Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-07-07 / 27. szám

Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. ßeuuitUeut ‘T Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunisia hetilapja. Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto VI. évfolyam, 27. szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1956 július 7. A LAVINA ELINDULT I MATTYASOVSZKY KORNÉL EURÓPAI KRÓNIKA MI TÖRTÉNT FÜZEMBEN ?--------0--------­A világsajtó egyöntetűen számolt be a nyugatlengyelországi Pozenben az elmúlt hé­ten történt kommunistaellenes lázadásról. Maguk a bolsevista lapok sem igyekeznek el­titkolni a felkelést és annak jelentőségéhez talán még több kommentárt fűznek, mint a túlóvatos nyugati sajtó. A múlt hét elején nyílt meg Pozenben a nemzetközi árúminta vásár, amelyre a jelen­legi szovjet külpolitikának megfelelően szá­mos külföldit hívtak meg a nyugatról. Ezzel egyidejűleg történt, hogy az ottani ZISPO- szovjet autógyár alkalmazottainak fizetését általánosan leszállították, s egyúttal számos más lengyel nehézipari gyárban is emelték a normát és csökkentették a fizetéseket. Erre a munkások tízezrei sztrájkba kezdtek, nem mentek be munkahelyükre, hanem végigvo­nultak a főutcákon és “több bért, több ke­nyeret” követeltek. A kommunista lengyel rendőrség azonnal letartóztatta az érdekelt munkásegységek vezetőit, számszerűit mint­egy 300-at, de a felkelés csak ekkor kezdő­dött el igazán. A kizárólag munkásokból álló tömeg megostromolta a pozeni kommunista székházat és a bolsevista titkosrendőrség épületét, ahonnan több közgyűlöletnek örven­dő vörös vezetőt elhurcolt. A motorizált len­gyel rendőrség, majd két teljes tankhadosz­tály közbelépésére volt szükség, hogy a rész­ben kövekkel és öklökkel, részben titkos rak­tárakból előkerült fegyverekkel lefolytatott lázadást elfojtsák. Az összeütközésnek leg­alább 150 halottja volt a munkásság részé­ről, s mintegy 500 embert letartóztatott, vagy börtönbe vetett a szovjet parancs alatt álló lengyel rendőrség. Ezeket a jövő héten fog­ják úgynevezett népbíróság elé állítani, s mint a máris kiadott fenyegető nyilatkoza­tokból látszik, a legsúlyosabban fogják őket megbüntetni hősi tetteikért. ÚJABB BORZALMAS REPÜLŐKATASZTRÓFA-----------0-----------­Két egymással párhuzamos irányba repülő amerikai utasszállító gép a Colorado világhí­res kanyon-ja felett ködbe került, összeütkö­zött és 128 utasával együtt szénné égett. Mind a két gép Los Angelesből szállt fel 5 perces időközökben, egyik Chicago, a másik Kansas City felé volt irányítva. Az amerikai repülés történetében ez a legnagyobb méretű katasztrófa. A szakértők szerint különleges légköri körülmények és a tragikus véletlenek láncolata vezetett oda, hogy a két gép, me­lyeknek egymástól sok mérföld távolságra és egymásfölött sokszáz méterre, egészen különböző időben kellett volna repülniük, összeiitközhessék. 5OOOCC4»ffi»OO0«CWOO«ffi Pózén népe nem hagyta abba a sztrájkot ma sem, s hírek szerint Varsóban és más len­gyel városokban is terjed a munkások ellen­állása a jelenlegi kommunista rezsimmel szemben. A lengyel köztársaság vezetői köré­ben óriási ijedtség uralkodik. Czyrenkieviez miniszterelnök óvatos rádióbeszédet mondott, melyben az életnívó emelését Ígérte a lengyel népnek, s bár egészen burkoltan célzásokat tett arra, hogy a pozeni lázadást “kívülről” támogatták, úgy látszik arra még nem kapott utasítást, hogy a kenyérért és tűrhetöbb életnívóért kitört lázadásért kit okoljanak : az USA-t-e, Sztálin embereit-e, vagy esetleg Beriát és társait ? Azt azonban a lengyel mi­niszterelnök is bevallotta beszédében, hogy a tüntetés főcélja az volt, hogy a nemzetközi vásár alkalmából Pozenben tartózkodó nyu­gati érdeklődők figyelmét felhívja a szörnyű állapotokra. Hasonló tartalmú nyilatkozatokkal van tele a cseh kommunista sajtó, amely szintén munkabeszüntetésekről, lappangó sztrájkok­ról és hasonló tünetekről számol be a cseh bányavidékeken. A cseh miniszterelnök is nagymértékű életnívóemelést igér, s kevésb­­bé fenyegetőzik, mint azt várni lehetett vol­na. A magyarországi Szabad Nép abbeli ag­godalmának ad kifejezést, hogy Magyaror­szágon is hasonló lázadásra kerülhet sor. Ke­letnémetország hivatalos sajtója is béreme­léseket és normacsökkentéseket igér. Való­­szinüleg mindez már késő. A bomlás útban van, s nincs valóban erős szovjet kormány, amely azt meg tudná akadályozni. Amikor az úgynevezett proletárdiktatúra proletár­katonái a proletár-munkásokra lövöldöznek, mert azok kenyeret kérnek, s ezek felett az ugyancsak proletár-bíróságok fognak ítélkez­ni, akkor csak diktatúrával és vérengzéssel lehet még tovább állj-t parancsolni a töme­geknek. Ezt pedig Kruscsevék nem merik, de nincs is erejük hozzá, hogy megtegyék. SZTRÁJKOL AZ AMERIKAI ACÉLIPAR-----------o----------­Az amerikai acélipar 650.000 munkása sztrájkba lépett, s ezzel megbénította az USA iparának igen tekintélyes részét. Egyelőre még nincs remény a függő kérdések megoldá­sára ; a szakszervezet 22 százalékos béreme­lést követel, ami teljesen lehetetlen helyzet­be hozná a gyárakat. Az átlag acélmunkás már ma is 2.46 dollárt keres óránkint, s a gyárak 7.3 centes további béremelést Ígértek, s évi 50 héten át garantált bért. Mindez úgy­látszik még nem elég. pedig az amerikai gyár­ipar gerince az acéltermelés. Eisenhower el­nök bizonyára élni fog közbelépési jogával, ha a sztrájk veszedelmes hatással lenne az amerikai közéletre. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI SZOLGASÁGÁNAK ÚJABB JELENSÉGEI-----------o----------­(FEP.) Magyarország orosz utasításra és az orosz világpolitikai és világgazdasági ér­dekek szolgálatában az utóbbi napokban több olyan külkereskedelmi egyezményt kötött, amelyek újabb terheket raknak egyoldalúan a magyar dolgozók vállára, viszont kétség­telenig jól szolgálják a szovjet érdekeket. Legfontosabb köztük az 1956—57. évi ma­g-var—jugoszláv kereskedelmi árúcserefor­­galmi egyezmény megkötése Belgrádban jú­nius 21-én. Az egyezmény értelmében Ma­gyarország vegyianyagokat, olajtermékeket, rádiót és alkatrészeit, textilárút, műtrágyát, gépeket, szállítási és kikötőberendezést, hű­tőkocsikat, Diesel-motorokat, mozdonyokat, motorvonatot, acél- és aluminiumárút, vala­mint cukrot ad el Jugoszláviának ; cserébe tűzifát, fenyőfűrészárút, vasúti talpfát, ól­mot, vegyszereket, sertést, szarvasmarhát, dohányt kap Jugoszláviától. Nem kétséges,, hogy az árúforgalom alapját képező átszámí­tás nem Magyarországra kedvező. Az árúcse­­reforgalom kerete 19—20 millió dollár. Ezen­kívül Magyarország 2 millió dollárt fizet a rijekai, fiumei kikötő használatáért. A Magyar Nemzet június 21-i száma közli a magyar—koreai kultúrális valamint árú­szállítási egyezmény megkötését, amely Kim ír Szén elnök vezetésével Budapesten járt északkoreai küldöttséggel folytatott tárgya­lásoknak az eredménye. Az árúszállítmányi egyezmény tételeit nem részletezik, amire, minden ok megvan, mert nyilvánvaló, hogy az egyoldalú magyar szállításoknak északko­reai részről alig van ellenszámlája. Soha nem lehetett hallani északkoreai importról. Vi­szont éppen a Magyar Nemzet június 21-i száma közli, hogy a DIMÁVAG gépgyár Északkoi-ea számára gyárt hatalmas légi ka­lapácsokat. Ugyancsak az egyoldalú magyar teljesítéseket mutatja a Budapesten éppen most megnyílt kiállítás a magyar építészek északkoreai munkájáról. Franciaország szociáldemokrata külügyminiszterének Pineaunak washingtoni látogatása ez alkalommal többet je­lentett az e pillanatban még széttagolt s az afrikai kérdéssel súlyosan megterhelt Európának, mint az eddigi konferenciák. A függetlenségüket visszanyert északafrikai államok : Ma­rokkó és Tunisz ugyanis tagjai lesznek az Egyesült Nemzetek Szövetségének, az UNO-nak és nem lehetetlen, hogy valami­lyen formában magának a NATO-nak, tehát az Északatlanti Szövetségnek. A NATO az északafrikai katonai támaszpontok nélkül stratégiailag igen nehéz helyzetbe kerülne. Viszont Marokkó és Tunisz támogatják testvérnépüket, illetve arab szomszéduk Algír függetlenségi törekvéseit. Ehhez járul az úgynevezett pánizlám mozgalom, amelynek csúcsszervezete : az “Arab Liga”. Az Arab Liga már évek óta nyíltan hirdeti — főleg a Kairóban működő rádióállomásán “az arabok hang­ja” című adásaiban, hogy az Arab Ligában egyesült arab ál­lamok politikai célja az úgynevezett “Maghreb”, tehát az arab-nyugat felszabadítása : a gyarmatosító európai hatal­maktól. A kairói katonai akadémián a fiatal arab tiszteket ebben a szellemben nevelik, s miután ezek a tisztjelöltek hét külön­böző arab állam polgárai, nyilvánvaló, hogy : évente sokszáz olyan katonailag képzett arab nacionalista hagyja el ezt a ki­tűnő katonai akadémiát, akik odaadó hívei az arab államok teljes integrálásának : egy arab konfederációnak. Egyiptom­nak ebben a politikai tervben vezető szerepe van. Egyiptom pedig egyre inkább a Szovjetunió politikai befolyása alá kerül. .. A világpolitikának a közel- és középkeleti kérdés a legsú­lyosabb gondja. Szinte döntő jelentőségű kérdés, amely a Ke­­!et és Nyugat közötti erőviszonyt meghatározhatja.. . Ezért van Shepilov szovjet külügyminiszter kairói látogatásának olyan nagy jelentősége. Hogy ez pont akkor történt meg, amikor 75 évi megszállás után az utolsó angol katona is el­hagyta a szuezi csatorna partvidékét, annak nem csak szim­bolikus jelentősége van. Amikor 1869-ben a francia Lesseps Ferdinánd nagy művét, a csatornát ünnepélyesen megnyitot­ták, Európa és a világ másképpen nézett ki. Az ünnepélyes megnyitón résztvett az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodó­ja Ferenc József is, mint a Khedive személyes vendége. A Monarchia Európa egyik katonai nagyhatalma volt s Ferenc József pedig a “kontinens első gentlemanja”, mint azt Victo­ria angol királynő mondotta... De az angolokat semmi és senki sem gátolta abban, hogy tizenhárom évvel később megszállják a csatorna partvidékét biztonsági okokból s mert a “Khedive megbízhatatlan” volt... ? Hetvenöt esztendeig állomásoztak ott brit tisztek, katonák, mérnökök, közigazgatási emberek s családtagjaik. Most, hogy az utolsó angol is elhagyta a Szuezi csatorna part­jait Egyiptom hatalmas ünnepségeket rendezett, örömünne­peket, amelyek iránt megértéssel lehetünk, hiszen ezzel a függetlenség teljes és tökéletes lett, — de ugyanakkor ag­gódva kell a Szovjetunió tapsát hallgatnunk. . . Moszkvának minden oka megvan arra, hogy a semleges világ rokonszenvét keresse. Togliatti szenzáció számba menő kritikája Bulganinról, Kruscsevről és társairól, mint Sztálin társutasairól és munkatársairól az első jele annak, hogy a nyugati államok kommunistáinak a Kreml már nem imponál Ez pedig halálos csapás Bulganinékra, mert ezzel a nyugati világ kommunista megtorpedózása, egy, a kapitalista világot megrendítő “csendes” forradalom lehetősége a minimumra csökkent. Hozzájárult ehhez a presztízs-veszteséghez a Bernben .'.őst lezajlott per a berni román követség merénylői ellen. Az elitéit románokat a világ közvéleménye azonban felmentette. A vádlottak : négy fiatal román nem bánt meg semmit, ön­tudatosan vallották, hogy újra megtennék ugyanazt, hogy a világ figyelmét felhívják a bolseviki rabszolgarendszerek kegyetlen diktatúrájára. (A magyar emigráció tanulhat a ro­mánoktól). A Párisban székelő “Szabad Románok Ligájá”­­aak főtitkára, — aki nem vasgárdista, hanem konzervatív, volt hivatásos diplomata, — példátmutatóan vette védelmébe honfitársait. A románok emigrációs szervezetei különben is példásak. Itt Németországban a legrégibb egyetemek egyikén Freiburgban “Román Intézet” működik, hatalmas könyvtárt rendeztek be. feltűnést keltő könyveket és röpiratokat adnak ki s világnézeti, vagy pártállásra való különbség nélkül járul­nak hozzá munkájukkal a világon szerteszórt román emigrán­sok. Hol vagyunk mi ettől ? Hol van az a magyar intézmény, amely az emigrációban élő tudósokat, írókat egy ilyen szel­eim központban összefogná ? (Egy szellemi végvár, amely Márai Sándort és Milotay Istvánt. Zilahy Lajost és Szitnyai Zfútáiit, Vaszary Jánost és Gábort és Baráth Zoltán történé­szünket egyaránt befogja a magyar nemzeti propaganda nagy munkájába, hogy csak egy-két ismertebb nevet em­lítsünk . ..) Hiszen nem a németek veszítették el a háborút, hanem mi : — a volt szövetségesek, akiknek nem maradt egy talp­alatnyi földünk sem szabadon, ahol megvethetnénk a lábun­kat. Mi nem készülhettünk országunk felszabadítására olyan eszközökkel, mint a németek : — diplomáciai és politikai, gazdasági és kultúrális offenzívával ,és nem utolsó sorban 32 milliárdos hadi-költségvetéssel, mint ahogyan azt most Blank német honvédelmi miniszter közölte . . A világ ma velük tart. Hitler tizenegy évvel ezelőtt halt meg s ma egy uj, merőben más német világ keletkezett a ro­mokon. Hitler egyébként a múlt héten halt meg csak hiva­talosan. A Barchtesgaden-i járásbíróság fekete tábláján megje­lent egy bírói végzés, amely tudatja, hogy Adolf Hitler berch­­tesgadeni lakost halottnak nyilvánítják . . (S ha a szenzációkat vadászó képesujságok s bulvárlapok nem írnának egyre újabb intimitásokat az elhunyt német nemzetiszocialista vezérekről : a németek már régen elfeled­ték volna őket. Most például Münchenben azzal vannak elfog­lalva, hogy a w. c. tehát vizklozett feltalálójának, a müncheni Franc Xavér Haeberlnek százéves jubileumát ünnepeljék, azonkívül, hogy egy nagy nyári ünnepélyen, — amelynek a címe — “szép volt annakidején”, — felelevenítsék a száz év előtti világot, amikor is a bajor királynak Lola Montez — a világhírű táncosnő, Napoleon k-.éme — volt a szeretője. Lola Montez egyébként Liszt Ferencnek is barátnője volt. Most pályázatot írtak ki : — ki hasonlít Lola Montezre ? Máig né­gyen jelentkeztek s az egyik fiatal hölgy valóban megszólalá­sig hasonlít a multszázad érdekes nőalakjára.) Visszatérve a politikára meg kell emlékeznünk a hollan­diai választásokról. A szociáldemokraták 34, a katolikus párt pedig 32 mandátumot nyert. Igyhát a szerencsés Hollandia megint egy szilárd koalíciós kormánnyal számolhat. Amíg a háború befejezése óta 23 francia, 13 olasz, 12 belga kormány próbálta nemzetének ügyeit vezetni, addig Hollandiában mindössze 3 kormányválság volt. Hollandia gazdaságilag és társadalmilag egészséges kis ország, r,égi hagyományokkal s igazi, nagy nyugati kultúrával. (Ehhez a holland tradícióhoz tartozik az a kis hír is, hogy a legrégibb ezred a legendás “van Heutsz ezred” katonái véd­nökük a hős van Heutz tábornok emlékezetére most vala­mennyien bajúszt növesztenek. Egy hölgybizottságnak kell eldöntenie, hogy milyen szabású legyen a bajúsz. Eddig a következő javaslatok futottak be : — Van Heutsz-féle, nagy pödört bajúsz. Clark Gable, Rayner monakói herceg, Adolf Menjou-szerű bajúszok. Döntés még nem történt. Van Heutsz tábornok Holland-India kormányzója volt és 1904-től 1909-ig számos felkelést vert le Szumatrában.) Olyan dolog ez, mint nálunk egy időben a Kossuth-szakáll ás Ferenc József-szakáll közötti verseny volt. Bizony ez a régi jó, gondtalan világ elmúlt, de hogy emlékekben mennyi­re él, mutatja, hogy a Wiener Saengerknabék, a bécsi dalos­fiúk budapesti látogatása óriási sikerrel járt. A magyar kö­zönség óriási ünneplésben részesítette a bécsi dalárdát s könnyezve hallgatta a szép s nálunk oly kedvelt bécsi dalokat. A bécsiek beszámolója szerint a közönség valósággal sírt, amikor a “Mei Muttert war ’ne Wienerin” dallamai felhang­zottak . . . Igen, nem jelszó, hanem valóság az, hogy mi magyarok szokásainkban, Ízlésünkben, kultúránkban a nyugathoz tar­tozunk. Ezért nem is csoda, ha a Firenzei Nemzetközi Könyv­kiadó Kongresszuson a magyarok sehol nem voltak. Az ősi olasz város sakktáblaszerűen épített utcáin 900 vendég könyv­kiadó nyüzsgött. Az olaszok/ az improvizáció, a rögtönzés zse­nijei példátmutatóan rendezték meg a kongresszust, amelyre 450 vendéget vártak s ime 900 jött el. De mindenki kapott szobát s minden simán folyt le! A németek Indiával kötöttek cserefordítási üzleteket, az olaszok az arab államokkal s kéz­­ről-kézre jártak híres írók kéziratai. A nagy angolok, fran­ciák, olaszok, spanyolok mellett feltűnést keltett a legrégibb kézirat : — Herodotos görög író eredeti pergamentje... ** * Még gyorsan elmondjuk, hogy 32 nemzet részvételével megnyílt Nyugat-Beriinben a hatodik Berlinale, vagyis nem­zetközi filmbemutató. Ellentétben Cannes-al itt a politikai té­májú filmeket is bemutatják s a szakértőkből, művészekből s pénzügyi emberekből álló közönség nagy érdeklődéssel vár­ja a franciák “KZ” vagyis koncentrációs-tábor filmjét s a finnek orosz-ellenes tendenciájú katonai filmjét az “Éjszaka és köd” címűt, amely a finn-orosz háborút mutatja be. A francia és amerikai filmek vezetnek az olasz és német filmek előtt. A celluloid-ipar és művészet bizony nem csak sok pénz­be kerül, hanem igazi művészek, írók, színészek, rendezők, ze­neszerzők nagyarányú felsorakozásával kell járjon ahhoz, hogy eredményes és színvonalas legyen. .. 4> 4? 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4? 4? 4* .4* 4? 4? 4? 4? 4? 4? 4? 4? 4? H Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy szerkesztőségünk és nyomdaüzemünk július 23-tól augusztus 6-ig nyári szabadsá­got tart s ezen idő alatt vagyis július 28-án és augusztus 4-én lapunk nem jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents