vidám és komoly miisorszámok felváltva követik egymást. A látogatót megfogja valami boldog és nem hitt érzés : egy kis nemzeti Magyarországot lát a .nagy Amerika földjén. Az esti közös imádjság és a Himnusz éneklése alatt levont zászlók oly hangulatot varázsolnak a munka harcától elfáradt látogatók elé, mdy hangulat önkénytelen tiszteletet és elismerést vált ki az önzetlenül, szótlanul és a magyar ifjúságéit csendben dolgozó cserkészvezetők felé. Igenis van még ma is eredményes jó munka, köszönet Bodnár Gábornak, a Magyar Cserkész Szövetség vezetőtisztjének és deréig gárdájának ! A “10 éves jubileumi nagytábor” szombaton, július 7-én ismét megnyitja kapuját a nagyközönség számára és a cserkészek szeretettel hívják az érdeklődő magyarságot. A nagyszabású tábortűzön cserkészeink tudásuk javát fogják mutatni, a látogatók pedig ritka élményben részesülnek. A tábor, illetve a Csánig farm megközelíthető a 20-as és az 57-es highway kereszteződésénél fekvő “Concession 5” jelzésű mellékúton mintegy másfél mérföldnyi hajtás után. Egyébként magyar feliratú útjelzőtáblák is elvezetik a látogatót a táborhelyre a fenti útkereszteződéstől. Jó munkát ! Egy régi cserkész. KÖZEL KÉTEZER EMBER A COURTLANDS BÚCSÚN 1 A dohányvidéki Szt. László Egyházközség az elmúlt vasárnap tartotta szokásos, ma már híressé vált búcsúját. A szép ünnepély, délelőtti csendes misékkel kezdődött, amit 10.15 órakor Fr. S. Bodnár ujmisés lelkész ünnepélyes fogadása követett. A szentmisék után ünnepi ebéd volt, amelyen közel kétezren vettek részt. Ebéd után kezdődtek a különböző műsoros ünnepségek, amit 6 órakor vacsora, este 8 órakor pedig ünnepélyes litánia zárt be. A nagyszerű ünnepély megrendezéséért, a Fathereken kívül, elsősorban a régikanadás magyarok érdemelnek dicséretet ; az ő szorgalmuk, áldozatkészségük nélkül Kanadában nem volna magyar élet. MEGHÍVÓ A Dohányvidék görögkatolikus magyarsága 1956 július 8-án tartja TEMPLOMSZENTELÉSI ÜNNEPÉLYÉT Courtlandon. Az egyházi ünnepély háromnegyed 10 órakor kezdődik püspöki szentmisével, utána ünnepi ebéd a Basement teremben. Ebédután nagy műsoros ünnepély, este 6 órakor pedig kitűnő vacsora várja a vendégeket. Minden magyart szeretettel vár a Rendezőség. VODKA AND TRADE TO EASE EAST - WEST TENSIONS ? We are deeply shocked about the recent statement of James Muir, President of the Royal Bank of Canada, published June 26th in the Toronto* Daily Star : “It is a waste of breath and ideas to talk about having Russia free her satellites.” Fortunately Prendent Eisenhower, States Secretary Dulles do not share Mr. Muir’s views, neither does Chancellor Adenauer or other leading statesmen of the Western World. Field Marshal] Montgomery, who visited Canada recently v aimed our fellow-citizens to watch Russia’s aggressive preparedness carefully. In the Middle-East, in the Far-East, all over the g’obe we'witness the incessant political and armed buildup of the Soviet, while our protective dam of bases against Soviet aggression is dwindling rapidly : in Iceland, Cyprus, North-Africa etc. etc. — Tito of Jugoslavia has just concluded a new alliance with the U.S.S.R. In teh face of ail this one of Canada’s top economists believes that trade with the Soviet should be possible in good laith and should become the panacea for all our troubles. We vould like to believe that Mr. Muir was joking when he made tins remark. Fisheries Minister Sinclair is sure Russia wants peace and lie is amazed at Russian vodka. (The Globe and Mail, June 27th.) In our opinion, the problem is far too serious to be treated from that angle. External Affairs Minister L. B. Pearson in the House of Commons was far more realistic and we agree with The Globe and Mail’s June 27th editorial emphasizing the disenchantment of many political refugees from behind the Iron Curtain when they realize how the problems of their captive homelands are shortsightedly misinterpreted by some autstanding personalities of the Free World. It is of eminent importance first of all to the West to see the oppressed Central and East European natons as well as the Russian people itself to be liberated from it’s tyrants. We know that the U.S.A. and many people here are aware of this. However, statements as mentioned above, can only increase the disenchantment and what is far more dangerous : they contribute to the let-down of our alertness and that of the public opinion of the Free World. Thus — we are afraid — they help the Communist cause. Dr. E. Ervin De Vladar. ** Ms We are pleased to reprint Dr. De Vladar’s article. While h would be pleasant to live in a world in which free trade can be done with Russia, this is fully impossible until Russia is dominated by Communists and until Communist are holding in captivity many millions of East-European peoples. We al! have lived under communist domination — not as visitors, but as sufferers — and know the character of this regime much better than any casual visitor may ever know it, however highly he ranks among politicians or economists. Political freedom of theslaves of communism is not only more important, but also much more urgent than trade with the Soviet, or otherwise we, who are happy enough to live in a free country, would be peying a financial reward to the slavers and oppressors. We think that Mr. James Muir should have studied the foots much more carefully, before making a statement which cannot but be misinterpreted. KUPÁN JÁNOS : A DÉLI HARANGSZÓ EMLÉKÉRE Magyarok Istene esedezve kérünk, Mária országát szabadítsd fel nekünk ! Vértezd fel pajzsoddal, addj a győzelemhez hitet Szabadságért népünk könnyel-vérrel fizet. Több mint ezer éve, őrt álltunk a vártán. Felettünk már sokszor torhoz ült a Sátán, De Te sosem hagytad el, a* végveszélyben néped, Mindig küldtél pásztort, ha a nyájad szerte széledt. Magyarok Istene esedezve kérünk, Mária országát szabadítsd fel nekünk ! Most is rabigát hord a hőn-szeretett néped Milliók imája kéri csodatéted. Küldj vezért, aki megtöri a barbár hatalmát, Mint egykor a hős Hunyadi, ott Nándorfeérvárt. Az egész Világnak add ismét tudtára : .Magyarország volt mindig a kereszténység védő bástyája. A KOf¥!IVSUNISTA KÖLTŐK * Szegény kommunista magyar költők niég lírai bánatukban is pártutasítások szerint kötelesek sírni és keseregni. Személyes élményhez kell kötni mindig irodalmi alkotásaikat, melyek a kommunizmust dicsőítik. A sztahanovista gyári munkában összetört, silányan ö’tözött, rosszultáplált leánytípus helyett, parfümfeihőkbe burkolódzott, selyemszoknyába ölrözött dámákhoz kell szerelmi vallomást tenniök. Konczili Pé’a fiatal nyírségi költő betartja a pártvonalat, n így írja le kis lírai versében a kommunista gyári leányt : DOLGOZÓ LÁNY. Olyan friss, ép, mint a harmat, A nyomában parfém illat. Kicsi sapka barna fürtjén, Úgy libben az utcán fürgén. Selyemből van a szoknyája, Nézd, miféle kényes dáma ?. . . :< •:« ■»: — Hej, nem kényes, nem is dáma, Dolgozó lány megy a gyárba !. . . — ny. p. — <♦> <♦> ■»> ■»> ■»> •:♦> <♦> Ha lapunkkal meg van elégedve, mondja el másnak is ! Ha panasza van csak velünk közölje.
