Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-11 / 6. szám

Még jönni kell, még jönni fog. Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. (2<ZK<xdi<Z*i 'ikcitupvUtUU C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto VI. 6. sz. 1956 február 11. Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Ára : 10 Cent. Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja. Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto Toronto, 1956 február 11. EDEN-EISENHOWER NYILATKOZATA Eisenhower USA elnök és Eden miniszterelnök Wash­ingtonban közös programmot adtak, amelyről szóló hivatalos nyilatkozatot az alábbiakban bő kivonatban közöljük : ‘ Tudjuk, hogy 1956-ban tovább folyik a harc azok kö­zött, akik az embert Istentől eredő lénynek tartják, s azok között, akik az embereket úgy kezelik, mintha csak az állam gépezetének kerekei volnának. Ennélfogva szükségesnek tart­juk, hogy közzétegyünk bizonyos tényeket és célokat, ame­lyekben megegyeztünk. 1. Minden nép jogosult saját kormányát megválasztani, mert nem a nép van a kormányért, hanem a kormány a népért. 2. Ez a meggyőződésünk nemcsak elmélet. Ezen elveket lefekteti számos nemzetközi szerződés, melynek tagjai va­gyunk. A népek önrendelkezési elve alapján afc utolsó 10 év alatt több mint 600 millió embernek adtunk önálló, függet­len nemzeti életformát, s ezt az irányt folytatjuk. 11. Tudjuk, hogy a politikai függetlenség egymagában nem elég a népek valóságos függetlenségének megszerzésére. Ezért elhatároztuk, hogy az önállóvá lett és lévő népeket gaz­daságilag megsegítjük, úgy adományokkal, mint kétoldali kereskedelemmel. Ezt a programmot végrehajtjuk és a jö­vőben fokozott mértékben folytatjuk, mint a Colombo terv Is mutatja. 4. Míg mi a népek felszabadításáért így együttműköd­tünk, ugyanezen 10 év alatt a szovjet számos millió népet kebelezett be magába, bár sok esetben formailag a bekebe­lezést nem hajtotta végre. Európában egyedül több mint 100,000.000 embert, amely 10 önálló országot alkotott, szívott fel így a szovjet. A szovjet ismételten kijelentette, hogy a kommunizmust az egész világon minden eszközzel terjeszte­ni fogja, s e célból katonai és rendőri erőszakot alkalmazott és alkalmaz, s most ezt a tevékenységét gazdasági Ígéretek­kel és közbenjárással még csak fokozza. Hiábavaló abban hinni, hogy a kommunisták ezen céljaikat bárhol is megvál­toztatják. Minden ország, amely enged a kommunista csábí­tásnak, vagy nyomásnak, elveszti függetlenségét. 5. A kommunista kihívással szemben több mint 50 sza­badságszerető nemzet tömörült különféle védelmi szerződések hálózatában. 6. Visszautasítjuk azt a gondolatot, hogy a jelenlegi helyzetet erőszakkal kell megszüntetni. Mi soha nem fogunk erőszakos lépést kezdeményezni. Befolyásunkat arra fogjuk felhasználni, hogy a szovjet nemzetiségi izgatásai nem fog­nak háborúra vezethetni. Az UNO keretén belül megvan a mód arra, hogy bármely nép, amely békés megoldást kíván, annak eszközeit meg is találja. Mindkettőnk országa készen KANADA VERESÉGE .. . Mint ismeretes, az amatőr kanadai hokkicsapat a Cor­tina d'Ampezzo-i téli olimpiai játékon 2:0-ra kikapott az orosz csapattól, miután előzőleg már az USA csapatától is vereséget szenvedett. Ezzel Kanada csapata, amely a leg­esélyesebb jelöltnek látszott a,győzelemre, a harmadik helyre szorult a nemzetközi tornán. 1 Egyáltalán nem nemzeti szerencsétlenség az, hogy ha bármelyik ország legjobb sportolói vereséget szenvednek a világ legjobbjaitól az olimpiászon. Nyilvánvaló, hogy a szov­jet hokkicsapata jobb. mint az a csapat, amely Kanadát kép­viselte. A kanadai hokkizók legjobbjai mind professzionisták, s így az olimpiászon nem indulhattak, míg hasonló disztink­ció a szovjetben nem létezik. De ettől eltekintve, amilyen természetes volt, hogy Kanada, amely a jéghokki hazája, hosszú évtizedeken át verhetetlen volt ebben a sportágban, annyira várható volt az is, hogy amint a modern játékstílus, főleg pedig a modern tréninglehetőségek más északi orszá­gokban is kifejlődnek, növekedni fog a versenytársak száma és felkészültsége. Ugyanez történt Magyarországgal, amely a vízipoló terén fennállott egyeduralmát elvesztette, a finnek­kel, akik évtizedeken át verhetetlenek voltak hosszútávú fu­tóversenyeken, vagy hogy csak még egy példát említsünk, az úszásban, ahol például Magyarország, amely modern olimpiai játékok kezdetén, számos bajnokságot nyert, később egészen 1924-ig sehol sem volt a nemzetközi ranglistán, azután vál­tozó szerencsével küldte ki legjobbjait az olimpiászokra. egé­szen Csik Ferenc 1936-os szenzációs győzelméig. Magyaror­szág ma, a kommunista uralom alatt is egyik legesélyesebb jelöltje számos úszóbajnokságnak, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar sport értéke akár egy jottányit is csökken­ne, ha ez év nyarán Ausztráliában akár egyetlenegy bajnok­ságot sem sikerülne elérniük. Az olimpiász a legjobbak küz­delme, ahol a jobb vagy a szerencsésebb kerül ki győztesen. Elég ostoba dolog, hogy a kanadai közvélemény egy ré­sze. így a mi olvasótáborunk közül is sokan úgy érzik, hogj a szovjet hokkicsapat győzelme valamilyen formában a kom­munista rendszer dicsőségét hirdeti. Tény az, hogy minden parancsuralmi rendszernek több módja van a tehetséges sportolókat támogatni, mint demokratikus országoknak, ahol az állam nem az egyes sporttehetségek propagandiszti­­kus teljesítményeinek politikai kiaknázására áldoz milliókat. áll arra, hogy ilyen békés megoldások keresésében mindkét oldalnak állandóan segítséget nyújtson. 7. Elvünk az, hogy tartós béke álljon fenn. hatásosan el­lenőrzött leszerelés útján. Míg ez végre nem hajtható, a sza­bad nemzetek fenn kell, hogy tartsák fölényes haderejüket, hogy a támadót elriasszák. Haderőnk soha nem fog nemzeti területünk megnövelésére szolgálni, egyedül arra a célra fog szolgálni, hogy a szabad nemzetek közösségének minden tag­ját megvédje a támadással szemben. 8. Ezen céljainktól semmi sem fog elriasztani bennün­ket. Magunkat és másokat segíteni fogunk a béke, a szabad­ság és a szociális fejlődés fenntartásában. Az emberi szabad­ságjogokat fenntartjuk ahol már fennállanak, megvédjük ott, ahol azok veszélyeztetve vannak és békés úton helyre fogjuk állítani ott, ahol az emberi szabadságjogok ideiglenesen el­vesztek. Ezeket a célokat erélyesen követni fogjuk, mert cél­jaink az Istenbe vetett hitben gyökereznek. Minden eszközt meg fogunk ragadni arra. hogy az emberiséget megszabadít­suk attól a félelemtől és bizonytalanságtól, amely most még elhomályosítja az emberiség jövőjét, amelynek pedig szépnek és ragyogónak kell lennie. D. D. EISENHOWER — A. EDEN ” Részletekben a következő megállapításokat tette a két államférfi : 1. Németország egyesítése nélkül nincs európai béke. A nyugatnémet kormány az egyetlen képviselője a német nép akaratának. Dolgozunk Németország egyesítéséért. Berlint fegyverrel is megvédjük minden esetleges támadás ellen. 2. A közelkeleti problémákat letárgyaltuk. Megállapítot­tuk, hogy az Izrael—arab feszültség válságos pontra érke­zett. Minden hatalmunkkal el fogjuk fojtani az esetleg kitörő ellenségeskedéseket, az UNO kiküldöttjének határozatai alap­ján. Gazdasági úton is igyekezni fogunk a feszültséget le­vezetni, s ebben a Bagdadi szerződés államainak nagy szerepe lesz. Meggyőződésünk, hogy a Perzsa öböl területén fennálló vitás kérdések megoldhatók. 3. Meggyőződésünk, liogy a Délkeletázsiai Védelmi Egyezmény üdvös hatású. A Colombo-terv alapján folytatjuk az ottani államoknak nyújtott támogatást. 4. A távólkeleti kérdésben mindkettőnk közös célja : a felforgatás útján való agresszív terjeszkedés megakadályo­zása, az ott élő szabad nemzetek megsegítése, s az ázsiai né­pek gazdasági és népjóléti helyzetének állandó javítása. Az ott fennálló kereskedelmi ellenőrzésnek fenn kell maradnia, de a részleteket időről-időre revízió alá kell venni. 5. Az atomenergia békés kihasználása terén szorosan együttműködünk. BÉKÉS LÉGIHABORU hanem inkább minden polgárnak jólétét tartja szem előtt. Valószínű azonban, hogy ha a Szovjetben és a többi jelenleg kommunista elnyomás alatt .élő országban szabadság uralkod­nék, úgy ott a sport- és egyéb tehetségek száma még jelen­tékenyen megnövekednék, mert mindenkinek módja volna edzeni magát, nemcsak a legtehetségesebbeknek. Ettől elte­kintve azonban, a sportban és művészetekben, éppúgy mint a tudományban, vannak zseniális egyének,'s a nemzetközi viadalok ezeknek az egyéneknek a mérkőzését jelentik, nem pedig az országok politikai rendszerét hasonlítják össze. EGY JELLEMZŐ PÁRBESZÉD Az Ottawában tárgyaló Sehvyn Lloyd brit külügyminisz­ter figyelmeztette a közelkeleti és ázsiai népeket arra, mit várhatnak a Szovjet által felajánlott gazdasági segítségtől a valóságban. A külügyminiszter e beszéd során idézett egy jellemző párbeszédet, amely Genfben folyt le Kruscsev szov­jet pártvezér és Harold Wilson volt brit miniszter között. Kruscsev akkor azzal vádolta Nagybritanniát, hogy “kizsák­mányolja a gyarmatok kincseit és gazdasági erejét.” Wilson így válaszolt Kruscsevnek : “Való igaz, hogy Nagybritannia kihasználta a gyarmatok kincseit. De Nagy­­britannia sokkal többet szivattyúzott a gyarmatokba, mint amennyit onnan kiszivattyúzott.” Erre a megjegyzésre Kruscsev a következőt felelte: “Én nem tudom megérteni, mi célja volna egyáltalán egy ország­ba való behatolásnak, ha nem az, hogy annak javait fenékig kiszivattyúzzuk.” A MAGYAR GYERMEKEK NEM MOSOLYOGNAK ? A kommunisták egyik uj propaganda fogása, hogy gyer­mekrajzokból “propaganda” kiállításokat rendeznek. Ilyen kiállítást rendeztek januárban Konstantinápolyban is. A Jeni Istanbul török napilap így ír a magyar gyermekek rajzairól : ‘A gyermekek rajzai mindig a felnőtt környezet sugalmazá­­sa alatt, mégis többnyire közvetlenebbül tükrözik a környe­ző valóságot, mint a felnőttek alkotásai. A gyermekek ezeken a rajzokon fegyelmezetten ülnek az iskolapadokban, merev komolysággal masíroznak ünnepi felvonulásokon. Egyetlen játszó gyermek nem látható a rajzokon, egyetlen nevető, mo­solygó gyermekarc nem jelenik meg előttünk. Mit jelent ez ? Magyarországon nem mosolyognak a gyermekek ? Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a cseh légitársaságok beszüntették éjszakai já­rataikat azon a címen, hogy az Ausztriából és Németországból felbocsátott, propaganda­anyagot szállító nylon-léggömbök veszélyez­tetik a repülőgépeket. Amint azt akkori cik­künkben megjósoltuk, az intézkedést nyo­mon követte egy Szovjet tiltakozó jegyzék Amerikához, amely az USA-t a Szovjet légi szuverenitás durva megsértésével vádolja. Az alaptalan vád arra épül. hogy az USA meteorológiai intézete január 18-án bejelen­tette, hogy nagyméretű, 15 méteres ballo­nokat fog felbocsátani az északi félgömbön, amelyek 300 font súlyú különböző meteoroló­giai mérőeszközöket visznek és automatikus készülékek útján jelentéseket fognak közve­títeni a 30.000 lábnál magasabban szálló lég­gömbök által talált légköri viszonyokról. Ezek a ballonok természetesen a Szovjet te­rületei felett is el fognak szállni, s valódi céljuk azoknak a körülményeknek a kutatása, amelyek a középamerikai tengerek felett ke­letkező tropikus hurrikánokat egyre növek­vő mértékben az USA partvidéke felé kerge­tik. Az amerikai meteorológiai intézet azt is bejelentette, hogy a léggömbök a kísérletek eredménye szerint nem veszélyeztetik a légi­forgalmat, mert a velük való összeütközés gyakorlatilag ki van zárva. A repülőgépek utazási sebessége mellett a léggömböket a légáramlat kitéríti a gépek útjából. össsze­­ütközést még szándékosan is alig lehet elő­idézni. Ettől eltekintve a léggömb anyagá­nál fogva az elképzelt összeütközés is telje­sen hatástalan volna. Természetes, hogy a Szovjet azzal vádolja az amerikaiakat, hogy a szabad léggömbök kémkedési célokra szolgálnak. A vád főcélja az, hogy kikapcsolja az Eisenliower-féle légi fegyverkezési ellenőrzés tervét, hmelynek elfogadását pedig az egész világ közvélemé­nye, a Vasfüggöny mögötti népeket is bele­értve, egy érteim űleg sürgeti. Ugyanebbe a témakörbe tartozik az ame­rikai tudósoknak az a jelentése, hogy az USA a közeljövőben nem egy, hanem 12—14 “sza­­tellitát” fog a Föld vonzókörén kívülre fel­bocsátani. Ezek az apró “mesterséges hol­dak” állandóan a Föld körül fognak kerin­geni többszáz mérföld magasságban, s róluk állandó jelzések fognak az anya-állomásra érkezni. Hogy az ilyen műszereket hordozó mesterséges holdacskák a Föld minden pontjára lenézhetnek, s onnan műszaki ada­tokat közvetíthetnek, az természetes. De az a szovjet vád, hogy ezek a jelzőkészülékek kémkedésre szolgálnának, nem az amerikai tudósok tevékenységére, hanem a szovjet politikusok gondolkodásmódjára jellemző. ------------------------o-----------------------­UJ ALGÍRI KORMÁNYZÓ MÁSFÉLMILLIÓ KÍNAI RABSZOLGA Az Egyesült Nemzetek Főtitkárának hiva­talos jelentése szerint Vöröskína másfélmil­lió rabszolgát küldött a Szovjetbe és a Kelet­európai országokba cserébe hadifontosságú anyagszállításokért. Az erről szóló 400 oldalas jelentést az UNO tagjainak kormányai terjesztették be azon felhívás alapján, melyet 1954-ben az UNO gazdasági és szociális albizottsága intézett a főtitkár útján az UNO tagjaihoz. A jelen­tés megbízható nemcsak azért, mert Ham­­merskjöld főtitkár minden jelentése a leg­­aprólékosabb gonddal és a leghidegebb ob­jektivitással készül, hanem azért is, mert az adatok legnagyobb része egyenesen a hiva­talos vöröskínai sajtóközleményekből és a vöröskínai kormány által kibocsátott és köz­zétett rendeletekből van véve. Megállapítást nyert ezek szerint, hogy 1952 decemberében Vöröskína és a Szovjet között megállapodás jött létre, mely szerint a kínaiak munkáshadosztályokat fognak a szovjet és csatlósállamai rendelkezésére bo­csátani oly módon, hogy a munkások fizeté­sének ellenértéke fejében ezek az államok hadianyagokat szállítanak a kommunista kí­nai köztársaságnak. 50—100.000 főnyi mun­káscsoportok dolgoztak ilyen módon a Sin­­kiang-Tibei országút megépítésén, a Külső Mongóliái vasútvonalon és a Chugtu-Csung­­king közötti vasútvonalon, továbbá a mand­­zsúriai Anshan olajvidék feltárásánál. A hivatalos jelentés végül rámutat arra, hogy a Szovjet Unión kívül Albánia, Bulgá­ria, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyel­­ország és Románia gazdasági rendszerének egyik alkotó eleme a kényszermunka. —-------------------o-----------------------­A HÁBORÚS TÓMEGGYILKOSSÁGOK egyik legszomorúbb fejezete volt az európai zsidóság tömeges deportálása, amely sok­százezer ártatlan ember halálával végződött a különböző koncentrációs táborok gázkam­ráiban és kivégzőhelyein. Magyarországról is sokszázezer embert deportáltak a fanatikus német hatóságok, s ezeknek jelentős része elpusztult. A magyarországi zsidóság tragé­diájának egyik utóhangja szólal meg abban a bűnperben, melyet az izráeli főállamügyész tétetett folyamatba Tel-Avivban dr. Rudolf Kastner volt budapesti rabbi ellen azzal a szereppel kapcsolatban, melyet a magyaror­szági zsidóság deportálása körül 1944-ben játszott. A vád lényege az, hogy dr. Rudolf Kastner félhivatalos minőségben tárgyalt a Budapestet megszálló SS-hatóságokkal arról, hogy a budapesti és pestkörnyéki zsidóságot engedjék ki Palesztinába nagyösszegű pénz­­váltságdij ellenében. A tárgyalások ered­őién ytelenül végződtek, de dr. Kastner saját­maga és mintegy 600 általa protezsált sze­mély mégis kikerült az országból és így megszabadult a deportálás szörnyűségeitől. A nagy feltűnést keltő bűnperben tehát a filozófiai és erkölcsi kérdést kell eldönteni, hogy jogos önvédelem volt-e Kastner részé­ről vagy sem az, hogy mikor látta, hogy az egész zsidóság megmentése nem sikerülhet, sajátmagát és közvetlen barátait mégis igye­kezett megmenteni. Guy-Mollet francia miniszterelnök az algíri európai telepesek tiltakozása ellenére a há­borúból ismert Georges Catroux tábornokot nevezte ki algíri kormányzónak, illetve mi­niszternek. Catroux 79 éves. Kinevezése a kormány közlése szerint azt a célt szolgálja, hogy Algírban mindennemű vérontás meg­szűnjék, s a francia kormány ebből a célból hajlandó a mintegy egymillió európai lakos­ság anyagi érdekeit is kockáztatni, mert r cél a 9 milliós mohammedán és beduin lakos­ság teljes lecsillapítása. HARC A "KANADAI MAGYARSÁGÁÉRT A torontói lapbizottság, lapunk baráti köre 1956 márc. 4-én, vasárnap d. u. 3 órai kezdettel KAMPÁNY GYŰLÉST TART a Torontói Magyar Házban. Részletes programm a következei számainkban.

Next

/
Thumbnails
Contents